1. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő Bakonybél, belterület 781 és 782 helyrajzi számú ingatlanok ingyenesen Bakonybél Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonába kerülnek, az általa vállalt közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében, a sport- és kulturális, valamint egyéb feladatok ellátásának elősegítése céljából.
(2) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő Bakonybél, belterület 783 és 784 helyrajzi számú ingatlanok ingyenesen a Katolikus Szeretetszolgálat tulajdonába kerülnek a fenntartásában működő, bakonyszücsi Daganatos Betegek Lelki Rehabilitációs Otthona bővítésének biztosítása céljából.
(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanokat az Önkormányzat és a (2) bekezdés szerinti ingatlanokat a Katolikus Szeretetszolgálat a terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) és (2) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Önkormányzat és a Katolikus Szeretetszolgálat az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket a (4) bekezdés szerinti szerződésben teljeskörűen átvállalja.
(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) készíti elő és köti meg. A szerződésekben az ingatlanok forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.
2. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: KEKVA tv.) alapján az állami tulajdonban álló Budapest II. kerület 54224/1 helyrajzi számú és a Budapest II. kerület 54224/2 helyrajzi számú ingatlanok ingyenesen, a KEKVA tv. szerinti közérdekű célok megvalósítása és 1. mellékletében meghatározott közfeladatok ellátása érdekében a Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány (nyilvántartási szám: 01–01–0013048, a továbbiakban: Alapítvány) tulajdonába kerülnek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanok tekintetében a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az MNV Zrt. köti meg az Alapítvánnyal.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanok tulajdonjogát az Alapítvány a terhekkel együtt szerzi meg.
(4) Az (1) bekezdés szerinti, ingyenesen tulajdonba adott ingatlanokon e törvény erejénél fogva határozatlan időre szóló elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az elidegenítési és terhelési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az MNV Zrt. kérelmezi.
3. § (1) Az Országgyűlés e törvény hatálybalépésével egyidejűleg lemond a magyar államnak a Magyar Lovassport Szövetséggel (nyilvántartási szám: 01–07–0000053, székhely: 1087 Budapest, Kerepesi út 7., a továbbiakban: Szövetség) szemben, a Szövetség vagyonkezelésében lévő állami vagyonra vonatkozó visszapótlási kötelezettség alapján fennálló, az MNV Zrt. által kezelt 1 467 197 forint összegű követeléséről azzal, hogy a Szövetség egyidejűleg vállalja, hogy a vagyonkezelt állami ingatlanon saját forrásból megvalósított beruházás, valamint egyéb felmerült költségek tekintetében megtérítési igényt nem érvényesít a magyar állammal szemben.
(2) Az Országgyűlés e törvény hatálybalépésével egyidejűleg lemond a magyar államnak a Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégia Korlátolt Felelősségű Társasággal (Cégjegyzékszám: 01–09–972385, székhely: 1101 Budapest, Albertirsai út 2–4., a továbbiakban: Kincsem Kft.) szemben, a Kincsem Kft. vagyonkezelésében állt állami vagyonra vonatkozó visszapótlási kötelezettség alapján fennálló, az MNV Zrt. által kezelt 45 080 000 forint összegű követeléséről azzal, hogy a Kincsem Kft. egyidejűleg vállalja, hogy a vagyonkezelt állami ingatlanon saját forrásból megvalósított beruházás, valamint egyéb felmerült költségek tekintetében megtérítési igényt nem érvényesít a magyar állammal szemben.
4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 9. § 2021. június 1. napján lép hatályba.
5. § (1) A 2. § (1) és (3) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 2. § (4) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2), valamint (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) A 18–19. §, a 21. § és a 40. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(4) A 17. § az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(5) A 20. § és a 37. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(6) A 33. § az Alaptörvény 23. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
6. § (1) A 7. § (1) bekezdése a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
(3) A 29. § a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikk (3) bekezdése szerinti eltérést tartalmaz.
7. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27/C. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felszámolók névjegyzékébe az a gazdasági társaság vehető fel, amely)
„g) igazolja, hogy legalább egy-egy fő közgazdászt, jogi szakvizsgát tett jogászt, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett és könyvvizsgálói igazolvánnyal rendelkező könyvvizsgálót, továbbá két fő, az (1) bekezdés szerinti szakképzettségű személyt foglalkoztat. A foglalkoztatott közgazdászok, jogi szakvizsgát tett jogászok, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett és könyvvizsgálói igazolvánnyal rendelkező könyvvizsgálók, valamint az (1) bekezdés szerinti szakképzettségű személyek közül – a könyvvizsgálót kivéve – legalább egy-egy főnek, összesen legalább két főnek munkaviszonyban kell állnia a felszámoló szervezettel.”
(2) A Cstv. 27/C. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) A felszámolói névjegyzék adatai, valamint a felszámoló szervezetekről a 27/A. § (6a) bekezdése és a 66. § (6) bekezdése alapján vezetett hatósági nyilvántartások adatai – a (4) bekezdés b) pontjában megjelölt lakóhely és a (4) bekezdés f) pontjában megjelölt adatok kivételével – közérdekből nyilvános adatok.”
8. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 3. § (3) bekezdése következő c) ponttal egészül ki:
[A (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel, azon állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények, amelyek]
„c) vonatkozásában olyan gazdálkodó szervezet kezelői joga van bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, amelynek kezelői joga a törvény erejénél fogva megszűnt és nem rendelkezik az állami tulajdonú ingatlan tulajdonosi joggyakorlójával megkötött ingatlan használatára jogcímet biztosító szerződéssel, valamint amennyiben vagyonkezelése, üzemeltetése e törvény előírása szerint a vízügyi igazgatási szerv feladatkörébe tartozik,”
(e törvény erejénél fogva a működési terület szerinti vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésébe kerülnek.)
(2) A Vgtv. 3. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a vízügyi igazgatási szerv a kérelméhez csatolja a tulajdonosi joggyakorló közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a tulajdonosi joggyakorló és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelői jog jogosultja között nincs érvényben az ingatlan használatára jogcímet biztosító szerződés.”
9. § Hatályát veszti a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 1. melléklet 8. pontja.
10. § A Vtv. „Felügyelő Bizottság” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Felügyelőbizottság”
11. § A Vtv. „Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjaira vonatkozó közös szabályok, összeférhetetlenség” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagjaira vonatkozó közös szabályok, összeférhetetlenség”
12. § A Vtv. 27. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8) Az alapfeladatként vagy főtevékenységként közfeladatot ellátó, továbbá a közfeladathoz vagy a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához szükséges infrastruktúrát biztosító vagyonkezelő a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül. A vagyonkezelő – alapfeladattól vagy főtevékenységétől függetlenül – e törvény erejénél fogva mentesül a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól azon ingatlan és ingó vagyonelemek tekintetében, amelyek közfeladat-ellátási kötelezettség teljesítése érdekében állnak a vagyonkezelésében. A tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben ettől eltérően is megállapodhat.
(9) A visszapótlási kötelezettség módját és mértékét vagy a visszapótlási kötelezettség alóli, (8) bekezdés szerinti mentesülés tényét a vagyonkezelési szerződésben, vagy – ha a vagyonkezelési szerződés megszűnésére figyelemmel az már nem lehetséges – az elszámolási szerződésben kell rögzíteni.”
13. § (1) A Vtv. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az értékesítést végzőnek a vagyon tulajdonjogának átruházását – ha törvény kivételt nem tesz – versenyeztetéssel kell megkísérelnie.”
(2) A Vtv. 35. § (2) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
(Mellőzni lehet a versenyeztetést:)
„r) hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok értékesítése esetén.”
(3) A Vtv. 35. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Versenyeztetés mellőzésével kerül sor a (2) bekezdés i) pontja szerinti kis értékű ingó vagyontárgy értékesítésére, ha
a) a vagyontárgy huzamos tárolása, kezelése aránytalan költséggel járna a vagyontárgy piaci értékéhez képest,
b) a versenyeztetéssel történő értékesítés előnyei nem érvényesülnek, vagy
c) a 34. § (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilvános árverés során a harmadik árverés is eredménytelenül zárult.”
14. § (1) A Vtv. 71. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„c) a vagyonkezelésre és a vagyonkezelési szerződésre, valamint az állami vagyon visszterhes, továbbá ingyenes hasznosítására irányuló más szerződésekre vonatkozó részletes szabályokat,”
(2) A Vtv. 71. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„e) az állami vagyon értékesítésére, az állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására, továbbá a tulajdonjognak az állam javára történő megszerzésére, valamint a tulajdonjog állam javára történő megszerzésére irányuló jogügylet megkötésére vonatkozó szabályokat,”
(3) A Vtv. 71. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„i) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek elhelyezésére, az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyra, valamint az állami elhelyezési célú ingatlanok hasznosítására, üzemeltetésére vonatkozó részletszabályokat,”
15. § A Vtv.
a) 17. § (1) bekezdés d) pontjában a „Felügyelő Bizottságát” szövegrész helyébe a „Felügyelőbizottságát”,
b) 19. § (2) bekezdésében, 20. § (18) bekezdésében, 20/A. § (1) bekezdésében és (3) bekezdés nyitó szövegrészében, 20/B. § (1)–(4) bekezdésében, (5) bekezdés a) és b) pontjában, valamint záró szövegrészében, továbbá (6) bekezdés a) és b) pontjában, 20/C. § (1)–(3) bekezdésében, 20/D. § (5) és (6) bekezdésében, 20/E. §-ában, 20/F. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, (3) és (5) bekezdésében, valamint 20/G. § (5) bekezdésében a „Felügyelő Bizottság” szövegrész helyébe a „Felügyelőbizottság”,
c) 19. § (2) bekezdésében a „Felügyelő Bizottságra” szövegrész helyébe a „Felügyelőbizottságra”,
d) 20. § (4) bekezdés n) pontjában a „felügyelő bizottság” szövegrész helyébe a „Felügyelőbizottság”,
e) 20/A. § (2) bekezdésében, 20/C. § (4) és (5) bekezdésében, valamint a 20/D. § (1)–(3) és (7) bekezdésében a „Felügyelő Bizottság” szövegrészek helyébe a „Felügyelőbizottság”,
f) 20/F. § (2) bekezdésében a „Felügyelő Bizottságnak” szövegrészek helyébe a „Felügyelőbizottságnak”,
g) 20/F. § (5) bekezdésében a „felügyelő bizottsági” szövegrész helyébe a „felügyelőbizottsági”,
h) 21. § (5) bekezdésében a „felügyelő bizottsági” szövegrészek helyébe a „felügyelőbizottsági”,
i) 25. § (2) bekezdésében az „az a tulajdonosi joggyakorló” szövegrész helyébe az „a tulajdonosi joggyakorló”,
j) 33. § (1) bekezdésében az „az a tulajdonosi joggyakorló” szövegrészek helyébe az „a tulajdonosi joggyakorló”,
k) 36. § (6) bekezdésében a „10 millió forint” szövegrész helyébe a „25 millió forint”,
l) 36. § (7) bekezdésében a „1 millió forint” szövegrész helyébe a „25 millió forint”
szöveg lép.
16. § Hatályát veszti a Vtv. „Állami tulajdonú gazdasági társaságok elidegenítésének speciális szabályai” alcíme.
17. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 25. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A fenntartói jog átadásával együtt a köznevelési intézmény nevelési-oktatási feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont a feladatátvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb a nevelési, illetve a tanév kezdetéig ingyenesen a fenntartó nemzetiségi önkormányzat tulajdonába kell adni azzal, hogy a vagyonelemek, illetve elidegenítésük esetén az azok helyébe lépő vagyonelemek tulajdonjoga visszaszáll az eredeti tulajdonosra akkor, ha
a) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik,
b) a köznevelési intézmény megszűnik,
c) a fenntartói jog központi költségvetési szerv vagy települési önkormányzat részére kerül átadásra, vagy
d) az ingatlanon a nevelési-oktatási feladat ellátása megszűnik.”
18. § Az Nvtv. 6. § (3b) és (3c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3b) Az állami tulajdonban álló országos közutak és műtárgyai, valamint az állami tulajdonban álló terek, parkok és közkertek tulajdonjogát az állam a helyi önkormányzat javára visszterhesen vagy ingyenesen átruházhatja, ha a tulajdon átruházása a közfeladat ellátását nem veszélyezteti.
(3c) A helyi önkormányzati tulajdonban álló helyi közutak és műtárgyai, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok és közkertek tulajdonjogát a helyi önkormányzat az állam, illetve más helyi önkormányzat javára visszterhesen vagy ingyenesen átruházhatja, ha a tulajdon átruházása a közfeladat ellátását nem veszélyezteti.”
19. § (1) Az Nvtv. 11. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6b) Központi költségvetési szervként működő könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum (a továbbiakban együtt: közgyűjtemény) a működéséhez szükséges kulturális jószág tulajdonjogának megszerzésére – ingatlan kivételével – szerződést köthet. Ezen vagyonelem e törvény erejénél fogva az állam tulajdonába és vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül a közgyűjtemény vagyonkezelésébe és a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá kerül azzal, hogy a közgyűjtemény köteles – a vagyonnyilvántartási szabályoknak megfelelő – írásbeli nyilatkozattal bejelenteni a tulajdonosi joggyakorló felé a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá került új vagyonelemet.”
(2) Az Nvtv. 11. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A központi költségvetési szervek a vagyonkezelői jogukat – az ingatlanokra vonatkozó vagyonkezelői joguk kivételével – egymás között szerződéssel átruházhatják. Az átruházással érintett vagyonelem az átvevő központi költségvetési szerv vagyonkezelési szerződésének hatálya alá kerül azzal, hogy az átvevő központi költségvetési szerv köteles – a vagyonnyilvántartási szabályoknak megfelelő – írásbeli nyilatkozattal bejelenteni a tulajdonosi joggyakorló felé a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá került új vagyonelemet.”
20. § Az Nvtv. 14/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az állam törvényi felhatalmazás alapján az állami közfeladat ellátását az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó, vagy államháztartáson kívüli személy, vagy szervezet részére adja át, és a közfeladat ellátása, illetve a közfeladat ellátásának elősegítése céljából állami vagyon tulajdonjogát – törvény felhatalmazásán alapuló jognyilatkozattal, szerződéssel vagy jogi személy létesítő okiratával (a továbbiakban együtt: alapokirat) – ingyenesen átruházza, akkor az ezt magában foglaló alapokiratot kizárólag az abban erre feljogosított személyek módosíthatják a Ptk. általános szabályai és az alapokiratban foglaltak szerint.”
21. § Az Nvtv.
a) 6. § (3a) bekezdésében a „valamint terek és parkok tulajdonközössége” szövegrész helyébe a „valamint terek, parkok és közkertek tulajdonközössége”,
b) 11. § (6) bekezdésében az „államháztartási számvitelről” szövegrész helyébe „államháztartás számviteléről”
szöveg lép.
22. § (1) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) 2. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„18. hivatalos irat: az állami vagy önkormányzati szervek, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb szervek vagy személyek által – papíralapon, elektronikus adathordozón vagy elektronikus hírközlési hálózat igénybevételével – feladott vagy ilyen módon kézbesített, olyan könyvelt postai küldemény, amelynek feladásához vagy kézbesítéséhez (illetve a kézbesítés megkísérléséhez), vagy azok időpontjához jogszabály jogkövetkezményt fűz, illetve amely jogszabályban meghatározott határidő számításának alapjául szolgál, továbbá amit jogszabály hivatalos iratnak minősít;”
(2) A Postatv. 2. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„22. könyvelt küldemény: olyan postai küldemény, amelynek felvételét a postai szolgáltató írásban vagy más bizonyítható módon a feladó irányában elismeri és kézbesítését a jogosult átvevővel az erre szolgáló okiraton, vagy az aláírást rögzítő vagy a jogosult átvevő személyét azonosító egyéb technika alkalmazásával elismerteti;”
(3) A Postatv. 2. §-a a következő 39b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„39b. postai támpont: a közutak mentén a postai szolgáltató által kijelölt és üzemeltetett, felvételi pontnak és kézbesítési pontnak is minősülő, kézbesítésre alkalmas eszközzel ellátott hely, amely lehetővé teszi a postai küldemények felvételét és a címekhez rendelten biztosítja levélszekrénybe kézbesíthető postai küldemények kézbesítését, valamint – a kézbesítés megkísérlésének mellőzésével – a személyes átadással kézbesítendő postai küldemény érkezéséről szóló értesítő elhelyezését.”
23. § A Postatv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyetemes postai szolgáltatás keretében a szolgáltatónak biztosítania kell a feladó rendelkezése alapján a (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott postai küldeményekhez az ajánlott, továbbá a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott postai küldeményekhez a tértivevény, illetve a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott postai küldeményekhez az értéknyilvánítás-szolgáltatás igénybevételét, valamint a 19. § szerinti Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben meghatározottak szerint az ott meghatározott fajtájú könyvelt küldeményekhez a nyomon követhető kezelést. Az egyetemes postai szolgáltató az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben közérdekből egyéb többletszolgáltatások nyújtására is kötelezhető.”
24. § A Postatv. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyetemes postai szolgáltató az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges hálózatát köteles úgy szervezni, hogy a felvételi pontok – ide nem értve a postai támpontokat és a levélgyűjtő szekrényeket – ne legyenek légvonalban 5 km-nél távolabb a lakosság 95%-ától és légvonalban 10 km-nél távolabb a lakosság 99,5%-ától.”
25. § A Postatv. 19. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésnek tartalmaznia kell)
„d) az egyetemes postai szolgáltató méltánytalan többletterhének a 21/A. § szerinti megtérítésére vonatkozó részletes szabályokat;”
26. § A Postatv. 21. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az egyetemes postai szolgáltatás nettó költsége meghaladja az egyetemes postai szolgáltató egyetemes postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségeinek 1 százalékát, ezen összeg az egyetemes postai szolgáltató méltánytalan többletterhe (továbbiakban: méltánytalan többletteher).”
27. § A Postatv. 15. alcíme a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § (1) Az állam az egyetemes postai szolgáltató méltánytalan többletterhére figyelemmel kompenzációt biztosít, amelynek mértékét a miniszter határozza meg.
(2) A méltánytalan többletteher kompenzációjának összegét a miniszter – egy vagy több részletben – állapítja meg, amely során a méltánytalan többletteher felmerülésével összefüggő valamennyi körülményt megvizsgálja.
(3) A központi költségvetés terhére az egyetemes postai szolgáltató méltánytalan többletterhének kompenzációja évi 15 millió eurót meg nem haladó – illetve az Európai Bizottság jóváhagyó határozata alapján az abban meghatározott – összeg erejéig téríthető meg.
(4) A méltánytalan többletteher kompenzációja megtérítésének mértékéről – a 15 millió eurót meg nem haladó rész, illetve az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott összeg erejéig – a miniszter dönt.
(5) A méltánytalan többletteher kompenzációjának megtérítésére a miniszteri döntés időpontjában hatályos jogszabályok alkalmazandóak.”
28. § A Postatv. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyetemes postai szolgáltató az (1) bekezdés alapján nemzetközi postautalvány-szolgáltatást nyújthat. Nemzetközi postautalványnak az a papíralapú nemzetközi viszonylatú készpénzküldési szolgáltatás minősül, amelyet az egyetemes postai szolgáltató az Egyetemes Postaegyesület Alapokmánya alapján megkötött nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály vagy ezek rendelkezése szerint megkötött külön megállapodás alapján teljesít.”
29. § A Postatv. a következő 27/B. §-sal egészül ki:
„27/B. § Az egyetemes postai szolgáltató jogosult a felvett postai küldemények feldolgozás helyére történő eljuttatása, vagy a postai küldemények feldolgozási, szolgáltatói hozzáférési vagy kézbesítési pontok közötti továbbításának elvégzése céljából foglalkoztatott munkavállalók esetében a beosztás szerinti napi munkaidőt legfeljebb 12 órában meghatározni abban az esetben is, ha a munkavállaló éjszakai munkát is végez.”
30. § A Postatv. 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egyetemes postai szolgáltató jogosult a levélgyűjtőszekrények, valamint az egyetemes postai szolgáltatás teljesítését lehetővé tevő egyéb eszköz – így különösen postai támpont – közterületen történő díjmentes elhelyezésére, és rendeltetésszerű használatuk céljából azok akadály- és díjmentes, gyors megközelítésére. A közterület tulajdonosa az igénybevételt akkor tagadhatja meg, ha a levélgyűjtőszekrény, valamint az egyetemes postai szolgáltatás teljesítését lehetővé tevő egyéb eszköz – így különösen postai támpont – adott helyen történő elhelyezése jogszabályba ütközik.”
31. § A Postatv. 55. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A postai szolgáltató az adatkezelése során a postai szolgáltatási szerződés teljesítéséhez, a teljesítés elszámolásához, igazolásához és utólagos ellenőrzéséhez szükséges adatokat
a) veszélyhelyzetben vagy az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi válsághelyzet esetén személyes átadás mellőzésével történő kézbesítési technológia alkalmazásakor a postai küldemény feladását követő ötödik naptári év utolsó napjáig,
b) az a) pontban meg nem határozott esetben a postai küldemény feladását követő naptári év utolsó napjáig köteles megőrizni.”
32. § A Postatv. 61. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
(A miniszter az állami feladatok közül:)
„l) megállapítja a méltánytalan többletteher összegét és annak az egyetemes postai szolgáltató számára megtérítésre kerülő mértékét.”
33. § A Postatv. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„62. § A postai ágazat hatósági feladatait a Hatóság látja el. Ennek keretében a Hatóság eljár a postai szolgáltatások bejelentésével, engedélyezésével, az ehhez kapcsolódó, a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetésével, a postai szolgáltatások ellenőrzésével, a postai szolgáltatási piac hatósági és piacfelügyeletével, a postai szolgáltatók adatszolgáltatásával, az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés felhasználói jogokat érintő rendelkezései teljesítésének ellenőrzésével, a nettó elkerülhető költség számításának ellenőrzésével kapcsolatos és egyéb hatósági ügyekben.”
34. § A Postatv. 79. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvény a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikk (3) bekezdése szerinti eltérést tartalmaz.”
35. § A Postatv.
a) 37. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „feladott postai küldemények” szövegrész helyébe a „feladott levélküldemények és hivatalos iratok”,
b) 41. § (11) bekezdés nyitó szövegrészében az „az Egyetemes Postai Közszolgáltatás Szerződésben” szövegrész helyébe az „az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben”
szöveg lép.
36. § Hatályát veszti a Postatv.
a) 18. § (7) bekezdése,
b) 16. alcím címe,
c) 29. § (1) bekezdése,
d) 63. § e) pontja,
e) 68. § (8) bekezdésében a „, valamint az Egyetemes Postai szolgáltatást Támogató Számla részére teljesítendő befizetések” szövegrész,
f) 77–77/C. §-a,
g) 78. § (1) bekezdés d) pontja.
37. § A megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 2015. évi LXXV. törvény 4. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum vagyonkezelésében lévő, Rippl-Rónai József: Nemes Marcell (ltsz: 55.52, o. karton, 63,5×44 cm, J.j.k: Rónai 1912) című portréja az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIII. törvény hatálybalépésének napján, e törvény erejénél fogva, ingyenesen a Szépművészeti Múzeum vagyonkezelésébe kerül a korábbi vagyonkezelő vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnésével. A vagyonkezelői jog tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötése nem szükséges.”
38. § Az Erzsébet-táborokról szóló 2020. évi LXIV. törvény a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § (1) Az állami tulajdonban álló, Budapest, belterület 9121/7 helyrajzi számú ingatlant (a továbbiakban: Ingatlan) „kivett gyermektábor” megnevezésű ingatlanként kell nyilvántartásba venni a területnek tanerdőként történő használata céljából. A művelésiág-változás átvezetésére irányuló eljárást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) kérelmére az ingatlanügyi hatóságként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala folytatja le, és az Ingatlant belterületi, művelés alól kivett területként jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. A művelésiág-változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló kérelemben kizárólag e törvénynek a művelésiág-változást, valamint az Ingatlan helyrajzi számát tartalmazó rendelkezésére kell hivatkozni, további dokumentum benyújtása nem szükséges. Az ingatlanügyi hatóság ügyintézési határideje 15 nap.
(2) Az Ingatlant az MNV Zrt. kérelme alapján az erdészeti hatóságként eljáró Pest Megyei Kormányhivatal törli az Országos Erdőállomány Adattárból. A törlésre irányuló kérelemben kizárólag e törvénynek az Országos Erdőállomány Adattárból való törlést, valamint az Ingatlan helyrajzi számát tartalmazó rendelkezésére kell hivatkozni, további dokumentum benyújtása nem szükséges. Az erdészeti hatóság ügyintézési határideje 15 nap.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti eljárásokban hozott döntések véglegessé válását követően az Ingatlant a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése alapján, a jövő nemzedékének védelme érdekében gyermek- és ifjúsági programokban való részvétellel, gyermek- és ifjúsági táborok szervezésével összefüggő feladatok, valamint az ezekhez kapcsolódó szervezési, lebonyolítási, oktatási és képzésszervezési teendők ellátásának elősegítése érdekében ingyenesen az Alapítvány tulajdonába kell adni, azzal a feltétellel, hogy az Alapítvány a (4) bekezdés szerinti szerződésben meghatározott kötelezettségeket teljeskörűen vállalja.
(4) A (3) bekezdés szerinti tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében az MNV Zrt. készíti elő és köti meg. A szerződésben az Ingatlan forgalmi értékeként az MNV Zrt. által megállapított forgalmi értéket kell megjelölni. A szerződésben rögzíteni szükséges, hogy az Ingatlan használata során az Alapítvány kötelezettsége a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevétele, különösen a biológiai sokféleség védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése.
(5) A tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő végleges bejegyzését követően az Alapítvány kérelmére az erdészeti hatóságként eljáró Pest Megyei Kormányhivatal az Ingatlannak az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény szerint erdőnek minősülő területét az Országos Erdőállomány Adattárba tanerdő rendeltetéssel nyilvántartásba veszi. A kérelemben kizárólag e törvénynek az Országos Erdőállomány Adattárba való nyilvántartásba vételt, valamint az Ingatlan helyrajzi számát tartalmazó rendelkezésére kell hivatkozni, további dokumentum benyújtása nem szükséges. Az erdészeti hatóság ügyintézési határideje 15 nap.”
39. § Az egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: 2020. évi CXXII. törvény) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § Az Országgyűlés 2021. június 30-i hatállyal elengedi az államnak az Egri Főegyházmegyével szemben, az egyházi jogi személy vagyonkezelésében lévő állami vagyonra vonatkozó visszapótlási kötelezettség alapján fennálló, a tulajdonosi joggyakorló által kezelt 139 545 975 forint összegű követelését azzal, hogy az egyházi jogi személy vállalja, hogy a vagyonkezelt állami ingatlanon saját forrásból megvalósított beruházás, valamint egyéb felmerült költségek tekintetében megtérítést nem érvényesít az állammal szemben.”
40. § A 2020. évi CXXII. törvény 1. alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § Az Ingatlan és az ahhoz kapcsolódó ingó vagyontárgyak tulajdonba adása során az Nvtv. 13. § (4) bekezdés b) pontjában, valamint (7) és (8) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.”
41. § A 2020. évi CXXII. törvény 3. alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § A 4/A. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
