1. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 22. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:]
„a) az ingatlan-nyilvántartás, a földhasználati nyilvántartás és a földvédelmi nyilvántartás szervei az ingatlan-nyilvántartás, a földhasználati nyilvántartás és a földvédelmi nyilvántartás vezetésével összefüggésben;”
2. § A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Vszt.) 1. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – azokra a védett és fokozottan védett, valamint a védelemre tervezett természeti területekre (a továbbiakban együtt: védett természeti terület) terjed ki, amelyeket a mezőgazdasági szövetkezet közös használatában álló földterületek részeként törvény alapján a részarány-földtulajdonosok földjének kiadása, valamint a tagok és alkalmazottak földhöz juttatása, továbbá a kárpótlási árverés céljából földalapokba elkülönítettek és törvény alapján már magántulajdonba kerültek.”
3. § Hatályát veszti a Vszt.
a) 2. §-a,
b) 3. §-a,
c) 5. §-a,
d) a 6. § (1) bekezdésében az „és 5.” szövegrész,
e) a 8. §-ában, valamint a 9. § (2) bekezdésében az „és az 5. § (2) bekezdésében” szövegrész.
4. § Hatályát veszti a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény
a) 61/A. § (2) bekezdés d) pontja;
b) 61/A. § (3) bekezdés n) pontja.
5. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A mezőőri járulék összegének rendeltetési céltól eltérő felhasználása – a járulék teljes összege vagy annak teljesítményarányos része vonatkozásában – jogosulatlanul igénybe vett járuléknak minősül, és azt vissza kell fizetni. A mezőőri járulék felhasználásának törvényességi ellenőrzését a fővárosi és megyei kormányhivatal végzi. A megállapítás alapbizonylatai csak a költségként kimutatott és pénzügyileg rendezett kiadások lehetnek, amelyeket igazoló pénzügyi bizonylatokat az önkormányzatnak a pénzügyi bizonylat kiállítását követő ötödik év végéig meg kell őrizni.”
6. § Az Fbtv. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A mezőőr feladatát az őrszolgálatot létrehozó települési önkormányzat (a továbbiakban: fenntartó) utasításai szerint végzi, szakmai felügyeletét a mezőgazdasági igazgatási szerv és a rendőrség látja el. Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv szabálytalanságot tapasztal, felhívja az érintett mezőőrt és szükség esetén a fenntartót az előírások betartására, a hiányosságok pótlására. A munkaügyi vita és a közszolgálati jogviszonyból származó viták kivételével ismételt jogsértés és hiányosság esetén azt írásban jelzi a törvényességi felügyeletet ellátó illetékes kormányhivatalnak.”
7. § Az Fbtv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A mezőőr e törvényből, a működési és szolgálati szabályzatból, mezőgazdasági alapismeretből, lőfegyverismeretből, valamint az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott ismeretekből – a mezőgazdasági igazgatási szerv által szervezett képzés elvégzését követően – a mezőgazdasági szerv előtt vizsgát tesz. A mezőőr minden évben köteles továbbképzésen részt venni.”
8. § Az Fbtv. 30. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a rendészetért felelős miniszterrel – a közúton a jármű megállításával és ellenőrzésével kapcsolatban a közlekedésért felelős miniszterrel – egyetértésben a mezőőr és a hegyőr képzési és vizsgáztatási rendjének, nyilvántartása vezetésének, működésének, szolgálati viszonyának, valamint szakmai felügyeletének szabályait rendeletben állapítsa meg.”
9. § Az Fbtv. 17. § (1) bekezdésében a „mezőgazdasági igazgatási szervnek” szövegrész helyébe a „Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 15/C. §-ában meghatározott mezőgazdasági igazgatási szervnek (a továbbiakban: mezőgazdasági igazgatási szerv)” szöveg lép.
10. § A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hasznosító a géntechnológiai hatóságtól, megfelelő indoklással ellátva, kérheti az üzleti titokhoz, szabadalomhoz, vagy fajtaoltalomhoz fűződő jogát sértő, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott adatok bizalmas kezelését. Ezek az adatok nyilvánosságra nem hozhatóak.”
11. § A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: Vetőmagtv.) 15. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Tilos az e törvény, illetve e törvény végrehajtására kiadott rendelet előírásainak meg nem felelő növényi szaporítóanyag – beleértve a továbbszaporítás során nem igazolt származású vagy alkalmatlannak minősített növényállomány magtermésének vetőmagkénti – felhasználása és forgalomba hozatala.”
12. § A Vetőmagtv. 18. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az ingatlan fekvése szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzője intézkedik a (3) bekezdés szerinti vetésterv elektronikus tájékoztatási rendszer keretében működő kormányzati honlapon (a továbbiakban: kormányzati portál), hirdetményi úton történő közzététele iránt. A kormányzati portálon való közzététel az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel megegyező időtartamú és tájékoztató jellegű.”
13. § A Vetőmagtv. 27. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A növénytermesztési hatóság a szaporítóanyag – e törvény, valamint e törvény végrehajtására kiadott jogszabályoknak való megfelelőségének ellenőrzése érdekében – a hatósági ellenőrzés során próbavásárlást végezhet, ideértve a távértékesítés keretében távértékesítési szerződés megkötésével az interneten történő vásárlást is.”
14. § A Vetőmagtv.
a) 2. § 29. pontjában a „szállítás más részére bármilyen formában” szövegrész helyébe a „szállítás (kivéve a feldolgozást vagy csomagolást végző szolgáltató részére történő, nem értékesítési célú szállítás)” szöveg,
b) 15. § (9) bekezdésében az „a Kormány által kijelölt szerv általi” szövegrész helyébe az „a növénytermesztési hatóság általi” szöveg,
c) 19. § (3) bekezdésében az „a Kormány által kijelölt minősítő szerv által” szövegrész helyébe az „az általa” szöveg,
d) 19. § (4) bekezdésében a „szőlő-, gyümölcs faiskolában” szövegrész helyébe a „szőlőiskolában, árutermelő gyümölcs- és díszfaiskolában” szöveg,
e) 30. § (2) bekezdés f) pontjában az „előírásait” szövegrész helyébe az „előírásait, a minőség megfelelő tanúsítását és ellenőrzését” szöveg
lép.
15. § Hatályát veszti a Vetőmagtv.
a) a 18. § (3) bekezdésében az „, az illetékes kormányhivatalban, illetve a járási hivatalban” szövegrész, valamint
b) 20. § (5) bekezdésében az „a (4) bekezdés szerinti megrendelést követő 8 napon belül” szövegrész.
16. § (1) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: 2007. évi XVII. törvény) 28. § (3) bekezdés a) pontja a következő al) alponttal egészül ki:
[A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelemre induló eljárásaiban való részvétel feltétele, hogy az ügyfél legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg kérelmezze nyilvántartásba vételét az ügyfél-nyilvántartási rendszerben. A nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek a (2) bekezdésben foglalt adatok mellett tartalmaznia kell természetes személy esetén]
„al) mezőgazdasági őstermelő esetében, ha őstermelők családi gazdaságának képviseletét látja el a képviselői minőségét,”
(2) A 2007. évi XVII. törvény 28. § (3) bekezdés b) pontja a következő bn) alponttal egészül ki:
[A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelemre induló eljárásaiban való részvétel feltétele, hogy az ügyfél legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg kérelmezze nyilvántartásba vételét az ügyfél-nyilvántartási rendszerben. A nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek a (2) bekezdésben foglalt adatok mellett tartalmaznia kell
nem természetes személy esetén]
„bn) családi mezőgazdasági társaság minőségét,”
17. § A 2007. évi XVII. törvény 31. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A MePAR működtetése, programszerű megújítása, valamint a távérzékeléses ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátása közfeladatnak minősül és ellátása a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozik, amely feladatot a 16. és 17. § alkalmazásával kötött szerződés alapján a Nemzeti Földügyi Központ végez.”
18. § A 2007. évi XVII. törvény 84. §-a a következő 21. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„21. az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) 2021-ben és 2022-ben nyújtandó támogatásokra vonatkozó egyes átmeneti rendelkezések megállapításáról és az 1305/2013/EU, az 1306/2013/EU és az 1307/2013/EU rendeletnek a források és a 2021-ben és 2022-ben való alkalmazás tekintetében, valamint az 1308/2013/EU rendeletnek a források és az ilyen támogatások 2021-re és 2022-re vonatkozó elosztása tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. december 23-i 2020/2220 európai parlamenti és tanácsi rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
19. § A 2007. évi XVII. törvény 90. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvény
a) 28/B. § (3) bekezdésének az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell,
b) 44. § (7) bekezdésének az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.”
20. § A 2007. évi XVII. törvény
a) 1. §-ában az „egységesen” szövegrész helyébe az „egységesen, önálló különös eljárási rendszerben” szöveg,
b) 22. § (1) bekezdés a) pontjában az „ügyfél-azonosító számát” szövegrész helyébe az „ügyfél-azonosítóját” szöveg,
c) 28. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „ügyfél-azonosító számának” szövegrész helyébe az „ügyfél-azonosítójának” szöveg,
d) 28. § (4) bekezdés b) pontjában az „az ügyfél-azonosító (nyilvántartási) számot” szövegrész helyébe az „az ügyfél-azonosítót” szöveg,
e) 28/B. § (3) bekezdésében az „A képviseleti jog keletkezése és megszűnése a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel” szövegrész helyébe az „A képviseleti jog keletkezése és megszűnése – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel” szöveg,
f) 44. § (7) bekezdés b) pontjában a „tagjaként” szövegrész helyébe a „képviselőjeként” szöveg, illetve a „tagként” szövegrész helyébe a „képviselőként” szöveg,
g) 55/A. § (5) bekezdésében a „lakcíméről vagy a támogatási eljárásban bejelentett tartózkodási helyéről, szálláshelyéről,” szövegrész helyébe a „levelezési címről, vagy lakóhelyéről,” szöveg,
h) 56/C. § (1) bekezdésében az „ügyfél kérelmére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben” szövegrész helyébe az „ügyfél kérelmére – legfeljebb tizennyolc hónapra – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben” szöveg
lép.
21. § Hatályát veszti a 2007. évi XVII. törvény
a) 57/E. § (1) bekezdés c) pontjában,
b) 71. § (1) bekezdésében,
c) 74. §-ában
a „közigazgatási” szövegrész.
22. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 1/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1/A. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó eljárások esetében az érintett eljárás megindítására szolgáló, e törvényben meghatározott bejelentésekre a kérelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Az e törvény hatálya alá tartozó, jelentős számú ügyfelet érintő eljárásokban az ingatlanügyi hatóság, valamint a talajvédelmi hatóság a döntését hirdetményi úton közli. Jelentős számú ügyfelet érint az eljárás, ha több mint harminc ügyfél érintett az eljárás megindításakor.”
23. § A Tfvt. a következő 1/B. §-sal egészül ki:
„1/B. § E törvény alkalmazásában, ha a termőföld állami tulajdonban áll, akkor a tulajdonos alatt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelőt, ennek hiányában a tulajdonosi joggyakorló szervezetet kell érteni.”
24. § (1) A Tfvt. 2. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„14. mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná vált termőföld: olyan földrészlet, amelynek egész területe vagy annak egy része igénybevétele, vagy használatának, hasznosításának jogszabályi előíráson alapuló korlátozása eredményeként a 19. pontban megjelölt valamely művelési ág szerint termőföldként már nem hasznosítható;”
(2) A Tfvt. 2. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„22. kis teljesítményű erőmű: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 32. pontjában meghatározott olyan kiserőmű, amely a napenergiát felhasználva termel villamos energiát és 0,5 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű;”
(3) A Tfvt. 2. §-a a következő 24–27. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„24. kísérleti gyümölcsültetvény: az a gyümölcsültetvény, amely tudományos, kutatási vagy vizsgálati célokat szolgál;
25. mederiszap: a vízfolyás vagy állóvíz medrében kiülepedő anyag, amely az eredetileg kiépített, illetve vízjogi engedélyben rögzített vízszállító képesség vagy víztározó térfogat visszaállítása céljából rendszeresen eltávolításra kerül;
26. talajjavító mederanyag: elsősorban termőföld bemosódásból keletkező, a talaj kedvezőtlen tulajdonságainak megváltoztatására, illetve a kedvező tulajdonságok fenntartására szolgáló, kezelés nélkül termőföldre kihelyezhető mederiszap;
27. kezelt mederiszap: olyan mederiszap, amely szennyezőanyag tartalma miatt biológiai, fizikai, kémiai, vagy más megfelelő eljárást követően, a jogszabályi előírásoknak megfelelően helyezhető ki termőföldre.”
25. § A Tfvt. 6. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bejelentéshez csatolni kell:)
„b) az 50. § (2) bekezdés d) pontjában előírt, a mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő újrahasznosítást megalapozó talajvédelmi tervet, kivéve, ha a tervezett újrahasznosításra oszlophelyek vagy vonalas létesítmény megszüntetésével kerül sor, és az nem jár a talajfelszín megbontásával, illetve roncsolásával;”
26. § A Tfvt. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ingatlanügyi hatóság a földvédelmi eljárás, földvédelmi szakhatósági közreműködés, illetve a földvédelmi szakkérdés vizsgálata során minden esetben helyszíni szemle alapján dönt, ide nem értve a 8/C. §-ban meghatározott esetet.”
27. § A Tfvt. 8/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a termőföld végleges más célú hasznosításával járó tervezett beruházást a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő üggyé nyilvánította, és a beruházó – a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényben meghatározottak szerint – a földvédelmi eljárás lefolytatását a környezeti hatásvizsgálati eljárás keretében kéri lefolytatni, az érintett termőföldnek a földvédelmi szakkérdés vizsgálata alapján engedélyezhető végleges más célú hasznosítása esetén – a 22. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően – a környezetvédelmi engedély részét nem képezi a földvédelmi járulék összegének a megállapításáról és megfizetéséről szóló rendelkezés.”
28. § A Tfvt. 8/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8/C. § (1) Kis teljesítményű erőmű létesítése érdekében a termőföld más célú hasznosítása iránti kérelem elbírálásának ügyintézési határideje 8 nap, ha
a) a kérelemben megjelölt terület átlagosnál gyengébb minőségű termőföld,
b) az igénybevevő a kérelmében nyilatkozik arról, hogy a kérelemmel érintett területen más beruházás megvalósítása nincs folyamatban, és
c) a kérelem elbírálásához az ingatlanügyi hatóság rendelkezésére áll minden adat és szükséges irat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kérelemről az ingatlanügyi hatóság helyszíni szemle tartása és talajvédelmi szakkérdés vizsgálata nélkül dönt.”
29. § A Tfvt. 9. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Nem minősül a termőföld más célú hasznosításának napenergiát az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerinti agrofotovoltaikus rendszer szerint felhasználva villamos energiát termelő erőmű létesítése és üzemeltetése, ha nem akadályozza az alatta fekvő területnek a 2. § 19. pontjában megjelölt valamely művelési ág szerint termőföldként történő hasznosítását.”
30. § (1) A Tfvt. 10. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, ha a termőföldet)
„f) véglegessé vált vízjogi létesítési engedélyben meghatározott vízkivételt biztosító vízilétesítmény vagy mezőgazdasági vízellátást szolgáló vízilétesítmény, valamint az ezekhez kapcsolódó műtárgyak létesítése, illetve építési engedélyezés hatálya alá nem tartozó, öntözéshez kapcsolódó építmények létesítése, vagy”
(céljából veszik igénybe.)
(2) A Tfvt. 10. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, ha a termőföldet)
„i) kis teljesítményű erőműnek a h) pont alá nem tartozó személy által az átlagosnál gyengébb minőségű, de legfeljebb hektáronként 15 AK értékű termőföldön történő létesítése, üzemeltetése”
(céljából veszik igénybe.)
(3) A Tfvt. 10. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés f) pontja alkalmazásában
a) vízilétesítmény alatt a vízgazdálkodásról szóló törvény,
b) műtárgy, illetve építmény alatt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény
szerinti építményeket kell érteni.
(2b) A (2) bekezdés f) pontjában meghatározott földvédelmi engedélyezési eljárás alóli mentesség megállapításához az ingatlanügyi hatóság a végleges vízjogi létesítési engedély beszerzése érdekében megkeresi a vízügyi hatóságot annak megállapítása érdekében, hogy a földvédelmi engedélyezési eljárás alóli mentesség alapjául szolgáló, a végleges más célú hasznosítás iránti kérelemben megjelölt cél, az igénybevétellel érintett terület és annak nagysága megegyezik-e a végleges vízjogi létesítési engedélyben foglaltakkal. A végleges határozatot az igénybevevő is benyújthatja az ingatlanügyi hatóság részére.”
(4) A Tfvt. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A termőföld más célú hasznosítása kizárólag a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 13. § (3) bekezdésében meghatározott célú igénybevételekre engedélyezhető, feltéve, hogy
a) az igénybevevő a tulajdonos vagy az ő érdekében eljáró más személy vagy szervezet,
b) az érintett termőföld tulajdonjogának megszerzésének napjától a más célú hasznosítása iránti kérelem benyújtásának napjáig 5 év még nem telt el, és
c) a tulajdonos a tulajdonszerzés alapjául szolgáló okiratban a Földforgalmi tv. 13. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tette.”
31. § (1) A Tfvt. 12. § (2) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A kérelemhez csatolni kell:)
„c) a talaj humuszos termőrétegének mentését megalapozó talajvédelmi tervet, ha a végleges más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelemben megjelölt teljes területigény és cél az 50. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak megvalósítására irányul, ide nem értve a belterületbe vonás iránti kérelmet, valamint a kis teljesítményű erőmű létesítése iránti kérelmet, feltéve, ha a 8/C. §-ban foglalt feltételek fennállnak;
d) időleges más célú hasznosítás iránti kérelem esetében az 50. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott, az eredeti állapot helyreállítását megalapozó talajvédelmi tervet;”
(2) A Tfvt. 12. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A kérelemhez csatolni kell:)
„g) a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát, ha az igénybevevő nem a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén nem a haszonélvező, kivéve, ha a termőföld igénybevétele kisajátítás céljának megvalósítása érdekében szükséges, vagy ha a termőföld igénybevétele olyan, a tulajdonjog korlátozását lehetővé tevő közérdekű célt szolgál, amelynél törvény lehetővé teszi a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatának bíróság vagy hatóság döntésével történő pótlását.”
32. § A Tfvt. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A termőföld időleges más célú hasznosítása csak meghatározott időre, legfeljebb 5 évre engedélyezhető. Az időlegesen más célra hasznosított termőföldet az igénybevevő az engedélyező határozatban megállapított határidő vagy határnap lejártáig – a (9) bekezdésben meghatározott eset kivételével – köteles az eredeti állapotába helyreállítani. Az engedélyező határozatban elő kell írni, hogy az eredeti állapot helyreállítását a talajvédelmi terv szerint kell végrehajtani.”
33. § A Tfvt. 15. §-a a következő (7)–(11) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a földrészlet belterületbe vonási eljárásának a megindítását az önkormányzatnál természetes személy kezdeményezi saját tulajdonában álló ingatlana vonatkozásában abból a célból, hogy ezáltal saját, illetve közeli hozzátartozói lakhatása biztosítására szolgáló lakóépületet létesítsen, a belterületbe vonás során a 11. § (2) bekezdésének első mondatában és az (5) bekezdés b) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni.
(8) A (7) bekezdésben foglalt esetben az ingatlan természetes személy tulajdonosának saját, illetve közeli hozzátartozóinak lakhatása szempontjából az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 33/A. § (3a) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(9) A belterületbe vonás (7) bekezdésben rögzített esetében az önkormányzatnak – a (2) bekezdésben foglaltakon túl – csatolnia a kell az ingatlan természetes személy tulajdonosának közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az érintett ingatlan a saját tulajdonában áll, és azon saját, illetve közeli hozzátartozói lakhatására kíván lakóépületet létesíteni.
(10) Ha az ingatlan természetes személy tulajdonosa nem tesz eleget a (9) bekezdés szerinti nyilatkozatában foglaltaknak, vele szemben a 24. § (1) bekezdés f) pontja szerinti földvédelmi bírság kiszabásának van helye.
(11) A (10) bekezdés szerinti esetben a földvédelmi bírság mértéke az 1. melléklet 4.1. pontjában meghatározott földvédelmi járulék ötszöröse.”
34. § (1) A Tfvt. 16. § (7)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) Az igénybevevőt a termőföld eredeti állapotba történő helyreállítására kell kötelezni, kivéve, ha az ingatlanügyi hatóság a (8) bekezdésben, vagy a 17. § (1d) bekezdésben meghatározott kérelemre a végleges más célú hasznosítás folytatásához hozzájárul (a továbbiakban: utólagos hozzájárulás). Az ingatlanügyi hatóságnak a termőföld végleges más célú hasznosítás folytatásához adott utólagos hozzájárulása a termőföld végleges más célú hasznosítására kiadott engedélynek minősül.
(8) Az igénybevevő a végleges más célú hasznosítás utólagos hozzájárulása iránti kérelmét a (4) bekezdésben meghatározott értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül terjesztheti elő.
(9) A végleges más célú hasznosítás utólagos hozzájárulása iránti kérelem előterjesztése esetén, ha az igénybevevő nem a tulajdonos, vagy haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező, az ingatlanügyi hatóság – a (10) bekezdésben meghatározott eset kivételével – nyilatkozattételre hívja fel a tulajdonost vagy haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt arról, hogy a termőföld végleges más célú hasznosításához hozzájárul-e. A tulajdonosi vagy haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezői hozzájáruló nyilatkozatot az igénybevevő is benyújthatja az ingatlanügyi hatóság részére. Közös tulajdonban lévő termőföld esetén valamennyi tulajdonostárs, több haszonélvező esetén valamennyi haszonélvező egyhangú hozzájáruló nyilatkozata szükséges.”
(2) A Tfvt. 16. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az igénybevevőnek a (8) bekezdésben meghatározott kérelme alapján a termőföld végleges más célú hasznosításának utólagos hozzájárulására akkor kerülhet sor, ha a más célú hasznosítás előzetes engedélyezésének a 11. §-ban és a 15/B. § (3) bekezdésben meghatározott feltételei – a 16/A. § (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével – egyébként fennállnak.”
35. § A Tfvt. 16/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésére irányuló eljárás során megállapítja, hogy a kérelem (ide nem értve a kisajátítási célú kérelmet) tárgyát képező földrészlet teljes területén vagy annak egy részén engedély nélküli más célú hasznosításra került sor, a más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelmet elutasítja, és megindítja az engedély nélküli más célú hasznosítás esetére irányadó eljárást.”
36. § (1) A Tfvt. 17. § (1d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1d) Az utólagos hozzájárulás megadására a 16. §-ban foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy az utólagos hozzájárulás iránti kérelmet az eredeti állapot helyreállításának függő hatályú elrendeléséről szóló (1a) bekezdés szerinti határozat közlését követő 15 napon belül kell benyújtani.”
(2) A Tfvt. 17. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az igénybevevő az eredeti állapot helyreállítását – annak elvégzését követő 8 napon belül – köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni. E kötelezettség teljesítését az eredeti állapot helyreállítását elrendelő határozatban kell előírni.
(3) A bejelentés alapján az ingatlanügyi hatóság helyszíni szemlét tart.”
37. § A Tfvt. – a „A földvédelmi eljárás igazgatási szolgáltatási díja” alcímet megelőzően – a következő alcímmel egészül ki:
„Az eredeti állapot helyreállítása végrehajtásának szabályai
17/D. § (1) Ha a kötelezett a termőföld eredeti állapotát nem állítja helyre az ezt elrendelő véglegessé vált ingatlanügyi hatósági határozatban (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: végleges határozat) előírt határidőben, és ezért az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) szerint az állami adó- és vámhatóság foganatosítja a végrehajtást, a 14. § (5)–(7) bekezdésében, a 14/A. § (9) bekezdés a) pontjában, a 17. § (1) és (4) bekezdésében, a 22. § (1) bekezdés b) és c) pont ca) alpontjában, valamint a 24. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállításának a végleges határozatában előírt módon történő teljesítését az állami adó- és vámhatóság az Avt. szerinti értesítése alapján – az értesítést követő 15 napon belül – megtartott helyszíni ellenőrzés alapján állapítja meg.
(3) Az ingatlanügyi hatóság a helyszíni ellenőrzés során tett megállapításairól feljegyzést készít, és azt a helyszíni ellenőrzést követő 8 napon belül átadja az állami adó- és vámhatóság részére.
(4) Ha az ingatlanügyi hatóság azt állapítja meg, hogy az eredeti állapot helyreállítására nem a végleges határozatban előírtaknak megfelelően került sor, a feljegyzésnek tartalmaznia kell az elvégzendő szükséges további cselekmények leírását és a teljesítési határidőre vagy határnapra vonatkozó javaslatot.
(5) Ha a végrehajtási eljárásban a végleges határozatban előírtak szerint sor kerül az eredeti állapot helyreállására, az ingatlanügyi hatóság az állami adó- és vámhatóságnak az Avt. 124. §-a szerinti jegyzőkönyve alapján – a jegyzőkönyv közlését követő 8 napon belül – rendelkezik a fizetendő földvédelmi járulékról és – ha e törvény úgy rendelkezik – a földvédelmi bírság megfizetéséről.”
38. § (1) A Tfvt. 21. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell járulékot fizetni, ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld más célú hasznosítását)
„b) vízkárelhárítási vagy öntözési célú vízilétesítmény létesítése, ezek, valamint a meder rekonstrukciója, fejlesztése, üzemeltetése, vagy fenntartása, továbbá a védekezést követő helyreállítása,”
(céljából engedélyezi.)
(2) A Tfvt. 21. §-a a következő (3c) és (3d) bekezdéssel egészül ki:
„(3c) A (3a) bekezdésben meghatározott járulékmentesség a tulajdonost (haszonélvezőt) – közös tulajdonban álló földrészlet esetén egy tulajdonostársat – csak egyszer illeti meg. Ezen a címen – 10 éven belül – ismételt járulékmentesség tulajdonosváltozás esetén az új tulajdonost, illetve az új haszonélvezőt nem illeti meg, továbbá a földrészlet megosztásával nem nyílik meg ismételten e címen a járulékmentesség.
(3d) A (3) bekezdés f), g), j) és l) pontjában meghatározott járulékmentesség megállapításához az ingatlanügyi hatóság a végleges vízjogi létesítési engedély beszerzése érdekében megkeresi a vízügyi hatóságot annak megállapítása érdekében, hogy a járulékmentesség alapjául szolgáló, a végleges más célú hasznosítás iránti kérelemben megjelölt cél, az igénybevétellel érintett terület és annak nagysága megegyezik-e a végleges vízjogi létesítési engedélyben foglaltakkal. A végleges határozatot az igénybevevő is benyújthatja az ingatlanügyi hatóság részére. Eltérés esetén az igénybevevőt járulékmentesség nem illeti meg.”
39. § A Tfvt. a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § Az ingatlanügyi hatóság a 21. § (3) bekezdésben meghatározott járulékmentes más célú hasznosítások megvalósítását köteles ellenőrizni. Ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az igénybevevő a járulékmentes más célú hasznosítástól eltérő célra vette igénybe a termőföldet, az ingatlanügyi hatóság a 16. § (1) bekezdés b) pontja szerint jár el.”
40. § A Tfvt. 22. § (8) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha a termőföld más célú hasznosításáról szóló engedélynek a 13. § (1) bekezdése alapján az időbeli hatálya lejárt, vagy az engedély hatályon kívül helyezésére került sor, azonban
a termőföld]
„bb) belterületbe vonás engedélyezése esetén a fekvéshatár-változásnak, beruházási terület, illetve beruházási célterület céljára történő engedélyezés esetén a művelésiág-változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére nem került sor,”
(a földvédelmi járulékot megfizető személy vagy szervezet a járulék összegének visszafizetését az engedély hatályának lejárta napját követő 1 éven belül kérheti. A határidő elmulasztása jogvesztő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A kérelmet ahhoz az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani, amely az engedélyről szóló határozatot hozta. A kérelemben meg kell jelölni azt a számlaszámot és az azt vezető pénzintézet megnevezését, ahova átutalással a kérelmező az összeg megfizetését kéri.)
41. § A Tfvt. 24. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja, valamint b) pont ba) alpontja szerinti földvédelmi bírságot a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználóval szemben kell kiszabni. Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a földvédelmi bírságot a tulajdonossal, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezővel szemben kell kiszabni. Ha az érintett földrészletnek a földhasználati nyilvántartás szerint több földhasználója van, vagy az érintett földrészlet közös tulajdonban áll, a földvédelmi bírság megfizetésének a kötelezettsége a földhasználókat vagy a tulajdonosokat, illetve haszonélvezőket egyetemlegesen terheli.
(5) Az (1) bekezdés a) pont ac) alpontja, b) pont bb)–be) alpontja, valamint a c)–g) pontja szerinti földvédelmi bírságot az igénybevevővel szemben kell kiszabni. Ha az igénybevevő személyének megállapítására irányuló eljárás eredménytelen vagy az igénybevevő jogutód nélkül megszűnt, az igénybevevő személyének megállapítására a 16. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Ha több igénybevevő van, a földvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége az igénybevevőket egyetemlegesen terheli.”
42. § (1) A Tfvt. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ingatlanügyi hatóság a kiszabott földvédelmi járulékokról és bírságokról a 26/A. §-ban meghatározott nyilvántartást vezet (a továbbiakban: földvédelmi nyilvántartás).”
(2) A Tfvt. 26. § (4a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A határidőben meg nem fizetett járuléknak és bírságnak a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból való törléséhez a földügyért felelős miniszter hozzájárulása szükséges. A törléshez az ingatlanügyi hatóság kérelme alapján a földügyért felelős miniszter akkor járulhat hozzá, ha]
„b) az adóhatóság igazolása alapján a határidőre meg nem fizetett járulék- és bírságtartozás miatt a fizetésre kötelezettel szemben indult végrehajtási eljárásban
ba) az eljárás nem vezetett eredményre,
bb) a végrehajtáshoz való jog elévült, vagy
bc) a tartozást az adóhatóság elengedte.”
(3) A Tfvt. 26. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti kérelem esetében a kérelem felterjesztéséhez csatolni kell:
a) a cél-kitermelőhely létesítéséhez szükséges megelőző földvédelmi eljárásban
aa) a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről rendelkező végleges határozat hitelesített másolatát;
ab) a végleges más célú hasznosításért megállapított járulék megfizetését igazoló okiratot;
b) az újrahasznosítás elfogadásáról szóló végleges ingatlanügyi hatósági határozat hitelesített másolatát, és
c) az ingatlanügyi hatóság által megtartott helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv hitelesített másolatát.”
(4) A Tfvt. 26. § (11) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (5) bekezdés b) pontja szerinti kérelem esetében a felterjesztéshez csatolni kell:]
„b) a 22. § (6) és (6a) bekezdésén alapuló kérelem esetén a más célú hasznosítás engedélyezéséről, a 22. § (8) bekezdésén alapuló kérelem esetén a lejárt időbeli hatályú vagy hatályon kívül helyezett más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló, valamint a más célú hasznosítási engedélyt hatályon kívül helyező véglegessé vált határozat hitelesített másolatát;”
43. § A Tfvt. a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. § (1) Az ingatlanügyi hatóság a földügyi szakigazgatás információs rendszerében egységes nyilvántartásként vezeti a 21. § (10) bekezdés, valamint a 26. § (4) bekezdés szerinti földvédelmi nyilvántartást.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
a) a járulékmentességet élvező, valamint a járulék és bírság megfizetésére kötelezett igénybevevő (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: igénybevevő)
aa) természetes személy esetén a természetes személyazonosító adatait és lakcímét,
ab) nem természetes személy esetén megnevezését, statisztikai azonosítóját és székhelyét;
b) az érintett földrészlet(ek) megjelölését (település, fekvés, helyrajzi szám);
c) a más célú hasznosítással érintett területet földrészletenkénti, azon belül művelési ág és minőségi osztály szerinti bontásban;
d) a járulékmentességet, illetve a fizetési kötelezettséget megállapító határozat számát és véglegessé válásának időpontját;
e) a járulékmentesség, illetve a fizetési kötelezettség megállapításának alapjául szolgáló eljárás megnevezését;
f) a fizetési kötelezettség típusát és a fizetendő összeget, járulékmentesség esetén a mentességet megalapozó igénybevétel megnevezését;
g) a termőföld más célú hasznosítása megkezdésének napját;
h) a fizetési határidőt;
i) a befizetés időpontját;
j) fizetési kötelezettség elmaradása esetén a végrehajtási eljárás megindításának napját;
k) mentesség esetén annak feltüntetését, ha a 21/A. § szerinti eljárás lefolytatására került sor.
(3) A nyilvántartásba bejegyzett igénybevevő azonosítása céljából az ingatlanügyi hatóság jogosult kezelni az igénybevevőnek a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait.
(4) Az ingatlanügyi hatóság jogosult a járulék és bírság nyilvántartás vezetése céljából
a) az ingatlan-nyilvántartásból a tulajdonilap-másolat adatainak,
b) a földhasználati nyilvántartásból a földhasználatilap-másolat adatainak felhasználására.
(5) Az ingatlanügyi hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerveitől természetes személyazonosító adatok, illetve lakcím alapján a természetes személy igénybevevő azonosításához díjmentesen igényelheti a (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt adatokat.
(6) Az ingatlanügyi hatóság a (4) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból átvett, illetve lekérdezett adatokat kizárólag az e törvényben meghatározott feladatának ellátásához használhatja fel.
(7) Az ingatlanügyi hatóság a (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti adatokat a Földforgalmi tv. 27. § (2) bekezdésében és 53. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési kötelezettség teljesíthetősége érdekében, az abban meghatározott időtartamig jogosult kezelni.”
44. § A Tfvt. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A földminősítési eljárás az ingatlanügyi hatóság által lefolytatott azon eljárás, amelynek során a földminősítés eredményeként a termőföld művelési ága, valamint minősége megállapításra kerül. A földminősítési eljárás lefolytatásának eredményéről szóló határozatot a földrészlet megváltozott adatainak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséről szóló határozattal szembeni jogorvoslati kérelemben lehet megtámadni.”
45. § (1) A Tfvt. 30/A. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő alcímcím lép:
„A földminősítési eljárás igazgatási szolgáltatási díja”
(2) A Tfvt. 30/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kérelemre induló földminősítési eljárásért az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek összege nem lehet több 220.000 forintnál.”
46. § A Tfvt. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § A földhasználó a 36–42. §-ban foglaltak szerint köteles a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást vagy tevékenységet folytatni, ennek érdekében köteles a Gazdálkodói Talajvédelmi Programot elkészíteni és naprakészen tartani.”
47. § A Tfvt. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. § (1) A talajvédelmi hatóság engedélye szükséges:
a) szennyvíz, szennyvíziszap, valamint kezelt mederiszap mezőgazdasági felhasználásához,
b) nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához,
c) mezőgazdasági termelés során keletkező nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához, kivéve a mezőgazdasági táblán keletkező növényi maradványokat,
d) szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásához.
(2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a talajvédelmi hatóságnak történő bejelentéssel történhet:
a) a talajjavítás,
b) a mezőgazdasági célú tereprendezés,
c) a 36. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott talajvédelmi műszaki beavatkozás, létesítmény megvalósítása, amennyiben az nem tartozik más hatóság hatáskörébe,
d) a hígtrágya termőföldön történő felhasználása, ide nem értve az állattartás során keletkező egyéb szerves trágya felhasználását,
e) talajjavító mederanyag termőföldön történő felhasználása.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt tevékenységek esetén, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az engedély legfeljebb öt évre adható meg, melynek letelte után a talajvédelmi terv készítésének szabályairól szóló rendelet szerinti ellenőrző vizsgálatok alapján a tevékenység ismételten engedélyezhető ötévi időtartamra.
(4) Az (1) bekezdés a)–b) pontjában írt tevékenységek engedélyezéséhez a földügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott talajvédelmi terv is szükséges.
(5) Az (1) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott tevékenység engedélyezése a földügyért felelős miniszter rendelete szerinti egyszerűsített talajvédelmi terv szükséges.
(6) A (2) bekezdésben foglalt tevékenységek a bejelentést követően a talajvédelmi terv érvényességi idejéig folytathatóak, ezt követően a talajvédelmi terv készítésének szabályairól szóló rendelet szerinti ellenőrző vizsgálatokat kell végezni.
(7) A (2) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolni kell a földügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott talajvédelmi tervet, továbbá a (2) bekezdés b)–c) pontjában írt tevékenységhez kiviteli terv is szükséges.
(8) Az (1) bekezdés a)–d) és a (2) bekezdés b)–c) pontjában írt tevékenység esetén, amennyiben az ügyfél az érintett termőföldnek
a) nem tulajdonosa, de földhasználója, úgy a tulajdonos,
b) nem tulajdonosa és nem földhasználója, úgy mindkettő,
c) tulajdonosa, de nem földhasználója, úgy a földhasználó
hozzájáruló nyilatkozata is szükséges a tevékenység engedélyezéséhez vagy bejelentéséhez.
(9) A (2) bekezdés a) és d) pontjában írt tevékenység esetén, amennyiben az ügyfél az érintett termőföldnek nem földhasználója, a tevékenység bejelentéséhez mellékelni kell a földhasználó hozzájáruló nyilatkozatát.
(10) A használatban nem megosztott közös tulajdonban álló ingatlan esetén tulajdonosi hozzájárulásnak minősül a többségi tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársak hozzájárulása.”
48. § A Tfvt. 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A talajvédelmi hatóság az engedélyezési és a bejelentési eljárások során az e törvényben foglalt talajvédelmi előírásokat érvényesíti.”
49. § A Tfvt. a következő 51/B. §-sal egészül ki:
„51/B. § (1) A talajvédelmi hatóság a talajvédelemi szakértői tevékenység végzését megtiltja, ha:
a) a talajvédelmi szakértő tevékenységét a bejelentés nélkül,
b) a talajvédelmi szakértő tevékenységét a nyilvántartásban foglalttól eltérő szakterületen
végzi.
(2) A talajvédelmi hatóság törli a nyilvántartásból azt a személyt, aki a talajvédelmi szakértői tevékenység során nem tartja be a talajvédelmi terv készítésére vonatkozó jogszabályi előírásokat.
(3) A névjegyzékből való törlést követő 3. évben a szakértői tevékenység újra bejelenthető.”
50. § A Tfvt. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § (1) A talajvédelmi hatóság a talajvédelmi felügyelő útján ellenőrzi:
a) az e törvényben meghatározott talajvédelmi kötelezettségek teljesítését,
b) a talajvédelmi terv, valamint egyéb, talajvédelmi előírásokat tartalmazó engedély meglétét, bejelentés megtörténtét,
c) az engedélyezési és a bejelentési eljárások esetén a tevékenység engedélyben, illetve a talajvédelmi tervben foglaltak szerinti betartását,
d) a termőföldhasználat jogszabályban meghatározott környezetvédelmi követelményeinek betartását.
(2) A talajvédelmi hatóság a termőföldet érintő eljárásokban a talajvédelmi terv benyújtását írhatja elő.”
51. § (1) A Tfvt. 56. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A talajvédelmi hatóság az e törvény)
„c) a 49. §-ban foglalt engedélyben és bejelentésben vagy a bejelentéshez csatolt talajvédelmi tervben foglalt, valamint az egyéb engedélyben előírt talajvédelmi rendelkezéstől eltérően, továbbá a 49. § szerinti engedély vagy bejelentés nélkül folytatott tevékenység,”
(esetén a 3. mellékletben foglaltak szerint talajvédelmi bírságot szab ki.)
(2) A Tfvt. 56. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A talajvédelmi hatóság az e törvény)
„d) 51/B. § (1) bekezdés a–b) pontja”
(esetén a 3. mellékletben foglaltak szerint talajvédelmi bírságot szab ki.)
52. § A Tfvt. a „IV. FEJEZET A GYÜMÖLCSTERMŐHELYI KATASZTERI ELJÁRÁS, A GYÜMÖLCSÜLTETVÉNY-TELEPÍTÉS BEJELENTÉSE, VALAMINT A GYÜMÖLCSÜLTETVÉNY KATASZTERI NYILVÁNTARTÁS” címet követően a következő alcím címmel egészül ki:
„Gyümölcstermőhelyi kataszter”
53. § A Tfvt. az 58/B. §-t követően a következő alcím címmel egészül ki:
„Gyümölcsültetvény-kataszter”
54. § (1) A Tfvt. 59. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A telepítési hatóság a bejelentés tényéről értesíti a talajvédelmi hatóságot.”
(2) A Tfvt. 59. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A telepítési szándék bejelentését követően a gyümölcsültetvény a talajvédelmi hatóság által jóváhagyott talajvédelmi terv érvényességi idejének lejártáig telepíthető.”
55. § A Tfvt. 61. § (1) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyümölcsültetvény-kataszter az 59. § (1) bekezdés szerinti gyümölcsültetvények tekintetében tartalmazza a gyümölcsültetvény telepítési bejelentésének, telepítési engedélykérelmnek, a termőre fordulás és a kivágás bejelentésének, illetve egyéb termelői bejelentések adatait, valamint a helyszíni ellenőrzések során beszerzett adatok alapján a gyümölcsültetvények – 58/A. § (1) bekezdés a)–d) pont szerinti – azonosító adatait, valamint a gyümölcsültetvény használójának”
56. § A Tfvt. 63. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyümölcsültetvény használója a nyilvántartásba vételt követően, a telepítési hatóság által nyilvántartott személyes, vagy az ültetvényre vonatkozó bármely adatban bekövetkezett változást harminc napon belül köteles bejelenteni a telepítési hatóságnak.”
57. § A Tfvt. 66. § (1a) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
„c) az agrofotovoltaikus erőmű létesítésének és üzemeltetésének földvédelemre vonatkozó”
(részletes szabályait.)
58. § A Tfvt. a következő 75. §-sal egészül ki:
„75. § (1) E törvénynek az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) megállapított 1/A. és 1/B. §-át, 2. § 14. pontját, 16. § (7)–(9) és (12) bekezdését, 17. § (1d) bekezdését, valamint 17. § (2)–(3) bekezdését a Módtv5. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell a (2) bekezdésben meghatározottak szerint.
(2) E törvénynek a Módtv5. által megállapított 16. § (7)–(9) és (12) bekezdését, valamint 17. § (1d) bekezdését a Módtv5. hatálybalépésekor folyamatban lévő azon eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben az ingatlanügyi hatóság a 16. § (4) bekezdésében foglalt értesítést, illetve a 17. § (1a) bekezdésében foglalt függő hatályú döntést a Módtv5. hatálybalépése napjáig még nem közölte az igénybevevővel.”
59. § A Tfvt. 3. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
60. § A Tfvt.
1. 2. § 8. pontjában, 21. § (3a) és (3b) bekezdésében a „magánszemély” szövegrész helyébe a „természetes személy”;
2. 5. § (6) bekezdésében, 5/A. § (2) bekezdésében, 6. § (11) bekezdésében, 13. § (4) bekezdésében, 14/A. § (1) bekezdésében és (4) bekezdése a) pontjában, 15/B. § (5) bekezdésében, 15/C. § (5) bekezdésében, 16. § (11) bekezdés c) pontjában, 16/A. § (5) bekezdésében, 22. § (4a) és (7) bekezdésében és a 26. § (8) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált”;
3. 8/B. § (2) bekezdésében a „Ha az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ingatlanügyi hatóság szakhatósági hozzájárulást bocsátott ki, a beruházó” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a beruházó”;
4. 11. § (3) bekezdés d) pontjában a „kiserőmű” szövegrész helyébe a „kis teljesítményű erőmű”;
5. 14. § (6) és (7) bekezdésében az „ellenőrzés” szövegrész helyébe a „szemle”;
6. 14. § (6) bekezdésében a „helyreállására” szövegrész helyébe a „helyreállítására”;
7. 14/D. § (5) bekezdésében az „ingatlan ügyi” szövegrész helyébe az „ingatlanügyi”;
8. 15. § (3) bekezdésében a „Belterületi” szövegrész helyébe a „Külterületi”;
9. 15/B. § (7) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását”, a „célkitermelőhely” szövegrész helyébe a „cél-kitermelőhely”;
10. 16. § (4) bekezdésében az „a (5)–(11) bekezdésben” szövegrész helyébe az „az (5)–(12) bekezdésben”;
11. 16. § (11) bekezdés a) pontjában az „a (8) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (12) bekezdésben”;
12. 17. § (6) bekezdésében a „célkitermelőhelyhez” szövegrész helyébe a „cél-kitermelőhelyhez”;
13. 26. § (11) bekezdés a) pontjában a „megfizetését, valamint ezeknek az (1) és (2) bekezdés szerinti továbbutalását igazoló okiratot;” szövegrész helyébe a „megfizetését igazoló okiratot;”;
14. 27. § (3) bekezdésében a „kormányrendelet” szövegrész helyébe a „rendelet”;
15. 51. §-ában az „A 49–50. §-okban” szövegrész helyébe az „A 49–50/A. §-ban”;
16. 54. §-ban az „a szakhatósági állásfoglalásban előírtak” szövegrész helyébe az „a szakhatósági állásfoglalásban, és a talajvédelmi tervben előírtak”;
17. 56. § (1) bekezdés c) pontjában a „bejelentés nélkül folytatott” szövegrész helyébe a „bejelentés nélkül vagy a bejelentéstől eltérően folytatott”;
18. 58. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé válásától”;
19. 58/B. §-ában a „katasztert” szövegrész helyébe a „gyümölcsültetvény-katasztert”
20. 68. § és 72. §-ában a „jogerőre emelkedett” szövegrész helyébe a „véglegessé vált”;
21. 74. § (2) bekezdésében a „jogerőssé” szövegrész helyébe a „véglegessé”;
22. 1. melléklet 3. pontjában az „amelyben a terület mezőgazdasági termeléssel nem hasznosítható” szövegrész helyébe az „amelyben a terület mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná vált”
szöveg lép.
61. § Hatályát veszti a Tfvt.
a) 6. § (4a) bekezdése;
b) 7. § (1a) bekezdése;
c) 10. § (2) bekezdésében az „a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény hatálya alá tartozó,” szövegrész;
d) 12. § (2a) bekezdése;
e) 16/A. § (2) bekezdése;
f) 16/B. §-a;
g) 21. § (3) bekezdés f), g) és k) pontja;
h) 21. § (8) bekezdése;
i) 21. § (10) bekezdésében a „(3) bekezdés e) pontjában és a (3a) bekezdésében meghatározott” szövegrész;
j) 2017. évi CCV. törvény 127. §-ával beiktatott újabb 26. § (4b) bekezdése;
k) 50/A. §-a;
l) 56. § (1) bekezdés b) pontjában a „valamint” szövegrész;
m) 73. §-a.
62. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 32. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A 17. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettséggel összefüggésben tett közérdekű bejelentés esetében 5 napon belül kell a helyszíni ellenőrzést lefolytatni és a közérdekű bejelentést elbírálni.”
63. § Az Éltv. 47/B. § (7) bekezdésében a „3. § 19. pontja szerinti mezőgazdasági kistermelő” szövegrész helyébe az „50. § (2) bekezdése alapján az átalányadózás választására jogosult mezőgazdasági őstermelő” szöveg lép.
64. § Hatályát veszti az Éltv. 50. § (7) bekezdésében a „az adott területen a kultúrnövény tőszáma nem éri el az agronómiailag indokolt tőszám 50%-át és” szövegrész.
65. § A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Országgyűlés a földrajzi jelzés oltalommal rendelkező pálinka és törkölypálinka előállításának, minősítésének és ellenőrzésének az Európai Unió jogrendszerébe illeszkedő, nemzeti hatáskörbe tartozó szabályozása érdekében a következő törvényt alkotja:”
66. § (1) A Ptv. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény rendelkezései nem vonatkoznak az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében földrajzi jelzés oltalommal (a továbbiakban: földrajzi jelzés oltalom) rendelkező pálinka termékleírásában meghatározott ausztriai szövetségi tartományokban előállított barackpárlatokra.”
(2) A Ptv. 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) E törvényt – a 2. § (1) és (6)–(8) bekezdése, valamint a 3. § 4. pontja kivételével – a törkölypálinkára is alkalmazni kell.”
67. § A Ptv. az 1. §-t követően a következő „Értelmező rendelkezések” alcímmel egészül ki:
„Értelmező rendelkezések
1/A. § E törvény alkalmazásában:
a) földrajzi jelzés: az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 4. pontja szerinti fogalom,
b) termékleírás: olyan, földrajzi jelzés oltalommal rendelkező pálinkára vonatkozó követelményeket tartalmazó dokumentum, amely megfelel az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikkében meghatározott követelményeknek.”
68. § A Ptv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § Étlapon, itallapon és árjegyzéken az e törvény hatálya alá tartozó termékeket úgy kell megjelölni, hogy az megfeleljen az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikk (7) bekezdésében, 11. cikk (1) bekezdésében és 12. cikk (1) bekezdésében a termékek leírása, megjelenítése, jelölése tekintetében megállapított követelményeknek.”
69. § A Ptv. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Magyarország valamely régiójából vagy helységéből származóként földrajzi jelzés oltalommal rendelkező pálinkának – az e törvényben előírtakon túl – meg kell felelnie a rá vonatkozóan jóváhagyott termékleírásban foglaltaknak is.”
70. § A Ptv. 11. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Pálinka Nemzeti Tanács a származás-, minőség- és eredetvédelemmel kapcsolatos ügyekben)
„a) vizsgálja a földrajzi jelzés oltalommal rendelkező pálinka termékleírások betartását és kezdeményezi a földrajzi jelzés oltalommal összefüggő jogérvényesítést;”
71. § A Ptv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § Az adópolitikáért felelős miniszter az agrárpolitikáért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett évente – a tárgyévet követő év március 15-éig – megküldi a Pálinka Nemzeti Tanácsnak a tárgyévben
a) a Jöt. 132. § (2) és (4) bekezdése szerint előállított bérfőzött párlat párlatfajtánként megbontott és a magánfőzésben előállított párlat,
b) előállított és a Jöt. szerint szabadforgalomba bocsátott kereskedelmi céllal főzött pálinkának a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. melléklete szerinti Kombinált Nómenklatúrában meghatározott, nyolc számjegyű áruazonosító számonként (a továbbiakban: KN-kód) megbontott,
jövedéki adófizetési kötelezettség alapjául szolgáló mértékegységben megadott mennyiségéről az országosan összesített adatokat.”
72. § A Ptv. 13/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Pálinka Nemzeti Tanács tagjai a törvény erejénél fogva a pálinka-előállítókat képviselő olyan szakmai érdekvédelmi szervezetek, amelyek legalább öt lezárt gazdasági évvel rendelkeznek és ezen időszak minden évében legalább tíz, a 2208 20 28, 2208 20 88, 2208 90 33, 2208 90 38, 2208 90 48, 2208 90 71 KN-kód szerinti alkoholterméket előállító, adóraktári engedéllyel rendelkező tagjuk (a továbbiakban: adóraktár engedélyes tag) van, továbbá önkéntes alapon a Pálinka Nemzeti Tanács tagja lehet az a szakmai érdekvédelmi szervezet, amelyet kérelmére a Pálinka Nemzeti Tanács tagként felvesz (a továbbiakban együtt: szakmai szervezetek).”
73. § A Ptv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény a szeszes italok meghatározásáról, leírásáról, megjelenítéséről, jelöléséről, a szeszes italok elnevezésének használatáról az egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során, a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmáról, a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és desztillátumok használatáról az alkoholtartalmú italokban, valamint a 110/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
74. § A Ptv.
1. 2. § (1) bekezdésében az „a 110/2008/EK rendelet II. számú mellékletének 9. számú kategóriája szerinti” szövegrész helyébe az „az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklet 9. pontjában meghatározott” szöveg,
2. 2. § (2) bekezdésében az „a 110/2008/EK rendelet II. számú mellékletének 6. számú kategóriája szerinti” szövegrész helyébe az „az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklet 6. pontjában meghatározott” szöveg,
3. 2. § (5) bekezdésében a „nem nevezhető” szövegrész helyébe az „a termék nem nevezhető” szöveg,
4. 2. § (7) bekezdésében az „érdekében történő” szövegrész helyébe az „érdekében az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 11. pontjában meghatározott módon történő” szöveg,
5. „A pálinka és törkölypálinka oltalma, minősítése” alcím címében az „és törkölypálinka oltalma,” szövegrész helyébe az „oltalma,” szöveg,
6. 7. §-ában a „pálinkaverseny” szövegrész helyébe a „pálinka- és törkölypálinka-verseny” szöveg és a „külön” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtására kiadott” szöveg,
7. 10. § (1) bekezdésében az „eredetvédelmének” szövegrész helyébe a „földrajzi jelzés oltalmának” szöveg,
8. 11. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „származás-, minőség- és eredetvédelemmel” szövegrész helyébe a „pálinka származásával, minőségével és földrajzi jelzésének oltalmával” szöveg,
9. 11. § (1) bekezdés b) pontjában a „pálinkák földrajzi árujelző” szövegrész helyébe a „pálinka földrajzi jelzés” szöveg,
10. 11. § (1) bekezdés c) pontjában a „nemzetközi eredetvédelmi” szövegrész helyébe az „a szellemi tulajdon védelmével foglalkozó nemzetközi” szöveg,
11. 13/A. § (2) bekezdésében
a) az „a szeszfőzde adóraktár-engedéllyel rendelkező” szövegrész helyébe az „az adóraktár engedélyes” szöveg,
b) a „képviselteteti” szövegrész helyébe a „képviselteti” szöveg és
c) a „szeszfőzde adóraktári engedéllyel rendelkező” szövegrész helyébe az „adóraktár engedélyes” szöveg,
12. 13/A. § (6) bekezdésében az „a szeszfőzde adóraktári engedéllyel rendelkező” szövegrészek helyébe az „az adóraktár engedélyes” szöveg,
13. 13/B. § (1) bekezdés a) pontjában a „szeszfőzde adóraktári engedéllyel rendelkező tagjainak nevét és a szeszfőzde” szövegrész helyébe az „adóraktár engedélyes tagjainak nevét és az” szöveg,
14. 13/B. § (1) bekezdés c) pontjában az „az uniós földrajzi jelzés oltalom alatt álló pálinka és törkölypálinka” szövegrész helyébe az „a földrajzi jelzés oltalommal rendelkező pálinka” szöveg,
15. 13/B. § (1) bekezdés e) pontjában az „a pálinka versenyre” szövegrész helyébe az „az országos pálinka- és törkölypálinka-versenyre” szöveg,
16. 13/F. § (2) bekezdésében az „agrárpolitikáért felelős” szövegrész helyébe az „agrárpolitikáért és az adópolitikáért felelős” szöveg,
17. 13/H. § (2) bekezdésében a „tagjai” szövegrész helyébe a „tagjainak delegált képviselői” szöveg,
18. 15. § (2) bekezdés a) pontjában a „törkölypálinkaverseny” szövegrész helyébe a „törkölypálinka-verseny” szöveg
lép.
75. § Hatályát veszti a Ptv.
a) 6. § (1) bekezdésében az „és törkölypálinkának” szövegrész;
b) 9. § (1) bekezdésében az „és törkölypálinkát” szövegrész;
c) 9. § (2) bekezdésében az „, illetve a törkölypálinka” szövegrész;
d) 17. §-a,
e) Melléklet címében az „és törkölypálinka” szövegrész.
76. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet közül a
a) 13. § (1) bekezdés e) pontja szerinti vadföld területét,
b) 13. § (1) bekezdés i) pontja szerinti erdészeti kutatóhely területét,
c) a fél hektárt meghaladó nagyságú 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti terméketlen területet,
d) az erdőrészlethez nem csatlakozó területet,
e) az erdőrészlettel az erdőrészlet kerületének felénél kisebb részben érintkező területet,
f) az 1 hektár területnagyságot meghaladó és átlagos szélességét tekintve 30 méternél szélesebb nagyságú egyéb részletet
az erdőgazdálkodónak a tulajdonos hozzájárulásával tett bejelentésére kivezeti az Adattárból, ha az erdőgazdálkodó nyilatkozata alapján a terület erdőgazdálkodási célt már nem szolgál.”
77. § Az Evt. 72. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1b) Az (1a) bekezdés szerinti erdőfelújítási biztosítékot az erdészeti hatóság a tevékenység elvégzésének bejelentését követő 15 napon belül elvégzett műszaki átvétele után 45 napon belül felszabadítja.”
78. § Az Evt. 97. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Erdészeti szakirányító alkalmazásának minősül
a) ha az erdőgazdálkodó – jogi személy esetén törvényes képviselője, vagy személyesen közreműködő tagja – jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolással „érvényes” szakirányítói státuszban szerepel az erdészeti szakirányítói névjegyzékben,
b) az erdészeti szakirányítói névjegyzékben jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolással „érvényes” szakirányítói státuszban szereplő jogosult erdészeti szakszemélyzet munkaviszony keretében történő alkalmazása,
c) az erdészeti szakirányítói névjegyzékben „érvényes” szakirányítói státuszban szereplő erdészeti szakirányító vállalkozás megbízása,
d) az őstermelők családi gazdasága erdőgazdálkodásában a tag személyes közreműködése, amennyiben a tag az erdészeti szakirányítói névjegyzékben jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolással „érvényes” szakirányítói státuszban szereplő jogosult erdészeti szakszemélyzet
[az a)–d) pont a továbbiakban együtt: alkalmazott szakirányító].”
79. § Az Evt. 105. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Bírság kiszabására, illetve a 72. § (1a) bekezdés szerinti erdőfelújítási biztosíték nyújtásának előírására irányuló eljárásban, ha a döntésre az erdő állapotának vizsgálata és értékelése alapján kerül sor, és ezért az erdészeti hatóság a bizonyítási eljárás részeként helyszíni szemlét tart, a szemlén való részvételre az erdőgazdálkodónak vagy az őt képviselő jogosult erdészeti szakszemélyzetnek az erdészeti hatóság lehetőséget biztosít.”
80. § Az Evt. 51. § (2) bekezdés c) pontjában a „felnyitott erdő” szövegrész helyébe a „felnyitott erdő vagy talajvédelmi rendeltetésű erdő” szöveg lép.
81. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFAtv.) 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az NFK a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet eladással, haszonbérbe adással, az (5) bekezdés szerinti megbízással, erdőgazdálkodási haszonbérbe adással, erdőgazdálkodási integrációs szerződés útján, vagyonkezelésbe adással, mintagazdasági földhasználati szerződés útján vagy cserével hasznosítja. A 21. és 22. §-ban meghatározott kivételekkel az NFK a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet nyilvános pályázat vagy árverés útján adhat el, továbbá nyilvános pályázat útján adhat haszonbérbe, erdőgazdálkodási haszonbérbe, vagy köthet erdőgazdálkodási integrációs szerződést.”
82. § Az NFAtv. 35. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az 21. § (6) bekezdése nem alkalmazható az e törvény hatálybalépésekor fennálló haszonbérleti szerződés meghosszabbítása, valamint a haszonbérleti jogviszony helyébe lépő mintagazdasági földhasználati szerződés megkötése során.”
83. § Az NFAtv.
a) 6. § f) pontjában a „Tanács” szövegrész helyébe a „Birtokpolitikai Tanács (a továbbiakban: Tanács)”,
b) 48. § a) pontjában a „36. §-a” szövegrész helyébe a „35. § (2) bekezdése, 36. §-a”
szöveg lép.
84. § A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: 2011. évi CLXVIII. törvény) 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az egységes kérelem, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatai alapján számított üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően – az adott kárenyhítési évre vonatkozóan – nem köt az adott növénykultúrára jellemző, e törvény szerinti aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást.”
85. § A 2011. évi CLXVIII. törvény 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő legfeljebb a hozamérték-csökkenésnek a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló, 2014–2020 időszakra vonatkozó európai uniós iránymutatásnak a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott veszteségek ellentételezésére nyújtott támogatásról szóló 1.2.1.2. alfejezet (362) pontjában meghatározott 80%-os mértéke szerinti kárenyhítő juttatásra jogosult, amely mértékbe bele kell számítani az ugyanazon elszámolható költségek tekintetében megállapított, bármely egyéb – állami vagy uniós társfinanszírozású – támogatást és az e törvény szerinti aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező káresemény után a biztosító által kifizetett kártérítési összeget is.”
86. § A 2011. évi CLXVIII. törvény 14. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az agrárkár-megállapító szerv a mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatás iránti kérelmére dönt:)
„g) a mezőgazdasági termelővel kötött mezőgazdasági biztosítás 11. § (5) bekezdésében foglaltaknak való megfeleléséről.”
87. § A 2011. évi CLXVIII. törvény 15. § (4) bekezdése záró szövegrészének helyébe a következő rendelkezés lép: „a rendelkezésre álló mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz terhére kell biztosítani.”
88. § A 2011. évi CLXVIII. törvény 19/G. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény a krízisbiztosítási adatbázisban szereplő adatokat az üzemszintű költségadatok meghatározása és a termelői adatszolgáltatások ellenőrzésének támogatása érdekében jogosult megismerni és feldolgozni.”
89. § A 2011. évi CLXVIII. törvény a következő 30. §-sal egészül ki:
„30. § A 2019–2021. évben a 6. § (2) bekezdése szerint önkéntesen csatlakozó mezőgazdasági termelő az agrárkár-enyhítési szerv számára 2021. augusztus 2-től 16-ig, az agrárkár-enyhítési szerv által a honlapján közzétett közleményben foglaltaknak megfelelően elektronikus úton benyújtott nyilatkozatával jogosult a tagsági jogviszonyát megszüntetni, azzal, hogy a mezőgazdasági termelőt kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség 2021. évben nem terheli.”
90. § A 2011. évi CLXVIII. törvény
a) 2. § 17. pontjában a „feltüntetett” szövegrész helyébe a „bejelentett” szöveg,
b) 7. § (5) bekezdésében a „július 15-ig” szövegrész helyébe a „július 31-éig” szöveg,
c) 10. § (1) bekezdés a) pontjában a „3000” szövegrész helyébe a „4500” szöveg,
d) 10. § (1) bekezdés b) pontjában a „3000” szövegrész helyébe a „4500” szöveg,
e) 10. § (1) bekezdés c) pontjában az „1000” szövegrész helyébe az „1500” szöveg,
f) 13. § (3) bekezdésében az „érdemi vizsgálat nélkül elutasítja” szövegrész helyébe a „visszautasítja” szöveg,
g) 15. § (1) bekezdés c) pontjában a „döntés” szövegrész helyébe a „végleges döntés” szöveg,
h) 19/C. § (1) bekezdésében a „hároméves időtartamra” szövegrész helyébe a „legalább hároméves időtartamra” szöveg
lép.
91. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 23. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységek az egységes ingatlan-nyilvántartás tartalmának változását eredményező földmérési munkák. Ezek különösen:)
„i) a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény, illetve a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 15. alcíme szerinti közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos földmérési munkák.”
92. § A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: MÁOKtv.) a következő 54. §-sal egészül ki:
„54. § A 36. § (2) bekezdése szerinti 5 éves szakmai gyakorlatra vonatkozó rendelkezést 2017., 2018., 2019., 2020. és 2021. évben állatorvosi diplomát szerzett állatorvos vonatkozásában a diploma megszerzésének évét követő hatodik év első napjától kell alkalmazni.”
93. § A MÁOKtv. a következő 56. §-sal egészül ki:
„56. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló 2020. évi LIII. törvény hatálybalépésekor már praxisengedéllyel rendelkező társas vállalkozás esetében a 38. § (2a) bekezdésében foglalt feltételnek a tulajdoni hányad, illetve a legfőbb döntéshozó szervben fennálló szavazati jogok arányának az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LX. törvény hatálybalépését követő első megváltoztatásától kell megfelelni.”
94. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 7. alcíme a következő 20. §-sal egészül ki:
„20. § Az elővásárlási jogot megalapozó körülménynek az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat megtételekor kell fennállnia.”
95. § A Fétv. a következő 36/A. §-sal egészül ki:
„36/A. § A Földforgalmi törvény 24. § (3) bekezdés h) pontjában foglaltak alkalmazása során az ügylet szerinti ellenérték vizsgálatakor figyelembe kell venni a földön fennálló vagyoni értékű jogokat továbbá a földön fennálló más terheket is. Jelzálogjog esetén – a jogosult, illetve a kötelezett eltérő ügyleti rendelkezése hiányában – a jelzálogjoggal biztosított követelés ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett értékét kell alapul venni.”
96. § A Fétv. 50/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a haszonbérleti szerződés úgy jött létre, hogy az előhaszonbérlő a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe lépett, a haszonbérlő az (1) bekezdés szerinti kezdeményezést a haszonbérleti szerződés időtartamától függetlenül és első alkalommal a haszonbérleti szerződés létrejöttétől számított 6 hónapon belül teheti meg.”
97. § A Fétv. 14. alcíme a következő 56/A. §-sal egészül ki:
„56/A. § Az előhaszonbérleti jogot megalapozó körülménynek az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat megtételekor kell fennállnia.”
98. § A Fétv. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a haszonbérleti szerződés létrejöttekor a haszonbérlet tárgyát képező föld közös tulajdonban állt és a szerződés fennállása alatt a közös tulajdon megszüntetésére került sor, a haszonbérbeadó, illetve annak jogutódja legkésőbb az adott gazdasági év vége előtt 60 nappal a szerződést 60 napos felmondási idővel a gazdasági év végére felmondhatja, ha a tulajdoni hányadának megfelelő területet a közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás eredményeként önálló ingatlanként kapta meg, feltéve, hogy
a) a haszonbérlő felé a felmondással egyidejűleg nyilatkozik, hogy a földet a szerződés megszűnésével saját maga, közeli hozzátartozója, saját maga vagy közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet vagy olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben tag kívánja használni, és
b) a 74. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásával létrejött haszonbérleti szerződést nem írta alá, de annak hatálya az ott meghatározottak szerint kiterjedt rá.”
99. § A Fétv. 62. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Semmis az a megállapodás, amely a (2) bekezdés b) pontja szerinti követelés viselésére a föld következő haszonbérlőjét kötelezi.”
100. § A Fétv. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szívességi földhasználati szerződés alapján a használatba adó a föld használatát, hasznosítását a Földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozója, illetve a Földforgalmi törvényben meghatározott esetben családi mezőgazdasági társaság részére ingyenesen engedi át. A haszonbérfizetés és a (2)–(4) bekezdésben foglaltak kivételével a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a haszonbérleti szerződésben részes feleket megillető jogok, illetve terhelő kötelezettségek az irányadók.”
101. § (1) A Fétv. 68/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az erdőkezelő a tulajdonos javára, de saját nevében eljárva, a tulajdonos egyéni érdekeit figyelembe vevő erdőgazdálkodási tevékenységet folytat, amelynek során az erdei haszonvételeket az erdőkezelő gyakorolja és jogosult az erdő hasznai szedésére, továbbá köteles az erdőgazdálkodói észszerűség követelményei szerint a kezelt erdőt az előre láthatóan fenyegető kockázatokkal szemben megóvni. Az erdőkezelőt tevékenységéért díj illeti meg.”
(2) A Fétv. 68/E. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Ha a felek másként nem állapodnak meg, az erdőgazdálkodásból eredő bevételeket a tulajdonos javára eljárva az erdőkezelő szedi be, amelyből az erdőgazdálkodás költségeit és a díj levonását követően keletkező jövedelmet a tulajdonos részére megfizeti. A kezelt erdő az erdőkezelő saját vagyonától és az általa kezelt más erdőktől elkülönült vagyont képez, amelyet az erdőkezelő köteles külön nyilvántartani. A kezelt erdőre, valamint az erdőgazdálkodásból eredően beszedett bevételekre az erdőkezelő hitelezői és az erdőkezelő által kezelt más erdők hitelezői nem támaszthatnak igényt.
(6) Ha az adott időszak bevétele nem fedezi az adott időszak költségeit, akkor a különbözetet a tulajdonos biztosítja az erdőkezelő számára. A felek erre vonatkozó megállapodása alapján a tárgyidőszakot követő időszakban felmerülő költségek fedezetét a tulajdonos úgy is biztosíthatja az erdőkezelő számára, hogy az erdőkezelő az (5) bekezdésben foglalt kifizetés során a felmerülő költségek fedezetéül szolgáló összeget visszatartja.”
102. § (1) A Fétv. 71. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A használati megosztáshoz való hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonostárs esetében, akinek a részére a használati megosztásról szóló ajánlat vagy a tervezett megállapodás közlése
meghiúsul, mert a postai küldemény]
„ba) azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy „nem kereste” vagy a címzett tulajdonostárs „elköltözött”, „ismeretlen”, illetve „elköltözött” vagy”
(2) A Fétv. 71. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A használati megosztásról szóló megállapodásban részes tulajdonostársaknak az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból szolgáltatott – a megállapodástervezet elkészítése időpontjában 30 napnál nem régebbi – hiteles szemle másolaton egyértelmű jelzéssel, a használati megosztásról szóló megállapodásnak megfelelően, azzal azonosítható módon ábrázolni kell az egyes tulajdonostársak részére kijelölt területet. A térképi kimutatást a használati megállapodásban részes tulajdonostársaknak alá kell írni.”
103. § A Fétv. a következő 87. §-sal egészül ki:
„87. § Az elővásárlási vagy előhaszonbérleti jog gyakorlásával összefüggésben vállalt kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, ha az a használatnak a Földforgalmi törvény 13. § (2) bekezdése vagy a 42. § (2) bekezdése szerinti átengedése útján valósul meg.”
104. § A Fétv. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„109. § A közös tulajdonban álló földre a 2013. december 31-ig megkötött haszonbérleti szerződés esetében a 60. § (1) bekezdésében foglalt felmondási jog akkor illeti meg a haszonbérbeadót, illetve annak jogutódját, ha a haszonbérleti szerződés létrejöttekor a haszonbérlet tárgyát képező föld közös tulajdonban állt és a szerződés fennállása alatt a közös tulajdon megszüntetésére került sor, és a tulajdoni hányadának megfelelő területet a közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás eredményeként önálló ingatlanként kapta meg, feltéve, hogy
a) a haszonbérlő felé a felmondással egyidejűleg nyilatkozik, hogy a földet a szerződés megszűnésével saját maga, közeli hozzátartozója, saját maga vagy közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet vagy olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben tag kívánja használni, és
b) a haszonbérleti szerződés megkötéséről szóló döntésben – függetlenül a döntés meghozatalának módjától – nem vett részt, de annak hatálya kiterjedt rá.”
