1. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő Bicske, külterület 0238/3 és 0238/4 helyrajzi számú ingatlanok (a továbbiakban együtt: Ingatlanok) ingyenesen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (a továbbiakban: Máltai Szeretetszolgálat) tulajdonába kerülnek, az általa vállalt közszolgálati feladatok hatékonyabb ellátása érdekében, a szociális feladatok ellátásának elősegítése, így különösen az egészségügyi és szociális szakdolgozók lakhatási feltételeinek biztosítása céljából.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésben az Ingatlanok forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.
(3) A (2) bekezdés szerinti szerződésben a Máltai Szeretetszolgálatnak vállalnia kell az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Ingatlanok tekintetében fennmaradó raktározási tevékenységének térítésmentes biztosítását és az ezzel kapcsolatosan esetlegesen felmerülő általános forgalmi adó megtérítését.
(4) A (2) bekezdés szerinti szerződésben a Máltai Szeretetszolgálatnak vállalnia kell, hogy az Ingatlanokon az M1-es autópálya bicskei szakaszának építésekor létesült munkásszálló barakképületeinek és irodaépületeinek bontását, a bontásból származó anyagok elszállítását, a Ingatlanokhoz kapcsolódó tereprendezési feladatokat (a továbbiakban együttesen: Tereprendezés) elvégzi, és a Tereprendezést a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követő 6 hónapon belül megkezdi.
2. § (1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) Az 1. §, a 15–17. §, a 23. §, a 26. § (2) bekezdése, a 27–31. §, a 33. §, a 35. § (1) bekezdése, a 44. § b) pontja, a 45. § és az 54. §, valamint az 1. melléklet 2021. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 26. § (1) bekezdése a HM Arzenál Elektrotechnikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság átalakulásának a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény szerinti cégjegyzékbe történő bejegyzését követő napon lép hatályba.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott feltétel bekövetkezéséről szóló határozatot az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a Magyar Közlönyben, a feltétel bekövetkezésének a napján közzéteszi.
3. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A koncessziós pályázatot
a) az állam kizárólagos tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak – illetve azok egyes szakaszai – és a műtárgyaik működtetésére, felújítására, karbantartására, fejlesztésére a kormányrendeletben kijelölt miniszter, vagy központi kormányzati igazgatási szerv;
b) az önkormányzat törzsvagyonának részét képező közutak és a műtárgyaik működtetésére, felújítására, karbantartására, fejlesztésére az önkormányzat képviselő-testülete
írja ki.”
4. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Az állam nevében pályázat kiírására, elbírálására, ajánlattételi felhívásra, ajánlattételi eljárás, valamint a 10/A. § szerinti eljárás lefolytatására és a koncessziós szerződés megkötésére a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv jogosult.
(2) Az e törvény szerinti koncessziós pályázatok, ajánlattételi eljárások és a 10/A. § szerinti eljárások elbírálására bíráló bizottság kerül létrehozásra. A bíráló bizottság javaslatot készít a koncessziós pályázat odaítéléséről, az ajánlat elfogadásáról szóló döntésről, az értékesítésre vonatkozó döntésről, valamint a koncessziós szerződés megkötéséről.
(3) A koncessziós tevékenység, illetve a 10/A. § szerinti eljárás tárgya szerint illetékes ágazati miniszter a kormányrendeletben kijelölt miniszternek vagy központi kormányzati igazgatási szervnek a koncessziós pályázati és ajánlattételi eljárás előkészítése, a pályázat kiírása és az ajánlattételi felhívás kiadása, a pályázati és az ajánlattételi eljárás lefolytatása, a 10/A. § szerinti eljárás előkészítése és lefolytatása, valamint a koncessziós szerződés megkötése érdekében kiadott megkeresésére a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv részére adatszolgáltatást teljesít.
(4) A koncessziós szerződés megkötését követően a koncessziós tevékenység tárgya szerint illetékes ágazati miniszter gyakorolja a koncessziós szerződés alapján az államot megillető valamennyi jogot és kötelezettséget, így különösen a szerződés teljesítésével, végrehajtásával és ellenőrzésével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. A koncessziós tevékenység tárgya szerint illetékes ágazati miniszter állam nevében szerződő félként való eljárásához, így a koncessziós szerződés alapján az államot megillető valamennyi jog és kötelezettség gyakorlásához a koncesszió jogosultjának hozzájárulása nem szükséges.
(5) Ha a pályázati kiírás olyan tevékenység gyakorlására vonatkozó jogosultság átengedésére irányul, amely az önkormányzat törvényben előírt kötelezettségének teljesítésére közvetlenül hatással van vagy a pályázat kiírása az önkormányzatot egyébként megillető jogok gyakorlását, illetve egyéb feladat teljesítését érinti, a pályázati kiírás közzététele előtt az érdekelt önkormányzat véleményét ki kell kérni. Az érdekelt önkormányzat a véleményének kiadására a felkéréstől számított 15 munkanapon belül van lehetősége.”
5. § A Ktv. 7/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7/A. § A csővezetékes termékszállításra és -tárolásra, az országos közutak és műtárgyaik, a csatornák, valamint a regionális közműrendszerek, továbbá az önkormányzati törzsvagyon részét képező helyi közutak, műtárgyaik és a helyi közművek működtetésére irányuló koncesszióköteles tevékenységek gyakorlására vonatkozó jogosultság – koncessziós szerződéssel történő – átengedésére irányuló pályázat kiírása előtt ki kell kérni Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményét is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának a vélemény kiadására a felkéréstől számított 15 munkanapon belül van lehetősége.”
6. § A Ktv. a következő 9/B. §-sal egészül ki:
„9/B. § (1) Az 5. § (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a pályázati vagy ajánlattételi felhívást a pályázatok és ajánlatok benyújtására nyitva álló időtartam lejártáig bármikor indokolás nélkül visszavonhatja.
(2) Az 5. § (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a pályázati eljárást és az ajánlattételi eljárást a pályázatok, illetve ajánlatok benyújtására nyitva álló időtartam lejártát követően a koncessziós szerződés megkötéséig bármikor indokolás nélkül eredménytelenné nyilváníthatja és az eljárást megszüntetheti.
(3) A koncessziós felhívásban az (1) és (2) bekezdés szerinti körülményre a pályázó vagy ajánlattevő figyelmét fel kell hívni.
(4) Ha az 5. § (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv az (1) vagy (2) bekezdés szerint a koncessziós felhívást visszavonja vagy a pályázati eljárást és ajánlattételi eljárást eredménytelenné nyilvánítja és az adott koncessziós eljárás részvételidíj-köteles, a pályázó vagy az ajánlattevő által megfizetett részvételi díjat – ha ágazati jogszabály eltérően nem rendelkezik, az eljárás (2) bekezdés szerinti megszüntetését követő 15 napon belül – vissza kell fizetni.”
7. § A Ktv. 10/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10/A. § (1) Ha a koncesszióköteles tevékenységet végző nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezetben fennálló társasági részesedése magántulajdonos részére történő értékesítésére úgy kerül sor, hogy annak következtében a gazdálkodó szervezet már nem felel meg a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásainak és a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján a tevékenységre koncessziós szerződést kell kötni, a koncesszióköteles tevékenység átengedésére együttes, egyidejű értékesítési eljárást és koncessziós pályázatot kell lefolytatni külön kormányrendeletben és az e törvényben meghatározott szabályok alapján.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a pályázati kiírásnak a 8. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmaznia kell azt, hogy a pályázónak az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet értékesítésére is ajánlatot kell benyújtania.
(3) A pályázatok elbírálására a 9. §-ban előírt határidő legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható.
(4) Az együttes, egyidejű értékesítési eljárás és pályázati eljárás eredménye tekintetében a koncessziós pályázat kiírója kizárólag egyetlen nyertest hirdethet. Az együttes, egyidejű értékesítési eljárás és pályázati eljárás nyertese az, aki a koncessziós és az értékesítési eljárás feltételeinek megfelel, és egyben az állam vagy az önkormányzat számára összességében a legkedvezőbb ajánlatot tette.
(5) A nyertes személy az ágazati törvényben meghatározott koncessziós időszak végéig gyakorolhatja a jogszabályokban biztosított jogait oly módon, hogy az együttes, egyidejű eljárás során részben vagy egészben megszerzett gazdálkodó szervezet minősül koncessziós társaságnak. A társaságra a 26. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”
8. § A Ktv. 29. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) E törvénynek az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv-1.) módosított 5. §-át, 7/A. §-át, 10/A. §-át, 10/C. § (2), (4)–(9) bekezdését, 10/D. § (2) és (4) bekezdését, 20. § (1) bekezdését, 21. § (3) bekezdését, valamint a Módtv-1.-el megállapított 9/B. §-át és 30/A. §-át az e rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban lévő koncessziós pályázati és ajánlattételi eljárásokra is alkalmazni kell.”
9. § A Ktv. a következő 30/A. §-sal egészül ki:
„30/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter kijelölésére vonatkozó részletes szabályokat,
b) az 5. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatásra vonatkozó megkeresés és a megkeresés teljesítésének részletes szabályait,
c) az e törvény szerinti koncessziós eljárások és a 10/A. § szerinti eljárások értékelését végző bíráló bizottság létrehozására és összetételére, valamint jogállására és működésére vonatkozó részletes szabályokat,
d) a koncessziós szerződés megkötését követően a koncessziós szerződés alapján az államot megillető jogok és kötelezettségek koncesszió tárgya szerint illetékes ágazati miniszter általi gyakorlása – így különösen a koncessziós szerződés végrehajtása, teljesítése és ellenőrzése – szabályait és
e) a 10/A. § szerinti együttes, egyidejű értékesítési eljárás és koncessziós pályázati eljárás szabályait
rendeletben állapítsa meg.”
10. § A Ktv.
a) 10/C. § (2) bekezdésében az „Az ágazati miniszter” szövegrész helyébe az „Az 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv” szöveg,
b) 10/C. § (4), (5) és (7)–(9) bekezdésében az „az ágazati miniszter” szövegrész helyébe az „az 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv” szöveg,
c) 10/C. § (6) bekezdésében az „az ágazati miniszter” szövegrészek helyébe az „az 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv” szöveg,
d) 10/D. § (2) és (4) bekezdésében az „Az ágazati miniszter” szövegrész helyébe az „Az 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv” szöveg,
e) 20. § (1) bekezdésében az „az aláírástól számított” szövegrész helyébe az „a koncessziós szerződés koncessziós időszak kezdőidőpontját meghatározó rendelkezésének hatályba lépésétől számított” szöveg,
f) 21. § (3) bekezdésében az „a koncessziós szerződés megkötésétől,” szövegrész helyébe az „a koncessziós szerződés koncessziós időszak kezdőidőpontját meghatározó rendelkezésének hatályba lépésétől,” szöveg
lép.
11. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Magyar Állam képviseletét
a) a szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos pályázati és pályázat nélküli ajánlattételi eljárásban, valamint a koncessziós szerződések megkötése során a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv,
b) a koncessziós szerződések végrehajtása, teljesítése, ellenőrzése során a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter
látja el.”
(2) Az Szjtv. 3. § (2c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2c) Az állami adóhatóság megkeresésre tájékoztatja
a) a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt minisztert vagy központi kormányzati igazgatási szervet a (2) bekezdés a) pontja szerinti,
b) a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős minisztert a (2) bekezdés b) pontja szerinti
hatásköréhez kapcsolódóan a megbízható szervezői minőség 37. § 30. pont a)–b) alpontja szerinti ellenőrzéséhez szükséges adó-, illetve vámtitkot képező adatról vagy információról.”
(3) Az Szjtv. 3. §-a a következő (2d) bekezdéssel egészül ki:
„(2d) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság megkeresésre tájékoztatja a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt minisztert vagy központi kormányzati igazgatási szervet a (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásköréhez kapcsolódóan a megbízható szervezői minőség 37. § 30. pont c)–e) alpontja szerinti ellenőrzéshez szükséges adatról vagy információról.”
12. § Az Szjtv. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A koncessziós szerződés megkötésére a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti nyilvános pályázatot a kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter írja ki. A koncessziós pályázat kiírásához – országos pályázat kivételével – az érintett települési önkormányzat képviselő-testületének, Budapesten a Fővárosi Közgyűlés egyetértése is szükséges. Országos pályázattal elnyert koncessziós jog tekintetében a szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyt azokra a településekre adja ki, amelyek önkormányzatának képviselő-testülete – Budapesten a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése is – hozzájárult a tevékenység területén történő gyakorlásához.”
13. § Az Szjtv. 40/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40/E. § (1) A 40/D. §-ban meghatározott átmeneti időszakot követően az állami adó- és vámhatóság megkeresésre tájékoztatja a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot az adó- és vámtitkot képező adatról vagy információról, ha az a szerencsejáték-felügyeleti hatóság hatósági feladatának ellátásához szükséges.
(2) E törvénynek az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) módosított 3. § (2) és (2c) bekezdését, 4. § (1) bekezdését, valamint a Módtv4.-gyel megállapított 3. § (2d) bekezdését az e rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban levő koncessziós pályázati és ajánlattételi eljárásokban is alkalmazni kell.”
14. § Az Szjtv. 4. § (3), (3a) és (6) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésében, 27. § (12) bekezdésében, valamint 40/A. § (6) bekezdésében a „szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv” szöveg lép.
15. § A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: NKA tv.) 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Alap kezelője a pályázat nyertese részére támogatói okiratot ad ki, vagy vele támogatási szerződést köt (a továbbiakban együtt: szerződés).”
16. § Az NKA tv. 10/B. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) E törvénynek az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXXIII. törvénnyel megállapított 8. § (2) bekezdésében foglaltakat az e rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban levő támogatási igények esetén is alkalmazni kell, amennyiben támogatási szerződés megkötésére még nem került sor.”
17. § Az NKA tv. 9. § (5) és (6) bekezdésében a „támogatási szerződésben” szövegrész helyébe a „szerződésben” szöveg lép.
18. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pályázatok értékeléséről a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (2) bekezdésében meghatározott bizottság dönt. A bizottság javaslata alapján a koncesszió megadásáról a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv dönt. A pályázat eredményét nyilvánosságra kell hozni és arról valamennyi pályázót értesíteni kell.”
19. § A Bt.
a) 8. §-ában, 9. § (2) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésében, 22/A. § (1) bekezdésében az „A miniszter” szövegrész helyébe az „A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv” szöveg,
b) 10. § (1) bekezdésében, 12. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 12/A. § (3) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, 20. § (8) bekezdésében, 22. § (1) bekezdésében, 22/A. § (9) bekezdésében, 43. § (7) bekezdésében az „a miniszter” szövegrész helyébe az „a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv” szöveg,
c) 18. § (1) bekezdésében az „a miniszterhez” szövegrész helyébe az „a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszterhez vagy központi kormányzati igazgatási szervhez” szöveg,
d) 22. § (9) bekezdésében az „a miniszternél” szövegrész helyébe az „a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszternél vagy központi kormányzati igazgatási szervnél” szöveg,
e) 50/A. § (1) bekezdés 3. pontjában a „minősítő bizottság” szövegrész helyébe „, a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 30/A. § c) pontja szerinti bizottság” szöveg
lép.
20. § Hatályát veszti a Bt. 50/A. § (2) bekezdés o) pontjában az „és a minősítő bizottság működésére vonatkozó” szövegrész.
21. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A koncessziós pályázatot
a) az állami tulajdon működtetésére a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv;
b) a helyi önkormányzati tulajdon működtetésére a képviselő-testület
írja ki.”
22. § Hatályát veszti a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 11. § (2) bekezdésében a „[13. § (1) bekezdés]” szövegrész.
23. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
24. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 3/B. §-a a következő (9)–(13) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Koncessziós pályázatot
a) az állam kizárólagos tulajdonát képező, országos jelentőségű vasútvonal – illetve azok egyes szakaszai – és a műtárgyaik fejlesztésére, illetve működtetésére kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter;
b) az önkormányzat törzsvagyonának részét képező és használatában lévő vasúti pályák fejlesztésére, illetve működtetésére az önkormányzat képviselő-testülete
írja ki.
(10) A pályázati kiírásnak – a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell:
a) a koncessziós társaság alaptőkéjének a létesítéshez vagy fejlesztéshez szükséges tőkéhez viszonyított legkisebb mértékét;
b) a koncessziós tevékenység környezetvédelmi követelményeit;
c) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás).
(11) A pályázat nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania, amely jogosult a koncesszió tárgyához tartozó kiszolgáló létesítmények, műszaki létesítmények, továbbá pihenőhelyek, egészségügyi és sportlétesítmények, vendéglátó létesítmények és szálláshelyek, kereskedelmi létesítmények, valamint parkolási célú épületek és építmények építésére és/vagy üzemeltetésére is.
(12) A koncessziós társaság a koncesszió időtartama alatt, a koncessziós szerződés alapján, az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett vasúti pályahálózat használóitól nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat esetén hálózat-hozzáférési díjat szed, nem nyílt hozzáférésű pályahálózat esetén a vasúti pályahálózat használatáért díjat szedhet.
(13) A koncessziós szerződés egy alkalommal – eredeti időtartamának legfeljebb felével – külön pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható.”
25. § A Vkt. 11. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezésével összhangban pályahálózat-működtetőnek minősül minden 3/B. § (9) bekezdése szerinti koncessziós pályázatot elnyert jogi személy is. Ezen jogi személyek tekintetében az (1)–(3) bekezdésben rögzített korlátozások nem alkalmazhatóak.”
26. § (1) A Vtv. 3. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tulajdonosi jogokat]
„c) a HM ArmCom Kommunikációtechnikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság, az ARZENÁL Fegyvergyár Zártkörűen Működő Részvénytársaság, az ARZENÁL Elektrotechnikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a HM CURRUS Gödöllői Harcjárműtechnikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság felett a miniszter,”
[gyakorolja.]
(2) A Vtv. 3. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A tulajdonosi jogokat]
„d) a víziközmű-szolgáltató társaságok állami tulajdonú társasági részesedése felett a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság”
[gyakorolja.]
27. § A Vtv. 34. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az e törvény hatálya alá tartozó, Magyarország határa által körbezárt területen lévő állami ingatlan értékesítésére – kivéve a 35. § (2) bekezdése szerinti versenyeztetés mellőzésével történő értékesítést – kizárólag az MNV Zrt. által működtetett elektronikus árverési rendszer útján kerülhet sor. Az MNV Zrt. az Nvtv. 7/A. § (1) bekezdése szerinti tulajdonosi joggyakorlók részére az elektronikus árverésen történő értékesítést ingyenesen bonyolítja le.”
28. § A Vtv. 35. § (2) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
[Mellőzni lehet a versenyeztetést:]
„q) a 37. § (2) és (3) bekezdése alapján történő értékesítések esetén.”
29. § A Vtv. 36. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható]
„d) kormányhatározatban kapott felhatalmazás alapján a Kormány tagja által kötött nemzetközi megállapodásban foglalt együttműködési feladatok végrehajtása érdekében, amennyiben az érintett állami vagyon egyedi, könyv szerinti bruttó értéke a 25,0 millió forintot nem haladja meg.”
30. § A Vtv. 37. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, művelés alól kivett védett természeti terület értékesítésére akkor van lehetőség, ha
a) az adott ingatlan közvetlenül határos azzal a magántulajdonban álló területtel, amelynek tulajdonosa a vételi ajánlatot benyújtotta az MNV Zrt. részére és
b) a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az adott ingatlan tekintetében megállapította, hogy az ingatlan védettségi szintjének fenntartása annak állami tulajdonból való kikerülése esetén is biztosítható, és meghatározta ennek feltételeit.
(3) Osztatlan közös tulajdonban álló védett természeti terület esetében az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó tulajdoni hányad értékesítésére akkor van lehetőség, ha a földrészlet tekintetében az állam kisebbségi tulajdonostársnak minősül és olyan tulajdonostárstól érkezik a vételi ajánlat, aki az ajánlata megtételekor legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkezik.”
31. § A Vtv. 35. § (2) bekezdés a) pontjában a „társasági részesedés vagy ingatlan” szövegrész helyébe a „társasági részesedés, ingatlan vagy ingóság” szöveg lép.
32. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 5/F. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feladatokat az állam látja el azon felhasználási helyek vonatkozásában, amelyek ellátása közvetlenül a nemzeti vagyonról szóló törvényben nevesített kizárólagos állami tulajdonnak minősülő regionális víziközmű-rendszerekről, vagy a kizárólagos állami tulajdonban lévő víziközmű-rendszerekről történik.”
33. § A Vksztv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állami tulajdonú víziközmű felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság gyakorolja.”
34. § A Vksztv. 15. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerinti eljárások vonatkozásában e törvényt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti feladatok tekintetében az ellátásért felelősnek a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt minisztert vagy központi kormányzati igazgatási szervet kell tekinteni.”
35. § (1) A Vksztv. 25. alcíme a következő 87/D. §-sal egészül ki:
„87/D. § Az MNV Zrt. állami tulajdonú víziközmű feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos feladatai tekintetében az MNV Zrt. jogutódja 2021. január 1-jétől a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság.”
(2) A Vksztv. 25. alcíme a következő 87/E. §-sal egészül ki:
„87/E. § (1) Az e törvénynek az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXXIII. törvény 32. §-ával módosított 5/F. § (5) bekezdése szerinti, kizárólagos állami tulajdonban lévő víziközmű-rendszerekhez kapcsolódó állami ellátásért felelősség 2021. január 1-jén jön létre. A 2021. január 1-jén létrejövő állami ellátásért felelősség esetében az állam mint ellátásért felelős 2021. március 31-ig új üzemeltetési jogviszony létesítéséről gondoskodik azon víziközmű-rendszerek esetében, amelyekre vonatkozóan az üzemeltetési jogviszony korábban a víziközmű-szolgáltató és a korábbi ellátásért felelős önkormányzat között jött létre. Az új üzemeltetési jogviszony létrehozását követően a víziközmű-szolgáltató a 22. § (1) bekezdése szerint jár el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a korábbi ellátásért felelős és a víziközmű-szolgáltató között fennálló üzemeltetési jogviszony 2020. december 31-én megszűnik.
(3) A Hivatal 2021. január 1-jétől az (1) bekezdés szerinti új üzemeltetési jogviszony létesítéséig közérdekű üzemeltetőt jelöl ki.
(4) A (2) bekezdés szerinti korábbi ellátásért felelős 2021. január 31-ig átadja az új ellátásért felelős részére a 61. § (1) bekezdése szerinti adatokat, valamint minden egyéb olyan adatot, amely az érintett víziközmű-rendszerhez kapcsolódóan az ellátásért felelős kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. A 18. § szerinti víziközmű-fejlesztésre fel nem használt források tulajdonjoga a (2) bekezdés szerinti korábbi ellátásért felelőstől nyilvántartási értéken történő átvezetéssel, térítésmentesen 2021. január 1-jén az államra száll. A fejlesztési források átadás-átvételéről az érintett önkormányzat és az állam képviseletében eljáró szervezet 2021. március 31-ig írásban megállapodik. A térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.
(5) Az (1) bekezdés szerint létrejött üzemeltetési szerződés alapján kérelmezett működési engedélyezési eljárás, illetve a Hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési terv módosításának jóváhagyására vonatkozó eljárás igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettséget nem von maga után.”
36. § A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § A 13. §-ban foglaltaktól eltérően a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét az Egészségügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság felett.”
37. § (1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdvtv.) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv, illetve az általa megbízott és a nevében eljáró természetes személy a pályázat nyertesével köti meg a koncessziós szerződést a pályázat eredményének kihirdetését követő 30 napon belül.”
(2) Az Fdvtv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A koncessziós szerződésben a Ktv. 13. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl a koncessziós díj ellentételezéséről, valamint a koncessziós szerződés teljesítési feltételeinek (körülményeinek) jelentős megváltozásával, továbbá a koncessziós szerződés nemteljesítésével vagy megszűnésével összefüggésben fizetendő átalány-kártérítésről (kártalanításról) is rendelkezni kell.”
38. § (1) Az Fdvtv. 10/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv, illetve az általa megbízott és a nevében eljáró természetes személy a pályázat nyertesével köti meg a koncessziós szerződést a pályázat eredményének kihirdetését követő 15 napon belül.”
(2) Az Fdvtv. 10/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A koncessziós szerződésben a Ktv.-ben meghatározottakon túl a koncessziós szerződés teljesítési feltételeinek (körülményeinek) jelentős megváltozásával, továbbá a koncessziós szerződés nemteljesítésével vagy megszűnésével összefüggésben fizetendő átalány-kártérítésről (kártalanításról) is rendelkezni kell.”
39. § Az Fdvtv. V. fejezete a következő 24/G. §-sal egészül ki:
„24/G. § (1) E törvénynek az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.4.) megállapított 10/A. § (8) bekezdését a Módtv.4. hatálybalépésekor hatályos, a dohánykiskereskedelem-ellátási jogosultság átengedésére vonatkozó koncessziós szerződésre is alkalmazni kell.
(2) A miniszter a Módtv.4. hatálybalépését követő 60 napon belül gondoskodik az e § rendelkezéseinek megfelelő szerződés-módosítás előkészítéséről és előterjesztéséről, illetve – a feltételekben való megállapodást követően – annak aláírásáról.
(3) A (2) bekezdés szerinti szerződés-módosítás feltételeinek meghatározása során a következőknek kell érvényt szerezni:
a) az (1) bekezdésben meghatározott koncessziós szerződés jogosultja akkor támaszthat követelést átalány-kártérítés (kártalanítás) jogcímén, ha e törvény rendelkezéseinek, vagy bármely, a koncessziós szerződésre kötelezően alkalmazandó jogszabálynak vagy jogi tartalmú szabályozásnak megváltozása (érvényre jutása) következtében, vagy a magyar állam szerződésszegése okán a koncessziós szerződés változatlan feltételekkel történő teljesítése a koncesszió jogosultja számára aránytalanul terhessé vagy lehetetlenné vált, vagy gazdasági hátrányt, kárt vagy jogi érdeksérelmet okozna, továbbá, ha az előbbiek bármelyikére tekintettel a koncessziós szerződés bármely módon megszűnt;
b) a magyar állam akkor támaszthat követelést átalány-kártérítés jogcímén, ha a jogosult a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja vagy olyan súlyos szerződésszegést követ el, amely a koncessziós szerződés fenntartását lehetetlenné teszi;
c) az alkalmazandó átalány-kártérítés (kártalanítás) mértéke nem lehet kisebb, mint a jogosult által az általány-kártérítés (kártalanítás) követelésére okot adó körülmény bekövetkezését megelőző évben megfizetett éves koncessziós díj és a koncessziós szerződésben rögzített határozott időből hátralévő évek számának szorzata azzal, hogy a törtévet egy egészként kell figyelembe venni és a szorzó nem lehet kevesebb 3-nál;
d) a felek az a)–c) pontban meghatározottakat nem érintő egyéb feltételekben is megállapodhatnak, így különösen arról, hogy a felek bármelyike mely további esetekben jogosult átalány-kártérítés (kártalanítás) jogcímén igényt támasztani. Az átalány-kártérítés (kártalanítás) követelése nem érinti a felek bármelyikének azon jogát, hogy a jogszabályokban meghatározott bármely további jogával éljen, így különösen az átalány-kártérítés (kártalanítás) összegén felüli kárigényt támasszon és bizonyítson.
(4) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott határidőben a szerződés-módosítás írásbeli formában nem jön létre, úgy a jogosult a (3) bekezdés a) és c) pontjában számára biztosított jogokra – a magyar állammal szemben – a szerződés-módosítás nélkül is hivatkozhat, továbbá kezdeményezheti a szerződés-módosítás létrehozását bírósági úton.”
40. § Az Fdvtv.
a) 5. §-ában, 10. § (6) bekezdésében, 10/A. § (2), (3), (5) és (7) bekezdésében, valamint 24/A. § (3) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv” szöveg,
b) 15/D. § (6) bekezdésében a „d)–f), valamint h) pontjában” szövegrész helyébe a „d)–h) pontjában” szöveg,
c) 15/G. §-ában a „d)–f) és h) pontjában” szövegrész helyébe a „d)–h) pontjában” szöveg,
d) 24/C. § c) pontjában a „d)–f) és h) pontjában” szövegrész helyébe a „d)–h) pontjában” szöveg
lép.
41. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 23. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerinti eljárások vonatkozásában e törvényt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti feladatok tekintetében az ellátásért felelősnek a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt minisztert vagy központi kormányzati igazgatási szervet kell tekinteni.”
42. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) 2. §-a a következő 26a. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„26a. pénzügyi intézmény: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 7. § (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet;”
43. § A Postatv. 27/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27/A. § Az egyetemes postai szolgáltató az olyan településeken történő szolgáltatásnyújtás biztosítása érdekében, amelyek bejelentett lakóhely szerinti népességszáma nem haladja meg a tízezret, pénzügyi intézménnyel is köthet olyan szerződést, amely alapján a pénzügyi intézmény az 5. §-ban meghatározott postai szolgáltatást, postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó, kiegészítő tevékenységeket, fiókbérleti szolgáltatást, postai értékcikk- és a postai szolgáltatás igénybevételére szolgáló vagy ahhoz szükséges kereskedelmiáru-forgalmazást, továbbá a kizárólag az egyetemes postai szolgáltató által forgalmazott értékpapírokkal kapcsolatos szolgáltatást, szerencsejáték-közvetítő tevékenységet, a külön jogszabály szerinti SIM-kártya egyenlegének feltöltését, valamint illetékbélyeg-továbbértékesítést végez.”
44. § A Postatv.
a) 2. § 42. pontjában az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)” szövegrész helyébe az „a Hpt.” szöveg,
b) 18. § (1) bekezdésében a „2020.” szövegrész helyébe a „2030.” szöveg
lép.
45. § Hatályát veszti a Postatv. 18. § (2) bekezdésében az „első alkalommal 2019. június 30-ig,” szövegrész.
46. § A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) 1/A. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény célja:]
„f) az a)–e) pontban foglalt célok megvalósítása érdekében a működési szabályzatok egységességének biztosítása,”
47. § Az Szhitv. 3. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Integrációs Szervezet közgyűlése azt veheti fel az Integrációs Szervezet tagjai közé, aki]
„b) az Integrációs Szervezet igazgatósága által elfogadott mintának megfelelő alapszabályt vagy alapító okiratot fogadott el,”
48. § (1) Az Szhitv. 11. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Integrációs Szervezet a hitelintézetek integrációjának egységes működése és irányítása, továbbá a hitelintézetek integrációja céljainak elérése érdekében az Integrációs Szervezet tagjaira és a Kapcsolt Vállalkozásokra vonatkozóan kötelező szabályzatot fogad el:]
„n) minden olyan tárgykörben, amelyben szabályzat alkotására e törvény vagy az Integrációs Szervezet alapszabálya felhatalmazza.”
(2) Az Szhitv. 11. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az Integrációs Szervezet igazgatóságának – illetve a 9. § (4) bekezdés szerinti átruházott hatáskörben eljáró ügyvezetésnek – a 3. § (4) bekezdése, a 4. § (4a) bekezdése, a 9. § (2) bekezdés e), g) és h) pontja, a 15. § (2), (3) és (11) bekezdése, a 17/E. § (6) és (7) bekezdése, a 17/S. § (1) és (10) bekezdése, valamint a 17/T. § (1) bekezdése szerinti döntéséhez az Integrációs Szervezet közgyűlésének jóváhagyása szükséges.
(11) Az Integrációs Szervezet közgyűlése felhívhatja az igazgatóságot, illetve a 9. § (4) bekezdés szerinti átruházott hatáskörben eljáró ügyvezetést az e törvényben meghatározott hatáskörébe tartozó szükséges intézkedések megtételére és döntések meghozatalára.”
49. § Az Szhitv. 17/C. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (6) bekezdésben meghatározott intézkedéseket az integrált hitelintézet igazgatósága megszüntetheti, ha a tulajdonosok az intézkedések meghozatalának alapjául szolgáló okot az integrált hitelintézet igazgatóságának és az Integrációs Szervezet igazgatóságának egybehangzó álláspontja szerint megszüntették vagy az integrált hitelintézet felszámolását a bíróság el nem rendeli.”
50. § Az Szhitv. 17/E. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az Integrációs Szervezet a hitelintézetek integrációja céljainak és a hatékony, prudens és biztonságos működésnek, valamint az alapszabályában meghatározott más céloknak a megvalósítása érdekében jogosult az integrációs üzleti irányító szervezettel előzetesen egyeztetett mintaalapszabály meghatározására és módosítására.”
51. § Az Szhitv. 6. § (4) bekezdésében a „választható meg” szövegrész helyébe a „választhatóak meg és hívhatóak vissza” szöveg lép.
52. § Hatályát veszti az Szhitv.
a) 6. § (4) bekezdésében a „többsége a Holding Szövetkezet által jelölt személyek közül,” szövegrész,
b) 6. § (5) és (6) bekezdése,
c) 17/C. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja,
d) 20/E. § (2) és (4) bekezdése,
e) 20/G. § (4) bekezdése.
53. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 4. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti feladatokat elláthatja
a) a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. vagy
b) olyan 100%-ban állami tulajdonú gazdasági társaság, amely
ba) a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.
bb) a turizmusért felelős miniszter vagy
bc) a kulturális örökség védelméért felelős miniszter
tulajdonosi joggyakorlása alatt áll.”
54. § A Tv. 12. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A szálláshely-szolgáltató a 9/H. § szerinti, a tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyhez történő csatlakozási folyamatát 2021. január 1. napjától köteles megkezdeni.
(6) A szálláshely-szolgáltató a 9/H. § (1) bekezdés szerinti adatok továbbítására 2021. április 1. napjától köteles.
(7) Az (5) bekezdés szerinti csatlakozás elmulasztása esetén a kereskedelmi hatóság 2021. április 1. napját követően a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6/D. §-a szerinti jogkövetkezményeket alkalmaz.”
55. § A 2020. évi Dubaji Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához, továbbá egyes nemzetközi nagyeseményekhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2019. évi XIV. törvény (a továbbiakban: Világkiállítás tv.) 1. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
[E törvény hatálya]
„c) kiterjed a Kelet-Magyarországi Versenypálya Korlátolt Felelősségű Társaság által lefolytatandó gyorsasági motoros világbajnokság (a továbbiakban: Magyarországi MotoGP) megrendezésére irányuló vagyoni értékű jog megszerzésére vonatkozó közbeszerzési eljárásokra.”
56. § A Világkiállítás tv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § A Magyarországi MotoGP megszervezése és lebonyolítása kiemelkedően fontos közérdek, amely érdekében a Kelet-Magyarországi Versenypálya Korlátolt Felelősségű Társaság által a Magyarországi MotoGP megrendezésére irányuló vagyoni értékű jog megszerzése érdekében kötendő szerződések halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos közérdek célját szolgáló szerződéseknek tekintendők, teljesítésükhöz kiemelkedően fontos közérdek fűződik.”
57. § A Világkiállítás tv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyarországi MotoGP megrendezésére irányuló vagyoni értékű jogok megszerzésével összefüggésben a Kelet-Magyarországi Versenypálya Korlátolt Felelősségű Társaság által lebonyolítandó közbeszerzési eljárások tekintetében az ajánlatkérő jogosult a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására.”
„1. melléklet a 2004. évi I. törvényhez
| A | B | ||
| Az ingatlan helyrajzi száma | A kijelölt vagyonkezelő | ||
| 1. | Budapest, 38440/52 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 2. | Budapest, 38440/53 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 3. | Budapest, 38440/54 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 4. | Budapest, 38442/12 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 5. | Budapest, 38442/13 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 6. | Budapest, 38442/14 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 7. | Budapest, 38442/15 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 8. | Budapest, 38293/78 | Ferencvárosi Torna Club (székhely: Budapest 1091, Üllői út 129.) | |
| 9. | Budapest, 74333/1 | Újpesti Torna Egylet (székhely: Budapest 1044, Megyeri út 13.) | |
| 10. | Budapest, 74232 | Újpesti Torna Egylet (székhely: Budapest 1044, Megyeri út 13.) | |
| 11. | Budapest, 74327/1 | Újpesti Torna Egylet (székhely: Budapest 1044, Megyeri út 13.) | |
| 12. | Budapest, 74324 | Újpesti Torna Egylet (székhely: Budapest 1044, Megyeri út 13.) | |
| 13. | Budapest, 38852/6 | Magyar Testgyakorlók Köre (székhely: Budapest 1087, Salgótarjáni út 12–14.) | |
| 14. | Budapest, 38821/4 | Magyar Testgyakorlók Köre (székhely: Budapest 1087, Salgótarjáni út 12–14.) | |
| 15. | Budapest, 4465 (14000/68063 tulajdoni hányad arányában) | Magyar Testgyakorlók Köre (székhely: Budapest 1087, Salgótarjáni út 12–14.) | |
| 16. | Budapest, 38820/3 | Magyar Testgyakorlók Köre (székhely: Budapest 1087, Salgótarjáni út 12–14.) | |
| 17. | Budapest, 38831 | Magyar Testgyakorlók Köre (székhely: Budapest 1087, Salgótarjáni út 12–14.) | |
| 18. | Budapest, 26085/1123 | Vasas Sport Club (székhely: Budapest 1139, Fáy utca 58.) | |
| 19. | Budapest, 76561/221 | Vasas Sport Club (székhely: Budapest 1139, Fáy utca 58.) | |
| 20. | Budapest, 29834/8 (7953/10944 tulajdoni hányad arányában) | Budapesti Vasutas Sport Club – Zugló Közhasznú Egyesület (székhely: Budapest 1142, Szőnyi út 2.) | |
| 21. | Budapest, 29834/12 | Budapesti Vasutas Sport Club – Zugló Közhasznú Egyesület (székhely: Budapest 1142, Szőnyi út 2.) | |
| 22. | Budapest, 29834/15 (2000/83751 tulajdoni hányad arányában) | Budapesti Vasutas Sport Club – Zugló Közhasznú Egyesület (székhely: Budapest 1142, Szőnyi út 2.) | |
| 23. | Budapest, 27913/1 | Budapesti Honvéd Sportegyesület (székhely: Budapest 1134, Dózsa György út 53.) | |
| 24. | Budapest, 27999 (48065/57386 tulajdoni hányad arányában) | Budapesti Honvéd Sportegyesület (székhely: Budapest 1134, Dózsa György út 53.) | |
| 25. | Budapest, 27950/6 (12884/16684 tulajdoni hányad arányában) | Budapesti Honvéd Sportegyesület (székhely: Budapest 1134, Dózsa György út 53.) | |
| 26. | Budapest, 23796/29 | Budapesti Honvéd Sportegyesület (székhely: Budapest 1134, Dózsa György út 53.) | |
| 27. | Budapest, 38826 | Magyar Lovassport Szövetség” |
