1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 12. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) A közlekedési hatóság a (4) bekezdés szerinti bírság összegének meghatározása során a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontok mellett a közvetlen balesetveszély lehetőségét is mérlegeli.”
(2) A Kkt. 12. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4b) Nincs helye figyelmeztetés alkalmazásának a (3a) és a (3e) bekezdésben meghatározott jogsértés miatt indult közigazgatási hatósági eljárásban.”
(3) A Kkt. 18. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A közlekedési hatóság a (2) bekezdésben meghatározott engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végzőt bírság fizetésére kötelezi. A bírság ismételten kiszabható. A bírság kiszabása mellett a közlekedési hatóság a képző szerv, az iskolavezető és a szakoktató tevékenységét – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben – felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja, valamint törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetben a képzőszervet, az iskolavezetőt és a szakoktatót valamint a vizsgabiztost a tevékenység végzésétől eltilthatja.”
(4) A Kkt. 18. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A (7) bekezdésben meghatározott eljárásokban figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye.”
(5) A Kkt. 18. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosító engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja, felhívja a figyelmet arra, hogy a tevékenység ennek hiányában nem végezhető, továbbá az iskolavezetőt, a szakoktatót, a vizsgabiztost a névjegyzékből törli, ha:
a) az engedélyezés vagy a bejelentés feltételei nem állnak fenn,
b) az iskolavezető kivételével nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel,
c) kötelező továbbképzésen nem vett részt vagy nem tett sikeres vizsgát,
d) a névjegyzékbe felvett személy elhunyt,
e) a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi, vagy
f) az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenységre – a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló rendeletben – meghatározott rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsérti.”
(6) A Kkt. 20. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés – az (1c) bekezdésben meghatározott kivételre is figyelemmel – az (1) bekezdés a)–d), f)–j), l), és n) pontjában foglalt rendelkezések megsértése miatt indult közigazgatási hatósági eljárásban, ha a jogsértés az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint rendkívül súlyos vagy nagyon súlyos fokúnak minősül.
(1b) Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés az (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezések megsértése miatt indult közigazgatási hatósági eljárásban, ha a jogsértés az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott I., II. vagy III. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás.
(1c) Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés az (1) bekezdés k), m) és o) pontjában felsorolt ügycsoportba tartozó, valamint a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott egyes jogsértések miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban.”
(7) A Kkt. 20. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Az (1) bekezdés k), m) és o) pontja szerinti rendelkezések, valamint a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban alkalmazott szankciókat nem kell bejegyezni a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába.”
(8) A Kkt. 21. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az (1) bekezdésben felsorolt ügycsoportba tartozó, a Kormány rendeletében meghatározott egyes jogsértések miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban alkalmazott szankciókat nem kell bejegyezni a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába, valamint ezen jogsértések esetén közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható.”
(9) A Kkt. 22/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés az (1) bekezdés b) és c) pontjában szereplő ügycsoportba tartozó közigazgatási szabályszegés miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban.
(5) A közlekedési hatóság a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott esetekben a jóváhagyási jel használatát megtiltja, és az engedélyt visszavonja.”
(10) A Kkt. 24/A. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A közlekedési hatóság e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetekben a műszaki vizsgabiztos engedélyét felfüggeszti, vagy visszavonja és a nyilvántartásból törli.
(8) Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés az (5a) bekezdésben szereplő jogsértések miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban.”
(11) A Kkt. 27/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A közlekedési hatóság e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetekben a menetíró szerelőműhelyt a tevékenység abbahagyására kötelezi, a műhelyengedélyt visszavonja.”
(12) A Kkt. 29/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Közigazgatási szankcióként figyelmeztetés a (1) bekezdés szerinti szabályszegés miatt indult közigazgatási hatósági eljárásban nem alkalmazható.”
2. § A Kkt. 19. § (10) bekezdésében az „engedély felfüggesztése, vagy” szövegrész helyébe az „eltiltás, az engedély” szöveg lép.
3. § Hatályát veszti a Kkt.
a) 18. § (12) bekezdése,
b) 48. § (3) bekezdés f) pontjában a „bírság kivetésének szabályait és a” szövegrész,
c) 48. § (3) bekezdés j) pontjában a „bírságolással összefüggő” szövegrész.
4. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 6. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A magán-munkaközvetítő tevékenység folytatásának, valamint az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételének feltételeit és részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Ennek során]
„c) meghatározza a tevékenység végzésétől történő eltiltás részletes feltételeit.”
(2) Az Flt. 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az állami foglalkoztatási szerv e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott jogszabálysértés esetén a magán-munkaközvetítőt a tevékenység végzésétől a döntés véglegessé válásától számított három év időtartamra eltilthatja.”
(3) Az Flt. 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állami foglalkoztatási szerv képviselője az ellenőrzés tapasztalatai alapján köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, illetve szankciókat alkalmazni, így
a) javaslatot tenni az álláskeresők ellátása, a foglalkoztatást elősegítő támogatás folyósításának szüneteltetésére, illetve megszüntetésére,
b) más szervet intézkedés végett megkeresni,
c) szabálysértési, illetve bírósági eljárást kezdeményezni, vagy
d) közigazgatási bírságot kiszabni.”
(4) Az Flt. 56/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„56/A. § (1) Közigazgatási bírságot köteles fizetni
a) az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, vagy személy, aki e törvényben – ide nem értve a 8. § (6) bekezdés b) pontját, valamint a 36. § (1) bekezdését –, valamint a felhatalmazása alapján hozott jogszabályban, továbbá az Mt. 74. §-ában és 215. § (1) bekezdésében vagy közigazgatási határozatban, hatósági szerződésben foglalt nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy nem az előírt módon tesz eleget, vagy valótlan adatot szolgáltat,
b) az, aki a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, valamint a munkavállalók felé fennálló munkabértartozással összefüggésben az állami foglalkoztatási szerv részére a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat.
(2) A közigazgatási bírság összege 500 000 forintig terjedhet. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a közigazgatási bírságot munkavállalónként kell kiszabni.
(3) A közigazgatási bírság helyszíni bírságként is kiszabható.
(4) Közigazgatási bírság kiszabása helyett figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye.”
5. § Az Flt.
a) 41/A. § (10) bekezdés d) pontjában a „rendbírság” szövegrész helyébe a „közigazgatási bírság” szöveg,
b) 58. § (11) bekezdésében az „a rendbírság” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében kiszabható közigazgatási bírság” szöveg
lép.
6. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehi.) 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv
a) kisebb súlyú cselekmény (mulasztás) esetén figyelmeztetést tartalmazó döntésben felhívhatja a felelős személyt a kötelezettség teljesítésére;
b) fegyelmi vétséget megvalósító magatartás felfedésekor kezdeményezheti a fegyelmi jogkör gyakorlójánál a fegyelmi eljárás lefolytatását;
c) bűncselekmény észlelése esetén feljelentést tesz az illetékes szervnél.
(2) Az egészségügyi igazgatási hatáskörében eljáró egészségügyi államigazgatási szerv, illetve a szakfelügyelet által tartott helyszíni ellenőrzés megállapításai vagy az egészségügyi szolgáltató képviselője által tett nyilatkozat alapján az engedélyező egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi szolgáltató szervezeti egysége, szakrendelése, osztálya, összevont osztálya, mátrix osztálya működését – legfeljebb a hiányosságok megszüntetésére megadott határidőre – felfüggeszti.
(3) Az egészségügyi igazgatási hatáskörében eljáró egészségügyi államigazgatási szerv, illetve a szakfelügyelet által tartott helyszíni ellenőrzés megállapításai vagy az egészségügyi szolgáltató képviselője által tett nyilatkozat alapján az engedélyező egészségügyi államigazgatási szerv a jogszabálysértés vagy szakmai szabályszegés jellegének, súlyának, az egészségügyi ellátásra nézve okozott sérelem nagyságának figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:
a) a szolgáltató progresszivitási szintjét visszaminősíti;
b) ha az egészségügyi szolgáltató a figyelmeztetés szankció alkalmazása keretében vagy egészségügyi bírság kiszabásával egyidejűleg megállapított kötelezettséget a megadott határidőre nem teljesítette, az egészségügyi államigazgatási szerv újabb határidő tűzése mellett (ismételten) egészségügyi bírságot szab ki, egyidejűleg rendelkezhet az egészségügyi szolgáltató adott szakmára, szaktevékenységre vonatkozó működési engedélyének visszavonásáról;
c) ha az egészségügyi szolgáltató határidőre sem teljesíti a (2) bekezdés szerinti határozatban előírt kötelezettségeket, az egészségügyi államigazgatási szerv az adott szakmára, szaktevékenységre vonatkozó működési engedélyét visszavonja;
d) ha az egészségügyi szolgáltató tevékenységét nem a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően végzi, és a figyelmeztetés szankció alkalmazása keretében vagy egészségügyi bírság kiszabásával egyidejűleg megállapított határidőre sem tett eleget a működési engedélyben foglaltaknak megfelelő működtetésnek, az egészségügyi államigazgatási szerv az adott szakmára, szaktevékenységre vonatkozó működési engedélyét visszavonja;
e) ha az egészségügyi szolgáltató a működési engedélyben nem szereplő szolgáltatást nyújt, és a figyelmeztetés szankció alkalmazása keretében vagy egészségügyi bírság kiszabásával egyidejűleg megállapított határidőre sem kérte a működési engedélye módosítását, az egészségügyi államigazgatási szerv az adott szakmára, szaktevékenységre vonatkozó működési engedélyét visszavonja;
f) ha a szakfelügyeleti vizsgálat olyan szakmai szabályok súlyos megsértését tárta fel, mely a betegek biztonságos ellátását veszélyezteti, az egészségügyi államigazgatási szerv az adott szakmára, szaktevékenységre vonatkozó működési engedélyét visszavonja.”
7. § Az Ehi. 11. § (2) bekezdésében az „elrendeli” szövegrész helyébe a „figyelmeztetés szankció alkalmazása keretében vagy egészségügyi bírság kiszabásával egyidejűleg elrendeli” szöveg lép.
8. § Hatályát veszti az Ehi. 13/A. § (6) bekezdése.
9. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szerencsejáték-szervezővel, illetve az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató bármely szervezettel vagy személlyel, valamint a szervezetek vezetőjével vagy vezető tisztségviselőjével szemben a (2)–(3) bekezdésekben foglaltak szerinti közigazgatási bírságot szabhat ki.”
(2) Az Szjtv. 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megállapítja, hogy az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató szervezet vagy személy a (2) és (3) bekezdésben foglalt előírásokat megsértette, közigazgatási szankció alkalmazása mellett kötelezheti a jogsértőt a jogsértés abbahagyására, illetve elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését.”
(3) Az Szjtv. 12. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Kizárt a figyelmeztetés szankció alkalmazása engedély nélküli szerencsejáték-szervezés esetén. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a tényállás összes körülményére figyelemmel a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott bírság alsó mértékénél alacsonyabb összegű közigazgatási bírság kiszabásáról, vagy annak mellőzéséről is dönthet.”
10. § Az Szjtv.
a) 2. § (7a) bekezdésében, 36/H. § (3) bekezdésében és 37. § 30. pont c) alpontjában a „bírsággal” szövegrész helyébe a „közigazgatási bírsággal” szöveg,
b) 10. § (1) bekezdésében, 12. § (2), (3), (6) és (7) bekezdésében és 36/H. § (3) bekezdésében a „bírság” szövegrész helyébe a „közigazgatási bírság” szöveg,
c) 2. § (7a) bekezdésében, 12. § (5)–(6) bekezdésében és 36/M. § (4) bekezdésében a „bírságot” szövegrész helyébe a „közigazgatási bírságot” szöveg,
d) 12. § (7) bekezdésében az „intézkedés” szövegrész helyébe az „intézkedés vagy közigazgatási szankció” szöveg,
e) 13. § (3) bekezdésében az „intézkedéseket” szövegrész helyébe az „intézkedéseket, valamint közigazgatási szankciókat” szöveg
lép.
11. § A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény VI. fejezete helyébe a következő fejezet lép:
„VI. fejezet
Piacfelügyelet és jogkövetkezmények
12. § (1) A mérésügyi szerv a mérésügyi piacfelügyeleti jogkörében eljárva
a) a hitelesítési engedélyezési eljárásával biztosítja, hogy ne kerüljenek forgalomba,
b) más piacfelügyeleti hatóságokkal együttműködve elősegíti, hogy ne maradjanak a forgalomban
a fogyasztók jogi érdekeit sértő vagy veszélyeztető, kötelező hitelesítés körébe tartozó mérőeszközök.
(2) A mérésügyi ellenőrzés során feltárt hiányosságok súlyától függően a mérésügyi szerv a felelős személyt figyelmeztetés szankcióval sújtja vagy intézkedésként
a) a felügyeleti szervet vagy a felelős személyeket tájékoztatja a hiányosságokról és felelősségre vonást kezdeményez,
b) a hitelesítést érvényteleníti és a mérőeszköz használatát megtiltja,
c) megismételt típusvizsgálat kedvezőtlen eredménye esetén a hitelesítési engedélyt visszavonja,
d) dönt a hibás mérőeszköz használatra alkalmatlanná tételéről,
e) szabálysértési vagy büntető eljárást kezdeményez a felelős személy ellen.”
12. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) 27/C. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5b) Az (5) bekezdés szerinti eljárásokban bírság helyett figyelmeztetés nem alkalmazható.”
(2) A Csődtv. 66. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6b) A (6) bekezdés szerinti eljárásokban bírság helyett figyelmeztetés nem alkalmazható.”
13. § Hatályát veszti a Csődtv. 66. § (6) bekezdésében az „A bírság kiszabása során a hatóság figyelembe veszi a mulasztás vagy jogszabálysértés jellegét, súlyosságát, egyszeri vagy ismétlődő jellegét.” szövegrész.
14. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 58/A. §-a a következő (2l) bekezdéssel egészül ki:
„(2l) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a befogadást a (2h) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben, valamint a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra vonatkozó szabályok megszegése esetén a (2h) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben figyelmeztetés alkalmazása nélkül vonja vissza.”
15. § (1) Az Szt. 92/K. § (4d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4d) A működést engedélyező szervnek a szolgáltatói nyilvántartással kapcsolatos hatósági eljárásaiban a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény szerinti figyelmeztetés nem alkalmazható.”
(2) Az Szt. 92/K. §-a a következő (4e) bekezdéssel egészül ki:
„(4e) A szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárásokban a fenntartó a kérelmeket, a kérelemhez csatolandó iratokat és nyilatkozatokat, valamint a működést engedélyező szervnek benyújtandó más iratokat elektronikus úton nyújtja be, a működést engedélyező szerv felé fennálló, jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségét elektronikus úton teljesíti, a működést engedélyező szerv a döntéseit és az ellenőrzés megindításáról szóló értesítéseit elektronikus úton közli. A fenntartó meghatalmazotti képviselőjének adott meghatalmazás papíralapon is benyújtható.”
(3) Az Szt. 92/K. §-a a következő (11)–(13) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Ha bejegyzés hiányában nyújtanak szociális szolgáltatást, a működést engedélyező szerv szociális igazgatási bírságot szab ki, és
a) felszólítja a szociális szolgáltatást működtető, megszervező személyt, szervezetet, hogy a felszólítás közlésétől számított tizenöt napon belül kérelmezze a bejegyzést, feltéve, hogy a szociális szolgáltatás eleget tesz a bejegyzéshez szükséges feltételeknek, vagy a feltételek tizenöt napon belül biztosíthatók,
b) bentlakásos intézményi ellátás esetén az ügynek az ellátottak szempontjából előnyös rendezése érdekében a bejegyzéshez szükséges feltételek megteremtéséről és az ideiglenes működés feltételeiről a szociális szolgáltatást működtető, megszervező személlyel, szervezettel hatósági szerződést köthet,
c) az a) és b) pontban nem említett esetben kötelezi a szociális szolgáltatást működtető, megszervező személyt, szervezetet a szolgáltatásnyújtás megszüntetésére.
(12) Ha a szociális szolgáltatást működtető, megszervező személy vagy szervezet a bejegyzés iránti kérelmet – a (11) bekezdés a) pontja szerinti – határidőben nem nyújtja be, vagy kérelmét elutasítják, a működést engedélyező szerv ismételten bírságot szab ki, és kötelezi a szociális szolgáltatást működtető, megszervező személyt, szervezetet a szolgáltatásnyújtás megszüntetésére.
(13) A szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzés hiányában működő szociális szolgáltatás megszüntetése esetén az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv – az ellátatlanul maradó rászoruló személyek további ellátása érdekében – a bejegyzés hiányában működő szolgáltatás helyszínéül szolgáló ingatlanba beléphet, az ott ellátott személyek ellátásával kapcsolatos dokumentációba betekinthet, arról másolatot készíthet, és az ellátottakkal személyes kapcsolatot létesíthet a gondozási szükségletük felmérése és a legmegfelelőbb elhelyezésük érdekében.”
16. § Az Szt. 92/M. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fenntartóra kiszabott bírság összegét – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontokon túl – a bírság megfizetésének az ellátás színvonalára gyakorolt hatására tekintettel kell megállapítani.”
17. § Hatályát veszti az Szt. 92/L. § (4) bekezdése.
18. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) „Bírság, intézkedések és biztosítékok” alcíme a következő 41/B–41/D. §-sal egészül ki:
„41/B. § (1) A 41. § (1) és (4) bekezdésében, továbbá a 41/A. § (10) bekezdésében meghatározott jogsértések esetén közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható.
(2) A bányafelügyelet nem alkalmazhat közigazgatási szankciót, ha
a) a jogsértő magatartásnak a bányafelügyelet tudomására jutásától számított egy év, vagy
b) az elkövetéstől számított
ba) a 41/A. § (1) bekezdés d) pontja esetében tíz év,
bb) egyéb esetben öt év
eltelt.
(3) A tevékenységtől történő eltiltás hatálya a 41. § (2) és (5) bekezdésében meghatározott esetekben a döntés véglegessé válásától számított 6 hónapnál hosszabb időre nem szólhat.
41/C. § (1) A bányafelügyelet a robbantásvezetőt, a robbantómestert kétéves időtartamra eltiltja a tevékenység gyakorlásától, ha halmozottan vagy egy éven belül ismétlődően megszegi a vonatkozó biztonsági szabályokat, vagy szabályszegésével súlyos balesetet vagy súlyos üzemzavart okoz.
(2) Az eltiltást követően a robbantásvezető vagy a robbantómester az engedélye szerinti tevékenységet akkor folytathatja, ha a robbantásvezetői, illetve robbantómesteri engedély meghosszabbítására előírt tanfolyamon részt vett és sikeres vizsgát tett.
41/D. § Ha a robbanóanyag-gyártó létesítmény, -építmény, -épület, -műtárgy, -tűzszakasz, -helyiség, -szabadtér biztonsági felülvizsgálata során az ellenőrző szerv a létesítmény nem kielégítő biztonságát állapítja meg, a munkavédelmi hatóság a létesítmény vagy annak egyes részei üzemeltetését – a kielégítő biztonság ismételt megvalósításáig – felfüggeszti.”
19. § A Bt. 41. § (1) bekezdésében az „eltiltja a tevékenység folytatásától, valamint kötelezi a jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésére.” szövegrész helyébe az „a jogsértő magatartás abbahagyására, valamint a jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésére kötelezi.” szöveg lép.
20. § Hatályát veszti a Bt. 41/A. § (1b) bekezdése.
21. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 82. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A munkavédelmi bírságot a súlyos veszélyeztetést feltáró felügyelő javaslata alapján a munkavédelmi hatóság szabja ki. A munkavédelmi hatóság a munkavédelmi bírság összegének megállapításánál a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontok mellett mérlegeli
a) a megsértett jogszabályi előírások számát,
b) a veszélyeztetés várható következményeit,
c) a sérülés és az egészségkárosodás mértékét,
d) a munkáltató vagy a 40. § (2) bekezdésében meghatározott összehangolási kötelezettséget elmulasztó személy vagy szervezet által foglalkoztatott munkavállalók számát és éves nettó árbevételét vagy mérlegfőösszegét,
e) a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése mértékét, valamint
f) a bírság kiszabására okot adó veszélyeztetés kialakulásához vezető egyéb mulasztás személyi és tárgyi körülményeit.”
(2) Az Mvt. 82/D. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A honvédelemért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó eljárások kivételével az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogszabálysértés esetén közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jogszabálysértés esetén a munkavédelmi hatóság a közigazgatási bírságot helyszíni bírságként is kiszabhatja.”
22. § (1) Az Mvt. 83/B. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartás tartalmazza)
„b) a jogsértést megállapító határozat
ba) keltét,
bb) számát, valamint
bc) véglegessé válásának és végrehajthatóvá válásának időpontját;”
(2) Az Mvt. 83/B. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás – a (2) bekezdés a) pontjában, és b) pont bb) alpontjában foglalt adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
23. § Az Mvt. 82/D. § (2) bekezdésében a „kiszabott bírság” szövegrész helyébe a „kiszabott közigazgatási bírság” szöveg lép.
24. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) „Környezetvédelmi bírság” alcíme a következő 107/A. §-sal egészül ki:
„107/A. § A vízvédelmi hatósági hatáskörben kiszabott bírság helyett figyelmeztetés, mint közigazgatási szankció nem alkalmazható.”
(2) A Kt. a 107/A. §-t követően a következő alcímmel és 107/B. §-sal egészül ki:
„Eltiltás
107/B. § Környezetvédelmi hatósági ügyekben a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott eltiltásként a tevékenység korlátozása, felfüggesztése, megtiltása, a határozat szankciós visszavonása, valamint a nyilvántartásból való törlés a szabályszerű tevékenység visszaállítása érdekében szükséges kötelezettségek teljesítéséig terjedő időtartamra rendelhető el.”
25. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 32/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Aki a 29. § (4) bekezdésében foglaltakon túl jogszabályban, hatósági határozatban vagy közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban szereplő vízgazdálkodási előírást megszeg, a jogsértő magatartás súlyához igazodó, legfeljebb 1 000 000 forint összegű vízgazdálkodási bírságot köteles fizetni. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.
(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályszegések miatt – a vízgazdálkodási adatszolgáltatási vagy nyilvántartás-vezetési kötelezettség megszegésének kivételével – közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható.”
26. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3. §-a a következő (2o) bekezdéssel egészül ki:
„(2o) A katonai légügyi hatóság eljárásában a tevékenység végzésétől történő eltiltás legfeljebb a döntés véglegessé válásától számított 365 napra szólhat. A katonai légügyi hatóság intézkedhet továbbá a tevékenység végzésének feltételhez kötéséről.”
(2) Az Lt. 66/A. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) A bírság összegét – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontokon túlmenően – a jogsértés veszélyességének mértékére tekintettel kell meghatározni.”
(3) Az Lt. 66/A. §-a a következő (4)–(4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nem alkalmazható közigazgatási szankcióként figyelmeztetés az (1) bekezdés a), c), d), e), valamint g) pontjában meghatározott közigazgatási szabályszegés miatt indult közigazgatási hatósági eljárásban.
(4a) A légiközlekedési hatóság az engedélyben vagy a vonatkozó jogszabályokban foglaltak megsértése esetén jogosult az engedély visszavonására vagy felfüggesztésére.
(4b) A légiközlekedési hatóság eljárásaiban a tevékenység végzésétől történő eltiltás legfeljebb a döntés véglegessé válásától számított három évre szólhat.”
27. § Hatályát veszti az Lt. 66/A. § (1) bekezdésében az „– a légiközlekedési bírság kivetésének részletes szabályairól és a beszedett bírság összegének felhasználási rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint –” szövegrész.
28. § (1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 9/B. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter)
„h) a megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat és a megyei jogú városok önkormányzatainak bevonásával kidolgozza a területi szempontú fejlesztéseket tartalmazó operatív programokat, gondoskodik megvalósításukról, érvényesülésük érdekében nyomon követi és értékeli azok végrehajtását;”
(2) A Tftv. 11. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A megyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési feladatai:
a területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása keretében:)
„aa) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban – a megyei jogú városok önkormányzatainak, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok bevonásával – kidolgozza és határozattal elfogadja a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepciót, illetve – a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével – a megyei és a fővárosi területfejlesztési programot, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően,”
29. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A honvédelemért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó eljárások kivételével közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható az alábbi közigazgatási szabályszegések miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban:
a) tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet vagy robbanást idézett elő,
b) tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt idéztek elő,
c) kiürítésre szolgáló nyílászáró lezárása, üzemszerű zárvatartása a nyílászáró vészeseti nyithatóságának biztosítása nélkül,
d) épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolás, a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélküli üzemeltetése, továbbá a menekülési útvonalnak, kiürítésre szolgáló nyílászáró nyílásának a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség mértékén túli leszűkítése,
e) szükséges oltóvíz-intenzitás, kifolyási nyomás hiánya, oltóvízkivétel vagy oltóvíz-felhasználás akadályozása,
f) a tűzoltóság beavatkozásának akadályozása,
g) tűzoltó készülék készenlétben tartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével),
h) jogszabály vagy hatóság által előírt oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának elmulasztása,
i) ha az üzemeltető – aláírt megállapodással, megbízással dokumentálva – megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével nem gondoskodik a tűzvédelemről ott, ahol ezt jogszabály előírja.”
30. § (1) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 78. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) A (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok hatálya alá tartozó, jogellenes cselekménnyel érintett természeti érték – a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerint – visszatartható, lefoglalható, zár alá vehető vagy elkobozható.”
(2) A Tvt. 80. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Aki tevékenységével vagy mulasztásával)
„e) természetvédelmi hatósági engedélyköteles tevékenységet, vagy – a természetvédelmi hatóság szakhatósági közreműködési kötelezettségéhez, vagy természetvédelmi szakkérdés vizsgálati kötelezettséghez kötött – más hatósági engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül vagy az engedély természetvédelmi előírásaitól eltérően, továbbá a természet védelmét szolgáló jogszabályi előírást érintő bejelentést, ellenőrzött bejelentést anélkül vagy a tevékenység megkezdésére való jogosultság megnyílását megelőzően végez,”
(természetvédelmi bírságot köteles fizetni.)
(3) A Tvt. 80. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Kizárt a figyelmeztetés alkalmazása, ha
a) védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy védett természeti érték, barlang vagy az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj egyedének károsítása, veszélyeztetése, elpusztítása következett be,
b) a tevékenység vagy a mulasztás által okozott körülmény védett élő szervezet, életközösség élőhelyét, illetve élettevékenységét jelentős mértékben zavarja,
c) a természetvédelmi hatósági engedélyköteles tevékenységet, vagy – a természetvédelmi hatóság szakhatósági közreműködési kötelezettségéhez, vagy a természetvédelmi szakkérdés vizsgálati kötelezettséghez kötött – más hatósági engedély-köteles tevékenységet engedély nélkül vagy az engedély természetvédelmi előírásaitól eltérően végezték, továbbá ha a természet védelmét szolgáló jogszabályi előírást érintő bejelentést, ellenőrzött bejelentést anélkül, vagy a tevékenység megkezdésére való jogosultság megnyílását megelőzően végezték, vagy
d) a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok előírásainak megszegésére kerül sor.
(5b) A természetvédelmi hatóság, valamint a természetvédelmi őr a természetvédelmi bírság helyszíni bírságként történő kiszabására jogosult.”
(4) A Tvt. 80/A. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szabálysértés esetén a figyelmeztetés alkalmazása kizárt.
(6) A 10. § (4) bekezdése szerinti hatóság jogosult az inváziós bírság helyszíni bírságként történő kiszabására.
(7) Az inváziós bírsággal kapcsolatos elévülésre a 80. § (3) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni.”
31. § A Tvt.
a) 37. § (3) bekezdésében és 44. § (3) bekezdésében a „folytatásától” szövegrész helyébe a „végzésétől” szöveg,
b) 78. § (4c) bekezdésében az „a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény 4. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 14. § (2) bekezdése” szöveg,
c) 85. § (1) bekezdés 11. pontjában a „módját” szövegrész helyébe a „módját, valamint a bírság megfizetésének részletszabályait” szöveg
lép.
32. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 27. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Amennyiben a vadászterületnek minősülő föld tulajdonosa, illetőleg a vadászatra jogosult a vadászati jog gyakorlási vagy hasznosítási kötelezettségének a vadászati hatóság felszólítását követően sem tesz eleget, vagy a vad- és élőhelyének védelmére előírt kötelezettségeit megszegi, és ezáltal az adott vadászterület vadlétszámának, nem vadászható állatfaj egyedének és más élő szervezetnek – beleértve a természetvédelmi oltalom alatt álló élő szervezeteket is – a fennmaradását közvetlenül vagy súlyosan sérti, illetve veszélyezteti, a vadászati hatóság – a vad- és élőhelyének védelme, valamint a vadkárok megelőzése érdekében – a fenti cselekményekért, vagy mulasztásokért felelős földtulajdonos vagy vadászatra jogosult költségére határozatában)
„g) a vadászatra jogosultat a vadgazdálkodási és vadászati tevékenység végzésétől eltiltja”
[az a)–g) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: a vadászati jog kényszerhasznosítása.]
(2) A Vtv. 27/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a nagyvadtartó a vadászati hatóság figyelmeztetését követően sem biztosítja a nagyvadtartás jogszabályban vagy az engedélyező határozatban előírt feltételeit, a vadászati hatóság a nagyvadtartót a tevékenységtől eltiltja, és a nagyvadtartó költségére a zárttéren tartott nagyvadállomány felszámolását rendeli el.”
(3) A Vtv. 74/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a vadászati hatóság megállapítja, hogy a vadászatra jogosult az adott trófeás vadfaj hasznosítása során szakszerűtlen vadgazdálkodási tevékenységet folytat, a trófeás nagyvadállomány minőségi védelme érdekében figyelmezteti a vadászatra jogosultat a szakszerűség betartására. Ha a vadászatra jogosult a figyelmeztetésben foglaltakat nem tartja be, a vadászati hatóság a vadászatra jogosultat a trófeás vad hasznosításától eltiltja. A vadászati hatóság a tiltásban foglaltak megszegése esetén vadgazdálkodási bírságot szab ki.”
(4) A Vtv. 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„82. § (1) A vadászati hatóság a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szankciókon kívül a hatósági vadászat elrendelése közigazgatási szankciót is alkalmazhatja, ha az elrendelésre a 80. § (4) bekezdésben foglaltak miatt kerül sor.
(2) A tevékenység végzésétől való eltiltás közigazgatási szankció alatt a trófeás vad hasznosításától való eltiltást is érteni kell.
(3) A tevékenység végzésétől történő eltiltás legfeljebb öt vadászati évre rendelhető el.
(4) Figyelmeztetés nem alkalmazható közigazgatási szankcióként a 83. § (1) bekezdésében, valamint a 84. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.”
(5) A Vtv. 83. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A vadgazdálkodási bírság mértéke
a) az (1) bekezdés a) és i) pontja, a (6) bekezdése, valamint a 74/A. § (4) bekezdése szerinti esetben legalább ötvenezer, legfeljebb egymillió forint,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a vadgazdálkodási bírság mértéke trófeás vad esetében a trófea értékétől függően egyedenként legalább százezer, legfeljebb ötmillió forint, míg nőivarú egyed és egyéb vadfaj esetében a vad fajától függően egyedenként legalább ötvenezer, legfeljebb egymillió forint,
c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben trófeánként ötvenezer forint,
d) az (1) bekezdés d)–h) pontja szerinti esetekben legalább százezer és legfeljebb ötmillió forint.
(3a) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a vadgazdálkodási bírság ismételten is kiszabható.”
(6) A Vtv. 83. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés g) pontja szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül, ha a vadászatra jogosult:]
„f) a 74/A. § (2) bekezdésben meghatározott korlátozást megszegi;”
33. § A Vtv.
a) 9. § (5) és (8) bekezdésében, valamint 73. § (1) bekezdésében a „dámszarvas” szövegrész helyébe a „dámszarvas, szikaszarvas” szöveg,
b) 27. § (1) bekezdésében a „felszólítását” szövegrész helyébe a „figyelmeztetését” szöveg,
c) 27/A. § (2) bekezdésében az „a fácán, fogoly, tőkés réce, gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, illetve vaddisznó zárt térben,” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok” szöveg,
d) 27/C. § (1) bekezdésében a „vadászterület gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, valamint vaddisznó” szövegrész helyébe a „vadászterületnek a vadászható nagyvadfajok” szöveg,
e) 27/C. § (5) bekezdésében a „felszólítására” szövegrész helyébe a „figyelmeztetésére” szöveg,
f) 27/D. § (3) bekezdésében a „hatóság felszólítására” szövegrész helyébe a „vadászati hatóság figyelmeztetésére” szöveg,
g) 27/F. § (1) bekezdésében az „a 27/A. § (2) bekezdésben felsorolt” szövegrész helyébe az „a vadászható” szöveg,
h) 27/F. § (4) bekezdés a) pontjában a „felszólítását” szövegrész helyébe a „figyelmeztetését” szöveg,
i) 35. § (3) bekezdésében a „határozatában felhívja” szövegrész helyébe a „figyelmezteti” szöveg,
j) 52. § (2) bekezdésében a „felhívására” szövegrész helyébe a „figyelmeztetésére” szöveg, a „vadászatot felfüggeszti” szövegrész helyébe a „vadászatra jogosultat a vadászati tevékenység végzésétől eltiltja” szöveg,
k) 71. § (1) bekezdés 6. pontjában a „gímszarvasra, dámszarvasra, muflonra, őzre, valamint – a sörétes vadászlőfegyverből kilőhető golyóval történő vadászat kivételével – a vaddisznóra történő vadászat esetén” szövegrész helyébe a „nagyvadfajok vadászata során – a sörétes vadászlőfegyverből kilőhető golyóval folytatott vaddisznó vadászat kivételével –” szöveg,
l) 71. § (1) bekezdés 25. pontjában a „dámszarvasra” szövegrész helyébe a „dámszarvasra, szikaszarvasra” szöveg,
m) 83. § (4) bekezdés e) pont eb) alpontjában a „felhívására” szövegrész helyébe a „figyelmeztetésére” szöveg
lép.
34. § Hatályát veszti a Vtv. 83. § (5) bekezdése.
35. § (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Figyelmeztetés
a) az (1) bekezdés k) pontja szerinti közigazgatási bírság,
b) a 6/A. § (1) bekezdés szerinti munkaügyi bírság, valamint
c) a 7/A. § (1) bekezdése szerinti befizetésre kötelezés
esetén nem alkalmazható.”
(2) A Met. 7. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A munkaügyi bírság legkisebb összege 30 000 Ft.
(4) Ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor a foglalkoztatottak száma a húsz főt nem haladja meg, a munkaügyi bírság legmagasabb összege ötmillió forintig terjedhet.”
(3) A Met. 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A munkaügyi bírság összegének megállapításánál mérlegelési szempontként figyelembe kell venni
a) a hatósági eljárásban megállapított jogszabálysértések számát, valamint
b) annak tényét, ha a munkaügyi hatóság a korábbi munkaügyi ellenőrzés eredményeként meghozott, bírságot kiszabó hatósági döntés véglegessé válásától számított három éven belül legalább egy, a korábbival azonos jogsértést tárt fel.”
(4) A Met. 7/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a munkaügyi hatóság a foglalkoztatót az (1) bekezdés szerinti befizetésre kötelezte, vagy a 7/B. §, valamint a 8/D. § (7) és (8) bekezdése szerint közigazgatási bírság szankciót alkalmazott, ugyanezen jogszabálysértés miatt munkaügyi bírság nem szabható ki.”
(5) A Met. 8. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A munkaügyi hatóság által a (4) bekezdés alapján átadott adatok tartalmazzák]
„a) a jogsértés tényét megállapító
aa) végleges határozat számát és
ab) a határozat véglegessé válásának időpontját.”
(6) A Met. 8. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6a) A (6) bekezdés szerinti nyilvántartás – a természetes személyazonosító és a lakcím-azonosító adatok és az (5) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt adat kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
36. § A Met.
a) 6. § (1) bekezdésében az „a következő intézkedéseket alkalmazhatja” szövegrész helyébe az „a következő jogkövetkezményeket alkalmazhatja” szöveg,
b) 6/A. § (1) bekezdésében a „Munkaügyi bírság kiszabása nem mellőzhető” szövegrész helyébe az „A munkaügyi hatóság munkaügyi bírságot szab ki” szöveg
lép.
37. § Hatályát veszti a Met.
a) 6. § (3) bekezdése,
b) 6. § (7) bekezdésében a „, vagy a figyelmeztetést” szövegrész.
38. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 31. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A (6) és (7) bekezdésben meghatározott jogsértések esetén a figyelmeztetés alkalmazása kizárt.”
39. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 15. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Az atomenergia alkalmazási körébe tartozó hatósági eljárások során megállapított jogszabálysértések esetén nem alkalmazható figyelmeztetés, ha
a) a jogsértés rendkívüli esemény, nukleáris veszélyhelyzet vagy atomkár bekövetkezéséhez vezethet,
b) a jogszabályban foglalt követelmények oly módon sérülnek, hogy ennek következtében ellenőrizetlen és szabályozatlan nukleáris láncreakció jöhet létre,
c) a 4. § (3) bekezdés c) pontja szerinti követelmények nem teljesülnek, vagy
d) a jogszabálysértés következményeinek helyreállítására nincs lehetőség.”
40. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 98. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) A működést engedélyező szervnek a szolgáltatói nyilvántartással kapcsolatos hatósági eljárásaiban a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény szerinti figyelmeztetés nem alkalmazható.”
41. § A Gyvt. „Szolgáltatói nyilvántartás és a szolgáltatók, intézmények, hálózatok ellenőrzése” alcíme a következő 98/A. és 98/B. §-sal egészül ki:
„98/A. § (1) Ha bejegyzés hiányában végeznek gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet, a működést engedélyező szerv gyermekvédelmi igazgatási bírságot szab ki, és
a) felszólítja a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet működtető, megszervező személyt, szervezetet, hogy a felszólítás közlésétől számított tizenöt napon belül kérelmezze a bejegyzést, feltéve, hogy a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység eleget tesz a bejegyzéshez szükséges feltételeknek, vagy a feltételek tizenöt napon belül biztosíthatók,
b) az a) pontban nem említett esetben kötelezi a szolgáltató tevékenységet működtető, megszervező személyt, szervezetet a szolgáltató tevékenység megszüntetésére.
(2) Ha a szolgáltató tevékenységet működtető, megszervező személy vagy szervezet a bejegyzés iránti kérelmet határidőben nem nyújtja be, vagy kérelmét elutasítják, a működést engedélyező szerv ismételten bírságot szab ki, és kötelezi a szolgáltató tevékenységet működtető, megszervező személyt, szervezetet a szolgáltató tevékenység megszüntetésére.
98/B. § Ha a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást vagy annak e törvényben meghatározott feladatait nem az állami fenntartó által létrehozott intézmény végzi, a működést engedélyező szerv a jogosulatlanul végzett tevékenység miatt kötelezi a szolgáltató tevékenységet végző, megszervező személyt, szervezetet a szolgáltató tevékenység megszüntetésére.”
42. § A Gyvt. 100/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fenntartóra kiszabott bírság összegét – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontokon túl – a bírság megfizetésének az ellátás színvonalára gyakorolt várható hatására tekintettel kell megállapítani.”
43. § Hatályát veszti a Gyvt. 100/A. § (2a) bekezdése.
44. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 38/C. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara a jogszabályi rendelkezések megsértésével kiállított energetikai tanúsítvány kiállítójával szemben figyelmeztetéssel élhet vagy bírságot szab ki.”
(2) Az Étv. 46. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az építésfelügyeleti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellátja az építési folyamat felügyeletét, ellenőrzi az építmény műszaki állapotát, valamint feltárja a szabálytalan építkezéseket. Ennek keretében)
„e) az ellenőrzés alapján saját hatáskörben közigazgatási szankciót állapít meg, ennek keretében
ea) építésfelügyeleti intézkedést tesz,
eb) építésfelügyeleti bírságot szab ki.”
(3) Az Étv. 52. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott figyelmeztetés
a) építésügyi hatósági eljárásban, valamint
b) az építésfelügyeleti hatósági eljárásban az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése esetén
nem alkalmazható.”
45. § Az Étv.
a) 46. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „megszüntetését elrendeli” szövegrész helyébe a „megszüntetésére kötelez” szöveg,
b) 46. § (3) bekezdés e) pont eb) alpontjában a „bontást” szövegrész helyébe az „intézkedésként bontást” szöveg,
c) 46. § (4) bekezdés a) pontjában az „a) és b) pontja” szövegrész helyébe a „b) pontja” szöveg,
d) 47. § (2) bekezdésében a „hatóságnak” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, az „el kell rendelnie” szövegrész helyébe a „kötelezésként elrendeli” szöveg,
e) 48/A. § (2) bekezdésében a „hatóság elrendeli” szövegrész helyébe a „hatóság kötelezésként elrendeli” szöveg,
f) 49. § (5) bekezdésében az „építésügyi bírságot nem szab ki” szövegrész helyébe a „közigazgatási szankciót nem alkalmaz” szöveg,
g) 52. § (1) bekezdésében az „a következő jogkövetkezményeket alkalmazza:” szövegrész helyébe az „a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény rendelkezései figyelembevételével a következő jogkövetkezményeket alkalmazza:” szöveg,
h) 52. § (1) bekezdés e) pontjában az „a névjegyzéket” szövegrész helyébe az „intézkedésként a névjegyzéket” szöveg,
i) 58. § (3) bekezdésében az „eljárások” szövegrész helyébe az „eljárásokban, valamint az arra tekintettel indult kamarai eljárásokban hozott döntésekkel szemben benyújtott fellebbezések” szöveg
lép.
46. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91. § (1) Aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére történő, jogszabályban meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, vagy a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos egyéb kötelezettségét nem teljesíti, vagy késedelmesen teljesíti, illetve annak nem az előírt módon tesz eleget, 50 000 forinttól 500 000 forintig terjedő, a jogsértés egy éven belüli ismételt megállapítása esetén 1 000 000 forintig terjedő mulasztási bírságot köteles fizetni.
(2) A mulasztási bírságot az ügyben eljárt nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez kell befizetni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szabályszegés esetén figyelmeztetésnek helye nincs.”
47. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 45. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal a keresőképtelenség felülvizsgálata során az egészségügyi dokumentációban hiányosságot észlel, adminisztrációs kötelezettség elmulasztása vagy szakmai hiányosság miatt közigazgatási bírságot szab ki.”
(2) Az Ebtv. 80. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A (6) bekezdés szerinti mulasztási bírságot a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába nem kell bejegyezni. Nem szabható ki mulasztási bírság, ha a bejelentési kötelezettségre előírt határidő lejártától számított öt év eltelt.”
48. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Kormány által határozatban jóváhagyott E-ingatlan-nyilvántartási rendszer fejlesztése során az adatfeldolgozási feladatokat a rendszerfejlesztéshez szükséges mértékben az a nem állami tulajdonú gazdálkodó szervezet is elláthatja, amely a rendszerfejlesztést végzi.”
(2) Az Inytv. 32. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha)
„c) az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti, vagy”
(3) Az Inytv. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Jelzálogjog alapítására, módosulására és megszűnésére vonatkozó bejegyzés olyan magánokirat alapján is teljesíthető, amelyet a nyilatkozattevő hitelintézet – nevének feltüntetésével – szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosítható módon írt alá. Amennyiben a jelzálogjog jogosultja hitelintézet, jelzálogjog bejegyzése alapjául szolgálhat az adós közokiratba foglalt egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozata is, feltéve, hogy az tartalmazza a zálogtárgyat, a biztosított követelést és a bejegyzett jogosult bejegyzési engedélyét.”
(4) Az Inytv. 39. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A beadvány megtartja a benyújtás időpontjának megfelelő ranghelyét, ha az elutasításra a (3) bekezdésben foglaltak miatt került sor, és a döntés átvételétől számított 15 napon belül új kérelemben pótolták az elutasításról szóló határozatban megjelölt hiányosságokat, vagy ha a kérelem visszautasítására a (4) bekezdés f) pontjára tekintettel került sor, és a döntés átvételétől számított 15 napon belül az új kérelmet a megfelelő formanyomtatványon nyújtották be.”
(5) Az Inytv. 64. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A per megindítása tényének feljegyzése tárgyában hozott bírósági végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.”
(6) Az Inytv. 68. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tulajdoni lapról kiállított papíralapú másolat csak hiteles másolatként szolgáltatható. Elektronikus dokumentumként hiteles és nem hiteles másolat közvetlenül, illetve a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson keresztül a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből szolgáltatható.”
(7) Az Inytv. „Adatlekérdezés a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartásból” alcíme a következő 79/A. §-sal egészül ki:
„79/A. § Tulajdonilap-másolatnak az érte fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegét meghaladó ellenérték fejében történő továbbadása vagy erre vonatkozó szolgáltatás felkínálása tilos. A jogszabálysértés megállapítása esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye.”
(8) Az Inytv. 94. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A (11) bekezdés szerinti összhangba hozatal során az egyéb közhiteles nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartását egybeveti az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal. Ha az egyéb közhiteles nyilvántartást vezető szerv megállapítja, hogy az ingatlan-nyilvántartás nem vagy nem megfelelően tartalmazza az általa közhitelesen nyilvántartott adatokat, az egyéb közhiteles nyilvántartást vezető szerv megkeresi az ingatlanügyi hatóságot az átvezetés iránt. Az ingatlan művelési ágát érintő változás esetén a megkereső szerv az ingatlan-nyilvántartási eljárást megelőzően gondoskodik a földminősítési eljárás lefolytatásának kezdeményezéséről.”
(9) Az Inytv. 94. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) Az ingatlan tulajdonosa vagy az, akinek jogi érdeke fűződik hozzá, az összhangba hozatalt a (11) bekezdés szerinti határidőn belül az egyéb közhiteles nyilvántartást vezető szervnél indítványozhatja. A szerv a kezdeményezést 15 napon belül megvizsgálja, és ha az alapos, a (12) bekezdésben foglaltak szerint az ingatlanügyi hatóságnál hivatalból kezdeményezi az összhangba hozatalt.”
49. § Az Inytv.
a) 30. § (2) bekezdésében a „végleges hatósági határozat” szövegrész helyébe a „jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozat” szöveg,
b) 94. § (13) bekezdésében az „adatátadást” szövegrész helyébe a „megkeresést” szöveg,
c) 94. § (15) bekezdésében az „az információátadás” szövegrész helyébe az „a megkeresés” szöveg
lép.
50. § Hatályát veszti az Inytv.
a) 25. § (4) bekezdése,
b) 56. § (2) bekezdése,
c) 56. § (4) bekezdésében az „, és a jogorvoslati kérelmet új eljárásra irányuló beadványnak sem lehet tekinteni,” szövegrész.
51. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 47. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset lényeges körülményeinek – így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny – figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg:]
„e) a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározottak szerinti dolgot jogosult elkobozni, és azt a jogsértést elkövető vállalkozás költségére megsemmisíteni,”
(2) Az Fgytv. 47/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A fogyasztóvédelmi hatóság bírságot szab ki, ha
a) a fogyasztóvédelmi hatóságnak a jogsértést megállapító véglegessé vált határozatában a vállalkozás számára előírt kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve határidő lejártát követő hat hónapon belül a vállalkozás – amennyiben a jogsértést telephelyen követték el, ugyanazon a telephelyen – ugyanazon jogszabályi rendelkezést ismételten megsértette,
b) a jogsértés a fogyasztók széles körét érinti, vagy
c) a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló, a 29. § (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét.”
(3) Az Fgytv. 47/C. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (5) bekezdésben foglaltak esetén közigazgatási szankcióként figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye.”
52. § Hatályát veszti az Fgytv. 46. § (6)–(6c) bekezdése.
53. § (1) A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény (a továbbiakban: Gtv.) 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ellenőrzésre jogosult hatóság a 21/D. § (4) bekezdésben, illetve e §-ban foglaltakon túl az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő jogkövetkezményeket alkalmazhatja a jogsértővel szemben:
a) az előírásoknak meg nem felelő géntechnológiával módosított szervezet, illetve az abból előállított termék előállítását, tárolását, szállítását, felhasználását, forgalomba hozatalát, behozatalát, kivitelét megtilthatja;
b) elrendelheti az engedéllyel nem rendelkező, termesztési tilalom vagy védzáradéki eljárás alá vont vagy az előírásoknak meg nem felelő géntechnológiával módosított szervezet, illetve az abból előállított termék forgalomból való kivonását, megsemmisítését;
c) az engedéllyel nem rendelkező, termesztési tilalom vagy védzáradéki eljárás alá vont vagy az előírásoknak meg nem felelő géntechnológiával módosított szervezetből álló vagy ezt tartalmazó növényállomány vonatkozásában termelési, betakarítási tilalmat rendelhet el;
d) elrendelheti az engedéllyel nem rendelkező géntechnológiával módosított állat leölését.”
(2) A Gtv. 22. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) A (3) bekezdésben foglaltak megsértése esetén a figyelmeztetés alkalmazása kizárt.”
54. § A Gtv.
a) IV. Fejezet címében az „INTÉZKEDÉSEK” szövegrész helyébe a „JOGKÖVETKEZMÉNYEK” szöveg,
b) 22. § (4) bekezdésében az „intézkedésről” szövegrész helyébe a „jogkövetkezményről” szöveg,
c) 25. § (1) bekezdésében az „az intézkedésről” szövegrész helyébe az „az alkalmazott jogkövetkezményről” szöveg,
d) 25. § (1) bekezdésében az „az intézkedés megtétele” szövegrész helyébe az „a jogkövetkezmény alkalmazása” szöveg,
e) 25. § (2) bekezdésében a „meghatározott intézkedés” szövegrész helyébe a „meghatározott jogkövetkezmény” szöveg,
f) 25. § (2) bekezdésében az „az intézkedésről” szövegrész helyébe az „a jogkövetkezmény alkalmazásáról” szöveg,
g) 25. § (2) és (3) bekezdésében az „az intézkedés” szövegrész helyébe az „a jogkövetkezmény” szöveg,
h) 29. § (1) bekezdésében az „intézkedések megtétele” szövegrész helyébe az „intézkedések megtétele, illetve szankciók alkalmazása” szöveg
lép.
55. § (1) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) VIII. fejezet címe helyébe a következő cím lép:
„VIII. Fejezet
AZ ÁLLATVÉDELMI FELADATOK PÉNZÜGYI FEDEZETE, AZ EBNYILVÁNTARTÁS, AZ EBRENDÉSZETI HOZZÁJÁRULÁS”
(2) Az Ávtv. a 42/C. §-t követően a következő VIII/A. fejezettel egészül ki:
„VIII/A. Fejezet
INTÉZKEDÉSEK ÉS KÖZIGAZGATÁSI SZANKCIÓK
42/D. § (1) A közigazgatási szankció kiszabása mellett, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint az állatvédelmi hatóság
a) az ebtartót az eb közterületen való vezetésekor szigorúbb szabályok betartására kötelezheti,
b) az ebtartót az eb tartási körülményeinek megváltoztatására és szigorúbb tartási feltételek kialakítására kötelezheti,
c) az ebtartót az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértővel egyeztetett képzés elvégzésére kötelezheti,
d) elrendelheti az eb ivartalanítását,
e) az ebet veszélyesnek minősítheti,
f) elrendelheti az eb életének kioltását a 24/C. § szerinti esetekben,
g) működési engedélyt módosíthatja, visszavonhatja,
h) létesítményt vagy annak egy részét bezárathatja,
i) tartási engedélyt visszavonhatja,
j) az állatjóléti felelőst új képzés elvégzésére kötelezheti.
(2) Ha az eb ismételten nyolc napon túl gyógyuló, vagy annál súlyosabb sérülést okozott embernek, a sérülés keletkezésének vizsgálata során az állatvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti intézkedéssel élhet.
(3) E § rendelkezései nem alkalmazhatóak
a) a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban, közfeladatot ellátó őrszolgálatban szolgáló ebek jogszerű alkalmazása esetén,
b) a magántulajdon védelmére irányuló hivatásos őrző-védő feladatot ellátó ebek jogszerű alkalmazására,
c) a vadászat során a vadnak sérülést okozó vadászebekkel összefüggésben.
42/E. § (1) Az állatvédelmi hatóság, valamint természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, továbbá veszélyes állat esetében a természetvédelmi hatóság az állattartást legfeljebb egy évig megtilthatja.
(2) Ha az állattartó a madarak kötelező zárt gyűrűs jelölésére vonatkozó rendelkezéseket megsérti, a természetvédelmi hatóság a madarat elkobozza.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szankció mellett a hatóság
a) az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti,
b) az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén az állattartót meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állatok védelme érdekében.”
(3) Az Ávtv. 43. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az állatvédelmi bírság alapösszege – az (1b) bekezdés kivételével – tizenötezer forint.
(1b) Az állatvédelmi bírság alapösszege hetvenötezer forint, ha az állatvédelmi bírság kiszabására okot adó jogsértés elszenvedője kedvtelésből tartott állat.”
(4) Az Ávtv. 43. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az állatvédelmi hatóság állatvédelmi bírság helyszíni bírságként történő kiszabására jogosult.”
56. § Hatályát veszti az Ávtv. 43. § (3) bekezdése.
57. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 6/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Kormány rendeletében meghatározott egyes,
a) a vezetői engedéllyel,
b) a vezetési jogosultsággal,
c) a törzskönyvvel, a forgalmi engedéllyel, az igazolólappal, az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel,
d) a jármű fogalomból történő kivonásával,
e) az állandó rendszámtáblával, az ideiglenes rendszámtáblával,
f) a forgalomban részvétel felfüggesztésével,
g) a parkolási igazolvánnyal
összefüggő jogsértések miatt indult közigazgatási hatósági eljárásokban alkalmazott jogkövetkezményeket nem kell bejegyezni a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába, valamint ezen jogsértések esetén közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható.”
58. § A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 33. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az egészségügyi államigazgatási szerv az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban foglalt követelmények megsértése esetén, valamint az e törvényben, továbbá az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt, a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes keverékekkel végzett tevékenységre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén 20 millió forintig terjedő kémiai terhelési bírságot szabhat ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bírság konkrét összegét – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontokon túlmenően – az emberi egészség, a környezet sérelmének, illetve a veszélyeztetésének mértékére, valamint a hatékonyság, az arányosság és a visszatartó hatás elvére tekintettel kell meghatározni.”
59. § (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 60. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hajózási hatóság – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontokon túlmenően – a hajózási bírság összegének megállapítása során mérlegeli:
a) a jogsértés víziközlekedés biztonságára gyakorolt hatását,
b) a jogsértő vagyoni helyzetét, jövedelmi viszonyait,
c) a jogsértő magatartás felróhatóságát,
d) a jogsértő magatartás emberi élet és testi épséget veszélyeztető jellegét.”
(2) A Vkt. 60. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható
a) a víziközlekedés forgalmának irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelek létesítésére, üzemeltetésére és megszüntetésére,
b) a hajózási tevékenység végzésére,
c) a belvízi utakon közlekedési korlátozás alá eső területen üzemeltetett belsőégésű motorral hajtott kishajó, csónak és motoros vízi sporteszköz használatára,
d) az úszólétesítmény rendeltetésszerű üzemeltetéséhez előírt személyzet létszámára és képesítésére,
e) az úszólétesítményen a munkarendre, a munkavállaló munkaidő-beosztására, valamint munkaidejére és pihenőidejére
vonatkozó rendelkezések megsértésekor.”
(3) A Vkt. 60/A. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Közigazgatási szankcióként figyelmeztetés az (1) bekezdés szerinti szabályszegés miatt indult közigazgatási hatósági eljárásban nem alkalmazható, ha a jogsértés nagyon súlyos vagy rendkívül súlyos fokúnak minősül.
(5) A jogsértés rendkívül súlyos fokúnak minősül, amennyiben az haláleset, súlyos személyi sérülés vagy jelentős környezetkárosodás okozásának nagyfokú kockázatával jár; az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő, azonnali intézkedések történnek.
(6) A jogsértés nagyon súlyos fokúnak minősül, ha az személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kockázatával jár; az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő intézkedések történnek, így többek között a hiba elhárítására való kötelezés – ha lehetséges és célszerű – az ellenőrzés helyén, de legkésőbb a folyamatban lévő szállítási művelet befejezésekor.”
(4) Hatályát veszti a Vkt.
a) 60. § (2) és (5) bekezdése,
b) 60/B. §-a.
60. § (1) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 67. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott kötelezettségek megszegése esetén közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható.”
(2) A Kötv. 82. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés a)–c) és e)–h) pontjában meghatározott szabályszegések miatt közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható.
(1b) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenység folytatásától történő eltiltás időtartama – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben foglaltaktól eltérően – a döntés véglegessé válásától számított 5 évnél hosszabb időre nem szólhat.”
(3) A Kötv. 82. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bírság összegének megállapításánál a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott mérlegelési szempontok mellett a hatóság figyelembe veszi a kulturális örökség elemének történeti, eszmei jelentőségét és egyediségét is.”
61. § A Kötv. 67. § (1) bekezdés b) pontjában a „folytatásától eltiltani” szövegrész helyébe az „abbahagyására kötelezni” szöveg lép.
62. § (1) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ekertv.) 16/D. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Hatóság a kéretlen elektronikus hirdetéssel összefüggő rendelkezések megsértése esetén közigazgatási szankció alkalmazása mellett jogkövetkezményként
