1. § A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) I. RÉSZ címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„I. RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK”
2. § A Jht. I. RÉSZE a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában
1. automatikus futamidő-rövidülés: olyan helyzet, amikor a jelzálog-hitelintézet fizetésképtelensége vagy szanálása esetén a jelzáloglevél automatikusan azonnal esedékessé és kifizethetővé válik, és emiatt a jelzáloglevél-tulajdonosoknak az eredeti lejárati időpontnál korábbi visszafizetésre keletkezik végrehajtható követelése;
2. biztosítékeszközök: a fedezeti eszközöket biztosító ingatlanok és kitettségek formájában fennálló eszközök;
3. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam;
4. elkülönítés: a fedezeti eszközök jelzálog-hitelintézet által történő beazonosítása és a jelzáloglevél-tulajdonosok és a származtatott (derivatív) ügylet szerződött partnereinek nem minősülő hitelezők törvényes hatókörén kívül helyezése;
5. fedezeti eszközök: a fedezeti halmazba felvett eszközök;
6. fedezeti gondnok: a jelzáloglevél-program folyamatos és megbízható működtetése érdekében a jelzálog-hitelintézet a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti fizetésképtelenségének, várható fizetésképtelenségének megállapítása, felszámolási eljárás megindítása vagy a jelzálog-hitelintézet megfelelő működését fenyegető komoly veszély esetén a jelzálog-hitelintézethez kirendelt személy;
7. fedezeti halmaz: olyan eszközök egyértelműen meghatározott csoportja, amelyek a jelzáloglevelekhez kapcsolódó fizetési kötelezettségek biztosítékát alkotják, és amelyeket elkülönítenek a jelzálogleveleket kibocsátó jelzálog-hitelintézet egyéb eszközeitől;
8. hitelbiztosítéki érték: az ingatlan a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 4. cikk (1) bekezdés 74. pontjában meghatározott hitelbiztosítéki értéke;
9. jelzáloglevél: e törvény rendelkezéseinek megfelelően jelzálog-hitelintézet által kibocsátott olyan fedezett kötvény, amelyet biztosító fedezeti eszközöket a jelzáloglevél-tulajdonosok elsőbbségi hitelezőként közvetlenül igénybe vehetnek;
10. jelzáloglevél program: a jelzálog-hitelintézetnek adott engedéllyel összhangban a jogszabályoknak és a szerződéses feltételeknek megfelelő jelzáloglevél kibocsátás strukturális jellemzői;
11. különleges felügyelet: a jelzáloglevél programok felügyelete, amely biztosítja a jelzáloglevél kibocsátására alkalmazandó követelményeknek való megfelelést és az ilyen követelmények érvényesítését;
12. meghosszabbítható lejárati szerkezet: olyan lehetőség, amely az e törvényben meghatározott feltételek bekövetkezése esetén lehetővé teszi a jelzáloglevelek tervezett lejáratának előre meghatározott időszakkal történő meghosszabbítását;
13. nettó likviditáskiáramlás: egy adott napon esedékessé váló valamennyi fizetéskiáramlás - ideértve a tőketörlesztést és a kamatfizetést, valamint a jelzáloglevél program származtatott ügyleteiből eredő kifizetéseket -, csökkentve az ugyanazon a napon a fedezeti eszközökhöz kapcsolódó követelések alapján esedékessé váló pénzbeáramlásokkal;
14. pótfedezet: a rendes fedezettől eltérő olyan eszközök, amelyek hozzájárulnak a fedezeti követelmények teljesítéséhez;
15. rendes fedezet: azok az elsődleges fedezeti eszközök, amelyek meghatározzák a fedezeti halmaz jellegét;
16. túlfedezet: a biztosítékok jogszabályi, szerződéses vagy önkéntes teljes szintje, amely meghaladja a 14. § (1)-(16) bekezdésében előírt fedezeti követelményeket;
17. szanálás: a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott egy vagy több szanálási cél elérése érdekében szanálási eszköz alkalmazása;
18. szanálási hatóság: a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank, valamint a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank által alkalmazható szanálási intézkedéseknek megfelelő intézkedés alkalmazására feljogosított más EGT-állam hatósága.”
3. § A Jht. 3. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Jelzálog-hitelintézet kizárólag kockázatkezelési célból jogosult fedezeti célú származtatott (derivatív) ügyletek megkötésére, amelyeket el kell különíteni és megfelelően dokumentálni kell. A származtatott (derivatív) ügyletek volumenét a kockázat csökkenése esetén csökkenteni kell, a kockázat megszűnése esetén pedig zárni kell az ügyleteket.
(11) A jelzálog-hitelintézet külön szabályzatban határozza meg a származtatott (derivatív) ügyletek
a) partnereire vonatkozó alkalmassági feltételeket, azaz, hogy ezen ügyletek mely partnerekkel köthetők meg, valamint
b) megkötése esetén alkalmazandó dokumentumokat.”
4. § (1) A Jht. 5. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékét megállapító értékbecslő olyan, a hitellel kapcsolatos döntéshozatali folyamattól független személy lehet, aki rendelkezik ingatlanvagyon-értékelő és - közvetítői szakképesítéssel. Az értékbecslő a hitelbiztosítéki érték megállapítása során nem vehet figyelembe spekulatív elemeket és az értékbecslést átlátható és egyértelmű módon dokumentálja.
(6) A fedezeti halmazba történő felvételkor a jelzálog-hitelintézet a fedezetül lekötött ingatlannak az aktuális hitelbiztosítéki értékét veszi figyelembe.”
(2) A Jht. 5. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Azon jelzáloghitelek esetén, amelyek nem felelnek meg az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 129. cikk (1)-(3) bekezdésében foglalt követelményeknek, a fedezeti halmazba történő felvétel előtt a jelzálog-hitelintézetnek értékelnie kell a követelések végrehajthatóságát és a fedezeti eszközök értékesítésének lehetőségét.
(9) A jelzálog-hitelintézetnek eljárásokat kell kialakítania annak ellenőrzésére, hogy a jelzáloghitelek fedezetéül lekötött ingatlan megfelelő biztosítással rendelkezik a kár kockázatával szemben és biztosítania kell a kárigény elkülönítését.”
5. § A Jht. „Jelzáloglevél kibocsátásának módja, feltételei” alcíme a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § A jelzálog-hitelintézet megfelelő dokumentációs rendszerekkel és eljárásokkal rendelkezik annak érdekében, hogy a jogszabályban foglaltak teljesítésére alkalmas módon tartsa nyilván a jelzáloglevél-programmal kapcsolatos ügyleteit.”
6. § (1) A Jht. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell a forgalomban levő jelzáloglevelekhez kapcsolódó valamennyi kötelezettségére kiterjedő fedezeti eszközökkel.
(1a) Az (1) bekezdésben említett kötelezettségek a következőket foglalják magukban:
a) a forgalomban lévő jelzáloglevelek tőkeösszegének kifizetésére vonatkozó kötelezettségek,
b) a forgalomban lévő jelzáloglevelek kamatainak kifizetésére vonatkozó kötelezettségek,
c) az e törvényben meghatározott követelményeknek megfelelő származtatott (derivatív) ügyletekhez kapcsolódó kötelezettségek, és
d) a jelzáloglevél program felszámolásának várható fenntartási és igazgatási költségei, amelynek összegét a jelzálog-hitelintézet az (1c) bekezdés szerinti átalány formájában vagy a fedezetnyilvántartási szabályzatban meghatározott módszertan szerint határozza meg.
(1b) A fedezeti követelmények teljesítését a következő fedezeti eszközök biztosítják:
a) rendes fedezet,
b) pótfedezet,
c) a b) ponthoz tartozónak nem minősülő 14/B. §-nak megfelelően tartott likvid eszközök, és
d) az e törvényben meghatározott követelményeknek megfelelő származtatott (derivatív) ügyletekhez kapcsolódó kifizetések iránti követelések.
(1c) Az (1a) bekezdés d) pontja szerinti költségek átalány formájában is meghatározhatók, amely esetben az átalány mértéke a jelzálog-hitelintézet által kibocsátott és még forgalomban lévő jelzáloglevél-állomány 1 ezreléke.”
(2) A Jht. 14. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A fedezetek között nem lehet figyelembe venni az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 178. cikk szerinti nemteljesítőnek tekintett kitettségből eredő fedezetlen követelést.”
(3) A Jht. 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A rendes fedezet mértékének minden esetben el kell érnie a 180 napot meghaladó hátralévő futamidővel rendelkező jelzáloglevél-állomány 80 százalékát.”
(4) A Jht. 14. § (11) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pótfedezet a rendes fedezet kiegészítésére szolgál és a következő eszközökből állhat:)
„c) a magyar állam kivételével az EGT-államok és az OECD tagállamai, illetve teljes jogú tagjai által kibocsátott értékpapír,”
(5) A Jht. 14. § (11) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pótfedezet a rendes fedezet kiegészítésére szolgál és a következő eszközökből állhat:)
„e) a magyar állam által vagy készfizető kezességvállalása mellett kibocsátott értékpapír,”
(6) A Jht. 14. §-a a következő (16) és (17) bekezdéssel egészül ki:
„(16) A jelzálog-hitelintézet belső szabályzatában rögzíti a fedezetekre vonatkozó előírásoknak megfelelő hitelezési politikáját.
(17) A jelzáloglevelekre legalább 2 százalékos túlfedezetet kell biztosítani.”
7. § A Jht. „A jelzáloglevelek fedezete” alcíme a következő 14/B. § és 14/C. §-sal egészül ki:
„14/B. § (1) A jelzáloglevél-program nettó likviditáskiáramlásának fedezése céljából a fedezeti halmaz likvid eszközökből álló likviditási puffert tartalmaz.
(2) A fedezeti halmaz likviditási pufferének a következő 180 napon keresztül kell fedezetet biztosítania a legmagasabb összesített nettó likviditáskiáramlásra.
(3) A likviditási puffer a következő elkülönített eszközökből állhat:
a) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 10-i (EU) 2015/61 bizottsági rendelet [a továbbiakban: (EU) 2015/61 bizottsági rendelet] szerinti 1., 2A. vagy 2B. szintű eszköznek minősülő eszköz, amelyet az (EU) 2015/61 bizottsági rendelettel összhangban értékeltek, és amelyet nem a jelzáloglevelet kibocsátó jelzálog-hitelintézet, annak anyavállalata (kivéve, ha az anyavállalat nem hitelintézet közszektorbeli intézménynek minősül), leányvállalata, anyavállalatának másik leányvállalata vagy a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló különleges célú gazdasági egység bocsátott ki, és
b) hitelintézettel szembeni olyan rövid lejáratú kitettség, amely az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 129. cikk (1) bekezdés c) pontja szerint 1. vagy 2. hitelminőségi besorolásba tartozik, vagy hitelintézettel szembeni olyan rövid lejáratú betét, amely az 1., 2. vagy 3. hitelminőségi besorolásba tartozik.
(4) A likviditási puffer nem tartalmazhat az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 178. cikk szerinti nemteljesítőnek tekintett kitettségből eredő fedezetlen követelést.
14/C. § (1) A jelzálog-hitelintézet akkor bocsáthat ki jelzáloglevelet meghosszabbítható lejárati szerkezettel, ha
a) a meghosszabbítást lehetővé tevő kiváltó események a jelzálog-hitelintézet mérlegelésétől független, a kibocsátás során előzetesen rögzített objektív feltételek, amelyeken keresztül a jelzálog-hitelintézet a nemteljesítés megelőzésére törekszik, különösen a likviditáshiány, a piaci hiányok vagy piaci zavarok kezelése révén,
b) az a) pontban meghatározott, a lejárat meghosszabbítását lehetővé tevő feltételeket a jelzáloglevél szerződési feltételei tartalmazzák,
c) a lejárati szerkezetről a befektetőknek nyújtott tájékoztatás bemutatja a jelzáloglevelek kockázatát és részletes leírást tartalmaz
ca) a lejárat meghosszabbítását kiváltó feltételekről,
cb) a jelzáloglevelet kibocsátó jelzálog-hitelintézet fizetésképtelenségének vagy szanálásának a lejárat meghosszabbítására gyakorolt következményeiről, és
cc) a Felügyeletnek és a fedezeti gondnoknak a lejárat meghosszabbításával kapcsolatos szerepéről,
d) a jelzáloglevél végső lejárata mindenkor meghatározható,
e) a jelzáloglevelet kibocsátó jelzálog-hitelintézet fizetésképtelensége vagy szanálása esetén a futamidő meghosszabbítása nem befolyásolja a jelzáloglevél-tulajdonosok sorrendjét vagy nem fordítja meg a jelzáloglevél program eredeti lejárati ütemtervében szereplő sorrendet, és
f) a lejárat meghosszabbítása nem változtatja meg a jelzálogleveleknek a 20. § (3), (5) és (6) bekezdésben meghatározott jellemzőit.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén a jelzáloglevelek lejáratának meghosszabbítására egyszer kerülhet sor és nem haladhatja meg a 12 hónapot.”
8. § A Jht. 16. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Nem lehet vagyonellenőr az a személy, aki
a) a jelzálog-hitelintézet vezető tisztségviselője, felügyelő-bizottsági tagja, könyvvizsgálója és ezek Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, a jelzálog-hitelintézet alkalmazottja;
b) az a) pontban felsorolt minőségét két évnél rövidebb ideje szüntette meg;
c) a jelzálog-hitelintézetben közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik, ide nem értve az 1 százalékos mértéket meg nem haladó részesedést; és
d) a jelzálog-hitelintézettel, illetve az a) pontban meghatározott személyekkel üzleti kapcsolatban, illetve a jelzálog-hitelintézetnél befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos alkalmazásában áll.”
9. § A Jht. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fedezet-nyilvántartásba bejegyzett zálogtárgyakra, valamint a fedezeti eszközökre vonatkozó adatokat - ide nem értve a 14. § (1b) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott fedezeti eszközök fedezetbe vonását és azok közötti átsorolást - csak a vagyonellenőr írásbeli hozzájárulásával lehet módosítani.”
10. § A Jht. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) A jelzáloglevél programról szóló tájékoztatásnak részletes információkat kell nyújtania a jelzáloglevél programról annak érdekében, hogy a befektetők előzetesen megvizsgálhassák és felmérhessék a program jellegét és kockázatait.
(2) A jelzálog-hitelintézet negyedévente tájékoztatja a jelzáloglevél-tulajdonosokat és benyújtja a Felügyelet részére legalább az alábbi információkat a portfólióról:
a) a fedezeti halmaz és a forgalomban lévő jelzáloglevél-állomány értéke;
b) a nemzetközi értékpapír-kódok (ISIN) jegyzéke valamennyi, az adott program keretében kibocsátott jelzáloglevél esetén, amely rendelkezik értékpapír kóddal;
c) a fedezeti eszközök földrajzi eloszlása és típusa, a fedezeti hitelek nagysága és az értékelési módszertan;
d) a piaci kockázatra vonatkozó információk, ideértve a kamat- és devizakockázatot, valamint a hitel- és likviditási kockázatot;
e) a fedezeti eszközök és a jelzáloglevelek lejárati szerkezete, beleértve adott esetben a lejárat meghosszabbítását kiváltó események áttekintését is;
f) az előírt és a rendelkezésre álló fedezeti szint - ideértve a likviditási puffer, a rendes és a pótfedezetek mértékét -, valamint a jogszabályban előírt, a szerződéses és az önkéntes túlfedezet mértéke és
g) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 178. cikke alapján nemteljesítő követelésnek minősülő és minden olyan kölcsön aránya, amelyeknél a késedelem meghaladja a 90 napot.
(3) A jelzálog-hitelintézetek honlapjukon közzéteszik az (1) és (2) bekezdésnek megfelelő tájékoztatásokat.”
11. § A Jht. III. RÉSZE a „Tájékoztatási kötelezettség” alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:
„Európai fedezett kötvény logó
19/A. § (1) Az „európai fedezett kötvény” logó és annak valamely EGT-állam hivatalos nyelvén készült hivatalos fordítása a Magyarországon kibocsátott értékpapírnál akkor használható, ha megfelel az e törvényben foglalt követelményeknek.
(2) Az „európai (prémium) fedezett kötvény” logó és annak valamely EGT-állam hivatalos nyelvén készült hivatalos fordítása a Magyarországon kibocsátott értékpapírnál akkor használható, ha megfelel az e törvényben, valamint az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 129. cikkében foglalt követelményeknek.”
12. § A Jht. IV. RÉSZ címe és a „Jelzálog-hitelintézet felszámolása” alcím címe helyébe a következő címek lépnek:
„IV. RÉSZ
FIZETÉSKÉPTELENSÉG, SZANÁLÁS ESETÉRE IRÁNYADÓ SZABÁLYOK
Jelzálog-hitelintézet szanálása, felszámolása”
13. § (1) A Jht. 20. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (2a)-(2e) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Jelzálog-hitelintézet elleni felszámolási és szanálási eljárás során a hitelintézetek felszámolására és szanálására vonatkozó szabályokat a (2)-(6) bekezdésben, valamint a 20/A. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A Felügyelet a jelzálog-hitelintézet szanálása esetén együttműködik a szanálási hatósággal annak érdekében, hogy védjék a jelzáloglevél-tulajdonosok jogait és érdekeit, többek között legalább annak ellenőrzésével, hogy a szanálási eljárás alatt biztosított legyen a jelzáloglevél-program folyamatos és megbízható működése.
(2a) A Felügyelet a jelzálog-hitelintézettel szembeni
a) szanálási hatóság által elrendelt szanálási eljárás megkezdésének vagy
b) felszámolási eljárása kezdeményezésekor a felszámolást elrendelő végzés napjától kezdődően a jelzálog-hitelintézethez fedezeti gondnokot rendel ki.
(2b) A Felügyelet a fedezeti gondok kirendelését megszünteti, ha a jelzálog-hitelintézettel szembeni felszámolási, szanálási eljárás eredményes befejezéséhez már nincs rá szükség.
(2c) A fedezeti gondnok feladata
a) a jelzáloglevelekből és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből eredő követelések teljesítésének biztosítása,
b) a fedezeti eszközök kezelése és értékesítése, ideértve az eszközöknek a jelzáloglevelekből eredő kötelezettségekkel együtt egy másik jelzálog-hitelintézetre történő átruházását, és
c) azon jogügyletek teljesítése, amelyek a fedezeti halmaz szabályos igazgatásához, a jelzáloglevelekből eredő kötelezettségek fedezetének folyamatos ellenőrzéséhez, a fedezeti halmaz eszközeinek fedezeti halmazba történő visszahozatalát célzó eljárások megindításához és a jelzáloglevelekből eredő összes kötelezettség teljesítése után fennmaradó eszközöknek a jelzálog-hitelintézet vagyonába való átvezetéséhez szükségesek.
(2d) A fedezeti gondnok a (2c) bekezdés c) pontja szerinti feladatai ellátása során jogosult a jelzálog-hitelintézetet annak fizetésképtelensége esetén a Felügyelet által kiadott tevékenységi engedély alapján működtetni, amelynek során köteles a működési követelményeinek megfelelni.
(2e) A fedezeti gondnok a (2c) bekezdésben meghatározott feladatai ellátására a vele létesített munkaviszony, tagsági viszony vagy megbízási jogviszony alapján a nevében eljáró természetes személyt nevez ki, aki nem lehet azonos a felszámoló által a jelzálog-hitelintézet felszámolásának lefolytatására kinevezett felszámolóbiztossal.”
(2) A Jht. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Jelzálog-hitelintézet elleni felszámolási eljárás vagy a jelzálog-hitelintézet szanálása esetén a jelzáloglevelekből és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből eredő követelések a felszámolás kezdő időpontjában vagy a szanálási eljárás megkezdésének időpontjában nem válnak lejárttá (esedékessé).
(3a) A jelzálog-hitelintézettel szembeni felszámolási és szanálási eljárás során a Felügyelet, a szanálási hatóság és a fedezeti gondnok együttműködnek és információt cserélnek különös tekintettel a fedezeti halmazban lévő eszközök értékesítésére.”
14. § A Jht. 20/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fedezeti gondnokra a felügyeleti biztosra vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy megbízatása a felszámolási, szanálási eljárás alatt nem szűnik meg, valamint nem veszi át a jelzálog-hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének jogkörét.”
15. § A Jht. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) A Felügyelet a jelzálog-hitelintézet, valamint a jelzáloglevél-tulajdonosok védelme érdekében a jelzáloglevél kibocsátása felett a Hpt.-ben és a Tpt.-ben meghatározottakon túl különleges felügyeletet gyakorol.
(2) A Felügyelet a jelzáloglevél-tulajdonosok védelme érdekében a különleges felügyelet keretében:
a) engedélyezi vagy elutasítja a jelzáloglevél programokat, valamint a jelzáloglevél programon kívüli kibocsátást,
b) rendszeresen felülvizsgálja a jelzáloglevél-programokat,
c) az általa összeállított vizsgálati terv szerint a jelzálog-hitelintézetnél helyszínen kívüli, valamint legalább háromévenként egyszer helyszíni ellenőrzést végez,
d) intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazhat, és
e) jelzáloglevelek kibocsátásával összefüggésben felügyeleti iránymutatásokat ad ki.
(3) A jelzáloglevél program engedélyezése keretében a Felügyelet ellenőrzi:
a) a jelzáloglevél kibocsátását meghatározó működési program megfelelőségét,
b) a befektetők védelmét biztosító szabályzatokat, eljárásokat és módszereket a fedezeti halmazban szereplő kölcsönök jóváhagyása, módosítása, megújítása és refinanszírozása tekintetében,
c) a jelzáloglevél programot irányító személyzet és vezetőség jelzáloglevél kibocsátásával és a jelzáloglevél program igazgatásával kapcsolatos képesítésének és ismereteinek megfelelőségét, és
d) a fedezeti halmaz igazgatási felépítését különös tekintettel arra, hogy megfelel-e az e törvényben meghatározott követelményeknek.”
16. § A Jht. „A jelzálog-hitelintézet különleges felügyelete” alcíme a következő 22/A. § és 22/B. §-sal egészül ki:
„22/A. § (1) A Felügyelet szorosan együttműködik a más EGT-államok fedezett kötvények különleges felügyeletét ellátó hatóságaival, amelynek részeként a másik hatóság kérésére, valamint saját kezdeményezése alapján megoszt minden olyan alapvető információt, amely a másik hatóság számára szükséges a fedezett kötvényt kibocsátó hitelintézet, valamint a fedezett kötvény tulajdonosok védelme érdekében gyakorolt különleges felügyelet tekintetében.
(2) A Felügyelet a különleges felügyelet keretében együttműködik az Európai Bankhatósággal (a továbbiakban: EBH), valamint az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az információ alapvető, amennyiben lényegesen befolyásolja a fedezettkötvény-kibocsátás másik EGT-államban történő értékelését.
22/B. § (1) A különleges felügyelet keretében a Felügyelet honlapján indokolatlan késedelem nélkül közzéteszi
a) a jelzáloglevél kibocsátásával kapcsolatos jogszabályokat, felügyeleti iránymutatásokat,
b) a jelzáloglevél kibocsátására engedéllyel rendelkező jelzálog-hitelintézetek jegyzékét, és
c) az „európai fedezett kötvény” logó és az „európai (prémium) fedezett kötvény” logó használatára jogosult jelzáloglevelek jegyzékét.
(2) Az (1) bekezdés alapján nyilvánosságra hozott információknak elégségesnek kell lenniük ahhoz, hogy az EGT-államok fedezett kötvények különleges felügyeletét ellátó hatóságok által alkalmazott módszereket érdemben össze lehessen hasonlítani. Az információkat a változásokat figyelembe véve aktualizálni kell.
(3) A Felügyelet évente értesíti az EBH-t a jelzáloglevél kibocsátására engedéllyel rendelkező jelzálog-hitelintézetek, valamint az „európai fedezett kötvények” és az „európai (prémium) fedezett kötvények” jegyzékéről.”
17. § A Jht. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) A különleges felügyelet keretében a Felügyelet megteszi a szükséges intézkedéseket, kivételes intézkedéseket, ha a jelzálog-hitelintézet
a) valótlan nyilatkozattétellel vagy más jogszabálysértéssel szerezte meg a jelzáloglevél-programra vonatkozó engedélyét,
b) már nem felel meg a jelzáloglevél-programra vonatkozó engedély feltételeinek,
c) engedély nélkül bocsát ki jelzáloglevelet,
d) nem felel meg a kettős fedezet követelményeinek,
e) olyan jelzáloglevelet bocsát ki, amely az automatikus futamidő-rövidülés hatálya alá tartozik,
f) nem elfogadható fedezet mellett bocsát ki jelzáloglevelet,
g) EGT-államon kívül található fedezet mellett bocsát ki jelzáloglevelet,
h) megsérti az együttes finanszírozásra vonatkozó követelményeket,
i) nem felel meg a fedezeti halmazra vonatkozó követelményeknek,
j) nem felel meg a fedezeti halmazban lévő, a származtatott (derivatív) ügyletekre vonatkozó követelményeknek,
k) nem felel meg a fedezetek elkülönítésére vonatkozó követelményeknek,
l) elmulasztja a jelzáloglevél-tulajdonosok tájékoztatására vonatkozó követelményeket, hiányos vagy pontatlan tájékoztatást nyújt,
m) ismételten vagy tartósan elmulasztja a fedezeti halmaz likviditási pufferének fenntartását,
n) amely kibocsátotta a meghosszabbítható lejárati szerkezetű jelzáloglevelet nem felel meg a 14/C. §-ban meghatározott feltételeknek, illetve
o) elmulasztja a Felügyelet felé történő adatszolgáltatást, illetve hiányos vagy pontatlan adatszolgáltatást teljesít.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben a Felügyelet az intézkedések és kivételes intézkedések keretében a következőket alkalmazhatja:
a) a jelzáloglevél programra vonatkozó engedély visszavonását,
b) a jogsértést elkövető természetes vagy jogi személy személyazonosságának és a jogsértés típusának nyilvános közzétételét,
c) a természetes vagy jogi személyt a jogsértő magatartás folytatásától és megismétlésétől eltiltó végzés meghozatalát, és
d) bírság kiszabását.
(3) A Felügyelet a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNBtv.), a Hpt.-ben és a Tpt.-ben meghatározottakon túlmenően a következő intézkedést és kivételes intézkedést alkalmazhatja:
a) határidő megjelölése mellett elrendeli a fedezet helyreállítását, ha a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékének és kamatának összege meghaladja a fedezet összegét azzal, hogy a fedezet helyreállítása pótfedezet bevonásával, újabb jelzáloghitel kihelyezésével vagy jelzáloglevél visszavásárlásával történhet; és
b) a jelzáloglevelekből eredő kötelezettség és a fedezetet képező jelzáloghitel-állomány - ideértve a visszavásárlási vételárból, valamint refinanszírozási hitelből eredő követelésállományt is - továbbá a pótfedezet átruházására kötelezheti a jelzálog-hitelintézetet, ha tőkemegfelelési mutatója - kilencven napot meghaladóan - négy százaléknál alacsonyabb, és azt a Felügyelet által megállapított határidőn belül nem tudják helyreállítani.”
18. § A Jht. „Intézkedés és kivételes intézkedés” alcíme a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § Ha a Felügyelet a fedezett kötvényre vonatkozó jogszabályi követelmények megsértése miatt hoz a 23. § szerinti intézkedést, akkor az adott intézkedés alkalmazásánál az MNBtv. 75. § (4) bekezdés a), b), d)-f) és i) pontjában foglaltakra és az alábbiakra van tekintettel:
a) a szabályszegés vagy mulasztás fennállásának időtartamára,
b) az intézkedéssel érintett személy felelősségének mértékére,
c) az intézkedéssel érintett személy pénzügyi erejére - különös tekintettel a nem természetes személy teljes árbevételére, illetve a természetes személy éves jövedelmére -,
d) a jogsértésért felelős személy által a jogsértés révén elért haszon vagy elkerült veszteség nagyságára, amennyiben az említett haszon vagy veszteség meghatározható.”
19. § A Jht. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ez a törvény a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK és a 2014/59/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2162 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(3) Ez a törvény az 575/2013/EU rendelet fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2160 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
20. § A Jht. a „Felhatalmazás” alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:
„Átmeneti rendelkezések
28. § (1) A 2022. július 8. előtt kibocsátott jelzáloglevélre az e törvény 2022. július 7-én hatályos rendelkezései az irányadóak azzal, hogy a jelzáloglevélre nem kell alkalmazni a fedezett kötvények szabályozásával összefüggő, valamint egyéb, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő jogharmonizációs célú törvénymódosításokról szóló 2021. évi LVIII. törvénnyel megállapított, e törvény 3. § (10) és (11) bekezdését, 5. § (5), (6), (8) és (9) bekezdését, 14. § (1a), (1b), (1c), (3a), (8) és (16) bekezdését, 14/B. §-át, 14/C. §-át, 22. § (2) bekezdés a) pontját és 22. § (3) bekezdését.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jelzáloglevél különleges felügyeletére az e törvény 2022. július 7-én hatályos rendelkezései, valamint a 22-23/A. §-ban foglaltak alkalmazandóak.
(3) Az (1) bekezdés az olyan adagolt-, illetve részkibocsátásra is alkalmazandó, ahol az ISIN azonosító kiadása és a jelzáloglevelek első sorozatrészletének forgalomba hozatala 2022. július 8. előtt megtörtént, és a további sorozatrészletek forgalomba hozatala az első sorozatrészlet forgalomba hozatalának időpontját legfeljebb 24 hónappal követő időszakban történik, feltéve, hogy
a) a jelzáloglevelek lejárati időpontja 2027. július 8. elé esik,
b) a 2022. július 8. utáni adagolt kibocsátások teljes kibocsátási összege nem haladja meg a 2022. július 8-án forgalomban lévő, azonos értékpapír-sorozatba tartozó jelzáloglevelek teljes kibocsátott összegének kétszeresét,
c) a jelzáloglevelek lejáratkori teljes kibocsátott összege nem haladja meg a hatmilliárd eurónak megfelelő összeget, és
d) a biztosítékeszközök Magyarországon találhatók.”
21. § A Jht.
a) 3. § (1) bekezdésében az „ , az Európai Unió más tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam (a továbbiakban: EGT-állam)” szövegrész helyébe a „vagy másik EGT-állam” szöveg,
b) 3. § (2) bekezdés b) pontjában az „EGT-állam” szövegrész helyébe a „másik EGT-állam” szöveg,
c) 3/A. § (2) bekezdés c) pontjában a „Magyar Nemzeti Bank” szövegrész helyébe a „pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet)” szöveg,
d) 3/A. § (4) bekezdésében a „Magyar Nemzeti Bankhoz” szövegrész helyébe a „Felügyelethez” szöveg,
e) 3/A. § (4) bekezdésében, 5. § (4) bekezdésében, 8. § (6) bekezdésében, 14. § (15) bekezdésében, 14/A. § (2) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, 16. § (1) és (7) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében a „Magyar Nemzeti Bank” szövegrész helyébe a „Felügyelet” szöveg,
f) 3/A. § (5) bekezdésében a „Magyar Nemzeti Bankot” szövegrész helyébe a „Felügyeletet” szöveg,
g) 14. § (11) bekezdés b) pontjában az „Európai Unió, az EGT” szövegrész helyébe az „EGT-tagállamai” szöveg,
h) 14. § (11) bekezdés h) pontjában az „a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i” szövegrész helyébe az „az” szöveg,
i) 14. § (13) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében a „Magyar Nemzeti Banknak” szövegrész helyébe a „Felügyeletnek” szöveg,
j) 15. § (4) bekezdésében a „Magyar Nemzeti Bank” szövegrészek helyébe a „Felügyelet” szöveg,
k) 20. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a „felszámolása” szövegrész helyébe a „felszámolása vagy szanálása” szöveg és
l) 20. § (5) bekezdés a) pontjában a „felszámolás kezdő időpontjában” szövegrész helyébe a „felszámolása vagy szanálása kezdő időpontjában” szöveg
lép.
22. § Hatályát veszti a Jht.
a) 3. § (4) bekezdése,
b) 8. § (2) bekezdésében az „illetve biztosító részvénytársaságtól,” szövegrész,
c) 8. § (2) bekezdés b) pontjában az „az eladó pénzügyi intézmény könyvvizsgálója szerint” szövegrész,
d) 8. § (3) bekezdésében a „vagy biztosító részvénytársaságot” szövegrész,
e) 13. § (2) bekezdése és
f) 15. § (7) bekezdésében az „egy országos napilapban és” szövegrész.
23. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) a következő 1/B. §-sal egészül ki:
„1/B. § E törvény hatálya kiterjed a közösségi finanszírozási szolgáltatásra, valamint annak alanyaira.”
24. § (1) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 78a. és 78b. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„78a. közösségi finanszírozási szolgáltatás: az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2020. október 7-i (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendeletben [a továbbiakban: (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet] ekként meghatározott fogalom,
78b. közösségi finanszírozási szolgáltató: az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekként meghatározott fogalom,”
(2) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 107a. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
„107a. projektgazda: az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekként meghatározott fogalom,”
25. § A Tpt. 68. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Nem kell az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni abban az esetben, ha az (1) bekezdésben meghatározott mértékű befolyásszerzésre a Szantv. keretében alkalmazható szanálási intézkedések vagy hatáskörök, vagy a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, továbbá az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 806/2014/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet, valamint a 2002/47/EK, a 2004/25/EK, a 2007/36/EK, a 2014/59/EU és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló, 2020. december 16-i (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet V. címében előírt szanálási eszközök, hatáskörök és mechanizmusok alkalmazásával kerül sor.”
26. § A Tpt. a következő NYOLCADIK/A. RÉSZ-szel egészül ki:
„NYOLCADIK/A. RÉSZ
A KÖZÖSSÉGI FINANSZÍROZÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
296/A. § A közösségi finanszírozás keretében közvetíthető, (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott hitelnyújtás alatt a Hpt. 6. § (1) bekezdés 40. pont b) pont ba) alpontja szerinti pénzkölcsönnyújtást kell érteni.
296/B. § (1) Az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikkében meghatározott kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon szereplő információk valóságnak való megfelelőségéért és eltérő értelmezést kizáró teljességéért a projektgazda, valamint annak vezető állású személye egyetemleges kártérítési felelősséggel tartozik.
(2) A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon szereplő információk más nyelvre fordításában történt hibával okozott kárért a projektgazda és a fordításért felelős személy egyetemlegesen felel.
(3) Az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikkében meghatározott platform szintű, kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon szereplő információk valóságnak való megfelelőségéért és eltérő értelmezést kizáró teljességéért a közösségi finanszírozási szolgáltató, valamint annak vezető állású személye egyetemleges kártérítési felelősséggel tartozik.
(4) A platform szintű, kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon szereplő információk más nyelvre fordításában történt hibával okozott kárért a közösségi finanszírozási szolgáltató és a fordításért felelős személy egyetemlegesen felel.”
27. § A Tpt. 298. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tőzsde kizárólag)
„d) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti adatszolgáltatási tevékenységet,”
(végezhet.)
28. § A Tpt. 317/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pozíciókezelési kontrollmechanizmus legalább az alábbi hatásköröket foglalja magában:
a) a tőzsdei kereskedők és ügyfelek nyitott pozícióinak nyomon követése;
b) a tőzsdei kereskedőktől és ügyfelektől származó mindazon információ - így többek között minden dokumentum - beszerzése, amely a vállalt pozíció vagy kitettség nagyságára és rendeltetésére, továbbá a tényleges tulajdonosokra, bármely együttes fellépéssel kapcsolatos megegyezésre, valamint az alapul szolgáló eszközök piacán meglévő bármely kapcsolódó eszközre vagy kötelezettségre vonatkozik, beleértve adott esetben azokat a pozíciókat amelyeket az ugyanazon alaptermékhez kapcsolódó és ugyanazon jellemzőkkel rendelkező árualapú származtatott termékekben, más kereskedési helyszíneken vagy gazdaságilag egyenértékű tőzsdén kívüli ügyletekben, tagokon és résztvevőkön keresztül tartanak;
c) egy adott tőzsdei kereskedő, illetve ügyfél kötelezése arra, hogy - ideiglenesen vagy tartósan - lezárja vagy csökkentse pozícióját, és a megfelelő intézkedés egyoldalú megtétele a lezárás vagy a csökkentés biztosítása érdekében, amennyiben az adott tőzsdei kereskedő, illetve ügyfél nem tesz eleget a felszólításnak; valamint
d) adott esetben az érintett tőzsdei kereskedő, illetve ügyfél kötelezése arra, hogy megállapodás szerinti áron és mértékben ideiglenesen, a jelentős vagy domináns pozíciójából fakadó hatások mérséklésének kifejezett szándékával irányítson vissza likviditást a piacra.”
29. § A Tpt. 317/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A pozíciók jelentése nem vonatkozik az olyan részvényen és kötvényen kívüli, Bszt.-ben meghatározott átruházható értékpapírra, amely feljogosít bármely ilyen átruházható értékpapír megszerzésére vagy eladására, vagy átruházható értékpapírokra, devizákra, kamatlábakra vagy hozamokra, árucikkekre vagy más indexekre vagy mértékekre történő hivatkozással meghatározott készpénzzel történő teljesítésre ad lehetőséget, amely áruhoz vagy a Bszt. 6. § j) és k) pontjában felsorolt alaptermékhez kapcsolódik.”
30. § A Tpt. 400. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) A Felügyelet a közösségi finanszírozási szolgáltatással összefüggésben észlelt jogszabálysértés - különösen az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet 39. cikk (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak megsértése - esetén az MNBtv.-ben meghatározott hatáskörei mellett - a fokozatosság és arányosság elvének figyelembevételével - az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:
a) közleményt ad ki, amely megnevezi a jogsértésért felelős személyt és a jogsértést;
b) megállapítja a jogsértés tényét és megtiltja a jogsértésért felelős személy számára a jogsértő magatartás folytatását, valamint annak megismétlését;
c) megtiltja, hogy a jogsértésért felelős természetes személyt vezető állású személyként alkalmazzák közösségi finanszírozási szolgáltatónál;
d) felfüggeszti a közösségi finanszírozási ajánlatot esetenként legfeljebb tíz egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatás jogszabályi feltételét az érintett szolgáltató megsértette;
e) megtiltja vagy felfüggeszti - vagy előírja, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltató vagy a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt harmadik fél szüntesse be vagy függessze fel - a marketingközleményeket, esetenként legfeljebb tíz egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatás jogszabályi feltételeit az érintett szolgáltató megsértette;
f) betiltja a közösségi finanszírozási ajánlatot, ha közösségi finanszírozási szolgáltatással összefüggésben jogszabálysértést vagy annak közvetlen veszélyét észleli;
g) felfüggeszti - vagy előírja a közösségi finanszírozási szolgáltató számára, hogy függessze fel - a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtását, esetenként legfeljebb tíz egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatás jogszabályi feltételét az érintett szolgáltató megsértette;
h) megtiltja az érintett szolgáltató számára a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtását;
i) közzéteszi a tényt, hogy egy közösségi finanszírozási szolgáltató vagy a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt harmadik fél nem teljesíti a kötelezettségét;
j) közzéteszi - vagy előírja a közösségi finanszírozási szolgáltató vagy a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt harmadik fél számára, hogy tegye közzé - az összes lényeges információt, amely hatással lehet a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtására;
k) felfüggeszti - vagy előírja a közösségi finanszírozási szolgáltató vagy a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt harmadik fél számára, hogy függessze fel - a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtását, ha a közösségi finanszírozási szolgáltató helyzete következtében a közösségi finanszírozási szolgáltatás hátrányosan befolyásolná a befektetők érdekeit;
l) átruházza a jogszabálysértő közösségi finanszírozási szolgáltató szerződéseit egy másik közösségi finanszírozási szolgáltatóra az ügyfelek és az átvevő közösségi finanszírozási szolgáltató beleegyezése feltételével, ha a közösségi finanszírozási szolgáltató engedélyét azért vonta vissza, mert kilenc egymást követő hónapon keresztül nem nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatást, és már nem vesz részt azon meglévő szerződések kezelésében sem, amelyek az eredetileg a vállalkozásfinanszírozási szándékok közösségi finanszírozási platformjának használatával történt összepárosítása eredményeként jöttek létre; illetve
m) törvényben meghatározott bírságot szab ki.”
31. § (1) A Tpt. 405. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Felügyelet az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti közösségi finanszírozási szolgáltatót, illetve projektgazdát a közösségi finanszírozási szolgáltatásra vonatkozó kötelezettsége megsértése esetén bírság megfizetésére kötelezheti.”
(2) A Tpt. 405. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A közösségi finanszírozási szolgáltatásra vonatkozó kötelezettség megsértése esetén a kiszabható legnagyobb bírság mértéke
a) ha a nyereség összegszerűen meghatározható, a jogsértésből származó nyereség kétszerese,
b) ha a nyereség összegszerűen nem határozható meg,
ba) jogi személy esetében legfeljebb 179 010 000 forint vagy a döntéshozó szerv által jóváhagyott utolsó rendelkezésre álló pénzügyi beszámoló szerinti előző teljes éves árbevételének legfeljebb 5 százaléka azzal, hogy ha a jogi személy anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel,
bb) természetes személy esetében legfeljebb 179 010 000 forint.”
32. § A Tpt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 450/G. §-sal egészül ki:
„450/G. § A fedezett kötvények szabályozásával összefüggő, valamint egyéb, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő jogharmonizációs célú törvénymódosításokról szóló 2021. évi LVIII. törvénnyel megállapított NYOLCADIK/A. RÉSZ rendelkezéseit az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdés c) pontjától eltérően 2023. november 10. napjáig az egymillió eurót meg nem haladó teljes ellenértékű közösségi finanszírozási ajánlatokra kell alkalmazni.”
33. § (1) A Tpt. 25. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2) A Tpt. 25. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(3) A Tpt. 25. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
34. § (1) A Tpt. 405. § (4) bekezdésében az „a veszteség” szövegrész helyébe az „a nyereség vagy a veszteség” szöveg lép.
(2) A Tpt. 405. § (1) bekezdésében a „tőzsdét, a központi értéktárat, a központi szerződő felet” szövegrész helyébe a „tőzsdét, a központi értéktárat, a központi szerződő felet, a közösségi finanszírozási szolgáltatót, a projektgazdát” szöveg lép.
35. § Hatályát veszti a Tpt. „Az Európai Unió jogának való megfelelés” című alcíme.
36. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnyt.) 2. § 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„35. várakozási idő: a tagsági jogviszonynak a belépéstől számított, a nyugdíjkonstrukció által előírt időszaka, amelynek elteltével a tag a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatáshoz vagy az egyéni nyugdíjszolgáltatáshoz - egyéb feltételek teljesülése esetén - legkorábban hozzájuthat;”
(2) Az Fnyt. 2. §-a a következő 53. és 54. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„53. egyéni nyugdíjszolgáltatás: a nyugdíjkorhatár elérése után a tag részére, a tagi számláján nyilvántartott összeg terhére, a nyugdíjkonstrukcióban rögzített módozatoknak megfelelően választása szerint egy összegben vagy járadék formájában, illetve e kettő kombinációjaként történő pénzbeli kifizetés;
54. egyéni nyugdíjszolgáltatásra jogosult tag: az a természetes személy, aki a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel egyéni nyugdíjszolgáltatásra szóló szerződés alapján egyéni nyugdíjszolgáltatásra jogosultságot szerez.”
37. § Az Fnyt. az „A nyugdíjszolgáltatási tevékenység” alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:
„Egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenység
5/A. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a foglalkoztató nyugdíjszolgáltatási tevékenysége mellett egyéni nyugdíjszolgáltatást is nyújthat.
(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységét a Felügyelet által kiadott végleges határozat birtokában kezdheti meg.
(3) Az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységre vonatkozó üzleti tervet,
b) az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenység elkülönített működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétének igazolását,
c) az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó működési szabályzatot,
d) az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenység elkülönített nyilvántartását biztosító számviteli politikát, a számviteli rendszer tervezetét, és
e) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzatok és eljárásrendek tervezetét.
(4) Az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységét a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatástól elkülönülten végzi.
(5) Az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységekhez kapcsolódó eszközöket és kötelezettségeket elkülönítetten kell nyilvántartani, azokat a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó eszközökhöz és kötelezettségekhez áthelyezni nem lehet.
5/B. § (1) Egyéni nyugdíjszolgáltatásra jogosult tag az lehet, aki betöltötte 16. életévét és egyéni nyugdíjszolgáltatásra szóló szerződésben egyéni tagi hozzájárulásra vállal kötelezettséget. A tagsági jogviszony a szerződés megkötésével jön létre.
(2) Az egyéni nyugdíjszolgáltatásra szóló szerződés nem tartalmazhat feltételes jogszerzési időtartamot.
5/C. § (1) Az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenység az alábbi tevékenységeket foglalja magában:
a) az egyéni nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó tartalékok képzése, a vagyon befektetése és kezelése,
b) az egyéni tagi hozzájárulások, a foglalkoztatói kiegészítések, egyéb bevételek beszedése,
c) az egyéni nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó nyilvántartási, könyvvezetési, számviteli feladatok elvégzése, és d) az egyéni nyugdíjszolgáltatás teljesítése.
(2) Egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységet teljeskörűen kizárólag a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény végezheti.
(3) Az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységre, illetve az egyéni nyugdíjszolgáltatásra jogosult tag jogaira, kötelezettségeire a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra, illetve a tag jogaira, kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
(4) Egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységnek minősül az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti páneurópai egyéni nyugdíjtermék szolgáltatása, illetve forgalmazása.”
38. § Az Fnyt. 60. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet engedélye szükséges)
„h) az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenység elkezdéséhez.”
39. § Az Fnyt. a 84. §-t követően a következő VI. Fejezettel egészül ki:
„VI. FEJEZET
A PÁNEURÓPAI EGYÉNI NYUGDÍJTERMÉK (PEPP) SZOLGÁLTATÁSÁVAL ÉS FORGALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
85. § A páneurópai egyéni nyugdíjtermék (a továbbiakban: PEPP) szolgáltatására és forgalmazására e törvény rendelkezéseit az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
85/A. § (1) PEPP-megtakarító lehet az a természetes személy, aki a 16. életévét betöltötte.
(2) A PEPP-szolgáltató meghatározhatja a hozzájárulás minimális összegét. A PEPP-szerződésben rendelkezni kell a hozzájárulás megfizetésének időpontjáról. Amennyiben a PEPP-megtakarító folyamatos hozzájárulásra vállal kötelezettséget, a PEPP-szerződésnek tartalmaznia kell a díjfizetés szüneteltetésére vonatkozó rendelkezéseket és a hozzájárulás megfizetése elmulasztásának következményeit.
(3) A PEPP-szerződés legalább tízéves várakozási idő előírását tartalmazza.
85/B. § A szolgáltatóváltásra irányuló igényét a PEPP-megtakarító írásban jelzi a PEPP-szolgáltató felé. A PEPP-szolgáltató az elfogadott kérelemből egy példányt írásban visszaad a PEPP-megtakarítónak.
85/C. § A PEPP-nyugellátásra való jogosultság a PEPP-szerződés szerinti várakozási idő eltelte és
a) a 2. § 25. pontjában meghatározott nyugdíjkorhatár betöltése, vagy
b) 50 százalékos munkaképesség csökkenés mértékét meghaladó megrokkanás esetén az orvos szakértő által kiállított igazolásának bemutatása
után nyílik meg.
85/D. § (1) A Felügyelet a PEPP szolgáltatására, illetve forgalmazására vonatkozó előírások megsértése vagy hiányosságok megállapítása esetén a következő intézkedéseket alkalmazhatja, akár együttesen is:
a) felszólíthat a jogsértő magatartással való felhagyásra és a jogsértő magatartás megismétlésétől való tartózkodásra;
b) átmenetileg eltilthatja a PEPP szolgáltatást nyújtó, illetve forgalmazó személy felelősségre vont vezető állású személyét vagy más felelősségre vont természetes személyt a PEPP szolgáltatást nyújtó, illetve forgalmazó személynél a vezetői feladatok gyakorlásától;
c) bírságot szabhat ki.
(2) A bírság összege legfeljebb
a) - ha a jogsértésből származó haszon összege meghatározható - a jogsértésből származó haszon összegének kétszerese; vagy
b) - ha a jogsértésből származó haszon összege nem határozható meg -
ba) nem természetes személy esetében 1 617 250 000 forint, vagy ha a nem természetes személy döntéshozó szerve által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti árbevétel 10 százaléka ennél az összegnél magasabb, akkor ez utóbbi összeg - azzal, hogy ha a jogi személy anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel -, és
bb) természetes személy esetében 226 415 000 forint.
85/E. § (1) A PEPP-re vonatkozó tanácsadást nyújtó természetes személy köteles - az általa végzett tanácsadáshoz és értékesített PEPP-hez igazodó - szakmai ismeretekkel rendelkezni, a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni és a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesítése érdekében az ott meghatározott személy köteles az általa nyújtott vagy a jövőben nyújtani kívánt tanácsadással érintett PEPP-ek vonatkozásában évente összesen legalább 15 órányi szakmai képzésen, illetve továbbképzésen részt venni, amely az 1. melléklet szerinti ismeretanyagra épül.
(3) Azon személyeknek, akik az adott év második félévében lettek az (1) bekezdés szerinti PEPP-re vonatkozó tanácsadást nyújtó személyek, és az adott évben még nem teljesítették a (2) bekezdés szerinti követelményt, az adott évben összesen legalább 10 órányi szakmai képzésen, illetve továbbképzésen kell részt venniük.
(4) A szakmai képzés, illetve továbbképzés elvégzése legalább két különböző képzési forma együttes elvégzésével (helyszíni jelenléttel megvalósuló továbbképzéssel, e-learning képzéssel, mentorálással vagy egész napos szakmai konferencián történő részvétellel) valósítható meg, azzal, hogy egy egész napos szakmai konferencián történő részvétel 5 órányi képzésnek, illetve továbbképzésnek számítható be.
(5) A PEPP-szolgáltató és PEPP-forgalmazó köteles az (1) bekezdés szerinti - szakmai képzési, illetve továbbképzési kötelezettség alá eső - személyek továbbképzését oly módon megszervezni, hogy az adott személy vonatkozásában az új vagy módosult termék értékesítését szakmai képzés, illetve továbbképzés előzze meg.
(6) Amennyiben a PEPP-re vonatkozó tanácsadást nyújtó természetes személy által nyújtott tanácsadással érintett PEPP feltétel- és teljesítési rendszerében, illetve a tanácsadással érintett PEPP-ek körében változás következett be, akkor a (2) bekezdés szerinti szakmai képzés, illetve továbbképzés elvégzését követően, a PEPP-szolgáltató és PEPP-forgalmazó köteles meggyőződni arról, hogy a PEPP-re vonatkozó tanácsadást nyújtó személy a szükséges termékismerettel rendelkezik, és ennek tényét a (9) bekezdésben szereplő nyilvántartásba bejegyezni.
(7) Ha a PEPP-re vonatkozó tanácsadást nyújtó természetes személy a tanácsadás által érintett PEPP-et illetően a (2) bekezdés szerinti szakmai képzésen, illetve továbbképzésen korábban nem vett részt, akkor a foglalkoztató vagy megbízó PEPP-szolgáltató, illetve PEPP-forgalmazó - a megbízás teljesítését megelőzően - köteles meggyőződni arról, hogy a PEPP-re vonatkozó tanácsadást nyújtó természetes személy a tanácsadás nyújtásához szükséges termékismerettel rendelkezik, és ennek tényét a (9) bekezdésben szereplő nyilvántartásba bejegyezni.
(8) A (2) bekezdésben meghatározott szakmai képzést, illetve továbbképzést az (1) bekezdés szerinti személyt foglalkoztató vagy megbízó PEPP-szolgáltató, illetve PEPP-forgalmazó saját maga is végezheti, valamint a szakmai továbbképzés lebonyolítására az 1. mellékletben meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló képzést nyújtó szakképző intézményt, vagy a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a hatósági vizsgára felkészítő hatósági képzést nyújtó képző szervet is megbízhat.
(9) A (2) bekezdésben meghatározott szakmai képzésen, illetve továbbképzésen történő részvételt az (1) bekezdés szerinti személyt foglalkoztató vagy megbízó PEPP-szolgáltató, illetve PEPP-forgalmazó köteles nyilvántartani, és az ellenőrzés során a Felügyelet részére - a nyilvántartásban szereplő dokumentumokkal - igazolni.”
40. § Az Fnyt. a 86/A. §-t megelőzően a következő Fejezet címmel és alcím címmel egészül ki:
„VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Felhatalmazó rendelkezések”
41. § Az Fnyt. 87. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Hatályba léptető, átmeneti és hatályon kívül helyező rendelkezések”
42. § Az Fnyt. a következő 91. §-sal egészül ki:
„91. § Ez a törvény a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
43. § Az Fnyt. a 4. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
44. § Az Fnyt 6. § (3) bekezdésében a „tevékenységet” szövegrész helyébe a „tevékenységet és egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységet” szöveg lép.
45. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) Ha nemzetközi szerződés vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed
a) a Magyarország területén székhellyel rendelkező személy és szervezet által Magyarország területén végzett
aa) befektetési szolgáltatási tevékenységre,
ab) befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatásra (a továbbiakban: kiegészítő szolgáltatás), és
ac) árutőzsdei szolgáltatásra,
b) a Magyarország területén székhellyel rendelkező vállalkozás az Európai Unió más tagállamában vagy más EGT-állam területén végzett határon átnyúló vagy fióktelep formájában folytatott
ba) befektetési szolgáltatási tevékenységére, és
bb) kiegészítő szolgáltatására,
c) a Magyarország területén külföldi (EGT-államban vagy harmadik országban székhellyel rendelkező) vállalkozás által fióktelep formájában folytatott
ca) befektetési szolgáltatási tevékenységre, és
cb) kiegészítő szolgáltatásra,
d) a Magyarország területén más EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás által határon átnyúló szolgáltatás formájában folytatott
da) befektetési szolgáltatási tevékenységre, és
db) kiegészítő szolgáltatásra, valamint
e) az a)-d) pontban szereplők e törvény szerinti felügyeletére.
(2) Ha nemzetközi szerződés vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed
a) a Magyarország területén székhellyel rendelkező adatszolgáltató által Magyarország területén végzett adatszolgáltatási tevékenységre,
b) a Magyarország területén székhellyel rendelkező adatszolgáltató az Európai Unió más tagállamában vagy más EGT-állam területén végzett határon átnyúló vagy fióktelep formájában folytatott adatszolgáltatási tevékenységére,
c) a Magyarország területén külföldi (EGT-államban vagy harmadik országban székhellyel rendelkező) adatszolgáltató által fióktelep formájában folytatott adatszolgáltatási tevékenységre,
d) a Magyarország területén más EGT-államban székhellyel rendelkező adatszolgáltató által határon átnyúló szolgáltatás formájában folytatott adatszolgáltatási tevékenységre, és
e) az a)-d) pontban szereplők e törvény szerinti felügyeletére,
ha a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint a belső piac szempontjából korlátozott jelentőségűek.”
46. § (1) A Bszt. 2. § f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya nem terjed ki)
„f) arra a személyre vagy szervezetre, aki vagy amely árualapú származtatott termékkel, kibocsátási egységgel vagy arra vonatkozó származtatott termékkel - ideértve az árjegyzőket is - sajátszámlás kereskedést folytat, annak kivételével, aki vagy amely ügyfélmegbízás végrehajtása során végez sajátszámlás kereskedést feltéve, hogy:
fa) egyedi és összesített alapon az e pont szerinti tevékenysége - csoportszinten figyelembe véve - a főtevékenységéhez képest kiegészítő jellegű tevékenység,
fb) nem tartozik olyan csoporthoz, amelynek főtevékenysége az e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység nyújtása, vagy árualapú származtatott ügyletek vonatkozásában végzett árjegyzői tevékenység,
fc) nem alkalmaz nagy sebességű algoritmikus kereskedési technikát, és
fd) kérésre tájékoztatja a Felügyeletet arról, hogy milyen alapon értékeli úgy, hogy az e pont szerinti tevékenysége főtevékenységéhez képest kiegészítő jellegű tevékenység,
g) arra a személyre vagy szervezetre, aki vagy amely árualapú származtatott termékkel, kibocsátási egységgel vagy arra vonatkozó származtatott termékkel - sajátszámlás kereskedés kivételével - nyújt befektetési szolgáltatási tevékenységet főtevékenysége szerinti ügyfelei vagy partnerei számára, feltéve, hogy
ga) egyedi és összesített alapon az e pont szerinti tevékenysége - csoportszinten figyelembe véve - a főtevékenységéhez képest kiegészítő jellegű tevékenység,
gb) nem tartozik olyan csoporthoz, amelynek főtevékenysége az e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység nyújtása, vagy árualapú származtatott ügyletek vonatkozásában végzett árjegyzői tevékenység,
gc) nem alkalmaz nagy sebességű algoritmikus kereskedési technikát, és
gd) kérésre tájékoztatja a Felügyeletet arról, hogy milyen alapon értékeli úgy, hogy az e pont szerinti tevékenysége főtevékenységéhez képest kiegészítő jellegű tevékenység,”
(2) A Bszt. 2. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
(E törvény hatálya nem terjed ki)
„m) az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, 2020. október 7-i (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott közösségi finanszírozási szolgáltatókra.”
47. § (1) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 1a. ponttal egészül ki:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„1a. adatszolgáltató: a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés 36a. pontjában meghatározott fogalom,”
(2) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 16b. ponttal egészül ki:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„16b. elektronikus formátum: a papírtól eltérő bármely tartós adathordozó,”
(3) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 34e. ponttal egészül ki:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„34e. kiegészítési záradék: olyan záradék, amely a befektető védelmére irányul annak biztosítása révén, hogy a kötvény lejárat előtti visszaváltása esetén a kibocsátó köteles a kötvényt birtokló befektetőnek kifizetni - a visszaváltott kötvény tőkeösszege mellett - azon kamatszelvények nettó jelenértékét, amelyekre akkor lett volna jogosult, ha a kötvény lejárat előtti beváltására nem kerül sor,”
(4) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 47. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„47. mezőgazdasági áru alapú származtatott ügyletek: a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 1. cikkében, I. mellékletének I-XX. részében és XXIV. rész 1. szakaszában felsorolt termékekhez, valamint a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt termékekhez kapcsolódó származtatott ügyletek,”
(5) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 51a. ponttal egészül ki:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„51a. pénzügyi eszközök közötti váltás: egy pénzügyi eszköz eladása és egy másik pénzügyi eszköz vétele vagy egy meglévő pénzügyi eszközt érintő módosításra vonatkozó jog gyakorlása,”
(6) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 51b. ponttal egészül ki:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„51b. pénzügyi vállalkozás: az (EU) 2019/2033 rendelet 4. cikk (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott fogalom,”
(7) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 65b. ponttal egészül ki:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„65b. túlnyomórészt üzleti jellegű vállalkozáscsoport: olyan csoport, amelynek főtevékenysége nem az e törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység vagy a Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenység nyújtása, vagy árualapú származtatott ügyletek vonatkozásában végzett árjegyzői tevékenység,”
(8) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 69a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„69a. ügyvezető: a befektetési vállalkozással és az adatszolgáltatóval munkaviszonyban álló, a befektetési vállalkozás, adatszolgáltató vezetésére kinevezett első számú vezető, valamint a befektetési vállalkozás, adatszolgáltató irányításában részt vevő olyan további személy, akit a befektetési vállalkozás, adatszolgáltató létesítő okirata vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg,”
(9) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 99. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
„99. vezető testület: a befektetési vállalkozás, adatszolgáltató igazgatósága és felügyelőbizottsága, valamint annak vezetői és tagjai, ideértve a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás, adatszolgáltató vezető állású személyeit is,”
48. § A Bszt. 8. § (5) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzése és kiegészítő szolgáltatás nyújtása mellett kizárólag)
„i) az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti páneurópai egyéni nyugdíjtermék szolgáltatást, illetve forgalmazást”
(folytathat.)
49. § A Bszt. 17/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A befektetési vállalkozás mentesül az (1)-(4) bekezdésben, valamint a 40. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelmények alól, ha az általa nyújtott befektetési szolgáltatási tevékenység olyan kötvényekhez kapcsolódik, amelyek a kiegészítési záradékon kívül nem tartalmaznak más beágyazott származtatott terméket, vagy ha a pénzügyi eszközöket kizárólag elfogadható partnerek részére értékesítik vagy forgalmazzák.”
50. § A Bszt. 22/B. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 116/A. § (2) bekezdés c) pontja tekintetében szakmai képesítésként fogadható el:]
„b) a középiskolai végzettség és
ba) a banki, befektetési termékértékesítői szakképesítés,
bb) a pénzügyi szervezeti mérlegképes könyvelői szakképesítés,
bc) a tőzsdei szakvizsga,
bd) a Magyar Bankszövetség Felsőfokú Bankszakmai Oklevél,
be) a ba)-bd) alpontban foglaltakkal egyenértékű szakképesítés, vagy”
51. § A Bszt. 24/G. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A jogsértések jelentésére vonatkozó rendelkezéseket az adatszolgáltatókra is alkalmazni kell.”
52. § (1) A Bszt. 40. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Ha a pénzügyi eszköz vételére vagy eladására vonatkozó megállapodást olyan távközlési eszköz igénybevételével kötik meg, amely nem teszi lehetővé a költségekkel és díjakkal kapcsolatos előzetes tájékoztatást, a befektetési vállalkozás a költségekkel és díjakkal kapcsolatos tájékoztatást az ügyletkötést követően indokolatlan késedelem nélkül elektronikus formában vagy - lakossági ügyfél kérésére - papíron is megadhatja, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:
a) az ügyfél beleegyezett, hogy az ügylet megkötését követően indokolatlan késedelem nélkül kapja meg a tájékoztatást; és
b) a befektetési vállalkozás megadta azt a választási lehetőséget az ügyfél számára, hogy a tájékoztatás átvételéig elhalassza az ügylet megkötését.
(6b) A (6) bekezdésben foglalt követelményeken túlmenően a befektetési vállalkozás köteles lehetőséget biztosítani az ügyfélnek arra, hogy a költségekkel és díjakkal kapcsolatos tájékoztatást telefonon kapja meg az ügylet megkötését megelőzően.”
(2) A Bszt. 40. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A befektetési vállalkozás az e törvényben előírt valamennyi, az ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek nyújtandó információt elektronikus formátumban adja át, kivéve akkor, ha lakossági ügyfél vagy potenciális lakossági ügyfél papíralapú tájékoztatást kért, amely esetben ezeket az információkat papíron, díjmentesen kell megadni. A befektetési vállalkozás tájékoztatja a lakossági ügyfeleket vagy potenciális lakossági ügyfeleket, hogy lehetőségük van papíron megkapni az információkat.
(7b) Azokat a meglévő lakossági ügyfeleket, akik papíron kapják meg az e törvény szerint nyújtandó információkat, a befektetési vállalkozás az elektronikus formátumban történő elküldés előtt legalább nyolc héttel tájékoztatja arról, hogy a továbbiakban elektronikus formátumban kapják meg az információkat. A befektetési vállalkozás tájékoztatja e lakossági ügyfeleket, hogy választásuk szerint továbbra is kaphatnak papíralapú tájékoztatást, vagy áttérhetnek az elektronikus formátumú tájékoztatásra. A befektetési vállalkozás tájékoztatja továbbá a meglévő lakossági ügyfeleket, hogy ha a nyolchetes időszak során nem kérik a papíralapú tájékoztatás folytatását, akkor automatikusan elektronikus formátumban fogják megkapni az információkat. Azokat a meglévő ügyfeleket, akik már elektronikus formátumban kapják meg az e törvény szerint nyújtandó információkat, nem szükséges tájékoztatni.”
53. § A Bszt. 41. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Az ügyfeleknek portfóliókezelési vagy egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás részére harmadik fél által végzett elemzés akkor tekintendő a 40. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítésének, ha:
a) a végrehajtási vagy elemzési szolgáltatások nyújtását megelőzően a befektetési vállalkozás és az elemzés szolgáltatója megállapodást kötött, amely azonosítja, hogy a végrehajtási szolgáltatásokhoz és elemzéshez kapcsolódó bármely összevont költség vagy közös kifizetés mely része tulajdonítható az elemzésnek;
b) a befektetési vállalkozás tájékoztatja ügyfeleit az elemzés szolgáltatója részére teljesített, végrehajtási szolgáltatásokhoz és elemzéshez kapcsolódó közös kifizetésekről; valamint
c) az összevont költségek vagy a közös kifizetés tárgyát képező elemzést olyan kibocsátókat érintően végzik, amelyek piaci kapitalizációja az elemzést megelőző 36 hónapos időszakban - az év végi jegyzésekben kifejezettek alapján, azokban az években, amikor tőzsdén vannak vagy voltak jegyezve vagy a saját tőkéjük alapján, azokban a pénzügyi években, amikor nincsenek vagy nem voltak tőzsdén jegyezve - nem haladta meg az 1 milliárd eurót.
(7b) A (7a) bekezdés alkalmazásában elemzés alatt olyan elemzési anyagok vagy szolgáltatások értendők, amelyek egy vagy több pénzügyi eszközre vagy egyéb eszközökre, illetve pénzügyi eszközök kibocsátóira vagy potenciális kibocsátóira vonatkoznak, vagy amelyek szorosan kapcsolódnak egy konkrét iparághoz vagy piachoz oly módon, hogy az ezen iparághoz vagy piachoz tartozó pénzügyi eszközökkel, egyéb eszközökkel vagy kibocsátókkal kapcsolatos nézetekről nyújtanak tájékoztatást. Az elemzés magában foglalja az olyan anyagokat vagy szolgáltatásokat is, amelyek
a) kifejezetten vagy implicit módon egy befektetési stratégiát ajánlanak vagy javasolnak, és megalapozott véleményt adnak pénzügyi eszközök vagy egyéb eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékéről vagy áráról, vagy
b) egyéb jellegű elemzést, eredeti megállapításokat tartalmaznak, és új vagy meglévő információk alapján olyan következtetéseket vonnak le, amelyek használhatók a befektetési stratégiához, valamint relevánsak és hozzáadott értéket tudnak biztosítani a befektetési vállalkozás azon döntéseihez, amelyeket az adott elemzésért fizető ügyfelek nevében hoz.”
54. § A Bszt. a következő 41/A. §-sal egészül ki:
„41/A. § (1) A 40. § (5) bekezdés c) pontjában megállapított követelmények a befektetési tanácsadás és portfóliókezelési szolgáltatás kivételével nem alkalmazandók a szakmai ügyfelek részére nyújtott szolgáltatásokra.
(2) A 44. § (1b) és (3)-(5) bekezdésében, valamint a 67. §-ban és 69. §-ban megállapított követelmények nem alkalmazandók a szakmai ügyfelek részére nyújtott szolgáltatásokra, kivéve, ha a szakmai ügyfél elektronikus formátumban vagy papíron arról tájékoztatja a befektetési vállalkozást, hogy élni kíván a 44. § (1b) és (3)-(5) bekezdésében, valamint a 67. §-ban és 69. §-ban biztosított jogokkal.
(3) A befektetési vállalkozás nyilvántartást vezet az ügyfelek (2) bekezdés szerint tett nyilatkozatairól.”
55. § A Bszt. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § Ha e törvény a befektetési vállalkozás számára tartós adathordozón teljesítendő tájékoztatási kötelezettséget ír elő, e kötelezettségét a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 3. cikkében meghatározottaknak megfelelően teljesíti.”
56. § A Bszt. 44. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Pénzügyi eszközök közötti váltást érintő befektetési tanácsadás vagy portfóliókezelés nyújtása esetén, a befektetési vállalkozás beszerzi az ügyfél befektetésével kapcsolatos szükséges információkat, és elemzi a pénzügyi eszközök közötti váltás költségeit és előnyeit. Befektetési tanácsadás nyújtása esetén a befektetési vállalkozás tájékoztatja az ügyfelet, hogy a pénzügyi eszközök közötti váltás hasznai meghaladják-e az ilyen váltás költségeit.”
57. § A Bszt. 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A befektetési vállalkozásnak az 5. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenysége és ehhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatása esetében - ha azt az (1) bekezdésben meghatározott elfogadható partner számára nyújtja - a 40. § (1)-(7) és (8) bekezdésében, a 41. §-ban, a 43-46. §-ban, az 55. §-ban, a 62. §-ban, a 63. §-ban, a 64. § (1) bekezdésében, a 67. §-ban, valamint a 69. §-ban foglaltakat nem kell alkalmaznia.”
58. § A Bszt. 98. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha adatszolgáltatási tevékenységet végző részére könyvvizsgáló jogszabályi kötelezettség alapján előírt feladatot lát el, e § alkalmazandó azzal, hogy ahol a rendelkezés befektetési vállalkozást említ, ott adatszolgáltatási tevékenységet végzőt kell érteni.”
59. § A Bszt. 120. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét)
„f) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületének írásbeli hozzájárulásával a befektetési vállalkozásban, az árutőzsdei szolgáltatóban minősített befolyással rendelkező vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személynek vagy szervezetnek, a szerződéses kötelezettségek állományának átruházásáról szóló megállapodás szerinti átvevő társaságnak, vagy ezek tulajdonosa által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,”
60. § A Bszt. az „A panaszkezelés” alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:
„A páneurópai egyéni nyugdíjtermék szolgáltatásával és forgalmazásával kapcsolatos rendelkezések
122. § A páneurópai egyéni nyugdíjtermék (PEPP) szolgáltatására és forgalmazására e törvény rendelkezéseit az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény VI. Fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
61. § A Bszt. 123. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az a befektetési vállalkozás, amely árualapú származtatott termékekkel vagy kibocsátási egységekkel, illetve ezek származtatott eszközeivel kereskedési helyszínen kívül kereskedik,
a) annak a kereskedési helyszínnek a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának (e bekezdés alkalmazásában: központi illetékes hatóság) a részére, ahol a legnagyobb mértékű forgalom bonyolódik, amennyiben az árualapú származtatott termékekkel, a kibocsátási egységekkel, illetve ezek származtatott eszközeivel több - különböző EGT-államban lévő - kereskedési helyszínen kereskednek, vagy
b) - központi illetékes hatóság hiányában - annak a kereskedési helyszínnek a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a részére, amelyen az árualapú származtatott termékekkel vagy kibocsátási egységekkel, illetve ezek származtatott eszközeivel kereskednek
legalább naponta rendelkezésre bocsátja az általa, ügyfelei által, valamint - a végső ügyfél eléréséig - azok ügyfelei által a kereskedési helyszínen kereskedett árualapú származtatott termékekben, kibocsátási egységekben, illetve ezek származtatott eszközeiben és a gazdaságilag egyenértékű, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben tartott pozíciók teljes bontását, összhangban a 600/2014/EU rendelet 26. cikkével és adott esetben az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikkével.”
62. § A Bszt. 144/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pozíciókezelési kontrollmechanizmus legalább az alábbi hatásköröket foglalja magában:
a) a tagok és ügyfelek nyitott pozícióinak nyomon követése;
b) a tagoktól és ügyfelektől származó mindazon információ - így többek között minden dokumentum - beszerzése, amely a vállalt pozíció vagy kitettség nagyságára és rendeltetésére, továbbá a tényleges tulajdonosokra, bármely együttes fellépéssel kapcsolatos megegyezésre, valamint az alapul szolgáló eszközök piacán meglévő bármely kapcsolódó eszközre vagy kötelezettségre vonatkozik, beleértve adott esetben azokat a pozíciókat amelyeket az ugyanazon alaptermékhez kapcsolódó és ugyanazon jellemzőkkel rendelkező árualapú származtatott termékekben, más kereskedési helyszíneken vagy gazdaságilag egyenértékű tőzsdén kívüli ügyletekben, tagokon és résztvevőkön keresztül tartanak;
c) egy adott tag, illetve ügyfél kötelezése arra, hogy - ideiglenesen vagy tartósan - lezárja vagy csökkentse pozícióját, és a megfelelő intézkedés egyoldalú megtétele a lezárás vagy a csökkentés biztosítása érdekében, amennyiben az adott tag, illetve ügyfél nem tesz eleget a felszólításnak; valamint
d) adott esetben az érintett tag, illetve ügyfél kötelezése arra, hogy megállapodás szerinti áron és mértékben ideiglenesen, a jelentős vagy domináns pozíciójából fakadó hatások mérséklésének kifejezett szándékával irányítson vissza likviditást a piacra.”
63. § A Bszt. 144/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A pozíciók jelentése nem vonatkozik az olyan részvényen és kötvényen kívüli átruházható értékpapírra, amely feljogosít bármely ilyen átruházható értékpapír megszerzésére vagy eladására, vagy átruházható értékpapírokra, devizákra, kamatlábakra vagy hozamokra, árucikkekre vagy más indexekre vagy mértékekre történő hivatkozással meghatározott készpénzzel történő teljesítésre ad lehetőséget, amely áruhoz vagy a 6. § j) és k) pontjában felsorolt alaptermékhez kapcsolódik.”
64. § A Bszt. 154/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„154/H. § (1) A 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint a belső piac szempontjából korlátozott jelentőségű adatszolgáltató, befektetési vállalkozás és piacműködtető adatszolgáltatási tevékenységet a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott engedéllyel végezhet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyt a Felügyelet adja ki.
(3) Az adatszolgáltatási tevékenység engedélyezésének, az engedély visszavonásának és az adatszolgáltatók működésének részletes feltételeit a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet tartalmazza.”
65. § (1) A Bszt. 157/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által meghatározott számítási módszertannal összhangban világos mennyiségi küszöbértékeket megtestesítő pozíciólimiteket állapít meg és alkalmaz a kereskedési helyszíneken kereskedett mezőgazdasági árualapú származtatott termékekre és a kritikus vagy jelentős árualapú származtatott termékekre, valamint a gazdaságilag egyenértékű, tőzsdén kívüli (OTC) ügyletekre vonatkozóan egy adott személy által bármely időpontban tartható nettó pozíció nagysága tekintetében. Az árualapú származtatott termékek akkor tekinthetők kritikusnak vagy jelentősnek, ha a záró pozícióval rendelkezők összes nettó pozíciójának összege megegyezik nyitott pozíciójuk nagyságával, és egy egyéves időszakra vetítve, átlagosan legalább 300 000 tételt tesz ki.”
(2) A Bszt. 157/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pozíciólimitek nem alkalmazandók
a) az olyan - a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 9. pontjában meghatározott - nem pénzügyi szerződő fél által vagy annak nevében tartott pozíciókra, amelyekről objektíven mérhető adatok alapján megállapítható, hogy csökkentik e nem pénzügyi szerződő fél kereskedelmi tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat,
b) egy túlnyomórészt üzleti jellegű vállalkozáscsoport részét képező és a túlnyomórészt üzleti jellegű vállalkozáscsoport nem pénzügyi szervezete nevében eljáró pénzügyi szervezet által vagy annak nevében tartott pozíciókra, ha e pozíciók objektíven mérhető módon csökkentik az említett nem pénzügyi szervezet kereskedelmi tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat,
c) a pénzügyi és nem pénzügyi szerződő felek által tartott olyan pozíciókra, amelyek objektíven mérhető módon olyan ügyletekből erednek, amelyek egy kereskedési helyszínre vonatkozó likviditás biztosításával kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére szolgálnak, illetve
d) olyan részvényen és kötvényen kívüli átruházható értékpapírra, amely feljogosít bármely ilyen átruházható értékpapír megszerzésére vagy eladására, vagy átruházható értékpapírokra, devizákra, kamatlábakra vagy hozamokra, árucikkekre vagy más indexekre vagy mértékekre történő hivatkozással meghatározott készpénzzel történő teljesítésre ad lehetőséget, amely áruhoz vagy a 6. § j) és k) pontjában felsorolt alaptermékhez kapcsolódik.”
(3) A Bszt. 157/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Amennyiben ugyanazon alaptermékhez kapcsolódó és ugyanazon jellemzőkkel rendelkező mezőgazdasági árualapú származtatott termékkel több EGT-állam kereskedési helyszínein jelentős nagyságrendben kereskednek, vagy amennyiben ugyanazon alaptermékhez kapcsolódó és ugyanazon jellemzőkkel rendelkező kritikus vagy jelentős árualapú származtatott termékkel több EGT-állam kereskedési helyszínein kereskednek, és a legnagyobb mértékű forgalom magyarországi székhelyű kereskedési helyszínen bonyolódik, a Felügyelet (ez esetben mint központi illetékes hatóság) egységes pozíciólimitet állapít meg, amelyet az adott termék esetében minden kereskedésre alkalmazni kell. A Felügyelet az alkalmazandó egységes pozíciólimitről és ezen egységes pozíciólimit esetleges felülvizsgálatáról konzultációt folytat a többi olyan kereskedési helyszín felügyeleti hatóságával (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: érintett felügyeleti hatóság), ahol e mezőgazdasági árualapú származtatott termékkel jelentős nagyságrendben kereskednek vagy ahol ezen kritikus vagy jelentős árualapú származtatott termékkel kereskednek. Amennyiben a Felügyelet és az érintett felügyeleti hatóságok nem jutnak megegyezésre, az érintett felügyeleti hatóságok írásban teljeskörűen és részletesen kifejtik azon indokokat, amelyek alapján úgy ítélik meg, hogy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott előírások nem teljesülnek. A Felügyelet és az érintett felügyeleti hatóságok közötti nézeteltérés esetén az Európai Értékpapír-piaci Hatóság az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikke szerinti hatáskörében jár el a vitarendezés érdekében.”
(4) A Bszt. 157/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A Felügyelet együttműködik más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságaival
a) magyarországi székhelyű kereskedési helyszínen kereskedett
aa) olyan - ugyanazon alaptermékhez kapcsolódó és ugyanazon jellemzőkkel rendelkező - mezőgazdasági árualapú származtatott termékek tekintetében, amelyekkel több EGT-állam kereskedési helyszínein jelentős nagyságrendben kereskednek, vagy
ab) olyan - ugyanazon alaptermékhez kapcsolódó és ugyanazon jellemzőkkel rendelkező - kritikus vagy jelentős árualapú származtatott termékek tekintetében, amelyekkel több EGT-állam kereskedési helyszínein kereskednek, illetve
b) olyan - a Felügyelet hatásköre alatt álló - személyek tekintetében, akik vagy amelyek az a) pont szerinti származtatott termékek pozícióbirtokosai,
többek között a vonatkozó adatok egymással való megosztásával, az egységes pozíciólimit nyomon követésének és érvényesítésének lehetővé tétele érdekében.”
