1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) „A közúti közlekedéssel összefüggő állami feladatok” alcíme a következő 9/E. §-sal egészül ki:
„9/E. § Az útellenőr és a 20/A. § szerinti kezelői ellenőr tevékenysége során a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősül.”
(2) A Kkt. 34. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A közút kezelője az ingatlanra lépés helyett technikai eszközt is igénybe vehet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 6. § (9) bekezdése szerinti tisztántartási kötelezettség teljesítéséről való meggyőződés érdekében, amelyet az ingatlan mindenkori tulajdonosa, vagyonkezelője és birtokosa (használója) tűrni köteles.
(8) A közút kezelője a (7) bekezdés szerinti feladatai ellátása körében a technikai eszköz alkalmazása során rögzített adatok vonatkozásában a 33/D. § alkalmazásával jár el, és jogosult felvétel készítésére. Amennyiben a közút kezelője hulladékot észlel, azt elszállítja és ezt a hulladékról szóló törvény szerint bejelenti, a rendelkezésére álló adatokat továbbítja a hulladékgazdálkodási hatóságnak.”
(3) A Kkt. 45/E. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Hivatal a feladatai ellátásához szükséges mértékben rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezheti az elektromobilitás szolgáltatót és az elektromos töltőberendezés üzemeltetőjét. A rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket, az adatszolgáltatás alóli mentesülés szabályait a Hivatal e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.
(6) A Hivatal véglegessé vált elektromobilitás szolgáltatásra vonatkozó határozatait – a személyes és védett adatok kivételével – a honlapján közzé teszi.”
(4) A Kkt. 45/E. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a (4) bekezdés b) pontja szerinti tárgyévi tényleges nettó árbevétel nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,085%-ával a tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően korrigálni kell.”
(5) A Kkt. a következő 46/N. §-sal egészül ki:
„46/N. § E törvénynek az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvénnyel megállapított 45/E. § (4) bekezdés a) és b) pontját a 2021. évi felügyeleti díj megállapítása során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2021. január 1. és 2021. március 31. közé eső időszakra esedékes felügyeleti díjat, valamint a 2021. április 1-jétől esedékes felügyeleti díjat – az időszakban hatályos szabályok szerint – időarányosan kell megfizetni.”
(6) A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pontja a következő 49. alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap
a Kormány, hogy)
„49. a közút nem közlekedési célú igénybevétele esetén az igénybe vevő óvadékfizetési kötelezettségének részletes szabályait”
(rendeletben állapítsa meg.)
(7) A Kkt. 48. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg az elektromobilitás szolgáltató és az elektromos töltőberendezés üzemeltetője által rendszeres adatszolgáltatás keretében szolgáltatandó adatok körét, az adatszolgáltatás teljesítésének módjára és esedékességére vonatkozó követelmények, és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése alól adható mentesség részletes szabályait, továbbá a rendkívüli adatszolgáltatással kapcsolatos szabályokat.”
(8) A Kkt.
a) 27. § (4) bekezdésében a „környezetvédelmi” szövegrészek helyébe a „hulladékgazdálkodási” szöveg,
b) 33/D. § (4) bekezdés c) pontjában a „bűncselekmények megelőzése” szövegrész helyébe a „bűncselekmények és közigazgatási szabályszegések megelőzése” szöveg,
c) 34. § (1) bekezdésében a „jogszabályok szerint” szövegrész helyébe a „jogszabályok szerint és az (5)–(8) bekezdésben foglaltakra tekintettel” szöveg,
d) 37. § (1) bekezdésében a „fizetni” szövegrész helyébe a „fizetni, közút nem közlekedési célú igénybevételéért az igénybevételi díj mellett óvadékfizetési kötelezettség írható elő” szöveg,
e) 45/E. § (4) bekezdés a) pontjában a „0,075%” szövegrész helyébe a „0,085%” szöveg,
f) 45/E. § (4) bekezdés b) pontjában az „az elektromobilitás szolgáltatónak nem volt, vagy nem teljes évre vonatkozóan volt nettó árbevétele” szövegész helyébe a „nem volt, vagy nem teljes évre vonatkozóan volt nettó árbevétele” szöveg, a „0,075%” szövegrész helyébe a „0,085%” szöveg
lép.
(9) Hatályát veszti a Kkt. 45. § (4) bekezdése.
2. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 65. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a Cstv. 65. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: (Stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősíthető az a gazdálkodó szervezet,)
„e) amely hulladékkezelési tevékenységet végez, vagy
f) amely az a)–e) pont hatálya alá nem tartozó, de nemzetgazdasági stratégiai szempontból kiemelt jelentőségű tevékenységet folytat.”
(2) A Cstv.
a) 27/D. § (5) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter, ha az ingatlanon még nem kezelt hulladék van, a hulladékgazdálkodási hatóság” szöveg,
b) 29. § (1) bekezdés e) pontjában a „környezetvédelmi hatóságot” szövegrész helyébe a „környezetvédelmi hatóságot, a hulladékgazdálkodási hatóságot” szöveg,
c) 31. § (1) bekezdés c) pontjában a „származhat” szövegrész helyébe a „származhat, továbbá a hulladékgazdálkodási hatóságnak a vállalkozás telephelyein lévő hulladékokról, az ezek kezelésével kapcsolatos, még végre nem hajtott hatósági határozatokról, illetve folyamatban lévő ellenőrzésekről” szöveg,
d) 48. § (3) és (5) bekezdésében a „környezetvédelmi” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási, környezetvédelmi” szöveg,
e) 57. § (2) bekezdés b) pontjában a „felmerült kiadásokat,” szövegrész helyébe a „felmerült kiadásokat, a hulladékkezeléssel összefüggő, jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított tevékenységek költségeit,” szöveg
lép.
3. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Bt. 20. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 80 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, kőolaj esetében a (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti bányajáradék mértéke 3-3 százalékponttal emelkedik. Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 90 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, kőolaj esetében a (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti bányajáradék mértéke további 3-3 százalékponttal emelkedik.
(4a) Ha a TTF földgáz tőzsdei jegyzésárának a havi átlaga a 18 EUR/MWh-t meghaladja, földgáz esetében a (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti bányajáradék mértéke L%-kal, de legfeljebb 6%-kal emelkedik, ahol L = Jalap × (PTTF – 18 EUR/MWh) × 3,2%, L: a bányajáradék-növekedés százalékos mértéke (%); Jalap: a bányajáradék (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti mértéke (%); PTTF: a TTF földgáz bevallási időszak napi jegyzésárainak számtani átlaga (EUR/MWh).
(4b) Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 80 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, a (3) bekezdés b) pontja szerinti bányajáradék mértéke 3-3 százalékponttal emelkedik. Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 90 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, a (3) bekezdés b) pontja szerinti bányajáradék mértéke további 3-3 százalékponttal emelkedik.”
(2) A Bt. 38/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Előmunkálati jog, vezetékjog, valamint használati jog az engedélyesnek az ingatlan tulajdonosával kötött megállapodása alapján keletkezik. Ha a használattal érintett ingatlan közös tulajdonban áll, a megállapodáshoz az érintett személyek tulajdoni hányad alapján számított többségi döntése szükséges. Megállapodás hiányában az előmunkálati jogot, a vezetékjogot, valamint a használati jogot a bányafelügyelet engedélyezi.”
(3) A Bt. 38/A. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az (5) bekezdés szerinti megállapodás megkötéséhez való hozzájárulást vélelmezni kell az olyan tulajdonos, tulajdonostárs részéről, akinek a megállapodás tervezetének közlése
a) nem lehetséges, mert
aa) személye bizonytalan, vagy
ab) lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen, vagy
b) meghiúsul, mert a postai küldemény
ba) azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy „nem kereste” vagy „elköltözött”, vagy
bb) átvételét megtagadta, vagy
c) eredményes, de a nyilatkozattételre megszabott határidőn belül nem nyilatkozott.
(8) A (7) bekezdés a) pont aa) alpontja alkalmazásában a tulajdonos, tulajdonostárs személye bizonytalannak minősül, ha közokirattal igazolt, hogy
a) azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai alapján, vagy
b) természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja az ingatlan-nyilvántartásból nem állapítható meg.”
(4) A Bt. 43. § (9a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felügyeleti díj éves mértéke)
„a) – a (9d) bekezdésben foglaltak kivételével – a bányatelekből, a kutatási területből a tárgyévet megelőző évben kitermelt ásványi nyersanyag bányajáradék-köteles része értékének 0,4%-a,”
(5) A Bt. 43. §-a a következő (9d) bekezdéssel egészül ki:
„(9d) A felügyeleti díj éves összege a bányatelekből, a kutatási területből a tárgyévet megelőző évben kitermelt kőolaj esetében 550 Ft/t, földgáz esetében 350 Ft/em3.”
(6) A Bt. 50. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvénynek az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) megállapított 43. § (9a) bekezdés a) pontját és 43. § (9d) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2021. évre vonatkozóan a Módtv5. 3. alcíme hatálybalépését megelőző időszakra eső felügyeleti díjat a Módtv5. 3. alcíme hatálybalépését megelőzően hatályos szabályok szerint, a Módtv5. 3. alcíme hatálybalépését követő időszakra eső felügyeleti díjat a Módtv5. 3. alcíme hatálybalépését követően hatályos szabályok szerint, időarányosan kell megfizetni. E törvénynek a Módtv5.-tel megállapított 20. § (4)–(4b) bekezdése először a 2021. április hónapra vonatkozó bányajáradék bevallása esetén alkalmazandó.”
4. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni, a hulladékról szóló törvény rendelkezései alapján megvalósuló védelem kiterjed mindazon anyagokra, termékekre – ideértve azok csomagoló- és burkolóanyagait is –, amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud, vagy nem kíván felhasználni, illetve, amely azok használata során keletkezik.”
(2) A Kvt. 48/F. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(A területi környezetvédelmi program kidolgozója a program tervezetét az illetékes)
„b) hulladékgazdálkodási hatóságnak,”
(véleményezésre megküldi.)
(3) A Kvt. 59. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A környezet terhelését, igénybevételét csökkentő intézkedések fedezetét megteremtő díjak:)
„d) visszaváltási díjak”
(4) A Kvt. „Betétdíj” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Visszaváltási díj
63. § Kormányrendelet állapítja meg az olyan termékek körét, amelyek visszafogadása a környezet terhelésének, szennyezésének csökkentése érdekében indokolt. A visszafogadás ösztönzésére a termék forgalmazójának visszaváltási díjat kell felszámítania.”
(5) A Kvt.
a) 3. § (1) bekezdés m) pontjában az „a hulladékokról” szövegrész helyébe az „a hulladékról, a hulladékgazdálkodásról és a körforgásos gazdaságra történő áttéréssel kapcsolatos kérdésekről” szöveg,
b) 6. § (2) bekezdésében a „hulladékkeletkezés” szövegrész helyébe a „hulladékképződés” szöveg,
c) 48/E. § (1) bekezdés h) pontjában a „településihulladék-gazdálkodással” szövegrész helyébe a „településihulladék-gazdálkodással, valamint az elhagyott hulladék felszámolásával” szöveg,
d) a 48/F. § (2) bekezdésében az „illetékes környezetvédelmi igazgatási szervet,” szövegrész helyébe az „illetékes környezetvédelmi igazgatási szervet, a hulladékgazdálkodási hatóságot,” szöveg,
e) 64/B. § (1) bekezdésében a „keletkező” szövegrész helyébe a „képződő” szöveg, az „(a továbbiakban: állami koordináló szerv) –” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: állami koordináló szerv), továbbá a hulladékgazdálkodási hatóság –” szöveg,
f) 102. § (6) bekezdésében az „illetve a hulladékgazdálkodásról szóló külön” szövegrész helyébe a „vagy hulladékról szóló” szöveg
lép.
5. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 16. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A körforgásos gazdaságra történő átállás érdekében
a) a termék gyártója, forgalmazója a terméktervezéstől a gyártáson, a kereskedelmen át a termékből képződő hulladék kezeléséig tartó tevékenysége során,
b) a fogyasztó
törekszik a hulladékképződés megelőzésére.
(6) A termék gyártója, forgalmazója a körforgásos gazdaságra történő átállás érdekében az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint törekszik továbbá
a) a termék tervezett avulásának kizárására, a termék részegységei és alkatrészei élettartam-azonosságának, valamint a termék fejleszthetőségének, kiegészíthetőségének, illetve részegységei moduláris jellegének biztosítására;
b) a pótalkatrészek és a javítóhálózat biztosítására a termék élettartama alatt;
c) az újrahasznosított anyagok használatának, illetve a termék újrahasznosíthatóságának biztosítására;
d) a digitális és csatlakoztatott eszközök élettartamával, és a szoftverek avulásával kapcsolatos kötelezettségek viselésére;
e) az áru megvásárlásával egyidejűleg szállított operációs rendszer és a szoftver frissítéseihez kapcsolódó szoftverek avulása miatti kockázatok csökkentésére; valamint
f) az a)–e) pont elérését célzó intézkedésekről a fogyasztók tájékoztatására.”
(2) Az Fgytv. 55. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy meghatározza a pótalkatrészek kötelező forgalmazására alkalmazandó követelményeket, a gyártók által jogellenesen tervezett avulással kapcsolatos jogkövetkezményeket, a pótalkatrészek és a javítóhálózat biztosításával, a tájékoztatással kapcsolatos kötelezettségeket, a digitális és csatlakoztatott eszközök élettartamával, a szoftverek elavulásával kapcsolatos kötelezettségeket, valamint az áru megvásárlásával egyidejűleg szállított operációs rendszer és a szoftver frissítéseihez kapcsolódó szoftverek elavulása miatti kockázatok csökkentésének lehetséges módjait.”
(3) Az Fgytv. 57. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„a) a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/851 európai parlamenti és tanácsi irányelv;”
6. § (1) A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) III. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Tájékoztatás a körforgásos gazdaság érdekében
11. § A REACH 3. cikk 33. pontjában meghatározott árucikk bármely szállítója a REACH 33. cikk (1) bekezdésének megfelelően az e célból biztosított formátum és benyújtási eszköz felhasználásával tájékoztatja az Európai Vegyianyag-ügynökséget.”
(2) A Kbtv. 32. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az e törvény és a végrehajtását szolgáló jogszabályok, valamint a REACH és a CLP betartásának hatósági ellenőrzését)
„g) a hulladékgazdálkodás vonatkozásában a hulladékgazdálkodási hatóság”
(végzi, és hatáskörében eljár a rendelkezések megsértése esetén.)
(3) A Kbtv. 35. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 11. § a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/851 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
7. § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 4. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A Hivatal e törvény szerinti hatáskörében hozott határozataival szembeni közigazgatási perben hozott elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye.”
(2) A Tszt. 18/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18/B. § (1) Az engedélyes könyvvizsgálója a beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésében nyilatkozik az engedélyes által kidolgozott számviteli szétválasztási szabályzat e törvény előírásainak való megfelelőségéről.
(2) Az engedélyes könyvvizsgálója a beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésében külön véleményt fogalmaz meg arról, hogy a beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatott, tevékenységenként szétválasztott mérleg és eredménykimutatás a számvitelről szóló törvény előírásaival, valamint az engedélyes számviteli szétválasztási szabályzatában foglaltakkal összhangban áll.”
(3) A Tszt. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A cégjogi eseménnyel összefüggésben a cégjegyzékbe való bejegyzésre vagy változásbejegyzésére irányuló kérelmet a Hivatal hozzájáruló határozatával együtt kell benyújtani a cégbírósághoz. A cégbejegyzési kérelem benyújtási határideje a Hivatal hozzájáruló határozatának közlését követő napon kezdődik.”
(4) A Tszt. a következő 59. §-sal egészül ki:
„59. § E törvénynek az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvénnyel megállapított 5. § (1) bekezdését a 2021. évi felügyeleti díj megállapítása során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2021. január 1. és 2021. március 31. közé eső időszakra esedékes felügyeleti díjat, valamint a 2021. április 1-jétől esedékes felügyeleti díjat – az időszakban hatályos szabályok szerint – időarányosan kell megfizetni.”
8. § A Tszt.
a) 5. § (1) bekezdésében a „0,075%” szövegrészek helyébe a „0,085%” szöveg,
b) 18/A. § (2) bekezdésében a „köteles olyan számviteli szétválasztási szabályokat kidolgozni, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezetni” szövegrész helyébe az „– a számviteli politika részeként – olyan számviteli szétválasztási szabályzatot dolgoz ki, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült számviteli nyilvántartást vezet” szöveg,
c) 18/A. § (3) bekezdés záró szövegrészében a „köteles a beszámoló könyvvizsgálatát elvégeztetni” szövegrész helyébe az „a beszámoló könyvvizsgálatát a számviteli szétválasztásra vonatkozóan elvégezteti” szöveg,
d) 19. § (7) bekezdésében a „való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal hozzájáruló határozatával együtt kell benyújtani” szövegrész helyébe a „történő bejegyzésre irányuló kérelem benyújtási határideje a Hivatal előzetes hozzájáruló döntésének közlését követő napon kezdődik” szöveg,
e) 19. § (8) bekezdésében az „emelkedésétől számított” szövegrész helyébe az „emelkedésétől, vagy – ha a cégjogi esemény később hatályosul – a hatályosulástól számított” szöveg
lép.
9. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 88. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedélyt kaphat)
„b) az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államnak állampolgára, aki ezen államok valamelyikében villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet folytat, vagy ezen államokban jogszerűen nyilvántartásba vett vállalkozás, amely ezen államok valamelyikében villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet folytat, abban az esetben, ha megfelel a Vhr.-ben foglalt feltételeknek, a feltételek fennállását hitelt érdemlően igazolja, valamint Magyarországon történő elérhetőségét legalább kézbesítési megbízott útján folyamatosan biztosítja.”
(2) A Vet. 88. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 47–48. §-ban, az 56/A. §-ban, továbbá a 92. és 93. §-ban meghatározott rendelkezéseket az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni cég, a Ptk. szerinti gazdasági társaság, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvény szerinti fióktelep, a szövetkezet és az európai részvénytársaság esetében kell alkalmazni.”
(3) A Vet. 93. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell alkalmazni)
„b) a kiserőművi összevont engedélyesre, valamint a felhasználót el nem látó villamosenergia-kereskedelmi engedélyesre – ha a befolyásszerző a befolyásszerzésről a befolyásszerzés hatályosulásától számított 30 napon belül tájékoztatja a Hivatalt – az (1) és (2) bekezdés”
(rendelkezéseit.)
(4) A Vet. 95. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 93. § (1) bekezdése szerinti részesedésszerzés bejelentésének elmulasztása vagy tudomásulvételt kimondó visszaigazolás hiánya esetén, a 92. § (1) bekezdésében, valamint a 93. § (2), (5) és (6) bekezdésében meghatározott hozzájáruló határozat hiányában a szerző fél a részesedései tekintetében a társasággal szemben – az osztalékra való jogosultságot kivéve – jogot nem gyakorolhat, a részvénykönyvbe nem jegyezhető be vagy a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal jóváhagyását igazoló dokumentummal együtt lehet benyújtani. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelem benyújtási határideje a Hivatal előzetes hozzájáruló vagy tudomásul vevő döntésének közlését követő naptól kezdődik.”
(5) A Vet. 105. § (2)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás – a számviteli politika részeként – olyan számviteli szétválasztási szabályokat dolgoz ki és egyes tevékenységeire olyan elkülönült számviteli nyilvántartást vezet, amelyek biztosítják az egyes tevékenységek átláthatóságát, a diszkriminációmentességet, kizárják az egyes tevékenységek közötti keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.
(3) Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás éves beszámolója kiegészítő mellékletében az engedélyes tevékenységet oly módon mutatja be, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezte volna, ahol az engedélyes tevékenységének elkülönült bemutatása legalább az Szt. szerinti önálló mérleget és eredménykimutatást, valamint az azok soraihoz fűzött magyarázatot jelent.
(4) Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás a (2) bekezdésben előírt számviteli szétválasztási szabályzatban megállapítja az eszköz, a forrás, a bevételek, a költségek és a ráfordítások szétválasztása, valamint az egy adott tevékenységhez egyértelműen hozzá nem rendelhető eszközök tekintetében az értékcsökkenési leírás tevékenységek közötti megosztásának szabályait.
(5) Ha az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás az Szt. szerinti összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett, az összevont (konszolidált) éves beszámolója kiegészítő mellékletében az egyes engedélyes tevékenységeket önállóan is bemutatja. Az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása – több azonos típusú engedélyes tevékenység esetén – halmozott önálló mérlegeket és halmozott eredménykimutatásokat jelent.”
(6) A Vet. 105/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„105/A. § (1) A villamosenergia-ipari vállalkozás köteles a beszámoló Szt. szerinti könyvvizsgálatát az e törvényben meghatározott eltérésekre is kiterjedően elvégeztetni.
(2) Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozás könyvvizsgálója az Szt. szerinti éves beszámolóra és összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésében nyilatkozik a vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok jogszabályi előírásoknak való megfelelőségéről, valamint, hogy az alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok és az egyes tevékenységek közötti tranzakciók árazása biztosítja a vállalkozás üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet.
(3) Az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységet végző vállalkozások 105. § (1) bekezdésében foglaltak szerint elkészített éves beszámolójára és összevont (konszolidált) éves beszámolójára vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésében a könyvvizsgáló külön véleményt fogalmaz meg arról, hogy a 105. § (3) bekezdése szerint az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatott, tevékenységenként szétválasztott mérlegeket és eredménykimutatásokat az Szt. előírásaival, valamint a villamosenergia ipari vállalkozás – 105. § (2) bekezdésében foglaltak, illetve a Vhr. alapján elkészített – számviteli szétválasztási szabályzatában foglaltakkal összhangban állították-e össze.
(4) Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozásnak, valamint a több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozásnak – engedélyesi tevékenységként elhatárolt – tevékenységi beszámolót kell készítenie az éves beszámoló elfogadásáig, amelyet a mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell elektronikus formában a Hivatalnak benyújtani. A villamosenergia-ipari vállalkozás ebben az esetben köteles nyilatkozni, hogy mely engedélyekre vonatkozóan nyújtotta be az éves beszámolót.”
(7) A Vet. 168. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A Hivatal e törvény szerinti hatáskörében hozott határozataival szembeni közigazgatási perben az elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye.”
(8) A Vet. 178/T. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CXIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő 141. § (10) bekezdése szerinti árszabályozási ciklus 2021. március 31-ig meghosszabbodik. A folyamatban lévő árszabályozási ciklus tekintetében a 143. § (1) bekezdése nem alkalmazandó.”
(9) A Vet. a nemzeti versenyképesség növeléséhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2017. évi CXXXVII. törvénnyel megállapított 178/V. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„178/V. § (1) A 146/A. §-nak a nemzeti versenyképesség növeléséhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2017. évi CXXXVII. törvénnyel megállapított (10) és (11) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
(10) A Vet. XXI. Fejezete a következő 178/X. §-sal egészül ki:
„178/X. § E törvénynek az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvénnyel megállapított 161. § (1) bekezdését a 2021. évi felügyeleti díj megállapítása során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2021. január 1. és 2021. március 31. közé eső időszakra esedékes felügyeleti díjat, valamint 2021. április 1-jétől esedékes felügyeleti díjat – az időszakban hatályos szabályok szerint – időarányosan kell megfizetni.”
10. § A Vet.
a) 6/A. §-ában az „elektronikus nyilvántartásáról” szövegrész helyébe a „megbízható és hiteles elektronikus tárolásáról” szöveg,
b) 17. § (2) bekezdésében a „tájékoztatásával” szövegrész helyébe a „hozzájárulásával” szöveg,
c) 95. § (4) bekezdésében az „emelkedésétől számított” szövegrész helyébe az „emelkedésétől, vagy ha a cégjogi esemény később hatályosul, a hatályosulástól számított” szöveg,
d) a 161. § (1) bekezdésében a „0,075%” szövegrészek helyébe a „0,085%” szöveg
lép.
11. § Hatályát veszti a Vet.
a) 88. § (3) és (4) bekezdése,
b) az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel megállapított 178/V. §-a.
12. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 7. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A 4. § (1) bekezdés m) pont mc) alpontja szerinti célból történő kisajátításhoz a hulladékgazdálkodási hatóság véleményének a beszerzése szükséges.”
13. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 6. § (2) bekezdés c) pontjában a „környezetvédelmi” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási” szöveg lép.
14. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 3. § 14a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„14a. Elszámolóház: központi szerződő fél vagy elszámolóházi tevékenységet végző szervezet (szakosított hitelintézet, illetve annak a teljesítés során közreműködő kapcsolt vállalkozása), amely a következők közül legalább az egyik tevékenységet végzi:
a) egyensúlyozási elszámolás,
b) kereskedési platformon kötött ügyletek anonim elszámolása,
c) ügyletek klíringjével és garantálásával kapcsolatos szolgáltatások nyújtása.”
(2) A Get. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felhasználó személyében történő változás esetén a földgázelosztó jegyzőkönyvben rögzíti a fogyasztásmérő berendezés állását, valamint a mérőberendezés és a zárópecsétek (plomba) szemrevételezéssel megállapított állapotát. A jegyzőkönyv egy-egy példányát átadja, postai úton megküldi vagy – a 63/B. §-ban meghatározott esetben – elektronikusan kézbesíti és az új felhasználónak, a felhasználót ellátó földgázkereskedőnek, valamint a korábbi felhasználónak annak ezirányú kérése esetén.”
(3) A Get. 83. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Hivatal a 10 éves fejlesztési javaslat (1) bekezdés szerinti vizsgálata és a javasolt projektek beruházási költségszintjének felülvizsgálata során az általa kiadott módszertan alapján jár el. A Hivatal a végleges módszertani útmutatót honlapján közzéteszi.
(1b) A Hivatal az (1a) bekezdés szerinti módszertani útmutatót évente felülvizsgálja és a felülvizsgált módszertani útmutatót egységes szerkezetben honlapján december 31-ig közzéteszi.”
(4) A Get. 113. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Hivatal kérelemre mentesítheti az üzletszabályzat készítésének kötelezettsége alól az e törvény szerint engedélyköteles földgázkereskedőt, ha legfeljebb egy felhasználónak értékesít földgázt és a felhasználóval kötött szerződés megfelel az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban, a földgázellátási szabályzatokban, valamint a Hivatal határozataiban foglalt feltételeknek.
(1b) Az üzletszabályzat készítése alól az (1a) bekezdés szerint mentesített engedélyes több felhasználónak földgázt csak abban az esetben értékesíthet, ha az üzletszabályzatát az értékesítés megkezdése előtt a Hivatal jóváhagyta.”
(5) A Get. 120. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„120. § (1) A földgázipari vállalkozások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és a közzétételre az Sztv. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az integrált földgázipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás – a számviteli politika részeként – olyan számviteli szétválasztási szabályokat dolgoz ki, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült számviteli nyilvántartásokat vezet, amelyek biztosítják az egyes tevékenységek átláthatóságát, a diszkriminációmentességet, kizárja az egyes tevékenységek közötti keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.
(3) Az integrált földgázipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az engedélyes tevékenységeit oly módon bemutatni, mintha azokat külön-külön, önálló vállalkozás keretében végezte volna, ahol az engedélyes tevékenységének elkülönült bemutatása legalább az Sztv. szerinti önálló mérleget és eredménykimutatást, valamint az azok soraihoz fűzött magyarázatot jelent.
(4) Az integrált földgázipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás köteles a (2) bekezdésben előírt számviteli szétválasztási szabályokban az eszközök, a források, a bevételek, a költségek és a ráfordítások szétválasztásának, valamint az egy adott tevékenységhez egyértelműen hozzá nem rendelhető eszközök tekintetében az értékcsökkenési leírás tevékenységek közötti megosztásának szabályait megállapítani.
(5) Ha az integrált földgázipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás a Sztv. szerinti összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett, az összevont (konszolidált) éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az egyes engedélyes tevékenységeket önállóan is bemutatni. Az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása – több azonos típusú engedélyes tevékenység esetén – halmozott önálló mérlegeket és halmozott eredménykimutatásokat jelent.
(6) A földgázipari vállalkozás köteles a beszámoló Sztv. szerinti könyvvizsgálatát az (1) bekezdésben meghatározott eltérésekre is kiterjedően elvégeztetni.
(7) Az integrált földgázipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás könyvvizsgálója az Sztv. szerinti éves beszámolóra és összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésében nyilatkozik a vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok jogszabályi előírásoknak való megfelelőségéről, valamint arról, hogy az alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok és az egyes tevékenységek közötti tranzakciók árazása biztosítják-e a vállalkozás üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet.
(8) Az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységet végző vállalkozások (1) bekezdésben foglaltak szerint elkészített éves beszámolójára és összevont (konszolidált) éves beszámolójára vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésében a könyvvizsgáló külön véleményt fogalmaz meg arról, hogy a (3) bekezdés szerinti éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatott, tevékenységenként szétválasztott mérlegeket és eredménykimutatásokat az Sztv. előírásaival, valamint a földgázipari vállalkozás – a (2) bekezdésben foglaltak, illetve az e törvény végrehajtási rendelete alapján elkészített – számviteli szétválasztási szabályzatában foglaltakkal összhangban állították össze.
(9) Az integrált földgázipari vállalkozásnak, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozásnak – engedélyesi tevékenységenként elhatárolt – tevékenységi beszámolót kell készítenie az éves beszámoló elfogadásáig, amelyet a mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell elektronikus formában a Hivatalnak benyújtani. A földgázipari vállalkozás ebben az esetben köteles nyilatkozni, hogy mely engedélyekre vonatkozóan nyújtotta be az éves beszámolót.”
(6) A Get. 123. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) Nem kell alkalmazni az (1) és (2) bekezdést
a) az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték engedélyese,
b) a 28. § (3) bekezdés b) pontja szerinti földgázkereskedő,
c) a 28. § (4) bekezdése szerinti korlátozott földgázkereskedelmi engedélyes és
d) a telephelyi szolgáltató
esetében akkor, ha a befolyásszerző a befolyásszerzésről a befolyásszerzés hatályosulásától számított 30 napon belül tájékoztatja a Hivatalt.”
(7) A Get. 123. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti tudomásulvételt, a (2), a (4) és az (5) bekezdésben, valamint a 122. § (1) bekezdésében meghatározott jogügyletekhez történő hozzájárulást megtagadhatja vagy feltételhez kötheti, ha ezen jogügyletek végrehajtása a földgázellátás biztonságát, a közbiztonságot, az energiapolitikai célkitűzések érvényesülését, az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység ellátását, a szállítási, tárolási, elosztási, valamint egyetemes szolgáltatási tevékenység árának és a szolgáltatás minőségének meghatározására vonatkozó szabályozást, a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyeztetheti, továbbá ha a jogügylet eredményeképpen az engedélyes nem tud megfelelni a 114. § (7) bekezdés b)–d) pontja szerinti követelményeknek, vagy ha a 122. § (1) bekezdésében meghatározott jogügylet végrehajtása a (8) bekezdés szerint bejelentett elővásárlási jog megsértését eredményezi.”
(8) A Get. 123. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A befolyásszerzés (1) bekezdésben meghatározott bejelentésének elmulasztása esetén, az (1) bekezdés szerinti tudomásulvételt kimondó visszaigazolás hiányában, a (2), a (4) és az (5) bekezdésben, illetve a 122. § (1) bekezdésében meghatározott hozzájáruló határozat hiányában a szerző fél a részesedései tekintetében a társasággal szemben – az osztalékra való jogosultságot kivéve – jogot nem gyakorolhat, és a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal visszaigazolását, illetve jóváhagyását igazoló dokumentummal együtt lehet benyújtani. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelem benyújtási határideje a Hivatal előzetes hozzájáruló vagy tudomásul vevő döntésének közlését követő naptól kezdődik.”
(9) A Get. 124. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Hivatal a kiszervezéshez történő hozzájárulást megtagadhatja vagy feltételhez kötheti, ha a kiszervezés végrehajtása a földgázellátás biztonságát, a közbiztonságot, az energiapolitikai célkitűzések érvényesülését, az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység ellátását, a szállítási, tárolási, elosztási, valamint egyetemes szolgáltatási tevékenység árának vagy a szolgáltatás minőségének meghatározására vonatkozó szabályozást, továbbá a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyezteti.”
(10) A Get. 129/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Hivatal e törvényben meghatározott hatáskörében hozott határozataival szembeni közigazgatási perben hozott elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye.”
(11) A Get. 146/L. § (3) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti árszabályozási ciklus záró időpontja]
„c) a szállításhoz, elosztáshoz kapcsolódó csatlakozási díjak, valamint a szállításhoz, elosztáshoz és az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó külön díjak tekintetében 2021. szeptember 30.,
d) a tároláshoz kapcsolódó külön díjak tekintetében 2021. március 31.”
(12) A Get. XVIII. Fejezete a következő 146/Q. §-sal egészül ki:
„146/Q. § E törvénynek az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvénnyel megállapított 129. § (1) bekezdését a 2021. évi felügyeleti díj megállapítása során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2021. január 1. és 2021. március 31. közé eső időszakra esedékes felügyeleti díjat, valamint a 2021. április 1-jétől esedékes felügyeleti díjat – az időszakban hatályos szabályok szerint – időarányosan kell megfizetni.”
15. § A Get.
a) 3. § 7. pontjában a „tartalmazhat” szövegrész helyébe a „tartalmazhat eltérő felhasználó vagy rendszerhasználó esetén” szöveg,
b) 3. § 75. pont a) alpontjában az „intézmény” szövegrész helyébe a „szolgáltató” szöveg,
c) 3. § 75. pont d) alpontjában a „honvédelemben közreműködő szerv” szövegrész helyébe a „honvédségi szervezet” szöveg,
d) 3. § 75. pont f) alpontjában az „intézmény” szövegrész helyébe az „intézmény, és a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképző intézmény” szöveg,
e) 28. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „székhelye” szövegrész helyébe a „székhelye vagy a tevékenység végzése” szöveg,
f) 71. § (8) bekezdésében a „naptár szerint” szövegrész helyébe a „naptár szerint vagy ha a 2017/459 bizottsági rendelet ettől eltérő időpontot megenged, a Hivatal által jóváhagyott kapacitásallokációs időpontban” szöveg,
g) 72. § (2a) bekezdésében az „elszámolóházzal” szövegrész helyébe az „elszámolóházzal – az elszámolóház által meghatározott feltételek szerint – ” szöveg,
h) 88. § (3a) bekezdésében az „MMK megállapította” szövegrész helyébe a „műszaki-biztonsági hatóság végleges döntésével megállapította” szöveg,
i) 91/A. § (2) bekezdésében az „A kereskedési” szövegrész helyébe az „A szállítási rendszerüzemeltető által üzemeltetett kereskedési” szöveg,
j) 113. § (1) bekezdésében az „egyablakos kapacitásértékesítő” szövegrész helyébe az „egyablakos kapacitásértékesítő és az (1a) bekezdés szerinti mentesítés” szöveg,
k) 123. § (7a) bekezdésében az „emelkedésétől számított” szövegrész helyébe az „emelkedésétől, vagy ha a cégjogi esemény később hatályosul, annak hatályosulásától számított” szöveg,
l) 129. § (1) bekezdésében a „0,075%” szövegrészek helyébe a „0,085%” szöveg
lép.
16. § Hatályát veszti a Get. 132. § 50. pontja.
17. § (1) A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Büat.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § A megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya (a továbbiakban: tagállami célszám) 2020-ban a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 10%-a, 2030-ban a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 14%-a.”
(2) A Büat. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az üzemanyag-forgalmazó köteles az Európai Unió jogi aktusában meghatározott kiindulási értékhez képest 2020. december 31-ig 6%-kal csökkenteni és ezen a szinten tartani az általa forgalomba hozott üzemanyagból és más közlekedési célú energiatermékből származó energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátást. A csökkentett üvegházhatású gázkibocsátás szintjének fenntartását az üzemanyag-forgalmazó a 9. § (2) és (2a) bekezdése szerinti tárgyévre vonatkozó jelentéstétel során igazolja.”
(3) A Büat. 10. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés szerinti bírságot az állami adó- és vámhatóság abban az esetben szabhatja ki, ha a 9. § (2) és (2a) bekezdése szerinti jelentést
a) 2020. tárgyévre vonatkozóan az üzemanyag-forgalmazó
aa) hiánytalanul benyújtotta, és az abban foglaltak alapján megállapítható az (1) bekezdésben előírt kötelezettség elmulasztása, vagy
ab) a 9. § (5) bekezdése szerinti bírságot megállapító határozatban rögzített határidőn belül, de legkésőbb 2021. október 31-ig nem, vagy nem megfelelően nyújtotta be,
b) a csökkentett üvegházhatású gázkibocsátás szintje fenntartásának igazolása vonatkozásában az üzemanyag-forgalmazó
ba) hiánytalanul benyújtotta, és az abban foglaltak alapján megállapítható a tárgyévi szintentartási kötelezettség nem teljesítése, vagy
bb) a 9. § (5) bekezdése szerinti bírságot megállapító határozatban rögzített határidőn belül, de legkésőbb a tárgyévet követő október 31. napjáig nem, vagy nem megfelelően nyújtotta be.”
(4) A Büat. a következő 14/C. §-sal egészül ki:
„14/C. § (1) A csökkentett üvegházhatású gázkibocsátás szintjének fenntartásáról az üzemanyag-forgalmazó először 2022. október 31. napjáig tesz jelentést.
(2) A 10. § (1) bekezdésében meghatározott csökkentett szint fenntartására vonatkozó kötelezettséget az üzemanyag-forgalmazói tevékenységet 2020. december 31. napját követően megkezdő üzemanyag-forgalmazóra is alkalmazni kell.”
(5) A Büat. 15. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény)
„b) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
18. § A Büat. 10. § (4) bekezdésében az „előírt kötelezettség” szövegrész helyébe az „előírt csökkentési kötelezettség” szöveg lép.
19. § (1) A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 3. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni, ha – e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint – a kötelezett vevője (a továbbiakban: nyilatkozó) nyilatkozik arról, hogy]
„b) az alkalmazott
ba) csomagolószert visszaváltási díjas rendszerben, vagy
bb) újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába a felhasználó kérelmére felvett raklapot a beszerzéstől számított legalább 365 napig újrahasználható csomagolóeszközként csomagolás létrehozására
használja fel,”
(2) A Ktdt. 4. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem keletkezik termékdíj-kötelezettség)
„e) a csomagolószer csomagolás részeként történő első belföldi forgalomba hozatala vagy első saját célú felhasználása esetén, ha a csomagolószert visszaváltási díjas rendszerben használják fel;”
20. § (1) A Ktdt.
a) 3/A. § (1) és (2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 24. § (1) bekezdésében és 27. § (2) bekezdésében a „környezetvédelmi” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási” szöveg,
b) 8. § (2) bekezdésében, 29. § (7) bekezdésében és 29/B. § (1) bekezdésében a „környezetvédelmi vagy” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási vagy” szöveg
lép.
(2) A Ktdt.
a) 4. § (3) bekezdés b) pontjában a „betétdíjas újrahasználható” szövegrész helyébe a „visszaváltási díjas rendszerben kezelt” szöveg,
b) 2. melléklet b) pontjában foglalt táblázat A:7 mezőjében a „Fém (a fém ital-csomagolószer kivételével)” szövegrész helyébe a „Fém” szöveg,
c) 3. melléklet 1. pont b) alpontjában foglalt táblázat A:7 mezőjében a „Fém (a fém ital-csomagolószer kivételével)” szövegrész helyébe a „Fém” szöveg,
d) 3. melléklet 3. pont b) alpontjában foglalt táblázat A:7 mezőjében a „Fém (a fém ital-csomagolószer kivételével)” szövegrész helyébe a „Fém” szöveg,
e) 3. melléklet 4. pont b) alpontjában foglalt táblázat A:7 mezőjében a „Fém (a fém ital-csomagolószer kivételével)” szövegrész helyébe a „Fém” szöveg,
f) 3. melléklet 5. pont b) alpontjában foglalt táblázat A:7 mezőjében a „Fém (a fém ital-csomagolószer kivételével)” szövegrész helyébe a „Fém” szöveg
lép.
21. § Hatályát veszti a Ktdt.
a) 2. § 13c. pontja,
b) 2. melléklet b) pontjában foglalt táblázat A:8 mezőjében a „Fém ital-csomagolószer” szövegrész és B:8 mezőjében az „57” szövegrész,
c) 3. melléklet 1. pont b) alpontjában foglalt táblázat A:12 mezőjében a „Fém ital-csomagolószer” szövegrész, B:12 mezőjében a „0,17” szövegrész és C:12 mezőjében a „0,17” szövegrész,
d) 3. melléklet 3. pont b) alpontjában foglalt táblázat A:8 mezőjében a „Fém ital-csomagolószer” szövegrész és B:8 mezőjében a „34” szövegrész,
e) 3. melléklet 4. pont b) alpontjában foglalt táblázat A:8 mezőjében a „Fém ital-csomagolószer” szövegrész és B:8 mezőjében a „24” szövegrész,
f) 3. melléklet 5. pont b) alpontjában foglalt táblázat A:8 mezőjében a „Fém ital-csomagolószer” szövegrész és B:8 mezőjében a „30” szövegrész.
22. § Hatályát veszti a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
a) 13. § (1) bekezdés 19. pontja,
b) 23. § (4) bekezdés 11. pontjában a „, hulladékgazdálkodás” szövegrész.
23. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 6. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Nemzeti vagyonba tartozó ingatlanok esetében a hulladékról szóló törvény szerinti elhagyott hulladék felszámolásának kötelezettsége az ingatlan tulajdonosát terheli azzal, hogy az elhagyott hulladék elszállításáról a 11. §-ban meghatározott személyeknek kell gondoskodnia.”
(2) Az Nvtv. 12. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az Nvtv. 12. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(Az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők:)
„n) a hulladékról szóló törvény szerinti állami hulladékgazdálkodási közfeladat,
o) az a)–n) pontban nem szereplő, az állam kizárólagos tulajdonába tartozó dolog létrehozása és működtetése.”
(3) Az Nvtv. 12. §-a a következő (11b) bekezdéssel egészül ki:
„(11b) Az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott kizárólagos gazdasági tevékenység vagy egyes résztevékenységei gyakorlásának joga ágazati törvényben szabályozott módon másnak átengedhető.”
(4) Az Nvtv. V. Fejezete a következő 18/E. §-sal egészül ki:
„18/E. § E törvénynek az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvénnyel megállapított 12. § (1) bekezdés n) és o) pontját, valamint (11b) bekezdését – a koncessziós szerződés megkötésére irányuló pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával, a koncessziós szerződés megkötésével vagy megszűnésével, továbbá a koncesszori feladatellátásra való felkészüléssel összefüggő jogviszonyok kivételével – 2023. július 1-jétől kell alkalmazni.”
24. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 196. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Aki)
„a) a közterületet, a közforgalom céljait szolgáló épületet, vagy a közforgalmú közlekedési eszközt beszennyezi,”
(szabálysértést követ el.)
(2) A Szabs. tv.
a) 196. § (3) bekezdésében az „(1) és (2) bekezdésekben” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben” szöveg,
b) 244. §-ában az „erdészeti szakszemélyzet tagja” szövegrész helyébe az „erdészeti szakszemélyzet” szöveg
lép.
(3) Hatályát veszti a Szabs. tv. 196. § (2) bekezdése.
25. § (1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 8. §-a következő (13) és (14) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 6. § (9) bekezdése szerinti tisztántartási kötelezettség teljesítéséről való meggyőződés érdekében is felhasználhatja.
(14) A szolgáltató a (13) bekezdés szerinti feladatai ellátása körében az (1)–(13) bekezdés alkalmazásával jogosult kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel készítésére. Ha a szolgáltató hulladékot észlel, azt elszállítja és ezt a hulladékról szóló törvény szerint bejelenti, valamint a rendelkezésére álló adatokat továbbítja a hulladékgazdálkodási hatóságnak. A szolgáltató e körben a hulladékgazdálkodási hatósággal szorosan együttműködik és minden elvárható információt megad a hulladékgazdálkodási hatóság hatékony tevékenységének elősegítése érdekében. A szolgáltató a hulladékgazdálkodási hatóság megkeresésére a hulladékgazdálkodási hatóság rendelkezésére bocsátja a (13) bekezdés szerinti feladatai ellátása körében készült kép-, hang-, valamit kép- és hangfelvételeket.”
(2) Az Sztv. 8. § (1) bekezdésében a „(2)–(12)” szövegrész helyébe a „(2)–(14)” szöveg lép.
26. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 73. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 72. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az az elkövetőre vagy a tulajdonosra a bűncselekmény súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene, kivéve,]
„c) kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer előállításához szükséges anyaggal visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, teljesítményfokozó szerrel visszaélés, gyógyszerhamisítás, egészségügyi termék hamisítása, méreggel visszaélés, ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés, környezetkárosítás, természetkárosítás, állatkínzás, orvhalászat, orvvadászat, tiltott állatviadal szervezése, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés vagy veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése esetén.”
(2) A Btk. 248. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„248. § (1) Aki
a) nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, illetve engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve végez hulladékgazdálkodási tevékenységet, vagy
b) hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez és az alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen
a) az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére alkalmas vagy
b) jelentős mennyiségű
hulladékot elhelyez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
a) veszélyes hulladékra,
b) különösen jelentős mennyiségű hulladékra, vagy
c) különös visszaesőként
követik el.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés b) pontja szerint is minősül.
(5) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt
a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben egy évig,
b) a (3) bekezdésben meghatározott esetben két évig,
c) a (4) bekezdésben meghatározott esetben három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) E § alkalmazásában
a) különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a környezetkárosítás és a természetkárosítás;
b) hulladékgazdálkodási tevékenység a hulladékról szóló törvény szerinti hulladékgazdálkodás azzal, hogy a szállítás fogalmába bele kell érteni az országba történő behozatalt, onnan történő kivitelt, valamint az azon történő átszállítást;
c) jelentős mennyiségű hulladék az 1000 kg-ot vagy a 10 köbmétert meghaladó mennyiségű hulladék;
d) különösen jelentős mennyiségű hulladék a jelentős mennyiségű hulladék tízszerese.”
(3) A Btk. 459. § (1) bekezdés 12. pontja a következő s) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
közfeladatot ellátó személy:)
„s) az útellenőr, és a kezelői ellenőr a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében.”
27. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 1. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Ha a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelven kívül más uniós jogi aktust átültető vagy végrehajtó jogszabály e törvényben foglaltaktól eltérően rendelkezik, e törvény hatálya nem terjed ki)
„e) az olyan anyagra, amelyeket a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdés g) pontjában meghatározott takarmány-alapanyagként szándékoznak felhasználni, és amely nem állati melléktermékekből áll, vagy nem tartalmaz ilyet.”
28. § A Ht. a következő 1/A. alcímmel egészül ki:
„1/A. A hulladékkal rendelkezés alapvető szabályai
1/A. § (1) Tilos a hulladékot felhalmozni, a gyűjtés, a szállítás, a kezelés szabályaitól eltérő módon elhagyni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni és kezelni.
(2) Hulladék tulajdonjogát másra átruházni jogszabály szerinti feltételekkel lehet. A feltételeknek nem megfelelő hulladék átadás, átruházás nem eredményez tulajdonváltozást, a hulladék eredeti tulajdonosa és az átvevő birtokos egyetemlegesen felelős a hulladék kezelésért.
(3) Hulladék tulajdonjogával felhagyni nem lehet.”
29. § (1) A Ht. 2. § (1) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„1. anyagában történő hasznosítás: bármilyen hasznosítási művelet, így különösen az újrahasználatra való előkészítés, az újrafeldolgozás és a feltöltés, ide nem értve az energetikai hasznosítást, valamint a tüzelőanyagként vagy más módon energia előállítására felhasználandó anyagokká történő átalakítást;”
(2) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 2a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„2a. betétdíj: a betétdíjas termék árával együtt felszámított, annak visszaváltásakor a forgalmazónak, illetve a visszaváltójának maradéktalanul visszafizetett díj;”
(3) A Ht. 2. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„3. biohulladék: a biológiailag lebomló, kerti vagy parkból származó hulladék, háztartásban, irodában, étteremben, nagykereskedelmi, étkeztetési, vendéglátóipari és kiskereskedelmi létesítményben képződő élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint az élelmiszer-feldolgozó üzemekben képződő hasonló hulladék;”
(4) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 8a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„8a. élelmiszer-hulladék: minden olyan, a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke szerinti élelmiszer, amely hulladékká vált;”
(5) A Ht. 2. § (1) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„10. építési-bontási hulladék: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti építmény építéséből vagy bontásából származó hulladék;”
(6) A Ht. 2. § (1) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„12. feltöltés: olyan hasznosítási művelet, amely során
a) a célokra alkalmas nem veszélyes hulladékot használnak,
b) talajkiemeléssel érintett területek helyreállítására, vagy mérnöki tájrendezési célokra,
c) a feltöltéshez használt hulladékkal hulladéknak nem minősülő anyagot helyettesítve, valamint
d) szigorúan a célok eléréséhez szükséges mennyiségben;”
(7) A Ht. 2. § (1) bekezdés 21. és 22. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
„21. háztartási hulladék: a háztartásban, ideértve a lakó-, üdülő, vagy hétvégi házas ingatlanban, valamint a háztartásokhoz tartozó közös használatú helyiségekben képződő vegyes és elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely magában foglalja a papír- és kartonpapír-, üveg-, fém- és műanyaghulladékot, biohulladékot, fa- és textilhulladékot, csomagolási hulladékot, elektromos és elektronikus berendezések hulladékait, elem- és akkumulátorhulladékot, továbbá a lomhulladékot, így különösen a matracokat és bútorokat;
22. háztartási hulladékhoz hasonló hulladék: az a vegyes, illetve elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely a háztartáson kívül képződik, és jellegében, összetételében a háztartási hulladékhoz hasonló, így különösen a kiskereskedelemből, közigazgatásból, oktatásból, egészségügyi szolgáltatásokból, szállásadásból, étkeztetésből, valamint egyéb hasonló szolgáltatásokból és tevékenységekből származó hulladék;”
(8) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 22a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„22a. helyes gyakorlat: a legjobb elérhető technika, ennek hiányában olyan műszaki megoldás, amely megfelelő, erőforrás-takarékos, környezetkímélő, költséghatékony, korszerű, és eredményes;”
(9) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 26a–26d. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„26a. hulladékgazdálkodási eszközök: a hulladékgazdálkodási tevékenység ellátását szolgáló és ahhoz bármilyen jogcímen használt vagyon és vagyoni értékű jogok;
26b. hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység: az a kötelező jelleggel igénybe veendő hulladékgazdálkodási résztevékenység, amely magában foglalja az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartozó települési hulladékának, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek hulladékának, a környezetvédelmi termékdíjas termék hulladékának és a visszaváltási díjas rendszer hulladékának az átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és kezelésre történő átadását, ideértve az ezek által érintett hulladékgazdálkodási létesítmények fenntartását és üzemeltetését, továbbá az ilyen hulladékokra létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek 53/A. § (4) bekezdésében meghatározott kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezeti feladatainak ellátását, valamint a kötelező visszaváltási díjas rendszer működtetését;
26c. hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység: az a kötelező jelleggel igénybe veendő hulladékgazdálkodási résztevékenység, amely magában foglalja az ingatlanhasználó települési vegyes és elkülönítetten gyűjtött hulladékának – ide nem értve a gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékát –, valamint a természetes személy ingatlanhasználó lomtalanítás körébe tartozó lomhulladékának átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és kezelésre történő átadását, ideértve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartását és üzemeltetését;
26d. hulladékgazdálkodási tevékenység: a hulladékgazdálkodás körébe tartozó tevékenységek összessége;”
(10) A Ht. 2. § (1) bekezdés 27b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„27b. állami hulladékgazdálkodási közfeladat: együttesen a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység;”
(11) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 33a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„33a. indokolt költség: jogszabálynak vagy engedélynek megfelelően az engedélyköteles tevékenység, illetve az állami hulladékgazdálkodási közfeladat folyamatos és biztonságos ellátásához, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységet végző gazdálkodó szervezet működéséhez ténylegesen szükséges költség, beleértve a tőkeköltséget is;”
(12) A Ht. 2. § (1) bekezdés 36a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 36b. és 36c. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„36a. kiemelt hulladékjogi szabályszegést elkövető: akit a hulladékgazdálkodási hatóság egy költségvetési évben összesen százmillió forintot, természetes személy esetében tízmillió forintot elérő bírsággal sújt;
36b. kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer: olyan intézkedések együttese, amelyek célja annak biztosítása, hogy a termék gyártója viselje a pénzügyi felelősséget, vagy a pénzügyi és szervezési felelősséget a termék életciklusa során a hulladékká válást követő hulladékkezelésért;
36c. közszolgáltatási terület: az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv által meghatározott olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel egyértelműen behatárolható terület, amelyre vonatkozóan a települési önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést kötött;”
(13) A Ht. 2. § (1) bekezdés 36c. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 36d–36i. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„36c. kompenzáció: az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet részére pénzben kifejezhető értékkel rendelkező, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékának átadásáért fizetett ellenérték;
36d. koncessziós társaság: a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Konctv.) 20. § (1) bekezdésében meghatározott, a koncesszor által, annak részvételével alapított gazdasági társaság;
36e. koncessziós terület: az ország egész területe, amelyre vonatkozóan a koncesszor a koncesszió tárgyát képező hulladékgazdálkodási résztevékenységre vonatkozó koncessziós szerződést kötött;
36f. koncesszor: a hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság átengedése tekintetében az állam által lefolytatott, jogszabályban meghatározott nyilvános kiválasztási eljárás nyertes ajánlattevője, a koncesszió jogosultja;
36g. koncesszori alvállalkozó: azok az e törvény szerinti engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján hulladékgazdálkodási résztevékenységet végző vállalkozások, amelyek a koncesszorral, illetve a koncessziós társasággal közvetlenül, vagy egy vagy több másik ilyen vállalkozáson keresztül közvetetten az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásában történő közreműködés tárgyában kötött hatályos szerződéssel rendelkeznek;
36h. koncesszori alvállalkozói nyilvántartás: a koncesszori alvállalkozókról a hulladékgazdálkodási hatóság által vezetett nyilvántartás;
36i. közszolgáltatási terület: az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv által meghatározott olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel egyértelműen behatárolható terület, amelyre vonatkozóan az önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést kötött;”
(14) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 38b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„38b. kritikus fontosságú nyersanyag: a biztonságos, fenntartható és megfizethető ellátás biztosítása és az újrafeldolgozása elősegítése céljából, a gazdasági jelentőség és az ellátási kockázat szempontjából stratégiai jelentőségű, az Európai Unió által a kritikus fontosságú nyersanyagok rendszeresen felülvizsgált jegyzékéről szóló bizottsági közleményben meghatározott nyersanyag;”
(15) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 40a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„40a. nem veszélyes hulladék: az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők egyikével sem rendelkező hulladék;”
(16) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 41a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„41a. szociális jellegű vállalkozás: hátrányos munkaerőpiaci helyzetű munkavállalókat a körforgásos gazdaság céljaival összhangban foglalkoztató vállalkozás;”
(17) A Ht. 2. § (1) bekezdés 43. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„43. települési hulladék: a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék, amely nem foglalja magában a termelésből, a mezőgazdaságból, az erdészetből, a halászatból származó hulladékot, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet, a szennyvízhálózatból és a szennyvízkezelő művekből származó hulladékot, így különösen a szennyvíziszapot, továbbá az elhasználódott járműveket, és az építési-bontási hulladékot;”
(18) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 49a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„49a. visszaváltási díj: kormányrendeletben meghatározott termékek visszafogadásának, ezáltal újrahasználatának vagy az azokból képződött hulladékok gyűjtésének ösztönzése érdekében a termék forgalomba hozatala során felszámított díj, amely a termék vagy hulladéka visszaváltásakor visszafizetésre kerül a visszaváltó részére;”
(19) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 49b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„49b. visszaváltó berendezés: a visszaváltási díjat és a visszaváltási díjas termék visszaváltását biztosító eszköz és berendezés;”
(20) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 50. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„50. zöldhulladék: kertben, vagy kertészeti tevékenység során képződő növényi eredetű hulladék.”
(21) A Ht. 2. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az (1) bekezdés 43. pontja szerinti fogalommeghatározás nem érinti a hulladékgazdálkodással összefüggő felelősségi körök állami és magánszereplők közötti megosztását.”
30. § (1) A Ht. 3. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hulladékot eredményező tevékenységek, valamint a hulladékgazdálkodás során – a Kvt.-vel összhangban – a következő alapelveket kell érvényesíteni:)
„a) a hulladékképződés megelőzésének elve:
aa) elő kell segíteni, hogy a megelőzés a hulladékhierarchia legmagasabb szintjeként az erőforrás-hatékonyság fejlesztését és a hulladék környezetre gyakorolt hatásának csökkentését eredményezze,
ab) elő kell mozdítani az olyan innovatív gyártási, üzleti és fogyasztási modelleket, amelyek csökkentik a veszélyes anyagok jelenlétét az anyagokban és termékekben, ösztönöznek a termékek élettartamának növelésére és előmozdítják az újrahasználatot, olyan újrahasználati és javítási hálózatok létrehozása és támogatása révén, mint a szociális jellegű vállalkozások által üzemeltetett hálózatok, a betétdíjas, vagy újratöltő rendszerek, a termékek újragyártását, felújítását és adott esetben rendeltetésük módosítását ösztönző intézkedések, vagy megosztásalapú platformok révén,
ac) a fogyasztók figyelmét fel kell hívni a hulladékképződés megelőzésének jelentőségére, ösztönözni kell, hogy a fogyasztók tevőlegesen működjenek közre az erőforrás-hatékonyság javításában, illetve ennek részeként folyamatos kommunikációs és képzési lehetőségeket kell biztosítani a fogyasztók részére a hulladékképződés megelőzését és a hulladékelhagyást övező kérdésekkel kapcsolatos tudatosság növelésére, valamint
ad) ha szükséges, intézkedni kell a betétdíjas rendszerek használata és mennyiségi célértékek felállítása, valamint a gyártók magatartását meghatározó gazdasági ösztönzők bevezetése érdekében;”
(2) A Ht. 3. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hulladékot eredményező tevékenységek, valamint a hulladékgazdálkodás során – a Kvt.-vel összhangban –
a következő alapelveket kell érvényesíteni:)
„g) a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység biztosításának elve: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet a költséghatékony környezetvédelmi célok megválasztásával és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet igénybe vevő lakosság fizetőképessége szerint fenntartható üzemeltetési költségekre figyelemmel úgy kell biztosítani, tervezni és fejleszteni, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó feladatok ellátása a legkisebb mértékben tegye szükségessé a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj emelését;”
(3) A Ht. 3. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor a körforgásos gazdaságra való áttérés céljával összhangban a hulladékgazdálkodás alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni, hogy a termékek, alapanyagok és erőforrások az értéküket a lehető legtovább megőrizzék a gazdaságban, a képződő hulladék mennyisége pedig a minimálisra csökkenjen.
(4) Az Alaptörvény P) cikkével összhangban mindenki törekszik minden tőle elvárhatót megtenni az elhagyott hulladék képződésének megelőzése és mennyiségének csökkentése érdekében, valamint az Alaptörvény XXI. cikkével összhangban mindenkit fokozott felelősség terhel az egészséges környezethez való jog biztosítása érdekében a jogellenes hulladéklerakás megelőzése, felszámolása, az ilyen tevékenység bejelentése és az azzal kapcsolatos hatósági eljárásban való együttműködés során.”
31. § A Ht. 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A hulladékhierarchia alkalmazását szolgáló gazdasági és egyéb intézkedéseket, illetve az azokkal egyenértékű megoldásokat az 5. melléklet határozza meg.”
32. § A Ht. 6. alcíme a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) A 8. § szerinti melléktermék státuszhoz szükséges előírásokat – ideértve a szennyező anyagok határértékeit, az anyag vagy tárgy emberi egészséget érintő hatásait, továbbá a lehetséges káros környezeti hatások elkerülésére vonatkozó szabályokat – a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (2) bekezdése végrehajtására kiadott uniós jogi aktus állapítja meg a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel.
(2) Ha a melléktermék státuszhoz szükséges egyedi, illetve részletes előírásról uniós jogi aktus nem rendelkezik, a melléktermék státusz feltételeit e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.
(3) A melléktermék előállítása során a melléktermék előállítója minőségbiztosítási rendszert üzemeltet, amelynek részletes szabályait e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg. A minőségbiztosítási rendszernek a felhasznált alapanyagok, a gyártási, előállítási folyamatok ellenőrzésére, az ellenőrzések nyilvántartására, a minőségbiztosítási rendszer felülvizsgálatára és a képzésre vonatkozó előírásokat, valamint szükség esetén az akkreditációra vonatkozó követelményeket kell legalább tartalmaznia.
(4) A melléktermék státusz megfelelését a körforgásos gazdasági és hulladékgazdálkodási felügyeleti szervként a hulladékgazdálkodási hatóság szükség szerinti közreműködésével a termék megfelelőségének és biztonságának ellenőrzéséért felelős hatóság, illetve piacának felügyeletéért felelős hatóság ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról a hatóság előzetesen tájékoztatja a hulladékgazdálkodási hatóságot.
(5) Ha a melléktermék nem felel meg a rá vonatkozó feltételeknek, a (4) bekezdés szerinti hatóságok ennek tényéről a tudomására jutást követő 15 napon belül tájékoztatják a gyártó telephelye szerint illetékes hulladékgazdálkodási hatóságot.”
33. § A Ht. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az újrafeldolgozáson vagy egyéb hasznosítási műveleten átesett hulladék nem minősül hulladéknak, ha megfelel a következő feltételeknek:
a) az anyagot vagy tárgyat meghatározott rendeltetési célra használják fel,
b) rendelkezik piaccal vagy van rá kereslet,
c) megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelményeknek és a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak, szabványoknak, és
d) használata összességében nem eredményez a környezetre vagy az emberi egészségre káros hatást.”
34. § (1) A Ht. 10. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Ha egy hulladékáram vonatkozásában a hulladékstátusz megszűnésének feltételeiről uniós jogi aktus, vagy jogszabály nem rendelkezik, az ilyen feltételek teljesítéséhez szükséges részletes előírásokról a hulladékgazdálkodási hatóság dönt a következő tartalmi elemek meghatározásával:
a) a hasznosítási művelet során engedélyezett hulladékból álló alapanyag;
b) engedélyezett kezelési eljárások és technikák;
c) az alkalmazandó termékszabványokkal összhangban lévő hasznosítási műveletből származó, a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó minőségi kritériumok, ideértve szükség esetén a szennyező anyagokra vonatkozó határértékeket;
d) a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó kritériumoknak való megfelelést bemutató irányítási rendszerekre – ideértve a minőség-ellenőrzésre és az önellenőrzésre, valamint szükség esetén az akkreditációra – vonatkozó követelmények; és
e) a megfelelőségi nyilatkozatra vonatkozó követelmény.
(4) A termék előállítója a hulladékstátusz megszűnése során a hulladékstátusz megszűnésének igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszert üzemeltet, amelynek részletes szabályait e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg. A minőségbiztosítási rendszernek a hasznosítási művelet alapanyagául szolgáló hulladékok átvételi ellenőrzésére, a kezelési műveletek ellenőrzésére, az ellenőrzések nyilvántartására, a minőségbiztosítási rendszer felülvizsgálatára és a képzésre vonatkozó előírásokat, valamint szükség esetén az akkreditációra vonatkozó követelményeket kell legalább tartalmaznia.
(5) A hasznosítási művelet útján előállított anyag vagy tárgy a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó feltételeknek való megfelelését a körforgásos gazdasági és hulladékgazdálkodási felügyeleti szervként a hulladékgazdálkodási hatóság szükség szerinti közreműködésével a termék megfelelőségének és biztonságának ellenőrzéséért felelős hatóság, illetve piacának felügyeletéért felelős hatóság ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról a hatóság előzetesen tájékoztatja a hulladékgazdálkodási hatóságot.”
(2) A Ht. 10. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Ht. 10. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Aki hulladéknak már nem minősülő
a) és forgalomba nem hozott anyagot első alkalommal használ, vagy
b) anyagot első alkalommal hoz forgalomba,
biztosítja, hogy az anyag megfeleljen a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott európai parlamenti és tanácsi rendeletek, a Kbtv. és a végrehajtására kiadott rendeletek követelményeinek.
(7) A 9. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek és a vegyi anyagokra és termékekre vonatkozó jogszabályi előírásoknak a hulladéknak már nem minősülő anyag alkalmazását megelőzően kell teljesülniük.”
35. § A Ht. a következő II/A. Fejezettel egészül ki:
„II/A. Fejezet
A hulladékképződés megelőzése
8. A hulladékképződés megelőzése
11. § A hulladékhierarchia legmagasabb szintjét – a hulladékképződés megelőzésének elvével összhangban – szolgáló minimum követelmények:
a) fenntartható termelési és fogyasztási modellek előmozdítása, támogatása és elterjesztése;
b) az erőforrás-hatékony, tartós, javítható, újrahasználható és korszerűsíthető termékek tervezésének, gyártásának, forgalmazásának és használatának ösztönzése;
c) a kritikus fontosságú nyersanyagokat tartalmazó termékek hulladékká válásának megelőzése;
d) a termékek újrahasználatát, valamint a javítással és újrahasználattal kapcsolatos tevékenységeket elősegítő rendszerek létrehozásának ösztönzése, különösen az elektromos és elektronikus berendezések, a textilanyagok, bútorok, továbbá a csomagoló- és építési anyagok és termékek esetében;
e) a pótalkatrészek, használati utasítások, műszaki információk vagy más eszközök, berendezések vagy szoftverek elérhetőségének szellemi tulajdonjogok sérelme nélküli biztosítása, amelyek lehetővé teszik a minőség és biztonság veszélyeztetése nélkül a termékek javítását és újrahasználatát;
f) az ipari termeléshez, a bányászathoz, a gyártáshoz, az építéshez és a bontáshoz kapcsolódó folyamatok során képződő hulladék mennyiségének csökkentése a legjobb elérhető technika alkalmazásával;
g) az Egyesült Nemzetek Szervezete (a továbbiakban: ENSZ) fenntartható fejlődési céljaihoz való hozzájárulásként az elsődleges termelésben, a feldolgozásban és a gyártásban, az élelmiszerek kiskereskedelmében és egyéb forgalmazásában, az éttermekben és az élelmiszer-ellátásban, valamint a háztartásokban képződő élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentése oly módon, hogy
ga) 2030-ig az egy főre jutó élelmiszer-hulladék a kiskereskedelem és a fogyasztók szintjén, és
gb) az élelmiszer-veszteség a termelési és ellátási láncok mentén
csökkenjen;
h) az élelmiszer-adományozás és az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek egyéb újraelosztásának ösztönzése, amely során elsőbbséget élvez az emberi fogyasztásra való felhasználás az állati takarmányozással és a nem élelmiszer jellegű termékekké való feldolgozással szemben;
i) az anyagokra és termékekre vonatkozó veszélyesanyag-tartalom csökkentésének ösztönzése, továbbá az árucikk szállítóra vonatkozó 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikk (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási rend biztosítása;
