1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás megelőzése érdekében hozott, adóegyezményekhez kapcsolódó intézkedések végrehajtásáról szóló Multilaterális Egyezmény (a továbbiakban: Multilaterális Adóegyezmény) kötelező hatályának elismerésére.
2. § Az Országgyűlés a Multilaterális Adóegyezményt e törvénnyel kihirdeti.
3. § (1) A Multilaterális Adóegyezmény, valamint Magyarország Multilaterális Adóegyezményhez kapcsolódó fenntartásainak és értesítéseinek hivatalos magyar fordítását az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A Multilaterális Adóegyezmény, valamint Magyarország Multilaterális Adóegyezményhez kapcsolódó fenntartásainak és értesítéseinek hiteles angol nyelvű szövegét a 2. melléklet tartalmazza.
4. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. §, a 3. §, az 1. melléklet és a 2. melléklet a Multilaterális Adóegyezmény 34. Cikk 2. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3) A 2. §, a 3. §, az 1. melléklet és a 2. melléklet hatálybalépésének naptári napját, valamint a Multilaterális Adóegyezmény Magyarország és az egyes további részes államok közötti hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
5. § E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
A jelen Egyezmény részes Felei,
Felismerve, hogy a kormányzatok jelentős mértékű társaságiadó-bevételektől esnek el olyan, agresszív nemzetközi adótervezés miatt, amelynek eredményeképpen nyereségeket mesterségesen olyan helyszínekre helyeznek át, ahol azok adómentesek vagy csupán csökkentett mértékű adóztatás alá esnek;
Figyelemmel arra, hogy az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás (a továbbiakban az angol rövidítéssel: „BEPS”) nem csupán az iparilag fejlett országok, hanem a feltörekvő gazdaságok és a fejlődő országok számára is fontos probléma;
Felismerve annak fontosságát, hogy biztosítani kell, hogy a nyereségeket ott adóztassák, ahol a nyereséget termelő lényegi gazdasági tevékenységet végzik, illetve ahol az értékteremtés megvalósul;
Üdvözölve az OECD/G20 BEPS projekt keretében kidolgozott intézkedéscsomagot (a továbbiakban: „OECD/G20 BEPS csomag”);
Tekintettel arra, hogy az OECD/G20 BEPS csomag nemzetközi adóegyezménnyel kapcsolatos intézkedéseket tartalmaz annak érdekében, hogy bizonyos hibrid eltérések ellen fellépjenek, a nemzetközi szerződéssel való visszaélést megakadályozzák, az állandó telephelynek minősítés mesterséges elkerülése ellen fellépjenek, valamint javítsák a vitarendezést;
Felismerve, hogy biztosítani kell a nemzetközi szerződéssel kapcsolatos BEPS-intézkedéseknek többoldalú kontextusban való gyors, koordinált és következetes végrehajtását;
Figyelembe véve annak szükségességét, hogy a jövedelmek kettős adóztatásának elkerülésére kötött, meglévő egyezményeket úgy kell értelmezni, hogy a kettős adóztatást az ezen egyezmények hatálya alá tartozó adók vonatkozásában úgy küszöböljék ki, hogy eközben ne teremtsenek lehetőséget adócsalás, illetve adóelkerülés általi adómentességre, illetve csökkentett mértékű adóztatásra [ideértve azokat a treaty shopping (egyezmények közötti illetőségi és egyéb különbségek kihasználásából eredő adóelőnyszerző) megoldásokat, amelyek célja, hogy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmények alapján harmadik joghatóságokban illetőséggel bíró személyek közvetett előnyökben részesüljenek].
Felismerve annak szükségességét, hogy - a meglévő egyezmények hálózatára kiterjedően - hatékony mechanizmust dolgozzanak ki az egyezmények tárgyát képező változtatások összehangolt és hatékony végrehajtására a jövedelmek kettős adóztatásának elkerülése érdekében, anélkül, hogy minden ilyen kétoldalú egyezményt újra kelljen tárgyalni;
A következőkben állapodtak meg:
Ez az Egyezmény a 2. cikk (Fogalommeghatározás) 1. bekezdés a) pontjában meghatározott valamennyi, a jelen
Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményt módosítja.
1. A jelen Egyezményben alkalmazott fogalommeghatározások a következők:
a) „Az a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény” a jövedelem kettős adóztatásának elkerülése érdekében kötött megállapodás (függetlenül attól, hogy abban más adókat is szabályoznak-e):
i) amely kettő vagy több
A) Fél és/vagy
B) joghatóság vagy terület között hatályos, amely a fent meghatározott megállapodások valamelyikében Félként szerepel, és amelynek nemzetközi kapcsolataiért az egyik Fél felelős; valamint
ii) amelyikre vonatkozóan mindegyik ilyen Fél értesítést tett a Letéteményes felé, felsorolva azokat az egyezményeket és az azokat módosító vagy kísérő okiratokat (címük, a szerződő Felek nevének, az aláírás napjának és - ha az értesítés idején releváns - a hatályba lépés napjának megadásával), amelye(ke)t jelen Egyezmény hatálya alá kíván vonni.
b) A „Fél” fogalmának jelentése:
i) az az állam, ahol a jelen Egyezmény - a 34. cikk (Hatálybalépés) alapján - hatályban van; vagy
ii) az a joghatóság, amely a jelen Egyezményt - a 27. cikk 1. bekezdés b) vagy c) albekezdése
(Aláírás és megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás) alapján - aláírta, és ahol a jelen Egyezmény - a 34. cikk (Hatálybalépés) alapján - hatályban van.
c) a „Szerződő joghatóság” fogalmának jelentése: egy, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény részes fele.
d) az „Aláíró” fogalmának jelentése: az az állam vagy joghatóság, amely aláírta a jelen Egyezményt, de amely vonatkozásában az még nem lépett hatályba.
2. Ami a jelen Egyezmény bármely Fél általi bármikori alkalmazását illeti, az itt meg nem határozott fogalmak jelentése - hacsak a szövegkörnyezetből más nem következik - azonos az adott, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményben foglalt fogalmak adott időpontban érvényes jelentésével.
1. A jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény alkalmazásában az olyan jogalanyok vagy megállapodások által vagy révén megszerzett jövedelem, amelyeket adózási szempontból teljesen vagy részben átláthatónak tekintenek bármelyik szerződő joghatóság adójoga alapján, az adott szerződő joghatóságban belföldi illetőségű személy jövedelmének tekintendő, de csak olyan mértékben, amennyire a jövedelmet az adott szerződő joghatóság adóztatásának szempontjából a szerződő joghatóságban belföldi illetőségű személy jövedelmének tekintik.
2. A jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény azon rendelkezései, amelyek alapján valamely szerződő joghatóságnak mentesítenie kell a jövedelemadó alól vagy amelyek alapján levonást vagy beszámítást kell biztosítania a szerződő joghatóságban belföldi illetőségű személy által szerzett jövedelemre megfizetett jövedelemadónak megfelelő mértékben, ami az adott, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezései alapján megadóztatható a másik szerződő joghatóságban, nem alkalmazhatók annyiban, amennyiben az ilyen rendelkezések a másik szerződő joghatóság általi adóztatást csak azért teszik lehetővé, mert a jövedelem az ezen másik szerződő joghatóságban belföldi illetőségű személy által szerzett jövedelem is.
3. A jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmények tekintetében, amelyekkel kapcsolatban egy vagy több Fél a 11. cikk 3. bekezdés a) albekezdésében (Adóegyezmények alkalmazása annak érdekében, hogy korlátozzák egy szerződő Fél ahhoz való jogát, hogy a saját belföldi illetőségű személyeit adóztassa) foglalt fenntartást tett, a következő mondattal kell az 1. bekezdés végét kiegészíteni: „Jelen bekezdés rendelkezései semmiképpen nem értelmezhetők úgy, hogy azok a szerződő joghatóságok saját belföldi illetőségű jogalanyaik adóztatására vonatkozó jogát érintsék.”
4. Az 1. bekezdés (amelyet a 3. bekezdés módosíthat) a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezései helyett vagy azok hiányában alkalmazandó annyiban, amennyiben ezek azt szabályozzák, hogy az egyik vagy a másik szerződő joghatóság adójoga alapján adózási szempontból átláthatónak tekintett jogalanyok vagy megállapodások által vagy révén megszerzett jövedelmet a szerződő joghatóságban belföldi illetőségű személy jövedelmének kell tekinteni (akár valamely általános szabály, akár konkrét tényállások kezelésének, valamint jogalany-, illetőleg megállapodás-típusok részletes meghatározása alapján).
5. A Fél fenntarthatja magának a jogot:
a) arra, hogy jelen cikket egyáltalán ne alkalmazza a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire;
b) arra, hogy az 1. bekezdést ne alkalmazza azon, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire, amelyek már tartalmaznak egy - a 4. bekezdésben leírt - rendelkezést;
c) arra, hogy az 1. bekezdést ne alkalmazza azon, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire, amelyek már tartalmaznak egy - a 4. bekezdésben leírt - olyan rendelkezést, amely kizárja az egyezmény által biztosított kedvezmények megadását a valamely harmadik joghatóságban létrejött jogalanyok vagy megállapodások által vagy révén megszerzett jövedelemre vonatkozóan;
d) arra, hogy az 1. bekezdést ne alkalmazza azon, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire, amelyek már tartalmaznak egy - a 4. bekezdésben leírt - olyan rendelkezést, amely részletesen meghatározza konkrét tényállások, valamint jogalany-, illetőleg megállapodás-típusok kezelését;
e) arra, hogy az 1. bekezdést ne alkalmazza azon, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire, amelyek már tartalmaznak egy - a 4. bekezdésben leírt - olyan rendelkezést, amely részletesen meghatározza konkrét tényállások, valamint jogalany-, illetőleg megállapodás-típusok kezelését, és amelyek kizárják az egyezmény által biztosított kedvezmények megadását a harmadik joghatóságban létrejött jogalanyok vagy megállapodások által vagy révén megszerzett jövedelmekre vonatkozóan;
f) arra, hogy a 2. bekezdést ne alkalmazza a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire;
g) arra, hogy az 1. bekezdést kizárólag azon, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire alkalmazza, amelyek már tartalmaznak egy - a 4. bekezdésben leírt - olyan rendelkezést, amely részletesen meghatározza konkrét tényállások, valamint jogalany-, illetőleg megállapodás-típusok kezelését.
6. Mindegyik olyan Fél, amelyik nem élt az 5. bekezdés a) vagy b) albekezdésében meghatározott fenntartással, köteles a Letéteményest értesíteni arról, hogy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó egyes adóegyezményei tartalmaznak-e olyan - a 4. bekezdésben leírt - rendelkezést, amelyre nem vonatkozik az 5. bekezdés c)-e) albekezdéseiben meghatározott fenntartás; ha pedig vonatkozik, akkor mi az egyes ilyen rendelkezések cikkének és bekezdésének száma. Az olyan Fél esetében, amely élt az 5. bekezdés g) albekezdésében meghatározott fenntartással, az előző mondat alapján való értesítés a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó, olyan adóegyezményekre korlátozódik, amelyek e fenntartás hatálya alá tartoznak. Amennyiben mindegyik szerződő joghatóság értesítette a Letéteményest a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó, adott adóegyezmények vonatkozó rendelkezéséről, e rendelkezés helyébe lépnek az 1. bekezdés rendelkezései (a 3. bekezdés szerinti módosításokkal) a 4. bekezdésben meghatározott mértékben. Egyéb esetekben (a 3. bekezdés szerint módosított) 1. bekezdés kizárólag olyan mértékben lép a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezései helyébe, amilyen mértékben azon rendelkezések összeegyeztethetetlenek a (3. bekezdés szerint módosított) 1. bekezdéssel.
1. Amennyiben a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezései alapján egy nem természetes személy egynél több szerződő joghatóságban rendelkezik belföldi illetőséggel, a szerződő joghatóságok illetékes hatóságai lépéseket tesznek azért, hogy közös megállapodással meghatározzák azon szerződő joghatóságot, amelyben az ilyen személy belföldi illetőségűnek tekintendő a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény szempontjából, tekintettel e személy tényleges üzletvezetésének helyére, a megalapításának vagy egyéb módon való létrehozásának helyére, valamint minden egyéb releváns tényezőre. Ilyen megállapodás hiányában az ilyen személyek a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény által biztosított kedvezményben vagy mentességben csupán olyan mértékben és módon részesülhetnek, amiben a szerződő joghatóságok illetékes hatóságai megállapodtak.
2. Az 1. bekezdés alkalmazandó a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény azon rendelkezései hiányában, illetve azon rendelkezései helyett, amelyek azt határozzák meg, hogy egy nem természetes személyt az egyik szerződő joghatóságban kell belföldi illetőségű személynek tekinteni olyan esetekben, amikor e személyt egyébként egynél több szerződő joghatóságban belföldi illetőségű személynek tekintenének. Az 1. bekezdés azonban nem alkalmazható a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény azon rendelkezéseire, amelyek kifejezett tárgya az olyan gazdasági társaságok adóügyi illetőségének meghatározása, amelyek kettős bejegyzésű vállalkozásokra vonatkozó megállapodásban vesznek részt.
3. Bármely Fél fenntarthatja magának a jogot:
a) arra, hogy jelen cikket egyáltalán ne alkalmazza a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire;
b) arra, hogy jelen cikket egyáltalán ne alkalmazza azon, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire, amelyek azokat az eseteket, amikor egy nem természetes személy egynél több szerződő joghatóságban bír belföldi illetőséggel, már szabályozzák azzal, hogy megkövetelik, hogy a szerződő joghatóságok illetékes hatóságai lépéseket tegyenek azért, hogy közös megállapodással meghatározzák azt az egyedüli szerződő joghatóságot, amelyben az ilyen személy belföldi illetőségűnek tekintendő;
c) arra, hogy jelen cikket egyáltalán ne alkalmazza a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó azon adóegyezményeire, amelyek azokat az eseteket, amikor egy nem természetes személy egynél több szerződő joghatóságban bír belföldi illetőséggel, már szabályozzák azzal, hogy megtagadják az egyezményben biztosított kedvezményeket anélkül, hogy a szerződő joghatóságok illetékes hatóságaitól megkövetelnék, hogy azok lépéseket tegyenek azért, hogy közös megállapodással meghatározzák azt az egyedüli szerződő joghatóságot, amelyben az ilyen személy belföldi illetőségűnek tekintendő;
d) arra, hogy jelen cikket egyáltalán ne alkalmazza a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó azon adóegyezményeire, amelyek azokat az eseteket, amikor egy nem természetes személy egynél több szerződő joghatóságban bír belföldi illetőséggel, már szabályozzák azzal, hogy megkövetelik, hogy a szerződő joghatóságok illetékes hatóságai lépéseket tegyenek azért, hogy közös megállapodással meghatározzák azt az egyedüli szerződő joghatóságot, amelyben az ilyen személy belföldi illetőségűnek tekintendő, és amelyek meghatározzák ezen személy kezelését a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény alapján olyan esetekben, amikor nem lehetséges ilyen megegyezésre jutni;
e) arra, hogy az 1. bekezdés utolsó mondatának helyébe a következő mondat lépjen, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményei tekintetében: „Ilyen megállapodás hiányában az ilyen személy nem jogosult a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményben biztosított semmilyen adókedvezményre vagy -mentességre.”;
f) arra, hogy jelen cikket egyáltalán ne alkalmazza azon, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire, amelyeket az e) albekezdésben meghatározott fenntartásokkal élő Felekkel kötött.
4. Mindegyik olyan Fél, amelyik nem élt a 3. bekezdés a) albekezdésében meghatározott fenntartással, köteles a Letéteményest értesíteni arról, hogy az egyes a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményei tartalmaznak-e olyan - a 2. bekezdésben leírt - rendelkezést, amelyre nem vonatkozik a 3. bekezdés b)-d) albekezdéseiben meghatározott fenntartás; ha igen, akkor mi az egyes ilyen rendelkezések cikkének és bekezdésének száma. Amennyiben mindegyik szerződő joghatóság értesítette a Letéteményest a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményének vonatkozó rendelkezéséről, e rendelkezés helyébe lépnek az 1. bekezdés rendelkezései. Egyéb esetekben az 1. bekezdés csupán olyan mértékben lép a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezései helyébe, amilyen mértékben azok a rendelkezések nem egyeztethetők össze az 1. bekezdéssel.
1. Mindegyik Fél - választása szerint - a 2. és a 3. bekezdést (A opció), a 4. és az 5. bekezdést (B opció) vagy a 6. és a 7. bekezdést (C opció) alkalmazza; vagy pedig úgy is dönthet, hogy egyik opciót sem alkalmazza. Amennyiben a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményben részes két szerződő joghatóság eltérő opciót választ (vagy amennyiben az egyik szerződő joghatóság az egyik opció alkalmazása mellett dönt, a másik pedig úgy határoz, hogy egyik opciót sem alkalmazza), az egyes szerződő joghatóságok által választott opció lesz alkalmazható az abban a joghatóságban illetőséggel bíró személyekre.
A opció
2. Az olyan, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény azon rendelkezései, amelyek egyébként mentesítenék az adózás alól az adott szerződő joghatóságban az ott illetőséggel bíró személy által megszerzett jövedelmet, illetve a tulajdonában lévő vagyont, hogy elkerüljék a kettős adóztatást, nem alkalmazhatók olyan esetben, amikor a másik szerződő joghatóság ugyanazon a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezéseit azért alkalmazza, hogy az ilyen jövedelmet vagy vagyont az adózás alól mentesítse, vagy pedig azért, hogy csökkentse az ilyen jövedelem, illetve vagyon adóztathatóságának mértékét. Az utóbbi esetben az előbb említett szerződő joghatóság köteles lehetővé tenni az ilyen jogalany jövedelmét vagy vagyonát terhelő adóból való levonást olyan mértékben, amely megfelel a másik szerződő joghatóságban megfizetett adó összegének. Az ilyen levonás mértéke azonban nem haladhatja meg a levonás engedélyezése előtt számított adónak azt a részét, amely a másik szerződő joghatóságban adóztatható ilyen jövedelem- vagy vagyonelemekre esik.
3. A 2. bekezdés olyan, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményre vonatkozik, amely egyébként azt írná elő, hogy egy szerződő joghatóság mentesítse az abban a bekezdésben meghatározott jövedelmet vagy vagyont.
B opció
4. Az olyan, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény azon rendelkezései, amelyek egyébként mentesítenék az adózás alól az adott szerződő joghatóságban az ott illetőséggel bíró személy által megszerzett jövedelmet, hogy elkerüljék a kettős adóztatást tekintettel arra, hogy az ilyen jövedelmet az adott szerződő joghatóság osztaléknak tekinti, nem alkalmazhatók olyan esetben, amikor az ilyen jövedelem levonást eredményez a másik szerződő joghatóságban illetőséggel bíró személy adóztatható nyereségének megállapítása során ezen másik szerződő joghatóság törvényei alapján. Ilyen esetben az előbb említett szerződő joghatóság köteles lehetővé tenni az ilyen jogalany jövedelmét terhelő adóból való levonást olyan mértékben, amely megfelel a másik szerződő joghatóságban megfizetett jövedelemadó összegének. Az ilyen levonás mértéke azonban nem haladhatja meg a levonás engedélyezése előtt számított azon adórész összegét, amely a másik szerződő joghatóságban adóztatható ilyen jövedelemre esik.
5. A 4. bekezdés olyan, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményre vonatkozik, amely egyébként azt írná elő, hogy egy szerződő joghatóság mentesítse az abban a bekezdésben meghatározott jövedelmet.
C opció
6.
a) Amennyiben egy szerződő joghatóságban illetőséggel bíró személy olyan jövedelemre tesz szert vagy vagyona van, amely megadóztatható a másik szerződő joghatóságban egy, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezéseinek megfelelően (kivéve az olyan mértékű adóztatást, amelyet ezek a rendelkezések azért tesznek lehetővé, mert a jövedelem az ezen másik joghatóságban illetőséggel bíró személy által szerzett jövedelem is), az első szerződő joghatóság köteles lehetővé tenni:
i) az ilyen személy jövedelmét terhelő adóból való levonást olyan mértékben, amely megfelel a másik szerződő joghatóságban megfizetett jövedelemadó összegének;
ii) az ilyen személy vagyonát terhelő adóból való levonást olyan mértékben, amely megfelel a másik szerződő joghatóságban megfizetett vagyonadó összegének.
Az ilyen levonás mértéke azonban nem haladhatja meg a levonás engedélyezése előtt számított jövedelem- vagy vagyonadónak azt a részét, amely a másik szerződő joghatóságban adóztatható ilyen jövedelem- vagy vagyonelemekre esik.
b) Amennyiben a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény bármely rendelkezésének megfelelően valamely szerződő joghatóságban illetőséggel bíró személy által megszerzett jövedelem vagy a tulajdonában lévő vagyon adómentes azon a szerződő joghatóságban, az ilyen szerződő joghatóság ennek ellenére figyelembe veheti az adómentességgel érintett jövedelem vagy vagyon összegét az ilyen személy fennmaradó jövedelmét vagy vagyonát terhelő adó számítása során.
7. A 6. bekezdés rendelkezései valamely, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény azon rendelkezései helyett alkalmazandók, amelyek - a kettős adóztatás megszüntetésének érdekében - előírják, hogy valamely szerződő joghatóság mentesítse az adóztatás alól ezen a szerződő joghatóságban illetőséggel bíró személy által az ezen szerződő joghatóságban megszerzett olyan jövedelmet, illetve vagyont, amely az adott, jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezéseinek megfelelően megadóztatható a másik szerződő joghatóságban.
8. Az olyan Fél, amely úgy dönt, hogy nem alkalmazza az 1. bekezdésben foglalt egyik opciót sem, fenntarthatja magának a jogot arra, hogy e cikket egyáltalán nem alkalmazza egy vagy több, meghatározott a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény tekintetében (vagy pedig a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményei egyikének esetében sem).
9. Az olyan Fél, amely úgy dönt, hogy nem alkalmazza a C opciót, fenntarthatja magának a jogot arra, hogy ne járuljon hozzá ahhoz, hogy egy vagy több, meghatározott a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezménye tekintetében (vagy pedig a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményei mindegyikének esetében) a másik szerződő joghatóság a C opciót alkalmazza.
10. Mindegyik olyan Fél, amelyik az 1. bekezdésben foglalt valamely opció alkalmazása mellett határoz, köteles az általa választott opcióról a Letéteményest értesíteni. Az ilyen értesítésnek a következőket is tartalmaznia kell:
a) olyan Fél esetében, amely az A opció alkalmazása mellett dönt, azon, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeinek listája, amelyek a 3. bekezdésben foglalt rendelkezést tartalmaznak, valamint az ilyen rendelkezéseket tartalmazó cikkek és bekezdések számát;
b) olyan Fél esetében, amely a B opció alkalmazása mellett dönt, azon, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeinek listája, amelyek az 5. bekezdésben foglalt rendelkezést tartalmaznak, valamint az ilyen rendelkezéseket tartalmazó cikkek és bekezdések számát;
c) olyan Fél esetében, amely a C opció alkalmazása mellett dönt, azon, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeinek listája, amelyek a 7. bekezdésben foglalt rendelkezést tartalmaznak, valamint az ilyen rendelkezéseket tartalmazó cikkek és bekezdések számát.
Egy opció kizárólag abban az esetben alkalmazandó valamely a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény adott rendelkezésére, amennyiben a kérdéses opció alkalmazását választó Fél e rendelkezésre vonatkozóan ilyen értesítést tett.
1. A jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeket akként kell módosítani, hogy a következő preambulumszöveget tartalmazzák:
„Arra törekedve, hogy egyezményt kössenek a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről anélkül, hogy lehetőséget teremtenek az adókijátszáson, illetve adóelkerülésen keresztüli adómentességre, illetve csökkentett mértékű adózásra (ideértve azokat az adóegyezmények kedvezményeivel visszaélésre hivatott konstrukciókat, amelyek célja, hogy harmadik államokban belföldi illetőségű személyek közvetetten részesüljenek a jelen egyezmény nyújtotta kedvezményekből).”
2. Az 1. bekezdésben foglalt szöveget adott, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményben a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény azon preambulumszövegének hiányában vagy helyett kell beilleszteni, amelynek tárgya a kettős adóztatás megszüntetésének szándéka, függetlenül attól, hogy e szövegrész arról a szándékról is szól-e, hogy ne teremtsenek lehetőséget az adómentességre, illetve a csökkentett mértékű adóztatásra.
3. Bármely Fél a következő preambulumszöveget is beillesztheti azon, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményei vonatkozásában, amelyeknek preambulumszövege nem tartalmaz olyan óhajt, hogy a gazdasági kapcsolatokat fejlesszék vagy erősítsék az adóügyi együttműködést:
„Attól az óhajtól vezéreltetve, hogy továbbfejlesszék gazdasági kapcsolataikat és erősítsék együttműködésüket az adózás terén,”.
4. Bármely Fél fenntarthatja magának a jogot, hogy ne alkalmazza az 1. bekezdést azon, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire, amelyek már tartalmaznak olyan preaumbulumszöveget, amely leírja a szerződő joghatóságok azon szándékát, hogy megszüntessék a kettős adóztatást, anélkül, hogy lehetőséget teremtsenek az adómentességre, illetve a csökkentett mértékű adóztatásra, függetlenül attól, hogy e szövegrész az adócsalás, illetve adóelkerülés eseteire korlátozódik-e (ideértve azokat az adóegyezmények kedvezményeivel visszaélésre hivatott konstrukciókat, amelyek célja, hogy harmadik államokban belföldi illetőségű személyek közvetetten részesüljenek a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmények nyújtotta kedvezményekből), vagy pedig ennél szélesebb körben érvényesül.
5. Mindegyik Fél köteles a Letéteményest értesíteni arról, hogy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeinek mindegyike - a 4. bekezdésben foglalt fenntartás hatálya alá tartozó egyezményei kivételével - tartalmaz-e a 2. bekezdésben leírt preambulumszöveget; és ha igen, akkor a vonatkozó preambulumszakasz szövegét is csatolnia kell. Amennyiben mindegyik szerződő joghatóság értesítette a Letéteményest a preambulumszövegről, e preambulumszöveg helyébe lép az 1. bekezdésben leírt szövegrész. Egyéb esetekben az 1. bekezdésben leírt szöveget a meglévő preambulumszöveghez hozzá kell illeszteni.
6. Mindegyik olyan Fél, amelyik az 3. bekezdés alkalmazása mellett határoz, köteles választásáról a Letéteményest értesíteni. Az ilyen értesítésnek tartalmaznia kell az értesítő azon, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeinek listáját is, amelyeknek preambulumszövege még nem tartalmaz olyan óhajt, hogy a gazdasági kapcsolatokat fejlesszék vagy erősítsék az adóügyi együttműködést. A 3. bekezdésben leírt szöveget kizárólag akkor kell a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményekbe foglalni, ha mindegyik szerződő joghatóság úgy döntött, hogy e bekezdést alkalmazza és erről a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményre vonatkozóan értesítést tett.
1. Tekintet nélkül a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény bármely más cikkének rendelkezéseire, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményekben meghatározott kedvezmény nem biztosítható olyan jövedelem-, illetve vagyonelemek esetében, amelyekről - az eset összes tényének és körülményének figyelembe vételével - megalapozottan megállapítható, hogy az adott kedvezményben való részesülés volt az egyik fő célja valamely olyan megállapodásnak vagy ügyletnek, amely közvetlenül vagy közvetve e kedvezmény megadásához vezetett, kivéve, ha bizonyítják, hogy az adott kedvezmény megadása e körülmények között megfelelne a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény vonatkozó rendelkezései rendeltetésének és céljának.
2. Az 1. bekezdés alkalmazandó a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény azon rendelkezéseinek hiányában vagy helyében, amelyek teljesen vagy részben kizárják a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény alapján egyébként járó kedvezményeket, amennyiben az adott kedvezményben való részesülés volt a fő vagy az egyik fő célja valamely megállapodásnak vagy ügyletnek, illetőleg az ezen megállapodással vagy ügylettel kapcsolatos bármely személynek.
3. Bármely Fél, amely nem élt a 15. bekezdés a) albekezdésében meghatározott fenntartással, úgy is dönthet, hogy a 4. bekezdést alkalmazza a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire.
4. Amennyiben a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény által biztosított valamely kedvezményt egy személynek megtagadják a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény (jelen Egyezmény általi esetleges módosítás eredményeként) olyan rendelkezései, amelyek teljesen vagy részben kizárják a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény alapján egyébként járó kedvezményeket, amennyiben az adott kedvezményben való részesülés volt a fő vagy az egyik fő célja valamely megállapodásnak vagy ügyletnek, illetőleg az ezen megállapodással vagy ügylettel kapcsolatos bármely személynek, a szerződő joghatóság illetékes hatósága, amely egyébként e kedvezményt megadta volna, mindazonáltal akként köteles e személyt kezelni, mintha jogosult lenne e kedvezményre vagy másik kedvezményre valamely konkrét jövedelem- vagy vagyonelem vonatkozásában, amennyiben az ilyen illetékes hatóság - az adott személy kérelmére és az eset összes releváns tényének és körülményének figyelembevétele alapján - azt állapítja meg, hogy e személynek megadták volna ezeket a kedvezményeket az ügylet vagy megállapodás hiányában. A szerződő joghatóság illetékes hatósága, amelyhez a másik szerződő joghatóságban belföldi illetőséggel bíró személy kérelemmel fordul, egyeztet e másik szerződő joghatóság illetékes hatóságával, mielőtt a kérelmet elutasítja.
5. Az 4. bekezdés a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó (a jelen Egyezmény által esetlegesen módosított) adóegyezmény azon rendelkezéseire alkalmazandó, amelyek teljesen vagy részben kizárják a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény alapján egyébként járó kedvezményeket, amennyiben az adott kedvezményben való részesülés volt a fő vagy az egyik fő célja valamely megállapodásnak vagy ügyletnek, illetőleg az ezen megállapodással vagy ügylettel kapcsolatos bármely személynek.
6. Bármely Fél úgy is határozhat, hogy a 8-13. bekezdésben foglalt rendelkezéseket (a továbbiakban: „A kedvezmények korlátozására vonatkozó egyszerűsített rendelkezések”) alkalmazza a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire úgy, hogy a 17. bekezdés c) albekezdése szerint nyilatkozik. A kedvezmények korlátozására vonatkozó egyszerűsített rendelkezések kizárólag olyan a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményben alkalmazhatók, ahol mindegyik szerződő joghatóság ennek alkalmazása mellett döntött.
7. Olyan esetekben, amikor - a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményben részes - legalább egy, de nem mindegyik szerződő joghatóság határozott úgy, hogy a 6. bekezdés alapján a kedvezmények korlátozására vonatkozó egyszerűsített rendelkezések alkalmazását választja, akkor azon bekezdés rendelkezései ellenére a kedvezmények korlátozására vonatkozó egyszerűsített rendelkezéseket kell alkalmazni a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény alapján biztosított kedvezmények tekintetében:
a) mindegyik szerződő joghatóság által, amennyiben mindegyik olyan szerződő joghatóság, amelyik nem dönt a 6. bekezdés alapján a kedvezmények korlátozására vonatkozó egyszerűsített rendelkezések alkalmazása mellett, ezen albekezdés alkalmazása által hozzájárul ennek alkalmazásához és erről a Letéteményest értesíti; vagy pedig
b) kizárólag azon szerződő joghatóságok által, amelyek a kedvezmények korlátozására vonatkozó egyszerűsített rendelkezések alkalmazását választották, feltéve, hogy mindegyik olyan szerződő joghatóság, amelyik nem dönt a 6. bekezdés alapján a kedvezmények korlátozására vonatkozó egyszerűsített rendelkezések alkalmazása mellett, ezen albekezdés alkalmazása által hozzájárul ennek alkalmazásához és erről a Letéteményest értesíti.
A kedvezmények korlátozására vonatkozó egyszerűsített rendelkezések
8. Amennyiben a kedvezmények korlátozására vonatkozó egyszerűsített rendelkezések másként rendelkeznek, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményben részes szerződő joghatóságban belföldi illetőségű személy nem jogosult olyan kedvezményre, amelyet egyébként a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény biztosítana, kivéve azon kedvezményt, amelyet a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény olyan rendelkezése biztosít:
a) amely az egynél több szerződő joghatóságban belföldi illetőséggel bíró nem természetes személyek esetében meghatározza a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény alkalmazásában az egyik szerződő joghatóságban illetőséggel rendelkező személy fogalmát;
b) amelyek előírják, hogy valamely szerződő joghatóság az adott szerződő joghatóságban illetőséggel bíró vállalkozás számára lehetővé teszi a másik szerződő joghatóság által elvégzett eredeti kiigazítást követően a megfelelő kapcsolódó kiigazítás elvégzését az elsőként említett szerződő joghatóság által valamely kapcsolt vállalkozás nyereségére előbbiek szerint kivetett adó összegének megfelelő mértékben; vagy
c) amelyek lehetővé teszik, hogy valamely szerződő joghatóságban illetőséggel bíró személyek kérelmezhessék, hogy azon szerződő joghatóság illetékes hatósága tekintse át a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezménnyel összhangban nem álló adózási eseteket,
kivéve, ha az ilyen személy „minősített személy” a 9. bekezdés értelmében akkor, amikor a kedvezményt biztosítanák.
9. A jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményben részes szerződő joghatóságban belföldi illetőségű személy minősített személynek tekintendő akkor, amikor e jogalanyt a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény alapján kedvezmény egyébként megilletné, amennyiben ebben az időpontban a személy:
a) természetes személy;
b) a szerződő joghatóság, ennek valamely politikai alegysége vagy helyi hatósága, illetve bármely ilyen szerződő joghatóságnak, politikai alegységének vagy helyi hatóságának a szerve vagy eszköze;
c) valamely gazdasági társaság vagy egyéb jogalany, amennyiben ennek fő részvényosztályába tartozó részvényeivel egy vagy több elismert részvénytőzsdén rendszeresen kereskednek;
d) olyan nem természetes személy, amely:
i) a szerződő joghatóságok által diplomáciai jegyzékváltás által kötött megállapodásban meghatározott típusú nonprofit szervezet; vagy pedig
ii) olyan - azon a szerződő joghatóságban létrehozott - jogalany vagy megállapodás, amelyet azon szerződő joghatóság adózási törvényei alapján külön jogalanynak tekintenek és:
A) amelyet kizárólag vagy majdnem kizárólag abból a célból hoztak létre, hogy nyugellátást és kiegészítő vagy eseti ellátást biztosítson természetes személyeknek, és amelyet a szerződő joghatóság, ennek valamely politikai alegysége vagy helyi hatósága ekként szabályoz; vagy pedig
B) amelyet kizárólag vagy majdnem kizárólag abból a célból hoztak létre, hogy az A) albekezdésben meghatározott jogalanyok vagy megállapodások érdekében tőkét fektessen be;
e) olyan nem természetes személy, amelynek egy olyan tizenkét hónapos időszak napjainak legalább felében, amelyik időszak magában foglalja azt az időt, amikor a kedvezményt egyébként biztosítanák, a szerződő joghatóságban belföldi illetőséggel rendelkező olyan személyek, amelyek az a)-d) albekezdések alapján jogosultak a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményben biztosított kedvezményekre, közvetlenül vagy közvetve e személy részvényei legalább 50%-ának tulajdonosai.
10.
a) Valamely, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményben részes szerződő joghatóságban belföldi illetőségű személy jogosult a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény biztosított kedvezményekre a másik szerződő joghatóságban megszerzett jövedelemre vonatkozóan, függetlenül attól, hogy e jogalany minősített személy-e, amennyiben a jogalany az elsőként említett szerződő joghatóságban aktív üzleti tevékenységet folytat és a másik szerződő joghatóságban megszerzett jövedelem ezen üzleti tevékenységből származik vagy azzal közvetett kapcsolatban áll. A kedvezmények korlátozására vonatkozó egyszerűsített rendelkezések szempontjából az „aktív üzleti tevékenység végzése” kifejezés nem foglalja magában a következő tevékenységeket, illetve ezek semmilyen kombinációját:
i) a holdingtársaságként való működést;
ii) valamely cégcsoport átfogó felügyeletét vagy vezetését;
iii) vállalatcsoport finanszírozását (ideértve a csoportos számlavezetést is); valamint
iv) befektetések végzését, illetve kezelését, kivéve, ha ezeket a tevékenységeket egy bank, egy biztosító társaság vagy egy nyilvántartásba vett értékpapír-kereskedő a rendes üzleti tevékenysége keretében végzi.
b) Amennyiben a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményben részes szerződő joghatóságban belföldi illetőségű személy az általa a másik szerződő joghatóságban végzett üzleti tevékenység eredményeként vagy pedig a másik szerződő joghatóságban egy kapcsolt személytől jövedelemhez jut, akkor az a) albekezdésben meghatározott feltételeket kizárólag akkor kell teljesültnek tekinteni az ilyen jövedelemtételekkel kapcsolatban, ha a belföldi illetőségű személy által az elsőként említett szerződő joghatóságban végzett azon üzleti tevékenység, amelyhez ezen tételek kapcsolódnak, jelentősnek számítanak a másik szerződő joghatóságban végzett ugyanazon, vagy kiegészítő üzleti tevékenységhez képest, amelyet a belföldi illetőségű személy, vagy annak kapcsolt személye végzett. Azt, hogy valamely üzleti tevékenység jelentős-e ezen albekezdés értelmében, az eset összes körülményének figyelembe vételével kell eldönteni.
c) E bekezdés alkalmazásában a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményben részes szerződő joghatóságban belföldi illetőségű személy kapcsolt személyei által végzett tevékenységeket e belföldi illetőségű személy által végzett tevékenységnek kell tekinteni.
11. A jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményben részes szerződő joghatóságban belföldi illetőségű személy - amennyiben az nem minősül minősített személynek - szintén jogosult olyan kedvezményre, amelyet egyébként a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény valamely jövedelemtétel vonatkozásában biztosítana, amennyiben egy olyan tizenkét hónapos időszak napjainak legalább felében, amelyik időszak magában foglalja azt az időt, amikor a kedvezményt egyébként biztosítanák, egyenrangú kedvezményezettnek minősülő személyek közvetlenül vagy közvetve e belföldi illetőségű személyben fennálló haszonhúzói érdekeltségek legalább 75%-át tulajdonolják.
12. Amennyiben valamely, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményben részes szerződő joghatóságban belföldi illetőségű személy nem minősített személy a 9. bekezdés rendelkezéseinek értelmében, illetőleg a 10., illetve a 11. bekezdésben biztosított kedvezményekre sem jogosult, a másik szerződő joghatóság illetékes hatósága mindezek ellenére a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményben foglalt valamennyi, vagy egy konkrét jövedelemelem vonatkozásában fennálló kedvezményt biztosíthatja, figyelembe véve jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény célját és rendeltetését, azonban ilyen kedvezmény csak akkor biztosítható, ha a belföldi illetőségű személy az illetékes hatóság előtt kielégítően igazolja, hogy sem a személy létesítésének, megszerzésének, illetve fenntartásának, sem pedig tevékenysége végzésének nem az volt egyik fő célja, hogy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményben biztosított kedvezményekben részesüljön. Az egyik szerződő joghatóságban belföldi illetőségű személynek e bekezdés alapján előterjesztett kérelme kedvező elbírálása vagy elutasítása előtt azon másik szerződő joghatóság illetékes hatósága, ahol a kérelmet előterjesztették, egyeztet az elsőként említett szerződő joghatóság illetékes hatóságával.
13. A kedvezmények korlátozására vonatkozó egyszerűsített rendelkezések alkalmazásában:
a) az „elismert értékpapír-tőzsde” jelentése:
i) bármely értékpapír-tőzsde, amelyet az egyik vagy másik szerződő joghatóság törvényei alapján hoznak létre és szabályoznak; valamint
ii) bármely egyéb értékpapír-tőzsde, amelyről a szerződő joghatóságok illetékes hatóságai megállapodnak;
b) a „fő részvényosztály” valamely gazdasági társaság azon részvényosztályát, illetve részvényosztályait jelenti, amelyek az együttes szavazatok többségét és a gazdasági társaság értékének több mint felét teszik ki, vagy pedig valamely jogalany haszonhúzói érdekeltségeinek azon osztályát vagy osztályait, amelyek együttesen az összes szavazat többségét és a jogalany értékének több mint felét teszik ki;
c) „egyenrangú kedvezményezett” minden olyan személy, amely egy, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményben részes szerződő joghatóság által biztosított kedvezményekre lenne jogosult valamely jövedelemelem vonatkozásában ezen szerződő joghatóság belső joga, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény vagy bármely egyéb, olyan nemzetközi jogi eszköz alapján, amely egyenértékű vagy kedvezőbb, mint az ezen jövedelemelem vonatkozásában a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény által biztosítandó kedvezmények; annak meghatározása szempontjából, hogy egy személy az osztalékfizetés szempontjából egyenrangú kedvezményezett-e, e személyt úgy kell tekinteni, mintha ugyanannyi tőkével rendelkezne az osztalékot fizető gazdasági társaságban, mint amennyi tőkével az osztalékokkal kapcsolatban kedvezményre igényt tartó gazdasági társaság rendelkezik;
d) az olyan személyek vonatkozásában, amelyek nem gazdasági társaságok, a „részvények” fogalma a részvényekhez hasonlítható érdekeltségeket jelent;
e) két személy „kapcsolt személynek” minősül, amennyiben az egyik a másikban - közvetlenül vagy közvetve - a haszonhúzói érdekeltségek legalább 50%-ának a tulajdonosa (vagy pedig - gazdasági társaság esetében - szavazati többséggel rendelkezik és a gazdasági társaság részvényei értéke több mint felének a tulajdonosa) vagy pedig akkor, ha egy másik személy mindegyik személyben - közvetlenül vagy közvetve - a haszonhúzói érdekeltségek legalább 50%-ának a tulajdonosa (vagy pedig - gazdasági társaság esetében - szavazati többséggel rendelkezik és a gazdasági társaság részvényei értéke több mint felének a tulajdonosa), azzal, hogy egy személy mindegyik esetben a másik kapcsolt személye, amennyiben az eset összes releváns ténye és körülménye alapján az egyik ellenőrzi a másikat vagy pedig mindkettő azonos személy vagy személyek ellenőrzése alatt áll.
14. A kedvezmények korlátozására vonatkozó egyszerűsített rendelkezések valamely a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény azon rendelkezései hiányában vagy helyett alkalmazandók, amelyek a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény alapján járó kedvezményeket (vagy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezései által biztosított kedvezmények egy részét, ide nem értve az illetőséggel, a kapcsolt vállalkozásokkal, a hátrányos megkülönböztetés tilalmával foglalkozókat vagy pedig olyan kedvezményeket, amely nem kizárólag valamely szerződő joghatóságban belföldi illetőségű személyt illetnek meg) azon személyekre korlátoznák, amelyek a kedvezményekre egy vagy több kategorikus tesztnek való megfelelés alapján jogosultak.
15. Bármely Fél fenntarthatja a jogot arra, hogy:
a) az 1. bekezdést ne alkalmazza a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire azon az alapon, hogy az a szándéka, hogy a kedvezmények korlátozására vonatkozó részletes rendelkezéseket fogadja el, amely mellett vagy akként határoz, hogy a közvetítő finanszírozási struktúrák elleni szabályokat vagy pedig a fő célt tesztet alkalmazza és ezáltal felel meg az OECD/G20 BEPS csomag adóegyezmények kedvezményeivel való visszaélés megakadályozására irányuló minimumsztenderdjeinek; ilyen esetekben a szerződő joghatóságok kötelesek arra törekedni, hogy kölcsönösen kielégítő és a minimumsztenderdeknek megfelelő megoldást találjanak;
b) hogy ne alkalmazza az 1. bekezdést (illetve a 4. bekezdést - olyan Fél esetében, amely a 4. bekezdés alkalmazását választotta) a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó azon adóegyezményeire, amelyek teljesen kizárják a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény alapján egyébként járó kedvezményeket, amennyiben az adott kedvezményben való részesülés volt a fő vagy az egyik fő célja valamely megállapodásnak vagy ügyletnek, illetőleg az ezen megállapodással vagy ügylettel kapcsolatos bármely személynek;
c) arra, hogy a kedvezmények korlátozására vonatkozó egyszerűsített rendelkezéseket ne alkalmazza a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó azon adóegyezményeire, amelyek már tartalmazzák a 14. bekezdésben leírt rendelkezéseket.
16. Azokat az eseteket kivéve, amikor a kedvezmények korlátozására vonatkozó egyszerűsített rendelkezés alkalmazható a 7. bekezdés alapján valamely a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény által nyújtott kedvezmény egy vagy több Fél általi biztosítására, az olyan Fél, amelyik a 6. bekezdés alapján határoz úgy, hogy a kedvezmények korlátozására vonatkozó egyszerűsített rendelkezéseket alkalmazza, fenntarthatja magának a jogot, hogy az egész jelen cikket ne alkalmazza azon, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire, amelyek esetében az egyik vagy másik szerződő joghatóság úgy határozott, hogy nem alkalmazza a kedvezmények korlátozására vonatkozó egyszerűsített rendelkezéseket. Ilyen esetekben a szerződő joghatóságok kötelesek arra törekedni, hogy kölcsönösen kielégítő és az OECD/G20 BEPS csomagnak adóegyezmények kedvezményeivel való visszaélés megakadályozására irányuló minimumsztenderdjeinek megfelelő megoldást találjanak.
17.
a) Minden olyan Fél, amelyik nem élt az 15. bekezdés a) albekezdésében meghatározott fenntartással, köteles a Letéteményest értesíteni arról, hogy a - 15. bekezdés a) albekezdésében leírt fenntartással nem érintett - jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményei tartalmaznak-e a 2. bekezdésben leírt rendelkezést; továbbá arról is, hogy mi az egyes ilyen rendelkezések cikkének és bekezdésének száma. Amennyiben mindegyik szerződő joghatóság megtette ezt az értesítést a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmények rendelkezéséről, e rendelkezés helyébe lépnek az 1. bekezdés (illetve, adott esetben a 4. bekezdés) rendelkezései. Egyéb esetekben az 1. bekezdés (illetve, adott esetben a 4. bekezdés) kizárólag olyan mértékben lép az a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmények rendelkezéseinek helyébe, amilyen mértékben azon rendelkezések összeegyeztethetetlenek az 1. bekezdéssel (illetve, adott esetben a 4. bekezdéssel). Az ezen albekezdés alapján értesítést küldő Fél egy nyilatkozatot is mellékelhet, miszerint bár e Fél átmeneti intézkedésként elfogadja az 1. bekezdés önálló alkalmazását, az a szándéka, hogy - amelyik esetben ez lehetséges - a kedvezmények korlátozására vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza kétoldalú tárgyalások eredményeként, az 1. bekezdés alkalmazása mellett, vagy pedig ahelyett.
b) Mindegyik olyan Fél, amelyik az 4. bekezdés alkalmazása mellett határoz, köteles választásáról a Letéteményest értesíteni. A 4. bekezdés kizárólag akkor vonatkozik valamely, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményre, ha mindegyik szerződő joghatóság küldött ilyen értesítést.
c) Mindegyik olyan Fél, amelyik a 6. bekezdés alapján a kedvezmények korlátozására vonatkozó egyszerűsített rendelkezések alkalmazása mellett határoz, köteles választásáról a Letéteményest értesíteni. Azokat az eseteket kivéve, amikor az ilyen Fél a fenntartásával a 15. bekezdés c) albekezdése alapján élt, az ilyen értesítésnek a küldő azon, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeinek listáját is tartalmaznia kell, amelyek a 14. bekezdésben leírt rendelkezést tartalmaznak, e rendelkezések cikke és bekezdése számának megadásával.
d) Mindegyik olyan Fél, amelyik úgy határoz, hogy nem alkalmazza a 6. bekezdés alapján kedvezmények korlátozására vonatkozó egyszerűsített rendelkezéseit, hanem a 7. bekezdés a) vagy b) albekezdését alkalmazza, köteles az adott albekezdésről tett választásáról a Letéteményest értesíteni. Azokat az eseteket kivéve, amikor az ilyen Fél a fenntartásával a 15. bekezdés c) albekezdése alapján élt, az ilyen értesítésnek a küldő azon, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeinek listáját is tartalmaznia kell, amelyek a 14. bekezdésben leírt rendelkezést tartalmaznak, e rendelkezések cikke és bekezdése számának megadásával.
e) Amennyiben mindegyik szerződő joghatóság a c) vagy d) albekezdés alapján értesítette a Letéteményest a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény vonatkozó rendelkezéséről, e rendelkezés helyébe lépnek a kedvezmények korlátozására vonatkozó egyszerűsített rendelkezések. Egyéb esetekben a kedvezmények korlátozására vonatkozó egyszerűsített rendelkezések kizárólag olyan mértékben lépnek a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezéseinek helyébe, amilyen mértékben azon rendelkezések összeegyeztethetetlenek a kedvezmények korlátozására vonatkozó egyszerűsített rendelkezésekkel.
1. A jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmények azon rendelkezései, amelyek mentesítik az adózás alól, vagy korlátozzák a kivethető adó mértékét az egyik szerződő joghatóságban belföldi illetőségű gazdasági társaság által fizetett osztalék esetében - tekintettel arra, hogy a végső haszonhúzó vagy az osztalékban részesülő gazdasági társaság a másik szerződő joghatóságban belföldi illetőségű és amely az osztalékot fizető gazdasági társaságban a tőke, a részesedések, a részvények, a szavazati jogok, illetve hasonló tulajdonosi érdekeltségek meghatározott mértékét tartja tulajdonában vagy ezekkel rendelkezik - kizárólag abban az esetben alkalmazhatók, ha a tulajdonjog fennállásának az e rendelkezésekben meghatározott feltételeit folyamatosan teljesítik egy olyan, 365 napos időtartamon át, amely magában foglalja az osztalékfizetés napját (ezen időtartam számításakor figyelmen kívül kell hagyni a részvénytulajdonos, illetve osztalékot fizető gazdasági társaságnak a gazdasági társaságok átalakulása - úgymint gazdasági társaságok összeolvadása vagy egy gazdasági társaság szétválása - közvetlen következményeképpen a tulajdonos személyében bekövetkező változásait).
2. Az 1. bekezdésben szabályozott minimális tartási időszak az 1. bekezdésben meghatározott, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezéseiben foglalt minimális tartási időszak hiányában vagy annak helyében alkalmazandó.
3. Bármely Fél fenntarthatja magának a jogot arra, hogy:
a) jelen cikket egyáltalán ne alkalmazza a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire;
b) jelen cikket ne alkalmazza a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire, ha az 1. bekezdésben foglalt rendelkezések már rendelkeznek:
i) minimális tartási időszakról;
ii) egy 365 napnál rövidebb időtartamú minimális tartási időszakról; vagy pedig iii) egy 365 napnál hosszabb időtartamú minimális tartási időszakról.
4. Mindegyik olyan Fél, amelyik nem élt az 3. bekezdés a) albekezdésében meghatározott fenntartással, köteles a Letéteményest értesíteni arról, hogy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményei tartalmaznak-e olyan - a 1. bekezdésben leírt - rendelkezést, amelyre nem vonatkozik az 3. bekezdés b) albekezdésében meghatározott fenntartás; továbbá arról is, hogy mi az ilyen rendelkezések cikkének és bekezdésének a száma. Az 1. bekezdés kizárólag abban az esetben alkalmazandó valamely a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény vonatkozásában, amennyiben e rendelkezésre vonatkozóan mindegyik szerződő joghatóság ilyen értesítést tett.
1. Valamely, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény azon rendelkezései, amelyek előírják, hogy egy szerződő joghatóságban belföldi illetőségű személy által valamely jogalany részvényeinek vagy egyéb részesedési jogainak értékesítéséből befolyt nyereségek megadóztathatók a másik szerződő joghatóságban, feltéve, hogy e részvények vagy jogok értékéből egy bizonyos küszöbértéket elér a másik szerződő joghatóságban fekvő ingatlantulajdonok (ingatlan) értéke (vagy abban az esetben, ha a jogalany tulajdonának bizonyos hányada ilyen ingatlantulajdonból (ingatlanból) áll):
a) abban az esetben alkalmazandók, ha az értékesítést megelőző 365 napos időtartam folyamán bármikor elérte ezt a releváns hányadot; és
b) alkalmazandó részvényekre és ezekhez hasonló érdekeltségekre - úgymint társulásokban vagy bizalmi vagyonkezelésekben fennálló érdekeltségekre - (olyan mértékben, amilyenben e részvényeket, illetve érdekeltségeket még nem szabályozták), a rendelkezésekben már szabályozott részvényeken, illetve érdekeltségeken túlmenően.
2. Az 1. bekezdés a) albekezdésében meghatározott időtartam azon időtartam hiányában vagy helyett alkalmazandó, amely a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmények rendelkezésében az 1. bekezdésben leírtnak megfelelő küszöbérték teljesülésének meghatározására szolgál.
3. Bármely Fél akként is határozhat, hogy alkalmazza a 4. bekezdést a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire.
4. Valamely, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény szempontjából, a szerződő joghatóságban belföldi illetőségű személy által értékesített részvények és ezekhez hasonló érdekeltségek - úgymint társulásokban vagy bizalmi vagyonkezelésekben fennálló érdekeltségek - értékesítéséből származó nyereség a másik szerződő joghatóságban megadóztatható, amennyiben e részvények és ezekhez hasonló érdekeltségek értékének az értékesítést megelőző 365 napos időtartam folyamán bármikor több mint 50%-a a másik szerződő joghatóságban lévő ingatlantulajdonból (ingatlanból) származott.
5. A 4. bekezdés valamely, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény azon rendelkezései hiányában, illetve helyett alkalmazandók, amelyek előírják, hogy egy szerződő joghatóságban belföldi illetőségű személy által valamely jogalany részvényeinek vagy a nyereségből való részesedés jogát biztosító egyéb jogok értékesítéséből származó nyeresége olyan feltételekkel adóztatható a másik szerződő joghatóságban, hogy e részvények vagy jogok értékének egy bizonyos hányadot meghaladó része azon másik szerződő joghatóságban fekvő ingatlantulajdonból (ingatlanból) származik, vagy ha a jogalany tulajdonának bizonyos hányada ilyen ingatlantulajdonból (ingatlanból) áll.
6. Bármely Fél fenntarthatja magának a jogot:
a) arra, hogy a 1. bekezdést ne alkalmazza a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire;
b) arra, hogy a 1. bekezdés a) albekezdését ne alkalmazza a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire;
c) arra, hogy a 1. bekezdés b) albekezdését ne alkalmazza a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire;
d) arra, hogy a 1. bekezdés a) albekezdését ne alkalmazza azon, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire, amelyek már tartalmaznak az 1. bekezdésben meghatározott olyan jellegű rendelkezést, amely időtartamot határoz meg annak megállapításához, hogy a releváns küszöbérték teljesült-e;
e) arra, hogy a 1. bekezdés b) albekezdését ne alkalmazza azon, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire, amelyek már tartalmaznak az 1. bekezdésben meghatározott olyan jellegű rendelkezést, amely a részvényeken kívül egyéb érdekeltségek értékesítésére vonatkozik;
f) arra, hogy az 4. bekezdést ne alkalmazza azon, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire, amelyek már tartalmazzák az 5. bekezdésben leírt rendelkezést.
7. Mindegyik olyan Fél, amelyik nem élt a 6. bekezdés a) albekezdésében meghatározott fenntartással, köteles a Letéteményest értesíteni arról, hogy a nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó egyes adóegyezményei tartalmaznak-e az 1. bekezdésben leírt rendelkezést; továbbá arról is, hogy mi az egyes ilyen rendelkezések cikkének és bekezdésének száma. Az 1. bekezdés kizárólag abban az esetben alkalmazandó valamely, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény adott rendelkezésére, amennyiben e rendelkezésre vonatkozóan mindegyik szerződő joghatóság ilyen értesítést tett.
8. Mindegyik olyan Fél, amelyik az 4. bekezdés alkalmazása mellett határoz, köteles választásáról a Letéteményest értesíteni. A 4. bekezdés kizárólag akkor vonatkozik valamely, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményre, ha mindegyik szerződő joghatóság küldött ilyen értesítést. Ilyen esetben az 1. bekezdés nem vonatkozik a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményekre. Abban az esetben, amikor egy olyan Fél, amelyik nem élt a fenntartásával a 6. bekezdés f) albekezdése alapján, viszont élt a fenntartásával a 6. bekezdés a) albekezdése alapján, az ilyen értesítésnek a küldő azon, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeinek listáját is tartalmaznia kell, amelyek az 5. bekezdésben leírt rendelkezést tartalmaznak, e rendelkezések cikke és bekezdése számának megadásával. Amennyiben mindegyik szerződő joghatóság értesítést tett e bekezdés vagy a 7. bekezdés alapján a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmények rendelkezéséről, e rendelkezés helyébe a 4. bekezdés rendelkezései lépnek. Egyéb esetekben az 4. bekezdés csupán olyan mértékben lép az a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmények rendelkezéseinek helyébe, amilyen mértékben ezek a rendelkezések nem egyeztethetők össze az 4. bekezdéssel.
1. Amennyiben:
a) egy, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményben részes szerződő joghatóságban belföldi illetőségű vállalkozás jövedelme a másik szerződő joghatóságból származik és az elsőként említett szerződő joghatóság e jövedelmet egy harmadik joghatóságban elhelyezkedő állandó telephelynek betudhatóként kezeli; és
b) az ezen állandó telephelynek betudható nyereségek mentesek az adózás alól az elsőként említett szerződő joghatóságban,
a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményben biztosított kedvezmények nem vonatkoznak semelyik olyan jövedelemelemre, amelyre vonatkozóan a harmadik szerződő joghatóságban kivetett adó kevesebb, mint 60 százaléka annak az adónak, amelyet az elsőként említett szerződő joghatóságban e jövedelemelemre kivetnének, ha azon állandó telephely az elsőként említett szerződő joghatóságban helyezkedne el. Ilyen esetben minden olyan jövedelem, amely e bekezdés rendelkezéseinek hatálya alá tartozik, adóztatás alá eső marad a másik szerződő joghatóság belső joga szerint, tekintet nélkül a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény egyéb rendelkezéseire.
2. Az 1. bekezdés nem alkalmazható, ha az 1. bekezdésben meghatározott másik szerződő joghatóságban megszerzett jövedelem közvetlenül vagy közvetetten az állandó telephely által folytatott aktív üzleti tevékenységből származik, vagy ahhoz kapcsolódik (kivéve az olyan eseteket, amikor a befektetéseket a vállalkozás saját részére hajtják végre, kezelik vagy tartják, kivéve, ha e tevékenységek olyan banki, biztosítási vagy értékpapír-tevékenységek, amelyeket egy bank, biztosító társaság vagy nyilvántartásba vett értékpapír-kereskedő folytat).
3. Amennyiben valamely, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény által biztosított kedvezményeket az 1. bekezdés alapján olyan jövedelemelemmel kapcsolatban tagadják meg, amelyet egy szerződő joghatóságban belföldi illetőségű személy szerzett meg, a másik szerződő joghatóság illetékes hatósága ennek ellenére biztosíthatja e kedvezményeket az adott jövedelemelemre vonatkozóan, amennyiben az ilyen jogalany kérelme alapján az ilyen illetékes hatóság azt állapítja meg, hogy az ilyen kedvezmények biztosítása megalapozott azon okok fényében, amik miatt az ilyen jogalany nem felelt meg az 1. és a 2. bekezdésben meghatározott követelményeknek. A szerződő joghatóság illetékes hatósága, amelyhez a másik szerződő joghatóságban belföldi illetőségű személye az előző mondatban foglaltak alapján kérelemmel fordul, egyeztet e másik szerződő joghatóság illetékes hatóságával, mielőtt a kérelmet kedvezően elbírálja vagy azt elutasítja.
4. Az 1.-3. bekezdések valamely, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény olyan rendelkezéseinek hiányában vagy helyett alkalmazandók, amelyek olyan kedvezményeket tagadnak meg vagy korlátoznak, amelyek egyébként egy szerződő joghatóság olyan vállalkozásának biztosítanának, amelyik a másik szerződő joghatóságból származó olyan jövedelmet szerez, amely egy harmadik szerződő joghatóságban elhelyezkedő állandó telephelynek tudható be.
5. Bármely Fél fenntarthatja magának a jogot arra, hogy:
a) jelen cikket egyáltalán ne alkalmazza a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire;
b) jelen cikket egyáltalán ne alkalmazza azon, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire, amelyek már tartalmazzák a 4. bekezdésben foglalt rendelkezéseket;
c) jelen cikket kizárólag azon, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire alkalmazza, amelyek már tartalmazzák az 4. bekezdésben leírt rendelkezést.
6. Mindegyik olyan Fél, amelyik nem élt az 5. bekezdés a) vagy b) albekezdésében meghatározott fenntartással, köteles a Letéteményest értesíteni arról, hogy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményei tartalmaznak-e a 4. bekezdésben leírt rendelkezést; továbbá arról is, hogy mi az egyes ilyen rendelkezések cikkének és bekezdésének száma. Amennyiben mindegyik szerződő joghatóság értesítette a Letéteményest a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmények vonatkozó rendelkezéséről, e rendelkezés helyébe lépnek az 1. bekezdés rendelkezései. Egyéb esetekben az 1-3. bekezdés csupán olyan mértékben lép a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezéseinek helyébe, amilyen mértékben annak rendelkezései nem egyeztethetők össze e bekezdésekkel.
1. Egy, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény nem érinti a szerződő joghatóságok azon jogát, hogy a területükön belföldi illetőségű személyeket megadóztassák, kivéve a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményekben biztosított olyan kedvezményeket:
a) amelyek előírják, hogy az adott szerződő joghatóság az adott szerződő joghatóságban illetőséggel bíró vállalkozás számára lehetővé tegye a másik szerződő joghatóság által elvégzett eredeti kiigazítást követően - a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezései szerint - a megfelelő kapcsolódó kiigazítás elvégzését az elsőként említett szerződő joghatóság által valamely telephely vagy kapcsolt vállalkozás nyereségére kivetett adó összegének megfelelő mértékben;
b) amelyek befolyásolhatják azt, hogy azon szerződő joghatóság hogyan adóztat egy olyan természetes személyt, aki azon szerződő joghatóságban belföldi illetőségű, ha az ilyen természetes személy jövedelme olyan szolgáltatásokkal kapcsolatban keletkezik, amelyeket a másik szerződő joghatóság, ennek valamely politikai alegysége, helyi hatósága vagy ehhez hasonló szerve számára nyújtanak;
c) amelyek befolyásolhatják azt, hogy azon szerződő joghatóság hogyan adóztat egy olyan természetes személyt, aki azon szerződő joghatóságban belföldi illetőségű, ha az ilyen személy egyben felsőoktatási intézmény olyan hallgatója, olyan kereskedelmi tanuló, gyakornok, tanár, egyetemi oktató, előadó, instruktor, kutató vagy tudós, aki megfelel a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményben foglalt feltételeknek;
d) amelyek előírják, hogy a szerződő joghatóság számítsa be a külföldön megfizetett adókat vagy biztosítson mentesítést a saját belföldi illetőségű személye számára az olyan jövedelmek vonatkozásában, amelyeket a másik szerződő joghatóság a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményben foglaltak szerint megadóztathat (ideértve azokat a nyereségeket, amelyek a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeknek megfelelően olyan állandó telephelynek tudhatók be, amelyik azon másik szerződő joghatóságban helyezkedik el,);
e) amelyek védik azon szerződő joghatóságban belföldi illetőségű személyeket azon szerződő joghatóság bizonyos hátrányosan megkülönböztető adóztatási gyakorlataitól;
f) amelyek lehetővé teszik, hogy valamely szerződő joghatóságban belföldi illetőségű személyek kérelmezhessék, hogy azon vagy mindkét szerződő joghatóság illetékes hatósága tekintse át a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezménnyel összhangban nem lévő adózási eseteket;
g) amelyek befolyásolhatják azt, hogy azon szerződő joghatóság hogyan adóztat egy olyan természetes személyt, aki azon szerződő joghatóságban belföldi illetőségű, ha az ilyen személy a másik szerződő joghatóság diplomáciai képviseletének, kormányküldöttségének vagy konzuli kirendeltségének tagja;
h) amelyek előírják, hogy a másik szerződő joghatóság társadalombiztosítási jogszabályai alapján kifizetett nyugdíjak vagy egyéb kifizetések kizárólag azon másik szerződő joghatóságban adóztathatók;
i) amelyek előírják, hogy a másik szerződő joghatóságban keletkező nyugdíjak, illetve hasonló kifizetések, életjáradékok, tartásdíjak és hasonló tartásra irányuló jövedelmek kizárólag azon másik szerződő joghatóságban adóztathatók; vagy
j) amelyek egyébként kifejezetten korlátozzák valamely szerződő joghatóság azon jogát, hogy a saját területén belföldi illetőségű személyeket adóztassa, vagy amelyek kifejezetten előírják, hogy azon szerződő joghatóságnak, amelyen valamely jövedelemelem keletkezik, kizárólagos joga van azon jövedelemelem adóztatására.
2. Az 1. bekezdés valamely, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény olyan rendelkezéseinek hiányában vagy helyett alkalmazandó, amelyek kimondják, hogy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény nem érinti a szerződő joghatóságok azon jogát, hogy a saját területükön belföldi illetőségű személyeket adóztassák.
3. Bármely Fél fenntarthatja magának a jogot arra, hogy:
a) jelen cikket egyáltalán ne alkalmazza a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire;
b) jelen cikket egyáltalán ne alkalmazza azon, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire, amelyek már tartalmazzák a 2. bekezdésben foglalt rendelkezéseket.
4. Mindegyik olyan Fél, amelyik nem élt az 3. bekezdés a) vagy b) albekezdésében meghatározott fenntartással, köteles a Letéteményest értesíteni arról, hogy az egyes, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményei tartalmaznak-e a 2. bekezdésben leírt rendelkezést; továbbá arról is, hogy mi az egyes ilyen rendelkezések cikkének és bekezdésének száma. Amennyiben mindegyik szerződő joghatóság értesítette a Letéteményest a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmények vonatkozó rendelkezéséről, e rendelkezés helyébe lépnek az 1. bekezdés rendelkezései. Egyéb esetekben az 1. bekezdés csupán olyan mértékben lép a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmények rendelkezése helyébe, amilyen mértékben ezen rendelkezések nem egyeztethetők össze az 1. bekezdéssel.
1. Tekintet nélkül a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény azon rendelkezéseire, amelyek az „állandó telephely” fogalmát meghatározzák, azonban figyelemmel a 2. bekezdésre, amennyiben egy személy egy, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményben részes szerződő joghatóságban valamely vállalkozás számára tevékenykedik és ennek keretében szokásszerűen szerződéseket köt vagy szokásszerűen olyan vezető szerepet játszik, amely lényegi módosítások nélküli, rutinszerűen megkötött szerződések megkötéséhez vezet, és ezek a szerződések:
a) a vállalkozás nevében köttetnek; vagy
b) a vállalkozás tulajdonában lévő vagyontárgy tulajdonjogának átruházásáról, használatának átengedéséről vagy pedig a vállalkozásnak a vagyontárgyra vonatkozó használati joga átengedéséről szólnak; vagy
c) a vállalkozás által nyújtandó szolgáltatásokról szólnak,
úgy kell tekinteni, mintha az ilyen vállalkozásnak állandó telephelye lenne azon szerződő joghatóságban minden olyan tevékenységre vonatkozóan, amelyeket e személy a vállalkozás számára végez, kivéve, ha e tevékenységek - amennyiben ezeket a vállalkozás a vállalkozásnak azon szerződő joghatóságban lévő állandó üzleti helyén végezné - nem vezetne ahhoz, hogy azon állandó üzleti helyet állandó telephelynek tekintsék az állandó telephelynek a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményben meghatározott (jelen Egyezmény által adott esetben módosított) fogalma alapján.
2. Az 1. bekezdés nem alkalmazható olyan esetekben, amikor az egyik, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményben részes szerződő joghatóságban valamely, a másik szerződő államban illetőséggel bíró vállalkozás számára tevékenykedő személy az elsőként említett szerződő joghatóságban független képviselőként végez üzleti tevékenységet és a vállalkozás érdekében a szokásos üzleti tevékenysége keretében jár el. Amennyiben azonban egy személy kizárólag vagy csaknem kizárólag egy vagy több olyan vállalkozás számára tevékenykedik, amely(ek)hez szorosan kapcsolódik, az ilyen személy nem tekinthető független képviselőnek a jelen bekezdés értelmében egyetlen ilyen vállalkozás vonatkozásában sem.
3.
a) Az 1. bekezdés valamely, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény azon rendelkezései helyett alkalmazandó, amelyek azon feltételeket határozzák meg, amelyek mellett úgy tekinthető, hogy egy vállalkozásnak állandó telephelye van valamely szerződő joghatóságban (vagy pedig egy személy úgy tekinthető, hogy állandó telephelynek minősül valamely szerződő joghatóságban) valamely olyan tevékenység vonatkozásában, amelyet egy nem független képviselő végez a vállalkozás érdekében, azonban kizárólag olyan mértékben, amennyire e rendelkezések rendezik azon helyzetet, amelyben az ilyen személynek azon szerződő joghatóságban felhatalmazása van arra, hogy a vállalkozás nevében szerződéseket kössön és szokásszerűen köt is ilyen szerződéseket.
b) A 2. bekezdés valamely, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény azon rendelkezései helyett alkalmazandó, amelyek előírják azt, hogy egy vállalkozás nem tekinthető állandó telephellyel rendelkezőnek valamely szerződő joghatóságban olyan tevékenység vonatkozásában, amelyet egy független képviselő a vállalkozás érdekében végez.
4. Bármely Fél fenntarthatja magának a jogot arra, hogy jelen cikket egyáltalán ne alkalmazza a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire.
5. Mindegyik olyan Fél, amelyik nem élt az 4. bekezdésben meghatározott fenntartással, köteles a Letéteményest értesíteni arról, hogy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó egyes adóegyezményei tartalmaznak-e a 3. bekezdés a) albekezdésében leírt rendelkezést; továbbá arról is, hogy mi az egyes ilyen rendelkezések cikkének és bekezdésének száma. Az 1. bekezdés kizárólag abban az esetben alkalmazandó valamely, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény adott rendelkezésére, amennyiben e rendelkezésre vonatkozóan mindegyik szerződő joghatóság ilyen értesítést tett.
6. Mindegyik olyan Fél, amelyik nem élt az 4. bekezdésben meghatározott fenntartással, köteles a Letéteményest értesíteni arról, hogy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó egyes adóegyezményei tartalmaznak-e a 3. bekezdés b) albekezdésében leírt rendelkezést; továbbá arról is, hogy mi az egyes ilyen rendelkezések cikkének és bekezdésének száma. A 2. bekezdés kizárólag abban az esetben alkalmazandó valamely a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény adott rendelkezésére, amennyiben e rendelkezésre vonatkozóan mindegyik szerződő joghatóság ilyen értesítést tett.
1. Bármely Fél - választása szerint - alkalmazhatja a 2. bekezdést (A opció), a 3. bekezdést (B opció) vagy pedig mellőzheti e bekezdések alkalmazását.
A opció
2. Tekintet nélkül a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény azon rendelkezéseire, amelyek az „állandó telephely” fogalmát meghatározzák, úgy kell tekinteni, hogy az „állandó telephely” fogalmába nem tartoznak bele a következők:
a) a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményben (a jelen Egyezmény által való módosítást megelőzően) tételesen felsorolt tevékenységek, amelyek nem keletkeztetnek állandó telephelyet, függetlenül attól, hogy az állandó telephelynek minősítés alóli kivétel attól függ-e, hogy a tevékenység előkészítő vagy kiegészítő jellegű;
b) állandó üzleti hely fenntartása kizárólag abból a célból, hogy a vállalkozás érdekében az a) albekezdésben meg nem határozott tevékenységet végezzenek;
c) állandó üzleti hely fenntartása kizárólag abból a célból, hogy az a) és a b) albekezdésben meghatározott tevékenységek bármilyen kombinációját végezzék,
feltéve, hogy az ilyen tevékenység, illetve a c) albekezdés esetében az állandó üzleti hely teljes tevékenysége, előkészítő vagy kiegészítő jellegű.
B opció
3. Tekintet nélkül a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény azon rendelkezéseire, amelyek az „állandó telephely” fogalmát meghatározzák, úgy kell tekinteni, hogy az „állandó telephely” fogalmába nem tartoznak bele a következők:
a) a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményben (a jelen Egyezmény általi módosítást megelőzően) tételesen felsorolt tevékenységek, amelyek nem keletkeztetnek állandó telephelyet, függetlenül attól, hogy az állandó telephelynek minősítés alóli kivétel attól függ-e, hogy a tevékenység előkészítő vagy kiegészítő jellegű, kivéve annyiban, amennyiben a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény vonatkozó rendelkezése kifejezetten úgy rendelkezik, hogy valamely tevékenység nem minősül állandó telephelynek, feltéve, hogy a tevékenység előkészítő vagy kiegészítő jellegű;
b) állandó üzleti hely fenntartása kizárólag abból a célból, hogy a vállalkozás érdekében valamely az a) albekezdésben meg nem határozott tevékenységet végezzenek, feltéve, hogy e tevékenység előkészítő vagy kiegészítő jellegű;
c) állandó üzleti hely fenntartása kizárólag azért, hogy a vállalkozás érdekében az a) vagy a b) albekezdésben meghatározott tevékenységek bármilyen kombinációját végezzék, feltéve, hogy az állandó üzleti hely ezen kombinációból származó teljes tevékenysége előkészítő vagy kiegészítő jellegű;
4. Valamely, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó (adott esetben a 2. vagy 3. bekezdés által módosított) adóegyezmény olyan rendelkezése, amely felsorolja azon tevékenységeket, amelyeket nem keletkeztetnek állandó telephelyet, nem alkalmazható olyan állandó üzleti helyre, amelyet egy vállalkozás használ vagy tart fenn, amennyiben e vállalkozás vagy egy ehhez a vállalkozáshoz szorosan kapcsolódó vállalkozás üzleti tevékenységet végez ugyanazon a helyen vagy ugyanazon szerződő joghatóságban egy másik helyen és:
a) az a hely vagy egy másik hely a vállalkozás vagy a vállalkozáshoz szorosan kapcsolódó vállalkozás állandó telephelyének minősül valamely, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezménynek az állandó telephely fogalmát meghatározó rendelkezései alapján; vagy
b) a két vállalkozás által ugyanazon a helyen vagy pedig ugyanazon vállalkozás vagy a szorosan kapcsolódó vállalkozások által a két helyen végzett tevékenységekből származó teljes tevékenység nem előkészítő vagy kiegészítő jellegű,
feltéve, hogy a két vállalkozás által ugyanazon a helyen vagy pedig ugyanazon vállalkozás vagy a szorosan kapcsolódó vállalkozások által a két helyen végzett üzleti tevékenységek olyan kiegészítő funkciókat képeznek, amelyek egy egységes üzleti tevékenység részét képezik.
5.
a) A 2. vagy 3. bekezdés alkalmazandó olyan, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezéseinek olyan vonatkozó fordulatai helyett, amelyek olyan tevékenységeket sorolnak fel tételesen, amelyek nem minősülnek állandó telephelynek akkor sem, ha a tevékenységet állandó üzleti helyen végzik (vagy pedig valamely a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény hasonlóan működő rendelkezései helyett).
b) A 4. bekezdés alkalmazandó valamely, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény (adott esetben a 2. vagy 3. bekezdés által módosított) olyan rendelkezései helyett, amelyek olyan tevékenységeket sorolnak fel tételesen, amelyek nem keletkeztetnek állandó telephelyet akkor sem, ha a tevékenységet állandó üzleti helyen végzik (vagy pedig valamely a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény hasonlóan működő rendelkezései helyett).
6. Bármely Fél fenntarthatja magának a jogot:
a) arra, hogy jelen cikket egyáltalán ne alkalmazza a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire;
b) arra, hogy a 2. bekezdést ne alkalmazza azon, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire, amelyek kifejezetten rögzítik, hogy tevékenységek valamely listája kizárólag akkor nem minősül állandó telephelynek, ha mindegyik tevékenység előkészítő vagy kiegészítő jellegű;
c) arra, hogy a 4. bekezdést ne alkalmazza a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire.
7. Mindegyik olyan Fél, amelyik az 1. bekezdésben foglalt valamely opciót választja, köteles az általa választott opcióról a Letéteményest értesíteni. Az ilyen értesítésnek a küldő azon, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeinek listáját is tartalmaznia kell, amelyek az 5. bekezdés a) albekezdésében leírt rendelkezést tartalmaznak, e rendelkezések cikke és bekezdése számának megadásával. Egy opció kizárólag abban az esetben alkalmazandó valamely a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény adott rendelkezésére, amennyiben mindegyik szerződő joghatóság ugyanazon opció alkalmazását választotta és e rendelkezésre vonatkozóan ilyen értesítést tettek.
8. Mindegyik olyan Fél, amelyik nem élt az 6. bekezdés a) vagy c) albekezdésében meghatározott fenntartással és nem választja az 1. bekezdésben foglalt egyik opciót sem, köteles a Letéteményest értesíteni arról, hogy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó egyes adóegyezményei tartalmaznak-e az 5. bekezdés b) albekezdésében leírt rendelkezést; továbbá arról is, hogy mi az egyes ilyen rendelkezések cikkének és bekezdésének száma. Az 4. bekezdés kizárólag abban az esetben alkalmazandó valamely, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény adott rendelkezésére, amennyiben - e bekezdés vagy a 7. bekezdés alapján - e rendelkezésre vonatkozóan mindegyik szerződő joghatóság ilyen értesítést tett.
1. Kizárólag annak céljára, hogy meghatározzák, hogy az olyan időtartam(ok), amelyekre valamely a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény azon rendelkezése hivatkozik, amely olyan időtartamo(ka)t köt ki, amelyek elteltével meghatározott projektek vagy tevékenységek állandó telephelyet keletkeztetnek:
a) amennyiben valamely szerződő joghatóság vállalkozása a másik szerződő joghatóságban olyan helyen végez tevékenységeket, ami építési területnek, építési projektnek, beszerelési projektnek vagy egyéb, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény vonatkozó rendelkezésében meghatározott projektnek minősül, vagy pedig ilyen hellyel kapcsolatban felügyeleti vagy tanácsadói tevékenységeket végez, egy, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezménynek az ilyen tevékenységekre hivatkozó valamely rendelkezése esetében, és e tevékenységeket egy vagy több olyan időszakban végzi, amelyek együttes időtartama 30 napot meghalad anélkül, hogy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény vonatkozó rendelkezésében foglalt időtartamo(ka)t meghaladná; és
b) amennyiben az elsőként említett vállalkozáshoz szorosan kapcsolódó egy vagy több vállalkozás egymáshoz kapcsolódó tevékenységeket végez ebben a másik szerződő joghatóságban ugyanazon építési területen, építési projekten, beszerelési projekten (vagy ahol a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény releváns rendelkezése vonatkozik a felügyeleti vagy tanácsadói tevékenységre, azokhoz kapcsolódóan) vagy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény vonatkozó rendelkezésében meghatározott más helyen és olyan, különböző időszakokban, amelyek mindegyikének időtartama meghaladja a 30 napot,
ezen eltérő időtartamokat hozzá kell adni ahhoz az összesített időtartamhoz, amely alatt az elsőként említett vállalkozás azon építési területen, építési projekten, beszerelési projekten vagy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény vonatkozó rendelkezésében meghatározott más helyen tevékenységeket végzett.
2. Az 1. bekezdés alkalmazandó a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezései hiányában, illetve rendelkezései helyett olyan mértékben, amilyenben e rendelkezések szabályozzák szerződéseknek külön-külön, több részre való felosztását annak érdekében, hogy megkerüljék az állandó telephelyek keletkezésével kapcsolatos időtartam(ok) alkalmazását az 1. bekezdésben meghatározott konkrét projektek vagy tevékenységek vonatkozásában.
3. Bármely Fél fenntarthatja magának a jogot:
a) arra, hogy jelen cikket egyáltalán ne alkalmazza a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire;
b) arra, hogy jelen cikket egyáltalán ne alkalmazza a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeinek a természeti erőforrások feltárásával és kiaknázásával kapcsolatos rendelkezéseire.
4. Mindegyik olyan Fél, amelyik nem élt az 3. bekezdés a) albekezdésében meghatározott fenntartással, köteles a Letéteményest értesíteni arról, hogy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó egyes adóegyezményei tartalmaznak-e olyan - a 2. bekezdésben leírt - rendelkezést, amelyre nem vonatkozik a 3. bekezdés b) albekezdésében meghatározott fenntartás; továbbá arról, hogy mi az egyes ilyen rendelkezések cikkének és bekezdésének száma. Amennyiben mindegyik szerződő joghatóság ilyen módon értesítette a Letéteményest az adott, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény vonatkozó rendelkezéséről, a 2. bekezdés által biztosított mértékben e rendelkezés helyébe lépnek az 1. bekezdés rendelkezései. Egyéb esetekben az 1. bekezdés csupán olyan mértékben lép a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezése helyébe, amilyen mértékben az nem egyeztethető össze az 1. bekezdéssel.
1. Valamely, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény azon rendelkezései szempontjából, amelyeket a 12. cikk (Az állandó telephelynek történő minősítés mesterséges elkerülése bizományosi megbízások és hasonló stratégiák által) 2. bekezdése, a 13. cikk (Az állandó telephelynek történő minősítés mesterséges elkerülése egyes tevékenységi kivételek által) 4. bekezdése vagy a 14. cikk (Szerződések feldarabolása) 1. bekezdése módosít, egy személy valamely vállalkozáshoz szorosan kapcsolódónak minősül, amennyiben - az eset összes tényének és körülményének figyelembe vétele alapján megállapítható, hogy - az egyik ellenőrzi a másikat vagy pedig mindkettő azonos személyek vagy vállalkozások ellenőrzése alatt áll. Mindenesetre, egy személy egy vállalkozáshoz szorosan kapcsolódónak minősül, amennyiben egyik a másikban - közvetlenül vagy közvetve - a haszonhúzói érdekeltségek több mint 50%-át (vagy pedig - gazdasági társaság esetében - a gazdasági társaság részvényeiben foglalt szavazati jogok és vagyoni érték, vagy a társaság alaptőkéjében való haszonhúzói érdekeltségek több mint 50%-át) birtokolja, vagy pedig akkor, ha egy harmadik személy - közvetlenül vagy közvetve - a haszonhúzói érdekeltségek több mint 50%-át (vagy pedig - gazdasági társaság esetében - a gazdasági társaság részvényeiben foglalt szavazati jogok és vagyoni érték, vagy a társaság alaptőkéjében való haszonhúzói érdekeltségek több mint 50%-át) birtokolja a személyben és a vállalkozásban.
2. Bármelyik olyan Fél, amelyik a 12. cikk (Az állandó telephelynek történő minősítés mesterséges elkerülése képviselői megbízások és hasonló stratégiák által) 4. bekezdésében, a 13. cikk (Az állandó telephelynek történő minősítés mesterséges elkerülése egyes tevékenységi kivételek által) 6. bekezdésének a) vagy c) albekezdésében vagy a 14. cikk (Szerződések feldarabolása) 3. bekezdésének a) albekezdésében foglalt fenntartással élt, fenntarthatja magának a jogot arra, hogy jelen cikket egyáltalán ne alkalmazza azokra a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményekre, amelyekre azon fenntartások vonatkoznak.
1. Amennyiben egy személy úgy ítéli meg, hogy az egyik vagy mindkét szerződő joghatóság intézkedései rá nézve nem a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezéseinek megfelelő adóztatáshoz vezetnek vagy fognak vezetni, úgy a szerződő joghatóságok nemzeti jogszabályai által biztosított jogorvoslatoktól függetlenül, ügyét előterjesztheti bármelyik szerződő joghatóság illetékes hatósága előtt. Az ügyet a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezéseinek nem megfelelő adóztatást eredményező intézkedésről szóló első értesítést követő három éven belül kell előterjeszteni.
2. Az illetékes hatóság amennyiben a kifogást megalapozottnak találja, és önmaga nem képes kielégítő megoldást találni, törekedni fog arra, hogy az ügyet a másik szerződő joghatóság illetékes hatóságával együtt kölcsönös egyetértéssel rendezze azzal a céllal, hogy elkerüljék az olyan adóztatást, amely nem áll összhangban a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezménnyel. Az így létrejött megállapodást a szerződő joghatóságok belső jogszabályaiban előírt határidőktől függetlenül végre kell hajtani.
3. A szerződő joghatóságok illetékes hatóságai törekedni fognak arra, hogy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos nehézségeket vagy kétségeket kölcsönös egyetértéssel oldják fel. Közös tanácskozásokat tarthatnak annak érdekében, hogy olyan esetekben is elkerüljék a kettős adóztatást, amelyekről a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény nem rendelkezik.
4.
a)
i) Az 1. bekezdés első mondatát kell alkalmazni egy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény olyan rendelkezései (vagy ezek részei) helyett vagy ezek hiányában, amelyek előírják, hogy amennyiben egy személy úgy ítéli meg, hogy az egyik vagy mindkét szerződő joghatóság intézkedései rá nézve a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezéseinek nem megfelelő adóztatáshoz vezetnek vagy fognak vezetni, úgy a szerződő joghatóságok nemzeti jogszabályai által biztosított jogorvoslatoktól függetlenül ügyét előterjesztheti az előtt a szerződő joghatóság illetékes hatósága előtt, amelyben belföldi illetőségű, beleértve azokat a rendelkezéseket is, melyek értelmében, ha az adott személy által előterjesztett ügy egy állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmához kapcsolódó a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezéseinek hatálya alá esik, azon szerződő joghatóság illetékes hatósága előtt is elő lehet adni az ügyet, melynek az adott személy az állampolgára.
ii) Az 1. bekezdés második mondatát kell alkalmazni vagy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény olyan rendelkezései helyett, melyek előírják, hogy az 1. bekezdés első mondatában említett ügy előterjesztésére egy meghatározott időszakon belül kell sort keríteni, mely időszak a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezéseinek nem megfelelő adóztatást eredményező intézkedésekről szóló első értesítést követő három évnél rövidebb, vagy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezménynek az ügy előterjesztésére lehetőséget biztosító időszakot előíró rendelkezése hiányában.
b)
i) A 2. bekezdés első mondatát kell alkalmazni egy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény olyan rendelkezéseinek hiányában, melyek előírják, hogy az illetékes hatóságnak, mely számára az 1. bekezdésben említett személy előterjeszti az ügyet, törekednie kell az ügy kölcsönös megállapodás révén történő rendezésére a másik szerződő joghatóság illetékes hatóságával a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezménynek nem megfelelő adóztatás elkerülése érdekében, amennyiben kifogást megalapozottnak találja, és amennyiben maga az illetékes hatóság nem tud kielégítő megoldást találni.
ii) A 2. bekezdés második mondatát kell alkalmazni egy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény olyan rendelkezéseinek hiányában, melyek előírják, hogy minden létrejött megállapodást a szerződő joghatóságok nemzeti jogszabályaiban előírt határidőktől függetlenül végre kell hajtani.
c)
i) A 3. bekezdés első mondatát kell alkalmazni egy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény olyan rendelkezéseinek hiányában, melyek előírják, hogy a szerződő joghatóságok illetékes hatóságainak törekedniük kell a kölcsönös megállapodás útján történő rendezésre minden olyan nehézség vagy kétség esetében, mely a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény értelmezése vagy alkalmazása során felmerül.
ii) A 3. bekezdés második mondatát kell alkalmazni egy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény olyan rendelkezéseinek hiányában, melyek előírják, hogy a szerződő joghatóságok illetékes hatóságai egyeztethetnek egymással a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményben nem meghatározott ügyekben a kettős adóztatás megszüntetése érdekében.
5. Bármely Fél fenntarthatja a jogot arra, hogy:
a) az 1. bekezdés első mondatát ne alkalmazza a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire azon az alapon, hogy szándékában áll megfelelni a vitarendezés fejlesztésére irányuló minimumszabályoknak az OECD/G20 BEPS csomagnak megfelelően úgy, hogy biztosítja, hogy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményei (kivéve az olyan, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményt, mely engedélyezi, hogy egy személy bármely szerződő joghatóság illetékes hatósága előtt előterjessze az ügyét) értelmében, amennyiben egy személy úgy ítéli meg, hogy a szerződő joghatóság intézkedései rá nézve a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezéseinek nem megfelelő adóztatáshoz vezetnek, akkor - a szerződő joghatóság nemzeti jogszabályai által biztosított jogorvoslataitól függetlenül - előterjesztheti ügyét azon szerződő joghatóság illetékes hatósága előtt, melyben az adott személy belföldi illetőségű, vagy ha az adott személy által előterjesztett ügy egy állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmához kapcsolódó, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezése hatálya alá esik, akkor annak a szerződő joghatóságnak az illetékes hatósága előtt, melynek az adott személy az állampolgára; és a szerződő joghatóság illetékes hatósága egy kétoldalú értesítési vagy egyeztetési folyamatot dolgoz ki a másik szerződő joghatóság illetékes hatóságával azokban az ügyekben, amelyekben az adózó kifogását nem tekinti megalapozottnak az az illetékes hatóság, mely számára előterjesztették a kölcsönös egyeztető eljárási ügyet;
b) az 1. bekezdés második mondatát ne alkalmazza a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire, melyek nem írják elő, hogy az 1. bekezdés első mondatában hivatkozott ügyet egy meghatározott időszakon belül kell előadni, azon az alapon, hogy a Fél szándékában áll megfelelni a vitarendezés fejlesztésére irányuló minimumszabályoknak az OECD/G20 BEPS csomagnak megfelelően azáltal, hogy biztosítja, hogy az összes ilyen, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény alkalmazásában az 1. bekezdésben hivatkozott adózónak lehetősége lesz az ügyet a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezéseinek nem megfelelő adóztatást eredményező intézkedésről szóló első értesítést követő legalább három évig előadnia;
c) a 2. bekezdés második mondatát ne alkalmazza a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire azon az alapon, hogy az összes a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény alkalmazásában:
i) a kölcsönös egyeztető eljárás útján létrejött összes megállapodást a szerződő joghatóságok nemzeti jogszabályaiban lévő bármilyen határidőtől függetlenül végre kell hajtani; vagy
ii) szándékában áll megfelelni a vitarendezés fejlesztésére vonatkozó minimumszabályoknak az OECD/G20 BEPS csomagnak megfelelően azáltal, hogy a kétoldalú egyezmény tárgyalásai során elfogad egy olyan szerződéses rendelkezést, amely előírja, hogy:
A) a szerződő joghatóságok nem végezhetnek kiigazítást azzal a nyereséggel kapcsolatban, mely az egyik szerződő joghatóság vállalkozása állandó telephelyének tudható be egy olyan időszakot követően, melyben mindkét szerződő joghatóság kölcsönösen megállapodott, annak az adóévnek a végétől, melyben a nyereséget az állandó telephelynek kellett volna betudni (ez a rendelkezés nem alkalmazható csalás, szándékos mulasztás vagy vétkes gondatlanság esetén); és
B) a szerződő joghatóságok nem számíthatják hozzá egy vállalkozás nyereségéhez - és nem adóztathatják ennek megfelelően - azt a nyereséget, melyet a vállalkozás elért volna, azonban ezt a nyereséget a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó rendelkezésében hivatkozott feltételek miatt nem érte el, egy olyan időszakot követően, melyben mindkét szerződő joghatóság kölcsönösen megállapodott, annak az adóévnek a végétől, melyben a nyereséget a vállalkozás elérte volna (ez a rendelkezés nem alkalmazható csalás, szándékos mulasztás vagy vétkes gondatlanság esetén).
6.
a) Minden Félnek, aki nem élt fenntartással az 5. bekezdés a) albekezdésében leírt módon, értesítenie kell a Letéteményest arról, hogy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó egyes adóegyezményei tartalmaznak-e a 4. bekezdés a) albekezdésének i) pontjában leírt rendelkezést, és amennyiben igen, akkor mi az egyes ilyen rendelkezések cikkének és bekezdésének száma. Amennyiben mindegyik szerződő joghatóság értesítést tett egy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezésére vonatkozóan, akkor ennek a rendelkezésnek a helyébe az 1. bekezdés első mondata lép. Más esetekben az 1. bekezdés első mondata csak olyan mértékben lép a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezéseinek helyébe, amilyen mértékben azok a rendelkezések összeegyeztethetetlenek ezzel a mondattal.
b) Minden Félnek, aki nem élt fenntartással az 5. bekezdés a) albekezdésében leírt módon, értesítenie kell a Letéteményest:
i) az olyan rendelkezést tartalmazó, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményei listáját, mely előírja, hogy az 1. bekezdés első mondatában említett ügy előterjesztésére egy meghatározott időszakon belül kell sort keríteni, mely időszak a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezéseinek nem megfelelő adóztatást eredményező intézkedésről szóló első értesítést követő három évnél rövidebb, valamint meg kell adnia az ilyen rendelkezések cikkének és bekezdésének számát is; egy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezésének helyébe az 1. bekezdés második mondata lép, amennyiben az összes szerződő joghatóság ilyen értesítést tett az adott rendelkezésre vonatkozóan; más esetekben az ii) pontra való figyelemmel az 1. bekezdés második mondata csak olyan mértékben lép a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezéseinek helyébe, amilyen mértékben azok a rendelkezések összeegyeztethetetlenek az 1. bekezdés második mondatával;
ii) az olyan rendelkezést tartalmazó, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményei listáját, mely előírja, hogy az 1. bekezdés első mondatában említett ügy előterjesztésére egy meghatározott időszakon belül kell sort keríteni, mely időszak a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezéseinek nem megfelelő adóztatást eredményező intézkedésről szóló első értesítést követő legalább három évig tart, valamint meg kell adnia az ilyen rendelkezések cikkének és bekezdésének számát is; az 1. bekezdés második mondata nem alkalmazható egy, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményre, amennyiben bármely szerződő joghatóság ilyen értesítést tett az adott, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményre vonatkozóan.
c) Minden Félnek értesítenie kell a Letéteményest:
i) az olyan, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményei listájáról, melyek nem tartalmazzák a 4. bekezdés b) albekezdésének i) pontjában leírt rendelkezést; a 2. bekezdés első mondatát csak akkor kell alkalmazni egy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményre, amennyiben minden szerződő joghatóság ilyen értesítést tett az adott, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményre vonatkozóan;
ii) olyan részes Fél esetében, aki nem élt az 5. bekezdés c) albekezdésében leírt fenntartással, a Félnek az olyan, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményei listájáról, amelyek nem tartalmazzák a 4. bekezdés b) albekezdésének ii) pontjában leírt rendelkezést; a 2. bekezdés második mondatát csak akkor kell alkalmazni egy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményre, amennyiben minden szerződő joghatóság ilyen értesítést tett az adott, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményre vonatkozóan.
d) Minden Félnek értesítenie kell a Letéteményest:
i) az olyan, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményei listájáról, melyek nem tartalmazzák a 4. bekezdés c) albekezdésének i) pontjában leírt rendelkezést; a 3. bekezdés első mondatát csak akkor kell alkalmazni egy, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményre, amennyiben minden szerződő joghatóság ilyen értesítést tett az adott, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményre vonatkozóan;
ii) az olyan, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményei listájáról, melyek nem tartalmazzák a 4. bekezdés c) albekezdésének ii) pontjában leírt rendelkezést; a 3. bekezdés második mondatát csak akkor kell alkalmazni egy, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményre, amennyiben minden szerződő joghatóság ilyen értesítést tett az adott, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményre vonatkozóan.
1. Amennyiben az egyik szerződő joghatóság ezen szerződő joghatóság valamely vállalkozásának a nyereségéhez olyan nyereséget számít hozzá - és adóztat meg ennek megfelelően - amelyet a másik szerződő joghatóság vállalkozásánál ebben a másik szerződő joghatóságban megadóztattak, és az így hozzászámított nyereség olyan, amelyet az elsőként említett szerződő joghatóság vállalkozása ért volna el, ha a két vállalkozás olyan feltételekben állapodott volna meg, mint amilyenekben független vállalkozások egymással megállapodnának, úgy a másik szerződő joghatóságnak megfelelően ki kell igazítania az ilyen nyereségre kivetett adó összegét. Az ilyen kiigazítás megállapításánál kellően figyelembe kell venni a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény egyéb rendelkezéseit, és a szerződő joghatóságok illetékes hatóságai szükség esetén egyeztetnek egymással.
2. Az 1. bekezdést kell alkalmazni olyan rendelkezés helyett vagy hiányában, mely előírja a szerződő joghatóság számára, hogy megfelelően kiigazítsa a szerződő joghatóság vállalkozásának nyereségére kivetett adó összegét, amennyiben a másik szerződő joghatóság hozzászámítja ezt a nyereséget a másik szerződő joghatóság vállalkozásának nyereségéhez, és ennek megfelelően adóztatja meg ezt a nyereséget, és ez a hozzáadott nyereség olyan nyereség, amelyet akkor ért volna el a másik szerződő joghatóság vállalkozása, ha a két vállalkozás olyan feltételekben állapodott volna meg, mint amilyenekben független vállalkozások egymással megállapodnának.
3. Bármely Fél fenntarthatja a jogot arra, hogy:
a) a teljes jelen cikket ne alkalmazza a Fél olyan a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire, melyek már tartalmazzák a 2. bekezdésben leírt rendelkezést;
b) a teljes jelen cikket ne alkalmazza a Fél a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire azon az alapon, hogy a részes Fél, amennyiben a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményéből hiányzik a 2. bekezdésben hivatkozott rendelkezés:
i) megteszi az 1. bekezdésben hivatkozott megfelelő kiigazítást; vagy
ii) az illetékes hatósága törekszik az ügy megoldására egy, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény kölcsönös egyeztető eljárásra vonatkozó rendelkezéseinek értelmében;
c) olyan részes Fél esetében, aki a 16. cikk (Kölcsönös egyeztető eljárás) 5. bekezdés c) albekezdésének ii) pontja szerint fenntartással élt, a teljes jelen cikket ne alkalmazza a Fél jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire azon az alapon, hogy a Fél a kétoldalú adóegyezmény tárgyalásai keretében elfogadja az 1. bekezdésben szereplő fajtájú szerződéses rendelkezést, feltéve, hogy a szerződő joghatóságok megállapodásra tudtak jutni az adott rendelkezéssel és a 16. cikk (Kölcsönös egyeztető eljárás) 5. bekezdés c) albekezdésének ii) pontjában leírt rendelkezésekkel kapcsolatban.
4. Minden Félnek, aki nem élt fenntartással a 3. bekezdésben leírt módon, értesítenie kell a Letéteményest arról, hogy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó egyes adóegyezményei tartalmazzák-e a 2. bekezdés leírt rendelkezést, és ha igen, közölnie kell az egyes rendelkezések cikkének és bekezdésének számát. Amennyiben minden szerződő joghatóság ilyen értesítést tett egy, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezésére vonatkozóan, akkor annak a rendelkezésnek a helyébe az 1. bekezdés rendelkezései lépnek. Más esetekben az 1. bekezdés csak olyan mértékben lép az a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezéseinek helyébe, amilyen mértékben azok a rendelkezések összeegyeztethetetlenek az 1. bekezdéssel.
Bármely Fél dönthet a jelen rész alkalmazása mellett a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire vonatkozóan, és ennek megfelelően értesíti a Letéteményest. A jelen részt csak akkor kell alkalmazni két szerződő joghatóság tekintetében a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményre, amennyiben mindkét szerződő joghatóság ilyen értesítést tett.
1. Amennyiben:
a) egy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezése alapján (ahogy azt a 16. cikk [Kölcsönös egyeztető eljárás] 1. bekezdése módosíthatja), amely előírja, hogy egy személy ügyét előterjesztheti a szerződő joghatóság illetékes hatóságához, ha a személy úgy ítéli meg, hogy az egyik vagy mindkét szerződő joghatóság intézkedései rá nézve olyan adóztatáshoz vezetnek vagy fognak vezetni, amely nem felel meg a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezéseinek (ahogy azt az Egyezmény módosíthatja), egy személy előterjesztette egy ügyet a szerződő joghatóság illetékes hatósága előtt az alapján, hogy az egyik vagy mindkét szerződő joghatóság intézkedései az adott személyre nézve olyan adóztatáshoz vezettek, amely nem felel meg a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezéseinek (ahogy azt az Egyezmény módosíthatja); és
b) az illetékes hatóságok nem tudnak megállapodásra jutni az adott ügy megoldása tekintetében a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény (ahogy azt a 16. cikk 2. bekezdése [Kölcsönös egyeztető eljárás] módosíthatja) rendelkezésének megfelelően, amely előírja, hogy az illetékes hatóságnak törekednie kell, hogy az ügyet a másik szerződő joghatóság illetékes hatóságával kölcsönös egyeztetés útján rendezze két éven belül, amely - esettől függően - a 8. vagy 9. bekezdésben meghatározott kezdőnaptól indul (hacsak ezen időszak letelte előtt a szerződő joghatóságok illetékes hatóságai nem egyeztek meg eltérő időszakban az adott üggyel kapcsolatban, és értesítették erről a megállapodásról az ügyet előterjesztő személyt),
az üggyel kapcsolatban felmerült minden megoldatlan kérdést, ha a személy írásban ezt kéri, választottbírósági eljárásnak kell alávetni a jelen részben leírt módon a szerződő joghatóságok illetékes hatóságai által a 10. bekezdés rendelkezései alapján egyeztetett szabályoknak vagy eljárásnak megfelelően.
2. Amennyiben egy illetékes hatóság felfüggesztette az 1. bekezdésben említett kölcsönös egyeztető eljárást egy vagy több azonos kérdésre vonatkozó, bíróság vagy közigazgatási bíróság előtt folyó ügy miatt, akkor az 1. bekezdés b) albekezdésben meghatározott időszak szünetel, amíg a bíróság vagy a közigazgatási bíróság jogerős határozatot nem hoz, vagy amíg fel nem függesztik vagy vissza nem vonják az ügyet. Továbbá amennyiben az ügyet előterjesztő személy és az illetékes hatóság megegyeznek a kölcsönös egyeztető eljárás felfüggesztésében, az 1. bekezdés b) albekezdésében meghatározott időszak szünetel addig, amíg a felfüggesztésnek véget nem vetnek.
3. Amennyiben mindkét illetékes hatóság egyetért abban, hogy az ügy által közvetlenül érintett személy nem nyújtotta be időben a bármelyik illetékes hatóság által az 1. bekezdés b) albekezdésében meghatározott időszak kezdetét követően kért további lényeges információkat, akkor az 1. bekezdés b) albekezdésében meghatározott időszak azzal az idővel meghosszabbodik, amely megfelel az információ bekérésének napjával kezdődő és az információ rendelkezésre bocsátásának napjával végződő időszaknak.
4.
a) A választottbíróság elé terjesztett kérdésekre vonatkozó választottbírósági döntést az 1. bekezdésben említett, az ügyre vonatkozó kölcsönös megállapodáson keresztül kell végrehajtani. A választottbírósági döntés végleges.
b) A választottbírósági döntés az alábbi esetek kivételével a szerződő joghatóságokra nézve kötelező érvényű:
i) ha az ügy által közvetlenül érintett személy nem fogadja el a választottbírósági döntést végrehajtó kölcsönös megállapodást. Ilyen esetben az ügy nem jogosult további megfontolásra az illetékes hatóságok részéről. Az ügyben hozott választottbírósági döntést végrehajtó kölcsönös megállapodás nem tekinthető elfogadottnak az ügy által közvetlenül érintett személy által, amennyiben az ügy által közvetlenül érintett bármely személy a kölcsönös megállapodásról szóló értesítés részére történő elküldését követő 60 napon belül nem vonja vissza a választottbírósági döntést végrehajtó kölcsönös megállapodásban megoldott összes kérdés bármilyen bíróság vagy közigazgatási bíróság általi megfontolásra irányuló kérelmét, illetve nem szünteti meg más módon az ilyen kérelemre vonatkozó, folyamatban lévő összes bírósági és közigazgatási eljárást a kölcsönös megállapodásnak megfelelő módon.
ii) ha az egyik szerződő joghatóság bíróságának jogerős határozata alapján érvénytelen a választottbírósági döntés. Ilyen esetben a választottbírósági eljárásra irányuló 1. bekezdés szerinti kérelem nem tekintendő benyújtottnak, és a választottbírósági eljárás nem tekintendő lefolytatottnak (kivéve a 21. cikk [A választottbírósági eljárásokkal kapcsolatos titoktartás] és a 25. cikk [A választottbírósági eljárások költségei] alkalmazásában). Ilyen esetben a választottbírósági eljárásra irányuló új kérelmet lehet benyújtani, hacsak az illetékes hatóságok meg nem egyeznek abban, hogy ilyen új kérelemnek nincs helye.
iii) ha az ügy által közvetlenül érintett személy a választottbírósági döntést végrehajtó kölcsönös megállapodásban rendezett kérdésekkel kapcsolatban bármilyen bíróság vagy közigazgatási bíróság előtt peres eljárást folytat.
5. Az az illetékes hatóság, amely az 1. bekezdés a) albekezdésében leírt módon megkapta a kölcsönös egyeztető eljárás megindítására irányuló kérelmet, a kérelem beérkezését követő két naptári hónapon belül:
a) értesítést küld az ügyet elterjesztő személynek arról, hogy megkapta a kérelmet; és
b) értesítést küld a kérésről a másik szerződő joghatóság illetékes hatóságának a kérelem másolatával együtt.
6. Az illetékes hatóság a kölcsönös egyeztető eljárásra irányuló kérelem (vagy a másik szerződő joghatóság illetékes hatósága által küldött másolata) beérkezését követő három naptári hónapon belül vagy:
a) értesíti az ügyet előterjesztő személyt és a másik illetékes hatóságot arról, hogy megkapta az ügy érdemi megfontolásához szükséges információkat; vagy
b) ebből a célból további információkat kér az adott személytől.
7. Amennyiben a 6. bekezdés b) albekezdésének megfelelően egyik vagy mindkét illetékes hatóság az ügy érdemi megfontolásához szükséges további információkat kért attól személytől, aki előterjesztette az ügyet, a további információt kérő illetékes hatóság az adott személy által elküldött további információk megérkezését követő három naptári hónapon belül értesíti az adott személyt és a másik illetékes hatóságot arról, hogy vagy:
a) megkapta a kért információkat; vagy
b) továbbra is hiányzik a kért információk egy része.
8. Amennyiben egyik illetékes hatóság sem kért további információkat a 6. bekezdés b) albekezdésének megfelelően, az 1. bekezdésben említett kezdődátum a következő időpontok közül a korábbi:
a) az az időpont, amelyen mindkét illetékes hatóság értesítette az ügyet előterjesztő személyt a 6. bekezdés a) albekezdésének megfelelően; és
b) az az időpont, amely a másik szerződő joghatóság illetékes hatósága részére szóló, az 5. bekezdés b) albekezdés szerinti értesítést három naptári hónappal követi.
9. Amennyiben további információk bekérésére került sor a 6. bekezdés b) albekezdésének megfelelően, az 1. bekezdésben említett kezdődátum a következő időpontok közül a korábbi:
a) az későbbi időpont, amelyen a további információkat kérő illetékes hatóság értesítette az ügyet előadó személyt és a másik illetékes hatóságot a 7. bekezdés a) albekezdésének megfelelően; és
b) az az időpont, amely három naptári hónappal követi azt a napot, amikor mindkét illetékes hatóság megkapta az ügyet előterjesztő személytől a mindkét illetékes hatóság által kért összes információt.
Ha azonban egyik vagy mindkét illetékes hatóság a 7. bekezdés b) albekezdésében említett értesítést küld, akkor ezt az értesítést további információra irányuló kérésnek kell tekinteni a 6. bekezdés b) albekezdésének megfelelően.
10. A szerződő joghatóságok illetékes hatóságai kölcsönös megállapodás útján (a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény kölcsönös egyeztető eljárásáról szóló cikkének megfelelően) rendezik az ebben a részben szereplő rendelkezések alkalmazásának módját, beleértve azt a minimális információt is, amely az egyes illetékes hatóságok számára szükséges az ügy érdemi megfontolásához. Az ilyen megállapodás megkötésére az előtt az időpont előtt kerül sor, amelyen egy ügy megoldatlan kérdéseit legkorábban választottbíróság elé lehet terjeszteni, és a megállapodást ezt követően időről időre módosítani lehet.
11. Ennek a cikknek a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire történő alkalmazása céljából a részes Fél fenntarthatja a jogot, hogy az 1. bekezdés b) albekezdésében előírt kétéves időszak helyett hároméves időszakot alkalmazzon.
12. Bármely Fél fenntarthatja a jogot a következő szabályok alkalmazására a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire vonatkozóan, tekintet nélkül e cikk egyéb rendelkezéseire,:
a) nem lehet választottbíróság elé terjeszteni az egyébiránt a jelen Egyezményben meghatározott választottbírósági eljárás hatálya alá tartozó, kölcsönös egyeztető eljárás során felmerülő megoldatlan kérdést, ha bármelyik szerződő joghatóság bírósága vagy közigazgatási bírósága korábban már döntést hozott ebben a kérdésben;
b) ha bármikor - a választottbírósági eljárásra irányuló kérelem benyújtása után és az előtt, hogy a választottbírói testület közölte volna a döntését a szerződő joghatóságok illetékes hatóságaival - döntés születik egyik szerződő joghatóság bírósága vagy közigazgatási bírósága részéről a kérdést illetően, akkor a választottbírósági eljárás megszűnik.
1. Amennyiben a szerződő joghatóságok illetékes hatóságai eltérő szabályokban nem állapodnak meg, jelen rész tekintetében a 2-4. bekezdéseket kell alkalmazni.
2. A választottbírói testület tagjainak kinevezésére a következő szabályok vonatkoznak:
a) A választottbírói testület három, nemzetközi adóügyekben szakértelemmel vagy tapasztalattal rendelkező egyéni tagból áll.
b) A választottbírósági eljárásra irányuló, a 19. cikk (Kötelező erejű választottbírósági eljárás) 1. bekezdésének megfelelő kérelem időpontjától számított 60 napon belül mindkét illetékes hatóság kinevez egy testületi tagot. Az ekképpen kinevezett két testületi tag a kinevezések időpontja közül a későbbitől számított 60 napon belül kinevez egy harmadik tagot, aki a választottbírói testület elnöki tisztségét látja el. Az elnök nem lehet állampolgára egyik szerződő joghatóságnak sem vagy azokban belföldi illetőséggel bíró személy.
c) A választottbírói testületbe kinevezett minden egyes tagnak pártatlannak és a szerződő joghatóságok illetékes hatóságaitól, adóhatóságaitól, pénzügyminisztériumaitól és az ügy által közvetlenül érintett összes személytől (és az ő tanácsadóiktól) függetlennek kell lennie a kinevezés elfogadásának időpontjában; az eljárás során fenn kell tartani pártatlanságát és függetlenségét; majd ezt követően ésszerű ideig tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely sértené a választottbírók pártatlanságának és függetlenségének látszatát az eljárással kapcsolatban.
3. Amennyiben egy szerződő joghatóság illetékes hatósága nem nevez ki választottbírói testületi tagot a 2. bekezdésben vagy a szerződő joghatóságok illetékes hatóságai által elfogadott módon és határidőn belül, akkor az adott illetékes hatóság nevében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Adópolitikai és Adóigazgatósági Központjának legmagasabb beosztású tisztviselője nevez ki egy tagot, aki egyik szerződő joghatóságnak sem állampolgára.
4. Amennyiben a választottbírói testület két eredeti tagja nem nevez ki elnököt a 2. bekezdésben vagy a szerződő joghatóságok illetékes hatóságai által elfogadott módon és határidőn belül, akkor a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Adópolitikai és Adóigazgatósági Központjának legmagasabb beosztású tisztviselője nevez ki elnököt, aki egyik szerződő joghatóságnak sem állampolgára.
1. Kizárólag a jelen rész és a vonatkozó, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény, valamint a szerződő joghatóságok információcserére, titoktartásra és adminisztratív segítségnyújtásra vonatkozó nemzeti jogszabályai rendelkezéseinek alkalmazásában a választottbírói testület tagjai, továbbá tagonként maximum három fő munkatárs (és a leendő választottbírók kizárólag a választottbírókra vonatkozó követelmények teljesítésére irányuló képességük igazolásához szükséges mértékben) tekinthetőek olyan személyeknek vagy hatóságoknak, akik számára információt lehet feltárni. A választottbírói testület vagy a leendő választottbírók által kapott információ, valamint a választottbírói testülettől az illetékes hatóságok által kapott információ a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény információcserével és adminisztratív segítségnyújtással kapcsolatos rendelkezéseinek megfelelően kicserélt információnak minősül.
2. A szerződő joghatóságok illetékes hatóságai gondoskodnak arról, hogy a választottbírói testület tagjai és munkatársaik a választottbírósági eljárásban való közreműködésüket megelőzően írásbeli beleegyezésüket adják abba, hogy a választottbírósági eljárással kapcsolatos bármely információt a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény információcserével és adminisztratív segítségnyújtással kapcsolatos rendelkezéseiben leírt titoktartási és nyilvánosságra hozatal tilalmára vonatkozó kötelezettségeknek, valamint a szerződő joghatóságok vonatkozó jogszabályainak megfelelően kezelik.
Jelen rész, valamint a vonatkozó, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó, az ügyek kölcsönös egyeztetés révén történő megoldását lehetővé tevő adóegyezmény rendelkezéseinek alkalmazásában, a kölcsönös egyeztető eljárás, valamint a választottbírósági eljárás az ügy tekintetében megszűnik, ha a választottbírósági eljárásra irányuló kérelem benyújtását követően és a választottbírói testület döntésének a szerződő joghatóságok illetékes hatóságaival történő közlését megelőzően bármikor:
a) a szerződő joghatóságok illetékes hatóságai között kölcsönös megállapodás születik az ügy megoldásáról;
vagy
b) az ügyet előadó személy visszavonja a választottbírósági eljárásra vagy a kölcsönös egyeztető eljárásra irányuló kérelmét.
1. Amennyiben a szerződő joghatóságok illetékes hatóságai közösen eltérő szabályokban nem állapodnak meg, a következő szabályokat kell alkalmazni a választottbírósági eljárásra vonatkozóan a jelen rész értelmében:
a) Egy ügy választottbíróság elé terjesztését követően mindkét szerződő joghatóság illetékes hatósága megállapodásban meghatározott időpontig az ügy összes megoldatlan kérdését érintő megoldási javaslatot nyújt be a választottbírói testület részére (figyelembe véve az ügyben a szerződő joghatóságok illetékes hatóságai között korábban létrejött összes megállapodást). A javasolt megoldást meghatározott pénzbeli mennyiségekkel (például bevétellel vagy ráfordítással) kapcsolatos rendelkezésre vagy adott esetben a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezménynek megfelelően kivetett adó maximális mértékére kell korlátozni az ügyben minden kiigazítás vagy hasonló kérdés esetében. Olyan ügyben, amely esetében a szerződő joghatóságok illetékes hatóságai nem jutottak megállapodásra a vonatkozó, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezésének alkalmazási feltételeivel kapcsolatos kérdésben (továbbiakban: „küszöbkérdés”), mint például abban, hogy egy magánszemély adóügyi illetőséggel bír-e, vagy létezik-e állandó telephely, az illetékes hatóságok alternatív megoldási javaslatokat nyújthatnak be azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, amelyek eldöntése az ilyen küszöbkérdések megválaszolásától függ.
b) Az egyes szerződő joghatóságok illetékes hatósága szintén benyújthat egy alátámasztó szakmai véleményt a választottbírói testület által történő megfontolás céljából. Minden egyes illetékes hatóság, amely megoldási javaslatot vagy alátámasztó szakmai véleményt nyújt be, elküldi ennek másolatát a másik illetékes hatóságnak a megoldási javaslat és az alátámasztó szakmai véleményt esedékességi időpontjáig. Emellett megállapodásban rögzített időpontig bármely illetékes hatóság benyújthat a választottbírói testület számára egy válaszbeadványt a másik illetékes hatóság által benyújtott megoldási javaslattal vagy alátámasztó szakmai véleménnyel kapcsolatban. Minden válaszbeadvány másolatát a másik illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani a válaszbeadvány esedékességének időpontjáig.
c) A választottbírói testület saját döntéseként az illetékes hatóságok által az ügyben benyújtott megoldási javaslatok közül választ ki egyet az egyes kérdésekre és az egyes küszöbkérdésekre vonatkozóan, és nem kell tartalmaznia elemzést vagy bármilyen más magyarázatot. A választottbírósági döntés elfogadására a testületi tagok egyszerű többségével kerül sor. A választottbírói testület írásban közli a döntését a szerződő joghatóságok illetékes hatóságaival. A választottbírósági döntésnek nincs precedensértéke.
2. A részes Fél fenntarthatja a jogot arra, hogy e cikknek a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire történő alkalmazása céljából az 1. bekezdés ne vonatkozzon a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire. Ilyen esetben, ha a szerződő joghatóságok illetékes hatóságai közösen eltérő szabályokban nem állapodnak meg, a következő szabályokat kell alkalmazni a választottbírósági eljárásra vonatkozóan:
a) Miután egy ügyet a választottbíróság elé terjesztettek, a szerződő joghatóságok illetékes hatóságai a választottbírósági döntéshez szükséges minden információt indokolatlan késedelem nélkül az összes testületi tag rendelkezésére bocsátanak. Amennyiben a szerződő joghatóságok illetékes hatóságai másként nem egyeznek meg, nem lehet a döntés céljából figyelembe venni semmilyen olyan információt, amely nem volt mindkét illetékes hatóság számára elérhető azelőtt, hogy mindkét hatóság megkapta volna a választottbírósági eljárásra irányuló kérelmet.
b) A választottbírói testület a választottbíróság elé terjesztett kérdésekben a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény vonatkozó rendelkezéseinek és figyelemmel ezekre a rendelkezésekre, a szerződő joghatóság nemzeti jogszabályaiban lévő rendelkezéseknek megfelelően dönt. A testületi tagok minden más olyan forrást figyelembe vesznek, amelyet a szerződő joghatóságok illetékes hatóságai esetlegesen kölcsönös megállapodás útján egyértelműen megjelölnek.
c) A választottbírósági döntést írásban kell közölni a szerződő joghatóságok illetékes hatóságaival. A döntés megjelöli az alapul szolgáló jogforrásokat, valamint a döntéshez vezető indokolást. A választottbírósági döntés elfogadására a testületi tagok egyszerű többségével kerül sor. A választottbírósági döntésnek nincs precedensértéke.
3. A 2. bekezdésben leírt fenntartással nem élő Fél fenntarthatja a jogot arra, hogy jelen cikk korábbi bekezdései ne legyenek alkalmazhatóak a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire vonatkozóan az ilyen fenntartással élő Felekkel szemben. Ilyen esetben a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményekben részes szerződő joghatóságok illetékes hatóságai megállapodásra törekszenek a választottbírósági eljárás jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményre alkalmazandó típusával kapcsolatban. Amíg nem születik ilyen megállapodás, nem alkalmazható a 19. cikk (Kötelező erejű választottbírósági eljárás) a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó ezen adóegyezmény tekintetében.
4. Bármely Fél dönthet az 5. bekezdés alkalmazása mellett a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire vonatkozóan, és ennek megfelelően értesíti a Letéteményest. Az 5. bekezdést kell alkalmazni két szerződő joghatóság között a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményre vonatkozóan, amennyiben bármelyik szerződő joghatóság ilyen értesítést tett.
5. A választottbírósági eljárások kezdete előtt a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményben részes szerződő joghatóságok illetékes hatóságai gondoskodnak arról, hogy az ügyet előadó minden személy és a tanácsadóik írásban beleegyezzenek abba, hogy más személy előtt nem tárják fel a választottbírósági eljárás során az illetékes hatóságoktól vagy a választottbírói testülettől kapott információkat. A jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményben foglaltak szerinti kölcsönös egyeztető eljárás, valamint az ebben a részben foglaltak szerinti választottbírósági eljárás az ügyre vonatkozóan megszűnik, amennyiben az ügyet előadó személy vagy ezen személy tanácsadói a választottbírósági eljárásra vonatkozó kérelmet követően és a választottbírói testület döntésének a szerződő joghatóságok illetékes hatóságaival történő közlését megelőzően bármikor súlyosan megsértik ezt a megállapodást.
6. Tekintet nélkül a 4. bekezdésre, az a Fél, aki nem választja az 5. bekezdés alkalmazását, fenntarthatja a jogot arra, hogy az 5. bekezdés ne legyen alkalmazható egy vagy több meghatározott, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire vagy a Fél összes, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményére.
7. Az 5. bekezdés alkalmazását választó Fél fenntarthatja a jogot arra, hogy ez a rész ne vonatkozzon az összes olyan, jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményére, amelyre vonatkozóan a másik szerződő joghatóság fenntartással él a 6. bekezdésnek megfelelően.
1. Ennek a résznek a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire történő alkalmazása céljából a Fél dönthet a 2. bekezdés alkalmazása mellett, és ennek megfelelően értesíti a Letéteményest. A 2. bekezdés csak akkor alkalmazandó két szerződő joghatóság jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményével kapcsolatban, amennyiben mindkét szerződő joghatóság tett ilyen értesítést.
2. Tekintet nélkül a 19. cikk (Kötelező erejű választottbírósági eljárás) 4. bekezdésére, az ezen rész alapján meghozott választottbírósági döntés nem kötelező erejű a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményben részes szerződő joghatóságokra, és nem kell végrehajtani, amennyiben a szerződő joghatóságok illetékes hatóságai a részükre megküldött választottbírósági döntés megérkezésétől számított három naptári hónapon belül az összes megoldatlan kérdés eltérő megoldásában megállapodnak.
3. A 2. bekezdés alkalmazását választó Fél fenntarthatja a jogot arra, hogy a 2. bekezdés csak azokra a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeire vonatkozzon, amelyekre a 23. cikk (A választottbírósági eljárás típusa) 2. bekezdése vonatkozik.
Jelen rész szerinti választottbírósági eljárás során a választottbírói testület tagjainak díjait és kiadásait, valamint a választottbírósági eljárások kapcsán a szerződő joghatóságok részéről felmerült bármilyen költséget a szerződő joghatóságok állják a szerződő joghatóságok illetékes hatóságai között létrejött kölcsönös megállapodásban rendezett módon. Ilyen megállapodás hiányában az egyes szerződő joghatóságok a saját és az általuk kinevezett testületi tag költségeit viselik. A választottbírói testület elnökének költségeit, valamint a választottbírósági eljárás lefolytatásával járó egyéb költségeket egyenlő mértékben állják a szerződő joghatóságok.
1. A 18. cikk (A VI. rész alkalmazása mellett hozott döntés) rendelkezéseinek fenntartásával, a jelen rész rendelkezéseit kell alkalmazni a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezménynek a kölcsönös egyeztető eljárás során felmerülő megválaszolatlan kérdések választottbírósági tárgyalására vonatkozó rendelkezései helyett vagy ezek hiányában. Az ennek a résznek az alkalmazása mellett döntő minden Fél értesíti a Letéteményest arról, hogy a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményei - kivéve azokat, amelyekre a 4. bekezdés szerinti fenntartás vonatkozik - tartalmaznak-e ilyen rendelkezést, és ha igen, közli az egyes rendelkezések cikkének és bekezdésének számát. Amennyiben két szerződő joghatóság értesítést tett egy jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendelkezésére vonatkozóan, annak a rendelkezésnek a helyére a jelen rész rendelkezései lépnek a szerződő joghatóságok között.
2. A kölcsönös egyeztető eljárás során felmerülő semmilyen megoldatlan kérdés - amely egyébiránt a jelen részben meghatározott választottbírósági eljárás hatálya alá tartozik - nem terjeszthető választottbíróság elé, ha a kérdés olyan ügyhöz kapcsolódik, amellyel kapcsolatban választottbírói testület vagy hasonló szerv korábban felállításra került egy olyan két- vagy többoldalú egyezménynek megfelelően, amely a kölcsönös egyeztető eljárás során felmerülő megoldatlan kérdések kötelező erejű választottbírósági eljárását lehetővé teszi.
3. Az 1. bekezdés rendelkezéseinek fenntartásával, az ebben a részben foglaltak nem érintik az egyéb egyezményekből - amelyeknek a szerződő joghatóságok jelenleg vagy a jövőben a Felei - származó, kölcsönös egyeztető eljárás keretében felmerülő megoldatlan kérdések választottbírósági tárgyalására vonatkozó szélesebb körű kötelezettségek teljesítését.
4. Bármely Fél fenntarthatja a jogot arra, hogy e rész ne vonatkozzon egy vagy több meghatározott, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményére (vagy a Fél összes, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményére), amelyek már rendelkeznek a kölcsönös egyeztető eljárás során felmerülő megoldatlan kérdések kötelező erejű választottbírósági eljárásáról.
1. A jelen Egyezmény aláírására 2016. december 31-től van lehetőség a következők számára:
a) minden állam;
b) Guernsey (Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága); Man-sziget (Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága); Jersey (Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága); és
c) bármely más joghatóság, mely jogosult arra, hogy részes Fél legyen a Felek és az aláírók konszenzuson alapuló döntése által.
2. A jelen Egyezmény megerősítéshez, elfogadáshoz vagy jóváhagyáshoz kötött.
1. A 2. bekezdésre figyelemmel, nem lehet fenntartásokkal élni a jelen Egyezménnyel szemben azokat a fenntartásokat kivéve, melyekre az alábbi bekezdések kifejezett engedélyt adnak:
a) 3. cikk 5. bekezdése (Átlátható jogalanyok);
b) 4. cikk 3. bekezdése (Kettős illetőségű jogalanyok);
c) 5. cikk 8. és 9. bekezdése (A kettős adóztatás elkerülésére szolgáló módszerek alkalmazása);
d) 6. cikk 4. bekezdése (A jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendeltetése);
e) 7. cikk 15. és 16. bekezdése (A nemzetközi szerződéssel való visszaélések megakadályozása);
f) 8. cikk 3. bekezdése (Osztalékáthelyezési ügyletek);
g) 9. cikk 6. bekezdése (Olyan jogalanyok részvényeinek vagy vagyoni érdekeltségeinek értékesítéséből származó tőkenyereség, amelyek értéke döntően ingatlanvagyonból származik);
h) 10. cikk 5. bekezdése (Harmadik, joghatóságban elhelyezkedő állandó telephelyekre vonatkozó, visszaélés elleni szabály);
i) 11. cikk 3. bekezdése (Adóegyezmények alkalmazása annak érdekében, hogy korlátozzák egy szerződő Fél ahhoz való jogát, hogy a saját belföldi illetőségű személyeit adóztassa);
j) 12. cikk 4. bekezdése (Az állandó telephelynek történő minősítés mesterséges elkerülése bizományosi megbízások és hasonló stratégiák által);
k) 13. cikk 6. bekezdése (Az állandó telephelynek történő minősítés mesterséges elkerülése egyes tevékenységi kivételek által);
l) 14. cikk 3. bekezdése (Szerződések feldarabolása);
m) 15. cikk 2. bekezdése (Vállalkozáshoz szorosan kapcsolódó személy fogalmának meghatározása);
n) 16. cikk 5. bekezdése (Kölcsönös egyeztető eljárás);
o) 17. cikk 3. bekezdése (Megfelelő kiigazítások);
p) 19. cikk 11. és 12. bekezdése (Kötelező erejű választottbírósági eljárás);
q) 23. cikk 2., 3., 6. és 7. bekezdése (Kötelező erejű választottbírósági eljárás);
r) 24. cikk 3. bekezdése (Eltérő megoldásról szóló megállapodás);
s) 26. cikk 4. bekezdése (Összeegyeztethetőség);
t) 35. cikk 6. és 7. bekezdése (Alkalmazhatóság); és
u) 36. cikk 2. bekezdése (A VI. rész alkalmazhatósága).
2.
a) Az 1. bekezdéstől függetlenül az a Fél, aki a 18. cikknek (A VI. rész alkalmazásának választása) megfelelően a VI. rész (Választottbírósági eljárás) alkalmazását választja egy vagy több fenntartást fogalmazhat meg a VI. rész (Választottbírósági eljárás) rendelkezései értelmében a választottbíróság elé terjeszthető ügyek hatályára vonatkozóan. Az olyan Félnek, aki a 18. cikknek (A VI. rész alkalmazásának választása) megfelelően a VI. rész (Választottbírósági eljárás) alkalmazását választja azután, hogy a jelen Egyezmény részes Fele lett, azzal egy időben kell élnie az ezen albekezdésnek megfelelő fenntartásokkal, hogy a Fél a 18. cikk (A VI. rész alkalmazásának választása) értelmében értesítette a Letéteményest.
b) Az a) albekezdésnek megfelelően tett fenntartások elfogadáshoz kötöttek. Az a) albekezdésnek megfelelően megfogalmazott fenntartást egy Fél által elfogadottnak kell tekinteni, amennyiben a Fél nem értesítette a Letéteményest a fenntartással szembeni tiltakozásáról a következők közül a későbbi időpontig: egy tizenkét naptári hónapot átölelő időszak végéig, mely attól a naptól kezdődik, amikor a Letéteményes értesítést küldött a fenntartásról, vagy addig a napig, amelyen a Fél megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratának letétbe helyezésére sor kerül. Az olyan Fél esetében, aki a 18. cikknek (A VI. rész alkalmazának választása) megfelelően a VI. rész (Választottbírósági eljárás) alkalmazását választja azután, hogy az egyezmény részes fele lett, az a) albekezdésnek megfelelően a más Felek által közölt korábbi fenntartásokkal szembeni kifogásokkal akkor lehet élni, amikor az elsőként említett Fél a 18. cikk (A VI. rész alkalmazásának választása) értelmében értesítette a Letéteményest. Amennyiben az egyik Fél kifogást emel az a) albekezdésnek megfelelően megfogalmazott fenntartással szemben, a teljes VI. rész (Választottbírósági eljárás) nem alkalmazható a kifogást emelő Fél és a fenntartással élő Fél viszonylatában.
3. Hacsak a jelen Egyezmény vonatkozó rendelkezései kifejezetten másként nem írják elő, az 1. vagy 2. bekezdésnek megfelelően megfogalmazott fenntartás:
a) módosítja a fenntartással élő Fél számára egy másik Féllel való kapcsolata vonatkozásában a jelen Egyezmény azon rendelkezéseit, melyekre a fenntartás vonatkozik a fenntartásnak megfelelő mértékben; és
b) ugyanilyen mértékben módosítja ezen rendelkezéseket a másik Fél számára a fenntartással élő Féllel való kapcsolata vonatkozásában.
4. Egy olyan joghatóság vagy terület - amely a 27. cikk (Aláírás és megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás) 1. bekezdés b) vagy c) albekezdésének értelmében nem az egyezmény részes fele - által vagy nevében kötött, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményekre vonatkozó fenntartásokat annak a Félnek kell megtennie, amely az adott joghatóság vagy terület nemzetközi kapcsolataiért felelős. Ezek a fenntartások eltérhetnek az adott Fél által a saját, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményeivel kapcsolatban megfogalmazott fenntartásoktól.
5. A fenntartásokat az aláíráskor vagy a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezésekor kell megtennie figyelemmel a jelen cikk 2., 6. és 9. bekezdésére, valamint a 29. cikk (Értesítések) 5. bekezdésére. Ugyanakkor olyan Fél esetében, aki a 18. cikknek (A VI. rész alkalmazásának választása) megfelelően a VI. rész (Választottbírósági eljárás) alkalmazása mellett dönt azután, hogy az Egyezmény részes Fele lett, a jelen cikk 1. bekezdésének p), q), r) és s) albekezdéseiben leírt fenntartásokat azzal egy időben kell megtenni, hogy a Fél a 18. cikk (A VI. rész alkalmazásának választása) értelmében értesítette a Letéteményest.
6. Ha az aláíráskor kerül sor a fenntartások megfogalmazására, ezeket meg kell erősíteni a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezésekor, hacsak a fenntartásokat tartalmazó dokumentum kifejezetten nem rendelkezik arról, hogy a dokumentum véglegesnek tekintendő a jelen cikk 2., 5. és 9. bekezdései, valamint a 29. cikk (Értesítések) 5. bekezdése alapján.
7. Ha az aláírás időpontjában nem kerül sor fenntartások megfogalmazására, a várható fenntartásokat tartalmazó ideiglenes jegyzéket kell ekkor a Letéteményes rendelkezésére bocsátani.
8. A következő rendelkezések bármelyikének megfelelően megfogalmazott fenntartások esetén a fenntartások megfogalmazásakor a 2. cikk (Fogalmak meghatározása) 1. bekezdés a) albekezdés ii) pontja alapján bejelentett listát kell rendelkezésre bocsátani azokról az egyezményekről, melyek a fenntartás hatálya alá tartoznak a vonatkozó rendelkezésben meghatározott módon (és amennyiben a fenntartás megfogalmazására bármely alábbi rendelkezéseknek megfelelő módon kerül sor, a c), d) és n) albekezdések kivételével, az egyes vonatkozó rendelkezések cikkének és bekezdésének számát is fel kell tüntetni):
a) 3. cikk 5. bekezdés b), c), d), e) és g) albekezdése (Átlátható jogalanyok);
b) 4. cikk 3. bekezdés b), c) és d) albekezdése (Kettős illetőségű jogalanyok);
c) 5. cikk 8. és 9. bekezdése (A kettős adóztatás elkerülését szolgáló módszerek alkalmazása);
d) 6. cikk 4. bekezdése (A jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendeltetése);
e) 7. cikk 15. bekezdés b) és c) albekezdése (A nemzetközi szerződéssel való visszaélések megakadályozása);
f) 8. cikk 3. bekezdés b) albekezdés i), ii) és iii) pontja (Osztalékáthelyezési ügylet);
g) 9. cikk 6. bekezdés d), e) és f) albekezdése (Olyan jogalanyok részvényeinek vagy vagyoni érdekeltségeinek értékesítéséből származó tőkenyereség, amelyek értéke döntően ingatlanvagyonból származik);
h) 10. cikk 5. bekezdés b) és c) albekezdése (Harmadik joghatóságban elhelyezkedő állandó telephelyekre vonatkozó, visszaélés elleni szabály);
i) 11. cikk 3. bekezdés b) albekezdése (Adóegyezmények alkalmazása annak érdekében, hogy korlátozzák egy szerződő Fél ahhoz való jogát, hogy a saját belföldi illetőségű személyeit adóztassa);
j) 13. cikk 6. bekezdés b) albekezdése (Az állandó telephelynek történő minősítés mesterséges elkerülése egyes tevékenységi kivételek által);
k) 14. cikk 3. bekezdés b) albekezdése (Szerződések feldarabolása);
l) 16. cikk 5. bekezdés b) albekezdése (Kölcsönös egyeztető eljárás);
m) 17. cikk 3. bekezdés a) albekezdése (Megfelelő kiigazítások);
n) 23. cikk 6. bekezdése (Kötelező erejű választottbírósági eljárás); és o) 26. cikk 4. bekezdése (Összeegyeztethetőség).
A fenti a)-o) albekezdésekben leírt fenntartások nem vonatkoznak egy olyan, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményre sem, amely nem szerepel a jelen bekezdésben ismertetett listában.
9. Az 1. vagy 2. bekezdésnek megfelelően fenntartással élő bármely Fél bármikor visszavonhatja fenntartását, vagy egy korlátozottabb fenntartással helyettesítheti azt azáltal, hogy értesítést küld a Letéteményesnek. Az ilyen Félnek minden további értesítésről intézkednie kell a 29. cikk (Értesítések) 6. bekezdésének értelmében, mely értesítésekre a fenntartás visszavonásának vagy cseréjének eredményeként szükség lehet. A 35. cikk (Alkalmazhatóság) 7. bekezdésének rendelkezéseire figyelemmel a visszavonás vagy a csere hatályba lép:
a) a kizárólag a jelen Egyezmény részes Feleinek minősülő államokkal vagy joghatóságokkal kötött, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény vonatkozásában, amikor a fenntartás visszavonásáról vagy cseréjéről szóló értesítést a Letéteményes megkapja:
i) a forrásadóra vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatos fenntartások esetében, amennyiben az ilyen adók kivetését előidéző esemény egy hat naptári hónapot felölelő időszak (melynek kezdete az a nap, amikor a Letéteményes közli a fenntartás visszavonásáról vagy cseréjéről szóló értesítést) leteltét követő év januárjának 1. napján vagy ezután következik be; és
ii) minden más rendelkezéssel kapcsolatos fenntartás esetében, az adózási időszakokra tekintettel kivetett adók esetében, mely adózási időszakok egy hat naptári hónapot felölelő időszak (melynek kezdete az a nap, amikor a Letéteményes közli a fenntartás visszavonásáról vagy cseréjéről szóló értesítést) leteltét követő év januárjának 1. napján vagy ezután veszik kezdetüket; és
b) az olyan, a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezményre vonatkozóan, melynek esetében egy vagy több szerződő joghatóság a jelen Egyezmény részes fele lesz azt követően, hogy a Letéteményes megkapja a visszavonásról vagy cseréről szóló értesítést: abban a legkésőbbi időpontban, amikor az Egyezmény hatályba lép az adott szerződő joghatóságokra vonatkozóan.
1. Jelen cikk 5. és 6. bekezdésére, valamint a 35. cikk (Alkalmazhatóság) 7. bekezdésére figyelemmel a következő rendelkezéseknek megfelelő értesítésekre az aláírás időpontjában vagy a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezésekor kell sort keríteni:
a) 2. cikk 1. bekezdés a) albekezdésének ii) pontja (Fogalmak meghatározása);
b) 3. cikk 6. bekezdése (Átlátható jogalanyok);
c) 4. cikk 4. bekezdése (Kettős illetőségű jogalanyok);
d) 5. cikk 10. bekezdése (A kettős adóztatás elkerülését szolgáló módszerek alkalmazása);
e) 6. cikk 5. és 6. bekezdése (A jelen Egyezmény hatálya alá tartozó adóegyezmény rendeltetése);
f) 7. cikk 17. bekezdése (A nemzetközi szerződéssel való visszaélések megakadályozása);
g) 8. cikk 4. bekezdése (Osztalékáthelyezési ügyletek);
h) 9. cikk 7. és 8. bekezdése (Olyan jogalanyok részvényeinek vagy vagyoni érdekeltségeinek értékesítéséből származó tőkenyereség, amelyek értéke döntően ingatlanvagyonból származik);
i) 10. cikk 6. bekezdése (Harmadik, joghatóságban elhelyezkedő állandó telephelyekre vonatkozó, visszaélés elleni szabály);
j) 11. cikk 4. bekezdése (Adóegyezmények alkalmazása annak érdekében, hogy korlátozzák egy szerződő Fél ahhoz való jogát, hogy a saját belföldi illetőségű személyeit adóztassa);
k) 12. cikk 5. és 6. bekezdése (Az állandó telephelynek történő minősítés mesterséges elkerülése bizományosi megbízások és hasonló stratégiák által);
l) 13. cikk 7. és 8. bekezdése (Az állandó telephelynek történő minősítés mesterséges megkerülése egyes tevékenységi kivételek által);
m) 14. cikk 4. bekezdése (Szerződések feldarabolása);
n) 16. cikk 6. bekezdése (Kölcsönös egyeztető eljárás);
o) 17. cikk 4. bekezdése (Megfelelő kiigazítások);
