1. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 41. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (2) bekezdés b) pontjától eltérően a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv.) szerinti költségvetési kutatóhely által foglalkoztatott közalkalmazott a hasznosító vállalkozásnak, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti intézményi társaságnak – a kutatóhelynek a KFItv. 34/A. § (2) bekezdése szerinti átláthatósági szabályzatában foglaltakkal összhangban, a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával – tagja vagy vezető tisztségviselője lehet, illetve azzal munkavégzésre irányuló további jogviszonyt létesíthet.”
2. § A Kjt. 43/D. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1)–(3) bekezdést a KFItv. szerinti hasznosító vállalkozással, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti intézményi társasággal létesített jogviszonyokra nem kell alkalmazni. Ezen jogviszonyok keretében a közalkalmazott jogosult az (1) bekezdésben megjelölt munkáltatója (2) bekezdés szerinti üzleti titkát képező módszerek, eljárások, ismeretek, know-how-k alkalmazására, hasznosítására.”
3. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 22. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni:]
„e) a 2020. június 30-áig terjedő időszakra a felszolgálási díj 81%-át, az azt követő időszakra a felszolgálási díj teljes összegét,”
(2) A Tny. 22. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni:]
„h) a 2020. augusztus 31-ét követő időszakra a Tbj. 27. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határ alkalmazása esetén a minimálbér 30 százalékát,”
4. § A Tny. 79. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátás folyósítását – a kormányrendeletben meghatározott esetekben a határozat vele való közlését követő tizenhárom napon belül, egyéb esetben a folyósításhoz szükséges adatokat tartalmazó elektronikus adatállomány beérkezését követő tizenhárom napon belül –)
„b) EGT-állam vagy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága területén élők részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely EGT-államban vagy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,”
(teljesíti.)
5. § A Tny. 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A megállapított nyugellátásról – a kivételes nyugellátás kivételével – a megállapító határozat véglegessé válását követő 15. napot követően nem lehet lemondani. Lemondás esetén a felvett nyugellátást, nyugdíjelőleget vissza kell fizetni. A megállapított nyugellátást nem lehet átruházni, engedményezni.”
6. § A Tny. 91. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A mulasztási bírságot kiszabó döntés adatait a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv nem jegyzi be a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába.”
7. § A Tny. 96. § (3) bekezdése a következő l) és m) ponttal egészül ki:
[A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból]
„l) a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság, a munkavédelmi hatóság, a családtámogatási ügyben eljáró hatóság, a rehabilitációs hatóság, a szociális, gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás szerve, valamint az állami foglalkoztatási szerv, foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés és munkavédelmi ellenőrzés, továbbá az ellátás megállapítása, folyósítása és ellenőrzése céljából a (2) bekezdés a)–f) és h) pontja,
m) a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv a kiegészítő hozzátartozói támogatásra, illetve az árvák kiegészítő támogatására való jogosultság megállapításához és ellenőrzéséhez a (2) bekezdés a) és h) pontja”
(szerinti adatok igénylésére jogosult.)
8. § A Tny. 96/B. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az egyeztetési eljárás keretében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a véglegessé vált határozattal megállapított szolgálati idő és a 18. § (2b)–(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idő tartamát a biztosított, volt biztosított számára kedvezőbb módon újra megállapítja, ha
a) a szolgálati idő, jogosultsági idő tartamát jogszabálysértően állapították meg, és a határozatot közigazgatási bíróság még nem bírálta el, vagy
b) az újra megállapítás az azóta tudomására jutott tények, adatok vagy bizonyítékok alapján indokolt.
(11) Az egyeztetési eljárás keretében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a véglegessé vált határozattal megállapított szolgálati idő és a 18. § (2b)–(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idő tartamát egy ízben, az azt megállapító döntés véglegessé válásától számított öt éven belül a biztosított, volt biztosított számára kedvezőtlenebb módon újra megállapítja, ha a szolgálati idő, jogosultsági idő tartamát jogszabálysértően állapították meg, és a határozatot közigazgatási bíróság még nem bírálta el.”
9. § A Tny. 102/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„102/B. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi LIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 22. § (1) bekezdés e) pontját a 2021. július 1-jén véglegessé vált határozattal le nem zárt ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátás megállapítása során – a 2021. június 30-án hatályos 22. § (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásával – 2020. július 1-je és 2021. június 30-a között szerzett felszolgálási díjat vett figyelembe, a nyugellátás összegét a jogosult 2021. december 31-éig benyújtott kérelmére, a nyugellátás eredeti kezdő időpontjától kezdődően – a Módtv.-vel megállapított 22. § (1) bekezdés e) pontja, egyebekben a nyugellátás eredeti kezdő időpontjában hatályos szabályok alkalmazásával – újra megállapítja.
(3) Ha a 47. § (2) bekezdés c) pontja alapján megállapított özvegyi nyugdíj 2020. január 1-jét megelőzően azért szűnt meg, mert az árva tartós betegsége, fogyatékossága már nem állt fenn, de az árva az árvaellátásra az özvegyi nyugdíj megszűnése óta folyamatosan jogosult, az özvegyi nyugdíj – kérelemre, az igényérvényesítésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával – ismét folyósítható a gyermek árvaellátásra való jogosultságának hátralévő időtartamára.”
10. § A Tny.
a) 22. § (2) bekezdés c) pontjában az „összegét” szövegrész helyébe az „összegét, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munka-rehabilitációs díjat és fejlesztési foglalkoztatási díjat” szöveg,
b) 67. §-ában az „a nyugellátásra való jogosultság megállapítása során – a 80. §-ban foglaltaktól eltérően –” szövegrész helyébe az „– a 96/B. § (10) és (11) bekezdésében foglaltaktól eltérően –” szöveg,
c) 95. § (2) bekezdésében a „80. §-ban” szövegrész helyébe a „80. §-ban és a 96/B. § (10) és (11) bekezdésében” szöveg,
d) 96. § (3) bekezdés b) pontjában az „f) pontja” szövegrész helyébe az „f) és h) pontja” szöveg
lép.
11. § Hatályát veszti a Tny.
a) 81. § (1) bekezdésében az „– a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – illeték- és” szövegrész,
b) 81. § (2) bekezdése,
c) 96/E. § (3) bekezdése,
d) 102/E. §-a.
12. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat.”
13. § Az Ebtv. 42/C. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem jár a gyermekgondozási díj, ha)
„d) a gyermeket bölcsődében, mini bölcsődében, munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében vagy napközbeni gyermekfelügyeletben helyezték el, kivéve, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben tanul, vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, vagy az intézmény, ahol a gyermeket elhelyezték, rehabilitációs, habilitációs foglalkoztatást nyújt;”
14. § Az Ebtv. 42/E. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az (5)–(8) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj összegét a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelésének napjától számított 15 napon belül hivatalból felül kell vizsgálni, és a megemelt minimálbér, illetve garantált bérminimum figyelembevételével, – ha kormányrendelet korábbi időpontot nem állapít meg – az emelés napjára visszamenőlegesen újra meg kell állapítani.”
15. § Az Ebtv.
a) 5/C. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „minimálbér” szövegrész helyébe a „kötelező legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér)” szöveg,
b) 39. § (1) és (3) bekezdésében a „csecsemőgondozási díjra” szövegrész helyébe a „csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra” szöveg,
c) 42/A. § (3) bekezdésében a „megállapítani” szövegrész helyébe a „megállapítani, és a 365 nap biztosítási idő meglétét a nevelésbe vett gyermek gondozási helyének a nevelőszülőnél történő kijelölését megelőző két éven belül kell vizsgálni” szöveg,
d) 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában az „az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást, vagy ha a jogosult rendszeres pénzellátásban részesül és a csecsemőgondozási díjra, az örökbefogadói díjra, vagy a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett” szövegrész helyébe az „a Tbj. szerinti álláskeresési támogatást, a rokkantsági ellátást és a rehabilitációs ellátást” szöveg,
e) 42/D. § (4), (9) és (11) bekezdésében a „minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól” szövegrész helyébe az „a minimálbér emelésének napjától számított 15 napon belül hivatalból felül kell vizsgálni, és a megemelt összeghatár figyelembevételével, – ha kormányrendelet korábbi időpontot nem állapít meg – a minimálbér emelésének napjára visszamenőlegesen” szöveg,
f) 42/E. § (5) bekezdés a) pontjában a „kötelező legkisebb munkabér” szövegrész helyébe a „minimálbér” szöveg,
g) 42/F. § (1) bekezdésében a „nevelt gyermekre” szövegrész helyébe a „nevelésbe vett gyermekre” szöveg, a „nevelésbe vételét” szövegrész helyébe a „gondozási helyének nála történő kijelölését” szöveg,
h) 42/G. § (1) bekezdésében a „biztosított szülővel” szövegrész helyébe a „szülővel” szöveg,
i) 50. § (4) bekezdés b) pontjában a „48. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „42/D. § (1) bekezdése” szöveg
lép.
16. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A tanulói jogviszony és a hallgatói jogviszony egyidejű fennállása esetén az iskoláztatási támogatásra való jogosultság akkor állapítható meg, ha a tanulói jogviszony középfokú iskolával vagy szakképző intézménnyel áll fenn. A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából az egyidejűleg tanulói jogviszonnyal és hallgatói jogviszonnyal is rendelkező gyermek a 12. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt jogcímen vehető figyelembe.”
17. § A Cst. a következő 50/E. §-sal egészül ki:
„50/E. § A 7. § (2) bekezdése alapján járó, 2021. július 1-jén – a 2021. június 30-án hatályos 14. § alapján – szünetelő nevelési ellátást kérelemre, 2021. július 1-jei időponttól újra folyósítani kell.”
18. § A Cst.
a) 8. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „intézményben tanulmányokat” szövegrész helyébe az „intézményben vagy szakképző intézményben tanulmányokat” szöveg,
b) 8. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „intézményben” szövegrész helyébe az „intézményben vagy szakképző intézményben” szöveg,
c) 11. § (2) bekezdésében az „intézményben” szövegrész helyébe az „intézményben vagy a szakképző intézményben” szöveg,
d) 12. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „intézmény tanulója” szövegrész helyébe az „intézmény vagy szakképző intézmény tanulója” szöveg,
e) 12. § (3) bekezdés a) pontjában az „intézmény tanulója” szövegrész helyébe az „intézmény vagy szakképző intézmény tanulója” szöveg,
f) 14. §-ában a „folyósítását” szövegrész helyébe a „folyósítását – a 7. § (2) bekezdése alapján járó nevelési ellátás kivételével –” szöveg,
g) 15. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „intézményben tanulmányokat” szövegrész helyébe az „intézményben vagy szakképző intézményben tanulmányokat” szöveg és az „intézmény vezetője” szövegrész helyébe az „intézmény, illetve a szakképző intézmény vezetője” szöveg,
h) 15. § (1a) bekezdésében az „intézmény vezetője” szövegrész helyébe az „intézmény és a szakképző intézmény vezetője” szöveg,
i) 36/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „(5)” szövegrész helyébe a „(3)” szöveg,
j) 36/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „, illetve” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg
lép.
19. § Hatályát veszti a Cst.
a) 36/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „illetve képzésben részt vevő személy felnőttképzési jogviszonyának” szövegrész,
b) 36/A. § (1) bekezdés c) pontjában az „és a felnőttképzési államigazgatási szerv” szövegrész.
20. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Köt.) 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fogadó szervezet a családpolitikáért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) köteles – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével előzetesen – bejelenteni az önkéntesek foglalkoztatását, és a bejelentett adatokban bekövetkező változásokat. A bejelentést a miniszter által e célra rendszeresített honlapon (a továbbiakban: Közérdekű Önkéntes Szervezeti Regiszter), valamint a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon kell teljesíteni. Az adatlap és az elektronikus űrlap adattartalmát az 1. melléklet határozza meg.”
21. § A Köt. 12. § (3) bekezdésében a „Civil Információs Portálon” szövegrész helyébe a „Közérdekű Önkéntes Szervezeti Regiszterben” szöveg lép.
22. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tulajdonosi jogokat)
„c) a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság felett a miniszter,”
(gyakorolja.)
23. § A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Kenyt.) 5. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A (2) bekezdés alapján nem csökkenthető a szolgálati járandóság összege, ha]
„d) a jogosult a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29/D. § (3) bekezdése alapján négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül.”
24. § A Kenyt. 11. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a kötelező legkisebb munkabér havi összege a tárgyévben emelkedik, az éves keretösszeget a megemelt összeg alapján kell meghatározni, és az (1) bekezdés szerint már elrendelt szüneteltetést ennek figyelembevételével – a kötelező legkisebb munkabér megemelt havi összegének hatálybalépését követő 30 napon belül – felül kell vizsgálni.”
25. § A Kenyt. a következő 28. §-sal egészül ki:
„28. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi LIII. törvénnyel megállapított 11. § (1a) bekezdése alapján a szüneteltetés felülvizsgálatát a kötelező legkisebb munkabér 2021. február 1-jétől hatályos emelésére tekintettel 2021. július 30-áig kell elvégezni.”
26. § A Kenyt. 5. § (3) bekezdés c) pontjában a „napjáig.” szövegrész helyébe a „napjáig, vagy” szöveg lép.
27. § Hatályát veszti a Kenyt. 5. § (3) bekezdés b) pontjában a „vagy” szövegrész.
28. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 18. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A felsőoktatási intézmény a tanulmányi rendszerében kezelt és rögzítésre kerülő adatok ellenőrzését, továbbá a tanulmányi rendszeren keresztül benyújtott dokumentumok és elektronikus űrlapok adatainak előzetes ellenőrzését és a benyújtó általi hitelesítését elsősorban a Szabályozott Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatások (a továbbiakban: SZEÜSZ) és a Központi Elektronikus Ügyintézési Szolgáltatások (a továbbiakban: KEÜSZ) díjmentes felhasználásával köteles elvégezni.
(4) A felsőoktatási intézmény a tanulmányi rendszerében tárolt adatok alapján, szakonként – a hallgatói lemorzsolódás csökkentése és a sikeres felvételi eljárások elősegítésének érdekében –, jogszabályban előírt módon és tartalommal középiskolai rangsort köteles vezetni, és ezen adatokat a tanulmányi rendszer minden felhasználója számára, továbbá a szakképzésről szóló törvényben meghatározott regisztrációs és tanulmányi alaprendszerek számára a tanulmányi rendszerén keresztül elektronikus úton hozzáférhetővé kell tennie.”
29. § Az Nftv. 25. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központban egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott tudományos fokozattal rendelkező, vagy a fokozat megszerzését megkezdő munkavállaló a felsőoktatási intézményben további munkavégzésre irányuló jogviszonyban, oktatói vagy tudományos kutatói munkakörben – oktatói munkakör tekintetében a tanításra fordított idő foglalkoztatási követelményrendszerben történő meghatározásával – foglalkoztatható. A további jogviszony díjazását a munkáltató az ellátandó oktatási, kutatási feladatokra tekintettel és minőségi elvek szerint határozza meg.
(2b) A felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központban egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló a felsőoktatási intézményben tudományos fokozatot nem igénylő, további munkavégzésre irányuló jogviszonyban felsőoktatási egészségügyi szakoktatóként foglalkoztatható. A további jogviszony díjazását a munkáltató az oktatási, kutatási és egyéb feladatok nagysága és minőségi elvek szerint határozza meg.”
30. § Az Nftv. 41/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A központi felsőoktatási felvételi eljárás elektronikus eljárás, amelyet a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv az e célra létrehozott személyes ügyintézési felületen bonyolít le.”
31. § Az Nftv. 42. §-a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A hallgató vagy a volt hallgató kérheti felvételét – a központi felsőoktatási felvételi eljárásban történő részvétel nélkül, önköltséges képzésre – azonos, illetve másik felsőoktatási intézmény informatika képzési területének olyan szakára, ahol az adott felsőoktatási intézmény kreditátviteli szabályai szerint legalább 30 beszámítható kreditponttal rendelkezik.”
32. § Az Nftv. 49. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A kreditátviteli bizottság döntéseit és azok érvényességi idejét, továbbá a felsőoktatási intézmény összes kurzusának, moduljának tárgyleírását a tanulmányi rendszeren keresztül minden hallgató és oktató számára hozzáférhetővé kell tenni.”
33. § Az Nftv. 51. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az olyan hallgató részére, akinek a továbbtanulási elismerési kérelméről azzal a feltétellel hozott döntést a felsőoktatási intézmény, hogy utóbb be kell mutatnia jogszabályban előírt okiratot, akkor állítható ki oklevél, ha a hallgató az okiratbemutatási kötelezettségének eleget tett.”
34. § Az Nftv. 80. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a nem magyar állampolgár magyarországi tanulmányait távolléti oktatás keretében kezdi meg vagy tanulmányait távolléti oktatás keretében folytatja, hallgatói jogviszonyt létesíthet a (2) bekezdés a) pontja szerinti engedély nélkül is. A hallgatónak a távolléti oktatás keretében megkezdett képzésének nem távolléti oktatás keretében történő folytatását megelőzően be kell szereznie a (2) bekezdés a) pontja szerinti engedélyt és a felsőoktatási intézmény részére be kell mutatnia a felvételi eljárás és a beiratkozás során elektronikusan bemutatott iratai közül azokat, amelyeket a felsőoktatási intézmény előír.”
35. § Az Nftv. 86. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A szellemitulajdon-kezelési szabályzatban rögzíteni kell a fenntartó arra vonatkozó elvi döntését, hogy a nem állami felsőoktatási intézményben létrehozott szellemi alkotásokhoz fűződő jogok, valamint a szellemi alkotás hasznosítására létrejövő, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény 34. §-a szerinti hasznosító vállalkozás részesedése kit illet meg.”
36. § Az Nftv. 88. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Felsőoktatási intézmény üzemeltetéssel, szervezéssel összefüggő tevékenység, valamint kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység ellátására, továbbá a (6) bekezdésben foglaltak szerint, intézményi társaságot hozhat létre. Ezen túlmenően a 2. § (1) bekezdésében meghatározott alaptevékenységének ellátására intézményi társaság nem hozható létre.
(6) Nemzetközi pályázati feltételeknek való megfelelés érdekében, illetve más nemzetközi együttműködési vagy szerződéses kötelezettség teljesítése céljából a felsőoktatási intézmény a Kormány hozzájárulásával a 2. § (1) bekezdése szerinti – oktatási és művészeti alkotó – alaptevékenység körébe tartozó tevékenység ellátására intézményi társaságot létrehozhat, fenntarthat, vagy ilyen intézményi társaságban részesedést szerezhet.”
37. § (1) Az Nftv. 108. § 43a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„43a. tanulmányi rendszer: a felsőoktatási intézmény rendeltetésszerű működéséhez, a képzéshez, a kutatáshoz, a felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenységhez és ezek külső kapcsolatainak megszervezéséhez, a felsőoktatási intézmény iratkezelésének biztosításához, a tanulmányi rendszer üzemeltetője, a miniszter, a hatóság és a fenntartó általi közvetlen intézményi, hallgatói, oktatói kommunikáció biztosításához, az oktatói munka hallgatói véleményezésének személyazonosításra alkalmatlan módon történő biztosításához, a munkáltatói jogok gyakorlásához, illetve a felsőoktatási intézmény által foglalkoztatottak jogainak gyakorlásához, kötelezettségeik teljesítéséhez és az ezekhez kapcsolódó igazolások kiállításához, a jogszabályban meghatározott nyilvántartások vezetéséhez, a jogszabályban, illetve a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában biztosított kedvezményekre való jogosultság megállapításához, elbírálásához és igazolásához, a végzettek pályakövetése céljából adatvédelmi követelményekkel való összhangban kezelt személyes és különleges adatoknak a nyilvántartásához, a zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatás intézményi szintű biztosításához, a SZEÜSZ, illetve KEÜSZ szolgáltatások eléréséhez, a szakdolgozatok (diplomamunka) nyilvántartásához és elektronikus megőrzéséhez, e törvény 3. melléklete szerint nyilvántartott adatok tárolásához és megőrzéséhez, valamint a felsőoktatási információs rendszerrel elektronikus úton való kapcsolattartáshoz a felsőoktatási intézmény által használt intézményi alaprendszer a moduljaival és a kapcsolódó rendszerekkel együtt, amelyet úgy szükséges kialakítani, hogy az biztosítsa az ahhoz való egyenlő esélyű hozzáférést, továbbá minden kliensének, felhasználói felületének és a megvalósított funkcionalitásainak magyar nyelven is elérhetőnek kell lennie;”
(2) Az Nftv. 108. § 45. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„45. telephely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül működő szervezeti egység működési helye;”
38. § (1) Az Nftv. 117/C. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4b) Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény a fenntartóváltáshoz kapcsolódóan ingyenes vagyonjuttatásként kapott eszközöket – ide nem értve a (4c) bekezdésben foglalt pénzeszközöket – nyilvántartási értéken mint bekerülési értéken a tőketartalékkal szemben köteles a könyveibe felvenni. Azon eszközöknél, amelyekhez a jogelődnél részben vagy egészben halasztott bevétel kapcsolódott, az ingyenes vagyonjuttatásként történő átvételt a jogelőd könyveiben halasztott bevételként megjelenő összeg erejéig a tőketartalék helyett a halasztott bevételekkel szemben kell elszámolni. A vagyonjuttatásként történő átvételkor azon tárgyi eszközök és immateriális javak esetében, amelyeket a jogelődnél 2014. január 1-jét megelőzően szereztek be, az eszközök vagyonjuttatáskori bekerülési értékének megfelelő összegben a tőketartalék terhére halasztott bevétel képezhető azzal, hogy azok a felsőoktatási intézmények, amelyek esetében 2020. december 31. napját megelőzően kerültek közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásába, 2021. január 1-jén élhetnek az érintett eszközök nettó értékének megfelelő összegben a halasztott bevétel tőketartalék terhére történő felvételével.”
(2) Az Nftv. 117/C. §-a a következő (4e) bekezdéssel egészül ki:
„(4e) Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény a hallgatók számára kifizetett pénzbeli juttatásokat a számvitelről szóló törvény szerinti egyéb ráfordítások terhére köteles elszámolni.”
(3) Az Nftv. 117/C. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) E törvénynek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi LIII. törvénnyel megállapított 41/A. § (3) bekezdését első alkalommal a 2022. évi általános felvételi eljárásban kell alkalmazni.”
39. § Az Nftv. 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
40. § Az Nftv.
1. 6. § (5) bekezdése a) pontjában a „hivatal” szövegrész helyébe a „hivataltól”,
2. 8. § (6) bekezdésében a „működhet” szövegrész helyébe a „működhet vagy ilyen szervezet keretében szakkollégium is működhet”,
3. 14/A. § (1) bekezdésében a „meghatározott és” szövegrész helyébe a „meghatározott, valamint”,
4. 17. § (1) bekezdésében az „elektronikus távoktatásból” szövegrész helyébe az „elektronikus távolléti oktatásból”,
5. 18. § (1) bekezdés g) pontjában az „a tanulmányi” szövegrész helyébe a „tanulmányi”,
6. 41. § (1) bekezdés a) pontjában a „hallgatói” szövegrész helyébe a „jelentkezői és hallgatói”,
7. 41. § (1) bekezdés c) és d) pontjában a „jelentkezők” szövegrész helyébe a „jelentkezők és hallgatók”,
8. 41/A. § (1) bekezdésében a „más jogszabálynak az ügyintézés módjára vonatkozó rendelkezése” szövegrész helyébe a „más, az ügyintézés módjára vonatkozó jogszabályi rendelkezés”,
9. 42. § (4) bekezdésében a „továbbá” szövegrész helyébe a „valamint”,
10. 43. § (1) bekezdésében a „hozzáférhető formában” szövegrész helyébe az „elsősorban a tanulmányi rendszeren keresztül hozzáférhető formában – lehetőség szerint személyre szabott –”,
11. 47. § (1a) bekezdésében az „osztatlan szakot” szövegrész helyébe az „osztatlan vagy mesterképzési szakot”,
12. 47. § (7) bekezdésében az „a támogatási időből” szövegrész helyébe az „– a 39. § (4a) bekezdése szerint felvett tanárszak kivételével – a támogatási időből”,
13. 49. § (6) bekezdésében a „munkatapasztalatot” szövegrész helyébe a „munkatapasztalatot, továbbá a szakképesítést és szakképzettséget eredményező tanulás során szerzett ismereteket”,
14. 53. § (4) bekezdésében az „éven” szövegrész helyébe a „tanéven” szöveg, az „évvel” szövegrész helyébe a „tanévvel”,
15. 64. § (7) bekezdésében a „főiskolai, vagy egyetemi” szövegrész helyébe a „főiskolai vagy egyetemi”,
16. 94. § (2c) bekezdésében a „bejegyzésével” szövegrész helyébe a „bejegyzése révén”,
17. 108. § 9. és 10. pontjában a „beiratkozás (jelentkezés) során” szövegrész helyébe a „felvételi jelentkezés határidejének napjáig”,
18. 108. § 49. pontjában a „távoktatás” szövegrész helyébe a „távolléti oktatás”,
19. 108. § 50. pontjában az „együttműködését” szövegrész helyébe az „on-line és off-line együttműködését”,
20. 110. § 23. pontjában a „szabályokat,” szövegrész helyébe a „szabályokat, valamint”,
21. 3. melléklet I. fejezet 1/B. alfejezet 1. pont b) alpont bb) pontjában a „szünetelésének ideje” szövegrész helyébe a „szünetelése”,
22. 3. melléklet I. fejezet 1/B. alfejezet 1. pont b) alpont bl) pontjában az „a szakmai” szövegrész helyébe a „szakdolgozat (diplomamunka) és az oklevélmelléklet elektronikus példánya, a”
szöveg lép.
41. § Hatályát veszti az Nftv. 112. § (2) bekezdésében az „A 2005. évi felsőoktatási törvény alapján a felsőoktatási információs rendszer keretében nyilvántartott személyes adatokat – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv a 2005. évi felsőoktatási törvény 35. § (4) bekezdésében meghatározott határidőig jogosult kezelni.” szövegrész.
42. § (1) A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv.) 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A költségvetési kutatóhely – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel –, valamint a felsőoktatási intézmény évente, a tárgyévet követő év március 31. napjáig beszámolót készít a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter részére arról, hogy a szellemitulajdon-kezelési szabályzatában rögzítettekkel összhangban hogyan valósultak meg a kutatóhelyen létrehozott szellemi alkotásokra vonatkozó hasznosítási célok.”
(2) A KFItv. 34. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ELKH-hoz tartozó költségvetési kutatóhely évente, a tárgyévet követő év március 31. napjáig jelentést készít az irányító szerve részére arról, hogy a szellemitulajdon-kezelési szabályzatában rögzítettekkel összhangban hogyan valósultak meg a kutatóhelyen létrehozott szellemi alkotásokra vonatkozó hasznosítási célok”
43. § A KFItv. a következő 34/A. §-sal egészül ki:
„34/A. § (1) A költségvetési kutatóhely, valamint a felsőoktatási intézmény által kutató, illetve oktató munkakörben foglalkoztatott hasznosító vállalkozással, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti intézményi társasággal – a kutatóhely, valamint a felsőoktatási intézmény átláthatósági szabályzatában foglaltakkal összhangban – munkavégzésre irányuló további jogviszonyt létesíthet.
(2) Az átláthatósági szabályzatban kell meghatározni
a) a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésnek engedélyezésére irányuló kérelem kötelező tartalmi elemeit,
b) az összeférhetetlenségi okokat és azok megszüntetésének lehetőségét, határidejét,
c) a kérelem elutasításának indokolási kötelezettségét,
d) a kérelemmel kapcsolatos eljárási határidőket,
e) a kérelem elbírálásával kapcsolatos felelősség és hatásköröket,
f) a jogorvoslati lehetőség biztosítását.”
44. § A KFItv. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A támogatásra irányuló pályázat befogadásának feltétele a költségvetési kutatóhely, illetve a felsőoktatási intézmény és a kutató, illetve a felsőoktatási intézmény által oktatói munkakörben foglalkoztatott személy között a szellemi alkotáshoz fűződő jogokra és a hasznosításból származó jövedelmek megosztására vonatkozó érvényes szerződés megléte.”
45. § A KFItv.
a) 3. § 4. pontjában a „kutatóhelyen létrehozott” szövegrész helyébe a „kutatóhelyen, valamint a felsőoktatási intézményben létrejött” szöveg,
b) 33. § (1) bekezdésében a „közalapítványnak,” szövegrész helyébe a „közalapítványnak, a felsőoktatási intézménynek,” szöveg,
c) 33. § (4) bekezdésében a „vezetője,” szövegrész helyébe a „vezetője, a felsőoktatási intézmény vezető testülete,” szöveg,
d) 33. § (5) bekezdésében a „vezetője,” szövegrész helyébe a „vezetője, a felsőoktatási intézmény vezető testülete,” szöveg,
e) 34. § (1) bekezdésében a „kutatóhely” szövegrész helyébe a „kutatóhely, valamint a felsőoktatási intézmény” szöveg,
f) 35. § (1) bekezdésében a „közhasznú kutatóhely” szövegrész helyébe a „közhasznú kutatóhely, valamint a felsőoktatási intézmény” szöveg
lép.
46. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Onytv.) 3. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
47. § Az Onytv.
a) 3. melléklet I. rész 3. pontjában a „Tanács” szövegrész helyébe a „Tanács, az Országos Tudományos Diákköri Tanács”,
b) 3. melléklet I. rész 4.2. pontjában a „vezetőjének” szövegrész helyébe a „vezetőjének és a szakkollégium képviselőjének”
szöveg lép.
48. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 32. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját)
„c) a szerzői jogi védelem alatt álló mű felhasználására, a szabadalom és kiegészítő oltalmi tanúsítvány tárgyát képező találmány, a növényfajta-oltalom alatt álló növényfajta, a használati- és formatervezési mintaoltalom alatt álló minta, valamint az azonosításra alkalmas módon rögzített vagyoni értéket képviselő műszaki vagy szervezési ismeret, tapasztalat mint védett ismeret hasznosítására irányuló felhasználási vagy hasznosítási szerződés (licenciaszerződés) alapján a felhasználás vagy hasznosítás jogának ellenértékeként kifizetett díj, valamint a találmányi díj, az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében járó díj, a szolgálati és alkalmazotti növényfajta, a szolgálati és alkalmazotti használati- és formatervezési minta tekintetében a nemesítőt, a feltalálót és a szerzőt megillető díj,”
49. § Az Universitas Miskolcinensis Alapítványról, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány és a Miskolci Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXIX. törvény 3/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3/A. § (1) Az Egyetem által használni kívánt, Miskolc belterület 40589/5 helyrajzi számú, nem állami tulajdonban lévő ingatlan tekintetében az Egyetem által ellátott közfeladat hatékony megvalósítása érdekében az államot – független ingatlanforgalmi szakértő szakvéleménye alapján meghatározott forgalmi értéken – vételi jog illeti meg.
(2) Ha az állam él a vételi joggal, az állam tulajdonába került (1) bekezdés szerinti ingatlant az Nvtv. 13. § (3) bekezdésében és a Vtv. 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az Alapítvány céljainak megvalósítása érdekében ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel – a Vtv. 36. § (2) bekezdésétől eltérően – az Alapítvány tulajdonába kell adni.”
50. § Az Universitas Miskolcinensis Alapítványról, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány és a Miskolci Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXIX. törvény 3/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3/B. § (1) A 3/A. § (1) bekezdésében meghatározott vételi jog biztosítására az államot elidegenítési és terhelési tilalom illeti meg.
(2) A 3/A. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott intézkedések során az állam képviseletében a miniszter jár el.
(3) A 3/A. § (1) bekezdése szerinti ingatlan tekintetében a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság köti meg az Alapítvánnyal.”
51. § Az Universitas Miskolcinensis Alapítványról, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány és a Miskolci Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXIX. törvény 2. alcíme a következő 3/C. §-sal egészül ki:
„3/C. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: KEKVA tv.) 12. §-a alapján az Nftv.-ben meghatározott oktatási, tudományos kutatási és betegellátási feladatok ellátását szolgáló, Miskolc 01223 helyrajzi számú állami tulajdonban lévő ingatlan ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kerül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan tulajdonjogát az Alapítvány a terhekkel együtt szerzi meg.”
52. § Az Universitas Miskolcinensis Alapítványról, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány és a Miskolci Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXIX. törvény 2. alcíme a következő 3/D. §-sal egészül ki:
„3/D. § A 3/C. § (1) bekezdése szerinti ingatlan tekintetében a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló szervezet készíti elő és köti meg az Alapítvánnyal.”
53. § Az Universitas Miskolcinensis Alapítványról, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány és a Miskolci Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXIX. törvény 2. alcíme a következő 3/E. §-sal egészül ki:
„3/E. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján – a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatok ellátása és közérdekű céljai megvalósítása érdekében – az ÓAM Ózdi Acélművek Korlátolt Felelősségű Társaság állam tulajdonában álló, 2. melléklet szerinti társasági részesedését ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kell adni. Az Alapítvány első alkalommal a 2021. év után járó osztalékra jogosult.
(2) Az (1) bekezdés szerinti társasági részesedés elidegenítéséből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az Alapítvány a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatok ellátására és közérdekű célok megvalósítására köteles fordítani.
(3) Az Alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén az (1) bekezdés szerinti társasági részesedés tulajdonjoga az államra száll vissza.”
54. § Az Universitas Miskolcinensis Alapítványról, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány és a Miskolci Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXIX. törvény 2. alcíme a következő 3/F. §-sal egészül ki:
„3/F. § A 3/E. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedések végrehajtása során az állam képviseletében a miniszter jár el, aki 2021. augusztus 1. napjától a társasági részesedés felett a tulajdonosi jogokat gyakorolja.”
55. § Az Universitas Miskolcinensis Alapítványról, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány és a Miskolci Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXIX. törvény a 3. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.
56. § Az Universitas Miskolcinensis Alapítványról, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány és a Miskolci Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXIX. törvény
a) 3. § (2) bekezdésében a „valamint” szövegrész helyébe a „továbbá a”,
b) 4. § (1) bekezdésében a „felsorolt” szövegrész helyébe a „meghatározott”
c) 10. §-ában a „3/A. § (1) és (3) bekezdése, a 3/B. § (1) és (3) bekezdése és az 5. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „3/A. §, a 3/C. §, a 3/E. §, az 5. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet”
szöveg lép.
57. § A Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény
a) 3. § (2) bekezdésében a „valamint” szövegrész helyébe a „továbbá a”,
b) 4. § (1) bekezdésében az „és a” szövegrész helyébe a „valamint a”
szöveg lép.
58. § Hatályát veszti a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 79. § (11) bekezdése.
59. § Az Erzsébet-táborokról szóló 2020. évi LXIV. törvény 4. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „személyi azonosítóját” szövegrész helyébe a „valamint társadalombiztosítási azonosító jele vagy természetes személyazonosító adatai alapján álnevesítéssel kialakított belső azonosítóját” szöveg lép.
60. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2–4. alcím és a 6–7. alcím 2021. július 1-jén lép hatályba.
61. § (1) A 49. §, az 50. §, az 51. §, az 53. §, az 55. § és a 3. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) Az 56. § a) pontja és az 57. § a) pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
1. Az Nftv. 2. melléklet II. fejezet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Szervezeti és működési rend
A szervezeti és működési rend keretében kell meghatározni:
a) a felsőoktatási intézmény szervezeti felépítését, tagolását,
b) a felsőoktatási intézmény vezetési szerkezetét, a vezetői és magasabb vezetői választások eljárási rendjét,
c) az egyes szervezeti egységek feladatait, működését, az intézményen belüli kapcsolattartást,
d) a hallgatói rendezvények és a hallgatók számára nyújtott szolgáltatások szervezését, engedélyeztetését, azok felelősségi szabályait és
e) a felsőoktatási intézmény minőségirányítási és szellemitulajdon-kezelési szabályait.”
2. Az Nftv. 3. melléklet I. fejezet 1/A. alfejezet 1. pontja a következő g) alponttal egészül ki:
(E törvény alapján nyilvántartott adatok:)
„g) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülés időpontja és oka.”
3. Az Nftv. 3. melléklet I. fejezet 1/B. alfejezet 1. pont j) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alapján nyilvántartott adatok:)
„j) a Diákhitel Központ által megítélt hitel fennállására, típusára, valamint kötött felhasználású hitel esetén a hallgató által igényelt diákhitel összegére, a hitelszerződés számára, a felsőoktatási intézmény részére átutalt összegre és az átutalás dátumára vonatkozó adat.”
4. Az Nftv. 3. melléklet I. fejezet 1/B. alfejezet 1. pontja a következő k) alponttal egészül ki:
(E törvény alapján nyilvántartott adatok:)
„k) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülés időpontja és oka.”
Az Onytv. 3. melléklet I. része a következő 6. ponttal egészül ki:
(A felsőoktatási intézménytörzs az alábbi – 2006. február 1-jén, illetve az ezt követően fennálló – személyes adatokat tartalmazza:)
„6. Az Nftv. 54. §-ában meghatározott szervezet által létesített szakkollégium esetében
6.1. a szakkollégium képviselőjének családi és utóneve, értesítési címe, elérhetősége (telefon, e-mail)
6.2. a szakkollégiumot létesítő szervezet neve, székhelye.”
„2. melléklet a 2020. évi XXXIX. törvényhez
Az Alapítvány részére átadásra kerülő állami tulajdonú társasági részesedés
| A | B | ||
| 1 | Gazdasági társaság megnevezése | Átadandó állami tulajdonban álló részesedés megjelölése | |
| 2 | ÓAM Ózdi Acélművek Korlátolt Felelősségű Társaság | 20% | |
| ” |
