Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!

2020. évi CLX. törvény

egyes energiahatékonysági tárgyú törvények módosításáról^*

1. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

1. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„62. § Ez a törvény

a) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 9-11. cikkének, továbbá

b) az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2002 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 6., 8., 10. pontjának és a Melléklet 3. pontjának

való megfelelést szolgálja.”

2. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

2. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 184. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3c) Ez a törvény az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2002 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 5., 7., 9. pontjának és a Melléklet 3. pontjának való megfelelést szolgálja.”

3. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

3. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 159. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„e) az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2002 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 5., 7., 9. pontja és a Melléklet 3. pontja;”

(2) A Get. 159. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„f) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv 70. cikk 1., 3. és 6. pontja.”

4. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása

4. § (1) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ehat. Tv.) 1. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„1. effektív névleges teljesítmény: a gyártó által előírt és garantált maximális leadott hőteljesítmény (kW-ban kifejezve), amely a folyamatos működés során átadható, ugyanakkor megfelel a gyártó által megjelölt hasznos teljesítménynek;”

(2) Az Ehat. Tv. 1. §-a a következő 2a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„2a. „első az energiahatékonyság” elve: az energiapolitikai tervezés, valamint a szakpolitikai és beruházási döntéshozatal során a költséghatékony, technikailag, gazdaságilag és környezetvédelmi szempontból megfelelő energiahatékonysági intézkedéseknek a lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele;”

(3) Az Ehat. Tv. 1. §-a a következő 15a. és 15b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„15a. épületautomatizálási és -szabályozási rendszer: olyan rendszer, amely magában foglalja mindazon termékeket, szoftvereket és mérnöki szolgáltatásokat, amelyek automatikus vezérlés révén és a kézi működtetés megkönnyítésével elősegíthetik az épülettechnikai rendszerek energiahatékony, gazdaságos és biztonságos üzemeltetését;

15b. fűtési rendszer: a beltéri légkezelés egy adott formájához szükséges komponensek olyan kombinációja, amelynek révén növelhető a hőmérséklet;”

(4) Az Ehat. Tv. 1. §-a a következő 16a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„16a. halmozott energiamegtakarítás: az energiahatékonyság-javító intézkedéssel a vizsgált időtávon elért összes energiamegtakarítás;”

(5) Az Ehat. Tv. 1. §-a a következő 18a. és 18b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„18a. hőfejlesztő berendezés: a fűtési rendszer azon része, amely hasznos hőt állít elő fűtőanyag kazánban történő elégetésével, vagy az elektromos ellenállásos fűtőrendszer fűtőelemeiben fellépő hőhatás (Joule-hatás) alkalmazásával, valamint a környezeti levegőből, szellőzőberendezésből távozó használt levegőből, vízből vagy talajbeli hőforrásból való, hőszivattyúval történő hőelvonás révén;

18b. integrált nemzeti energia- és klímaterv: az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkében meghatározott terv;”

(6) Az Ehat. Tv. 1. §-a a következő 23a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„23a. közlekedési célú üzemanyag: a jövedéki adóról szóló törvény szerinti üzemanyag a repülőgép-üzemanyag kivételével;”

(7) Az Ehat. Tv. 1. § 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő 24a. és 24b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„24. központi kormányzat: a központi kormányzati igazgatási szervek, a rendvédelmi szervek és a honvédelmi szervezetek országos hatáskörrel rendelkező szervezeti egységei, továbbá ha e szervezetek körében egy adott hatáskör vonatkozásában nem létezik országos hatáskörű szervezeti egység, akkor azok a szervezeti egységek vagy szervezetek, amelyek illetékessége együttesen terjed ki az ország területére;

24a. lakóépület: jellemzően lakást és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségeket magába foglaló épület;

24b. légkondicionáló rendszer: a beltéri légkezelés egy adott formájához szükséges komponensek olyan kombinációja, amely által szabályozható vagy csökkenthető a hőmérséklet;”

(8) Az Ehat. Tv. 1. §-a a következő 28a. és 28b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„28a. szellőzőrendszer: a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szellőztetőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2014. július 7-i 1253/2014/EU bizottsági rendelet szerinti szellőztetőberendezés;

28b. támogatandó háztartás: az a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartás, amely által használt lakóépületben a lakóépület 20 °C fokra való fűtéséhez és melegvíz készítéshez kapcsolódó, a háztartásra jutó éves energiaköltség meghaladja a háztartás éves jövedelmének 25%-át, ahol az éves energiaköltség és a háztartás éves jövedelme a 2020-tól kezdődő, a számítás időpontjában lezárt naptári évek energiaköltségének, illetve átlagjövedelmének számtani átlaga;”

(9) Az Ehat. Tv. 1. § 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„30. végfelhasználási energiamegtakarítás: a 12. § szerinti egyes kötelezettségi időszakok tekintetében az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott alapelvek szerinti számítási módszer alkalmazásával megállapított mértékű energiamegtakarítási cél, amelynek a végső felhasználók körében történő eléréséről a Kormány gondoskodik;”

5. § Az Ehat. Tv. 2. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 2030-ra elérendő indikatív energiahatékonysági célt az integrált nemzeti energia- és klímatervben kell meghatározni az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. és 6. cikkével összhangban. A 2030-ra elérendő indikatív energiahatékonysági cél meghatározása során figyelembe kell venni, hogy az Európai Unió 2030. évi energiafogyasztása nem haladhatja meg az 1128 Mtoe primer energiát és a 846 Mtoe végső energiát.

(4) A 2021. január 1-jétől 2030. december 31-ig tartó időszak során elérendő indikatív energiahatékonysági célt és a támogatandó háztartások érdekében hozott intézkedések eredményét az integrált nemzeti energia- és klímaterv keretében kell az Európai Bizottság számára bejelenteni.”

6. § Az Ehat. Tv. 4. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„4. Hosszú Távú Felújítási Stratégia

4. § (1) A magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú épületek nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá való felújítását (a továbbiakban: mélyfelújítás), valamint a meglévő épületek közel nulla energiaigényű épületekké való költséghatékony átalakításának megkönnyítését ösztönző hosszú távú stratégiaként 2050-ig terjedő Hosszú Távú Felújítási Stratégiát kell kidolgozni.

(2) A Hosszú Távú Felújítási Stratégia

a) tartalmazza a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú nemzeti épületállomány áttekintését a felújított épületek 2020-ban várható arányának figyelembevételével;

b) meghatározza az épülettípusoknak és az éghajlati zónának megfelelő költséghatékony felújítási módokat, valamint az épületek életciklusán belül a szükséges felújítások javasolt időpontjait;

c) olyan szakpolitikákat és intézkedéseket határoz meg, amelyekkel ösztönözhető az épületek költséghatékony mélyfelújítása, ideértve a szakaszos mélyfelújításokat is, továbbá amelyekkel támogathatók a célzott, költséghatékony intézkedések és felújítások, így különösen az épületfelújítási útlevél rendszerének szabadon választható bevezetése révén;

d) tartalmazza azokat a speciális szakpolitikákat és intézkedéseket, amelyek célja a legkevésbé energiahatékony vagy gyenge műszaki állapotú épületek energetikai célú korszerűsítése, a tulajdonos és bérlő közötti esetleges érdekellentét csökkentése, a piac megfelelő működésének biztosítása, valamint azokat a szakpolitikákat és intézkedéseket, amelyek a támogatandó háztartásokat célozzák;

e) meghatározza az épületenergetika terén várható energiamegtakarítást, és tényeken alapuló becslést tartalmaz az egészséggel, biztonsággal, valamint a levegőminőség javításával kapcsolatos előnyök vonatkozásában;

f) ismerteti a középületekre vonatkozó energiahatékonysági szakpolitikákat és intézkedéseket;

g) ismerteti az energiamegtakarítást eredményező intelligens technológiák terjesztését, valamint épületek és közösségek összekapcsolását célzó kezdeményezéseket, továbbá az energiahatékony épületek tervezésével, építésével és korszerűsítésével foglalkozó szakemberek oktatására és továbbképzésére vonatkozó intézkedéseket;

h) intézkedéseket, valamint az előrehaladás mérésére alkalmas - 2030-ra, 2040-re és 2050-re külön-külön megállapított - indikatív mutatószámokat tartalmazó ütemtervet határoz meg az (1) bekezdésben rögzített célok elérése érdekében, ismertetve, hogy az ütemtervben meghatározott indikatív részcélok miként járulnak hozzá a 2. § (3) bekezdése szerinti energiahatékonysági célkitűzések eléréséhez;

i) tartalmazhat olyan intézkedéseket is, amelyek az épületek energiahatékonysági felújítását és élettartamát befolyásoló tűzbiztonsági és földrengésállósági kockázatokat kezelik.

(3) A Hosszú Távú Felújítási Stratégia mellékleteként ismertetni kell a megelőző Hosszú Távú Felújítási Stratégia végrehajtását, a megvalósított szakpolitikákat és intézkedéseket.

(4) A Hosszú Távú Felújítási Stratégia kidolgozása és végrehajtása során az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkében rögzítetteknek megfelelően nyilvános egyeztetést kell lefolytatni, a beérkezett vélemények és javaslatok összefoglalóját, valamint a nyilvános egyeztetésbe bevont hatóságok, civil szervezetek, piaci szereplők megnevezését pedig mellékelni kell a stratégiához.”

7. § Az Ehat. Tv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § A Kormány

1. az „első az energiahatékonyság” elve alapján meghatározza a nemzeti energiahatékonysági célkitűzést;

2. kidolgozza a Hosszú Távú Felújítási Stratégiát, gondoskodik annak az Európai Bizottság részére történő megküldéséről;

3. a tárgyév január 1-jei állapot szerint összeállítja és közzéteszi minden év február 28-ig a 8. §-ban meghatározott épületek listáját, amelyek az energiahatékonyságra vonatkozó nemzeti minimumkövetelményeknek nem felelnek meg, biztosítja, hogy a listában meghatározott épületek alapterületének 3%-át az energiahatékonysági minimumkövetelményeknek megfelelően a tárgyévben felújítsák, továbbá kijelöli a központi kormányzat energiahatékonysági felújítási kötelezettség alá eső épületeinek nyilvántartását vezető minisztert;

4. meghatározza az energiahatékony beszerzések lefolytatására köteles szervezetek által beszerezhető magas energiahatékonyságú termékek, szolgáltatások, épületek energiahatékonysági követelményeit;

5. kidolgozza a végfelhasználási energiamegtakarítás eléréséhez a végső felhasználók körében szükséges, a 13. § (1) bekezdése szerinti szakpolitikai intézkedéseket (a továbbiakban: szakpolitikai intézkedések) és ellenőrzésük rendszerét;

6. gondoskodik a szakpolitikai intézkedések és alkalmazásuk módszertanának az Európai Bizottsághoz történő bejelentéséről;

7. kijelöli az egyes szakpolitikai intézkedések megvalósításáért felelős végrehajtó hatóságokat;

8. biztosítja a kijelölt végrehajtó hatóságok által működtetett nyomonkövetési rendszereknek az integrált nemzeti energia- és klímatervvel való összhangját, valamint meghatározza a végfelhasználási energiamegtakarítás mértékét és éves célértékeit;

9. gondoskodik a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés, valamint a hatékony távfűtés és a hatékony távhűtés megvalósíthatósági potenciálja átfogó értékelésének és az ahhoz szükséges országos költség-haszon elemzésnek az előkészítéséről;

10. meghatározza az energetikai auditálással kapcsolatos követelményeket;

11. biztosítja az Európai Bizottság felé fennálló energiahatékonysági jelentéstételi, értékeléskészítési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését;

12. meghatározza az energiamegtakarítás összehasonlításakor és összevethető mértékegységre történő átváltásakor alkalmazandó átváltási tényezőket;

13. gondoskodik a fenntartható fejlődéssel és az energiatudatossággal kapcsolatos ismeretek oktatásáról, illetve a médián keresztüli terjesztéséről;

14. nyilvántartja és közzéteszi a végfelhasználási energiamegtakarítás összesítéséhez szükséges, az egyes szakpolitikai intézkedések révén elért energiamegtakarítási adatokat;

15. a 12. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségi időszakban olyan felülvizsgálati, verifikációs, mérési, irányítási és ellenőrzési rendszert vezet be, amely keretében a szakpolitikai intézkedésekkel megvalósított, végső felhasználók körében elért energiamegtakarítási adatok hitelességét reprezentatív statisztikai mintával igazolja, majd megállapítja azokat halmozottan és éves bontásban;

16. a 12. § (2) bekezdés szerinti kötelezettségi időszakban olyan irányítási rendszert vezet be, amely alapján biztosítja, hogy a szakpolitikai intézkedések alapján elérhető éves új energiamegtakarítás ne legyen kevesebb a végfelhasználási energiamegtakarítás e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben rögzített éves célértékeinél, és szükség esetén megfelelő intézkedéseket határoz meg arra az esetre, ha az előrehaladás mértéke nem kielégítő;

17. megtervezi és az integrált nemzeti energia- és klímaterv esedékes felülvizsgálatai során rögzíti az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelező tartalmi elemeknek megfelelően az energiamegtakarítási célok teljesülését elősegítő szakpolitikai intézkedések körét, valamint meghatározza az egyes szakpolitika intézkedések nyomon követéséhez és hitelesítéséhez szükséges módszertani eljárások kereteit;

18. a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) javaslata alapján, de legalább kétévente felülvizsgálja az energiahatékonysági kötelezettségi rendszeren belül az energiamegtakarítási kötelezettség 15. § (1) bekezdésben meghatározott mértékét;

19. biztosítja az energiahatékonysági intézkedések és az energetikai felújítások magánfinanszírozásának erősödését, ennek keretében pedig intézkedéseket határozhat meg az energetikai auditok jobb felhasználására az egyéni fellépések befolyásolása érdekében, továbbá optimális mértékben alkalmazza az „Intelligens finanszírozás - intelligens épületek” európai uniós közösségi kezdeményezésben javasolt lehetőségeket és eszközöket.”

8. § Az Ehat. Tv. 7. §-a a következő a) és b) ponttal egészül ki:

[A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)]

„a) a 12. § (2) bekezdés szerinti kötelezettségi időszakban az integrált nemzeti energia- és klímatervnek és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módszereknek és elveknek megfelelően biztosítja az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott egyes alternatív szakpolitikai intézkedések, továbbá az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer nyomonkövetési adatainak hitelesítését;

b) az integrált nemzeti energia- és klímaterv felülvizsgálatai során javaslatot tesz az egyes, az integrált nemzeti energia- és klímatervben rögzített és rögzíteni tervezett szakpolitikai intézkedések nyomonkövetési rendszerét megalapozó módszertani keret meghatározására.”

9. § Az Ehat. Tv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) 2014. január 1. napjától kezdve évente el kell végezni a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek közül a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek összalapterületének 3%-át kitevő alapterületű épületek - legalább a jogszabályban meghatározott energetikai minimumkövetelményeknek megfelelő - energiahatékonysági felújítását, amely során vizsgálni kell a felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületek távhőellátásba kapcsolását.”

10. § Az Ehat. Tv. 11/A. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

(A közintézményi tulajdonban és használatban álló, közfeladat ellátását szolgáló épület vagy épületrész üzemeltetéséért és fenntartásáért felelős szervezet vezetője:)

„i) energetikai felelőst jelöl ki a Nemzeti Energetikusi Hálózattal történő kapcsolattartás és e §-ban meghatározott feladatok közvetlen ellátása céljából.”

11. § Az Ehat. Tv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) A végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti kötelezettségi időszakban (a továbbiakban: első kötelezettségi időszak) a 2010., 2011. és 2012. bázisévekben átlagosan a végső felhasználók részére értékesített, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott számítási módszer alkalmazásával megállapított mértékű energiamennyiséghez képest országos szinten évi 1,5% mértékű energiamegtakarítással elért, halmozott energiamegtakarítás.

(2) A végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke a 2021. január 1. és 2030. december 31. közötti kötelezettségi időszakban (a továbbiakban: második kötelezettségi időszak) a 2016., 2017. és 2018. bázisévek átlagos végsőenergia-fogyasztási mennyiségéhez képest országos szinten évi 0,8% mértékű energiamegtakarítással elért, halmozott energiamegtakarítás.

(3) Az első kötelezettségi időszakban a végfelhasználási energiamegtakarítás mértéke az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint legfeljebb 25%-kal csökkenthető.

(4) A második kötelezettségi időszakban a végfelhasználási energiamegtakarítás éves célértékeit a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben határozza meg azzal, hogy a kötelezettségi időszak végéig a (2) bekezdésben meghatározott végfelhasználási energiamegtakarítást el kell érni.

(5) A 2031. január 1. és 2040. december 31. közötti kötelezettségi időszakban és a 2041. január 1. és 2050. december 31. közötti kötelezettségi időszakban a (2) bekezdéssel összhangban megállapított mértékű végfelhasználási energiamegtakarítást kell elérni.

(6) A második kötelezettségi időszakban a 2020. december 31. után megvalósuló energiamegtakarítás számolható el. A 2020. december 31. után elért energiamegtakarítás az első kötelezettségi időszakban nem számolható el.”

12. § Az Ehat. Tv. 11. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„11. A végfelhasználási energiamegtakarítást megvalósító intézkedések meghatározása és számítási módja

13. § (1) A végfelhasználási energiamegtakarítást

a) az energiára vagy szén-dioxidra kivetett adókkal, amelyek az energia végső felhasználói fogyasztásának csökkentését eredményezik,

b) finanszírozási rendszerekkel, eszközökkel vagy pénzügyi ösztönzőkkel,

c) szabályozással vagy önkéntes megállapodásokkal,

d) termékek és szolgáltatások energiahatékonyságának javítását célzó nemzeti szabványok bevezetésével, továbbá európai szabványokhoz kapcsolódó nemzeti értékek megadásával,

e) energiacímkézési rendszerekkel,

f) oktatási, képzési, tanácsadási, szemléletformálási programokkal,

g) egyéb eszközökkel vagy

h) energiahatékonysági kötelezettségi rendszerrel

kell elérni.

(2) A szakpolitikai intézkedéseket az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően kell kidolgozni. A szakpolitikai intézkedések kidolgozásakor figyelembe kell venni a támogatandó háztartások számának csökkentésére irányuló célkitűzéseket.

(3) A szakpolitikai intézkedések végrehajtásával megvalósuló energiamegtakarítást az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott számítási módszertan alapján kell megállapítani.

(4) Az épületek felújítása során megvalósuló energiahatékonyság-javulást ösztönző szakpolitikai intézkedéseket a megcélzott vagy megvalósult energiamegtakarítás elérése érdekében a következő kritériumok közül egy vagy több figyelembevételével kell meghatározni:

a) a felújítás céljából használt berendezés vagy anyag energetikai jellemzője, ha a felújítás céljából felhasznált berendezést vagy anyagot olyan szakember telepíti, aki rendelkezik az előírt szintű minősítéssel vagy képesítéssel;

b) az épületeken belüli energiamegtakarítás kiszámításához használt szabványos értékek;

c) a felújítással elért javulás, a felújítás előtt, illetve után kiállított energiahatékonysági tanúsítványok összehasonlításának eredménye;

d) energetikai audit eredményei;

e) az energetikai jellemző javulását jelző, más releváns, átlátható és arányos módszerrel végzett vizsgálat eredményei.

(5) A második kötelezettségi időszakban az egyes szakpolitikai intézkedések révén elért energiamegtakarítási, valamint az energiamegtakarítás terén érvényesülő éves tendenciákkal kapcsolatos adatokat halmozottan és éves bontásban a Hivatal az egyes energiahatékonyság-javító intézkedések megvalósulását követő év szeptember 30-ig megküldi az energiapolitikáért felelős miniszter részére, aki gondoskodik a személyes adatnak vagy üzleti titoknak nem minősülő információk közzétételéről. A Hivatal az adatokat összesítve, valamint a 15. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezetti csoportok szerinti bontásban is feltünteti.

(6) A második kötelezettségi időszak során elérendő végfelhasználási energiamegtakarítás mértékéről, annak kiszámítási módjáról, a kapcsolódó szakpolitikai intézkedésekről és az alkalmazásukra vonatkozó, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelező tartalmi elemekkel rendelkező módszertanokról az energiapolitikáért felelős miniszter jelentést készít, amelyet az integrált nemzeti energia- és klímaterv részeként nyújt be az Európai Bizottság részére.

(7) A (6) bekezdés szerinti jelentéshez az energiapolitikáért felelős miniszter felhívására a Hivatal a felhívás érkeztetéstől számított 90 napon belül megküldi

a) a szakpolitikai intézkedések által elért energiamegtakarítás számításának és hitelesítésének módszertanát, beleértve az addicionalitás meghatározásának módját, valamint a várható és a nagyságrendi megtakarítás tekintetében alkalmazott módszertanok és referenciaértékek megjelölését;

b) az intézkedések élettartamát és számításának módját, valamint azt, hogy ezek a számítások min alapulnak;

c) az országon belüli éghajlati eltérések figyelembevételére alkalmazott megközelítést.

(8) Ha a Hivatal által elszámolt halmozott energiamegtakarítás legalább 20%-kal elmarad a Kormány rendeletében megállapított éves célértéktől, a Hivatal tájékoztatja az energiapolitikáért felelős minisztert az (5) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettsége során. Ha az elmaradás az (1) bekezdés h) pontjában rögzített energiahatékonysági kötelezettségi rendszert érinti, a Hivatal javaslatot tesz az energiapolitikáért felelős miniszter részére a 15. § (1) bekezdés szerinti energiamegtakarítási kötelezettség mértékének megemelésére.”

13. § (1) Az Ehat. Tv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) A végfelhasználási energiamegtakarítás eléréséhez alkalmazott, 13. § (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szakpolitikai intézkedések (a továbbiakban: alternatív szakpolitikai intézkedések) megvalósításáért és nyomon követéséért felelős közfeladatot ellátó szervezet (a továbbiakban: végrehajtó hatóság)

a) gondoskodik a hatáskörébe tartozó alternatív szakpolitikai intézkedések végrehajtásáról és a végrehajtás ellenőrzéséről,

b) átadja az egyes alternatív szakpolitikai intézkedések és egyéni fellépések révén elért energiamegtakarítás számbavételéhez és hitelesítéséhez szükséges rendelkezésre álló adatokat az egyes energiahatékonyság-javító intézkedések megvalósulását követő év április 30-ig

ba) az első kötelezettségi időszak vonatkozásában az energiapolitikáért felelős miniszter számára, az energiapolitikáért felelős miniszter e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott módon,

bb) a második kötelezettségi időszak vonatkozásában a Hivatal számára, a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott módon és adattartalommal,

c) együttműködik az adatok felülvizsgálata során és megadja a szükséges tájékoztatást.

(2) Az egyes alternatív szakpolitikai intézkedéseket és a megvalósításukért felelős végrehajtó hatóságot az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.

(3) Ha az energiamegtakarítás több alternatív szakpolitikai intézkedés közös eredménye, az egy alternatív szakpolitikai intézkedés eredményei között számolható el a végfelhasználási energiamegtakarítás teljesítése során. Az alternatív szakpolitikai intézkedések hitelesítési és nyomonkövetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a 15. § szerinti energiahatékonysági kötelezettségi rendszerrel vagy más alternatív szakpolitikai intézkedésekkel történő közös megvalósítással létrejött energiamegtakarítás eredményei elkülöníthetők legyenek.

(4) A Hivatal a 13. § (1) bekezdés b)-g) pontjában meghatározott alternatív szakpolitikai intézkedések keretében a második kötelezettségi időszakban megvalósított egyes energiahatékonyság-javító intézkedések reprezentatív módon kiválasztott statisztikailag jelentős részét felülvizsgálja. A statisztikailag jelentős részt a Hivatal éves felülvizsgálati tervben határozza meg. A felülvizsgálat végrehajtásáról, a levont következtetésekről a Hivatal felülvizsgálati jelentést készít.

(5) A Hivatal a (4) bekezdésben meghatározott feladatainak teljesítése érdekében jogosult a végrehajtó hatóságtól, az adott energiahatékonyság-javító intézkedéssel érintett végső felhasználótól, az energetikai tanúsítványok elektronikus nyilvántartását vezető szervezettől, valamint a közreműködő energetikai auditortól vagy auditáló szervezettől információt kérni, a kapcsolódó iratokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot készíteni, ideértve az üzleti titkot és személyes adatot tartalmazó iratokat is, valamint jogosult az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti szemlét lefolytatni.”

(2) Az Ehat. Tv. 14. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A végrehajtó hatóság, az adott energiahatékonyság-javító intézkedéssel érintett végső felhasználó, az energetikai tanúsítványok elektronikus nyilvántartását vezető szervezet, valamint a közreműködő energetikai auditor vagy auditáló szervezet a Hivatal részére megadja a (4) bekezdés szerinti feladatai ellátásához szükséges információkat. Az adatszolgáltatás tartalmát és formáját a Hivatal az adatszolgáltatási kötelezettséget előíró határozatában határozza meg. Az adatszolgáltatási kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal ötmillió forintig terjedő bírságot szab ki.

(7) A (6) bekezdés szerinti bírság ugyanazon mulasztás tekintetében - összesen legfeljebb hat alkalommal, legalább 60 napos időközönként, de az első bírságot megállapító határozat véglegessé válását követő legfeljebb egy éven belül - ismételten kiszabható.”

14. § (1) Az Ehat. Tv. V. Fejezete a következő 12/A. alcímmel egészül ki:

„12/A. Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer

15. § (1) A Vet. és a Get. szerinti villamos energia és földgáz kereskedelmi és egyetemes szolgáltatói engedélyes, valamint közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő gazdálkodó szervezet (a továbbiakban együtt: kötelezett fél)

a) a 2021. évben az általa 2019-ben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,05%-ának,

b) a 2022. évben az általa 2020-ban végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,1%-ának,

c) a 2023. évben az általa 2021-ben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,3%-ának,

d) a 2024-2027. években az egyes éveket megelőző második évben általa végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,5%-ának,

e) a 2028. évben az általa 2026-ban végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,35%-ának,

f) a 2029. évben az általa 2027-ben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,15%-ának,

g) a 2030. évben az általa 2028-ban végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,05%-ának

megfelelő mértékű éves energiamegtakarítást (a továbbiakban: energiamegtakarítási kötelezettség) köteles elérni a végső felhasználók körében.

(2) Az energiamegtakarítási kötelezettség számítása során a kötelezettség alá vont energiamennyiségbe a számítás alapjául szolgáló évben a kötelezett fél által értékesített villamos energia, földgáz, és közlekedési célú üzemanyag értékesítése számít bele.

(3) A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítését a 13. § (1) bekezdés b)-g) pontjában meghatározott olyan alternatív szakpolitikai intézkedésekkel is kombinálhatja, amelyekhez a kötelezett fél - vagy hitelesített energiamegtakarítás átruházása esetén az energiahatékonyság-javító intézkedés vagy beruházás megvalósítója - részéről addicionálisnak minősülő hozzájárulás történt. Ha a kötelezett fél az elért energiamegtakarítást ilyen alternatív szakpolitikai intézkedések igénybevételével éri el, az elért energiamegtakarításból a kötelezett félnek és a végfelhasználónak nyújtott vissza nem térítendő állami támogatás és adókedvezmény részaránya - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - az alternatív szakpolitikai intézkedés keretében, az energiahatékonyság-javító intézkedés vagy beruházás további elszámolható költségének részaránya pedig kötelezetti energiamegtakarításként számolható el. Oktatási, képzési, tanácsadási és szemléletformálási programok kötelezetti igénybevétele esetén a kötelezetti elszámolhatóság részarányát az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.

(4) Lakóépületek energiahatékonyságát javító intézkedés vagy beruházás megvalósítása során a kötelezett félnek és a végfelhasználónak nyújtott vissza nem térítendő állami támogatás és adókedvezmény biztosítása esetén a kötelezett az energiamegtakarítás 70%-át számolhatja el kötelezetti energiamegtakarításként.

(5) Nem számolható el az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként olyan energiahatékonyság-javító intézkedésből, beruházásból vagy alternatív szakpolitikai intézkedésből származó energiamegtakarítás, ahol az intézkedés vagy beruházás 2020. január 16. előtt megkezdődött.

(6) A villamos energia és földgáz kereskedelmi és egyetemes szolgáltatói engedélyes a Vet. vagy a Get. szerinti engedélye időbeli hatályának megszűnéséig terjedő időtartamra vonatkozóan vagy az engedély visszavonásáról szóló határozatban megjelölt időpontig, ennek hiányában a visszavonást elrendelő határozat véglegessé válásának napjáig terjedő időtartamra vonatkozóan időarányosan teljesíti az energiamegtakarítási kötelezettségét. A közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók számára értékesítő gazdálkodó szervezet az értékesítési tevékenységének megszűnése esetén a tevékenység befejezéséig időarányosan teljesíti az energiamegtakarítási kötelezettségét.

(7) A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettsége teljesítésével összefüggésben nem akadályozhatja, hogy a végső felhasználó más energiaszolgáltatóval kössön energia vásárlására irányuló szerződést. Ha az energiahatékonyság-alapú szerződés egyben a Vet. hatálya alá tartozó villamosenergia-vásárlásra vagy a Get. hatálya alá tartozó földgáz-kereskedelemre is irányul, a megállapodásban rögzíteni kell az energiahatékonysági intézkedésekhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek kereskedőváltás esetén alkalmazandó szabályait. Az ilyen megállapodások nem lehetnek ellentétesek a Vet. és a Get. kereskedőváltásra vonatkozó előírásaival.

15/A. § (1) A kötelezett felek, az energiahatékonyság-javító intézkedést vagy beruházást megvalósító, kötelezett félnek nem minősülő energiahatékonysági szolgáltatók, valamint egyéb harmadik személyek az egyes energiahatékonyság-javító intézkedésekből származó energiamegtakarítást a Hivatal elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott jegyzék alapján, ennek hiányában energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet által kiállított energetikai audit alapján, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti átváltási tényezők, valamint számítási módszerek és elvek alkalmazásával állapítják meg. Az energiamegtakarítás megállapítása céljából készített energetikai audit kiegészítő kötelező tartalmi elemeit a Hivatal elnöke az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg. A kötelezett fél gondoskodik a saját maga által megvalósított, vagy számára átruházott energiahatékonyság-javító intézkedéssel kapcsolatos dokumentációnak a második kötelezettségi időszak végéig, de legalább az intézkedés vagy beruházás megvalósulásától számított 5 évig történő megőrzéséről.

(2) Az energiahatékonyság-javító intézkedéseket és beruházásokat tartalmazó jegyzéket a Hivatal félévente felülvizsgálja.

(3) Az energiahatékonyság-javító intézkedéseket és beruházásokat tartalmazó jegyzék előzetes tervezetét minden év június 30-ig és december 31-ig küldi meg a Hivatal az energiapolitikáért felelős miniszter részére az előzetes véleményezés érdekében. Az energiapolitikáért felelős miniszter az előzetes tervezetre a kézhezvételtől számított 30 napon belül tehet írásbeli észrevételt. Ha az előzetes tervezetre az energiapolitikáért felelős miniszter határidőn belül észrevételt tesz, a Hivatal egyeztetést hív össze. Ha az egyeztetésen konszenzusos álláspont nem alakul ki, a Hivatal az energiahatékonyság-javító intézkedéseket és beruházásokat tartalmazó jegyzékről szóló elnöki rendelet indokolásában a felek eltérő álláspontjáról tájékoztatást ad.

(4) Az energiahatékonyság-javító intézkedésekből vagy beruházásokból származó, energiamegtakarítási kötelezettségként elszámolni, vagy más kötelezettek számára átruházni kívánt energiamegtakarításokat a Hivatal által névjegyzékbe vett - kötelezett félnek vagy kötelezett féllel egy vállalkozáscsoportba tartozó szervezetnek nem minősülő - energetikai auditáló szervezet hitelesíti. Hitelesítés nélküli energiamegtakarítás a Hivatalhoz nem jelenthető be és a Hivatal részéről nem számolható el energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként.

(5) A hitelesítést ellátó energetikai auditáló szervezet felel, hogy a kötelezett fél az (1) bekezdés szerinti energiamegtakarítás megállapítása során megfelelően vette-e figyelembe az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti átváltási tényezőket, számítási módszereket és elveket, és hitelesítésével igazolja a beruházást vagy az intézkedést megvalósító személy addicionálisnak minősülő hozzájárulását, valamint az energiamegtakarítás mértékét a tárgyévre és az azt követő évekre egyaránt.

(6) Az addicionalitás kritériumait az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet a szakpolitikai intézkedéssel megvalósuló energiamegtakarítás kiszámításának módszerei és elvei között rögzíti.

15/B. § (1) A kötelezett felek dönthetnek úgy, hogy együttesen tesznek eleget a 15. § (1) bekezdés szerinti energiamegtakarítási kötelezettségüknek, amely esetben az energiamegtakarítási kötelezettségüket össze kell számítani. Ebben az esetben a kötelezett felek az energiamegtakarítási és valamennyi kapcsolódó kötelezettségük teljesítéséért - ideértve az adatszolgáltatási és bírságfizetési kötelezettségeket - egyetemlegesen felelnek.

(2) A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettségét akár saját tevékenységi körében, akár tevékenységi körén kívül eső más szektorban végrehajtott energiahatékonysági beruházással vagy energiahatékonyság-javító intézkedéssel, valamint más kötelezett felek, kötelezett félnek nem minősülő energiahatékonysági szolgáltatók vagy egyéb harmadik személyek által megvalósított hitelesített energiamegtakarítással is teljesítheti.

(3) A hitelesített energiamegtakarítás korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog, amely kizárólag a kötelezett fél részére ruházható át. A nem hitelesített vagy a Hivatal által érvénytelenített energiamegtakarítás átruházása, továbbá az energiamegtakarítás nem kötelezett félnek minősülő vevő részére történő átruházása semmis.

(4) A hitelesített energiamegtakarítás kétoldalú megállapodás keretében vagy szervezett piacon ruházható át. A hitelesített energiamegtakarítás szervezett piacon történő átruházásának részletszabályait e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.”

(2) Az Ehat. Tv. 12/A. alcíme a következő 15/C. §-sal egészül ki:

„15/C. § (1) A Hivatal az egyes kötelezett felek vonatkozásában határozatban állapítja meg a tárgyévben esedékes energiamegtakarítás mértékét a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig. Ha a szükséges adatok ezen időpontig nem állnak rendelkezésre, a Hivatal a rendelkezésére álló adatok alapján hozza meg a határozatot. A kötelezett fél a Hivatal elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott módon, adattartalommal és határidőben a Hivatal számára megküldi az energiamegtakarítási kötelezettsége megállapításához szükséges adatokat. A kötelezett fél e bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését a Hivatal ellenőrzi. Az adatszolgáltatási kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal a Vet. vagy a Get. hatálya alá tartozó kötelezett féllel szemben a Vet. vagy a Get. szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza, a közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő kötelezett féllel szemben tízmillió forintig terjedő bírságot szab ki azzal, hogy az alkalmazott jogkövetkezmény nem mentesíti a kötelezett felet az energiamegtakarítási kötelezettsége alól.

(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal minden év szeptember 30-ig a Hivatal rendelkezésére bocsátja a közlekedési célú üzemanyagot értékesítők 15. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségének megállapításához szükséges adatokat.

(3) A kötelezett fél átalakulása vagy egyesülése esetén a jogutód energiamegtakarítási kötelezettsége éves mértékének meghatározása során figyelembe kell venni a jogelőd által értékesített energiamennyiségeket.

(4) A kötelezett fél szétválása esetén a jogutód energiamegtakarítási kötelezettsége éves mértékének meghatározása során a vagyonmegosztás arányában kell figyelembe venni a szétváló jogi személy által értékesített energiamennyiségeket.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti szabályokat a legutolsó és a korábbi jogutódlásokra kiterjedően is alkalmazni kell.

(6) A Hivatal nem állapítja meg határozatban a tárgyévben esedékes energiamegtakarítás kötelezettre vonatkozó mértékét, ha - a jogutódlás esetét ide nem értve - a kötelezett fél

a) a tárgyévet megelőző második évben nem rendelkezett vagy nem teljes évre vonatkozóan rendelkezett értékesítési jogosultsággal,

b) a tárgyévet megelőző két év egyikében sem rendelkezett vagy nem teljes évre vonatkozóan rendelkezett értékesítési jogosultsággal.

(7) A (6) bekezdés alkalmazásában a tárgyévi energiamegtakarítási kötelezettség

a) alapja a (6) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tárgyévet megelőző évben, a (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben a tárgyévben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség,

b) mértéke a 15. § (1) bekezdésben a tárgyévre előírt %-os mérték.”

(3) Az Ehat. Tv. 12/A. alcíme a következő 15/D-15/F. §-sal egészül ki:

„15/D. § (1) A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként egy adott évre elszámolni kívánt hitelesített energiamegtakarítást és az azt alátámasztó adatokat legkésőbb a tárgyévet követő március 31-ig a Hivatal elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében megállapított módon és adattartalommal jelenti be a Hivatal részére. A határidő jogvesztő.

(2) A Hivatal a kötelezett felekre vonatkozó energiahatékonyság-javító intézkedéseket és energiamegtakarítási adatokat folyamatosan, visszakövethetően, a kötelezett felek számára hozzáférhető módon nyilvántartja.

(3) A kötelezett fél az adott évre bejelentett energiamegtakarítás tárgyévi kötelezettség feletti részét - a (6) bekezdés szerinti kivétellel - a két megelőző évre visszamenőleg is elszámolhatja elért megtakarításként. A két megelőző évre elszámolt energiamegtakarítás csökkentett értékeléssel történhet. A csökkentés mértéke:

a) a tárgyévet megelőző évre vonatkozó elszámolás esetén 50%;

b) a tárgyévet megelőző második évre vonatkozó elszámolás esetén 75%.

(4) A kötelezett fél a tárgyévet követő március 31-ig nyilatkozik arról, hogy a számára az adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli energiamegtakarításból mennyit kíván a korábbi évekre visszamenőlegesen elszámolni. A korábbi évekre el nem számolt, adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli energiamegtakarítást a Hivatal a következő évi energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként veszi figyelembe. Az adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli, a korábbi évekre el nem számolt energiamegtakarítást a Hivatal másfélszeres szorzóval veszi figyelembe a következő évi megtakarítási kötelezettség teljesítéseként, feltéve, hogy az energiamegtakarítás hitelesített időtartama legalább három év. A másfélszeres szorzóval elszámolt megtakarítási kötelezettség csak a tárgyévet követő év tekintetében számolható el az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére.

(5) Ha a kötelezett fél az adott évre számára előírt energiamegtakarítási kötelezettséget nem éri el, a tárgyévet követő március 31-ig nyilatkozik, hogy kötelezettségét részben vagy egészben a 15/E. § (1) bekezdésében meghatározott energiahatékonysági járulék megfizetésével teljesíti-e, vagy a következő két év egyikében fogja azt teljesíteni a (3) bekezdés szerinti csökkentés figyelembevételével. Ha a kötelezett fél a fenti határidőn belül a hiányzó kötelezettség tekintetében nem nyilatkozik, vagy a járulék megfizetésére a 15/E. § (1) bekezdés szerinti határidőn belül nem kerül sor, az a kötelezett fél 15/F. § (1) bekezdés szerinti nemteljesítésének minősül.

(6) A 2021. és a 2022. évekre vonatkozó energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésénél a tárgyévet követő évekből az energiamegtakarítási kötelezettség feletti energiamegtakarítás visszamenőlegesen nem számítható be.

(7) A kötelezett felek által bejelentett energiamegtakarítás alapját képező egyes energiahatékonyság-javító intézkedések reprezentatív módon kiválasztott, statisztikailag jelentős részét a Hivatal ellenőrzi. A statisztikailag jelentős hányadot a Hivatal éves ellenőrzési tervben határozza meg. Ha a Hivatal az ellenőrzés során megállapítja, hogy a bejelentett energiamegtakarítás, vagy annak egy része nem megfelelően került megállapításra, azt érvényteleníti, és a hitelesítő szervezetre az érvénytelenítéssel érintett 1 GJ energiamegtakarításonként 10 000 Ft mértékű bírságot szab ki. Az érvénytelenített energiamegtakarítás a 15. § (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése során nem számolható el. Ha a kötelezett fél a Hivatal ellenőrzése során kért adatot nem adja meg, vagy bármely más módon nem működik együtt, a Hivatal az érintett energiamegtakarítást teljes egészében érvényteleníti. Az érvénytelenített energiamegtakarítást a Hivatal a (3) bekezdés szerinti csökkentéssel teljesíthető energiamegtakarításként veszi figyelembe, amennyiben pedig erre nincs lehetőség, a 15/F. § (1) bekezdés szerinti nemteljesítés jogkövetkezményeit alkalmazza.

(8) Ha a Hivatal a hitelesítő szervezettel szemben két éven belül a (7) bekezdés alapján két alkalommal bírságot szab ki, a Hivatal a bírság kiszabása mellett egyidejűleg öt évre megtiltja az energetikai auditáló szervezet számára a hitelesítés végzését. Erre a hitelesítő szervezetet a (7) bekezdés szerinti első bírság kiszabásakor figyelmeztetni kell. A megtiltás hatálya alatt az energetikai auditáló szervezet energetikai auditoraként bejegyzett személlyel későbbiekben bejegyzésre kerülő energetikai auditáló szervezet sem végezhet hitelesítést.

15/E. § (1) A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése helyett - részben vagy egészben - energiahatékonysági járulék megfizetését választhatja. Az energiahatékonysági járulék mértéke 50 000 Ft/minden nem teljesített 1 GJ/év. A járulékfizetés kombinálható a 15. § (1) bekezdés szerinti energiamegtakarítási kötelezettséggel a 15/D. § (5) bekezdésének megfelelően. Az energiahatékonysági járulékot a kötelezett fél a 15/D. § (5) bekezdésében rögzített nyilatkozattételi határidőt követő 60 napon belül köteles megfizetni az energiapolitikáért felelős miniszter e törvény végrehajtására kiadott rendeletében rögzített számlára. Az energiahatékonysági járulékfizetés teljesítésének határidejét követően az energiapolitikáért felelős miniszter haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt a befizető kötelezett felek személyéről, a megfizetett összegről és a jóváírás dátumáról. Ha az energiahatékonysági járulék fizetés vonatkozásában a Hivatal mulasztást tapasztal, a 15/F. § (1) bekezdés szerinti bírságot szabja ki.

(2) Az energiahatékonysági járulékból származó bevételeket elsődlegesen a támogatandó háztartások energiahatékonyságát javító alternatív szakpolitikai intézkedések finanszírozására kell felhasználni. Az energiahatékonysági járulékból származó bevételek felhasználásáról az energiapolitikáért felelős miniszter a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló rendelete szerint gondoskodik, amely feladatának ellátása érdekében jogosult a támogatandó háztartások beazonosítása kapcsán felmerülő, a tulajdonos és a használó azonosításához szükséges (3) bekezdésben meghatározott személyes adatok kezelésére a rendelkezésre bocsátását követő 10. év végéig. Az energiahatékonysági járulék bejelentésének, megfizetésének és nyilvántartásának részletszabályait az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletében szabályozza.

(3) A támogatandó háztartások vonatkozásában kezelt személyes adatok:

a) a támogatandó háztartással érintett ingatlan jogszerű használójának, ennek hiányában az ingatlan tulajdonosának (a továbbiakban: háztartást vezető) neve,

b) a háztartást vezető személy születési helye és ideje,

c) a háztartást vezető lakcíme és értesítési címe,

d) a háztartás éves jövedelme,

e) a háztartás számlával igazolt éves energiaköltsége,

f) a háztartás által használt lakóépület hasznos alapterülete.

15/F. § (1) A Hivatal ellenőrzi a 15. § (1) bekezdés szerinti energiamegtakarítási és a 15/E. § (1) bekezdés szerinti járulékfizetési kötelezettség teljesítését. A kötelezettség nemteljesítése esetén a Hivatal minden nem teljesített 1 GJ/év energiamegtakarítás után 70 000 forint bírságot szab ki. A 15/C. § (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás elmulasztása esetén a Hivatal a rendelkezésére álló adatok alapján határozza meg a nem teljesített kötelezettség mértékét. A bírságot az adott tárgyévi teljesítéssel kapcsolatban a Hivatal akkor szabja ki, amikor a tárgyévet követő évek energiamegtakarításaiból történő tárgyévi beszámításra már nincs lehetőség vagy a kötelezett fél elmulasztotta a 15/D. § (5) bekezdés szerinti nyilatkozatételi határidőt.

(2) A kötelezett fél az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetésével mentesül a tárgyévi kötelezettség teljesítése alól.

(3) Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerből mint szakpolitikai intézkedésből eredő halmozott energiamegtakarítás célértékeit éves szinten a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben állapítja meg. Ha a Hivatal által elszámolt halmozott energiamegtakarítás legalább 20%-kal elmarad a Kormány rendeletében megállapított éves célértéktől, a Hivatal tájékoztatja az energiapolitikáért felelős minisztert a 13. § (5) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettsége során, és javaslatot tesz az energiapolitikáért felelős miniszter részére a 15. § (1) bekezdés szerinti energiamegtakarítási kötelezettség mértékének megemelésére.”

15. § Az Ehat. Tv. 21. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A Magyar Mérnöki Kamara)

„e) tájékoztatást nyújt az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti energiahatékonysági tanúsítványokról, ezek rendeltetéséről és céljáról, a költséghatékony intézkedésekről, felújítási tanácsadás keretében az épület energiahatékonyságának javítását szolgáló pénzügyi eszközökről, valamint a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok fenntarthatóbb alternatívával való helyettesítéséről.”

16. § (1) Az Ehat. Tv. 21/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A természetes személy energetikai szakreferensnek

a) első alkalommal a névjegyzékbe vételét követő év december 31-ig, ezt követően minden év december 31-ig a 39. § szerinti továbbképzésen kell részt vennie és

b) első alkalommal a névjegyzékbe vételét követő ötödik év december 31-ig, ezt követően minden ötödik év december 31-ig szakmai megújító vizsgát kell tennie.”

(2) Az Ehat. Tv. 21/B. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6a) Az energetikai szakreferensek névjegyzékében szereplő természetes személy egy energetikai szakreferens gazdálkodó szervezet energetikai szakreferenseként jegyezhető be az energetikai szakreferens szervezetek névjegyzékébe.”

17. § Az Ehat. Tv. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az energetikai auditornak

a) első alkalommal a névjegyzékbe vételét követő év december 31-ig, ezt követően minden év december 31-ig a 39. § szerinti továbbképzésen kell részt vennie, és

b) első alkalommal a névjegyzékbe vételét követő ötödik év december 31-ig, ezt követően minden ötödik év december 31-ig szakmai megújító vizsgát kell tennie.”

18. § Az Ehat. Tv. 29. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Az energetikai auditori névjegyzékben szereplő természetes személy egy energetikai auditáló szervezet energetikai auditoraként jegyezhető be az energetikai auditáló szervezetek névjegyzékébe.”

19. § Az Ehat. Tv. a következő VIII/A. Fejezettel egészül ki:

„VIII/A. FEJEZET

ENERGETIKAI FELÜLVIZSGÁLAT

25/A. A fűtési és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálata

43. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 10. pontja szerinti épületet vagy több épületet együttesen ellátó

a) 70 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű fűtési rendszer vagy kombináltan helyiségfűtési és szellőzőrendszer,

b) 70 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű légkondicionáló rendszer vagy kombináltan légkondicionáló és szellőzőrendszer

hozzáférhető részeinek vonatkozásában rendszeres energetikai felülvizsgálatot kell készíteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendszerek vonatkozásában az energetikai felülvizsgálatot − amennyiben energetikai auditálást kell lefolytatni − a kötelező energetikai auditálás részeként, egyéb esetben nyolcévente kell elvégezni.

(3) Nem szükséges energetikai felülvizsgálat elvégzése azon lakóépületek vonatkozásában, amelyekben az (1) bekezdésben meghatározott rendszer üzemel, és amely rendelkezik

a) olyan folyamatos elektronikus felügyeleti funkcióval, amely méri a rendszer hatékonyságát és tájékoztatja az épület tulajdonosát vagy kezelőjét, ha a hatékonyság jelentősen csökkent, és jelzi, ha szükség van a rendszer karbantartására, valamint

b) hatékony ellenőrző funkciókkal az energiatermelési, -elosztási, -tárolási és -felhasználási optimum elérése érdekében.

(4) Nem szükséges energetikai felülvizsgálat az épületautomatizálási és -szabályozási rendszerrel felszerelt, 290 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű fűtési rendszerrel, kombinált fűtési rendszerrel, kombinált helyiségfűtési és szellőzőrendszerrel, légkondicionáló rendszerrel vagy kombinált légkondicionáló és szellőzőrendszerrel rendelkező nem lakóépületek esetében, ha azok épületautomatizálási és -szabályozási rendszere alkalmas

a) az energiafelhasználás folyamatos ellenőrzésére, naplózására, elemzésére és kiigazításának lehetővé tételére;

b) az épület energiahatékonyságának értékelésére, az épülettechnikai rendszerek hatékonyságcsökkenésének feltárására, a berendezések vagy az épülettechnikai rendszer kezeléséért felelős személy tájékoztatására az energiahatékonyság javításának lehetőségéről; valamint

c) az összekapcsolt épülettechnikai rendszerekkel vagy az épületen belüli más készülékekkel való kommunikáció lehetővé tételére, valamint az épülettechnikai rendszerekkel történő átjárhatóságra, a különböző típusú jogvédett technológiáktól, berendezésektől és gyártóktól függetlenül.

(5) Az energetikai felülvizsgálat elvégzéséről az (1) bekezdésben meghatározott rendszer üzemeltetője, ennek hiányában az épület tulajdonosa (a továbbiakban együtt: rendszerüzemeltető) köteles gondoskodni.

(6) Az energetikai felülvizsgálatot a klímavédelemért felelős hatóság (a továbbiakban: Hatóság) által üzemeltetett adatbázisban (a továbbiakban: Adatbázis) regisztrációval rendelkező energetikai felülvizsgáló végezhet.

(7) Az energetikai felülvizsgálat az alábbiakra terjed ki:

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott rendszerek vonatkozásában helyszíni vizsgálatot követően a hőfejlesztő berendezés hatékonyságának és az épület fűtési követelményeihez viszonyított méretezésének értékelése, továbbá annak vizsgálata, hogy a fűtési rendszer vagy a kombinált helyiségfűtési és szellőzőrendszer teljesítménye tipikus vagy átlagos üzemelési feltételek mellett milyen mértékben optimalizálható;

b) az (1) bekezdés b) pontja vonatkozásában a légkondicionáló rendszer hatékonyságának és az épület hűtési követelményeihez viszonyított méretezésének értékelése, továbbá annak vizsgálata, hogy a légkondicionáló rendszer, illetve a kombinált légkondicionáló és szellőzőrendszer teljesítménye tipikus vagy átlagos üzemelési feltételek mellett milyen mértékben optimalizálható.

(8) Az energetikai felülvizsgálatról az energetikai felülvizsgáló e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott elektronikus úton adatszolgáltatást (a továbbiakban: felülvizsgálati jelentés) teljesít az Adatbázison keresztül.

(9) A helyszíni vizsgálaton alapuló felülvizsgálati jelentés egy példányát az energetikai felülvizsgáló köteles átadni a rendszerüzemeltetőnek. A rendszerüzemeltető a felülvizsgálati jelentést köteles átadni az épület tulajdonosának és bérlőjének.

(10) Az energetikai felülvizsgálat akkor minősül teljesítettnek, amikor a felülvizsgálati jelentés átadása a (9) bekezdés szerint megtörtént, és az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott díját az energetikai felülvizsgáló megfizette.

(11) Az energetikai felülvizsgálati kötelezettséggel érintett épület vonatkozásában fennálló (3) és (4) bekezdés szerinti mentességet a rendszerüzemeltető köteles igazolni. A Magyar Mérnöki Kamara a mentesség igazolására szolgáló dokumentumok vizsgálatának eredményéről az Adatbázis útján értesíti a Hatóságot.

43/A. § (1) A Hatóság a 43. § (1) bekezdésben meghatározott rendszerekről inspekciós szám alkalmazásával, a (2) bekezdésben meghatározott adatokkal nyilvántartást vezet a 43. § (3) és (4) bekezdésben meghatározott mentességi feltétel igazolásának időpontjáig az alábbi célok érdekében:

a) az épületek energiahatékonyságának, különösen a fűtési és hűtési rendszerek szükségleteknek megfelelő, leginkább költséghatékony javításának előmozdítása;

b) az energetikai felülvizsgálattal kapcsolatos jogok és kötelezettségek teljesülésének ellenőrzése;

c) a felülvizsgálati jelentés kiállításához felhasznált adatok és az abban feltüntetett eredmények megfelelőségének ellenőrzése;

d) a felülvizsgálati jelentésben rögzített ajánlások, energiahatékonysági beruházások megvalósításnak nyomon követése.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra inspekciós szám alatt az Adatbázisban kezelt adatok:

a) természetes személy rendszerüzemeltető esetében:

aa) név,

ab) lakcím és értesítési cím,

ac) telefonszám, e-mail cím,

b) gazdasági társaság, egyéni vállalkozás, valamint egyéni cég, egyéb szerv vagy szervezet rendszerüzemeltető esetében:

ba) név,

bb) székhely,

bc) cégjegyzékszám, ennek hiányában az egyéni vállalkozói nyilvántartási szám, törzskönyvi nyilvántartási szám, oktatási azonosító, egyéb, az azonosítást szolgáló nyilvántartási szám,

bd) adószám,

be) nevében nyilatkozattételre jogosult személy neve,

bf) telefonszám, e-mail cím,

bg) szakmai kapcsolattartó neve, telefonszáma, e-mail címe;

c) rendszert érintő energetikai felülvizsgálattal érintett épület címe és helyrajzi száma, a rendszer megnevezése, funkciója, egyedi azonosítója, az energetikai felülvizsgálattal kapcsolatos dokumentumok, a rendszerről kiállított felülvizsgálati jelentés,

d) a Hatóság döntéseinek rendelkezései, hatósági döntés iktatószáma, végleges döntéssel kiszabott bírság összege, megfizetésének ténye, behajtás állapota, a figyelmeztetés ténye.

(3) A Hatóság az energetikai felülvizsgálókról nyilvántartási szám alkalmazásával a (4) bekezdésben meghatározott adatokat tartja nyilván a végzett tevékenység megszűnésének, megszüntetésének időpontjáig az alábbi célok érdekében:

a) az energetikai felülvizsgáló energetikai felülvizsgálathoz kapcsolódó tevékenységével kapcsolatos kötelezettségek megállapítása, ellenőrzése;

b) az energetikai felülvizsgálathoz kapcsolódó fizetési kötelezettségek megállapítása, ellenőrzése.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott célra nyilvántartási szám alatt az energetikai felülvizsgálót érintő, Adatbázisban kezelt adatok:

a) személyazonosításra szolgáló adatok (név, anyja neve, születési hely, idő),

b) lakcím és értesítési cím,

c) telefonszám, e-mail cím,

d) tevékenység folytatására jogosultság időpontja, területi és időbeli korlátait (kamarai tagság szünetelése, tevékenység megszűnése, megszüntetése),

e) kamarai szám,

f) azon gazdasági társaság, egyéni vállalkozás, valamint egyéni cég, egyéb szerv vagy szervezet

fa) neve,

fb) székhelye,

fc) adószáma,

fd) cégjegyzékszáma, ennek hiányában az egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, törzskönyvi nyilvántartási száma, oktatási azonosítója, egyéb, az azonosítást szolgáló nyilvántartási száma, amellyel az Adatbázisban szereplő energetikai felülvizsgáló munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban áll,

g) képzési és továbbképzési kötelezettség teljesítésére vonatkozó adatok,

h) a felülvizsgáló által kiállított felülvizsgálati jelentések egyedi azonosítói.

(5) Az Adatbázisban tárolt, energetikai felülvizsgálóhoz tartozó személyes adatokat a tevékenység megszűnését vagy megszüntetését követő 5 év elteltével törölni kell. A Hatóság biztosítja az energetikai felülvizsgáló nevére és elérhetőségére vonatkozó adatok nyilvánosságát.

(6) Az Adatbázis a felülvizsgálati jelentésre vonatkozó adatokat közhitelesen tartalmazza.

(7) Az energetikai felülvizsgáló és a rendszerüzemeltető az adataiban bekövetkezett változást a Hatóságnak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon, a változást követő 15 napon belül bejelenti.

43/B. § (1) Energetikai felülvizsgáló az a természetes személy lehet, aki

a) a Magyar Mérnöki Kamara által vezetett névjegyzékben vagy a szabad szolgáltatás jogával rendelkező szolgáltatóról elkülönített közhiteles nyilvántartásban szerepel és az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott jogosultsággal rendelkezik,

b) sikeresen regisztrált az Adatbázisban,

c) e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott képzésen részt vett, és

d) az éves felügyeleti díjat megfizette.

(2) Az energetikai felülvizsgálók továbbképzési és vizsgáztatási feladatait a Magyar Mérnöki Kamara látja el. A Magyar Mérnöki Kamara az energetikai felülvizsgáló által teljesítendő képzési, továbbképzési és vizsgakötelezettségek tartalmáról és eljárásrendjéről szabályzatot dolgoz ki, amelyről tájékoztatja a Hatóságot. Az energetikai felülvizsgálók által teljesített képzést és továbbképzést a Magyar Mérnöki Kamara az Adatbázisban igazolja.

(3) Az éves felügyeleti díj megfizetésére kötelezett a felügyeleti díjat a nyilvántartásba vétel kezdeményezésekor, majd azt követően minden év január 31. napjáig köteles az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon megfizetni.

(4) Az éves felügyeleti díj mértéke 50 000 Ft. Az éves felügyeleti díj a Hatóság bevételét képezi, amely kizárólag a Hatóság feladatellátásával összefüggő költségekre fordítható.

(5) Az éves felügyeleti díj határidőben történő megfizetésének elmulasztása esetén, a Hatóság a határidő lejártát követően kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a díjfizetésére kötelező határozatot hoz. A végleges határozatban megállapított éves felügyeleti díj adók módjára behajtandó köztartozás.

(6) A felügyeleti díj késedelmes megfizetése esetén a Hatóság az Adatbázison keresztül korlátozza az energetikai felülvizsgáló tevékenységét oly módon, hogy felülvizsgálati jelentést nem állíthat ki. A Hatóság a fizetési kötelezettség teljesítésének jóváhagyását követő 5 napon belül intézkedik a korlátozás Adatbázison keresztül történő megszüntetése iránt.

(7) Az energetikai felülvizsgáló nyilvántartásba vételét követően köteles részt venni a Magyar Mérnöki Kamara által meghatározott továbbképzésen.

(8) Ha az energetikai felülvizsgáló a (7) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, az energetikai felülvizsgálót törölni kell az Adatbázisból.

43/C. § (1) A Hatóság az e törvényben és végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellenőrzi a kötelező energetikai felülvizsgálat teljesítését.

(2) A felülvizsgálati jelentés kiállításához felhasznált adatok és a felülvizsgálati jelentésben feltüntetett eredmények, ajánlások szakmai ellenőrzéséről a Hatóság a Magyar Mérnöki Kamara útján, megállapodás keretében gondoskodik.

(3) A Magyar Mérnöki Kamara az ellenőrzése során a 43. § (1) bekezdésben meghatározott rendszer rendszerüzemeltetőjétől bekérhet a kötelezettség teljesítésével kapcsolatos bármely adatot, kapcsolódó dokumentációt, ideértve valamely mentesülési lehetőség igénybevételét igazoló iratot.

(4) A 43. § (1) bekezdésben foglalt energetikai felülvizsgálati kötelezettség nemteljesítése esetén a Hatóság határidő tűzésével felszólítja a rendszerüzemeltetőt a kötelezettsége teljesítésére vagy megfelelő teljesítésére.

(5) A (4) bekezdésben foglalt határidő eredménytelen eltelte esetén a Hatóság a kötelezettség teljesítésére történő felhívás mellett az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szab ki. A bírság ismételten kiszabható.”

20. § (1) Az Ehat. Tv. 44. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: