1. Az Országgyűlés az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 5/B. §-a alapján a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájának felülvizsgálatát elfogadja.
2. A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló 21/2015. (V. 4.) OGY határozat 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
3. Ez a határozat a közzétételét követő 8. napon lép hatályba.
a) A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló 21/2015. (V. 4.) OGY határozat (a továbbiakban: 21/2015. OGY határozat) 1. melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Bevezetés
1. Az Országgyűlés 2015-ben a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról szóló, 2011. július 19-i 2011/70/Euratom tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2011/70/Euratom irányelv) előírásaival összhangban első alkalommal elfogadta a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikáját (a továbbiakban: nemzeti politika). Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atomtörvény) 5/B. § (2) bekezdése szerint az Országgyűlés a Kormány előterjesztésére ötévente felülvizsgálja a hatályos nemzeti politikát. A nemzeti politika soron kívüli felülvizsgálatát nem indokolta sem új körülmény fellépése, sem a műszaki tudományos fejlődés, sem pedig egyéb műszaki projekt előrehaladása.
A jelen felülvizsgálatra az Atomtörvényben foglalt kötelezettség teljesítése érdekében volt szükség. A felülvizsgálat az egyes hatáskörök megváltozásának átvezetését, a jogszabályi követelmények módosítását, valamint terminológiai pontosításokat tartalmaz.
2. Az atomenergia alkalmazásának története mintegy száz évre tekint vissza, jelentősége pedig az élet számos területén meghatározó. A radioaktív anyagok és az ionizáló sugárzások alkalmazása fontos szerepet tölt be Magyarországon a gyógyászat, az ipar, a mezőgazdaság, valamint az oktatás és a kutatás területén.
A világ több, mint harminc országában működnek atomerőművek. Az atomerőművek létesítése, üzemeltetése és leszerelése generációkon átívelő feladat, amelyhez megfelelő nemzeti infrastruktúrát kell működtetni. Többek között ez teszi egyedülállóvá az atomenergetikát a nemzetgazdaság ágazatai között.
3. Magyarországon a Paksi Atomerőmű jelentősen hozzájárul a hazai villamosenergia-termeléshez, a nukleáris termelés részaránya 50%. A hazai villamosenergia-felhasználáshoz képest a Paksi Atomerőmű villamosenergia-termelésének részaránya 34,5% - 36,5% közötti érték.
4. Az Országgyűlés elfogadta a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2014. évi II. törvényt (a továbbiakban: 2014. évi II. törvény), így az atomenergiának a jövőben hosszú távon is fontos szerep jut. A Nemzeti Energiastratégia szerint is a tervezett villamosenergia-termelési portfólióban és a villamosenergia-szektor dekarbonizálásában kulcsszerepet tölt be Paks 2 megépítése és üzembe állása. A Nemzetközi Energiaügynökség is rávilágít arra, hogy a dekarbonizációs célok megvalósítsa érdekében a hatékonyság és a megújuló energiákba történő beruházások jelentős növelése mellett szükség van az atomenergia alkalmazására is.
A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó nemzeti politika megalkotásának elsődleges célja, hogy megfogalmazza a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag kezelésével kapcsolatos elvárásokat (alapelveket), amelyek biztosítják az emberi egészség és a környezet védelmét az ionizáló sugárzás káros hatásaival szemben, továbbá garantálják, hogy ne háruljon az indokolhatónál súlyosabb teher a jövő generációira.
A nemzeti politika megalkotása és rendszeres felülvizsgálata biztosítja a fejlődéshez és a globális működési környezet változásaihoz való alkalmazkodást, hozzájárul a fenntarthatóság, mint a jövő generációk részéről elvárható általános követelmény teljesítéséhez, amely lépéskényszert jelent a technológiában rejlő további lehetőségek feltárására és (majdani) kiaknázására. A nemzeti politika alapot biztosít a nemzeti program elkészítéséhez is, ami a nemzeti politikában megfogalmazott célok megvalósításának módját adja meg.
A társadalom számára elfogadható és a fenntarthatósághoz illeszkedő biztonságos megoldást kell alkalmazni a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag kezelésére. E cél elérése érdekében a lehetséges műszaki megoldások közül kell válogatni, ami esetenként hazai, illetve nemzetközi kutatási és fejlesztési tevékenységet igényel, figyelembe véve az átmeneti tárolás lehetőségét is, amely rugalmasságot ad a rendszernek.
Az atomenergia hosszú távú biztonságos alkalmazásának érdekében kell a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikáját megfogalmazni és az Országgyűlés elé terjeszteni.
A jelen nemzeti politika legfontosabb elemei a vonatkozó jogszabályokban, a kormányzat elvárásaiban, a hatóságok és az atomenergia alkalmazóinak gyakorlatában korábban is jelen voltak. Fontosságukra való tekintettel, a nemzetközi elvárásoknak és kötelezettségeknek (különösen a 2011/70/Euratom irányelvben foglaltaknak) megfelelően került megalkotásra a nemzeti politika.”
b) A 21/2015. OGY határozat 1. melléklet 2. pont 2.1. pont 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. A magyar államnak kell vállalnia a Magyarországon keletkező kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék kezelésével kapcsolatban a végső felelősséget, kivéve azon külföldi eredetű használaton kívüli zárt sugárforrásokat (ahol az engedélyes felelőssége olyan intézkedések biztosítása, hogy ezek visszakerüljenek a külföldi értékesítőhöz vagy a gyártóhoz), valamint az oktató- és kutatóreaktor kiégett üzemanyagát, ha olyan országba szállították, ahol ilyen üzemanyagot értékesítenek vagy gyártanak, és azt véglegesen visszafogadják, figyelembe véve az alkalmazandó nemzetközi megállapodásokat.”
c) A 21/2015. OGY határozat 1. melléklet 2. pont 2.2. pont 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Az atomenergia alkalmazása során alapvető biztonsági célkitűzés az ember és a környezet védelme az ionizáló sugárzás káros hatásaival szemben.”
d) A 21/2015. OGY határozat 1. melléklet 2. pont 2.3. pont 7. és 8. alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„7. Az alapvető biztonsági célkitűzés és a védettségi követelmények iránt elkötelezett vezetést és hatékony irányítási rendszert hoznak létre és tartanak fenn mind a biztonságot és védettséget felügyelő szervek, mind a kockázattal járó tevékenységet végző szervezetek.
8. Az engedélyesnek és a hatáskörrel rendelkező szerveknek fel kell készülniük nukleáris vagy sugárbiztonságot sértő esemény bekövetkezésére és a szükséges intézkedések végrehajtására (beleértve a hiányzó, a talált, valamint a lefoglalt nukleáris és más radioaktív anyagokkal kapcsolatos intézkedéseket is).”
e) A 21/2015. OGY határozat 1. melléklet 3. pont 3.1-3.2 alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„3.1 Radioaktív anyagok felhasználása és az atomenergia alkalmazása Magyarországon
3.1.1. Magyarországon a radioaktív anyagok és az ionizáló sugárzások orvosdiagnosztikai és daganatterápiás célú alkalmazása a múlt század közepétől kezdve széleskörűen elterjedt a gyógyászatban. A modern képalkotó eszközök és a sugárzással sterilizált, egyszer használatos orvosi eszközök ma már nélkülözhetetlen módszerei és eszközei a korszerű orvosi gyakorlatnak. Az ionizáló sugárzást eredményesen használják káros mikroorganizmusok elpusztítására az élelmiszerek csomagolóanyagainál és a távoli, trópusi országokból importált fűszereknél. Az ipari radiográfia mindennapos eljárássá vált a gépek és alkatrészek anyaghibáinak feltárásában, az anyaghibákból eredő üzemzavarok megelőzésében és a gyártási folyamatok minőségellenőrzésében. Magyarországon közel 400 engedélyes alkalmaz radioaktív sugárforrásokat és közel 50 engedélyes alkalmaz nukleáris anyagokat. Az atomerőmű által termelt hőenergia távhő formájában ingatlanok fűtésére és meleg víz ellátására is alkalmazható.
3.1.2. Az atomenergia alkalmazásának legismertebb és legjelentősebb területe a villamosenergia-termelés. A négy, egyenként 500 MW névleges villamos teljesítményű blokkból álló Paksi Atomerőmű meghatározó szereplője a hazai villamosenergia-termelésnek. A 2014. évi II. törvény értelmében a paksi telephelyen új atomerőművi blokkok létesülnek, így az atomenergiának a hazai villamosenergia-termelésben meglévő részaránya hosszú távon fennmarad. Az atomenergia meghatározó szerepet játszik már ma is és fog játszani hosszú távon is Magyarország klímavédelmi célkitűzéseinek teljesítésében, a villamosenergia-szektor üvegházhatásúgáz-kibocsátásának lehető legalacsonyabb szinten tartásában.
3.1.3. Fontos kutatási és oktatási célokat szolgál az Energiatudományi Kutatóközpont Kutatóreaktora (a továbbiakban: Budapesti Kutatóreaktor), valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének Oktatóreaktora (a továbbiakban: Oktatóreaktor). A Budapesti Kutatóreaktorban jelentős tevékenység a gyógyászatban és az iparban használt radioaktív izotópok gyártása.
3.2 Szabályozási és intézményi keretek
3.2.1. Az Atomtörvény rendelkezéseinek megfelelően az atomenergia biztonságos alkalmazásának irányítása és felügyelete - a nukleárisbaleset-elhárítást beleértve - a Kormány feladata. A fentieknek megfelelő kormányzati feladatok végrehajtásáról a Kormány egy kormányzati főhivatal (az atomenergia-felügyeleti szerv) és az illetékes miniszterek útján gondoskodik. Az atomenergia-felügyeleti szerv felügyeletét az Atomtörvénynek megfelelően az energiapolitikáért felelős miniszter látja el. Az Atomtörvény részletesen meghatározza az atomenergia biztonságos alkalmazása érdekében a felelősségi köröket.
3.2.2. Az atomenergia-felügyeleti szerv tevékenységi körében az Atomtörvényben meghatározott feladatok közül a nemzeti politika szempontjából alapvetően az alábbi hatáskörök emelendők ki:
1. a nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tárolók biztonságával kapcsolatos engedélyezési, ellenőrzési, értékelési, érvényesítési feladatok;
2. a nukleáris létesítményekkel összefüggő építmények hatósági engedélyezése és ellenőrzése, továbbá az építmények felvonóinak hatósági engedélyezése;
3. nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetének kijelölése és felülvizsgálata;
4. a radioaktív anyagok szállításának engedélyezése a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok rendelkezései szerint;
5. radioaktív anyagok csomagolásának - a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok és nemzetközi egyezmények rendelkezései szerint - jóváhagyása és ellenőrzése;
6. radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek országhatáron át történő szállításának engedélyezése és a szállítás engedélyezéséhez való hozzájárulás;
7. a tervezési alapfenyegetettség megállapítása és felülvizsgálata, valamint az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelmi rendszer fizikai védelmi terv alapján történő engedélyezése és ellenőrzése;
8. a nukleáris anyagok - nemzetközi szerződésekben rögzített előírásokkal összhangban lévő - központi nyilvántartása és ellenőrzése;
9. a radioaktív anyagok központi nyilvántartása;
10. radioaktívhulladék-tároló telephelye kiválasztásának, létesítésének, üzemeltetésének, átalakításának és lezárásának engedélyezése, ellenőrzése;
11. a radioaktív anyagok tulajdonjoga megszerzésének, előállításának, termelésének, birtoklásának, tárolásának, használatának, felhasználásának, átalakításának, forgalmazásának engedélyezése és ellenőrzése;
12. a fent felsorolt tevékenységeket szolgáló, nem nukleáris létesítmény létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének, átalakításának, javításának, megszüntetésének engedélyezése és ellenőrzése;
13. a nukleáris üzemanyagciklussal összefüggő távlati tervezésre, kutatás-fejlesztési, gyártási és export-import tevékenységekre, valamint telephelyekre és azokhoz kapcsolódó helyszínekre vonatkozó adatok központi nyilvántartása és ellenőrzése;
14. a radioaktív anyagot nem tartalmazó, ionizáló sugárzást létrehozó berendezés előállításának, forgalomba hozatalának, üzemeltetésének, átalakításának, karbantartásának engedélyezése, az üzemeltetés megszüntetéséről szóló bejelentés tudomásulvétele;
15. az előző pont szerinti berendezés előállítását, üzemeltetését szolgáló nem nukleáris létesítmény létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének, átalakításának, karbantartásának, az üzemeltetés megszüntetésének engedélyezése;
16. nukleáris anyag, berendezés és létesítmény tulajdonjoga megszerzésére, átadására, a használat bármilyen jogcímen való átengedésére irányuló bejelentés tudomásulvétele;
17. az ionizáló sugárzás elleni védőeszköz forgalomba hozatalának engedélyezése és sugárvédelmi minősítése;
18. a kötelezően mérendő adatok meghatározásával és a jogszabályban meghatározott, környezeti sugárzást mérő szervek tevékenységének összehangolásával az országos sugárzási helyzetre vonatkozó adatok központi gyűjtése, feldolgozása, nyilvántartása és értékelése;
19. a nukleáris és más radioaktív anyagok alkalmazásának befejezését követően a létesítmény, terület, helyszín inaktívvá nyilvánítása;
20. a sugárterhelésnek kitett munkavállalók normál és rendkívüli személyi sugárvédelmi ellenőrzési kötelezettség megállapítása, a sugárterhelésnek kitett munkavállalók személyi dózisainak nyilvántartása;
21. a lakossági sugárterhelésre vonatkozó dóziskorlátok és dózismegszorítások megállapítása, foglalkozási sugárterhelésre vonatkozó dóziskorlátok megállapítása, a dózismegszorítások jóváhagyása;
22. az engedélyesnél működtetett sugárvédelmi szolgálat szervezetének és működésének felügyelete;
23. az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalókra érvényes sugárvédelmi előírások megtartásának ellenőrzése;
24. a nukleáris és más radioaktív anyagok sugárvédelmével összefüggő rendkívüli események és nukleáris veszélyhelyzetek kezelési tervének jóváhagyása.
3.2.3. Az Atomtörvény részletesen meghatározza az egészségügyért felelős miniszter hatáskörét és feladatait is. Ezeket a feladatokat az egészségügyért felelős miniszter jogszabályban meghatározott szerv útján látja el. A nemzeti politika szempontjából alapvetően az alábbi hatáskörök emelendők ki:
1. az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalókra érvényes sugáregészségügyi, munkavégzési, munkaköri alkalmassági szabályok ellenőrzése;
2. az egészségügyi ágazat radiológiai mérő és adatszolgáltató hálózata működtetése;
3. a sugáregészségügyi készenléti szolgálat létesítése és fenntartása;
4. a sugársérültek vagy arra gyanús személyek egészségügyi ellátása;
5. a nukleáris veszélyhelyzetben való közreműködés a döntések sugáregészségügyi megalapozásában;
6. az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak nem munkaköri kötelezettségük keretében kitett személyek egészsége védelmének felügyelete.
3.2.4. Az Atomtörvény kijelöli a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért, a földügyért, az építésügyért, a környezetvédelemért, a honvédelemért és az oktatásért felelős miniszterek feladatait is, akik a kapott felhatalmazás alapján kiadták, illetve kiadják a végrehajtási rendeleteket.
Az Atomtörvény felhatalmazása alapján a Korm. rendelet által a radioaktív hulladékokkal és a kiégett üzemanyaggal kapcsolatos egyes feladatok ellátására kijelölt szerv a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.
3.2.5. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. az Atomtörvényben és a Korm. rendeletben előírt alapfeladatai ellátása érdekében
1. a tervezési és beszámolási feladatok körében:
1.1. javaslatot készít a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag kezelésére vonatkozó nemzeti politikára és az azt megvalósító nemzeti programra, valamint azok ötévente való felülvizsgálatára a nemzeti programban vizsgált változatok újraértékelése céljából,
1.2. előkészíti az Alapból finanszírozandó tevékenységek közép- és hosszú távú tervét, valamint a terv évenkénti felülvizsgálatát, ezen belül elvégzi az Alapba történő befizetési kötelezettségek meghatározásához szükséges számításokat és költségbecsléseket, továbbá javaslatot tesz az adott évi befizetési kötelezettségek mértékére,
1.3. előkészíti az Alapból finanszírozandó tevékenységek éves munkaprogramját,
1.4. előkészíti az Alapból finanszírozott tevékenységekről készített szakmai és pénzügyi beszámolókat,
1.5. ellátja az Alap kezelője által igényelt egyéb tervezési és beszámolási tevékenységet;
2. a létesítéssel kapcsolatos feladatok körében gondoskodik:
2.1. a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló tároló létesítésének előkészítéséről és megvalósításáról,
2.2. a kiégett üzemanyag átmeneti elhelyezésére szolgáló tároló létesítéséről és továbbépítéséről,
2.3. a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló tároló létesítésének előkészítéséről,
2.4. a telephely-kiválasztási kutatásokat szolgáló, felszín alatti kutatólaboratórium létesítéséről;
3. a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag tárolásával összefüggő feladatok körében gondoskodik:
3.1. a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére, illetve átmeneti tárolására szolgáló tároló működtetéséről, őrzéséről és lezárásáról,
3.2. a kiégett üzemanyag átmeneti tárolására szolgáló létesítmény működtetéséről és őrzéséről,
3.3. a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló tároló működtetéséről, őrzéséről és lezárásáról,
3.4. a kis, közepes és nagy aktivitású radioaktív hulladék beszállításáról a tárolóba;
4. a nukleáris létesítmények leszerelésével összefüggő feladatok körében gondoskodik:
4.1. az előzetes leszerelési terv felülvizsgálatáról, a végleges leszerelési terv elkészítéséről és felülvizsgálatáról,
4.2. a nukleáris létesítmény végleges leállítását követően - leszerelésükig - azok fenntartásáról és őrzéséről,
4.3. a nukleáris létesítmény lebontásáról, helyszíne helyreállításáról;
5. gondoskodik a nukleáris üzemanyagciklus záró szakaszával kapcsolatos, az előzőekben fel nem sorolt feladatok elvégzéséről.”
f) A 21/2015. OGY határozat 1. melléklet 3. pont 3.4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3.4 A radioaktív hulladékok osztályozása
A radioaktív hulladék további felhasználásra már nem kerülő olyan radioaktív anyag, amely sugárvédelmi jellemzők alapján nem kezelhető közönséges hulladékként.
A kiégett üzemanyag az atomreaktorban besugárzott és a reaktorból véglegesen eltávolított nukleáris üzemanyag, amely az atomreaktoron kívüli újra-feldolgozhatósága miatt nem minősül hulladéknak, vagy ha erre vonatkozó döntés alapján nem kerül újrafeldolgozásra, akkor a továbbiakban radioaktív hulladéknak minősül és a végleges elhelyezéséről gondoskodni kell.
A radioaktív hulladékok osztályozását azok aktivitás tartalma, és a bennük található radionuklidok felezési ideje alapján az alábbiak szerint lehet elvégezni.
Nagy aktivitású az a radioaktív hulladék, amelynek hőtermelését a tárolás és elhelyezés tervezése és üzemeltetése során figyelembe kell venni.
Kis- vagy közepes aktivitású radioaktív hulladéknak minősül az a radioaktív hulladék, amely nem tekinthető nagy aktivitású radioaktív hulladéknak.
Rövid élettartamú az a kis vagy közepes aktivitású radioaktív hulladék, amely csak korlátozottan tartalmaz 30 évnél hosszabb felezési idejű radionuklidot.
Hosszú élettartamú az a kis vagy közepes aktivitású radioaktív hulladék, amelyben a 30 évnél hosszabb felezési idejű radionuklid koncentrációja meghaladja a rövid élettartamú radioaktív hulladék határértékeit.
Nagyon kis aktivitású az a kis aktivitású rövid élettartamú radioaktív hulladék, amelynél a 30 évnél nem hosszabb felezési idejű (egész évre kerekítve) izotópra a benne lévő aktivitás-koncentráció nem nagyobb a specifikus mentességi aktivitás-koncentráció ötvenszeresénél, valamint 30 évnél hosszabb felezési idejű (egész évre kerekítve) izotópra nem nagyobb az általános mentességi aktivitás-koncentráció értékénél.
A jelen nemzeti politikában a nagy aktivitású, illetve hosszú élettartamú radioaktív hulladékok - mivel azok azonos kezelést igényelnek hosszú távon - a továbbiakban együttesen nagy aktivitású hulladékokként szerepelnek.”
g) A 21/2015. OGY határozat 1. melléklet 5. pont 5.1.1. és 5.1.2. alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„5.1.1 A kiégett üzemanyag forrása, kezelése
Magyarországon kiégett üzemanyag a Paksi Atomerőmű reaktoraiban zajló energiatermelés következtében, valamint a költségvetési intézmények által üzemeltetett nukleáris létesítményekben, így az Oktatóreaktor és a Budapesti Kutatóreaktor üzemeltetése során keletkezik. A jövőben a kiégett üzemanyag mennyiségének növekedéséhez fog hozzájárulni a paksi telephelyen létesülő két új atomerőművi blokk is. A nukleáris üzemanyag kiégésére az atomreaktorban zajló maghasadásos láncreakció következtében kerül sor. Ezt követően az üzemanyagot a reaktorból kiemelik, mert az további energiatermelésre (az energetikai reaktorok esetében), illetve felhasználásra (oktató- és kutatóreaktorok esetében) abban a formában már alkalmatlan.
Az energetikai reaktorokban kiégett üzemanyag, miután eltávolítják a reaktorból, több évnyi hűtést igényel, ami a reaktorok mellett elhelyezett pihentető medencékben, víz alatt történik. Ez után kerül sor a kiégett üzemanyag további hűtését biztosító átmeneti tárolására, ami a nemzetközi példák alapján megvalósulhat vizes és száraz tároló-létesítményekben.
Az üzemanyagciklus záró szakasza kapcsán ma alapvetően két irányvonal létezik: a nyílt üzemanyagciklus, illetve a zárt üzemanyagciklus (az üzemanyag újrafeldolgozása, reprocesszálást alkalmazva). Nyílt üzemanyagciklus esetében a kiégett üzemanyag további feldolgozás nélkül (közvetlenül) kerül végleges elhelyezésre, egy erre a célra kialakított mélységi geológiai tárolóban. A zárt üzemanyagciklus esetén sor kerül a kiégett üzemanyag feldolgozására, amelynek során a további energiatermelésre alkalmas urán és plutónium izotópokat elválasztják, és a feldolgozás melléktermékeként nagy aktivitású hulladék marad vissza, ami azonban jelentősen kisebb térfogatú, mint a feldolgozás előtti kiégett üzemanyag. A hulladékot a kiégett fűtőelemekhez hasonlóan, mélységi geológiai tárolóban kell véglegesen elhelyezni, ugyanakkor kiemelendő, hogy a hulladékcsomag izotóp-összetétele, hulladékformája jelentősen eltér a kiégett üzemanyagétól, így a tároló mérete számottevően kisebb lehet. Az újrafeldolgozás során elválasztott plutóniumból és uránból újra fűtőelemeket lehet előállítani (újrafeldolgozott urán, illetve plutóniumot is tartalmazó „mixed oxide”, azaz kevertoxid vagy MOX-üzemanyag), amelyek újrahasznosítása energetikai reaktorokban megtörténhet. Ekkor beszélünk részlegesen zárt üzemanyagciklusról. Az újrafeldolgozás megvalósulhat az urán és plutónium újrahasznosítása nélkül is, de ebben az esetben az újrafeldolgozást végző országgal és az Európai Bizottsággal meg kell állapodni a hasadóanyagok értékesítésének módjáról.
Az újrafeldolgozás komplex technológia, és ebből adódóan csak néhány ország rendelkezik vele. A jelenleg alkalmazott eljárásban az újrafeldolgozásból eredő hasadóanyagot tartalmazó kiégett fűtőelemekből - műszaki nehézségek miatt - már nem nyerik ki ismételten a maradék hasadóanyagot, azaz az üzemanyagciklus jelenleg tulajdonképpen csak részben tekinthető zártnak. Az üzemanyagciklus teljes zárása az urán, plutónium és az egyéb aktinidák teljes újrahasznosításával valósulhat meg. Ez a cél intenzív, ma is folyó kutatások alapján előreláthatólag a 21. század második felében valósulhat meg, valószínűleg negyedik generációs reaktorok alkalmazása révén. Figyelemmel arra a körülményre, hogy e terület a reprocesszálási-, hulladékelhelyezési technológiák és a negyedik generációs reaktorok bevezetése szempontjából is kutatás-fejlesztési munka tárgyát képezi számos országban, indokolt a világ ez irányú történéseinek aktív nyomon követése, és lehetőségeink rendszeres időközönként történő újraértékelése környezeti, gazdasági, ellátásbiztonsági és egyéb szempontokból. A nemzeti program szintjén kerül megjelenítésre azon feladat, amely szerint az újrafeldolgozás technológiai, hulladék-elhelyezési, hulladékkezelési és gazdasági vonatkozásainak átfogó vizsgálatát meg kell kezdeni, mivel a további döntések meghozatalához ezen vizsgálatok eredményei szükségesek.
Magyarországon a Paksi Atomerőműben keletkező kiégett üzemanyagot - a pihentető medencékből történő eltávolítás után - egy, az atomerőmű szomszédságában elhelyezkedő, moduláris rendszerű, szükség szerint bővíthető létesítménybe, a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójába szállítják, ahol azt ötven évig biztonságosan tárolják. Ennek a létesítménynek az engedélyese a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.
A kiégett üzemanyag több évtizedes átmeneti tárolása - annak ellenére, hogy az nem tekinthető végleges megoldásnak - fontos eleme az üzemanyagciklus záró szakaszának. Egyrészt azért, mert több évtizedes kutatási és létesítési folyamat szükséges ahhoz, hogy Magyarországon a kiégett üzemanyag vagy az újrafeldolgozás során keletkező nagy aktivitású és hosszú élettartamú hulladék elhelyezéséhez elengedhetetlenül szükséges mélységi geológiai tároló megvalósuljon, amely ezen anyagok végleges elhelyezését jelenti. Másrészt az átmeneti tárolás lehetőséget ad arra, hogy az üzemanyagciklus záró szakaszára vonatkozó politikával kapcsolatban a „mérlegelve haladj előre” elv alkalmazása mellett megalapozott döntés szülessen.
A paksi telephelyen létesülő új atomerőművi blokkok üzemeltetése során kiégett üzemanyag fog keletkezni, amit a reaktorok mellett elhelyezett pihentető medencékben tárolnak majd néhány évig. A pihentető medencékből kiszállított kiégett üzemanyag hosszabb távú átmeneti tárolásáról vagy újrafeldolgozásáról ugyanakkor gondoskodni kell. A 2014. évi II. törvényben kihirdetett Egyezmény 7. cikk 2. pontja lehetőséget ad arra, hogy - a pihentető medencékben történő tárolást követően - az új atomerőművi blokkok üzemeltetése során keletkező kiégett üzemanyagot technológiai tárolásra vagy technológiai tárolásra és újrafeldolgozásra Oroszországba szállítsák. A technológiai tárolás vagy újrafeldolgozás esetén a nagy aktivitású radioaktív hulladék tárolásának időtartama a hivatkozott egyezmény szerint 20 év, a meghosszabbítás lehetőségével.
A Budapesti Kutatóreaktor és az Oktatóreaktor kiégett üzemanyagának átmeneti tárolása az előbbi esetében a reaktor környezetében megvalósított medencékben, míg az utóbbi esetében száraz tárolócsövekben műszakilag lehetséges. A fenti létesítményekben, azok tervezett üzemidejének végéig, megoldott a kiégett üzemanyag átmeneti tárolása.
5.1.2 Az üzemanyagciklus záró szakaszára vonatkozó politika
Az üzemanyagciklus záró szakaszára vonatkozó politika - azaz a kiégett üzemanyag kezelési módjának - kiválasztása a nukleáris energiatermeléssel összefüggő legnagyobb kihívások közé tartozik. Az üzemanyagciklus záró szakaszára vonatkozó politika kiválasztásakor a 2.1-2.3 pontokban bemutatott alapelvek nagy többségét érvényesíteni kell, továbbá számos, hazánkra jellemző műszaki, gazdasági és lakossági elfogadhatósági szempontot is figyelembe kell venni.
Jóllehet Magyarországon a kiégett üzemanyag kezelését illetően még nem született végleges döntés, de a kiégett üzemanyag átmeneti tárolása mellett folyamatban van egy mélységi geológiai tároló helyszínének kiválasztása, mivel e tárolóra az 5.1.1 pontban tárgyalt bármelyik üzemanyagciklus záró szakasz opció bevezetése esetén szükség lesz.
Korábban a Paksi Atomerőmű, később a radioaktív hulladék kezeléséért felelős szervezet szakemberei foglalkoztak a hazai záró szakasz alternatíva kiválasztásával. Ezek a vizsgálatok és elemzések többször is ugyanarra az eredményre vezettek. Legutoljára 2009−2010-ben a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. szakemberei tekintették át - a Paksi Atomerőmű szakértőinek jelentéseit is felhasználva - a nukleáris üzemanyagciklus záró szakaszának lehetséges változatait.
A nemzeti politika szintjén az energetikai reaktorok üzemanyagciklus záró szakaszával kapcsolatban ma még nem szükséges végső döntést hozni, viszont azt rögzíteni kell, hogy mélységi geológiai tárolóra az országnak az üzemanyagciklus záró szakaszára választott opciótól függetlenül szüksége van, az 5.2.2 pontban részletezettek szerint. Az üzemanyagciklus záró szakaszára vonatkozó politikában a „mérlegelve haladj előre” elv alkalmazása azt jelenti, hogy az üzemanyagciklus záró szakaszára a nyílt üzemanyagciklus - azaz az atomerőművi eredetű kiégett üzemanyag közvetlen hazai elhelyezése - mint referencia-forgatókönyv kerül meghatározásra, amely a vonatkozó költségbecslések alapját képezi a jelenleg üzemelő négy blokk esetében. Az üzemanyagciklus zárása területén a hazai és nemzetközi változásokat figyelemmel kell kísérni, szükség esetén be kell azokat építeni a záró szakaszra vonatkozó politikába, és ezzel egyidejűleg előre kell haladni a mélységi geológiai tároló telephelyének kiválasztásában. Jelenleg a Paksi Atomerőmű négy üzemelő blokkjára vonatkozó terveket (a közép- és hosszú távú terveket, valamint a nemzeti programot) a meghosszabbított üzemidő és a nyitott üzemanyagciklus figyelembevételével kell összeállítani. E tervek felülvizsgálatára lehetőség van, amit az új atomerőművi blokkok nukleáris-üzemanyagciklus zárási opciók vizsgálata is indokol. Az új blokkok kiégett üzemanyagának átmeneti tárolására és a nukleáris üzemanyagciklus záró szakaszára vonatkozó megoldás kialakítása során üzembiztonsági, stratégiai, ellátásbiztonsági, környezetvédelmi, fenntarthatósági, garanciális és gazdaságossági szempontokat is figyelembe kell venni.
A nukleáris üzemanyagciklus záró szakasza esetében a megoldás optimalizálását hat blokk üzeme során keletkező kiégett üzemanyag műszaki kérdéseit együtt kezelve célszerű elvégezni. Akármilyen megoldás kerül kiválasztásra az új atomerőművi blokkok figyelembevétele mellett a nukleáris üzemanyagciklus záró szakaszára, a tervezést arra a forgatókönyvre alapozva kell elvégezni, hogy a kiégett üzemanyag vagy az újrafeldolgozás során képződő nagy aktivitású radioaktív hulladékok hazai, mélységi geológiai tárolóban kerülnek majd végleges elhelyezésre.
Az Oktatóreaktor és a Budapesti Kutatóreaktor üzemeltetetése során keletkező kiégett fűtőelemek tulajdonságai az energetikai reaktorokból kikerülő kiégett üzemanyaghoz több szempontból hasonlóak, ugyanakkor lényegi eltérés, hogy a kutató- és az oktatóreaktorokban használatos üzemanyag mérete kisebb, dúsítási értéke pedig nagyobb.
A Budapesti Kutatóreaktor és az Oktatóreaktor kiégett fűtőelemeinek Oroszországba történő kiszállíthatóságának elvi lehetőségét az Oroszországi Föderáció Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között a kutatóreaktor kiégett fűtőelemeinek az Oroszországi Föderációba való beszállításával kapcsolatos együttműködéséről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 204/2008. (VIII. 19.) Korm. rendelet biztosítja. Az egyezmény 5. cikk (3) bekezdése értelmében a kiégett fűtőelemek feldolgozási folyamatának eredményeként keletkező feldolgozási termékek, köztük a visszanyert urán, plutónium és a radioaktív hulladékok nem kerülnek vissza Magyarországra.
Az üzemanyagciklus záró szakaszára vonatkozó politika a hazai, nem atomerőművi eredetű kiégett üzemanyagot illetően az, hogy hazánk él az Oroszországba való visszaszállítás lehetőségével.
Amennyiben a jövőben - stratégiai, műszaki és gazdasági szempontokat figyelembe véve - olyan döntés születik, hogy az ország mégsem él az oroszországi visszaszállítás lehetőségével, akkor a Magyarországon maradó kis dúsítású kiégett kutatóreaktori fűtőelemek további hazai átmeneti tárolását, valamint az atomerőművi eredetű kiégett üzemanyaggal együtt végleges elhelyezés feltételeinek megteremtését haladéktalanul meg kell kezdeni.
Az üzemanyagciklus-zárási politikájának fontos része az azzal összefüggő hazai kutatási-fejlesztési tevékenység támogatása és a nemzetközi kutatási-fejlesztési projektek figyelemmel kísérése, az ország lehetőségeinek figyelembevételével.”
h) A 21/2015. OGY határozat 1. melléklet 5. pont 5.3.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5.3.1 A nukleáris létesítmények üzemeltetésének időtávlata
5.3.1.1. Az Atomtörvény meghatározásai alapján a magyarországi nukleáris létesítmények körébe soroljuk:
- a Paksi Atomerőmű létesítményeit,
- az Oktatóreaktort,
- a Budapesti Kutatóreaktort,
- a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolóját.
A nukleáris létesítmények leszerelése és lebontása radioaktív hulladék keletkezésével jár együtt. E nukleáris létesítmények leszereléséért és a leszerelés során keletkező radioaktív hulladékok elhelyezéséért felelős szerv - az Atomtörvény értelmében - a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.
5.3.1.2. A Paksi Atomerőmű 1982-ben kezdte meg üzemelését az első blokk üzembe helyezésével. A negyedik blokk 1987 óta üzemel. Az atomerőmű üzemidejének 30 évről 50 évre való meghosszabbítására irányuló eljárás 2012 és 2017 között sikeresen lezajlott, így az erőmű negyedik blokkját 2037-ben állítja le az engedélyes. A Paksi Atomerőmű leszerelésére a közép- és hosszú távú tervekben elfogadott referencia-forgatókönyv az ellenőrzött zóna 20 évig tartó védett megőrzése.
5.3.1.3. Az Oktatóreaktor 1971 óta üzemel, amelynek a hazai szakemberek képzésében van jelentős szerepe. Az Oktatóreaktor a jó műszaki állapotára tekintettel a 2017-ben lefolytatott időszakos biztonsági felülvizsgálat eredményei alapján jelenleg 2027-ig rendelkezik érvényes üzemeltetési engedéllyel, és az elmúlt években jelentős műszaki felújításon esett át. Jelenleg nem ismert olyan műszaki vagy jogi tényező, ami az üzemeltetési engedélyének további meghosszabbítását - a szükséges hatósági eljárások lefolytatása után - korlátozná. Az Oktatóreaktorra az energiapolitikában meghatározott célkitűzések teljesítése és a paksi új blokkok létesítéséhez kapcsolódó oktatási-kutatási feladatok okán továbbra is szükség van. Fentiek alapján a létesítmény leszerelésével sok évvel 2027 után kell csak számolni.
5.3.1.4. A Budapesti Kutatóreaktor 1959 óta üzemel. A létesítmény kutatási és izotópgyártási feladatokat lát el. 1986 és 1992 között a létesítményt felújították és korszerűsítették, így a tervezett üzemideje további 30 év. Leszerelésével az üzemeltetést követően, a 2020-as évtized második felében kell számolni.
5.3.1.5. A Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója modulárisan bővíthető egységekből (kamramodulokból) áll. Az új kamramodulok megvalósítása a Paksi Atomerőmű igényeinek megfelelően ma is folyamatosan zajlik. A központi fogadó épület és a hozzá tartozó technológia üzembe helyezése az első három kamramodullal együtt 1997-ben történt meg, a létesítmény tervezett üzemideje 50 év volt. A Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának leszerelése a Paksi Atomerőmű jelenleg működő blokkjainak leszerelésével együtt lesz esedékes. Ennek érdekében a szükséges műszaki megalapozás és biztonsági számítások alapján a létesítmény tervezett üzemidejét meg kell majd hosszabbítani. Miután a létesítmény üzemeltetése során kiemelt gondot fordít az üzemeltető az öregedés kezelésére, és a létesítmény biztonságát alapvetően passzív rendszerek szavatolják, az üzemidő meghosszabbításának engedélyezésére reális esély kínálkozik.
5.3.1.6. A paksi telephelyen létesülő két új atomerőművi blokk a 2020-as évek végén kezdheti meg üzemelését 60 éves tervezett üzemidővel, így a blokkok leállítására előreláthatóan a 2080-as évek végén kerül sor.”
i) A 21/2015. OGY határozat 1. melléklet
1. 1. pont 1.1. pontjában „A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról szóló, 2011. július 19-i 2011/70/Euratom tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv)” szövegrész helyébe a „A 2011/70/Euratom irányelv” szöveg, az „Az Irányelvben foglaltaknak való megfelelés céljából az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atomtörvény)” szövegrész helyébe a „A 2011/70/Euratom irányelvben foglaltaknak való megfelelés céljából az Atomtörvény” szöveg,
2. 1. pont 1.2. pontjában a „Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2014. évi II. törvényt (a továbbiakban: 2014. évi II. törvény)” szövegrész helyébe a „2014. évi II. törvényt” szöveg,
3. 1. pont 1.3. pontjában az „atomenergetika” szövegrész helyébe az „atomenergia” szöveg,
4. 2. pont 2.1. pont 5. alpontjában a „2006/117/Euratom” szövegrész helyébe a „radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló, 2006. november 20-i 2006/117/Euratom” szöveg, a „hatályba lépett” szövegrész helyébe a „hatályban van” szöveg,
5. 2. pont 2.1. pont 6. alpontjában a „biztonságos alkalmazását” szövegrész helyébe a „biztonságos és védett alkalmazását” szöveg,
6. 2. pont 2.3. pont nyitó szövegében az „Az Irányelv” szövegrész helyébe a „A 2011/70/Euratom irányelv” szöveg,
7. 2. pont 2.3. pont 2. alpontjában a „biztonságát felügyelő” szövegrész helyébe a „biztonságát és védettségét felügyelő” szöveg,
8. 2. pont 2.3. pont 3. alpontjában a „fűtőelemek” szövegrészek helyébe az „üzemanyag” szöveg, a „vonatkozásában, beleértve” szövegrész helyébe a „vonatkozásában. Ebbe az engedélyezési rendszerbe bele kell érteni” szöveg,
9. 2. pont 2.3. pont 5., 18. és 19. alpontjában a „fűtőelemek” szövegrész helyébe az „üzemanyag” szöveg,
10. 2. pont 2.3. pont 9. alpontjában a „fűtőelemekre” szövegrész helyébe az „üzemanyagra” szöveg,
11. 2. pont 2.3. pont 13. alpontjában a „módon - egy elkülönített állami pénzalapba (Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, a” szövegrész helyébe a „módon - elkülönített állami pénzalapba, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba” szöveg,
12. 2. pont 2.3. pont 15. alpontjában a „létesítmény” szövegrész helyébe a „létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló” szöveg,
13. 3. pont 3.3. pont 2. alpontjában az „a miniszter” szövegrész helyébe az „az atomenergia-felügyeleti szerv felügyeletét ellátó miniszter” szöveg,
14. 3. pont 3.3. pont 6. alpontjában „A Magyar Tudományos Akadémia által alapított költségvetési szerv, valamint felsőoktatási intézmény vagy központi költségvetésből finanszírozott más szerv által működtetett nukleáris létesítmény esetében” szövegrész helyébe a „Az Oktatóreaktor, valamint a Kutatóreaktor esetén” szöveg,
15. 3. pont 3.3. pont 7. alpontjában az „első blokk” szövegrész helyébe az „első új blokk” szöveg,
16. 4. pontjában az „az Irányelvben” szövegrész helyébe az „a 2011/70/Euratom irányelvben” szöveg, az „üzemanyagciklus zárásának” szövegrész helyébe az „üzemanyagciklus záró szakaszának” szöveg, az „Olyan módon kell a nemzeti programot összeállítani” szövegrész helyébe a „A nemzeti politika felülvizsgálata során is törekedni kell arra” szöveg, a „hulladékkezelési program” szövegrész helyébe a „nemzeti program” szöveg, az „Úgy kell kijelölni a programelemek tartalmát (az üzemanyagciklus lezárásának” szövegrész helyébe a „A nemzeti program felülvizsgálatakor úgy kell kijelölni a programelemek tartalmát (az üzemanyagciklus záró szakaszának” szöveg,
17. 5. pont 5.2.1. alpontjában a „követve,” szövegrész helyébe a „követve, a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékokat - a hulladék által jelentett potenciális kockázathoz igazodó - egyszerű felszíni tárolóban,” szöveg, a „két, ilyen típusú” szövegrész helyébe a „két, kis- és közepes aktivitású radioaktív” szöveg, az „az atomerőművi eredetű, rövid élettartamú” szövegrész helyébe a „a hatóság által jóváhagyott hulladék átvételi követelményeknek megfelelő” szöveg,
18. 5. pont 5.2.2. alpontjában a „hulladék elszigetelését” szövegrész helyébe a „hulladék elzárását és elszigetelését” szöveg, az „alkalmazása a végrehajtás” szövegrész helyébe az „alkalmazása a kis- és közepes aktivitású hulladékok vonatkozásában a végrehajtás” szöveg, a „jutott. Ez azt jelenti, hogy a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék” szövegrész helyébe a „jutott, ami azt jelenti, hogy e hulladékok” szöveg, a „visszanyerésére” szövegrész helyébe a „visszanyerésének lehetőségére” szöveg,
19. 6. pontjában az „az Irányelvvel” szövegrész helyébe a „a 2011/70/Euratom irányelvvel” szöveg, a „Boda” szövegrész helyébe a „Nyugat-mecseki terület” szöveg, a „közel” szövegrész helyébe a „több mint” szöveg, a „kétévente” szövegrész helyébe a „rendszeresen” szöveg
lép.
j) Hatályát veszti a 21/2015. OGY határozat 1. melléklet
1. 4. pontjában a „A nemzeti program a „mérlegelve haladj előre” elv alapján meghozott döntésekkel folyamatosan valósítja meg a nemzeti politikában meghatározott követelményeket a döntéshozatal nyíltságának szem előtt tartásával, biztosítva a program maximális rugalmasságát.” szövegrész.
2. 6. pontjában az „, illetve a nagy aktivitású radioaktívhulladék-tároló telephelyének kiválasztását célzó kutatást” szövegrész.
