Időállapot: közlönyállapot (2021.V.6.)

2021. évi XXXII. törvény

a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról * 

I. FEJEZET

A SZABÁLYOZOTT TEVÉKENYSÉGEK FELÜGYELETI HATÓSÁGA JOGÁLLÁSA ÉS FELADATAI

1. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága jogállása

1. § (1) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság)

a) a dohánytermék-kiskereskedelem engedélyezésével, hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával, a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység és a dohánytermék-nagykereskedők egyes tevékenységei hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával,

b) az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer, illetve a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a továbbiakban: Kar) feletti felügyelet gyakorlásával és szabályozásával,

c) a szerencsejáték-szervezés engedélyezésével, hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával, és

d) a felszámolói névjegyzék, valamint a felszámoló szervezetek más hatósági nyilvántartásainak vezetésével, a felszámolók egyes tevékenységeinek szabályozásával, a felszámolói szervezetrendszer feletti hatósági felügyelet és hatósági ellenőrzés gyakorlásával és szabályozásával

kapcsolatos feladatokat ellátó, önálló szabályozó szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve.

(2) A Hatóság ellátja az állam nevében lefolytatandó, koncessziós szerződés megkötésére irányuló eljárásokkal (a továbbiakban: koncessziós eljárás) és a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos egyes, e törvényben meghatározott feladatokat.

(3) A Hatóság székhelye Budapest.

(4) A Hatóság fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. A Hatóság költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők.

(5) A Hatóság a koncessziós eljárásokkal, koncessziós szerződésekkel összefüggő jogviták rendezése érdekében, a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) rendelkezéseivel összhangban működteti a Koncessziós Állandó Választottbíróságot (a továbbiakban: Választottbíróság).

2. § (1) A Hatóság számára feladatot csak törvény vagy – önkormányzati rendelet kivételével – törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő.

(2) A Hatóság az 1. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 3. § (1) bekezdésében meghatározott tárgykörökben hatáskörrel rendelkező miniszter részére javaslatot tehet jogszabály megalkotására és módosítására, továbbá véleményezési joggal rendelkezik a 3. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó személy, szervezet, valamint a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok előkészítése során.

(3) A Hatóság elnöke a Hatóság tevékenységéről a tárgyévet követő év május 31. napjáig számol be az Országgyűlésnek.

2. A Hatóság feladatai

3. § (1) A Hatóság látja el

a) a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény,

b) a bírósági végrehajtásról szóló törvény,

c) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény, és

d) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény

és az e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek, személyek ezen jogszabályok szerinti tevékenységének felügyeletét, valamint az e jogszabályokban meghatározott, a Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokat.

(2) A Hatóság látja el szerencsejátékot népszerűsítő reklám tekintetében a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdésében és 21. §-ában foglaltak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatósági feladatokat.

(3) A Hatóság szerencsejáték ügyben felügyeleti és ellenőrzési tevékenységet gyakorol a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény és ezen törvények végrehajtására kiadott rendeletek rendelkezéseinek a betartását illetően az ezen jogszabályok hatálya alá tartozó szerencsejátékokat és szerencsejáték-szervezőket érintően.

(4) A Hatóság feladata, hogy a közérdeket figyelembe véve hatékonyan közreműködjön a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos egységes joggyakorlat alakításában. A Hatóság e feladatkörében:

a) a Hatóság elnökének rendeletében foglaltak szerint nyilvántartást vezet a koncessziós eljárásokról és a koncessziós szerződésekről,

b) gondoskodik az e törvény szerinti közzétételi kötelezettségek teljesítéséről, továbbá az e törvény által előírt egyéb adatok, információk honlapján történő közzétételéről,

c) figyelemmel kíséri a koncessziós eljárásokat, valamint a koncessziós szerződések teljesítését, hatósági ellenőrzés keretében – a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott részletes szabályok szerint – ellenőrzi az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti törvényekben szabályozott, azon kizárólagos állami gazdasági tevékenység folytatását, amely gyakorlásának jogát az állam koncesszió útján időlegesen átengedte (a továbbiakban: koncesszióköteles tevékenység), valamint jogsértés esetén megteszi a törvényben meghatározott intézkedéseket,

d) a koncessziós eljárások előkészítése és lebonyolítása során – elvi jelentőségű jogértelmezési kérdésekben állásfoglalásokat ad ki,

e) véleményezi a koncesszióval kapcsolatos jogszabálytervezeteket, valamint jogszabály-koncepciókat,

f) statisztikai adatokat gyűjt a koncessziós eljárásokról, a koncessziós szerződésekről, amely statisztikai adatokat honlapján rendszeres időközönként közzétesz,

g) előzetes egyetértési jogot gyakorol az állam nevében történő koncessziós pályázat kiírása, elbírálása, ajánlattételi felhívás kiküldése, továbbá a koncessziós szerződés megkötése, a koncessziós szerződés módosítása, megszüntetése tekintetében.

(5) Az (EU) 2018/574 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk (1) bekezdése szerinti azonosítókibocsátó a Hatóság.

3. Együttműködés a feladatellátás során

4. § (1) A Hatóság feladatai ellátása során együttműködik az állami vagyon felügyeletéért, az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős és a koncessziós tevékenység tárgya szerint hatáskörrel rendelkező miniszterrel, az igazságügyért felelős miniszterrel, az állami adó- és vámhatósággal, a rendvédelmi szervekkel, a fogyasztóvédelmi hatóságként és a mérésügyi hatóságként kijelölt szervezettel, valamint a 3. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek, személyek ellenőrzését ellátó más hatósággal, ezen jogszabályok alapján létrehozott köztestülettel. A Hatóság az együttműködés érdekében együttműködési megállapodást köthet.

(2) A Hatóság a feladatai ellátásához kapcsolódóan nemzetközi együttműködés keretében a külföldi szabályozó hatóságokkal együttműködési megállapodást köthet, törvény rendelkezései szerint információkat cserélhet. Külföldi szabályozó hatóság az adott feladatkör tekintetében az a hatóság, amely saját országa joga alapján a Hatóság által ellátott feladatkörök valamelyikével rendelkezik.

(3) A Hatóság megkeresésére a koncessziós eljárással, koncessziós szerződéssel kapcsolatos ügyben minden szervezet köteles tíz napon belül tájékoztatást adni.

4. A Hatóság közigazgatási hatósági eljárására vonatkozó szabályok

5. § (1) A Hatóság hatáskörébe tartozó hatósági eljárásokban – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit az ezen alcímben, és a 3. § (1) és (3) bekezdésében felsorolt törvényekben, valamint a Hatóság elnöke által kiadott rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A Hatóság a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezésnek minősülő rendelkezésen alapuló hatósági eljárásaiban az Ákr. rendelkezéseit a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(3) Hiányosan benyújtott kérelem esetén, annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül a Hatóság intézkedik a hiánypótlási felhívás kibocsátásáról. Hiánypótlási felhívás kibocsátásának legfeljebb három alkalommal van helye.

(4) A Hatóság felfüggeszti az eljárást, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy az ügy a Hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.

(5) A Hatóság hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozó kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.

6. § (1) A Hatóság eljárása, valamint hatósági ellenőrzése során jogosult az üggyel kapcsolatos üzleti titkot tartalmazó iratokba betekinteni, az iratokról másolatot, kivonatot készíteni.

(2) Az állami adó- és vámhatóság megkeresésre tájékoztatja a Hatóságot az adó- és vámtitkot képező adatról, ha az a Hatóság jogszabályban meghatározott feladatának ellátásához szükséges.

II. FEJEZET

A HATÓSÁG SZERVEZETE ÉS GAZDÁLKODÁSA

5. A Hatóság elnöke és elnökhelyettesei

7. § (1) A Hatóság elnökét a miniszterelnök kilenc évre nevezi ki. Az elnök a megbízatási idejének lejártát követően egy alkalommal ismételten kinevezhető.

(2) A Hatóság legfeljebb négy elnökhelyettesét a Hatóság elnöke kilenc évre nevezi ki. Az elnökhelyettes megbízatási idejének lejártát követően ismételten kinevezhető.

(3) A Hatóság elnökhelyettese felett a munkáltatói jogokat a Hatóság elnöke gyakorolja.

8. § (1) A Hatóság elnökének és elnökhelyettesének tisztségére nem kell pályázatot kiírni.

(2) A Hatóság elnökének és elnökhelyettesének olyan személy nevezhető ki, aki a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvényben (a továbbiakban: Küt.) foglalt követelményeken túl felsőfokú iskolai végzettséggel, és

a) legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik az 1. § (1) bekezdése szerinti tevékenységi területek legalább egyikén, vagy

b) legalább hároméves közigazgatási vagy pénzügyi gyakorlattal és legalább hároméves vezetői tapasztalattal rendelkezik.

(3) A Hatóság elnökének havi illetménye a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 149. § (1) bekezdése szerinti havi bér 90%-a.

(4) A Hatóság elnökhelyettesének havi illetménye az elnök havi illetményének 90%-a.

(5) A Hatóság elnökét a miniszterrel, az elnökhelyettesét a közigazgatási államtitkárral azonos juttatások illetik meg.

(6) A Hatóság elnöke minden naptári évben húsz munkanap, elnökhelyettese minden naptári évben tizenöt munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.

9. § (1) A Hatóság elnökének megbízatása megszűnik

a) a kinevezési időtartam lejártával,

b) 70. életéve betöltésével,

c) halálával,

d) lemondásával,

e) felmentésével.

(2) A Hatóság elnöke jogviszonyának megszűnését az (1) bekezdés a)–d) pontja esetén a miniszterelnök állapítja meg.

(3) A Hatóság elnöke a miniszterelnökhöz intézett írásos nyilatkozattal tisztségéről bármikor lemondhat. Lemondás esetén a lemondási idő 60 nap. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. A lemondást nem kell indokolni.

(4) A miniszterelnök felmenti a Hatóság elnökét,

a) ha a 12. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,

b) ha a kinevezését követően beállott körülmény folytán a kinevezés feltételei már nem állnak fent,

c) az ítélet jogerőre emelkedésének napjával, ha a Hatóság elnökével szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnök bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy az elnök tevékenységének megfelelő foglalkoztatástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg,

d) ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték, vagy

e) ha neki felróható okból, több mint 90 napon át nem tesz eleget megbízatásából eredő kötelezettségeinek.

10. § (1) A Hatóság elnökhelyettesének megbízatása megszűnik

a) a kinevezési időtartam lejártával,

b) 70. életéve betöltésével,

c) halálával,

d) lemondásával,

e) felmentésével

f) közös megegyezéssel.

(2) A Hatóság elnökhelyettese a Hatóság elnökéhez intézett nyilatkozatával bármikor lemondhat tisztségéről. Lemondás esetén a lemondási idő 60 nap. A lemondást nem kell indokolni, és érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(3) A Hatóság elnöke felmenti a Hatóság elnökhelyettesét,

a) ha a 12. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,

b) ha a kinevezését követően beállott körülmény folytán a kinevezés feltételei már nem állnak fent,

c) az ítélet jogerőre emelkedésének napjával, ha a Hatóság elnökhelyettesével szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnökhelyettes bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy az elnökhelyettes tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg,

d) ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték, vagy

e) ha neki felróható okból, több mint 90 napon át nem tesz eleget megbízatásából eredő kötelezettségeinek.

11. § (1) A Hatóság elnöke jogviszonyának a 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint elnökhelyettese jogviszonyának a 10. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti megszűnése esetén megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítésre jogosult. Ha a Hatóság elnöke, illetve elnökhelyettese három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (2) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként.

(2) A Hatóság elnöke és elnökhelyettese jogviszonyának megszűnése után egy éven át

a) nem létesíthet munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal, valamint

b) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,

amelynek jogát vagy jogos érdekét a Hatóság döntése a megbízatás megszűnését megelőző három évben érintette – ide nem értve a többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokat.

(3) Törvény a Hatóság elnökére és elnökhelyettesére vonatkozóan további elhelyezkedési tilalmat is megállapíthat.

(4) Tekintettel a (2) bekezdés szerinti működési szektort érintő elhelyezkedési tilalomra, a Hatóság elnökét, illetve elnökhelyettesét a megbízatásának megszűnésével egyidejűleg, ha legalább egy évig, de három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, a megelőző 6 havi, ha három évig, vagy annál hosszabb ideig töltötte be tisztségét, a megelőző 12 havi, a Hatóságtól származó nettó – azaz személyi jövedelemadóval és járulékokkal csökkentett – jövedelmének megfelelő mértékű összeg illeti meg, amelyet a Hatóság költségvetése terhére kell megfizetni.

12. § (1) A Hatóság elnöke és elnökhelyettese nem lehet

a) köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, kormánybiztos, miniszterelnöki biztos, miniszterelnöki megbízott, miniszteri biztos, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja,

b) helyi vagy megyei önkormányzati képviselő, kormánytisztviselő, állami tisztviselő, más különleges jogállású szerv foglalkoztatottja, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy,

c) a Hatóság engedélyesi, felügyeleti körébe tartozó vállalkozás vezető tisztségviselője, vezető testületének tagja, felügyelőbizottsági tagja,

d) olyan személy, aki a Hatóság engedélyesi, felügyeleti körébe tartozó gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,

e) olyan személy, aki a Hatóság engedélyesi, felügyeleti körébe tartozó gazdasági társaságban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel,

f) olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett – nyilvánosan működő részvénytársaság esetében öt százalékot meghaladó mértékű – tulajdonosa, illetve ezekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a d) pontban meghatározott gazdasági társaságokkal megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll,

g) olyan személy, aki az a)–c) pontok alá eső személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó), illetve a d) pont alá eső, vezetői munkakört betöltő személy közeli hozzátartozója, valamint

h) olyan személy, aki a d) pontban foglaltakon kívül egyéb szervezettel, vállalkozással munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

(2) Az (1) bekezdés vonatkozásában nem minősül összeférhetetlennek a tudományos, oktatói tevékenység végzésére, tudományos eredmények közzétételére, illetve tudományos ismeretterjesztésre vonatkozó munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony.

(3) Az (1) bekezdés vonatkozásában nem minősül összeférhetetlennek a Hatóság engedélyesi, felügyeleti körébe nem tartozó, köztulajdonban álló gazdasági társaságnál betöltött igazgatósági tagsági és felügyelőbizottsági tagsági tisztség.

(4) A Hatóság elnöke és elnökhelyettese nem folytathat pártpolitikai tevékenységet, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat.

(5) A Hatóság elnöke vagy elnökhelyettese nem lehet a Kar elnökségének tagja vagy annak közeli hozzátartozója.

13. § A Hatóság elnöke

a) vezeti a Hatóság munkaszervezetét, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározza a Hatóság szervezetét, létszámkeretét és a kiadmányozás rendjét, azzal, hogy a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatkörben eljáró önálló szervezeti egységek tevékenységét külön elnökhelyettes irányítja, feladatkörében kiadmányozási joggal felruházva,

b) képviseli a Hatóságot,

c) gyakorolja a Küt.-ben a hivatali szervezet vezetője számára meghatározott hatásköröket,

d) a Hatóság költségvetése tekintetében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az államháztartásról szóló törvény a fejezetet irányító szerv vezetőjének hatáskörébe utal,

e) külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának,

f) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény, törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály vagy a Hatóság szervezeti és működési szabályzata a feladatkörébe utal,

g) együttműködési megállapodást köthet más állami szervekkel, külföldi szabályozó hatóságokkal, társadalmi szervezetekkel,

h) kijelöli, illetve felmenti a Koncessziós Tanács alelnökét, a Választottbíróság elnökét, alelnökét és a Választottbíróság elnökségének tagjait.

i) megállapítja a felelős játékszervezés elvének megfelelő szervezői tevékenységgel kapcsolatban a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmairól és a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyeiről szóló tájékoztatás, a sérülékeny személyek szerencsejátékhoz való hozzáférésének korlátozása, a kitiltás és a kitiltáshoz kapcsolódó panaszkezelési eljárás, a figyelmeztető és önkorlátozó játékfunkciók, a szerencsejáték káros mentális, pszichikai és szociális hatásainak megelőzésére és csökkentésére szolgáló intézkedések, a játékosvédelmi nyilvántartás, és további önkorlátozó intézkedések bevezetésének, valamint a szervező által a játékos részére biztosítandó önkorlátozó intézkedések igénybevételének részletes szabályait, a személyi megfelelőség megállapítására és meghosszabbítására vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szerencsejátékok személyi, tárgyi és gazdasági feltételeivel, az egyes szerencsejátékok lebonyolításával, ellenőrzésével, a játéktervvel, a sorsolásos játékokkal és a fogadásokkal, a pénznyerő automaták, a játékautomaták, a kártyatermek és a játékkaszinók üzemeltetésével, a gazdátlan, szerencsejáték keretében használt játékeszköznek a Polgári Törvénykönyvben foglaltaktól eltérő tulajdonszerzésével, a távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezésének engedélyezésével, ellenőrzésével, a szervezés személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági feltételeivel és lebonyolításával, távszerencsejátékban és az online kaszinójátékban való részvétel feltételeivel, az engedély nélküli szerencsejátékok szolgáltatásában való közreműködők kötelezettségeivel és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság feladataival, az adópolitikáért felelős miniszterrel egyeztetve a pénzforgalmi szolgáltató tiltott szerencsejáték szervezést megvalósító tevékenységhez kapcsolódó tét befizetésének és nyeremény kifizetésének teljesítésében való közreműködését kizáró eljárásával és ezen eljárás ellenőrzésével kapcsolatos részletes szabályokat,

j) megállapítja a felszámolói névjegyzékbe való felvétel és az onnan való törlés részletes feltételeit és eljárásrendjét, a névjegyzék adatainak változásával összefüggő szabályokat, a felszámolók adatszolgáltatásának, szakmai beszámoltatásának, hatósági ellenőrzésének részletes szabályait, valamint azoknak a vagyoni biztosítékoknak a körét, mértékét és rendelkezésre bocsátásának módját, amelyekkel a felszámolónak rendelkeznie kell, a felszámolók névjegyzékébe nem került – de a folyamatban lévő csődeljárásokban, felszámolási eljárásokban vagyonfelügyelőként, ideiglenes vagyonfelügyelőként, felszámolóként való közreműködésre jogosult – felszámoló tevékenységével, nyilvántartásával, szakmai beszámoltatásával, adatszolgáltatásával és hatósági ellenőrzésével összefüggő részletes szabályokat, a csődeljárásban a vagyonfelügyelő elektronikus kiválasztás igénybevételével történő kirendelésének, valamint az elektronikus kijelölést támogató számítógépes rendszer működésének, üzemeltetésének és ellenőrzésének szabályait, a felszámolót a zálogtárgy értékesítésekor és a követelésen alapuló zálogjog esetén a követelés behajtásából származó bevételből megillető díj elszámolásának szabályait, a felszámolási eljárásban a felszámoló és az ideiglenes vagyonfelügyelő elektronikus kiválasztás igénybevételével történő kirendelésének részletes szabályait, valamint az elektronikus kijelölést támogató számítógépes rendszer működésének, üzemeltetésének és ellenőrzésének szabályait, a felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséggel rendelkező személyek kötelező szakmai továbbképzésének megszervezésére és teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat,

k) megállapítja az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatok lefolytatására vonatkozó részletes szabályokat, a végrehajtó kölcsönös áthelyezése, felmentése, továbbá szolgálata folyamatossága és megszűnése megállapítása, valamint a végrehajtói kinevezés érvénytelenségének megállapítása részletes eljárási szabályait, a végrehajtók működésének folyamatosságához szükséges átmeneti intézkedéseket, az önálló bírósági végrehajtói állások számát, e végrehajtók székhelyét és az azonos illetékességi területen működő végrehajtók között a végrehajtási ügyek elosztásának rendjét, a végrehajtói állások betöltésének és a végrehajtói pályázati eljárásnak a részletes szabályait, és a végrehajtói kinevezéshez készített pályázati rangsor kialakítása során figyelembe vehető szempontokat és azokhoz rendelhető pontszámokat, a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek, végrehajtójelöltek igazolványára és nyilvántartására, a Kar által vezetett nyilvántartások, névjegyzékek vezetésére, a Kar igazgatási jellegű feladatainak ellátására és panaszügyintézésére, továbbá a végrehajtási ügyekről vezetett nyilvántartás adatairól szóló tanúsítvány kiállításért járó költségtérítés összegére és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat, a fegyelmi eljárásban közreműködő személyek részére járó költségtérítésről szóló szabályokat, a végrehajtó tevékenységével okozott kárért járó kártérítés, illetve személyiségi jogsértésért járó sérelemdíj fedezésére szolgáló biztosíték összegének kezelésére vonatkozó részletes szabályokat, az Integrált Végrehajtási Rendszer (a továbbiakban: IVR) bevezetésének időpontját és ütemezését, a létrehozására, működésére és felhasználására vonatkozó részletszabályokat, a működtetéséhez szükséges, a Kar által megalkotandó szabályzatok körét, továbbá a végrehajtók által alkalmazott informatikai rendszer adatállományának az IVR-ben történő rögzítésének részletes szabályait azon, még érdemben befejezetlen végrehajtási ügyek tekintetében, amelyek az IVR bevezetését megelőzően kerültek kiosztásra, illetőleg érkeztek a végrehajtóhoz foganatosítás céljából, a végrehajtói díjszabást és a végrehajtás során befolyt összegeknek a végrehajtási költségekre történő elszámolásának részletes szabályait, az árverezők elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzés díját, a közös tulajdonban lévő ingatlan árverése esetén a tulajdonostárs tulajdoni hányadának értékesítéséért felszámítható díjat, az önálló bírósági végrehajtó által a felvilágosításra jogosult részére kiadott másolatért felszámítható költségtérítést, valamint ezek megfizetésének módját, az általános költségátalány megfizetéséről szóló szabályokat, az elektronikus árverési rendszer és a kézbesítési rendszer informatikai alkalmazásának működtetésére, biztonsági követelményeire és felhasználói szabályzatának kötelező tartalmi elemeire, a panaszügyek intézésére irányuló eljárások lefolytatására, és a fegyelmi eljárások nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat,

l) megállapítja a dohánytermék-kiskereskedőkkel, a dohány-kiskereskedelmi ellátóval megkötött koncessziós szerződések szerinti koncesszióköteles tevékenység gyakorlásának ellenőrzésére, a dohánytermék-kiskereskedelemi jogosultság gyakorlására külön feljogosított személyek kötelezettségeinek ellenőrzésére, a dohánytermék-kiskereskedelem engedélyezésével, a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező személyek közhiteles nyilvántartására, a dohánytermék-kiskereskedelem hatósági felügyeletére és a fiatalkorúak különös védelmével kapcsolatos rendelkezések végrehajtásának ellenőrzésére és a dohánytermék-nagykereskedő a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdtv.) szerinti kötelezettségeinek ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat,

m) megállapítja a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott szolgáltatók (a továbbiakban: szolgáltatók) számára kiadandó, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Pvkit.) szerinti szűrőrendszer kidolgozására és működtetésének minimumkövetelményeire vonatkozó részletszabályokat, a szolgáltatók tekintetében a belső kockázatértékelés elkészítésének szabályrendszerére, a belső ellenőrző és információs rendszer működtetésére, az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás esetköreire és azok felügyeleti jóváhagyásának szabályaira, az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének minimum követelményeire, auditálásának módjára, valamint az ilyen eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás végrehajtására, a megerősített eljárás esetköreire és feltételrendszerére, a kockázatérzékenységi megközelítés alapján üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy ügyleti megbízás teljesítéséhez vezetői döntést igénylő esetek meghatározására, a képzési programra, az ügylet felfüggesztésére vonatkozó részletszabályokat,

n) törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet ad ki.

14. § A Hatóság feladatkörét érintő napirendi pontok tárgyalása esetén a Hatóság elnöke meghívásra a Kormány ülésén részt vesz.

6. A Hatóság állományába tartozó személyek foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó szabályok

15. § (1) A Hatóság elnöke, elnökhelyettese tevékenységüket közszolgálati jogviszony keretében látják el, jogviszonyukra az e törvényben foglalt eltérésekkel a Küt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A Hatóság elnöke meghatározza a Hatóság feladatainak ellátásához szükséges álláshelyek rendszerét, a feladatok ellátásához szükséges erőforrások mennyiségét, illetve a Hatóság szervezeti és működési szabályzatában jelöli ki az (1) bekezdésbe nem tartozó azon álláshelyeket, amely álláshelyeken foglalkoztatottak feladataikat munkaviszony keretében látják el. A Hatóság elnöke szabályzatban meghatározhatja az álláshelyek besorolási kategóriáit.

(3) A Hatóság elnökének közszolgálati jogviszonyával összefüggő, e törvényben nem nevesített munkáltatói intézkedéseket a Hatóság elnökét rendelet kiadásában helyettesítő elnökhelyettes teszi meg.

16. § (1) A Hatóság elnöke át nem ruházható hatáskörében dönt a Hatóság illetménypolitikai alapelveiről és béren kívüli juttatásairól.

(2) A Hatóság és a Hatóság köztisztviselői közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg a köztisztviselő illetményéről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről.

(3) A Hatóság nem tartozik a közigazgatási személyügyi tevékenységekkel kapcsolatos adatszolgáltatási körbe.

17. § (1) A Hatóság köztisztviselője – a Küt. szerinti összeférhetetlenségi szabályokban foglaltakon túl – törvény eltérő rendelkezése hiányában nem létesíthet és nem tarthat fenn tagsági viszonyt, munkavégzésre irányuló jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyt a 3. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezettel.

(2) A Hatóság köztisztviselője öröklés kivételével nem szerezhet tulajdoni részesedést a 3. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetben.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tilalom a Hatóság munkavállalójára is vonatkozik.

18. § (1) A Hatóság köztisztviselője a közszolgálati munkaszerződés aláírásakor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának az összeférhetetlenséggel kapcsolatos tényekről, a követelmények teljesüléséről, továbbá haladéktalanul írásban bejelenti a 17. § (2) bekezdése szerinti öröklés tényét.

(2) A Hatóság köztisztviselője a közszolgálati munkaszerződés aláírása előtt, illetve öröklés útján szerzett, a 17. § (2) bekezdése szerinti tulajdoni részesedését a közszolgálati munkaszerződés aláírásától vagy az öröklés útján történő szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.

(3) A Hatóság köztisztviselője a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul írásban bejelenti, ha a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója

a) a 17. § (2) bekezdése szerinti tulajdonosi részesedéssel, vagy

b) a 3. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetben tagsági viszonnyal, munkavégzésre irányuló jogviszonnyal, vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsági tagsági jogviszonnyal

rendelkezik.

(4) A (2) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetben a Hatóság köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat a Hatóság munkavállalójára alkalmazni kell.

7. Titoktartási kötelezettség

19. § (1) A Hatóság köztisztviselői és munkavállalói kötelesek a feladatkörük ellátása során tudomásukra jutott üzleti titkot megőrizni.

(2) A Hatóság köztisztviselői szakmai titokként kötelesek megőrizni a hatósági tevékenység ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint a Hatóság nem köteles más hatóság, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni, azt nem tehetik jogosulatlanul közzé és nem hasznosíthatják.

8. A Hatóság gazdálkodása

20. § (1) A Hatóság a feladatai ellátásával és a működésével összefüggő kiadásokat a költségvetési törvényben megállapított központi költségvetési forrásból, valamint saját bevételeiből fedezi.

(2) A Hatóság bevételét képezi

a) a felügyeleti díj,

b) a Hatóság által kiszabott bírságok,

c) az igazgatási szolgáltatási díj,

d) az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó végrehajtási ügyek után fizetendő általános költségátalány 15%-a,

e) a felügyeleti hozzájárulás,

f) felszámolás alatt álló jogi személyek vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére létrehozott elektronikus értékesítési rendszer működtetéséből származó bevételek és díjak,

g) a 3. § (5) bekezdése szerinti azonosítókibocsátási tevékenységből származó bevétel, és

h) az egyéb bevételek.

(3) Az állam a Hatóságnak évente felügyeleti hozzájárulást fizet. A felügyeleti hozzájárulás éves mértéke az éves költségvetési törvényben a Hatóság tekintetében megállapított kiadási és bevételi előirányzat különbsége. A felügyeleti hozzájárulás összegét indexálni kell legalább a tárgyévet megelőző évi magyarországi fogyasztói árindex mértékével, azzal, hogy a tárgyévi felügyeleti hozzájárulás összege nem lehet kevesebb a tárgyévet megelőző év felügyeleti hozzájárulás összegénél.

(4) A Hatóság által kiszabott bírságból származó bevétel

a) képzési és tudományos-oktatási programoknak,

b) tájékoztató, ismeretterjesztő anyagok készítésének és közzétételének,

c) kulturális, művészeti, sport- és egészségügyi programoknak, valamint

d) civil fogyasztóvédelmi és függőségkezelési szervezeteknek

a támogatására fordítható.

(5) A tárgyévben a (4) bekezdés szerint rendelkezésre álló, de fel nem használt összeg a következő évre átvihető és azonos célokra felhasználható.

(6) A Hatóság kérelemre indult eljárásáért, továbbá a Hatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az engedély iránti kérelemre indult eljárásokban az eljárás megszüntetése vagy a kérelem elutasítása esetén az igazgatási szolgáltatási díjat nem kell visszatéríteni.

(7) Törvényben, törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban megállapított, a Hatóságnak fizetendő igazgatási szolgáltatási, felügyeleti díj és annak késedelmi kamata köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

(8) A (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti bevételek 9%-a a központi költségvetést illeti meg. A központi költségvetésről szóló törvény ennél alacsonyabb mértéket határozhat meg.

III. FEJEZET

A KONCESSZIÓS TANÁCS

9. A Koncessziós Tanács

21. § (1) A Hatóság keretében Koncessziós Tanács (a továbbiakban: Tanács) működik az egységes állami koncessziós joggyakorlat kialakítása, a koncesszióról szóló törvény és a kizárólagosan az állam által végezhető gazdasági tevékenységek folytatásának módját, részletes feltételeit meghatározó ágazati törvények (a továbbiakban együtt: koncessziót szabályozó törvények) alapelveinek, a közérdek érvényesítése érdekében, amelynek keretében a Tanács

a) az igazságügyért felelős miniszterrel, a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszterrel és központi kormányzati igazgatási szervvel, valamint az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel egyeztetve – és adott esetben az országos gazdasági kamarákkal vagy más szakmai szervezetekkel együttműködve – a koncesszióra vonatkozó jogszabályok alkalmazását elősegítendő iránymutatásokat, közleményeket, tájékoztatókat ad ki, útmutatót készít a jogorvoslati döntésekből és a koncesszióköteles tevékenységek ellenőrzésének gyakorlatából levonható tapasztalatok alapján, valamint a koncessziókkal kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról,

b) a koncessziós szabályozás kialakítása tekintetében az arra jogosultnál javaslatot tesz jogszabály kiadására, módosítására, hatályon kívül helyezésére,

c) folyamatosan figyelemmel kíséri a koncesszióra vonatkozó jogszabályok alkalmazását,

d) kapcsolatot tart a koncesszió, illetve koncessziós eljárások szabályozását, az egyes koncessziók odaítélését ellátó külföldi szervekkel, hatóságokkal,

e) figyelemmel kíséri a koncessziós eljárások és a koncessziós szerződések teljesítését,

f) vezeti az egyes koncessziókkal kapcsolatos, a Hatóság elnökének rendeletében foglalt hatósági nyilvántartásokat,

g) megállapítja ügyrendjét,

h) ellátja a részére törvényben előírt egyéb feladatokat.

(2) A hattagú Tanács tagja a Hatóság elnöke és a Hatóság elnökét rendelet kiadásában helyettesítő elnökhelyettes. A Tanács tagja továbbá a miniszterelnök, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, valamint a Hatóság elnöke által kijelölt egy-egy személy.

(3) A Hatóság elnökének felkérése alapján a Tanács ülésén tanácskozási joggal más személy részt vehet.

(4) A Tanács tagja évente köteles beszámolni az őt kijelölőnek az általa érvényesítendő célok, képviselendő általános érdekek, és koncessziót szabályozó törvények céljainak megvalósulása érdekében a Tanácsban folytatott tevékenységéről, valamint ezeknek az érvényesüléséről.

(5) Nem lehet a Tanács tagja, aki

a) országgyűlési képviselő, nemzetiségi szószóló, vagy

b) büntetett előéletű, illetve foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.

(6) A (2) bekezdés szerinti kijelölt tagok megbízatása kilenc évre szól. A tag megbízatásának lejártát követően ismételten kijelölhető.

(7) A tagok kijelölésének és visszahívásának részletes szabályait a kijelölő szervezetek állapítják meg úgy, hogy a Tanács működőképessége állandóan biztosítható legyen.

(8) A tagok megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni.

(9) A tagok – az elnök kivételével – ülésenként tiszteletdíjra jogosultak, amelynek mértékéről a Tanács javaslatára az elnök dönt azzal, hogy az ülésenkénti tiszteletdíj mértéke nem lehet több a mindenkori kötelező legkisebb munkabér kétszeresénél.

22. § (1) A Tanács elnöke a Hatóság elnöke.

(2) A Tanács elnöke

a) képviseli a Tanácsot,

b) a Tanács hatáskörébe tartozó halasztást nem tűrő ügyek eldöntése érdekében – a Tanács ügyrendjében meghatározottak szerint – a tanácsülések közötti időszakban – elektronikus hírközlő eszköz útján – való szavazást kezdeményez.

(3) A Tanács elnökét távolléte esetén a Tanács alelnöke a Tanács képviseletében és üléseinek vezetésében teljes jogkörrel helyettesíti.

(4) A Tanács alelnökét hároméves időtartamra a Hatóság elnöke jelöli ki és menti fel a Tanács tagjai közül a Tanács javaslatára. Az alelnöki tisztségből történő felmentés a Tanácsban betöltött tagságot nem érinti.

(5) A Tanács tagjának megbízatása megszűnik

a) a megbízatás időtartamának lejártával,

b) visszahívással,

c) lemondással,

d) a tisztségre méltatlanná vagy tartósan alkalmatlanná válás esetében,

e) halálával,

f) az összeférhetetlenség megállapításával,

g) ha a bíróság jogerős ítéletében bűncselekmény elkövetése miatt megállapítja a büntetőjogi felelősségét.

(6) Az (5) bekezdés d) és f) pontja szerinti esetben a megbízatás megszűnését a Tanács elnöke – az érintett személyt kijelölő szervezetek, személyek véleményének figyelembevételével – állapítja meg.

(7) A Tanács tagját a kijelölésre jogosult személy a Tanácsban végzett szakmai tevékenységére figyelemmel – a Tanács elnökének előzetes egyetértésével – bármikor írásban visszahívhatja. A visszahívást indokolni kell.

(8) A Tanács tagja a Tanácsban betöltött tisztségéről bármikor írásban lemondhat. A lemondást nem kell megindokolni. A lemondást a Hatóság elnökével és a kijelölésre jogosult személlyel is közölni kell.

(9) A Tanács tagja megbízatásának megszűnése esetén a kijelölésre jogosult személy vagy szervezet harminc napon belül új tagot jelöl ki, és a kijelölésről írásban értesíti a Hatóság elnökét.

23. § (1) A Tanács testületi üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tartja. Az elnök összeállítja az ülés napirendjét és vezeti az ülést.

(2) A Tanács határozatképes, ha a tagok kétharmada jelen van.

(3) A Tanács határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

10. A Tanács titkársági feladatainak ellátása

24. § A Tanács tevékenységével kapcsolatos koordinációt, döntéseinek előkészítését és végrehajtását, továbbá az ennek végzéséhez szükséges adatgyűjtő, nyilvántartó, valamint adminisztratív tevékenységet – ideértve a Tanács tevékenységének koordinálását is – a Hatóság végzi.

25. § A Tanács elnöke, a Tanács alelnöke és a Tanács tagjai vagy azon személyek, akik ilyen tisztséget viseltek, a feladatuk ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott minősített adatot és üzleti titkot kötelesek megőrizni.

IV. FEJEZET

A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG

11. A Választottbíróság szervezete és működése

26. § (1) A Választottbíróság Magyarország területén a koncessziós eljárásokkal, koncessziós szerződésekkel kapcsolatos ügyekben ellátja az állandó választottbíróság e törvényben, a Ktv.-ben és a Vbt.-ben, illetve az e törvényekkel összhangban az ügyrendjében és az eljárási szabályzatban meghatározott feladatait.

(2) A Választottbíróság szervei:

a) az öttagú elnökség, és

b) a Választottbíróság ügyvitelét ellátó titkárság.

(3) Az elnökség a Választottbíróság általános döntéshozó szerve.

(4) Az elnökségbe az elnököt, alelnököt és három tagot a Tanács javaslatára a Hatóság elnöke nevezi ki és menti fel. A tagot elnökségi feladatai ellátásával összefüggésben az elnök nem utasíthatja.

(5) Az elnökség tagja olyan személy lehet, aki legalább 5 év szakmai gyakorlattal, jogi szakvizsgával, valamint jelentős tapasztalattal rendelkezik a választottbíráskodásra vagy a koncesszióra vonatkozó szabályok alkalmazásával kapcsolatban. Jelentős tapasztalattal az a személy rendelkezik, akinek a neve fel van tüntetve valamely belföldi vagy külföldi állandó választottbíróság választottbírói listáján (névjegyzékén), vagy rendszeresen jogi képviseletet lát el választottbírósági, illetve koncesszióval kapcsolatos ügyekben.

(6) Az elnökségi tagok – ideértve az elnököt és az alelnököt is – megbízatása kilenc évre szól, és egyszer nevezhetők ki újra.

(7) Az elnökség tagja – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – nem járhat el választottbíróként, szakértőként, valamint jogi képviselőként a Választottbíróság hatáskörébe tartozó eljárásban.

(8) Az elnökség tagja akkor járhat el választottbíróként a Választottbíróság hatáskörébe tartozó eljárásban, ha a választottbírókénti kijelölését az elnökségi tagi megbízatása keletkezése előtt elfogadta vagy ha megbízatása keletkezése után a felek jelölik választottbírónak. A felek által történő jelölés esetén az elnökség tagja a felek által megválasztott választottbírák részéről a választottbírósági tanács elnökévé is jelölhető. A Választottbíróság elnöksége nem jelölhet ki elnökségi tagot eljáró választottbírónak vagy a választottbírósági tanács elnökének. Az elnökség tagja abban az eljárásban járhat el szakértőként, amelyben az elnökségi tagi megbízatása keletkezése előtt szakvéleményt adott.

(9) A Választottbíróságot az elnök és az általános helyetteseként eljáró alelnök képviseli.

(10) Az elnökség tagja az e törvényben meghatározott feladatait személyesen köteles ellátni.

(11) Az elnökség tagjának megbízatása megszűnik

a) a megbízatás időtartamának lejártával,

b) visszahívással,

c) lemondással,

d) a tisztségre méltatlanná vagy tartósan alkalmatlanná válás esetében,

e) halálával,

f) ha a bíróság jogerős ítéletében bűncselekmény elkövetése miatt megállapítja a tag büntetőjogi felelősségét.

(12) A (11) bekezdés d) pontja szerinti esetben a megbízatás megszűnését a Hatóság elnöke – a Tanács véleményének figyelembevételével – állapítja meg.

(13) Az elnökség tagját a Hatóság elnöke a Választottbíróság ügyrendjében foglaltak szerint bármikor írásban visszahívhatja. A visszahívást nem kell megindokolni.

(14) Az elnökség tagja tisztségéről bármikor írásban lemondhat. A lemondást nem kell megindokolni. A lemondást a Hatóság elnökével kell közölni.

27. § (1) Az elnökség

a) elfogadja és a Választottbíróság honlapján nyilvánosságra hozza a Választottbíróság ügyrendjét és az eljárási szabályzatot,

b) választottbíró-ajánlási listát készít, és azt legalább háromévente felülvizsgálja,

c) gyakorolja a Vbt. szerinti választottbíró-kijelölési jogot,

d) eljárási kérdésekre vonatkozó ajánlásokat tehet azzal, hogy az ajánlás az eljáró választottbírósági tanácsot nem köti,

e) az eljárási szabályzatban megállapítja az alapeljárás, a választottbírósági ítélet érvénytelenítését követően folytatódó eljárás, valamint az eljárásújítás választottbírósági díjának mértékét, továbbá a választottbírósági ítélet érvénytelenítése esetén az adott ügyben eljáró választottbírósági tanács vagy tanácsok díjazásával összefüggő részletszabályokat,

f) az eljárási szabályzatban írja elő elkülönített tartalékalap képzését a felek által meg nem térítendő díjak és költségek fedezése céljából, valamint dönt az elkülönített tartalékalap terhére történő kifizetések teljesítéséről az eljárási szabályzatban meghatározott rend szerint.

(2) Az elnök

a) irányítja a titkárságot,

b) gondoskodik arról, hogy a Választottbíróság keretében eljáró választottbírósági tanács által meghozott ítélet és a választottbírósági tanács hatáskörével kapcsolatos kifogás tárgyában hozott döntés, valamint a választottbírósági eljárást megszüntető végzés – kivéve a felperesi kereset előterjesztésének elmaradása, a felperes keresettől elállása és a felek eljárás megszüntetésében történő megállapodása miatti megszüntetés esetét – anonimizált és a felek felismerésének lehetőségét kizáró kivonata a határozat meghozatalától számított hat hónap elteltével a Választottbíróság honlapján kereshető formában megjelenjen és ott fellelhető legyen.

(3) Az elnökség tagja havi tiszteletdíjra jogosult, amelynek mértékéről a Tanács javaslatára a Hatóság elnöke dönt azzal, hogy a havi tiszteletdíj nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér háromszorosát.

(4) A titkárság alkalmazottai a Hatósággal állnak közszolgálati jogviszonyban, amely jogviszonyra e törvényt és a Küt. rendelkezéseit kell alkalmazni. A titkárság alkalmazottai a feladatuk ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott minősített adatot és üzleti titkot kötelesek megőrizni.

(5) Ha a felek által meg nem térítendő díjak és költségek fedezése céljából képzett elkülönített tartalékalap nem nyújt fedezetet a szükséges kifizetések teljesítéséhez, a fedezet rendelkezésre állásáról a Választottbíróságot működtető Hatóság költségvetéséből kell gondoskodni.

28. § (1) A Választottbíróság nyilvános pályázat alapján választottbíró-ajánlási listát (a továbbiakban: lista) készít.

(2) A listára annak a kiváló szakmai tudású jogásznak a neve vehető fel, aki

a) azt kéri,

b) jogász munkakörben eltöltött, legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik,

c) jogi szakvizsgával vagy közigazgatási szakvizsgával rendelkezik,

d) az elnökség többségi véleménye szerint a választottbírói munka elvégzésére alkalmas, és

e) még nem töltötte be a hetvenedik életévét.

(3) Törölni kell a listáról annak a nevét, aki

a) a hetvenedik életévét betöltötte,

b) meghalt, vagy

c) a törlését kéri.

(4) A Választottbíróság a listát, valamint annak módosításait a Hatóság elnöke általi jóváhagyást követően a honlapján közzéteszi.

(5) A Választottbíróság a listát háromévente felülvizsgálja.

(6) A listán szereplő személyekből álló testület az ügyrendben meghatározott kérdésekben az ügyrendben meghatározott módon véleményt nyilváníthat.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. Felhatalmazó rendelkezések

29. § Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a Hatóság elnökének rendelet kiadásában helyettesítését ellátó elnökhelyettest,

b) a Hatóság hatáskörébe tartozó, kérelemre indult eljárások tekintetében az eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékére, valamint a díjak és az egyéb bevételek beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat,

c) az egyes koncessziókkal kapcsolatos nyilvántartások vezetésének részletes szabályait,

d) a Hatóság által a koncesszióköteles tevékenységek gyakorlása tekintetében lefolytatható hatósági ellenőrzés részletes szabályait,

e) a koncesszióba adó és a koncesszióba vevő ellenőrzéshez kapcsolódó kötelezettségeit, amelynek keretében a Hatóság a koncesszióköteles tevékenység gyakorlásához kapcsolódó adatok teljes körű megismerésére jogosult és azok átadását kérheti.

13. Hatályba léptető rendelkezés

30. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2021. július 1-jén lép hatályba.

(2) A 32. § (1) bekezdése 2021. szeptember 30-án lép hatályba.

(3) Az 1–29. §, a 31. §, a 32. § (2)–(15) bekezdése, a 33–34. §, a 36–37. §, a 38. § (1)–(7) bekezdése, a 38. § (8) bekezdés b), c), g) és h) pontja, a 39–53. § 2021. október 1-jén lép hatályba.

14. Átmeneti rendelkezések

31. § (1) A Hatóság a Szerencsejáték Felügyelet (a továbbiakban: SZF) általános és egyetemes jogutódja, ideértve az SZF valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátását, továbbá valamennyi jogát és kötelezettségét, valamint vagyonát, vagyoni jogait és előirányzatait, ideértve az SZF által megszerzett szerzői jogokat, forráskódokat és licenceket is.

(2) A Hatóság – az Fdtv. 4. § (2) bekezdése szerinti feladatok és az azokhoz kötődő magánjogi jogok és kötelezettségek, valamint a vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagsági jogviszony kivételével – az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ND Zrt.) általános és egyetemes jogutódja, ideértve az ND Zrt. valamennyi feladatának jövőbeni ellátását, továbbá valamennyi jogát és kötelezettségét, valamint vagyonát, vagyoni jogait és előirányzatait, ideértve a megszerzett szerzői jogokat, forráskódokat és licenceket is.

(3) A Hatóság a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (a továbbiakban: NAV) átkerülő feladatok és az azokhoz kötődő magánjogi jogok és kötelezettségek tekintetében a NAV jogutódja. A jogutódlással kapcsolatos részletes rendelkezéseket a Hatóság és a NAV közötti átadás-átvételi megállapodás rögzíti.

(4) A Hatóság az igazságügyi minisztertől és a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztertől átkerülő feladatok, az azokhoz kötődő magánjogi jogok és kötelezettségek, valamint a feladatok ellátásához szükséges foglalkoztatotti állomány és eszközök, az átkerülő feladatok ellátásával kapcsolatban a jogelőd által megszerzett szerzői jogok, forráskódok és licencek tekintetében az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: IM) és a Miniszterelnöki Kormányiroda (a továbbiakban: MKI) jogutódja. A jogutódlással kapcsolatos részletes rendelkezéseket a Hatóság, az IM és az MKI közötti átadás-átvételi megállapodások rögzítik.

(5) A jogok és kötelezettségek átszállása a jogelőddel szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, és arra való hivatkozással szerződésszegési igényt vagy biztosíték nyújtására vonatkozó igényt nem lehet érvényesíteni.

(6) A Hatósághoz átkerülő feladatokhoz kapcsolódóan a 2021. október 1-je előtt indult, folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban a jogelődök helyébe a Hatóság lép.

(7) A Hatósághoz átkerülő feladatokhoz kapcsolódóan a 2021. október 1-jén folyamatban lévő

a) peres és nemperes eljárásokban,

b) hatósági ügyekben a (11) bekezdésben foglalt kivétellel,

c) általános és törvényességi felügyeleti eljárásokban, és

d) fegyelmi eljárásokban

a jogelődök helyébe a Hatóság lép.

(8) A Hatósághoz átkerülő feladatokhoz kapcsolódóan a jogelődök által kötött, 2021. szeptember 30-án hatályban lévő hatósági szerződések esetében 2021. október 1-jén a jogelődök helyébe a Hatóság lép.

(9) A Hatósághoz átkerülő feladatokhoz kapcsolódóan a jogelődök által 2021. október 1-jét megelőzően hozott hatósági döntéssel szemben közigazgatási per megindítására irányuló keresetet 2021. szeptember 30-át követően a Hatóság ellen kell benyújtani.

(10) A Hatósághoz átkerülő feladatokhoz kapcsolódóan a jogelődök által kötött együttműködési megállapodás, koordinációs tanácsban, európai koordinációs tárcaközi bizottságban, nemzetközi szervezetben 2021. szeptember 30-án fennálló tagság tekintetében a jogelőd szerződő fél vagy tag vonatkozásában 2021. október 1-jétől a Hatóság jogosult eljárni. A Hatóság köteles tájékoztatni az együttműködési megállapodásokban részes feleket és a szervezeteket arról, hogy a megállapodással érintett jogviszony és tagsági jogviszony tekintetében a jogelőd helyett a Hatóság jogosult eljárni.

(11) A 2021. október 1. napján folyamatban lévő önálló végrehajtói álláspályázatok és áthelyezési kérelmek elbírálására az IM jogosult.

(12) Nem jelenti az adótitok és üzleti titok sérelmét, ha a jogelődök a Hatóság számára ezen titokkörbe eső adatokat adnak át e törvény kihirdetését követően, e törvény hatálybalépéséből adódó feladatok ellátása érdekében.

(13) A 20. § (3) bekezdése szerinti felügyeleti hozzájárulás mértéke 2021. évben hétszázötvenmillió forint, 2022. évben hárommilliárd forint.

32. § (1) Az SZF elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása 2021. szeptember 30. napján megszűnik. Az elnök és az elnökhelyettes a 11. § (1) bekezdés szerinti végkielégítésre jogosult, kivéve, ha megbízatása megszűnésétől számított 30 napon belül közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít.

(2) Az SZF-nél foglalkoztatott és az IM-től és az MKI-tól átkerülő kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya – a (6) és (7) bekezdésben foglalt kivétellel – a közszolgálati munkaszerződésben foglaltak szerint 2021. október 1-jén közszolgálati jogviszonnyá alakul át, oly módon, hogy arra e törvény eltérő rendelkezése hiányában 2021. október 15. napjáig a kormányzati igazgatásról szóló törvény 2021. szeptember 30. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogviszony átalakulása nem érinti a 2021. október 1-je előtt keletkezett kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket, kivéve, ha e törvény ettől eltérően rendelkezik. A jogviszony átalakulásáról a munkáltató köteles a köztisztviselőt tájékoztatni és a közszolgálati munkaszerződést 2021. október 15. napjáig megkötni.

(3) 2021. október 1-jén annak a Hatósághoz átkerülő személynek, akinek 2021. szeptember 30-án az SZF-fel, az IM-mel, az MKI-val

a) határozatlan idejű munkaviszonya áll fenn, e jogviszonya határozatlan idejű, a Hatósággal fennálló munkaviszonnyá,

b) határozott idejű munkaviszonya áll fenn, e jogviszonya határozott idejű, a Hatósággal fennálló munkaviszonnyá

alakul át.

(4) Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős munkaviszonnyá, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén részmunkaidős munkaviszonnyá alakul át.

(5) A Hatóság általános jogutód az SZF-től, az IM-től, az MKI-től és az ND Zrt.-től átkerülő foglalkoztatottak feletti munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint munkavégzésre irányuló jogviszonyuk fennállása tekintetében.

(6) A (2) bekezdéstől eltérően az érintett jogviszonya nem alakul át az e törvény szerinti jogviszonnyá, ha 2021. október 1. napja előtt kötött megállapodás, illetve valamelyik fél egyoldalú jognyilatkozata alapján e törvény hatálybalépését követően szűnik meg a jogviszony.

(7) Ha a közszolgálati munkaszerződés a (2) bekezdés szerinti határnapig nem kerül megkötésre, az érintett jogviszonya a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 114. § (3) bekezdésében foglaltak szerint 2021. október 16. napjával szűnik meg.

(8) Az érintett jogviszonyának a (2) bekezdés szerinti átalakulása esetén a jogviszonyt a próbaidő, a végkielégítésre és a szolgálati elismerésre való jogosultság szempontjából folyamatosnak kell tekinteni.

(9) Az érintett a munkaköre, álláshelye alapján 2021. szeptember 30. napján ellátott feladatait mindaddig elláthatja, amíg az álláshelyén ellátandó feladatok vagy az álláshely betöltésének a Küt.-ben meghatározott szakmai feltételei meg nem változnak.

(10) E § hatálybalépése nem szakítja meg a 2021. szeptember 30. napján fennálló jogviszonyból eredő igények elévülését.

(11) Az érintett illetményét úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kevesebb annál, mint amekkora összegre illetményként a kinevezési okirat, illetve munkabérként a munkaszerződés alapján 2021. szeptember 30. napján jogosult volt.

(12) Az érintett részére a 2021. szeptember 30-án meglévő azon időarányos szabadságát, amelyre 2021. szeptember 30-ig jogosultságot szerzett, 2021. szeptember 30-át követően – a (15) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem lehet kiadni.

(13) Az érintett 2021. szeptember 30-án meglévő, (12) bekezdés szerinti ki nem adott szabadságát 40 napon belül meg kell váltani.

(14) A (13) bekezdés szerinti megváltás során az érintettet 2021. szeptember 1. napján megillető illetménnyel, illetve munkabérrel kell számolni.

(15) A 2021. szeptember 30-án szülési szabadságon, vagy a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon lévő érintett azon szabadságát, amelyre 2021. szeptember 30-ig jogosultságot szerzett, az érintett döntése szerint távollétének megszűnését követő

a) 2 éven belül ki kell adni, vagy

b) 30 napon belül meg kell váltani.

33. § (1) Az ND Zrt.-től a 31. § (2) bekezdés alapján a Hatósághoz kerülő munkavállaló munkaviszonya – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2021. október 1-jén közszolgálati jogviszonnyá alakul át, oly módon, hogy e törvény eltérő rendelkezése hiányában 2021. október 15. napjáig a munkavállaló munkaszerződését kell alkalmazni. A jogviszony átalakulásáról a munkáltató köteles a munkavállalót értesíteni és a közszolgálati munkaszerződést 2021. október 15. napjáig megkötni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a munkaviszony, ha a Hatóság törvény rendelkezései alapján nem létesíthet közszolgálati jogviszonyt az átadással érintett munkavállalóval, ebben az esetben a munkaviszony e törvény erejénél fogva a jogállásváltozás időpontjával megszűnik.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a munkavállalóval szemben törvény alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a munkavállaló legfeljebb a (4) bekezdésben foglalt időpontig intézkedik, és ezt igazolja.

(4) A munkavállaló 2021. október 15. napjáig aláírja a közszolgálati munkaszerződést, vagy nyilatkozik arról, hogy továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, ebben az esetben jogviszonya 2021. október 16. napjával megszűnik. E rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha az érintett 2021. október 15. napjáig nem tesz nyilatkozatot vagy nem írja alá a közszolgálati munkaszerződést.

(5) Határozatlan időtartamú munkaviszony határozatlan időtartamú közszolgálati jogviszonnyá alakul át. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony teljes munkaidős közszolgálati jogviszonnyá alakul át. Részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a jogviszony részmunkaidős közszolgálati szolgálati jogviszonnyá alakul át.

(6) A munkavállaló munkaviszonyát a jogállásváltozást követően közszolgálati jogviszonyban töltött időként kell elismerni.

(7) A Hatóság a (2), (3) és (5) bekezdés esetén köteles a megszűnés napjával a munkavállaló számára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 77. § (1) bekezdés c) pontja szerinti végkielégítést és az Mt. 63. § (2) bekezdés szerinti távolléti díjat megfizetni.

(8) Az érintett illetményét úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kevesebb annál, mint amekkora összegre munkabérként a munkaszerződés alapján 2021. szeptember 30. napján jogosult volt.

34. § (1) A Választottbíróság elnöksége 2021. november 30. napjáig elfogadja az ügyrendjét és az eljárási szabályzatot, valamint a honlapján közzéteszi a listát.

(2) A Választottbíróság ügyrendje és eljárási szabályzata szövegének, valamint a lista előkészítése céljából 2021. október 31. napjáig előkészítő bizottságot kell létrehozni, amelynek 5 tagját a Tanács javaslatára a Hatóság elnöke jelöli ki.

15. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

35. § Az 1–4. §, a 7–29. § és a 31–34. § az Alaptörvény 23. cikke, a 37. § (2) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése, a 41. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése, a 45. § és a 46. § az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése, valamint a 47. § az Alaptörvény 40. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

16. Az Európai Unió jogának való megfelelés

36. § A 3. § (5) bekezdése

a) a dohánytermékek nyomonkövethetőségi rendszerének létrehozására és működtetésére vonatkozó műszaki előírásokról szóló, 2017. december 15-i (EU) 2018/574 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk (1) bekezdése, és

b) a dohánytermékeken elhelyezett biztonsági elemekre vonatkozó műszaki előírásokról szóló, 2017. december 15-i (EU) 2018/576 bizottsági végrehajtási határozat

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

17. Módosító rendelkezések

37. § (1) A Ktv. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állam nevében pályázat kiírására, elbírálására, ajánlattételi felhívásra, ajánlattételi eljárás, valamint a 10/A. § szerinti eljárás lefolytatására és a koncessziós szerződés megkötésére – a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (a továbbiakban: Hatóság) előzetes egyetértésével – a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv jogosult.”

(2) A Ktv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § A koncessziós szerződésből eredő jogviták elbírálása során – a felek ilyen megállapodása esetén, nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy Magyarország nemzetközi szerződésből eredő eltérő kötelezettsége hiányában – a Koncessziós Állandó Választottbíróság és külföldi választottbíróság is eljárhat, egyébként a koncessziós szerződésből eredő jogviták elbírálására az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jogosult.”

(3) A Ktv. „A koncessziós szerződés” alcíme a következő 19/A. §-sal egészül ki:

„19/A. § A koncessziós szerződés módosításához, az állam nevében történő megszüntetéséhez a Hatóság előzetes egyetértése szükséges.”

38. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1. § (7c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7c) A felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló jogszabály szerinti, az ajánlott felelős játékszervezői minősítés megállapításához szükséges, ezen jogszabály szerinti szervezet tevékenységének támogatására vonatkozó feltételt a szerencsejáték szervező a 29/J. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet támogatásával is teljesítheti.”

(2) Az Szjtv. 3. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Magyar Állam képviseletét)

„b) a koncessziós szerződések végrehajtása, teljesítése, ellenőrzése során a szerencsejáték-szabályozásért felelős miniszter, a koncesszióköteles tevékenység gyakorlásának ellenőrzése során a Hatóság”

(látja el)

(3) Az Szjtv. 3. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A Hatóság feladatainak ellátása során együttműködik – amelynek keretében különösen adatot szolgáltat, egyéb tájékoztatást nyújt, véleményt nyilvánít, állásfoglalást ad ki – a szerencsejáték-szabályozásért felelős miniszterrel.”

(4) Az Szjtv. 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (3) bekezdésben felsoroltak munkavégzésre irányuló jogviszonyának a Hatóságnál történő megszűnését követő 1 évig szerencsejáték szervező társaságnál vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok, illetve korlátlanul felelős vagy többségi befolyással rendelkező tagok nem lehetnek.”

(5) Az Szjtv. 27/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kérelmező kérelmét a Hatóság elnökének a játékkaszinó üzemeltetéséhez – meghatározott időszakra, helyszínre, valamint egyéb feltételekkel – való előzetes hozzájárulásának birtokában nyújthatja be.”

(6) Az Szjtv. 36/L. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Megállapodás végrehajtása során hatáskörrel rendelkező hatóság (a továbbiakban: magyar hatóság) a Hatóság, amely e hatásköre gyakorlásához kapcsolódóan az adópolitikáért felelős minisztertől és a szerencsejáték-szabályozásért felelős minisztertől adatszolgáltatást, tájékoztatást kérhet.”

(7) Az Szjtv.

a) 1. § (5) bekezdésében a „szerencsejáték-felügyeleti hatóság” szövegrész helyébe a „szerencsejáték-felügyeleti hatósági jogkörben eljáró Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság)” szöveg,

b) 1/B. § (2) bekezdésében az „egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendeletben” szövegrész helyébe az „egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló, a Hatóság elnöke által kiadott rendeletben” szöveg,

c) 3. § (2) bekezdés b) pontjában és (2c) bekezdés b) pontjában a „szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért” szövegrész helyébe a „szerencsejáték-szabályozásért” szöveg,

d) 3. § (2b) bekezdésében a „szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért” szövegrészek helyébe a „szerencsejáték-szabályozásért” szöveg,

e) 7/A. § (1) bekezdésében „a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló kormányrendeletben” szövegrész helyébe „a Hatóság elnöke által e törvény végrehajtására kiadott rendeletben” szöveg,

f) 15. § (2) bekezdésében, 27. § (8) bekezdésében és 38. § (2) bekezdésében a „szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Hatóság elnöke” szöveg,

g) 35/A. § (3) bekezdés i) pontjában a „felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló kormányrendelettel” szövegrész helyébe a „Hatóság elnökének a felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló rendeletével” szöveg, és

h) 38. § (1a) és (1c) bekezdésében a „Kormány” szövegrész helyébe a „Hatóság elnöke” szöveg

lép.

(8) Hatályát veszti az Szjtv.

a) 11. § (7) bekezdése,

b) 13/C. §-a,

c) 27/B. § (2) bekezdés g) pontja,

d) 28/A. § (6) bekezdésében a „Bukmékeri rendszerű fogadás esetén a koncessziós díj mértéke évente legalább 200 millió forint.” szövegrész,

e) 29. § (2) bekezdése,

f) 37. § 30. pont e) alpontja,

g) 38. § (1b) bekezdése, és

h) 38. § (2) bekezdés h) pontjában az „az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben” szövegrész.

39. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a csődeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság nem utasítja el, 15 napon belül végzést hoz a csődeljárás elrendeléséről és a vagyonfelügyelő kirendeléséről a 27/A. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával, és ezt követően haladéktalanul intézkedik a végzés Cégközlönyben történő közzétételéről és a cégjegyzékben az adós cégneve mellett a „cs. a.” toldat feltüntetéséről. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. A bíróság végzése ellen – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – jogorvoslatnak nincs helye.”

(2) A Csődtv. 27/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság a Hatóság által működtetett elektronikus, véletlenszerű kiválasztás elvét alkalmazó informatikai rendszer segítségével – jogszabályban meghatározott eljárási szabályok szerint – haladéktalanul kirendeli a felszámoló szervezetet (a továbbiakban: felszámoló). Az eljáró felszámoló kirendelése átlátható, ellenőrizhető módszertan szerint és olyan elvek alapján történhet, amelyek biztosítják az eljárás hatékony lefolytatásához szükséges felszámolói kapacitásokat, a felszámolók arányos munkaterhelését, és – az eljárás költségeinek csökkentése érdekében – figyelembe veszik a felszámoló, valamint az adós gazdálkodó szervezet földrajzi elhelyezkedését. Felszámolóként – a IV. Fejezetben foglaltak, valamint azon felszámoló kivételével, amelyet törvény pénzügyi szervezetek felszámolására vagy végelszámolására kijelöl – az a gazdálkodó szervezet rendelhető ki, amely szerepel a felszámolók névjegyzékében.

(2) A felszámolóként kirendelhetők körét a Hatóság elnöke rendelettel állapítja meg. Felszámoló csak olyan szervezet lehet, amelynek tagja (részvényese) megismerhető, továbbá amelyben közvetlen vagy közvetett részesedéssel nem rendelkezik olyan tag (részvényes), amely az adózási szempontból nem együttműködő államok listájának közzétételéről szóló rendeletben meghatározott államban rendelkezik adóügyi illetőséggel, vagy amelyben – ide nem értve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államot – jogszabály nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az előírt adómérték legfeljebb 10 százalék. A Hatóság a felszámolók névjegyzékébe való felvételre nyilvános pályázatot ír ki.”

(3) A Csődtv. 27/A. § (4) bekezdés b) pont bj) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában a felszámolót és a felszámolóbiztost érintő kizárási okok: Nem jelölhető ki felszámolóbiztosnak az a személy,)

bj) aki többségi részesedéssel rendelkezik olyan gazdasági társaságban vagy más vállalkozásban, amely vállalkozás olyan államban van bejegyezve vagy van adóügyi illetékessége, amely állam az adózási szempontból nem együttműködő államok listájának közzétételéről szóló rendeletben meghatározott állam, vagy amelyben – ide nem értve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államot – jogszabály nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az előírt adómérték legfeljebb 10 százalék,”

(4) A Csődtv. 27/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felszámolók névjegyzékét vezető szerv a Hatóság, amely hatósági tevékenysége során minden más szervtől független, és a feladatkörébe tartozó hatósági ügyek tekintetében nem utasítható.”

(5) A Csődtv. 27/D. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A felszámolási elektronikus értékesítési rendszer, a csődeljárásban a vagyonfelügyelő, a felszámolási eljárásban a felszámoló és az ideiglenes vagyonfelügyelő elektronikus kiválasztás igénybevételével történő kirendelésére szolgáló elektronikus rendszer működtetője és üzemeltetője a Hatóság.”

(6) A Csődtv. 27/D. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) A Hatóság felszámolói névjegyzékkel, valamint a felszámoló szervezetek más hatósági nyilvántartásaival kapcsolatos hatósági döntéseivel szembeni közigazgatási perek elbírálására a Fővárosi Törvényszék rendelkezik kizárólagos illetékességgel.”

(7) A Csődtv. a következő 83/W. §-sal egészül ki:

„83/W. § (1) E törvénynek a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvénnyel (a továbbiakban: 2021. évi XXXII. törvény) megállapított rendelkezéseit – a (2) és (3) bekezdés szerinti kivétellel – e rendelkezések hatálybalépését követően kezdeményezett csődeljárásokban és felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a 2021. évi XXXII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a már folyamatban lévő csődeljárásban, felszámolási eljárásban alkalmazni kell, ha e rendelkezések hatálybalépését követően kerül sor a 27/A. § (10a) bekezdése alapján másik vagyonfelügyelő vagy felszámoló kirendelésére.

(3) E törvénynek a 2021. évi XXXII. törvénnyel beiktatott 27/D. § (14) bekezdését az e rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban lévő csődeljárásokban és felszámolási eljárásokban alkalmazni kell.”

(8) A Csődtv. a következő 85/A. §-sal egészül ki:

„85/A. § Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben határozza meg

a) a felszámolói névjegyzékbe való felvétel és az onnan való törlés részletes feltételeit és eljárásrendjét, a névjegyzék adatainak változásával összefüggő szabályokat, a felszámolók adatszolgáltatásának, szakmai beszámoltatásának, hatósági ellenőrzésének részletes szabályait, valamint azoknak a vagyoni biztosítékoknak a körét, mértékét és rendelkezésre bocsátásának módját, amelyekkel a felszámolónak rendelkeznie kell,

b) a felszámolók névjegyzékébe nem került – de a 27/A. § (6a) bekezdésében foglaltak szerint a folyamatban lévő csődeljárásokban, felszámolási eljárásokban vagyonfelügyelőként, ideiglenes vagyonfelügyelőként, felszámolóként való közreműködésre jogosult – felszámoló tevékenységével, nyilvántartásával, szakmai beszámoltatásával, adatszolgáltatásával és hatósági ellenőrzésével összefüggő részletes szabályokat,

c) a csődeljárásban a vagyonfelügyelő elektronikus kiválasztás igénybevételével történő kirendelésének, valamint az elektronikus kijelölést támogató számítógépes rendszer működésének, üzemeltetésének és ellenőrzésének szabályait,

d) a felszámolót a zálogtárgy értékesítésekor és a követelésen alapuló zálogjog esetén a követelés behajtásából származó bevételből megillető díj elszámolásának szabályait,

e) a felszámolási eljárásban a felszámoló és az ideiglenes vagyonfelügyelő elektronikus kiválasztás igénybevételével történő kirendelésének részletes szabályait, valamint az elektronikus kijelölést támogató számítógépes rendszer működésének, üzemeltetésének és ellenőrzésének szabályait,

f) a felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséggel rendelkező személyek kötelező szakmai továbbképzésének megszervezésére és teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat.”

(9) A Csődtv.

a) 12. § (1) bekezdésében a „bíróság” szövegrész helyébe a „Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság)”,

b) 24. § (1) bekezdésében a „kérelemben meg kell” szövegrész helyébe a „kérelemhez – ha ez rendelkezésre áll – csatolni kell az adós utoljára közzétett éves (egyszerűsített éves) beszámolóját, valamint a kérelemben meg kell”,

c) 24/A. § (1) bekezdésében a „hogy a bíróság” szövegrész helyébe a „hogy a bíróság a 27/A. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával”,

d) 27/A. § (4) bekezdés b) pont bk) alpontjában, 27/A. § (6a) és (7) bekezdésében, 27/C. § (1) bekezdésében, 27/C. § (6)–(9) bekezdésében, 27/D. § (5) és (7)–(12) bekezdésében, 83/B. § (4) bekezdésében a „felszámolók névjegyzékét vezető szerv” szövegrész helyébe a „Hatóság”,

e) 27/A. § (5a) és (7) bekezdésében és 27/C. § (6) bekezdés h) pontjában és 51. § (3) és (5) bekezdésében a „felszámolók névjegyzékét vezető szervnek” szövegrész helyébe a „Hatóságnak”,

f) 27/A. § (6) bekezdésében a „nyilvántartó szerv” szövegrész helyébe a „Hatóság”,

g) 27/A. § (6a) bekezdésében, 27/D. § (8)–(9) bekezdésében, 66. § (6a) bekezdésében a „felszámolók névjegyzékéről szóló kormányrendeletben” szövegrész helyébe a „Hatóság elnökének a felszámolók névjegyzékéről szóló rendeletében”,

h) 27/A. § (6b) bekezdésében a „felszámoló szervezet hatósági nyilvántartását vezető szerv” szövegrészek helyébe a „Hatóság”,

i) 27/A. § (6c) bekezdésében a „névjegyzéket vezető szervnek” szövegrész helyébe a „Hatóságnak”,

j) 27/A. § (8) bekezdésében az „új felszámoló kijelöléséről” szövegrész helyébe a „megkeresi a Hatóságot új felszámoló kijelölésére”,

k) 27/B. § (10) bekezdésében a „felszámolói névjegyzéket vezető szerv” szövegrészek helyébe a „Hatóság”,

l) 27/B. § (11)–(13) bekezdésében a „felszámolói névjegyzéket vezető szerv” szövegrész helyébe a „Hatóság”,

m) 27/B. § (11) bekezdésében a „felszámolói névjegyzéket vezető szervet” szövegrész helyébe a „Hatóságot”,

n) 27/B. § (13) bekezdésében, 27/C. § (2b) bekezdésében és (6) bekezdés c) pont cb) alpontjában a „felszámolók névjegyzékéről szóló kormányrendelet” szövegrész helyébe a „Hatóság elnökének a felszámolók névjegyzékéről szóló rendelete”,

o) 27/C. § (2) bekezdés b) pontjában a „kormányrendeletben” szövegrész helyébe a „Hatóság elnökének rendeletében”,

p) 27/C. § (2) bekezdés b) pontjában a „kormányrendelet” szövegrész helyébe a „Hatóság elnökének rendelete”,

q) 27/C. § (2) bekezdés f) pontjában a „névjegyzéket vezető szervezetet” szövegrész helyébe a „Hatóságot”,

r) 27/C. § (2b) és (5a) bekezdésében, 27/D. § (2) bekezdésében a „felszámolók névjegyzékét vezető szerv” szövegrészek helyébe a „Hatóság”,

s) 27/C. § (5) bekezdésében a „nyilvántartó szerv” szövegrész helyébe a „Hatóság”,

t) 27/C. § (6) bekezdés g) pontjában a „pályázatot elbíráló szervnek” szövegrész helyébe a „Hatóságnak”,

u) 27/C. § (10) bekezdésében a „felszámolók névjegyzékéről szóló kormányrendeletnek” szövegrész helyébe a „Hatóság elnökének a felszámolók névjegyzékéről szóló rendeletének”,

v) 51/A. §-ában a „felszámolók névjegyzékét vezető, illetve a felszámoló szervezetet a 27/A. § (6a) bekezdése vagy a 66. § (6) bekezdése alapján nyilvántartó hatóságnak” szövegrész helyébe a „Hatóságnak”,

w) 65. § (3) bekezdés f) pontjában a „tartozó” szövegrész helyébe a „tartozik”,

x) 66. § (6) bekezdésében a „felszámolók névjegyzékét vezető közigazgatási szerv” szövegrészek helyébe a „Hatóság”, és

y) 69. § (8) bekezdésében az „egy munkanapon” szövegrész helyébe az „1 munkanapon”

szöveg lép.

(10) Hatályát veszti a Csődtv.

a) 66/A. §-ában a „legalább” szövegrész,

b) 67. § (3) bekezdésében az „és” szövegrész,

c) 84/A. § (1) bekezdés c) és e) pontja,

d) 84/A. § (1a) bekezdése,

e) 84/A. § (3) bekezdésében az „, és kijelölheti az elektronikus értékesítési rendszer létrehozásáért, működtetésért felelős szervet” szövegrész,

f) 85. § (5) bekezdés b) pontja, és

g) 85. § (6) bekezdése.

40. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 34/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az önálló bírósági végrehajtó az adóstól a behajtott követelésen felül, a végrehajtási költségekkel együtt hajtja be az általános költségátalányt, és azt befizeti, vagy átutalja a Kar hivatali szervének. Az általános költségátalányból a Hatóságot törvény alapján megillető összeget a Kar hivatali szerve utalja át a Hatóságnak. A költségátalány összegének elszámolása és kielégítése a 164. § szerint történik.”

(2) A Vht. 231. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„231. § (1) A Hatóság elnöke

a) részt vehet a Kar szerveinek ülésén,

b) törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében tájékoztatást kérhet a Kar szerveitől és azok tisztségviselőitől,

c) törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében megismerheti a Kar és szervei által kezelt valamennyi adatot,

d) törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében megtekintheti a Kar és szervei bármely iratát,

e) beléphet a Kar és szervei által használt bármely helyiségbe,

f) felügyeli a Kar ügyintézési és ügyviteli tevékenységét,

g) elrendelheti a Kar gazdálkodásának és informatikai rendszereinek vizsgálatát, és

h) rendkívüli közgyűlést hívhat össze.

(2) A Hatóság elnöke

a) tájékoztatást nyújt a sajtó, a rádió és a televízió részére a végrehajtási ügyekről és a Kar ügyeiről,

b) elrendelheti a végrehajtó összeférhetetlenségének ellenőrzését,

c) elrendelheti a 226/A. §-ban foglaltak betartásának ellenőrzését,

d) iránymutatás kiadását kezdeményezheti, és

e) jóváhagyja az ugyanazon járásbíróság mellett működő végrehajtók esetében a végrehajtási ügyek elosztásának rendjét, és az ügyek elosztásának rendje év közbeni megváltoztatását.”

(3) A Vht. 233. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem nevezhető ki végrehajtóvá az,)

„e) akit a végrehajtói fegyelmi bíróság jogerős határozattal hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtott vagy akinek a végrehajtói szolgálatát 2021. október 1. napját megelőzően a miniszter, 2021. október 1. napját követően a Hatóság elnöke a 239. § (4a) bekezdése alapján szüntette meg, a fegyelmi bíróság határozata jogerőre emelkedésétől vagy a miniszter, illetve a Hatóság elnöke határozata véglegessé válásától számított 10 évig,”

(4) A Vht. 253/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Vht. 253/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A meghozatalától számított 15 napon belül jóváhagyás céljából be kell mutatni

a) a szervezeti és működési szabályzatot a Hatóság elnökének,

b) a Hatóság elnökének rendeletalkotási felhatalmazásába tartozó szabályozási tárgykört érintő iránymutatást a Hatóság elnökének,

c) a Kormány vagy a miniszter rendeletalkotási felhatalmazásába tartozó szabályozási tárgykört érintő iránymutatást a miniszternek.

(2a) A (2) bekezdésben foglaltak szerint a Hatóság elnöke, illetve a miniszter a szervezeti és működési szabályzat, illetve az iránymutatás megküldésétől számított 30 napon belül kifogással élhet a szervezeti és működési szabályzat, illetve iránymutatás azon rendelkezésével szemben, amely – elfogadása esetén – a 253/D. § alapján törvényességi felügyeleti intézkedést indokolna.”

(5) A Vht. 253/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„253/D. § (1) A Hatóság elnöke, valamint a 253/C. § (2) bekezdés c) pontjában és (2a) bekezdésében foglaltak szerint a miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a Kar működése felett. A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági eljárásnak van helye.

(2) Ha a szervezeti és működési szabályzat vagy az iránymutatás jogszabályba, illetőleg ha a Kar szerveinek határozata jogszabályba vagy a szervezeti és működési szabályzat valamely rendelkezésébe ütközik, a Hatóság elnöke, illetve a miniszter a törvényességi felügyeleti jogkörében – határidő kitűzésével – felhívja a Kart a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3) A Kar köteles a megadott határidőn belül a felhívásnak megfelelően a szervezeti és működési szabályzatot, iránymutatást, illetve egyéb határozatot módosítani, vagy egyet nem értéséről a Hatóság elnökét, illetve a minisztert tájékoztatni.

(4) Ha a Kar a megadott határidőn belül nem intézkedett a jogszabálysértés megszüntetése iránt, a Hatóság elnöke, illetve a miniszter köztestületi felügyeleti pert indíthat.”

(6) A Vht. 307. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatok lefolytatására vonatkozó részletes szabályokat,

b) a végrehajtó kölcsönös áthelyezése, felmentése, továbbá szolgálata folyamatossága és megszűnése megállapítása, valamint a végrehajtói kinevezés érvénytelenségének megállapítása részletes eljárási szabályait,

c) a végrehajtók működésének folyamatosságához szükséges átmeneti intézkedéseket,

d) az önálló bírósági végrehajtói állások számát, e végrehajtók székhelyét és az azonos illetékességi területen működő végrehajtók között a végrehajtási ügyek elosztásának rendjét,

e) a végrehajtói állások betöltésének és a végrehajtói pályázati eljárásnak a részletes szabályait, és a végrehajtói kinevezéshez készített pályázati rangsor kialakítása során figyelembe vehető szempontokat és azokhoz rendelhető pontszámokat,

f) a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek, végrehajtójelöltek igazolványára és nyilvántartására, a Kar által vezetett nyilvántartások, névjegyzékek vezetésére, a Kar igazgatási jellegű feladatainak ellátására és panaszügyintézésére, továbbá a végrehajtási ügyekről vezetett nyilvántartás adatairól szóló tanúsítvány kiállításért járó költségtérítés összegére és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat,

g) a fegyelmi eljárásban közreműködő személyek részére járó költségtérítésről szóló szabályokat,

h) a végrehajtó tevékenységével okozott kárért járó kártérítés, illetve személyiségi jogsértésért járó sérelemdíj fedezésére szolgáló biztosíték összegének kezelésére vonatkozó részletes szabályokat,

i) a 253/I. § szerinti IVR bevezetésének időpontját és ütemezését, a létrehozására, működésére és felhasználására vonatkozó részletszabályokat, a működtetéséhez szükséges, a Kar által megalkotandó szabályzatok körét, továbbá a végrehajtók által a hatálybalépést megelőzően alkalmazott informatikai rendszer adatállományának az IVR-ben történő rögzítésének részletes szabályait azon, még érdemben befejezetlen végrehajtási ügyek tekintetében, amelyek az IVR bevezetését megelőzően kerültek kiosztásra, illetőleg érkeztek a végrehajtóhoz foganatosítás céljából,

j) a végrehajtói díjszabást és a végrehajtás során befolyt összegeknek a végrehajtási költségekre történő elszámolásának részletes szabályait,

k) az árverezők elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzés díját, a közös tulajdonban lévő ingatlan árverése esetén a tulajdonostárs tulajdoni hányadának értékesítéséért felszámítható díjat, az önálló bírósági végrehajtó által a felvilágosításra jogosult részére kiadott másolatért felszámítható költségtérítést, valamint ezek megfizetésének módját,

l) az általános költségátalány megfizetéséről szóló szabályokat,

m) az elektronikus árverési rendszer és a kézbesítési rendszer informatikai alkalmazásának működtetésére, biztonsági követelményeire és felhasználói szabályzatának kötelező tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat,

n) a panaszügyek intézésére irányuló eljárások lefolytatására, és a fegyelmi eljárások nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat.

(1b) Az (1a) bekezdés a), d), i), j), l) és m) pontjában meghatározott rendeletet a Hatóság elnöke a miniszter véleményének kikérését követően adja ki.”

(7) A Vht. 307. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)

„h) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő díjazását,”

(8) A Vht. 307. § (2) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)

„n) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a végrehajtási kifogás előterjesztésével egyidejűleg letétbe helyezendő szakértői díj előlegének összegét, valamint megfizetésének módját,”

(9) A Vht.

a) 34/A. § (1) bekezdésében „az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztériumot (a továbbiakban: minisztérium) az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer feletti felügyelet gyakorlásával kapcsolatos feladatai, továbbá a miniszter feladat- és hatáskörébe utalt egyéb közfeladatok” szövegrész helyébe „a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer feletti felügyelet gyakorlásával kapcsolatos feladatai, továbbá a feladat- és hatáskörébe utalt egyéb közfeladatok”,

b) 103. § (6) bekezdésében az „a miniszternek” szövegrész helyébe az „az igazságügyért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter)”,

c) 230. § (1)–(1a) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „Hatóság”,

d) 230. § (6) bekezdésében, 239. § (5) bekezdésében, 239/A. § (2) és (2a) bekezdésében, 239/B. § (3) bekezdésében, 250. § (2) bekezdés 2. és 6. pontjában, 281. § (1) bekezdésében, 293. § (3) bekezdésében a „minisztert” szövegrész helyébe a „Hatóság elnökét”,

e) 230/A. § (6) bekezdésében, 250. § (6) bekezdésében a „minisztérium” szövegrész helyébe a „Hatóság”,

f) 232. § (1) és (6) bekezdésében, 234. §-ában, 234/A. § (1) bekezdésében, 235. § (2) és (3) bekezdésében, 239. § (2)–(4a) bekezdésében és (6) bekezdésében, 239/A. § (3) és (4) bekezdésében, 240/C. § (1) bekezdésében, 250. § (2) bekezdés 22. pontjában, 278. § (1) bekezdésében, 292. § (3) és (5) bekezdésében, 294. § (1) bekezdésében, 298. § (1) és (2) bekezdésében, 306/I. §-ában, 306/L. § (6) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „Hatóság elnöke”,

g) 253. § (3) és (9) bekezdésében a „miniszter” szövegrészek helyébe a „Hatóság elnöke”,