Az Országgyűlés figyelemmel a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a központi költségvetési bevételek beszedésében betöltött elengedhetetlen szerepére és ellátandó feladatai összetettségére, a magas szakmai színvonalat képviselő, a szervezet és a közszolgálat iránt elkötelezett személyi állomány megbecsülése és jogviszonya egységes szemléletű, a szervezet hatékony működését szolgáló szabályozásának kialakítása érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § [A törvény hatálya]
(1) A törvény hatálya a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) személyi állományára terjed ki.
(2) E törvény rendelkezéseit – az e törvényben meghatározott esetben és körben –
a) a NAV személyi állományába jelentkezőkre,
b) a nyugállományú foglalkoztatottakra, a szolgálati nyugdíjasokra, valamint
c) a foglalkoztatottnak és a szolgálati nyugdíjasnak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozóira (a továbbiakban: hozzátartozó)
is alkalmazni kell.
(3) Az egészségkárosodási keresetkiegészítésre és az egészségkárosodási járadékra vonatkozó rendelkezéseket a NAV egészségkárosodási keresetkiegészítésben vagy egészségkárosodási járadékban részesülő volt foglalkoztatottjára és annak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozóira (a továbbiakban: közeli hozzátartozó) is alkalmazni kell.
2. § [Személyi állomány]
(1) A NAV személyi állománya
a) adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: szolgálati jogviszony) álló
aa) tisztviselői státuszú foglalkoztatottakból,
ab) pénzügyőri státuszú foglalkoztatottakból
[az aa) és ab) alpontban foglaltak a továbbiakban együtt: foglalkoztatott],
b) munkaviszonyban álló munkavállalókból és
c) tisztjelölti jogviszonyban álló pénzügyőr tisztjelöltekből (a továbbiakban: tisztjelölt)
áll.
(2) A NAV személyi állományába tartozó munkavállalókra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
3. § [Értelmező rendelkezések]
(1) E törvény alkalmazásában:
1. alacsonyabb besorolású munkakör: az a munkakör, amely a betöltött munkakörnél alacsonyabb besorolási osztályba vagy azonos besorolási osztály esetén alacsonyabb besorolási kategóriába tartozik, továbbá a vezetői munkakört betöltők esetében a nem vezetői munkakör vagy az alacsonyabb vezetői munkakör is;
2. alacsonyabb vezetői munkakör: az a vezetői munkakör, amely a betöltött vezetői munkakörhöz képest alacsonyabb besorolási kategóriába tartozik;
3. alapvető munkáltatói jog: a kinevezés, a jogviszony-megszüntetés, a fegyelmi, a méltatlansági és a kártérítési eljárás, valamint a sérelemdíj megfizetésére irányuló eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés, a kártérítés, a sérelemdíj, az összeférhetetlenség megállapítása, a kinevezés tartalmának módosítása;
4. azonos besorolású munkakör: az a munkakör, amely a betöltött munkakörrel azonos besorolási osztályba és besorolási kategóriába tartozik;
5. azonos vezetői munkakör: az a vezetői munkakör, amelynek besorolási kategóriája megegyezik a betöltött munkakör besorolási kategóriájával;
6. beosztás szerinti heti munkaidő: a hétre elrendelt rendes munkaidő;
7. beosztás szerinti napi munkaidő: a munkanapra elrendelt rendes munkaidő;
8. egyenruha: a NAV-nál rendszeresített, miniszteri rendeletben meghatározott egységes öltözet, valamint annak cikkei és tartozékai;
9. éjszakai munka: a huszonkét óra és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés;
10. előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet a foglalkoztatott munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni;
11. felettes: a foglalkoztatott vonatkozásában vezetői vagy magasabb vezetői munkakörénél fogva utasítás kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy;
12. foglalkoztató NAV szerv: a NAV-nak az a központi vagy területi szerve, amelynek állományába a foglalkoztatott, a munkavállaló tartozik;
13. fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra;
14. gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek;
15. gyermekét egyedül nevelő foglalkoztatott: aki gyermekét saját háztartásában neveli és hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él és nincs élettársa;
16. magasabb besorolású munkakör: az a munkakör, amely a betöltött munkakörnél magasabb besorolási osztályba vagy magasabb besorolási kategóriába tartozik vagy magasabb vezetői munkakörnek minősül, továbbá a nem vezetői munkakört betöltők esetében a vezetői munkakör is;
17. magasabb vezetői munkakör: az a vezetői munkakör, amely a betöltött vezetői munkakör besorolási kategóriájánál magasabb besorolási kategóriába tartozik;
18. munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama, azzal, hogy nem minősül munkaidőnek a foglalkoztatott lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás időtartama;
19. munkanap: a naptári nap vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik;
20. foglalkoztató NAV szerv szervezetszerű működési területe: az a földrajzilag körülhatárolt terület, ahol az adott NAV szerv a hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabály alapján a hatáskörébe utalt feladatokat jogosult, illetve köteles ellátni, és ahol a szerv állományába tartozó foglalkoztatott a munkaköri kötelezettségét köteles ellátni;
21. munkavégzés helye: a foglalkoztató NAV szerv székhelye, illetve azon telephelye (kihelyezett szervezeti egység, ügyfélkapcsolati hely, ügyfélszolgálat, kirendeltség), ahol az érintett munkáját szokásosan végzi, ha pedig a munkáját szokásosan a foglalkoztató NAV szerv székhelyén, telephelyén kívül végzi, az a hely, ahol közvetlen vezetője felé beszámolási kötelezettségét teljesíti;
22. napi munkaidő: a felek vagy a törvény által meghatározott teljes napi munkaidő vagy részmunkaidő;
23. nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység: a nemzetközi színvonalú hazai állami digitális megoldások exportjával és programjának fejlesztésével összefüggő – külföldön történő feladatvégzéssel járó, ellentételezés fejében ellátott szakértői – tevékenység;
24. nyugállományú foglalkoztatott: a NAV vagy jogelődje állományából nyugállományba vonult foglalkoztatott,
25. pályakezdő: az a foglalkoztatott, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettségének megszerzését követően első foglalkoztatási jogviszonyként szolgálati jogviszonyt létesít;
26. pénzügyőr: az a pénzügyőri státuszú foglalkoztatott, aki pénzügyőri munkakört lát el;
27. pénzügyőri munkakör: a miniszteri rendeletben meghatározott azon munkakör, amelyre az ellátandó feladatok szolgálati jellegére tekintettel kizárólag pénzügyőri státuszú szolgálati jogviszony létesíthető;
28. szervezeti egység: a szerv azon szervezeti eleme, amelyet osztályvezető (ideértve az osztályt vezető főosztályvezető-helyettest is), illetve főosztályvezető vezet, valamint a kirendeltség;
29. szolgálati érdek: a NAV vagy annak valamely szervének, szervezeti egységének jogszerű, rendeltetésszerű és eredményes működéséhez, jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott feladatainak teljesítéséhez szükséges vagy azt meghatározó módon befolyásoló személyi feltétel vagy körülmény;
30. szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály: az e törvényben, valamint e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, továbbá az e törvényben meghatározott tárgykörökben a NAV vezetője által szabályzatban meghatározott rendelkezés;
31. szolgálati nyugdíjas: a NAV vagy jogelődje pénzügyőri állományából nyugállományba került, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) szerinti öregségi nyugdíjban részesülő vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Knytv.) szerinti szolgálati járandóságban részesülő személy, valamint a hivatásos vagy pénzügyőri állomány azon korábbi tagja, akinek a szolgálati viszonya 2012. január 1-je előtt rokkantsági nyugállományba helyezés miatt szűnt meg;
32. szülő:
a) a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá a szülővel együttélő házastárs,
b) az, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
c) a gyám,
d) a nevelőszülő és a helyettes szülő;
33. tényleges szolgálati idő:
a) a NAV-nál pénzügyőri státuszon szolgálati jogviszonyban eltöltött – naptári napban meghatározandó – idő,
b) a NAV-nál vagy jogelődjénél, továbbá valamely rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél hivatásos szolgálati jogviszonyban, illetve a Magyar Honvédségnél hivatásos és szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött – naptári napban meghatározandó – idő, valamint
c) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) hatálybalépése előtt a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: 1996. évi XLIII. törvény) rendelkezései alapján tényleges hivatásos szolgálatban eltöltött szolgálati idő.
34. tisztviselő: a tisztviselői munkakört betöltő, tisztviselői státuszú foglalkoztatott;
35. tisztviselői munkakör: az a munkakör, amelyre szolgálati jogviszony létesíthető, és nem minősül pénzügyőri munkakörnek;
36. utasítás: feladat végrehajtására vonatkozó utasítás, pénzügyőr esetén parancs vagy rendelkezés.
(2) E törvény alkalmazásában a foglalkoztatott nyugdíjasnak minősül, ha
a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
b) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,
c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíj segélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, rokkantsági ellátásában részesül, vagy
d) a 70. § (2) bekezdés e) pontja alapján a felmentését kéri.
(3) A foglalkoztatott akkor részesül a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti ellátásban, ha az ellátást véglegesen megállapították.
(4) A foglalkoztatott köteles tájékoztatni a foglalkoztató NAV szervet, ha a (2) bekezdés hatálya alá esik.
(5) A 66. § (1) bekezdés e) pontja és a 70. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazása szempontjából a foglalkoztatott öregségi nyugdíjra a (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetben jogosult.
(6) Illetmény alatt az alapilletmény, az időpótlék, valamint a munkaköri pótlék együttes összegét kell érteni:
a) a kinevezés módosítására [47. § (9) bekezdése],
b) az átirányításra [51. § (3) és (4) bekezdése],
c) a túlmunkára [106. § (1) bekezdése],
d) a kártérítési felelősségre,
e) a jogviszony jogellenes megszüntetésére
vonatkozó rendelkezések alkalmazásában.
4. § [Hivatásetikai alapelvek]
(1) A foglalkoztatottra vonatkozó hivatásetikai alapelvek különösen a hűség és elkötelezettség, a nemzeti érdekek előnyben részesítése, az igazságos és méltányos jogszolgáltatás, a méltóság és tisztesség, az előítéletektől való mentesség, a pártatlanság, a felelősségtudat és szakszerűség, az együttműködés, az intézkedések arányossága és a védelem.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt hivatásetikai alapelveken túlmenően a vezetőkkel szemben további etikai alapelvek különösen a példamutatás, a szakmai szempontok érvényesítése és a számonkérési kötelezettség.
5. § [A jóhiszeműség és a tisztesség elve]
(1) A foglalkoztatott és a munkáltatói jogkör gyakorlója (a továbbiakban együtt: felek) a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kötelesek eljárni és kölcsönösen együttműködni, továbbá nem tanúsíthatnak olyan magatartást, ami a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.
(2) A felek egymást tájékoztatják minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy változásról, amely az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.
6. § [A joggal való visszaélés tilalma]
(1) A szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni és teljesíteni.
(2) Tilos a joggal való visszaélés. E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.
(3) A foglalkoztatott köteles a hivatása gyakorlásával összefüggő jogszabályokat betartani.
(4) A joggal való visszaélés hátrányos következményeit orvosolni kell.
(5) Ha a joggal való visszaélés e törvény vagy e törvény végrehajtására kiadott jogszabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás a közszolgálat nyomós érdekét vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.
7. § [Egyenlő bánásmód elve]
(1) A szolgálati jogviszonnyal kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más foglalkoztatott jogának megsértésével vagy csorbításával.
(2) A NAV megkülönböztetés nélkül, kizárólag a szakmai képességek, képzettségek, a gyakorlat és a teljesítmény, továbbá a szolgálati jogviszonyban eltöltött idő alapján biztosítja a foglalkoztatottak részére az e törvény szerinti előmeneteli lehetőséget.
(3) A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget kell figyelembe venni.
8. § [Általános magatartási követelmény]
(1) A foglalkoztatott a munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen munkakörének jellege, a foglalkoztató NAV szerv szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas foglalkoztatója helytelen megítélésére, az általa betöltött beosztás tekintélyének, a NAV jó hírnevének, a jó közigazgatásba vetett bizalomnak, valamint a közszolgálat céljának veszélyeztetésére.
(2) A foglalkoztatott a részére kiadott utasítást – a 82. § és 83. § §-ban meghatározott esetet kivéve – nem bírálhatja, arról a jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat, a hivatali rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat.
(3) A hivatali rendet és a fegyelmet veszélyeztető sajtóterméket a foglalkoztatott nem állíthat elő és nem terjeszthet, ilyen tartalmú plakátot, hirdetményt vagy emblémát nem függeszthet ki.
(4) A NAV vezetője közjogi szervezetszabályozó eszközben megtilthatja, hogy a foglalkoztatott az internetes felületen magánszemélyként való megnyilvánulásakor, magánvélemény nyilvánításakor a NAV személyi állományába tartozására vonatkozó adatot hozzon nyilvánosságra.
(5) Az érdekképviseleti szervek – tevékenységi körükbe tartozó – hirdetményei a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozhatók.
(6) A foglalkoztatott nem kötelezhető arra, hogy politikai nézeteiről vagy pártszimpátiájáról – közvetlenül vagy közvetve – nyilatkozatot tegyen. A foglalkoztatottat a szolgálati jogviszonyával összefüggő jogai gyakorlásában és előmenetelében a politikai nézetei vagy pártszimpátiája hátrányosan nem érintheti és abból előnye sem származhat.
9. § [Titoktartási kötelezettség]
A foglalkoztatott köteles megtartani a feladatai ellátásával összefüggésben tudomására jutott törvény által védett titkot, minősített adatot. Ezen túlmenően illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudomására és kiszolgáltatásuk az állam, a NAV, a NAV személyi állományába tartozó személy vagy más személy számára hátrányos vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna.
10. § [A személyiségi jogok védelme]
(1) Az e törvény hatálya alá tartozók személyiségi jogait tiszteletben kell tartani.
(2) A foglalkoztatott személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a közszolgálat rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a foglalkoztatottat előzetesen tájékoztatni kell.
(3) A foglalkoztatott a személyiségi jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le, személyiségi jogáról rendelkező jognyilatkozatot érvényesen csak írásban tehet.
11. § [Eljárás a személyiségi jogok megsértése esetén]
(1) Az e törvény hatálya alá tartozók személyiségi jogainak szolgálati jogviszonnyal összefüggő megsértése esetén jogkövetkezményként a Ptk.
a) 2:51. § (1) bekezdését, 2:52. § (1) bekezdését kell alkalmazni, továbbá
b) 2:52. § (2) és (3) bekezdését, valamint 2:53. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy e rendelkezések alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.
(2) Ha a foglalkoztatott jogviszonya megszűnik, a NAV a foglalkoztatott, illetve a foglalkoztatott a NAV sérelemdíj megfizetésére kötelezése érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat.
12. § [Gyülekezési jog korlátozása]
(1) A munkavégzési helyen a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével tartható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti rendezvény nem engedélyezhető a munkavégzési helyen, ha az
a) politikai célt szolgál,
b) a munkaköri feladat, a szolgálati rend és fegyelem ellen irányul vagy azt bírálja,
c) a NAV iránti közbizalom megingatására alkalmas, vagy
d) a NAV feladataival ellentétes célra irányul.
13. § [Feladatellátás során birtokban tartható vagyontárgyak korlátozása]
A NAV vezetője, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója munkabiztonsági okból vagy a munkavégzés rendjének fenntartása és ellenőrizhetősége érdekében, valamint integritási érdekből megtilthatja, hogy a foglalkoztatott a munkavégzés során a miniszteri rendeletben meghatározott egyes vagyontárgyakat, magáncélú telekommunikációs eszközöket, valamint meghatározott összeget meghaladó készpénzt vagy – a bankkártya kivételével – a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszközt magánál tartson, továbbá korlátozhatja a magáncélú telekommunikációs eszközöknek a munkavégzés során történő használatát.
14. § [Egyoldalú jognyilatkozatok]
(1) Egyoldalú jognyilatkozatból csak az e törvényben, e törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban, illetve a NAV vezetője által kiadott szabályzatban meghatározott esetben származhatnak jogok vagy kötelezettségek.
(2) Az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá, és – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – csak a címzett hozzájárulásával módosítható, vagy vonható vissza.
(3) A jogról lemondó vagy abból engedő jognyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni.
(4) Az egyoldalú jognyilatkozatra a megállapodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(5) A nyilatkozat tekintetében a 17. §–19. §-ban és 23. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
(6) Nem minősül a szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatnak a feladatok végrehajtására vonatkozó utasítás.
15. § [Feltételhez kötött jognyilatkozat]
(1) A felek a megállapodás létrejöttét, módosítását vagy megszűnését jövőbeli, bizonytalan eseménytől (feltétel) is függővé tehetik. Nem köthető ki olyan feltétel, amelynek alapján a szolgálati jogviszony a foglalkoztatott hátrányára módosulna, vagy annak megszűnését eredményezné.
(2) Az ellentmondó, lehetetlen vagy értelmezhetetlen feltétel érvénytelen. A megállapodást ilyen esetben úgy kell elbírálni, mintha a felek az adott feltételt nem kötötték volna ki.
(3) A felek, amíg a feltétel bekövetkezése függőben van, kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a másik fél feltételhez kötött jogát csorbítaná. A feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására nem hivatkozhat a fél, ha azt vétkesen maga okozta.
16. § [Tájékoztatási kötelezettség]
(1) Ha szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály valamely fél számára tájékoztatási kötelezettséget ír elő, azt olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését.
(2) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály alapján vagy egyéb okból a személyi állomány egészének vagy egy részének szóló (általános) tájékoztatást ad, a tájékoztatást közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és a személyi állomány által ismert módon (ideértve az elektronikus közlést is) közzéteszik.
(3) A (2) bekezdés az irányadó a 157. § szerinti, az érintett részére elektronikus úton hozzáférhetővé tett illetményről vagy egyéb járandóságról való elszámolásra is.
17. § [A képviselet]
(1) A NAV, illetve a foglalkoztató NAV szerv képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.
(2) A foglalkoztatott a kinevezés elfogadásával, a kinevezés módosításával, a szolgálati jogviszony megszűnésével, megszüntetésével, megállapodás megkötésével, módosításával, megszüntetésével és a munkavégzéssel összefüggő jognyilatkozatát csak személyesen teheti meg.
(3) A foglalkoztatott egyéb jognyilatkozatot meghatalmazott képviselője útján is tehet, illetve a (2) bekezdéstől eltérő munkáltatói jognyilatkozatot képviselője útján is átvehet. Az erre irányuló meghatalmazást írásba kell foglalni. A meghatalmazás visszavonásig, vagy – határozott időre szóló meghatalmazás esetén – a határozott idő elteltéig érvényes. A meghatalmazás visszavonása jóhiszemű harmadik személy irányában csak akkor hatályos, ha azt vele közölték. A visszavonás jogáról érvényesen nem lehet lemondani.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott meghatalmazás hiányában is eljárhat a foglalkoztatott képviseletében a vele együtt élő közeli hozzátartozója vagy élettársa, ha a (2) bekezdésben meghatározott körbe nem eső jognyilatkozat megtételében vagy a munkáltatói jognyilatkozat átvételében az érintett akadályozva van. Vita esetén az akadályoztatás tényét a foglalkoztatottnak igazolnia kell.
(5) A munkáltatói jogkör gyakorlójának a foglalkoztatott személyesen tett jognyilatkozatát kell figyelembe vennie, ha az érintett és a (3) és (4) bekezdésben említett képviselő jognyilatkozatai eltérnek.
(6) A foglalkoztatott – kivéve, ha a képviselet tartalma egyértelműen korlátozott – nem hivatkozhat arra, hogy képviselője jogkörét túllépve járt el.
(7) A fegyelmi eljárás, a kártérítési eljárás, illetve a méltatlansági eljárás során igénybe vehető képviselő személyére a 192. § előírásai az irányadók.
18. § [Az alaki kötöttség]
(1) A szolgálati jogviszonyt érintő minden lényeges jognyilatkozatot és megállapodást írásba kell foglalni. A foglalkoztatott kérésére a munkáltatói jogkör gyakorlójának a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem kötelező.
(2) Ha a jognyilatkozatot, megállapodást írásba kellett foglalni, úgy a jognyilatkozatot módosítani vagy visszavonni, illetve a megállapodást módosítani vagy megszüntetni is csak írásban lehet.
(3) A megállapodás írásba foglalásáról és egy példányának az érintettnek való átadásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles gondoskodni.
(4) Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – érvénytelen. Az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment, és az nem jár a közérdek sérelmével.
(5) A munkáltatói jogkör gyakorlója az egyoldalú jognyilatkozatát az e törvényben meghatározott esetben köteles írásban indokolni, valamint az igény érvényesítésének módjáról – és ha az az elévülési időnél rövidebb –, annak határidejéről a foglalkoztatottat kioktatni. A határidőről való kioktatás elmulasztása esetén hat hónap elteltével az igény nem érvényesíthető.
(6) Írásbelinek kell tekinteni azt a jognyilatkozatot is, amelynek közlésére a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor.
(7) A nyilatkozattevő személyének (6) bekezdés szerinti azonosításához nem szükséges a nyilatkozattevő fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírása.
(8) A (7) bekezdéstől eltérően a kinevezést, a kinevezés módosítását, a szolgálati jogviszony megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozatot, a fegyelmi, a méltatlansági, a kártérítési ügyben hozott határozatot, a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozatot, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítást és a fizetési felszólítást a munkáltatói jogkör gyakorlója részéről elektronikusan legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell kiadmányozni.
19. § [A jognyilatkozat közlése]
(1) Az írásbeli jognyilatkozat akkor minősül közöltnek, ha azt a jognyilatkozat címzettjének vagy a 17. § (3) és (4) bekezdése szerint átvételre jogosult képviselőnek átadják, illetve az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik. A közlés a megtagadás, illetve akadályozás napjával akkor is hatályos, ha a jognyilatkozat címzettje vagy az átvételre jogosult képviselője az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(2) Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje.
(3) Papíralapú kiadmány esetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint tértivevény többletszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot közöltnek kell tekinteni (a továbbiakban: kézbesítési fikció)
a) ha a postai küldemény címzettje [a jognyilatkozat címzettje vagy a 17. § (3) és (4) bekezdés szerinti képviselője] a küldemény átvételét megtagadta, a küldemény átvételének megtagadása napján,
b) ha a postai szolgáltatásokra vonatkozó jogszabály szerint a címzett küldeményeinek átvételére feljogosított meghatalmazottja a küldemény átvételét megtagadta, a küldemény átvételének megtagadása napján.
c) ha az a) pont szerinti címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,
d) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet miatt a postai szolgáltatásokra vonatkozó jogszabály szerinti értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon.
(4) Ha a postai szolgáltatásokra vonatkozó törvény szerint a címzett küldeményeinek átvételére jogosult, de a (3) bekezdés a)–b) pontjának hatálya alá nem tartozó személy tagadta meg az átvételt, a jognyilatkozatot nem lehet közöltnek tekinteni.
(5) Vita esetén a jognyilatkozatot tevő felet terheli annak bizonyítása, hogy a közlés szabályszerűen megtörtént.
(6) Azokat az intézkedéseket, amelyek a személyi állomány egészét vagy egy részét érintően szervezetirányítási jogkörben kerülnek kiadásra, akkor is közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és a személyi állomány által ismert módon (ideértve az elektronikus közlést is) közzéteszik.
(7) Az írásbeli jognyilatkozatokat a foglalkoztatottak esetében a 18. § (6) és (8) bekezdése szerint kell kiadmányozni. Az írásbeli jognyilatkozatokat az (1) bekezdés, valamint a (8)–(12) bekezdés szerint kell kézbesíteni.
(8) A 18. § (8) bekezdése szerinti munkáltatói intézkedést tartalmazó elektronikus dokumentum kézbesítésére az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 14. §-ában, valamint 15. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a (10)–(12) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy az ügyfélre vonatkozó szabályokat a foglalkoztatottra, az elektronikus ügyintézést biztosító szervre vonatkozó szabályokat pedig a foglalkoztató NAV szervre kell alkalmazni.
(9) A foglalkoztatott az írásbeli jognyilatkozatok elektronikus úton történő megtétele és az elektronikus dokumentumok kézhezvételének visszaigazolása érdekében köteles az E-ügyintézési tv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni és a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét a foglalkoztatójával közölni. A foglalkoztatott e kötelezettségét – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a kinevezését követő 15 napon belül köteles teljesíteni.
(10) A 18. § (8) bekezdése szerinti munkáltatói intézkedést tartalmazó elektronikus dokumentum kézbesítése esetén az E-ügyintézési tv. 15. § (3) bekezdésétől eltérően, ha a szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítésről szóló igazolásban feltüntetett időpontot követő ötödik munkanapon.
(11) A (10) bekezdéstől eltérően a jogviszonyt azonnali hatállyal megszüntető munkáltatói intézkedést tartalmazó irat a címzett (9) bekezdés szerinti tárhelyére történő megküldésről szóló értesítési igazolásban foglalt időpontban minősül kézbesítettnek.
(12) Ha az elektronikus dokumentum elektronikus kézbesítése (vagy a kézbesítési fikció szabályainak alkalmazása) bármely okból nem lehetséges, vagy az a jogviszony létesítéséről rendelkezik, az elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt vagy a szervezeti és működési szabályzatban erre feljogosított személy öt napon belül záradékolással hiteles papíralapú kiadmányt készít. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papíralapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. A címzettel a papíralapú kiadmányt kell közölni.
20. § [Semmisség]
(1) Semmis az a megállapodás, amely jogszabályba vagy jóerkölcsbe ütközik, valamint amely jogszabály megkerülésével jött létre.
(2) A színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni.
(3) A semmis megállapodás érvénytelen, kivéve, ha ahhoz a rendelkezést megállapító jogszabály más jogkövetkezményt fűz. A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, a megállapodás semmisségét a bíróság hivatalból észleli.
21. § [Megtámadhatóság]
(1) A megállapodás megtámadható, ha a fél annak megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy a tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette, vagy ha a felek a megállapodás megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben ugyanabban a téves feltevésben voltak, vagy ha a megállapodás megkötésére a felet megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vették rá.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában lényeges tényre vagy körülményre vonatkozik a tévedés, illetve téves feltevés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a megállapodást.
(3) A megállapodást megtámadhatja az, aki a megállapodás megkötésekor tévedésben vagy téves feltevésben volt.
(4) A megtévesztés hatására kötött megállapodást megtámadhatja az, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart.
(5) A megállapodást megtámadhatja az, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére.
(6) A (4) és (5) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.
(7) A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés, megtévesztés, téves feltevés felismerésétől, vagy jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.
(8) A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot a (7) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell a másik féllel közölni.
(9) A megtámadás eredménytelen, ha a másik fél annak közlésétől számított 15 napon belül nem válaszol, vagy azt nem fogadja el.
(10) A sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelen.
(11) A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti.
22. § [Jogkövetkezmények]
(1) Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül nem hárítják el.
(2) A NAV köteles a foglalkoztatottnak annyi időre járó távolléti díjat megfizetni, amennyi a munkáltatói jogkör gyakorlója részéről történő felmentés esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is, ha a kinevezés a NAV oldalán felmerült okból érvénytelen, és azt az (1) bekezdés alapján meg kell szüntetni.
(3) Ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette az arra irányadó jogszabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.
(4) Az egyoldalú jognyilatkozat érvénytelensége esetén a jognyilatkozatból jogok és kötelezettségek nem származnak.
(5) A szolgálati jogviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat érvénytelensége esetén – a munkáltatói jogkör gyakorlója saját jognyilatkozatának sikeres megtámadását kivéve – a 216. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(6) A megállapodás érvénytelenségéből származó kár megtérítésére az e törvény szerinti kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni.
23. § [A szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos határidő és időtartam számítása]
(1) A határidő számítására a (2)–(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha jogszabály vagy a felek megállapodása valamely jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására határidőt ír elő.
(2) Napon – ha szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik – naptári napot kell érteni.
(3) A határidő számítása a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő napon kezdődik.
(4) A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdő napnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.
(5) A határidő az utolsó napjának végén jár le. A határidő az általános munkarend szerinti következő munkanap végén jár le, ha az utolsó nap az általános munkarend szerint heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap.
(6) A határidőt – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – akkor kell megtartottnak tekinteni, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik, vagy postára adják, vagy ezen időpontig az egyéb magatartás tanúsítása megtörténik.
(7) A határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha a határidőt megállapító jogszabály ezt kifejezetten megengedi.
(8) A jogszabályban vagy a felek megállapodásában meghatározott, határidőnek nem minősülő időtartam számítására a (3)–(7) bekezdés nem alkalmazható, az ilyen időtartam számításánál a naptár az irányadó.
24. § [A szolgálati jogviszony alanyai]
(1) A szolgálati jogviszony a Kormány mint munkáltató és a foglalkoztatott között jön létre.
(2) A szolgálati jogviszonyt nem érinti a Kormány összetételének megváltozása és a Kormány megbízatásának megszűnése.
(3) A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 18. § (3) bekezdése alkalmazásában munkáltató szerv alatt, az ügyvédi tevékenységről szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény alkalmazásában munkáltató alatt a NAV-ot kell érteni.
25. § [A munkáltatói jogkör gyakorlása]
(1) A foglalkoztatott felett a munkáltatói jogokat a Kormány nevében – e törvény vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény eltérő rendelkezése hiányában – annak a NAV szervnek a vezetője gyakorolja, amelynek állományába a foglalkoztatott tartozik. A NAV Központi Irányítása állományába tartozó foglalkoztatott tekintetében a munkáltatói jogokat a NAV vezetője gyakorolja. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlása vezetői munkakört betöltő foglalkoztatottra a NAV szervezeti és működési szabályzatában, illetve a foglalkoztató NAV szerv ügyrendjében, vagy egyedi ügyben írásban átruházható. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.
(2) A NAV vezetője bármely foglalkoztatott esetében magához vonhatja a munkáltatói jogkört, vagy annak egy részét. A munkáltatói jogkör elvonásáról az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlóját és a foglalkoztatottat értesíteni kell.
(3) Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot annak kiadása után hat hónapon belül, vagy az érvénytelenségre irányuló észrevétel munkáltatói jogkör gyakorlója általi tudomásul vételétől számított harminc napon belül írásban jóváhagyta.
26. § [Kiemelt munkáltatói jogkörök]
A pénzügyőrök tekintetében a NAV irányítására kijelölt miniszter (a továbbiakban: miniszter) vagy a NAV vezetője hatáskörébe utalt kiemelt munkáltatói jogköröket az 1. melléklet tartalmazza. A NAV vezetője a hatáskörébe tartozó kiemelt munkáltatói jogkörének gyakorlását írásban átruházhatja az általa kijelölt vezetőre. Az átruházott kiemelt munkáltatói jogkör nem ruházható tovább.
27. § [Tábornok szolgálati jogviszonyával kapcsolatos döntések]
(1) A tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó pénzügyőri státuszú foglalkoztatott (a továbbiakban: tábornok) szolgálati jogviszonyának létesítéséről, megszüntetéséről, a tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatba történő kinevezésről vagy előléptetésről, a tábornoki rendfokozat visszavonásáról, továbbá a tábornokra vonatkozó rendfokozatot vagy szolgálati jogviszonyt érintő fegyelmi büntetés kiszabásáról – a NAV vezetője által lefolytatott fegyelmi eljárást követően – a miniszter javaslatára a köztársasági elnök dönt.
(2) A miniszternek a tábornok szolgálati jogviszonyának megszüntetésére, valamint rendfokozatát vagy szolgálati jogviszonyát érintő fegyelmi büntetés kiszabására vonatkozó előterjesztését haladéktalanul közölni kell a tábornokkal.
(3) A tábornok az előterjesztéssel szemben bírósághoz fordulhat, és ezt a miniszternek köteles írásban jelenteni.
(4) A kereset jogerős elbírálásáig az előterjesztés nem terjeszthető a köztársasági elnök elé. A tábornok a keresetindítás jogáról a köztársasági elnökhöz címzett írásos nyilatkozatával lemondhat, ha a szolgálati jogviszony megszüntetését ő kezdeményezte vagy azzal egyetért.
(5) Ha a tábornok közszolgálati jogvitát kezdeményez, a per alperese a miniszter által vezetett minisztérium.
28. § [A szolgálati jogviszony jellege]
(1) Szolgálati jogviszony a köz szolgálata és munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony, amely alapján a munkavégzéssel szükségszerűen együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően mindkét felet – az ellátott feladat sajátos körülményeihez igazodó – többletkötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.
(2) A pénzügyőr a szolgálati jogviszonyból fakadó kötelmeit – a NAV rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében – önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, akár életének és testi épségének kockáztatásával teljesíti.
29. § [A szolgálati jogviszony státuszai]
(1) A szolgálati jogviszony
a) tisztviselői munkakör betöltésére tisztviselői státuszon,
b) pénzügyőri munkakör betöltésére pénzügyőri státuszon
létesíthető.
(2) Nem érinti a pénzügyőri státuszú foglalkoztatott szolgálati jogviszonyának státuszát, ha a szolgálati jogviszony fennállása alatt tisztviselői munkakörbe kerül áthelyezésre. A pénzügyőri státuszú foglalkoztatott szolgálati jogviszonya kizárólag kérelemre, vagy a foglalkoztatott hozzájárulásával módosítható tisztviselői státuszú szolgálati jogviszonyra.
(3) A tisztviselői munkakört betöltő pénzügyőri státuszú foglalkoztatott rendfokozat és társasági egyenruha viselésére jogosult, egyebekben – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – rá a tisztviselőkre irányadó szabályok vonatkoznak.
(4) A tisztviselői munkakört betöltő pénzügyőri státuszú foglalkoztatott akkor helyezhető ismételten pénzügyőri munkakörbe, ha megfelel a pénzügyőr kinevezése tekintetében a 33. §-ban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a 33. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételt.
(5) A tisztviselő státuszú foglalkoztatott szolgálati jogviszonya beleegyezésével akkor módosítható pénzügyőri státuszúvá, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója pénzügyőri munkakörbe kívánja áthelyezni, és megfelel a pénzügyőr kinevezésének 33. § szerinti feltételeinek.
30. § [A kinevezés időtartama]
(1) A szolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Eltérő rendelkezés hiányában a szolgálati jogviszony határozatlan időre és teljes munkaidőre jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a kinevezés érvénytelenségére csak a foglalkoztatott – a munkába lépést követő harminc napon belül – hivatkozhat.
(2) Szolgálati jogviszony – ha törvény eltérően nem rendelkezik – tartósan távollevő foglalkoztatott helyettesítése céljából vagy esetenként szükségessé váló feladat elvégzésére, továbbá tartós külszolgálat ellátására létesíthető határozott időre. A tartósan távollévő foglalkoztatott helyettesítése céljából létrehozott határozott idejű jogviszony tartama alatt a foglalkoztatott kérelmére másik tartósan távollévő foglalkoztatott helyettesítésére újabb határozott időre szóló szolgálati jogviszony létesíthető.
(3) A határozott idejű szolgálati jogviszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon – így különösen meghatározott munka elvégzéséhez, feladat ellátásához vagy esemény bekövetkeztéhez kötődően – kell meghatározni. A szolgálati jogviszony megszűnésének időpontja – tartós külszolgálat megszüntetése kivételével – nem függhet kizárólag a NAV, illetve a foglalkoztatott akaratától, ha a felek a szolgálati jogviszony időtartamát nem naptárilag határozták meg. Ebben az esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója tájékoztatja a foglalkoztatottat a szolgálati jogviszony várható időtartamáról.
(4) A szolgálati jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak.
(5) A határozott időre kinevezett foglalkoztatottat a határozatlan időre kinevezett foglalkoztatottra vonatkozó szabályok szerint kell besorolni és illetményét a besorolása alapján megállapítani. Ha a kinevezés időtartama az egy évet nem haladja meg, a foglalkoztatott előmenetelére e törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(6) Tartósan távollévő foglalkoztatott helyettesítésére határozott időre a helyettesített munkakörénél alacsonyabb besorolású munkakörben is létesíthető szolgálati jogviszony.
31. § [A kinevezés általános feltételei]
(1) Szolgálati jogviszony
a) büntetlen előéletű,
b) cselekvőképes,
c) nagykorú,
d) állandó belföldi lakóhellyel, és
e) legalább érettségi végzettséggel rendelkező
magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn.
(2) Nem létesíthető szolgálati jogviszony azzal, aki állam elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXIV. Fejezet, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) X. fejezet], igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. XXVI. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. cím), korrupciós bűncselekmény (Btk. XXVII. Fejezet) vagy közélet tisztasága elleni, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. és VIII. cím), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet IV. cím), illetve közbizalom elleni bűncselekmény (Btk. XXXIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. cím) miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll.
(3) Nem létesíthető szolgálati jogviszony azzal, akivel szemben a (2) bekezdésben meghatározott
a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,
aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
b) szándékos bűncselekmény miatt elzárást, közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított két évig,
c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig.
(4) Nem létesíthető szolgálati jogviszony azzal, aki a tervezett munkakörének megfelelő vagy a tervezett munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.
(5) A szolgálati jogviszony létesítésének és fenntartásának feltétele, hogy a NAV állományába jelentkező tudomásul veszi, hogy szolgálati jogviszonyának fennállása alatt szolgálata törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül – a törvényben meghatározott esetekben és módon – a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a Rendőrségről szóló törvény szerinti megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti.
(6) Jogszabály vagy jogszabály által meghatározott esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója a szolgálati jogviszony létesítését az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően meghatározott iskolai végzettséghez és szakképzettséghez, szakképesítéshez, munkaköri követelményhez, illetve gyakorlati idő letöltéséhez, képességhez, valamint egészségi, pszichológiai, fizikai alkalmassághoz kötheti.
(7) Nem nevezhető ki foglalkoztatottnak az öregségi nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező személy, kivéve, ha a Kormány a NAV vezetőjének kérelmére hozzájárul a foglalkoztatott kinevezéséhez.
(8) Az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételek alól felmentés nem adható. A foglalkoztatottnak a szolgálati jogviszony teljes időtartama alatt meg kell felelnie az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételeknek. Ha a foglalkoztatott a (2) bekezdés szerinti büntetőeljárás hatálya alá kerül, a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles méltatlansági eljárást indítani. Ha a foglalkoztatottal szemben távoltartás, bűnügyi felügyelet vagy letartóztatás kényszerintézkedést is elrendeltek, a munkáltatói jogkör gyakorlója a méltatlanságot külön eljárás nélkül hozott határozatban is megállapíthatja.
32. § [Eljárás nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör esetén]
(1) A jogszabály alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakör betöltésére szolgálati jogviszony nem létesíthető azzal, akinek nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, kivéve, ha törvény szerint arra feljogosított személy a szolgálati jogviszony létesítését jóváhagyta.
(2) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati jogviszonyba jelölt személy
a) nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez nem járul hozzá, vagy
b) nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, és a szolgálati jogviszony létesítését törvény szerint arra feljogosított személy nem hagyta jóvá,
a munkáltatói jogkör gyakorlója – mérlegelése alapján – a szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy részére más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső munkakört ajánlhat fel. Felajánlható munkakör hiányában, illetve ha a munkáltatói jogkör gyakorlója nem kíván más munkakört felajánlani, vagy ha a szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy a felajánlott munkakört nem fogadja el, szolgálati jogviszony nem létesíthető.
(3) Ha a szolgálati jogviszony létesítésének feltétele a nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelés, a jelentkezőnek a jelentkezéskor írásban hozzá kell járulnia ahhoz, hogy ezt a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat ellenőrizze. Az ellenőrzéshez való hozzájáruláshoz a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvényben meghatározott hozzátartozó nyilatkozatát is csatolni kell.
(4) Ha a foglalkoztatott a szolgálati jogviszonya fennállása alatt válik nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyé, és
a) a nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez nem járul hozzá, vagy
b) nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, és a szolgálati jogviszony fenntartását törvény szerint arra feljogosított nem hagyta jóvá,
a munkáltatói jogkör gyakorlója – mérlegelése alapján – a foglalkoztatott részére más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső szolgálati jogviszonynak minősülő munkakört ajánlhat fel. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója nem ajánl fel más munkakört, vagy ha a foglalkoztatott a felajánlott munkakört nem fogadja el, a szolgálati jogviszonyt azonnali hatállyal meg kell szüntetni.
(5) A felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a foglalkoztatott a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a foglalkoztatott a munkakör elfogadásáról öt munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott munkakört elutasította volna.
(6) Ha a pénzügyőr a (4) bekezdés alapján felajánlott pénzügyőri munkakört elfogadja, intézkedni kell a kifogástalan életvitel soron kívüli ellenőrzéséről. A pénzügyőr az elfogadott munkakörbe abban az esetben helyezhető, ha a kifogástalan életvitel ellenőrzése során a 34. § (5) bekezdése szerinti körülményt a munkáltatói jogkör gyakorlója nem állapított meg.
(7) A szolgálati jogviszonynak a (4) bekezdés szerinti megszüntetése esetén a foglalkoztatottat felmentési idő és végkielégítés nem illeti meg. A megszüntetés okát és jogkövetkezményeit közölni kell a foglalkoztatottal, azzal, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés megállapításaiból csak az közölhető a foglalkoztatottal, amihez az ellenőrzést végző szerv hozzájárult.
33. § [A pénzügyőri kinevezés további feltételei]
(1) A 31. § és 32. §-ban foglaltakon túl pénzügyőri státuszon szolgálati jogviszony azzal létesíthető
a) akinek életkora a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárnál legalább tíz évvel alacsonyabb,
b) aki a pénzügyőri szolgálatra és a tervezett munkakörére egészségi, pszichológiai és fizikai szempontból alkalmas,
c) akinek életvitele nem kifogásolható, és aki írásban tudomásul veszi, hogy azt a szolgálati jogviszony létesítését megelőzően, valamint a szolgálati jogviszony fennállása alatt ellenőrizhetik.
(2) A NAV az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a feltételeknek való megfelelést a szolgálati jogviszony fennállása alatt ellenőrizheti, vagy az ellenőrzését kezdeményezheti.
34. § [A kifogástalan életvitel ellenőrzése]
(1) A NAV pénzügyőri állományába jelentkező (a továbbiakban: jelentkező) életvitelét a jogviszony létesítését megelőzően, továbbá a pénzügyőr, valamint a tisztjelölt életvitelét a miniszter által meghatározott gyakorisággal, de legfeljebb évente egy alkalommal a jogviszony fennállása alatt ellenőrizni kell. A szolgálati jogviszony fennállása alatt a kifogástalan életvitel soron kívüli ellenőrzésére akkor kell intézkedni, ha a kifogástalan életvitel ellenőrzésének kezdeményezésére jogosult tudomására jutott adatokból a kifogásolható életvitelre alapos okkal lehet következtetni.
(2) A jelentkező, valamint a pénzügyőr életvitelének ellenőrzésére nem kerül sor, ha a jelentkező tervezett munkaköre vagy a pénzügyőr munkaköre nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörnek minősül.
(3) A pénzügyőr személyügyi alapnyilvántartásban szereplő személyes adatait, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának a bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatait a kifogástalan életvitel ellenőrzését végző szerv a kifogástalan életvitel-ellenőrzés céljából megismerheti, ennek tényét előbbi esetben a pénzügyőr, utóbbi esetben a közeli hozzátartozó írásban tudomásul veszi.
(4) Szolgálati jogviszony a 31. §–33. §-ban meghatározott feltételeken túl akkor létesíthető vagy az a 70. § (9) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel akkor tartható fenn, ha a pénzügyőr vagy a jelentkező
a) a 2. melléklet szerinti adatlapon szereplő nyilatkozattal írásban tudomásul veszi az életvitele kifogástalanságának ellenőrzése érdekében a (3) bekezdésben meghatározottaknak a felvételét megelőzően és a szolgálati jogviszony tartama alatt történő ellenőrzését,
b) csatolja a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának a 3. melléklet szerinti nyilatkozatát.
(5) Az életvitel nem kifogástalan, ha
a) a jelentkező nem felel meg a 31. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek, illetve vele szemben fennállnak a 31. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott kizáró körülmények,
b) a pénzügyőrrel szemben bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen szabadságvesztést vagy elzárást szabott ki, vagy kényszergyógykezelését rendelte el, vagy
c) a jelentkező vagy a pénzügyőr nem felel meg – különös tekintettel a szolgálaton kívüli magatartására, családi és lakókörnyezeti kapcsolataira, anyagi, jövedelmi viszonyai megváltozására, valamint a bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatára – a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátása követelményének.
(6) A (4) és (5) bekezdésben a pénzügyőrre vonatkozó rendelkezéseket a tisztjelöltre is alkalmazni kell azzal, hogy esetükben a szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályokat a tisztjelölti jogviszonyra kell alkalmazni.
(7) A kifogástalan életvitel ellenőrzésének lefolytatásához a 2. melléklet szerinti adatlapot kell kitölteni, az abban foglalt adatokat a kifogástalan életvitel ellenőrzését végző szerv kezeli.
(8) A NAV-nak átadott 2. melléklet szerinti adatlapot a NAV zárt borítékban továbbítja a kifogástalan életvitel ellenőrzését lefolytató szervnek.
(9) Az (5) bekezdésben írt feltételek ellenőrzését – ha törvény másként nem rendelkezik – a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi.
(10) Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetésről vagy kényszergyógykezelés elrendeléséről a jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróság haladéktalanul értesíti a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki – a kifogástalan életvitel-ellenőrzés lefolytatása nélkül – a bíróság ügydöntő határozatának jogerőre emelkedését követő nappal megállapítja, hogy a pénzügyőr életvitele kifogásolható.
(11) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv annak ellenőrzése érdekében, hogy az (5) bekezdésben foglalt, az életvitel kifogásolhatóságát megalapozó körülmények fennállnak-e, a kifogástalan életvitel ellenőrzése során
a) adatot igényelhet a jelentkezőről, a tisztjelöltről, valamint a pénzügyőrről, továbbá a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozóról a bűnügyi nyilvántartó szerv valamennyi bűnügyi nyilvántartásából, továbbá a NAV nyilvántartásaiból, és betekinthet a NAV-nál folyamatban lévő vagy befejezett fegyelmi eljárás irataiba,
b) lakóhelyén, tartózkodási helyén, munkahelyén nyíltan vagy a rendőri jelleg leplezésével környezettanulmányt készíthet a jelentkezőről, a tisztjelöltről vagy a pénzügyőrről.
(12) A pénzügyőri státuszra kinevezni tervezett tisztviselő életvitelét a szolgálati jogviszony módosítását megelőzően jelen §-ban foglaltaknak megfelelően a jelentkezőre irányadó szabályok szerint ellenőrizni kell.
35. § [A kifogástalan életvitel-ellenőrzés jogkövetkezményei]
(1) A pénzügyőrt, a tisztjelöltet, illetve a jelentkezőt az ellenőrzés megkezdéséről, valamint befejezéséről nem kell tájékoztatni, az elvégzett vizsgálat eredményét azonban közölni kell vele.
(2) Az elvégzett vizsgálat eredménye alapján azt, hogy a kifogásolható életvitelt megalapozó, a 34. § (5) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak-e,
a) a pénzügyőr esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója,
b) a tisztjelölt esetében a NAV vezetője,
c) a jelentkező esetében a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv
állapítja meg.
(3) Ha az elvégzett vizsgálat azt állapítja meg, hogy a pénzügyőr életvitele a 34. § (5) bekezdés c) pontja alapján kifogásolható, a munkáltatói jogkör gyakorlója döntésének meghozatala előtt köteles az érintettet az életvitel kifogásolására okot adó körülményről, az azt alátámasztó tényekről és megállapításokról tájékoztatni. A minősítő engedélye nélkül nem adható tájékoztatás olyan tényről, adatról, amely minősített adat. Az elé tárt tényekről és körülményekről, valamint megállapításokról a pénzügyőrt a munkáltatói jogkör gyakorlója a döntés meghozatala előtt meghallgatja.
(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója az elvégzett vizsgálat megállapításai, a (3) bekezdés szerinti meghallgatás alapján és a NAV szolgálati érdekeit is figyelembe véve dönt arról, hogy a pénzügyőr életvitele a 34. § (5) bekezdés c) pontja alapján kifogásolható-e.
(5) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapítja, hogy a pénzügyőr életvitele nem kifogástalan, e törvény szerint intézkedik a szolgálati jogviszony megszüntetése érdekében.
(6) Ha az ellenőrzés megállapításai alapján a tisztjelölt életvitele kifogásolható, a NAV vezetője az ösztöndíjszerződéstől – az érintett meghallgatását követően – egyoldalú nyilatkozattal elállhat. Az ösztöndíjszerződés megszűnésével a hallgatói jogviszony is megszűnik.
(7) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet a NAV az erről szóló döntés meghozatalától számított nyolc napon belül tájékoztatja arról, hogy a jelentkezővel létesült-e szolgálati jogviszony. A keletkezett iratokat, adatokat – a kifogástalan életvitel ellenőrzését elrendelő és befejező határozatot kivéve – meg kell semmisíteni, ha
a) nem létesül szolgálati jogviszony az erről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc napon belül, vagy
b) a szolgálati jogviszony, tisztjelölti jogviszony fennállása alatti ellenőrzés kifogásolható életvitelt nem állapít meg, az ellenőrzés befejezésétől számított nyolc napon belül.
(8) Ha az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy kifogásolható a pénzügyőr, vagy a tisztjelölt életvitele, a keletkezett iratok, adatok az ellenőrzés befejezését követő öt évig kezelhetők, kivéve, ha az iratokat a (7) bekezdésben meghatározottak alapján meg kell semmisíteni.
(9) Ha a pénzügyőri státuszra kinevezni tervezett tisztviselő tekintetében az (5) bekezdés szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapítja, hogy az érintett életvitele nem kifogástalan, az ennek alapjául szolgáló okból szükségessé váló intézkedést a tisztviselőkre irányadó szabályok szerint kell megtenni.
36. § [Tisztviselők egészségi és pszichológiai alkalmassági vizsgálata]
(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a miniszter rendeletében meghatározott szempontok figyelembevételével a tisztviselői státuszon történő kinevezést, vagy meghatározott munkakör ellátását az egészségi alkalmasságon felül pszichológiai alkalmassághoz is kötheti.
(2) A tisztviselő – a miniszter rendeletében meghatározottak szerint – soron kívüli egészségi, illetve pszichológiai alkalmassági vizsgálatra kötelezhető.
(3) Ha a tisztviselő a (2) bekezdés szerinti vizsgálaton önhibájából nem vesz részt, szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. Ebben az esetben a foglalkoztatottat felmentési idő és végkielégítés nem illeti meg.
(4) Ha a tisztviselő a (2) bekezdés szerinti vizsgálat alapján munkaköre ellátására alkalmatlan, a 71. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.
(5) Az egészségi és pszichológiai alkalmassági vizsgálat rendjét a miniszter rendeletben határozza meg.
37. § [Pénzügyőrök egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassága]
(1) A pénzügyőrnek, valamint a jelentkezőnek meg kell felelnie a miniszter által meghatározott, a munkakörének és életkorának megfelelő egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági követelményeknek.
(2) Az alkalmassági feltételeket a pénzügyőr és a jelentkező tudomására kell hozni, és az alkalmasságot rendszeresen ellenőrizni kell.
(3) A pénzügyőr – a miniszter rendeletében meghatározottak szerint – soron kívüli egészségi, pszichológiai, illetve fizikai alkalmassági vizsgálatra kötelezhető.
(4) Ha a pénzügyőr a (3) bekezdés szerinti vizsgálaton önhibájából nem vesz részt, szolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. Ebben az esetben a foglalkoztatottat felmentési idő és végkielégítés nem illeti meg.
(5) A pénzügyőr és a jelentkező kizárólag olyan vizsgálatra kötelezhető, amelyet az alkalmassági követelményeknek való megfelelés megállapítása érdekében jogszabály ír elő, és a vizsgálatot végző orvos vagy pszichológus, illetve – a fizikai alkalmasság vizsgálatakor – a felmérést végző szakmailag indokoltnak tart.
(6) Ha a pénzügyőr az előírt követelményeknek nem felel meg, a 71. § szerint kell eljárni.
38. § [Az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági vizsgálathoz kapcsolódó adatkezelés]
(1) Az egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasság megállapítására irányuló 36. §–37. § szerinti vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja
a) az alkalmasság felmérése és a foglalkoztatott alkalmasságának minősítése,
b) a szolgálati jogviszony létesítéséhez, fenntartásához, módosításához, megszüntetéséhez az egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmassági feltételek fennállásának megállapítása.
(2) Az (1) bekezdés alapján kezelhető adatnak minősül az egészségi, pszichológiai és fizikai állapotra vonatkozó, az alkalmasság felméréséhez és az alkalmassági minősítéshez felhasznált egészségi, pszichológiai és fizikai állapotra vonatkozó, valamint az alkalmasság minősítését tartalmazó adat.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi vagy pszichológiai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját az alkalmasság megállapításában részt vevő egészségügyi szolgáltató orvosa, egészségügyi szakdolgozója és pszichológusa, valamint a felülvizsgáló bizottság kezelheti, az kizárólag részükre továbbítható. Az (1) bekezdésben meghatározott célból a fizikai alkalmasságra vonatkozó adatokat a felmérésben közreműködő, valamint a felülvizsgáló bizottság kezelheti.
(4) A foglalkoztatott és a jelentkező jogosult az egészségi vagy pszichológiai állapotára vonatkozó vizsgálat teljes dokumentációját megismerni, és kérelmére annak másolatát térítésmentesen rendelkezésére kell bocsátani.
(5) A munkáltatói jogkör gyakorlójának és a személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egységnek kizárólag az alkalmasság minősítésére vonatkozó adat továbbítható. Ha az alkalmassági vizsgálatot a munkáltatói jogkör gyakorlója kezdeményezi, akkor az alkalmassági vizsgálat megindulása előtt tudomására jutott egészségügyi adatot is jogosult kezelni, és az egészségügyi adatot az eljárásban részt vevő orvos és pszichológus, valamint felülvizsgáló bizottság részére továbbíthatja.
(6) A (2) bekezdésben meghatározott adat szolgálati jogviszonnyal összefüggő jogvitában, valamint büntetőügyben az eljáró bíróság, ügyészség, valamint nyomozó hatóság részére, megkeresésére, illetve adatkérésére, továbbá a szolgálati jogviszonnyal összefüggő jogvitában vagy büntetőeljárásban hivatalból – a tényállás tisztázásához szükséges mértékig – továbbítható.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichológiai vagy fizikai állapotra vonatkozó vizsgálati adat, egészségügyi adat az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően kezelhető.
(8) Ha az alkalmassági vizsgálatot végző orvos, pszichológus vagy felülvizsgáló bizottság a vizsgálat során kábítószer vagy pszichotróp anyag fogyasztására utaló körülményeket észlel, arról – kizárólag a felmerült gyanú tényének közlésével – a munkáltatói jogkör gyakorlóját köteles értesíteni. A munkáltatói jogkör gyakorlója az így tudomására jutott egészségügyi adatot is jogosult kezelni. Az adatokat törölni kell, ha az adatok átvételét követő kilencven napon belül méltatlansági, fegyelmi vagy büntetőeljárás nem indul.
39. § [Szolgálati jogviszony létesítése áthelyezéssel]
(1) A szolgálati jogviszony a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyból, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervekkel fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyból (a továbbiakban: hivatásos szolgálati jogviszony), vagy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonai állományából áthelyezéssel is létesíthető, ebben az esetben próbaidő kikötésére – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem kerül sor.
(2) Ha az érintett (1) bekezdés szerinti áthelyezése időpontjában az (1) bekezdés szerinti jogviszonyában próbaidő hatálya alatt áll, úgy részére az (1) bekezdés szerinti jogviszonyban kikötött próbaidőből az áthelyezés időpontjában még hátralévő időtartamra, de legfeljebb hat hónapra kell a próbaidőt kikötni.
(3) Ha a szolgálati jogviszonyt létesítő személy a szolgálati jogviszony létesítését közvetlenül megelőzően a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban állt, és e jogviszonyának megszűnését vagy megszüntetését követően első jogviszonyként harminc napon belül szolgálati jogviszonyt létesít, jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.
40. § [Igazolás hatósági bizonyítvánnyal]
(1) A szolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges, a 31. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott adatokat és tényeket a NAV állományába jelentkezőnek kell igazolnia eredeti okirattal vagy annak hiteles másolatával, kivéve, ha a szolgálati jogviszony létesítését megelőzően kifogástalan életvitel ellenőrzésére kerül sor.
(2) Indokolt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban felszólíthatja a foglalkoztatottat, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy
a) büntetlen előéletű, illetve
b) nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(3) A NAV a foglalkoztatást kizáró és az (1) és (2) bekezdés alapján vizsgálandó ok ellenőrzése céljából kezeli
a) a foglalkoztatottként szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,
b) a foglalkoztatott
azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a NAV a szolgálati jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – szolgálati jogviszony létesítése és fennállása esetén – a szolgálati jogviszony megszűnéséig (megszüntetéséig) kezeli.
41. § [A kinevezési okmány]
(1) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a foglalkoztató NAV szerv megnevezését, székhelyét, valamint a foglalkoztatott
a) besorolását,
b) illetményét,
c) munkakörét, a 29. § (1) bekezdése szerinti státuszát,
d) munkavégzésének a helyét,
e) heti munkaidejét,
f) előmeneteléhez előírt kötelezettségeket,
g) szolgálati jogviszonya kezdetének napját, valamint
h) próbaidő kikötésénél a próbaidő tartamát,
i) a pénzügyőri státuszú foglalkoztatott rendfokozatát.
(2) A szolgálati jogviszony pénzügyőri státuszon történő létesítésével egyidejűleg a pályakezdőt hadnaggyá vagy őrmesterré kell kinevezni. A tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali tagozatán kiváló vagy annak megfelelő minősítésű oklevéllel végzett pénzügyőr tisztjelölt – a kinevezésre jogosult döntése esetén – eggyel magasabb rendfokozatba is kinevezhető, ha az érintettnek a tanulmányai során elért tanulmányi eredménye a foglalkoztatási szabályzatban meghatározott szempontoknak megfelel.
(3) Ha a kinevezési okmány nem tartalmaz az (1) bekezdés g) pontjában foglalt napra vonatkozóan rendelkezést, a jogviszony kezdete a kinevezés elfogadását követő nap.
(4) A kinevezési okmány a szolgálati jogviszonyt érintő egyéb kérdésekről is rendelkezhet.
(5) A kinevezési okmány átadását követő három munkanapon belül át kell adni a foglalkoztatott munkaköri leírását.
(6) A foglalkoztatott és a munkáltatói jogkör gyakorlója a kinevezés elfogadása és a szolgálati jogviszony kezdetének napja közötti időszakban nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a szolgálati jogviszony létrejöttét meghiúsítaná.
(7) Ha a kinevezés érvénytelenségét a munkába lépés előtt állapítják meg, akkor az érvénytelenséget előidéző ok megszüntetéséig a foglalkoztatott nem állítható munkába. Ha az érvénytelenség oka a munka megkezdése után jut a kinevezési jogkört gyakorló tudomására, a foglalkoztatottat az érvénytelenség orvoslásáig a munkavégzéstől el kell tiltani.
42. § [Speciális kinevezési szabályok]
(1) Ha a kinevezés a miniszter vagy a NAV vezetője hatáskörébe tartozik, a pénzügyőri állományba vételt és rendfokozatba kinevezést a miniszter vagy a NAV vezetője, egyéb, a munkakörbe helyezéssel kapcsolatos rendelkezést a munkáltatói jogkör gyakorlójának munkáltatói intézkedése tartalmazza.
(2) Szolgálati jogviszony a kinevezési okmányban felsorolt, változó munkavégzési helyen történő munkavégzésre is létesíthető.
(3) Külföldi munkavégzésre munkakört létesíteni csak akkor lehet, ha az a munkaköri feladatok ellátásából természetszerűleg következik, és a foglalkoztatott az azzal kapcsolatos feltételek ismeretében a munkakörbe helyezésébe beleegyezett.
43. § [Próbaidő]
(1) A kinevezésben – az e törvényben meghatározott kivétellel – a szolgálati jogviszony létesítésekor legalább hat, de legfeljebb tizenkettő hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni.
(2) A foglalkoztatott a próbaidő alatt a jogszabályban meghatározott illetményre és a szolgálat teljesítéséhez szükséges egyéb ellátásra jogosult.
(3) A próbaidő nem hosszabbítható meg.
(4) A próbaidő alatt a szolgálati jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti.
(5) A hat hónapos vagy annál rövidebb idejű kinevezés esetén a felek a próbaidő kikötéséről azzal állapodhatnak meg, hogy a próbaidő legfeljebb a határozott idejű kinevezés időtartamának a fele lehet.
(6) A NAV volt foglalkoztatottjával történő ismételt szolgálati jogviszony létesítésekor nem kell próbaidőt kikötni, ha a korábbi szolgálati jogviszony megszűnése és az ismételt szolgálati jogviszony létesítése között kevesebb mint öt év telt el.
44. § [Eskü]
(1) A foglalkoztatottnak kinevezésekor esküt kell tennie.
(2) A tisztviselői eskü szövege a következő:
Én, .............................................. becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom.
(Az eskütevő meggyőződése szerint:)
Isten engem úgy segéljen!”
(3) A pénzügyőri eskü szövege a következő:
„Én ............................................. becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom, szolgálati kötelezettségemet, ha kell, életem kockáztatásával is teljesítem; felettesem utasításainak engedelmeskedem, alárendeltjeimről legjobb tudásom szerint gondoskodom; hivatásomat a magyar nemzet javára gyakorolom.
(Az eskütevő meggyőződése szerint:)
Isten engem úgy segéljen!”
(4) Az eskütételt a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a kinevezés előtt megszervezni. Az eskütételre a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa kijelölt vezető előtt kerülhet sor. Az esküt szóban kell elmondani és írásban megerősíteni.
(5) Az eskütétel elmaradása érvénytelenségi ok. Eskütétel hiányában a foglalkoztatott nem állítható munkába, erre bárki hivatkozhat.
45. § [Toborzási adatbázis adataihoz való hozzáférés]
(1) A NAV vezetője a betöltetlen munkakör betöltése céljából a Kit.-ben foglaltak szerint működtetett toborzási adatbázisban nyilvántartott személyek egyéni azonosításra alkalmas módon nyilvántartott adataihoz közvetlenül hozzáférhet.
(2) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a NAV a szolgálati jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – szolgálati jogviszony létesítése és fennállása esetén – a szolgálati jogviszony megszűnéséig (megszüntetéséig) kezeli.
46. § [Tagság a Magyar Kormánytisztviselői Kar, Magyar Rendvédelmi Kar tekintetében]
(1) A tisztviselői státuszú foglalkoztatott a Kit. szerinti Magyar Kormánytisztviselői Kar tagjává, a pénzügyőri státuszú foglalkoztatott a Hszt. szerinti Magyar Rendvédelmi Kar tagjává válik.
(2) A tisztviselői státuszú foglalkoztatottal szemben az etikai eljárást a Magyar Kormánytisztviselői Kar, a pénzügyőri státuszú foglalkoztatott esetén a Magyar Rendvédelmi Kar a kormánytisztviselőkre, illetve a hivatásos állomány tagjaira vonatkozó szabályok szerint folytatja le.
47. § [Kinevezés módosítása]
(1) A kinevezést módosítani csak a munkáltatói jogkör gyakorlója és a foglalkoztatott közös megegyezésével lehet. A kinevezés tartalmának módosítására a kinevezésre és az annak elfogadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell az érintett beleegyezése
a) a fizetési fokozatban történő előresorolásához, illetményének e törvény szerinti megállapításához, valamint a pénzügyőri státuszú foglalkoztatott rendfokozatban történő előléptetéséhez,
b) az érintett előmeneteléhez előírt vizsgakötelezettség törvény szerinti megállapításához,
c) a tisztviselő munkavégzési helyének kizárólag a település területén belüli megváltoztatásához, továbbá a pénzügyőr munkavégzési helyének az adott NAV szerven belüli módosításához,
d) azonos besorolású más munkakörbe helyezéséhez, kivéve, ha a pénzügyőri munkakört betöltő pénzügyőr tisztviselői munkakörbe, illetve a tisztviselői munkakört betöltő foglalkoztatott pénzügyőri munkakörbe kerül áthelyezésre,
e) az érintett alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezéséhez, ha az érintett teljesítménye – az általa betöltött munkakör alapján – átlag alatti fokozatú, azzal, hogy az érintettet a szervezeti egység és a munkavégzési hely megváltoztatása nélkül kell alacsonyabb besorolású munkakörben tovább foglalkoztatni, és ha ilyen munkakör a szervezeti egység, illetve a munkavégzési hely megváltoztatása nélkül nem biztosítható, a szervezeti egység, illetve a (6) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével a munkavégzési hely is megváltoztatható, a tisztviselő esetében kizárólag a település területén belül,
f) a kinevezés módosításához a NAV-on belüli átszervezés, illetve létszámcsökkentés esetén, azzal, hogy a tisztviselő tekintetében a munkavégzési hely kizárólag a település területén belül változtatható meg,
g) a kinevezési okirat szerinti szervezeti egység megváltoztatása esetén, ha a foglalkoztató NAV szerv nem változik, és tisztviselő esetében a munkavégzési hely legfeljebb a település területén belül változik meg,
h) törvényben meghatározott esetekben.
(3) A foglalkoztatott magasabb besorolású munkakörbe csak a beleegyezésével helyezhető, feltéve, hogy a tervezett munkakör ellátásához szükséges képesítési és alkalmassági feltételeknek megfelel.
(4) A pénzügyőr szolgálati érdekből azonos besorolású munkakör ellátására beleegyezése nélkül áthelyezhető a NAV más szervéhez. A kinevezés módosításától számított öt éven belül – a létszámcsökkentés és az átszervezés indokát kivéve – e rendelkezés alkalmazásának nincs helye.
(5) A (2) bekezdés c) és e)–g) pontjában meghatározott okból a foglalkoztatott kinevezését abban az esetben módosíthatja a munkáltatói jogkör gyakorlója az érintett belegyezése nélkül, ha az új munkavégzési hely és a tartózkodási hely között – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő foglalkoztatott esetében a két órát nem haladja meg, kivéve, ha az új munkavégzési helyre történő utazási idő rövidebb, mint a korábbi munkahelyre történő utazásé. Ha a munkavégzési hely tömegközlekedési eszközzel nem közelíthető meg, úgy a foglalkoztatott kinevezését abban az esetben módosíthatja a munkáltatói jogkör gyakorlója az érintett belegyezése nélkül, ha az új munkavégzési hely és a tartózkodási hely között történő oda- és visszautazás ideje – gépjárművel – naponta a két órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő foglalkoztatott esetében a másfél órát nem haladja meg, kivéve, ha az új munkavégzési helyre történő utazási idő rövidebb, mint a korábbi munkahelyre történő utazásé.
(6) A (2) bekezdés d)–f) pontjában meghatározott okból a kinevezést abban az esetben módosíthatja a munkáltatói jogkör gyakorlója az érintett beleegyezése nélkül, ha az új munkakör megfelel az érintett iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának, és az érintett megfelel az új munkakörre előírt alkalmassági feltételeknek.
(7) A (2) bekezdés c)–g) pontjában, valamint a (4) bekezdésben meghatározott okból a kinevezést abban az esetben módosíthatja a munkáltatói jogkör gyakorlója az érintett belegyezése nélkül, ha az érintettre nézve – különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel – aránytalan sérelemmel nem jár.
(8) A (5) és (7) bekezdés nem alkalmazható, ha a foglalkoztató NAV szerv székhelyének, illetve telephelyének megváltozása okán kerül sor a kinevezési okirat (2) bekezdés c) pontja szerinti módosítására.
(9) A (2) bekezdés c)–f) pontjában és a (4) bekezdésben meghatározott okból történő kinevezés módosításról szóló okirat közlésétől számított öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére – a nyilatkozattétel időpontjától kezdődően – az érintett jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. Felmentés esetén a kinevezés módosítását megelőzően betöltött korábbi munkakörben megállapított illetményt kell alapul venni a felmentési időre járó illetménynek, a végkielégítés összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározásakor.
(10) A (7) és (9) bekezdés vezetőre nem alkalmazható.
(11) A vezetőre is alkalmazni kell a (9) bekezdést, ha a kinevezés módosítására a (2) bekezdés c) pontja és a (8) bekezdés együttes alkalmazásával kerül sor.
48. § [A várandós foglalkoztatott kinevezésének módosítása]
(1) A nőt várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni vagy a meglévő munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelően módosítani, ha munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény bemutatása alapján a munkakörében nem foglalkoztatható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatottat a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása a foglalkoztató NAV szervnél nem lehetséges, vagy ha az (1) bekezdés alapján felajánlott munkakört nem fogadja el.
(3) A foglalkoztatott a felajánlott munkakörnek megfelelő illetményre jogosult, ami a korábbi munkaköre szerinti illetménynél kevesebb nem lehet. A munkavégzés alóli felmentés idejére illetménye illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.
49. § [Kötelező részmunkaidő kikötése]
(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott személy írásbeli kérelmére a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a kinevezésben – a foglalkoztatott kérelmének megfelelően – heti minimum húszórás, illetve készenléti jellegű munkakörben a kinevezés szerinti munkaidő legalább felének megfelelő mértékű részmunkaidős foglalkoztatást biztosítani, ha a foglalkoztatott a 123. § (1) bekezdése szerinti illetmény nélküli szabadsága megszűnése előtt legalább harminc nappal ezt kéri.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatott egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a kérelemben köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról. A munkáltatói jogkör gyakorlója a foglalkoztatottnak a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az szolgálati érdeket sértene, vagy számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő
a) az illetmény nélküli szabadság megszűnését követő naptól hatályos, vagy
b) a szabadság leteltét követő naptól hatályos, ha a foglalkoztatottnak betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát.
(4) A (3) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazása esetén – a felek eltérő megállapodása hiányában – a rendes szabadság kiadását az illetmény nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását az illetmény nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.
(5) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltatói jogkör gyakorlója a foglalkoztatottat
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket nevelő foglalkoztatott esetén a gyermek hatéves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a foglalkoztatott munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.
(6) Az (1)–(5) bekezdés nem alkalmazható a vezetői munkakört betöltő foglalkoztatott tekintetében.
50. § [Kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás közös szabályai]
(1) A foglalkoztatott a NAV szervezetén belül átirányítással, átrendeléssel, kiküldetéssel, a NAV szervezetén kívül – kormányrendelet részletes szabályai szerint – a tisztviselő kirendeléssel, a pénzügyőr vezényléssel ideiglenesen a kinevezéstől eltérően is foglalkoztatható.
(2) A kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás elrendelése a foglalkoztatottra nézve – különösen beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel – aránytalan sérelemmel nem járhat.
(3) A foglalkoztatottat legkésőbb tíz munkanappal – átirányítás esetén három munkanappal – korábban írásban kell tájékoztatni a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás elrendeléséről, valamint annak várható időtartamáról, ide nem értve a kiküldetést, illetve a pénzügyőr átrendelését.
(4) Ha az átirányítás, átrendelés, kiküldetés, kirendelés, vezénylés időtartama egy munkanapon belül a négy órát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni.
(5) Ha az más helységben történő munkavégzéssel járna, a foglalkoztatott beleegyezése nélkül nincs helye átrendelésnek, kiküldetésnek
a) a foglalkoztatott várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,
b) kiskorú gyermekét egyedül nevelő foglalkoztatott esetében,
c) tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját gondozó foglalkoztatott esetében,
d) azon foglalkoztatott esetében, akinek legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását rehabilitációs szakértői szerv megállapította.
(6) Ha az (5) bekezdésben meghatározott okok bármelyike a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás ideje alatt következik be, akkor a foglalkoztatott erre irányuló kérelmére meg kell szüntetni az átrendelést, a kirendelést, illetve a kiküldetést.
51. § [Átirányítás]
(1) Nem minősül a kinevezés módosításának, ha a foglalkoztatott – a foglalkoztató NAV szerv hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból, szolgálati érdekből ideiglenesen – a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli utasítása alapján eredeti munkaköre helyett vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, ideértve azt is, ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának utasítása alapján tartósan távol lévő foglalkoztatottat helyettesít, illetve részben vagy egészben többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el (átirányítás).
(2) Átirányítás esetén az érintettet helyettesítési díj illeti meg, kivéve, ha az (1) bekezdésben meghatározott feladatot eredeti munkaköre helyett látja el.
(3) Ha az érintett eredeti munkaköre helyett átirányítással huszonkét munkanapot meghaladóan magasabb besorolású vagy magasabb mértékű munkaköri pótlékra jogosító munkakört lát el, az átirányítás idejére az átirányítás szerinti munkakörre irányadó illetményre, illetve magasabb mértékű munkaköri pótlékra jogosult, kivéve, ha az kevesebb az eredeti illetményénél. Az átirányítás a pénzügyőri státuszú foglalkoztatott rendfokozatát nem érinti.
(4) A helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesítő foglalkoztatott illetményének 10–50%-áig terjedhet. A helyettesítési díj mértékét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg a foglalkoztatási szabályzatban meghatározottak figyelembevételével. A helyettesítési díj a helyettesítés első napjától jár.
(5) Nem jár helyettesítési díj, ha
a) a helyettesítés a foglalkoztatott munkaköri kötelezettsége,
b) a helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges.
(6) Az (5) bekezdés a) pontjától eltérően helyettesítési díj jár
a) a harminc napon túli helyettesítés időtartamára, ha a helyettesítésre okot adó munkakör nincs betöltve,
b) az egybefüggő három hónapon túli helyettesítés időtartamára, ha a helyettesítésre okot adó munkakör be van töltve.
(7) Az átirányítás időtartama – a munkáltatói jogkör gyakorlója és a foglalkoztatott eltérő megállapodása hiányában – nem haladhatja meg naptári évenként a negyvennégy munkanapot.
52. § [Átrendelés]
(1) A foglalkoztatott a szolgálat érdekében eredeti munkakörében való meghagyása mellett a NAV bármely szervéhez és bármely munkavégzési helyre meghatározott feladat teljesítésére átrendelhető.
(2) Az átrendelés időtartama a foglalkoztatott beleegyezése nélkül nem haladhatja meg
a) tisztviselő esetén naptári évenként a negyvennégy munkanapot, más településre történő átrendelés esetén naptári évenként a huszonkét munkanapot,
b) pénzügyőr esetén háromévenként a hat hónapot.
(3) Az átrendelés (2) bekezdésben meghatározott időtartamának befejezésétől számított hat hónapon belüli újabb átrendeléséhez a foglalkoztatott beleegyezése szükséges.
(4) Az átrendelés időtartama alatt a munkáltatói jogkört az átrendelés helye szerinti szerv munkáltatói jogkör gyakorlója gyakorolja azzal, hogy a szolgálati jogviszony megszüntetésére, módosítására, valamint – ha az pénzügyőr esetén nem a miniszter hatáskörébe tartozik – a méltatlansági eljárás megindítására az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult, továbbá az átrendelés helye szerinti munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi jogkört, illetve a kártérítési jogkört csak a fegyelmi, illetve a kártérítési eljárásra irányadó kormányrendelet szerinti korlátozással, illetve esetben gyakorolhatja.
(5) A harminc napot meghaladó átrendelés esetén az átrendelés idejére a foglalkoztatott az átrendelés ideje alatt ellátott munkaköri feladatoknak megfelelő alapilletményre és munkaköri pótlékra jogosult.
53. § [Kiküldetés]
(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a foglalkoztató NAV szerv a szervezetszerű működési területén kívüli munkavégzésre kötelezheti a foglalkoztatottat (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy az érintett a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltatói jogkör gyakorlója irányítása és utasítása alapján végezze a munkát. A kiküldetés alapján történő munkavégzés időtartama tisztviselők esetén nem haladhatja meg – a munkáltatói jogkör gyakorlója és a tisztviselő eltérő megállapodása hiányában – naptári évenként a negyvennégy munkanapot. Ha a kiküldetés időtartama egy munkanapon belül a négy órát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni.
(2) Ha a foglalkoztató NAV szerv szervezetszerű működési területe a főváros vagy annak egyes kerületei, illetve Pest megye területére terjed ki, kiküldetésnek – feltéve, hogy az érintett a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltatói jogkör gyakorlójának irányítása és utasítása alapján végzi a munkát – az minősül, ha a foglalkoztatottat a munkáltatói jogkör gyakorlója a főváros és Pest megye közigazgatási határain kívüli munkavégzésre kötelezi.
(3) Ha a foglalkoztató NAV szerv szervezetszerű működési területe az ország egész területére kiterjed, kiküldetésnek – feltéve, hogy az érintett a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltatói jogkör gyakorlójának irányítása és utasítása alapján végzi a munkát – az minősül, ha a foglalkoztatottat a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkavégzési hely szerinti régió közigazgatási határain kívüli munkavégzésre kötelezi.
(4) A NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete tanfolyami képzésén, továbbképzésén, valamint a NAV bármely szervénél, illetve a NAV valamely szerve által szervezett külső helyszínen megtartott oktatáson, tanfolyamon, képzésen való részvétel, ha arra az érintettet foglalkoztató NAV szerv szervezetszerű működési területén kívül, illetve a (2) és (3) bekezdés szerinti régió közigazgatási határain kívül kerül sor, kiküldetésnek minősül.
(5) A belföldi kiküldetésben lévő foglalkoztatott többletköltségei fedezetére és a napidíjára vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(6) Az ideiglenes – három hónapot meg nem haladó – külföldi kiküldetés e §-tól eltérő szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
54. § [Kirendelés, vezénylés más szervhez]
(1) A foglalkoztatott kormányzati, rendvédelmi vagy egyéb biztonsági érdekből a miniszter, a más szervet irányító vagy vezető miniszter, a más szerv és a NAV vezetőjének megállapodása alapján – beleegyezésével – munkakör vagy meghatározott feladat ellátására más szervhez kirendelhető, illetve vezényelhető.
(2) A más szervhez kirendelés, vezénylés legfeljebb öt évre szól. A más szervhez kirendelés, vezénylés leteltét követően újabb más szervhez kirendelésre, vezénylésre akkor kerülhet sor, ha a foglalkoztatott a más szervhez kirendelés, vezénylés megszűnése után legalább a kirendeléssel, vezénylésével megegyező időtartamban a NAV-nál került foglalkoztatásra.
(3) A pénzügyőri státuszú foglalkoztatott a más szervhez kirendelés, vezénylés ideje alatt a más szervhez vezénylést megelőzően viselt rendfokozatának viselésére jogosult.
(4) Ha a foglalkoztatott más szervhez kirendelése, vezénylése előzetes felkészítéshez kötött, a kirendelést, vezénylést megelőző munkaköréből történő felmentését követően a felkészítés időtartamára, de legfeljebb hat hónapig részére a más szervhez kirendelés, vezénylés előtt megállapított illetményt kell folyósítani.
55. § [Jogviszony tartalmát érintő speciális szabályok más szervhez kirendelés, vezénylés esetén]
(1) A más szervhez kirendelt, vezényelt foglalkoztatott a más szerv illetékes vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát.
(2) A más szervhez kirendelt, vezényelt foglalkoztatott tevékenységére, munkarendjére, teljesítményértékelésére, pihenőidejére, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére és viselésére a más szervnek az ellátott munkakör szerinti foglalkoztatottaira vonatkozó szabályok irányadóak.
