1. § (1) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A választópolgár jelölési fajtánként több jelöltet vagy listát is ajánlhat, de csak egy településen és a település fekvése szerinti megyében, vagy egy fővárosi kerületben és a fővárosban fogadhat el jelölést.”
(2) Az Övjt. 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A választópolgár megyei listán és megyei jogú városban egyidejűleg nem lehet jelölt. A választópolgár egyidejűleg nem lehet megyei listán jelölt és megyei jogú városban polgármesterjelölt.”
2. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 102. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A képviselő-testület, közgyűlés szóbeli lemondás esetén a képviselő-testület, közgyűlés ülését követő munkanapon, írásbeli lemondás esetén a lemondás átvételét követő munkanapon, az írásbeli lemondás másolatának megküldésével tájékoztatja a választási bizottságot.”
3. § Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Pártlistát az a párt állíthat, amely – legalább tizennégy megyében és a fővárosban – legalább hetvenegy egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.”
4. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 79. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A képviselők választásán jelöltként jogerősen nyilvántartásba vett személyt − a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a választás eredményének jogerőre emelkedéséig a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg azzal az eltéréssel, hogy a mentelmi jog felfüggesztéséről a Nemzeti Választási Bizottság határoz, és a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a Nemzeti Választási Bizottság elnökéhez kell benyújtani.”
(2) Az Ogytv. 79. § (3) bekezdésében
a) az „igazolt” szövegrész helyébe a „jogerősen nyilvántartásba vett” szöveg,
b) az „az igazolást” szövegrészek helyébe az „a jogerős nyilvántartásba vételt” szöveg
lép.
5. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 13/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A bíróságnak a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezésről rendelkező, valamint a felülvizsgálati eljárás alapján hozott ítéletében rendelkeznie kell a választójogból való kizárás kérdéséről.
(2) A bíróság azt a nagykorú személyt zárja ki a választójogból, akinek a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége mentális zavara következtében
a) tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy
b) tartósan, teljeskörűen hiányzik.”
6. § A Ve. I. Fejezete a következő 9/B. alcímmel egészül ki:
„9/B. Megismételt szavazás
13/B. § (1) A szavazás megismétlése esetén az ÁLTALÁNOS RÉSZT az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A szavazatszámláló bizottsági tag megbízására jogosultak a szavazás napját megelőző ötödik napig megbízott tagokat jelenthetnek be abba a szavazatszámláló bizottságba is, amelyben a megismételtetett szavazáson nem rendelkeztek a maximális számú megbízott taggal.
(3) A helyi választási iroda értesítő útján haladéktalanul tájékoztatja a választópolgárokat az ismételt szavazással kapcsolatos információkról.
(4) A 153–155. § szerinti névjegyzéki adatszolgáltatás igénylésére van lehetőségük a jogosultaknak, a kampánytevékenységre az általános szabályokat kell alkalmazni.
(5) A jelöltnek az ismételt szavazás napját megelőző napon 16 órát megelőző lemondása alkalmas joghatás kiváltására.
(6) Ha a jelölt vagy lista a megismételtetett szavazást követően kiesik, a kiesett jelöltre, illetve listára az ismétléssel nem érintett szavazókörökben leadott szavazatokat a választás eredményének megállapításakor érvénytelen szavazatnak kell minősíteni.”
7. § A Ve. I. Fejezete a következő 9/C. alcímmel egészül ki:
„9/C. A választási iratok megsemmisítése
13/C. § A szavazást követő kilencvenedik nap utáni munkanapon meg kell semmisíteni
a) a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmeket, valamint az azok elbírálása során keletkezett döntéseket,
b) a szavazóköri névjegyzék, a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke, a külképviseleti névjegyzék, a levélben szavazók névjegyzéke és a 267/A. § szerinti jegyzék elektronikus és kinyomtatott példányát,
c) a 335–337. § szerinti adatszolgáltatás adatait,
d) a megfigyelők nyilvántartott személyes adatait,
e) az ajánlóíveket,
f) a szavazólapokat, a visszautasítottak jegyzékét, az ellenőrző lapokat, a levélben szavazás azonosító nyilatkozatait és a válaszborítékokat.”
8. § A Ve. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szavazatszámláló bizottság, valamint a szavazatszámlálást végző választási bizottság tagjai a szavazást követő napon mentesülnek a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre átlagbér illeti meg őket, amelyet a munkáltató fizet.”
9. § (1) A Ve. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai tiszteletdíjának havi összege a közszolgálati tisztviselői illetményalap tizenkétszerese. A Nemzeti Választási Bizottság elnöke tiszteletdíjának havi összege a közszolgálati tisztviselői illetményalap huszonegyszerese.”
(2) A Ve. 19. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj arányosan csökkentett része illeti meg az adott naptári évre a Nemzeti Választási Bizottság tagját, ha az előző naptári évben az ülések legalább 20%-áról – igazolatlanul – távol maradt. Az ülésről való távolmaradás igazolásának részletes szabályait a 42. § (1) bekezdése szerinti ügyrend tartalmazza. Az adott naptári évre vonatkozó tiszteletdíj-csökkentést a Nemzeti Választási Bizottság elnöke rendeli el.”
10. § A Ve. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § A területi választási bizottság három tagját és legalább két póttagot a fővárosi, megyei közgyűlés a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évében, április 1. és május 31. között választja meg; személyükre a területi választási iroda vezetője tesz indítványt.”
11. § A Ve. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § A helyi választási bizottság három – az egy szavazókörrel rendelkező településen öt – tagját és legalább két póttagot a települési önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évében, április 1. és május 31. között választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt.”
12. § A Ve. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A szavazatszámláló bizottságok tagjait a szükséges számban a települési önkormányzat képviselő-testülete az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti huszadik napon választja meg, személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. A szavazatszámláló bizottság tagjait települési szinten kell megválasztani.
(2) A helyi választási iroda vezetője a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon osztja be a megválasztott tagokat az adott választásra a szavazatszámláló bizottságokba. A beosztást a helyi választási iroda vezetője – a szavazás napja kivételével – bármikor módosíthatja.
(3) Egy szavazatszámláló bizottságba három választott tagot kell beosztani. Ha a szavazatszámláló bizottság megbízott tagjainak száma kettőnél kevesebb, a helyi választási iroda vezetője a szavazatszámláló bizottságot kiegészíti úgy, hogy tagjainak száma öt legyen.
(4) Az egy szavazókörrel rendelkező településen nem kell szavazatszámláló bizottsági tagot választani.
(5) A szavazatszámláló bizottságot a helyi választási iroda vezetője a szükséges számban további tagokkal egészítheti ki, ha a mozgóurnát igénylő választópolgárok száma több mint negyven.
(6) A helyi választási iroda vezetője a 78. § szerint kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságát – legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon – a szükséges számban további tagokkal egészíti ki, ha a névjegyzékben lévő választópolgárok száma meghaladja az ezerötszázat.”
13. § A Ve. 30. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szavazatszámláló bizottság megbízott tagjának bejelentését személyesen a helyi választási iroda fekvése szerint illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjénél is be lehet nyújtani a (2) bekezdésben foglalt határidő lejártáig. A bejelentést az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője legkésőbb a benyújtást követő napon az érintett szavazatszámláló bizottság működési területe szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjének továbbítja.”
14. § (1) A Ve. 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A területi választási bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a helyi választási bizottság
a) választott tagjának megbízatása a következő általános választásra megválasztott választási bizottság alakuló üléséig,
b) megbízott tagjának megbízatása a 28. §-ban megjelölt, a megbízás jogalapját képező jelöléshez, listaállításhoz kapcsolódó választás eredményének jogerőssé válásáig
tart.”
(2) A Ve. 33. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szavazatszámláló bizottságok választott tagjainak megbízatása a következő általános választásra megválasztott szavazatszámláló bizottsági tagok megválasztásáig tart.”
15. § A Ve. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A választási bizottság – tagjai megválasztását és eskü- vagy fogadalomtételét követően – alakuló ülést tart. A szavazatszámláló bizottság a szavazást megelőző nyolc napon belül, a tagjai beosztását követően tart alakuló ülést. Az alakuló ülést a választási bizottság mellett működő választási iroda vezetője, a szavazatszámláló bizottság alakuló ülését a helyi választási iroda vezetője hívja össze.”
16. § A Ve. a következő 40/A. §-sal egészül ki:
„40/A. § A Nemzeti Választási Bizottság ülése az elnök döntése alapján elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható.”
17. § A Ve. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § (1) A Nemzeti Választási Bizottság az eljárása részletes szabályait – az alakuló ülését követő harminc napon belül – ügyrendben állapítja meg, amelyet a választások hivatalos honlapján közzé kell tenni.
(2) Az országgyűlési képviselők általános választása és az Európai Parlament tagjai választása kitűzését követően, az országgyűlési képviselők általános választása esetén az Országgyűlés alakuló ülésének napjáig, az Európai Parlament tagjai választása esetén a választás eredményét megállapító határozat jogerőre emelkedéséig az ügyrend nem módosítható.”
18. § A Ve. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. § (1) A döntési javaslat tartalmát a választási bizottság elnöke vagy az általa kijelölt tag határozza meg és terjeszti elő. A döntési javaslatok előkészítésével kapcsolatos szakmai tevékenységet a választási bizottság elnöke irányítja.
(2) A választási bizottság döntéséhez a jelen lévő tagok több mint felének azonos tartalmú szavazata szükséges.
(3) Szavazni igennel vagy nemmel lehet. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(4) A döntési javaslat elutasítása esetén az új döntési javaslat előkészítése érdekében a bizottság elnöke az ülést megszakíthatja, vagy a döntés elnapolását kezdeményezheti a döntés meghozatalára rendelkezésre álló határidőn belüli új időpontra. A döntés elnapolásáról szóló elnöki javaslatról a választási bizottság jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz.
(5) A Nemzeti Választási Bizottságnak az országos nemzetiségi önkormányzat által megbízott tagja csak a nemzetiségeket érintő ügyekben rendelkezik szavazati joggal, egyéb ügyekben tanácskozási joggal vehet részt a Nemzeti Választási Bizottság ülésén.”
19. § A Ve. 22. alcíme a következő 45/A. §-sal egészül ki:
„45/A. § (1) Nem vehet részt a másodfokú döntés meghozatalában a választási bizottság választott tagja, ha az ügyben a választáson jelöltként induló hozzátartozója, illetve annak jelölő szervezete kérelmező vagy kérelmezett.
(2) A választási bizottság tagja – saját választójogának gyakorlását érintő ügyek kivételével – nem kezdeményezhet eljárást annál a választási bizottságnál, amelynek tagja, és annak döntése ellen nem nyújthat be jogorvoslati kérelmet, továbbá a bizottság előtt vagy a bizottság döntése elleni jogorvoslati eljárásban nem képviselhet más személyt vagy szervezetet.”
20. § A Ve. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„72. § A Nemzeti Választási Iroda elnöke a választások lebonyolításában részt vevő egyéb szervek vezetői részére a választási feladatok végrehajtása körében – a választási bizottság titkársági feladatainak ellátása kivételével – utasítást adhat.”
21. § A Ve. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„78. § (1) A két vagy több szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási iroda vezetője kijelöli azt a szavazókört, ahol a települési szintű lakóhellyel rendelkező választópolgárok szavazhatnak.
(2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt szavazókör szolgál az átjelentkezéssel szavazásra is.
(3) A megyei jogú városban és a fővárosi kerületben a helyi választási iroda vezetője az (1) bekezdés szerint kijelölt szavazókör helyett más szavazókört is kijelölhet az átjelentkezéssel szavazásra.
(4) A (3) bekezdés szerint kijelölt szavazókörben lakcímmel rendelkező választópolgárok számára vonatkozóan a 77. § (1) bekezdésében meghatározott alsó létszámhatárt nem kell alkalmazni.”
22. § A Ve. 96. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A központi névjegyzék adatait folyamatosan frissíteni kell a következő nyilvántartások adataiban bekövetkezett változásokkal:)
„d) a központi útiokmány-nyilvántartás.”
23. § A Ve. 97. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti törlésről nem kell külön határozatot hozni.
(4) A törlésről szóló határozat közlésére a 48. § (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.”
24. § A Ve. 102. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A szavazóköri névjegyzékből való törlésről szóló határozat közlésére a 48. § (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.”
25. § A Ve. 51. alcíme a következő 105/A. §-sal egészül ki:
„105/A. § Ha a választópolgár a szavazást megelőző második napig a mozgóurna iránti kérelmét visszavonja, a helyi választási iroda törli a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékéből.”
26. § A Ve. 59. alcíme a következő 121/A. §-sal egészül ki:
„121/A. § Ha az ajánlóív átadása törvényi feltételekbe ütközik, a választási iroda az igénylés napján, az érintett ívek átadását határozattal megtagadja.”
27. § A Ve. 122. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az ajánlóíven az ajánlást gyűjtő személy feltünteti nevét, személyi azonosítóját vagy személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát és aláírását.”
28. § A Ve. 133. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a listán szereplő jelölt nem vehető nyilvántartásba, de a lista egyebekben a törvényi feltételeknek megfelel, a választási bizottság a listát az érintett jelölt mellőzésével veszi nyilvántartásba.”
29. § A Ve. 137. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Kiesik a listán szereplő jelölt, ha a választáson nem szerez mandátumot és a szavazás napját követően a jelölésről írásban lemond.”
30. § A Ve. 68. alcíme a következő 143/B. §-sal egészül ki:
„143/B. § (1) A közterület-használatról szóló jogszabályokat nem kell alkalmazni olyan gyalogosforgalom számára nyitva álló közterületen folytatott kampánytevékenység esetén, amely a választópolgárokkal való személyes kommunikációra irányul, ha az ennek során alkalmazott berendezés, kellék elhelyezésére igénybe vett közterület a négy négyzetmétert nem haladja meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kampánytevékenységnek minősül különösen
a) a választópolgárokkal való kapcsolatfelvétel,
b) a közügyekről folytatott személyes beszélgetés,
c) a szórólaposztás,
d) az aláírásgyűjtés.”
31. § (1) A Ve. 151. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kifogásban a kérelmező megjelöli, vagy lehetőség szerint csatolja a törvénysértés bizonyítékául szolgáló műsorszámot. A megjelölt műsorszámot az (1) bekezdés szerint illetékes választási bizottság – ha szükséges és a kérelmező nem csatolta – hivatalból szerzi be.”
(2) A Ve. 151. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Nem vizsgálható érdemben a kifogás, ha az abban megjelölt internetes médiatartalom valamely más médiatartalom változatlan utánközlése, és a kifogást az eredeti médiatartalom közzétételétől számított három napon túl nyújtották be.”
32. § A Ve. 153. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét – a 89. § rendelkezéseire is figyelemmel –
a) az egyéni jelölt kérésére – az érintett választókerületre kiterjedően – a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási iroda,
b) a listát állító jelölő szervezet kérésére – a jelölő szervezet által megjelölt választókerületekre kiterjedően – a Nemzeti Választási Iroda
öt napon belül, de legkorábban a 132. § szerinti nyilvántartásba vétele jogerőre emelkedését követően átadja.”
33. § A Ve. 171. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a szavazatszámláló bizottság – az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság – munkájában részt vevő tagok száma kevesebb mint öt, a helyi választási iroda vezetője a választott tagok közül a bizottságot kiegészíti. Ha ilyen módon nincs lehetőség a bizottság kiegészítésére, akkor arról a területi választási iroda vezetője gondoskodik más település szavazatszámláló bizottsági tagjának megbízásával.”
34. § A Ve. 178. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha egy, az egyéni szavazólapon szereplő jelölt vagy egy lista a szavazást megelőző tizennegyedik nap után, de a szavazás napját megelőzően kiesett – és a szavazólapokat már ezt megelőzően előállították –, e tényről a szavazatszámláló bizottság köteles a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatni a választópolgárokat. A kiesett jelölt vagy lista nevét a szavazólapon a szavazás napját megelőzően a helyi választási iroda vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság áthúzza.”
35. § A Ve. 214. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A választási bizottság a kifogás benyújtásától számított tizenöt napon belül dönt, ha a kérelem nem olyan választáshoz kapcsolódik, amelynek kitűzése már megtörtént, de a választás eredménye még nem emelkedett jogerőre.”
36. § A Ve. 228. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A választási bizottság a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül dönt, ha a kérelem nem olyan választáshoz kapcsolódik, amelynek kitűzése már megtörtént, de a választás eredménye még nem emelkedett jogerőre.”
37. § A Ve. 230/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„230/A. § Az ugyanazon elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezéseket a választási bizottság egy eljárásban is elbírálhatja.”
38. § A Ve. 242. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a Nemzeti Választási Bizottság a Kúria (2) bekezdés szerinti utasítását követő két napon belül nem tesz eleget a választás eredményének megállapítására vonatkozó kötelezettségének, a Kúria a jegyzőkönyvek alapján két napon belül megállapítja a választás eredményét. A Kúria döntése elleni alkotmányjogi panaszra a 233. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
39. § A Ve. 245. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Nemzeti Választási Bizottságba tag megbízására jogosult jelölő szervezet, ide nem értve az országos nemzetiségi önkormányzatot, a Nemzeti Választási Iroda mellé legfeljebb öt megfigyelőt bízhat meg a szavazási iratok ellenőrzése és a szavazatok megszámlálása törvényességének ellenőrzésére. Megfigyelő nem lehet a választási bizottság, választási iroda tagja.”
40. § A Ve. 245. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a helyi választási iroda vezetője a névjegyzéket a 257/A. § szerint több részre osztja, az érintett szavazatszámláló bizottságba tagot megbízó jelölő szervezet, illetve független jelölt a szavazást megelőző második nap 16 óráig további tagokat bízhat meg a szavazatszámláló bizottságba úgy, hogy
a) a 257/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben helyszínenként legfeljebb egy megbízott tagja,
b) a 257/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben alszavazókörönként legfeljebb két megbízott tagja
legyen.
(5) A helyi választási iroda vezetője haladéktalanul értesíti a megbízásra jogosultakat a (4) bekezdés szerinti lehetőségről.
(6) A helyi választási iroda vezetője a szükséges számban további tagokkal egészítheti ki a szavazatszámláló bizottságot a 292. § (4) bekezdése szerinti feladat elvégzéséhez.”
41. § (1) A Ve. 250. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek legkésőbb a szavazást megelőző kilencedik napon kell megérkeznie a helyi választási irodához.”
(2) A Ve. 250. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Azt a választópolgárt, aki átjelentkezési és mozgóurna iránti kérelmet is benyújtott, a mozgóurna iránti kérelmének visszavonása esetén – eltérő nyilatkozata hiányában – az átjelentkezés helye szerinti szavazókör névjegyzékébe kell felvenni. A (6) bekezdés szerinti mozgóurna iránti kérelem visszavonása esetén a választópolgárt – eltérő nyilatkozata hiányában – a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékébe kell felvenni.”
42. § A Ve. 257. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága a mozgóurnás szavazás lebonyolítását az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok és a települési szintű lakóhellyel rendelkező választópolgárok tekintetében a település egészére kiterjedő illetékességgel végzi.”
43. § A Ve. 116. alcíme a következő 257/A. és 257/B. §-sal egészül ki:
„257/A. § (1) Ha az átjelentkezéssel szavazásra kijelölt szavazókörben a névjegyzékben szereplő választópolgárok száma meghaladja az ezerötszázat, a helyi választási iroda vezetője legkésőbb a szavazást megelőző ötödik napon dönthet úgy, hogy a szavazóköri névjegyzéket több részre osztja, és
a) a szavazást egy szavazóhelyiségben kell lebonyolítani olyan módon, hogy a 176–179. §-ban foglalt eljárási cselekményeket a szavazatszámláló bizottság tagjai egy szavazóhelyiségen belül több külön helyszínen végzik,
b) a kijelölt szavazókört alszavazókörökre bontja, és a szavazást ugyanazon épületen belül több külön szavazóhelyiségben kell lebonyolítani.
(2) Ha az átjelentkezéssel szavazásra kijelölt szavazókörben a névjegyzékben szereplő választópolgárok száma meghaladja a kétezret, az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint kell lebonyolítani a szavazást.
257/B. § (1) A 257/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alszavazókörökben szavazatszedő albizottságok működnek. A szavazatszedő albizottságok három – a (3) bekezdés szerinti albizottság esetében szükséges számú – választott tagját a helyi választási iroda vezetője jelöli ki a szavazatszámláló bizottságok választott tagjaiból. A szavazatszedő albizottság elnöke a szavazatszámláló bizottság elnöke, elnökhelyettese, a többi albizottságban a választott tagok által maguk közül megválasztott tag.
(2) Az alszavazókörben a szavazásra a 104. § (3) bekezdése, a X. Fejezet és a 189. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a szavazatszámláló bizottság hatáskörét a szavazatszedő albizottság gyakorolja.
(3) A mozgóurnák hitelesítését és a mozgóurnás szavazás 184. és 185. §-ban foglalt feladatait az a szavazatszedő albizottság végzi, amelynek elnöke a szavazatszámláló bizottság elnöke.
(4) A szavazatszámláló bizottság hatáskörébe tartozó egyéb feladatokat a szavazatszedő albizottságok tagjaiból álló szavazatszámláló bizottság látja el.”
44. § A Ve. 268. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„268. § (1) A levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgár a 2. melléklet p) pont pa) és pb) alpontja, valamint a 8. melléklet c) pont cd) alpontja szerint nyilvántartott adatról a külképviseleten személyesen tájékoztatást kérhet. A külképviselet – a választópolgár személyazonosságának megállapítását követően – a kérelemről jegyzőkönyvet állít ki, amelyet csatol a Nemzeti Választási Irodához eljuttatott adatkéréshez.
(2) A külképviselet az (1) bekezdés szerinti adatot a Nemzeti Választási Irodán keresztül közvetlenül szerzi be, és arról tájékoztatja a választópolgárt.”
45. § A Ve. 278. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 277. § (2) bekezdés c) pontja szerint kijelölt külképviseleten a választópolgár levél útján szavazhat. A szavazás során a szavazás titkosságát garantáló körülményeket a külképviseleten működő külképviseleti választási iroda biztosítja – különösen a 173. § (3) bekezdése, a 178. § (2) bekezdése, a 180. §, a 181. § (1) bekezdése és a 269. § (5) bekezdése megfelelő alkalmazásával – azzal, hogy szavazatszámláló bizottság alatt a külképviseleti választási irodát kell érteni.”
46. § A Ve. 285. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az urna határidőn túl vagy nem a 273. §-ban meghatározott módon lezárt állapotban érkezik meg a Nemzeti Választási Irodához, vagy az urnában nem található az ellenőrző lap, az abban lévő szavazatokat az eredmény megállapításánál nem lehet figyelembe venni. Arról, hogy az urna nem a 273. §-ban meghatározott módon lezárt állapotban van, a Nemzeti Választási Bizottság dönt.”
47. § A Ve. 295. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„295. § A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazásának eredményét a Nemzeti Választási Iroda jegyzőkönyvbe foglalja.”
48. § A Ve. 307/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az átjelentkezésre irányuló kérelmet az a választópolgár nyújthatja be, aki a választás kitűzését megelőző harmincadik napon és az átjelentkezésre irányuló kérelme elbírálásakor ugyanazon választókerületben tartózkodási hellyel rendelkezett, és tartózkodási helyének érvényessége legalább a szavazás napjáig tart.”
49. § A Ve. 307/I. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A listán állított jelölt bejelentésének tartalmaznia kell a 120. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat és nyilatkozatokat. A 307/F. § (1) és (2) bekezdésének, valamint a 307/H. § rendelkezéseit a listán állított jelöltekre is alkalmazni kell.”
50. § A Ve. 307/N. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyi választási bizottság az egyéni választókerületi választás eredményét megállapító határozat jogerőre emelkedését követő három napon belül, az annak mellékletét képező jegyzőkönyv alapján megállapítja a választás kompenzációs listás eredményét.”
51. § A Ve. 307/O. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fővárosi kerületi polgármester-választás eredményét megállapító határozat jogerőre emelkedését követő napon 10 óráig a határozat mellékletét képező jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási iroda a területi választási irodához szállítja. A területi választási bizottság a fővárosi kerületek polgármester-választásainak eredményeit megállapító határozatok jogerőre emelkedését követően a határozatok mellékleteit képező jegyzőkönyvek alapján megállapítja a fővárosi kompenzációs listás választás eredményét.”
52. § A Ve. 138/K. alcíme a következő 307/R. §-sal egészül ki:
„307/R. § A kompenzációs listás eredmény megállapítása elleni fellebbezést csak az egyéni választókerületi eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet benyújtani.”
53. § A Ve. XIV. Fejezete a következő 138/L. alcímmel egészül ki:
„138/L. A megválasztott képviselő lemondása
307/S. § A szavazás napját követően a képviselő-testület megalakulásáig a megválasztott képviselő az illetékes választási bizottsághoz intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le.”
54. § A Ve. 309. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb a szavazás napja előtti hatvankilencedik napon, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjára tűzi ki.”
55. § A Ve. 310. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„310. § (1) Az időközi választás előkészítésének és lebonyolításának költségeit a nemzetiségi önkormányzat költségvetéséből kell biztosítani, ha az időközi választást azért kell megtartani, mert
a) a képviselő-testületet, közgyűlést feloszlatták,
b) a képviselő-testület, közgyűlés kimondta feloszlását.
(2) Ha a nemzetiségi önkormányzat az (1) bekezdés szerinti időközi választás előkészítésének és lebonyolításának költségeihez szükséges fedezettel nem rendelkezik, a költségeket a központi költségvetés előlegezi meg.”
56. § A Ve. 311. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Az azon nemzetiséghez tartozó jelölő szervezet, amelynek települési önkormányzati választására a településen sor kerül, a szavazóhelyiségbe egy megfigyelőt bízhat meg. Megfigyelő csak a központi névjegyzékben a nemzetiség választópolgáraként nyilvántartott választópolgár lehet. Megfigyelő nem lehet a 18. § (1) bekezdés a)–e), valamint g) és h) pontja szerinti személy, továbbá választási bizottság, választási iroda tagja. A megfigyelőre egyebekben az 5. § (4) és (5) bekezdésének, a 29–31. §, valamint a 32. § (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.”
57. § A Ve. 317. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„317. § (1) A jelöltnek az ajánlóív igénylésekor arról is nyilatkoznia kell, hogy
a) a nemzetiség képviseletét vállalja és
b) a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri.
(2) A választási bizottság a jelöltek nyilvántartásában ellenőrzi, hogy a jelölt a nemzetiségi önkormányzati képviselők megelőző két általános választásán, valamint az azokat követő időközi választásokon nem volt jelölt más nemzetiség önkormányzatának választásán.
(3) Az ajánlóív a nemzetiség megjelölését is tartalmazza.
(4) A választási iroda
a) az ajánlóív átadásával egyidejűleg,
b) a jelölő szervezet kérésére a szavazást megelőző harmincnyolcadik és tizenharmadik napon, a 89. § (1) bekezdése szerint az adatai kiadását megtiltó választópolgárok adatainak kivételével
ingyenesen átadja a jelölő szervezet számára a névjegyzékben a nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgárok nevét és lakcímét.
(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatás adatait kizárólag az ajánlások gyűjtése, a (4) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatás adatait kizárólag közvetlen politikai kampány céljára lehet felhasználni. Az adatszolgáltatás adatainak kezelésére a 155. §-ban és a 218. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.”
58. § A Ve. 323/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„323/A. § (1) A szavazatszámláló bizottság a borítékokat – azok felbontása nélkül – nemzetiségenként külön szállítóborítékba zárja, és a szállítóborítékokat a helyi választási irodához szállítja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a 327. § (1) bekezdése szerinti szavazólapokat tartalmazó borítékokat
a) az egy szavazókörös településen a szavazatszámláló bizottság hatáskörében eljáró helyi választási bizottság nem zárja szállítóborítékba és nem szállítja a helyi választási irodához,
b) a helyi választási iroda székhelyétől eltérő településen működő szavazatszámláló bizottság közvetlenül a helyi választási bizottsághoz szállítja.
(3) A helyi választási iroda a területi választási irodához szállítja a 327. § (2) bekezdése szerinti szavazólapokat tartalmazó szállítóborítékokat.”
59. § A Ve. 327. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Több szavazókörös településen a helyi választási bizottság a szavazatszámlálás elvégzéséhez igénybe veheti póttagja, választott szavazatszámláló bizottsági tag, továbbá a helyi választási iroda tagjainak közreműködését. A területi választási bizottság a szavazatszámlálás elvégzéséhez igénybe veheti póttagja, továbbá a területi választási iroda tagjainak közreműködését.”
60. § A Ve. 330/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„330/A. § Az időközi választásra – a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek egész településre kiterjedő időközi választásával azonos napon tartott időközi választás kivételével – egy külön szavazókört kell kialakítani, amelynek területe az egész települést magában foglalja. A jegyzőkönyvvezetők számát a helyi választási iroda vezetője állapítja meg.”
61. § (1) A Ve. 331. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Európai Parlament tagjainak választásán az I–XII. Fejezet, a 244. § (2) bekezdése, a 245. § (2)–(3) bekezdése, a 247. § (1) és (3) bekezdése, a 250. §, a 251. §, a 257. § (3) bekezdése, a 258. § (1) bekezdése, a 259–263. §, a 266–270. §, a 271. § (2) bekezdése, a 272–281. §, a 283–285. §, a 288–291. §, a 293. §, a 295. §, valamint a 298. § rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(2) A Ve. 331. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Európai Parlament tagjainak választásán az I–XII. Fejezet, a 244. § (2) bekezdése, a 245. § (2)–(5) bekezdése, a 247. § (1) és (3) bekezdése, a 250. §, a 251. §, a 257. § (3) bekezdése, a 257/A. §, a 257/B. §, a 258. § (1) bekezdése, a 259–263. §, a 266–270. §, a 271. § (2) bekezdése, a 272–281. §, a 283–285. §, a 288–291. §, a 293. §, a 295. §, valamint a 298. § rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
62. § A Ve. 343. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Nemzeti Választási Bizottság
a) a szavazóköri jegyzőkönyvek,
b) a külképviseleti szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv és
c) a levélben szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv
alapján legkésőbb a szavazást követő tizenkilencedik napon megállapítja a választás eredményét.”
63. § A Ve. XVI. Fejezete a következő 167/A. alcímmel egészül ki:
„167/A. A megválasztott képviselő lemondása
345/A. § A szavazás napját követően az Európai Parlamentnek a mandátum érvényességét megállapító határozata meghozataláig a megválasztott képviselő a Nemzeti Választási Bizottsághoz intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le.”
64. § A Ve. 171. alcíme a következő 353/C. §-sal egészül ki:
„353/C. § E törvénynek az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXVII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésüket követően kitűzött választásokon kell alkalmazni.”
65. § A Ve. 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
66. § A Ve.
a) 18. § (4) bekezdésében az „a megbízásakor” szövegrész helyébe a „legkésőbb az eskütételét megelőzően” szöveg,
b) 19. § (1) bekezdésében a „45. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „45. § (5) bekezdésében” szöveg,
c) 37. § (2) bekezdésében a „28. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „245. § (4) bekezdése” szöveg,
d) 205. § (1) bekezdésében a „kilencven napig” szövegrész helyébe a „megsemmisítésükig” szöveg,
e) 246. §-ában a „78. § szerinti” szövegrész helyébe a „78. § (1) bekezdése szerinti” szöveg,
f) 255. § (1) bekezdésében a „121–128. §” szövegrész helyébe a „121–127. §” szöveg,
g) 279. § (1) bekezdés a) pontjában a „szavazást megelőző napon 24 óráig” szövegrész helyébe a „szavazás napján 19 óráig” szöveg,
h) 301. §-ában a „250. § (6) bekezdését” szövegrész helyébe a „250. § (6) és (7) bekezdését” szöveg,
i) 307/F. § (4) bekezdésében a „121–128. §” szövegrész helyébe a „121–127. §” szöveg,
j) 308. §-ában az „a 307/F. §” szövegrész helyébe az „a 307/F. § (3) és (4) bekezdése” szöveg,
k) 314. § (2) bekezdésében a „második napon” szövegrész helyébe a „tizenhatodik napon” szöveg,
l) 319. § (3) bekezdésében a „318. § (3) és (4) bekezdésének” szövegrész helyébe a „317. § (1) és (2) bekezdésének” szöveg,
m) 338. § (3) bekezdésében a „121–128. §” szövegrész helyébe a „121–127. §” szöveg,
n) 350. § (3) bekezdésében a „318. § (4) bekezdésének” szövegrész helyébe a „317. § (2) bekezdésének” szöveg,
o) 1. melléklet h) pontjában a „harminc” szövegrész helyébe a „huszonöt” szöveg
lép.
67. § Hatályát veszti a Ve.
a) 4. § (4) bekezdése,
b) 28. § (5)–(7) bekezdése,
c) 35. § (1) bekezdésében az „– a szavazatszámláló bizottság esetében a helyi választási iroda vezetője által kijelölt –” szövegrész,
d) 37. § (1) bekezdésében az „és póttagja” szövegrészek,
e) 109. §-a,
f) 128. §-a,
g) 205. § (2) bekezdésében az „A szavazást követő kilencvenedik nap utáni munkanapon a választási iratokat – a jegyzőkönyvek kivételével – meg kell semmisíteni.” szövegrész,
h) 235. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 236. § (7) bekezdésében a „kérelmet elbíráló” szövegrész,
i) 264. §-a,
j) 278. § (2) bekezdés b) pontja,
k) 289. § (3) bekezdés g) pontjában az „érvényes” szövegrész,
l) 289. § (6) bekezdése,
m) 318. § (3) és (4) bekezdése,
n) 346. § l) pontja.
68. § Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény 3. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az országgyűlési képviselők általános választásán minden pártlistát állító párt a központi költségvetésből az 5. § szerinti összeg
a) 40%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább hetvenegy,
b) 50%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább nyolcvan,
c) 60%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha minden
egyéni választókerületben jelöltet állított.”
69. § A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a szervező az aláírásgyűjtést az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek vagy a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásának napját megelőző negyvenedik napig nem fejezi be, az addig összegyűjtött aláírásokat tartalmazó és az aláírásokat nem tartalmazó aláírásgyűjtő íveket legkésőbb a szavazás napját megelőző harminckilencedik napon át kell adnia a Nemzeti Választási Irodának. E kötelezettség elmulasztása esetén a Nemzeti Választási Bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott aláírásgyűjtő ív után nyolcszáz forint, de összesen nem haladhatja meg választópolgár esetében a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötszörösét, szervezet esetében tízszeresét.”
70. § Az Nsztv. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti benyújtással egyidejűleg, de legkésőbb az (1) bekezdés szerint az aláírásgyűjtő ívek benyújtására rendelkezésre álló határidő utolsó napján a szervezőnek valamennyi aláírásgyűjtő ívet át kell adnia a Nemzeti Választási Irodának. E kötelezettség elmulasztása esetén a Nemzeti Választási Bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki a 18. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.”
71. § Az Nsztv. 19/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén a Nemzeti Választási Bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki a 18. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.”
72. § Az Nsztv. 19/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén a Nemzeti Választási Bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki a 18. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.”
73. § Az Nsztv. 19/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén a Nemzeti Választási Bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki a 18. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.”
74. § Az Nsztv. 5. alcíme a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § (1) Az aláírásgyűjtő ívek miatt kiszabott bírság legkésőbb a kiszabását követő ötödik év elteltével elévül, és a törvény erejénél fogva behajthatatlan követelésnek minősül.
(2) Ha a jogerősen kiszabott bírság összege az ötszázezer forint összeget meghaladja, a bírság kötelezettje az eljárás bármely szakaszában kezdeményezheti a tartozást kezelő szervnél a bírság összegének legfeljebb két év időtartam alatti, havi egyenlő részletben történő megfizetését.
(3) A 18. § (2) bekezdésében, a 19. § (1) bekezdésében, a 19. § (3) bekezdésében, a 19/A. § (1) bekezdésében, a 19/B. § (1) bekezdésében és a 19/C. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítése során a szervező az aláírást nem tartalmazó aláírásgyűjtő íveket a hivatkozott rendelkezésekben megjelölt határidőt követő 15 napon belül is átadhatja. A Nemzeti Választási Bizottság a kötelezettség elmulasztása miatti bírságot a hivatkozott rendelkezésekben megjelölt határidő leteltét követő 30 napon belül szabja ki.”
75. § (1) Az Nsztv. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„65. § Az országos népszavazási eljárásban az e fejezetben foglalt eltérésekkel alkalmazni kell a Ve. 244. § (2) bekezdésének, 245. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjának, valamint (2)–(3) bekezdésének, 247. § (1) és (3) bekezdésének, 250. §-ának, 251. §-ának, 256. § (2) bekezdésének, 257. § (3) bekezdésének, 258. § (1) bekezdésének, 259–263. §-ának, 266–270. §-ának, 271. § (2) bekezdésének, 272–274. §-ának, 275. §-ának, 277–281. §-ának, 283–285. §-ának, 288–291. §-ának, 293. §-ának, 295. §-ának, 297. §-ának, 298. §-ának, valamint 341/A. §-ának rendelkezéseit is.”
(2) Az Nsztv. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„65. § Az országos népszavazási eljárásban az e fejezetben foglalt eltérésekkel alkalmazni kell a Ve. 244. § (2) bekezdésének, 245. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjának, valamint (2)–(5) bekezdésének, 247. § (1) és (3) bekezdésének, 250. §-ának, 251. §-ának, 256. § (2) bekezdésének, 257. § (3) bekezdésének, 257/A. §-ának, 257/B. §-ának, 258. § (1) bekezdésének, 259–263. §-ának, 266–270. §-ának, 271. § (2) bekezdésének, 272–274. §-ának, 275. §-ának, 277–281. §-ának, 283–285. §-ának, 288–291. §-ának, 293. §-ának, 295. §-ának, 297. §-ának, 298. §-ának, valamint 341/A. §-ának rendelkezéseit is.”
76. § Az Nsztv. 91. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a választások és népszavazások szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
„e) az országos és helyi népszavazási eljárás költségeinek normatíváit, tételeit, elszámolási és belső ellenőrzési rendjét,”
77. § Az Nsztv. 11. § (1) bekezdésében a „harminc” szövegrész helyébe a „hatvan” szöveg lép.
78. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) A 21–24. §, a 27. §, a 40. §, a 43. §, a 48–49. §, az 57. §, a 61. § (2) bekezdése, a 66. § c), e), h), k), l) és n) pontja, a 67. § b) és m) pontja, a 69–74. §, valamint a 75. § (2) bekezdése 2021. július 1-jén lép hatályba.
79. § (1) Az 1. alcím az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 2. alcím, az 54–60. §, a 66. § j)–l) pontja és a 67. § m) pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) A 3. alcím és az 1. melléklet az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése és 2. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(4) A 4. alcím az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(5) Az 5–30. §, a 32–38. §, a 65. §, a 66. § a)–d) és o) pontja, a 67. § a)–h) pontja és n) pontja, valamint az 1. melléklet az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(6) A 31. § az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése, XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(7) A 39–47. §, a 66. § e)–g) pontja, a 67. § i)–l) pontja és a 6. alcím az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(8) A 48–53. § és a 66. § h)–i) pontja az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
„2. melléklet a 2013. évi XXXVI. törvényhez
A központi névjegyzék adattartalma
A központi névjegyzék tartalmazza
a) a választópolgár nevét, születési nevét,
b) a választópolgár személyi azonosítóját,
c) a választópolgár lakóhelyének és tartózkodási helyének címét,
d) a választópolgár anyja nevét,
e) a választópolgár születési helyét és idejét,
f) a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár esetében továbbá a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, ha nem rendelkezik személyi azonosítóval,
g) annak megjelölését, hogy a választópolgár mely választáson, mely választókerületben rendelkezik a szavazás jogával, mely választáson választható,
h) annak megjelölését, hogy melyik településen és egyéni választókerületben szerepelt a választópolgár a szavazóköri névjegyzékben a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek legutóbbi választásának napján,
i) az Európai Unió más tagállamának állampolgáraként az Európai Parlament tagjainak választására névjegyzékbe vett választópolgár esetében továbbá
ia) állampolgárságát,
ib) ha rendelkezésre áll, annak a településnek vagy választókerületnek a megjelölését, amelynek névjegyzékébe az állampolgársága szerinti tagállamban legutóbb felvették,
j) a nemzetiségi választópolgárként névjegyzékbe vett választópolgár esetében annak megjelölését, hogy a választópolgár
ja) mely nemzetiséghez tartozóként szerepel a névjegyzékben,
jb) nemzetiségi választópolgárként történt névjegyzékbe vétele az országgyűlési képviselők választására is kiterjed-e,
k) annak megjelölését, hogy a fogyatékossággal élő választópolgár milyen, a 88. § szerinti segítséget igényel,
l) a 89. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat tartalmát,
m) a választópolgár polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásba bejelentett értesítési címét,
n) a választókerület és a szavazókör megjelölését,
o) a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár központi névjegyzékbe vételének, illetve a 97. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott cselekmény központi névjegyzékben történt rögzítésének dátumát,
p) a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár esetében
pa) az átvételre megjelölt település megjelölését, ha a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérte,
pb) a postacímet, ha a szavazási levélcsomag postai kézbesítését kérte,
pc) a 92. § (4) bekezdése szerint bejelentett postacímét, email-címét vagy telefax számát,
q) a választópolgár menekült, bevándorolt vagy letelepedett jogállását.”
