48. § (1) Az adós a szerkezetátalakítási tervet az érintett hitelezőkkel egyezteti és a tárgyalások lezárását követően a szerkezetátalakítási tervet a szavazati joggal rendelkező érintett hitelezők számára határozathozatalra bocsátja. Határozathozatalra olyan szerkezetátalakítási terv tervezete bocsátható, amelyet az adós – döntéshozó szerve vagy egyszemélyes jogi személy adós esetén az alapítója vagy az egyedüli tagja, vagy ha e döntés meghozatalára az adós létesítő okirata más adósi szervet jelöl ki, e szerve – előzetesen elfogadott.
(2) A szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalás és a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó határozathozatal történhet személyes megjelenést igénylő szerkezetátalakítási hitelezői ülésen vagy ülés tartása nélküli döntéshozatallal. A szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalás lebonyolítható úgy is, hogy csak egyes érintett hitelezők kapnak meghívást az ülésre vagy egyes érintett hitelezők kerülnek bevonásra az írásbeli döntéshozatalba, azonban az adósnak minden érintett hitelező részére biztosítania kell legalább a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó első határozathozatal előtt a tárgyalás lehetőségét.
(3) Az érintett hitelezők előzetes jóváhagyása esetén az adós az érintett hitelezők, és ha kijelölésre került, a szerkezetátalakítási szakértő közötti kapcsolattartás elektronikus levél (e-mail) útján is történhet, ha a felek e célból rögzítik a kapcsolattartásra szolgáló elektronikus levélcímüket, és vállalják, hogy a feladó kérésére az elektronikus levél útján kapott üzenet kézhezvételét a feladó felé visszaigazolják. Ha a címzett a kapott üzenet kézhezvételét a feladó felé kérésre sem igazolja vissza, a feladó köteles a nyilatkozatát a 3. § (4) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti módon papíralapon is megküldeni, azonban a papíralapú közlés költségét a címzettre háríthatja. Ha a feladó nem az e célból rögzített elektronikus levélcímét használja, továbbá az üzenetnek a címzett általi kézhezvétele visszaigazolása hiányában, a megtett nyilatkozat hatálytalan.
(4) A szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalásokba az adós bevonhatja a szerkezetátalakítással nem érintett feleket, a szerkezetátalakítási tervhez jognyilatkozattal csatlakozó egyéb személyeket és az állandó könyvvizsgálóját.
49. § (1) Az adós ügyvezetése a szerkezetátalakítási hitelezői ülést meghívó küldésével hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét és idejét, a napirendet, ideértve annak egyértelmű megjelölését is, hogy az ülésen a szerkezetátalakítási terv tárgyalására vagy elfogadására kerül-e sor. A meghívóval együtt meg kell küldeni a megtárgyalásra vagy határozathozatalra bocsátandó szerkezetátalakítási terv tervezetét és a napirendhez kapcsolódó egyéb dokumentumokat. A meghívó elküldése és az ülés napja között legalább 15 napnak el kell telnie.
(2) Az adós lehetővé teheti, hogy az érintett hitelező (egyéb résztvevő) az ülésen személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vegyen részt. Ebben az esetben a meghívóban kell meghatározni az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját, úgy, hogy az érintett hitelező (egyéb résztvevő) azonosítása, és az ülésen részt vevők közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen.
(3) Az ülés a megjelent érintett hitelezők számára és az általuk képviselt szavazatszámra tekintet nélkül megtartható. Ha az érintett hitelező azt előzetesen kéri, a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó határozathozatal esetén a szavazatát az ülés napja előtt megérkezően írásban is közölheti. Ebben az esetben a hitelezői szavazat beérkezésének tényét és időpontját, valamint a szavazatot a jegyzőkönyvben is fel kell tüntetni.
(4) Az adós vezető tisztségviselője köteles gondoskodni arról, hogy az ülésről jegyzőkönyv készüljön. A jegyzőkönyv tartalmazza
a) az ülés helyét és idejét,
b) a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét,
c) az ülésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, továbbá a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket, valamint
d) ha a szerkezetátalakítási tervről határozathozatalra került sor, hitelezői osztályonként az érintett hitelező által leadott szavazat vagy ellenszavazat számát, valamint azt, ha az érintett hitelező a szavazástól tartózkodott vagy a szavazásban nem vett részt.
(5) A szerkezetátalakítási hitelezői ülésről készült jegyzőkönyvet az adós vezető tisztségviselője, az ülésen erre megválasztott érintett hitelező (képviselője) és – ha kijelölésre került – a szerkezetátalakítási szakértő írja alá. Az adós a jegyzőkönyvet a meghívottaknak megküldi.
50. § (1) A szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalások és a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó határozathozatal ülés tartása nélküli lebonyolítása esetén az adós vezető tisztségviselője az érintett hitelezők részére megküldi a határozatok tervezeteit és a szerkezetátalakítási terv tervezetét, illetve a határozati javaslatokhoz kapcsolódó egyéb dokumentumokat.
(2) Az érintett hitelező számára az (1) bekezdés szerinti dokumentumok kézhezvételétől számított legalább 15 napos határidőt kell biztosítani arra, hogy véleményét, – a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó határozathozatal esetén – a szavazatát megküldje az adós ügyvezetése részére. A szerkezetátalakítási tervre vonatkozó határozathozatal esetén az adós a szavazat megküldése helyett kérheti azt is, hogy az érintett hitelező a szerkezetátalakítási tervet – legalább teljes bizonyító erejű magánokirati formában – aláírva küldje neki vissza.
(3) Ha bármely érintett hitelező az ülés megtartását kéri, a szerkezetátalakítási hitelezői ülést az adós ügyvezetésének össze kell hívnia.
(4) A véleménynyilvánításra, illetve szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő 3 napon belül – ha valamennyi érintett hitelező válasza ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó válaszküldemény beérkezésének napjától számított 3 napon belül – az adós ügyvezetése megállapítja az ülés tartása nélküli döntéshozatal eredményét, és azt további 3 napon belül közli az (1) bekezdés szerinti címzettekkel. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének a napja.
51. § (1) Az érintett hitelezőket minden elismert vagy nem vitatott követelésük után 100 000 Ft-onként egy egész szavazat illeti meg, töredékszavazatot nem lehet figyelembe venni. Az 50 000 Ft-ot meghaladó, de 100 000 Ft-ot el nem érő hitelezői követelést is egy egész szavazatnak kell tekinteni.
(2) Ha az adós kkv., az (1) bekezdésben foglaltakat akként kell alkalmazni, hogy az érintett hitelezőt a szerkezetátalakítási tervvel érintett követelése után 50 000 Ft-onként illeti meg egy egész szavazat, az 50 000 Ft alatti követeléseket pedig azzal a feltétellel kell egy egész szavazatként figyelembe venni, ha azok összege meghaladja a 25 000 Ft-ot.
(3) Az adós által vitatott érintett hitelezői követeléseket is hitelezői osztályba kell sorolni, de ezen érintett hitelezőt szavazat nem illeti meg, és őt az érintett hitelezők összeszámításakor is figyelmen kívül kell hagyni.
52. § (1) A szerkezetátalakítási terv elfogadásában az adós, valamint a szavazati joggal rendelkező érintett hitelezők vesznek részt.
(2) A szerkezetátalakítási terv akkor minősül elfogadottnak, ha az minden hitelezői osztályban megkapja a hitelező osztályba tartozó, elismert vagy nem vitatott követeléssel rendelkező összes érintett hitelező számszerű többségének támogatását, valamint a hitelezői osztályba tartozó érintett hitelezők által leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szavazattöbbséget is.
(3) Ha az adós kkv., a (2) bekezdéstől eltérően a szerkezetátalakítási terv akkor is elfogadottnak minősül, ha azt az adós érdekkörében álló ügyletek hitelezői osztályában a hitelezői osztályba tartozó összes érintett hitelező számszerű többsége nem, de legalább egyharmada támogatja, feltéve, ha ez utóbbiak követelése eléri ezen a hitelezői osztályon belül a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított többséget is.
(4) Az 57. § és az 58. § alkalmazásában nem minősül nemmel szavazó érintett hitelezőnek az az (1) bekezdés szerinti érintett hitelező, aki a szerkezetátalakítási terv elfogadásakor nem nyilatkozik egyértelműen arról, hogy nem támogatja a szerkezetátalakítási tervet, ideértve azt is, aki a szavazástól tartózkodott, vagy szabályszerű értesítés ellenére nem vett részt a szavazásban.
(5) Az adós által a vitatott érintett hitelezői követelésekre elkülönített tartalékra vonatkozóan a szerkezetátalakítási tervet akként kell elfogadásra bocsátani, hogy ha a vitatott hitelezői követelést jogerős bírósági határozat vagy véglegessé vált hatósági döntés megállapítja, a hitelező a tartalékból olyan arányban és olyan feltételekkel kap kifizetést, amilyen feltételekkel a vele azonos hitelezői osztályba sorolt, a szerkezetátalakítást elfogadó érintett hitelezők.
(6) Az 50 000 Ft, vagy kkv. esetén a 25 000 Ft alatti követelések esetében az érintett hitelezők számára a szerkezetátalakítási tervben olyan feltételekkel kell a követelésük megfizetését biztosítani, amilyen feltételekkel a velük azonos hitelezői osztályba sorolt, a szerkezetátalakítást megszavazó érintett hitelezők jutnak a követelésükhöz.
53. § Szerkezetátalakítási szakértő kijelölése esetén az elfogadott szerkezetátalakítási tervet és annak mellékleteit a szerkezetátalakítási szakértő aláírásával látja el.
54. § (1) Az adós az elfogadott szerkezetátalakítási tervet jóváhagyásra benyújtja a bírósághoz. A szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti kérelmet az adósnak a szerkezetátalakítási terv elfogadásának napját követő 5 napon belül kell előterjesztenie.
(2) Ha az adós az elfogadott szerkezetátalakítási terv bírósági jóváhagyásának kérelmezését elmulasztja, vagy a jóváhagyást a bíróság jogerősen megtagadja, az elfogadott szerkezetátalakítási tervhez e törvény rendelkezései alapján joghatás nem fűződik.
55. § (1) A szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti kérelemhez a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelemhez általánosan csatolandó mellékleteken túl csatolni kell
a) a szerkezetátalakítási tervet,
b) a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalások és a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó határozathozatal dokumentumait, ideértve a szerkezetátalakítási terv adós általi elfogadásának dokumentumát is,
c) ha a bíróság a 44. § alapján e kérdésben korábban jogerősen nem döntött vagy a 44. § szerinti kérelmet az adós nem nyújtott be, az érintett hitelezők hitelezői osztályba sorolását, vitatott hitelezői követelés esetén a vitatott hitelezői követelésként való besorolását, valamint az érintett hitelezők követeléseit megalapozó alapvető dokumentumokat,
d) a szerkezetátalakítási tervet el nem fogadó érintett hitelezők követeléseinek felsorolását,
e) vitatott hitelezői követelés esetén a vitatott hitelezői követelésre elkülönített tartalékra vonatkozó dokumentumokat,
f) ha a szerkezetátalakítási tervvel összefüggésben átmeneti vagy új finanszírozásra került sor, vagy ezekre vonatkozó kötelezettségvállalás történt, az ezzel összefüggő alapvető dokumentumokat, valamint
g) az adós legutóbbi számviteli beszámolóját, és az eljárás megindításakor benyújtott közbenső mérleg tételeiben bekövetkezett lényeges változásokat.
(2) A kérelemhez az adós csatolhatja azokat a közgazdasági és jogi elemzéseket, kimutatásokat, amelyeket a bíróságnak a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásakor javasol figyelembe venni.
56. § (1) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság 15 napos határidőt tűzve felhívja a nemmel szavazó hitelezőt, továbbá – ha a szerkezetátalakítási tervet az adósra vonatkozó anyagi jogi szabályok alkalmazásával nem az adós döntéshozó szerve vagy egyszemélyes jogi személy adós esetén az alapítója vagy az egyedüli tagja hagyta jóvá – a tőketulajdonosokat, hogy e törvényben szabályozott elleniratukat nyújtsák be a bíróságnak. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(2) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság – az a)–c) pont tekintetében erre vonatkozó ellenirat esetén – megvizsgálja, hogy
a) minden érintett hitelező szabályszerűen be lett-e vonva a szerkezetátalakítási terv tárgyalásába,
b) az érintett hitelezők hitelezői osztályba sorolása és a szavazatszám megállapítása megfelelt-e az e törvényben foglaltaknak, továbbá a vitatott hitelezői követelés esetén azt, hogy a vitatott hitelezői követelésként való minősítés megalapozott volt-e kivéve, ha a bíróság a 44. § alapján e kérdésekben már jogerősen döntött vagy a (7) bekezdés alapján felfüggesztésnek van helye,
c) ha nincs szerkezetátalakítási szakértő kijelölve, a szerkezetátalakítási tervet elfogadó hitelezői ülés vagy ülés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítása és az ülés jegyzőkönyve vagy az írásbeli döntéshozatal eredményének megállapítása megfelel-e a jogszabályoknak,
d) szabályszerűen besorolt vitatott hitelezői követelés esetén azt, hogy az adós a vitatott követelésekre megfelelően teljesítette-e az e törvényben előírt kötelezettséget,
e) a szerkezetátalakítási terv tartalmazza-e mindazt, amit e törvény előír,
f) az elfogadott szerkezetátalakítási terv nyilvánvalóan és kirívóan nem sérti-e a 45. §-ban foglalt alapvető szabályokat, valamint
g) ha az elfogadott szerkezetátalakítási tervhez átmeneti vagy új finanszírozásra vonatkozó jogügylet vagy erre vonatkozó kötelezettségvállalás társul, az átmeneti vagy új finanszírozást nyújtó hitelező részére a finanszírozás fejében az adós által adott jogosultságok, kedvezmények arányosak-e a finanszírozó által az adósnak nyújtott forrásokkal, javakkal.
(3) A bírósági eljárásban az érintett hitelező, a tőketulajdonos akkor minősül félnek, ha elleniratot terjesztett elő. A szerkezetátalakítási tervhez jognyilatkozattal csatlakozó egyéb személyek a bírósági eljárásba az adós érdekében beavatkozhatnak.
(4) Ha a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti kérelem benyújtásának időpontjában a korábban elrendelt moratórium még hatályban van, a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti kérelem elbírálása alatt a szerkezetátalakítási tervvel érintett követelések vonatkozásában a végrehajtások szünetelnek.
(5) A szerkezetátalakítási terv jóváhagyása tárgyában a bíróság az ellenirat beérkezésétől vagy az ellenirat benyújtására adott határidő eredménytelen lejártától számított 30 munkanapon belül dönt.
(6) Ha ellenirat benyújtására kerül sor, a bíróság az elleniratot 8 napos határidő tűzésével megküldi az adósnak, – ha van kijelölt szerkezetátalakítási szakértő – a szerkezetátalakítási szakértőnek, azzal, hogy az elleniratban foglaltakkal kapcsolatosan tegyen nyilatkozatot, az azt alátámasztó bizonyítékait csatolja. A bíróság egyebekben az 57. § és 58. § esetén a 60. §-ban foglaltak szerint jár el. A bíróságra vonatkozó ügyintézési határidőbe nem számít bele az e bekezdés szerinti nyilatkozattételre felhívó végzés megküldésétől a végzésben foglaltak teljesítéséig eltelt időtartam, ennek hiányában a végzésben biztosított határidő.
(7) Ha a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti kérelem benyújtását megelőzően az érintett hitelező a 44. § (1) bekezdése szerinti, vagy az adós a 44. § (3) bekezdése szerinti kérelmet terjesztett elő és a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti kérelem benyújtásáig az elsőfokú döntés meghozatalára még nem került sor, a bíróság a kérelmeket együttesen bírálja el, más esetben e § szerinti kérelem elbírálását a 44. § szerinti kérelem jogerős elbírálásáig felfüggeszti.
(8) Ha a bíróság megállapítja, hogy a szerkezetátalakítási terv, vagy a kérelemhez csatolt, a bíróság által vizsgálandó valamely okirat nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak, de a jogszabálysértés kiküszöbölhető, 45 napos határidő tűzésével felhívja az adóst, hogy a végzésben foglaltak alapján a jogszabálysértés megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket – így különösen a szerkezetátalakítási terv újbóli egyeztetését, majd ismételt elfogadását – tegye meg, és a szerkezetátalakítási tervet jóváhagyásra ismételten nyújtsa be. A határidő eredménytelen eltelte esetén a bíróság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását megtagadja. A bíróságra vonatkozó ügyintézési határidőbe nem számít bele az e bekezdés szerinti végzés megküldésétől a végzésben foglaltak teljesítéséig eltelt időtartam, ennek hiányában a végzésben biztosított határidő.
(9) Ha a szerkezetátalakítási terv vagy a kérelemhez csatolt, a bíróság által vizsgálandó valamely okirat nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak és a jogszabálysértés a (8) bekezdés szerinti módon nem küszöbölhető ki, a bíróság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását megtagadja.
57. § (1) A szerkezetátalakítási tervre nemmel szavazó érintett hitelező vagy a tőketulajdonos arra hivatkozással terjeszthet elő elleniratot, hogy az elfogadott szerkezetátalakítási terv nem felel meg a hitelezők legjobb érdekei módszertani tesztnek. A tőketulajdonos ellenirat előterjesztésére nem jogosult, ha a szerkezetátalakítási tervet az adós döntéshozó szerve vagy egyszemélyes jogi személy adós esetén az alapítója vagy az egyedüli tagja határozatával jóváhagyta.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elleniratnak a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelem általános tartalmán túl tartalmaznia kell
a) az arra vonatkozó határozott kérelmet, hogy a hitelezők legjobb érdekei módszertani teszt alapján a bíróság tagadja meg az elfogadott szerkezetátalakítási terv jóváhagyását, valamint
b) számításokra alapítva annak bemutatását, hogy a kérelmező szerint az elfogadott szerkezetátalakítási terv miért nem felel meg a hitelezők legjobb érdekei módszertani tesztnek.
(3) Az ellenirathoz csatolni kell azt az okiratot vagy annak másolatát is, amelyre bizonyítékként hivatkoznak, kivéve, ha az már a bírósághoz az adós kérelme részeként benyújtásra került.
58. § (1) A szerkezetátalakítási tervre nemmel szavazó érintett hitelező arra hivatkozással is előterjeszthet elleniratot, hogy a megszavazott és bírósági jóváhagyásra benyújtott szerkezetátalakítási terv nem alkalmas az adós fizetésképtelenségének megelőzésére, az adós életképességének biztosítására.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elleniratnak a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelem általános tartalmán túl tartalmaznia kell az arra vonatkozó határozott kérelmet, hogy az (1) bekezdésben meghatározott okból a bíróság tagadja meg az elfogadott szerkezetátalakítási terv jóváhagyását.
(3) Az ellenirathoz csatolni kell azokat az okiratokat vagy azok másolatát, amelyre bizonyítékként hivatkoznak, kivéve, ha az már az adós kérelme részeként a bírósághoz benyújtásra került.
59. § A szerkezetátalakítási tervre nemmel szavazó, a szavazásnál tartózkodó, továbbá a szavazásban részt nem vevő, de szavazati joggal rendelkező érintett hitelező ellenirat előterjesztésével kérheti, hogy a bíróság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása körében az 56. § (2) bekezdés a)–c) pontjában foglalt feltételek szabályszerű teljesülését is vizsgálja. Ilyen kérelem hiányában az 56. § (2) bekezdés a)–c) pontjában foglalt feltételek szabályszerű teljesülését a bíróság hivatalból nem vizsgálja.
60. § (1) Ha az 57. §, illetve az 58. § szerinti elleniratot terjesztettek elő, a bíróság hivatalból szerkezetátalakítási szakértőt rendel ki, ha pedig kijelölt szerkezetátalakítási szakértő már közreműködik, másik szerkezetátalakítási szakértőt is kirendelhet, ha a szerkezetátalakítási terv vagy az adós gazdasági tevékenységének, pénzügyi helyzetének kivételesen bonyolult jellege vagy az ellenirattal összefüggő szakkérdés miatt az indokolt.
(2) A bíróságnak a kirendelő végzésben meg kell jelölnie azokat a szakkérdéseket, amelyeket e § alapján kirendelt szerkezetátalakítási szakértőnek meg kell válaszolnia és a vélemény elkészítésére legfeljebb 15 napos határidőt kell megállapítania. A bíróságra vonatkozó ügyintézési határidőbe e bekezdés szerinti határidő nem számít bele. A szakkérdésekre a felek javaslatot is tehetnek. E § szerint kirendelt szerkezetátalakítási szakértő feladata kizárólag a szakkérdésre adott véleménnyel összefüggő feladatok ellátása.
(3) A Pp. 313. §-a és 314. §-a alkalmazásának helye van.
(4) Ha a bíróság az (1) bekezdés alapján további szerkezetátalakítási szakértőt is kirendelt, az eljárást befejező érdemi határozatában meg kell indokolnia, hogy egyes következtetéseit és megállapításait melyik szerkezetátalakítási szakértő melyik megállapítására alapítja.
(5) Az e § szerinti szerkezetátalakítási szakértő díját az elleniratot előterjesztő fél köteles előlegezni. A díjat az elleniratot előterjesztő fél akkor viseli, ha a bíróság jóváhagyja a szerkezetátalakítási tervet. Ha a bíróság megtagadja a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását, az adós köteles megtéríteni az előlegező elleniratot előterjesztő fél részére a szerkezetátalakítási szakértőnek kifizetett díj összegét.
(6) Az e § szerinti szerkezetátalakítási szakértő díja a 30. § (3) bekezdésében meghatározott díj fele, azonban nem lehet kevesebb, mint 250 000 Ft.
61. § (1) Ha az 57. § szerinti ellenirat került benyújtásra, és az elfogadott szerkezetátalakítási terv nem felel meg a hitelezők legjobb érdekei módszertani tesztnek, de a szerkezetátalakítási terv hiányosságait a bíróság kiküszöbölhetőnek tartja, a bíróság 45 napos határidő tűzésével kötelezi az adóst arra, hogy a szerkezetátalakítási terv átdolgozásával, egyeztetésével, majd ismételt elfogadásával kapcsolatos intézkedéseket – a bírósági határozatban foglalt szempontok figyelembe vételével – tegye meg, és az újra elfogadott, átdolgozott szerkezetátalakítási tervet jóváhagyásra ismételten nyújtsa be. A határidő eredménytelen eltelte esetén a bíróság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását megtagadja. A bíróságra vonatkozó ügyintézési határidőbe nem számít bele az e bekezdés szerinti végzés megküldésétől a végzésben foglaltak teljesítéséig eltelt időtartam, ennek hiányában a végzésben biztosított határidő.
(2) Ha a bíróság a szerkezetátalakítási terv hiányosságait nem tartja kiküszöbölhetőnek, az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, és a bíróság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását megtagadja.
(3) Ha az 58. § szerinti ellenirat került benyújtásra, a bíróság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását megtagadja, ha azt állapítja meg, hogy a szerkezetátalakítási terv alapján észszerűen nem megalapozottak a kilátások arra, hogy a szerkezetátalakítási tervvel az adós fizetésképtelensége megelőzhető vagy az adós életképessége biztosítható.
(4) Ha a bíróság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásáról dönt, e határozat előzetesen végrehajtható.
(5) Ha ellenirat benyújtására került sor, az elleniratot benyújtó személy a bíróság végzésével szemben csak az elleniratban foglalt ok alapján nyújthat be fellebbezést.
(6) A bíróság a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása tárgyában hozott végzésében határoz a szerkezetátalakítási szakértő kijelölésének megszüntetéséről és szükség szerint díjáról is.
(7) Ha az adós általános moratóriumot kért, a bíróság a szerkezetátalakítási terv jogerős jóváhagyását követő 15 napon belül a Cégközlönyben közzéteszi a jogerős jóváhagyó végzés időpontját és azt a tényt, hogy a bíróság jóváhagyta a szerkezetátalakítási tervet.
62. § (1) A szerkezetátalakítási terv hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyása iránti kérelem elbírálására az ezen alcímben foglalt eltérésekkel a 19. alcím szabályait kell alkalmazni.
(2) Ha a szerkezetátalakítási terv az 52. § (2) bekezdése – kkv. adós esetén az 52. § (3) bekezdése – alapján nem minősül elfogadottnak, azonban legalább a 42. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti hitelezői osztály valamelyike azt jóváhagyta, az adós, vagy – az adós egyetértő nyilatkozatát csatolva – a szavazati joggal rendelkező érintett hitelező, valamint az adós felett kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tőketulajdonos kérelmet nyújthat be a bírósághoz annak érdekében, hogy a bíróság hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal hagyja jóvá a szerkezetátalakítási tervet.
(3) A (2) bekezdés szerinti kérelemnek a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelem általános tartalmán túl tartalmaznia kell azokat a tényeket, amelyekre a kérelmező a kérelmét alapítja.
(4) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság 15 napos határidőt tűzve felhívja a nemmel szavazó érintett hitelezőt, hogy elleniratot nyújthat be a bírósághoz az 57. §-on és az 58. §-on túl arra hivatkozással is, hogy nem állnak fenn a szerkezetátalakítási terv hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyásának feltételei. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(5) Ezen alcím szerinti kérelem esetén a 60. § alkalmazásával kerül sor szerkezetátalakítási szakértő kirendelésére akkor is, ha a 29. § (1) bekezdés c) pontja szerinti eset fennáll.
63. § (1) A szerkezetátalakítási terv hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyásának feltételei akkor állnak fenn, ha
a) a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásának feltételei a 19. alcímben foglalt szabályok alapján fennállnak, és
b) a szerkezetátalakítási tervet megszavazta
ba) a hitelezői osztályok többségében a hitelezők számszerű többsége és a szavazatszám szerint számított többsége, ha ezen osztályokból legalább az egyik a 42. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti hitelezői osztály vagy
bb) legalább egy olyan szavazási osztályban a hitelezők számszerű többsége és a szavazatszám szerint számított többsége, amelybe tartozó érintett hitelezők esetében észszerűen feltételezhető, hogy kifizetéshez jutnának a felszámolási eljárás szerinti kielégítési sorrendben, és
c) a szerkezetátalakítási terv biztosítja, hogy valamennyi hitelezői osztályban a szerkezetátalakítási tervre nemmel szavazó hitelezők a követeléseik megtérülésének mértéke és egyéb feltételei tekintetében egyenlő elbánásban részesülnek, mint a velük azonos hitelezői osztályba sorolt, a szerkezetátalakítást megszavazó hitelezők, és kedvezőbb elbánásban, mint a 42. § (1) bekezdés d) pont szerinti hitelezői osztályba tartozó hitelezők, valamint
d) a szerkezetátalakítási terv alapján egyetlen hitelezői osztályban sem kap az érintett hitelező a követelésének teljes összegénél nagyobb összeget.
(2) A szerkezetátalakítási terv hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyásával a 9. § szerinti jogkövetkezmények érvényesülnek.
64. § (1) A szerkezetátalakítási tervet jóváhagyó végzés, valamint a szerkezetátalakítási tervet hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal jóváhagyó végzés ellen benyújtott fellebbezés nem érinti a terv végrehajtására vonatkozó jogokat és kötelezettségeket.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jóváhagyó végzés ellen benyújtott fellebbezésben a fellebbező fél kérheti a másodfokú bíróságot, hogy az adóst kötelezze biztosíték nyújtására, ha valószínűsíti, hogy a jóváhagyott szerkezetátalakítási terv jogszabálysértő, és annak végrehajtása a fellebbező fél számára kirívóan méltánytalan hátrányt okoz, és követeléseinek kielégítését veszélyezteti.
(3) A másodfokú bíróság felhívhatja az adóst a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásához szükséges bármely okirat hibájának kiküszöbölésére, ha ilyen módon – a szerkezetátalakítási terv újbóli szavazása nélkül is – kiküszöbölhetők a jóváhagyáshoz szükséges okiratok hiányosságai. Ezen esetben a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását megtagadó végzés, illetve a szerkezetátalakítási terv hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyását megtagadó végzés megváltoztatásának is helye van. A bíróságra vonatkozó ügyintézési határidőbe nem számít bele az e bekezdés szerinti végzés megküldésétől a végzésben foglaltak teljesítéséig eltelt időtartam, ennek hiányában a végzésben biztosított határidő.
(4) A másodfokú bíróság a fellebbezést 30 napon belül bírálja el.
(5) A szerkezetátalakítási terv jóváhagyása tárgyában hozott jogerős végzés ellen perújításnak, felülvizsgálatnak nincs helye.
65. § (1) Az új finanszírozás, az átmeneti finanszírozás és az észszerű, a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalásokhoz haladéktalanul szükséges költségek megfizetése, egyéb kifizetés, szerződés megkötése, illetve teljesítése (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyletek) az adós esetleges későbbi fizetésképtelenné válása esetén nem minősülnek semmisnek vagy megtámadhatónak, azon okból, hogy azok a hitelezők összességére nézve károsak, kivéve, ha az ügylet semmisségét vagy megtámadhatóságát megalapozó egyéb körülmények is fennálltak.
(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni azon észszerű, a szerkezetátalakítási terv végrehajtásához haladéktalanul szükséges ügyletekre is, amelyek végrehajtására a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási tervvel összhangban kerül sor.
(3) Az új finanszírozást vagy az átmeneti finanszírozást nyújtó személlyel szemben az adós esetleges későbbi fizetésképtelenné válása esetén nem lehet polgári, közigazgatási vagy büntetőjogi felelősségre vonásra irányuló eljárást kezdeményezni, olyan okból, hogy a finanszírozás a hitelezők összességére nézve káros. E rendelkezés nem érinti azt az esetet, ha az ügylet megtámadását megalapozó egyéb körülmények fennállása miatt helye van az eljárás megindításának.
(4) A Cstv. szerinti fenyegető fizetésképtelenség beállta után nyújtott átmeneti vagy új finanszírozásra nem alkalmazható a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés.
(5) Ha az adós felszámolását a bíróság a szerkezetátalakítás meghiúsulását követő 180 napon belül megindított kérelem alapján vagy a szerkezetátalakítás meghiúsulásától számított 180 napon belül bekövetkezett körülmény miatt hivatalból elrendelte, az átmeneti és az új finanszírozást nyújtót a Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontját követően, de a c) pontja szerinti hitelezőket megelőzően kell kielégíteni.
(6) Az (1)–(3) és (5) bekezdésnek a finanszírozásra, az ügyletre, valamint a finanszírozást nyújtó személyre vonatkozó rendelkezései csak akkor alkalmazhatóak, ha
a) új finanszírozás esetén a szerkezetátalakítási tervet a bíróság jóváhagyta,
b) átmeneti finanszírozás esetén azt valamennyi biztosított érintett hitelező és a biztosított hitelezőkön kívüli érintett hitelezők legalább 75%-ot képviselő szavazatszámmal jóváhagyták, vagy azt a bíróság a szerkezetátalakítási terv részeként jóváhagyta, vagy
c) a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalásokhoz haladéktalanul szükséges ügylet esetén azt valamennyi biztosított érintett hitelező és a biztosított hitelezőkön kívüli érintett hitelezők legalább 75%-ot képviselő szavazatszámmal jóváhagyták, vagy azt a bíróság a szerkezetátalakítási terv részeként jóváhagyta.
(7) A szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalásokhoz haladéktalanul szükséges ügyletek közé tartoznak a következők:
a) a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalásokért, a terv elfogadásáért vagy jóváhagyásáért fizetendő illeték és költségek megfizetése,
b) a szerkezetátalakítással szoros összefüggésben történő szakmai tanácsadás igénybevétele miatt felmerülő díjak és költségek megfizetése,
c) a már elvégzett munkáért járó munkabérek kifizetése, valamint
d) a rendes üzletmenet során felmerülő, az a)–c) pontban említetteken kívüli egyéb kifizetések és költségtérítések.
66. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a bíróság által kijelölt szerkezetátalakítási szakértő részletes feladatait, jogait és kötelezettségeit,
b) a bíróság által kirendelt szerkezetátalakítási szakértő díja megállapításának részletes szabályait.
(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a) a szerkezetátalakítási szakértő bírósági kirendelésére és kijelölése megszüntetésének részletes szabályaira, valamint a kirendelésének módszertanára,
b) a szerkezetátalakítási eljárásban kötelezően alkalmazandó nyomtatványokra,
c) – az OBH Elnöke véleményének kikérésével – a szerkezetátalakítással összefüggő polgári nemperes eljárás sajátos bírósági ügyviteli és igazgatási szabályaira
vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.
(3) Felhatalmazást kap az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a szerkezetátalakítási szakértők továbbképzésének szabályait.
67. § Ez a törvény 2022. július 1-jén lép hatályba.
68. § (1) A szerkezetátalakítási szakértők listájára történő felvételhez szükséges szakmai továbbképzés elvégzését a szerkezetátalakítási szakértőnek legkésőbb 2024. december 31-éig kell igazolnia.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőig a 23. § (5) bekezdése szerinti továbbképzés elvégzésével egyenértékűnek tekinthető a Cstv. 27/C. § (1) bekezdése szerinti felszámolói és vagyonfelügyelői szakirányú szakképzettség oklevéllel történő igazolása.
69. § (1) Ez a törvény
a) a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről szóló, 2008. október 22-i 2008/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv), 2019. június 20-i (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a törvény a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlásban foglaltaknak való megfelelést szolgálja.
(3) Ez a törvény a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(4) A törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
70. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 17. § (1) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes az ajándékozási illeték alól:)
„u) szerkezetátalakítás során a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási tervben – ideértve annak hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyását is –, csődeljárásban a bíróság által jóváhagyott csődegyezség keretében, valamint a felszámolási eljárás során a hitelezői követelés elengedése, feltéve, ha a követelés jogosultja nem a szerkezetátalakítás, csődeljárás vagy felszámolási eljárás alá vont gazdálkodó szervezet tagja, vezető tisztségviselője vagy ezek Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója;”
(2) Az Itv. a 44/A. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:
„A szerkezetátalakításhoz kapcsolódó bírósági eljárások illetéke
44/B. § (1) A szerkezetátalakítási eljárás illetéke 80 000 forint.
(2) Az ellenirat illetéke 15 000 forint.”
(3) Az Itv. 47. § (3) bekezdésében a „cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban” szövegrész helyébe a „cégbírósági eljárásban, a szerkezetátalakítási eljárásban, a csődeljárásban, valamint a felszámolási eljárásban” szöveg lép.
71. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 3. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„v) szerkezetátalakítási eljárás: a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényben (a továbbiakban: Szát.) szabályozott polgári nemperes eljárás.”
(2) A Cstv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adós gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: adós) nem nyújthat be csődeljárás iránti kérelmet, ha
a) szerkezetátalakítási eljárása van folyamatban,
b) a szerkezetátalakítási eljárás során a bíróság által jóváhagyott – hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal jóváhagyott – szerkezetátalakítási terv végrehajtásának időtartama még nem zárult le,
c) a csődeljárási kérelem benyújtását megelőzően olyan szerkezetátalakítási eljárás volt folyamatban, amelyben az adós moratóriumot kapott, és a szerkezetátalakítás meghiúsulásától számított egy év még nem telt el,
d) ellene csődeljárás van folyamatban, vagy
e) felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be ellene, és a felszámolás elrendeléséről már meghozták az elsőfokú végzést.”
(3) A Cstv. 7. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az adós csődeljárás iránti újabb kérelmet mindaddig nem nyújthat be,)
„d) amíg a szerkezetátalakítási tervben a terv végrehajtására meghatározott időtartam le nem telt.”
(4) A Cstv. 8. § (3) bekezdése a következő d)–i) ponttal egészül ki:
(Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hogy)
„d) kezdeményezett-e vagy kezdeményeztek-e ellene külföldön a 2015/848 EU rendelet hatálya alá eső fizetésképtelenségi eljárást,
e) kezdeményezett-e belföldön csődeljárást, reorganizációs eljárást,
f) kezdeményezett-e vagy kezdeményeztek-e ellene belföldön felszámolási eljárást,
g) van-e ellene folyamatban belföldön vagy külföldön hatósági vagy bírósági végrehajtási eljárás, zálogjoggal terhelt vagyontárgyára vezetett bíróságon kívüli értékesítés,
h) döntött-e szerkezetátalakítási eljárás vagy reorganizációs eljárás megindításáról, és ha igen, az eljárás folyamatban van-e, valamint
i) ha korábban indított szerkezetátalakítási eljárást vagy reorganizációs eljárást, és a bíróság a szerkezetátalakítási tervet, illetve a reorganizációs tervet jóváhagyta, annak végrehajtására meghatározott időtartam letelt-e.”
(5) A Cstv. 9. § (4) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:
[A bíróság az (1) bekezdést követő intézkedést követően a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül megvizsgálja, hogy az megfelel-e a 7. § és a 8. § (1)–(3) bekezdése szerinti feltételeknek. Ha a kérelem hiányos, azt 8 munkanapos határidővel hiánypótlásra adja vissza. A bíróság az adós által kezdeményezett csődeljárás iránti kérelmet visszautasítja, ha]
„h) az adós szerkezetátalakítási eljárást vagy reorganizációs eljárást indított, vagy
i) az adós korábban olyan szerkezetátalakítási eljárást vagy reorganizációs eljárást indított, amellyel összefüggésben a szerkezetátalakítási tervet, illetve a reorganizációs tervet a bíróság jogerősen jóváhagyta, de az annak végrehajtására meghatározott időtartam még nem telt el.”
(6) A Cstv. 25. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, visszautasítja, ha)
„e) a felszámolás elrendelését a 27. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjára hivatkozással kérte a hitelező, de az adós a Szát. alapján egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium (a továbbiakban: Szát. moratórium), vagy a reorganizációs eljárás szabályai szerinti moratórium (a továbbiakban: reorganizációs moratórium) hatálya alatt áll, és a kérelmet olyan hitelező nyújtotta be, akire a Szát. moratórium, illetve a reorganizációs moratórium hatálya kiterjed;”
(7) A Cstv. 26. §-a a következő (2a)–(2d) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a felszámolás elrendelését a 27. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjára hivatkozással kérték, de az adós igazolja, hogy szerkezetátalakítást indított, és a bíróság ennek során Szát. moratóriumot rendelt el vagy a Szát. moratórium elrendelése iránt a kérelmet még a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően nyújtották be, de arról a bíróság még nem hozott határozatot, továbbá az adós nyilatkozik arról, hogy a Szát. alapján a szerkezetátalakítás meghiúsulására vezető ok még nem következett be, a bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálását – az adós szerkezetátalakításban érintett hitelező kérelmére – felfüggeszti.
(2b) A bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálását hivatalból folytatja, ha a Szát. moratóriumot a bíróság jogerős határozattal nem rendelte el vagy a Szát. moratórium időtartama lejárt, kivéve, ha az adós igazolja, hogy a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti kérelmet a bírósághoz benyújtotta, és ha a felszámolási eljárás iránti kérelmet olyan hitelező nyújtotta be, aki a szerkezetátalakítással nem érintett hitelezőnek minősül, az adós kötelezettséget vállal arra, hogy ezzel a hitelezővel 45 napon belül megállapodik a lejárt esedékességű tartozása megfizetéséről.
(2c) A (2b) bekezdés szerinti esetben a bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálására irányuló eljárást hivatalból folytatja akkor is, ha a szerkezetátalakítási terv jóváhagyását a bíróság jogerősen elutasította vagy az adós nem igazolja, hogy a szerkezetátalakítással nem érintett hitelezővel megállapodott a lejárt esedékességű tartozása megfizetéséről.
(2d) A (2b) vagy (2c) bekezdés szerinti esetben sem kell folytatni a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálását, ha a Szát. moratórium lejáratát követően az eljárás szünetelésére vonatkozó kérelmet adtak be, vagy ha a felszámolási eljárás iránti kérelmet visszavonták.”
(8) A Cstv. 27/A. § (4) bekezdés a) pontja a következő ad) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában a felszámolót és a felszámolóbiztost érintő kizárási okok: Nem jelölhető ki felszámolónak az a gazdasági társaság,)
„ad) amely a felszámolás elrendelése előtt az adós által indított szerkezetátalakításban szerkezetátalakítási szakértőként közreműködött (ide nem értve a 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámoló szervezetet), és a szerkezetátalakítási szakértőként történő kijelölése, megbízása megszűnésétől két év még nem telt el,”
(9) A Cstv. 27/A. § (4) bekezdés b) pontja a következő bl) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában a felszámolót és a felszámolóbiztost érintő kizárási okok: Nem jelölhető ki felszámolóbiztosnak az a személy,)
„bl) aki a felszámolás elrendelése előtt két éven belül az adós által indított szerkezetátalakításban szerkezetátalakítási szakértőként közreműködött.”
(10) A Cstv. 40. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az (1) bekezdés szerinti megtámadási jog a Szát. szerkezetátalakításhoz kapcsolódó ügyletek, finanszírozások védelme érdekében előírt rendelkezések figyelembevételével gyakorolható.”
(11) A Cstv. 57. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(A felszámolási költségek a következők:)
„m) a szerkezetátalakítási szakértő bíróság jogerős határozatával megállapított, ki nem fizetett és meg nem térült díja, ha az adós felszámolását a bíróság a szerkezetátalakítás meghiúsulását (Szát. 8. §) követő 180 napon belül megindított kérelem alapján vagy a szerkezetátalakítás meghiúsulásától számított 180 napon belül bekövetkezett körülmény miatt hivatalból rendelte el.”
(12) A Cstv. 66. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A 27/A. § (4) bekezdés a) pont ad) alpontja és (4) bekezdés b) pont bl) alpontja a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet csődeljárása és felszámolása esetén nem alkalmazható.”
(13) A Cstv. 86. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ez a törvény a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv), 2019. június 20-i (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. és 18. cikkének való megfelelést szolgálja.”
(14) A Cstv.
a) 27. § (2) bekezdés d) pontjában a „felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette” szövegrész helyébe a „felszámolási eljárásban kötött egyezségben, reorganizációs eljárásban a bíróság által jóváhagyott reorganizációs tervben, szerkezetátalakításban a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási tervben foglaltak ellenére nem teljesítette”,
b) 66. § (5) bekezdésében a „pénzügyi gondnoki tevékenységet” szövegrész helyébe a „pénzügyi gondnoki tevékenységet és a Szát. szerinti szerkezetátalakítási szakértői tevékenységet”
szöveg lép.
72. § (1) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bga.tv.) 1. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Bérgarancia eljárás keretében a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) szerinti adósságrendezési eljárás alatt álló, az Are. tv. 5. § 19. pontjában felsorolt egyéni vállalkozók számára a bértartozásaik kifizetéséhez bérgarancia célú pénzügyi támogatás előlegezhető meg, visszatérítendő állami támogatásként.
(1b) Az (1) és (1a) bekezdés alapján megelőlegezett támogatás visszatérítendő állami támogatás (a továbbiakban együttesen: támogatás).
(1c) Az (1a) bekezdés szerinti támogatás az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSz) 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, amely csekély összegű támogatásként, az (1a) bekezdés szerinti egyéni vállalkozók főtevékenységétől függően az 1407/2013/EU bizottsági rendelet, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet vagy a 717/2014/EU bizottsági rendelet alapján nyújtható.”
(2) A Bga.tv. 1. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„d) bértartozás:
da) a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetet – mint munkáltatót – terhelő, a Cstv. szerint felszámolási költségnek minősülő minden munkabértartozás, ideértve a betegszabadság időtartamára járó díjtartozást, valamint a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó, a Cstv. 57. § (3) bekezdése szerint elszámolható végkielégítés-tartozást is;
db) az Are. tv. szerinti adósságrendezési eljárás alatt álló, az Are. tv. 5. § 19. pontjában felsorolt adós egyéni vállalkozót – mint munkáltatót – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján terhelő munkabértartozás, végkielégítés-tartozás, valamint a betegszabadság időtartamára fizetendő díjtartozás;”
(3) A Bga.tv. 1. §-a a következő (6)–(13) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1a) bekezdésben meghatározott támogatásra az e törvényben foglaltakat a (7)–(13) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(7) Az adósságrendezési eljárás alatt álló egyéni vállalkozó adóst az adósságrendezési eljárás kezdeményezése előtt belföldön létesített munkaviszonyból származó bértartozása megfizetéséhez illeti meg támogatás arra az időszakra, amikor a foglalkoztatás szokásos munkavégzési helye belföld.
(8) A támogatás iránti kérelem akkor nyújtható be, ha a munkavállaló az adósságrendezési eljárásba hitelezőként bejelentkezett, és igazolni tudja, hogy az egyéni vállalkozó adóssal szemben lejárt esedékességű bérkövetelése van vagy az adósságrendezési eljárás alatt ilyen követelése keletkezik, és ezek megfizetésére az adós adósságrendezésbe vont bevételei nem nyújtanak fedezetet. Az adósságrendezési eljárás alatt keletkezett bérkövetelésekre akkor nyújtható be támogatási igény, ha az adós az egyéni vállalkozói tevékenységét az adósságrendezési eljárás alatt is folytatja, és ebből a tevékenységéből származó bevételeiből nem tudja az Are. tv. 45. § (5) bekezdés f) pontjában meghatározott összegű munkabért kifizetni.
(9) Az adós a támogatás iránti kérelmet bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve útján, bírósági adósságrendezési eljárásban pedig a kijelölt családi vagyonfelügyelő útján nyújtja be az állami foglalkoztatási szervhez. A kérelem adataira vonatkozóan az adóst adatszolgáltatási kötelezettség terheli, felelős azért, hogy az adatszolgáltatás tartalma megfeleljen az e törvényben foglaltaknak. Az adatszolgáltatás dokumentumát és a támogatás iránti kérelmet az adósnak alá kell írnia.
(10) A támogatás iránti kérelmet az állami foglalkoztatási szervhez a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve és a családi vagyonfelügyelő a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzétettek szerint, elektronikus formában nyújtja be. Az állami foglalkoztatási szerv a nyilatkozatokat elektronikus formában, annak megváltoztathatatlanságát biztosító zárt informatikai rendszerben tárolja.
(11) A támogatás iránti kérelem tartalmazza
a) az adós egyéni vállalkozót azonosító adatokat (családi és utónév, születési családi és utónév, születési hely és idő, anyja születési családi neve és utóneve, lakcím, értesítési cím, elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó hivatalos elérhetőség, hatósági (kamarai) nyilvántartási szám, adószám, KSH azonosító szám),
b) az adósságrendezési eljárás adatait (adósságrendezési nyilvántartási szám, adósságrendezési eljárás megindításának időpontja),
c) bírósági adósságrendezési eljárás esetén
ca) a bírósági adósságrendezési eljárás ügyszámát,
cb) a bírósági adósságrendezési eljárás megindításának időpontját,
cc) a családi vagyonfelügyelőt azonosító adatokat (név, születési név, születés hely és idő, értesítési cím, elektronikus levélcím, telefonszám),
cd) a családi vagyonfelügyelőt foglalkoztató Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervének nevét, címét, telefonszámát, elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó hivatalos elérhetőségét),
d) munkavállalónkénti bontásban a támogatás megállapításához szükséges következő adatokat:
da) a kérelem alapjaként meghatározott bérkifizetési napok,
db) a munkavállalónak ki nem fizetett bértartozás, a bértartozásból bérgarancia támogatásként igényelt összeg,
dc) annak megjelölése, hogy a kérelem a 7. § (1) bekezdésén vagy (2) bekezdésén alapul,
dd) a munkavállaló adósságrendezési eljárás alatti foglalkoztatásának indokoltsága,
de) a munkavállaló neve, születési neve, anyja neve, lakcíme, az adóssal fennálló munkaviszony kezdete, megszűnése, társadalombiztosítási azonosító jele, adóazonosító száma, munkaköre, bankszámláját vezető pénzügyi intézmény neve, a bankszámla száma.
(12) Az állami foglalkoztatási szerv a támogatás összegéből a munkavállalót terhelő közterhek levonásáról, befizetéséről, és a bértartozás munkavállaló részére történő kifizetéséről az adóst – bírósági adósságrendezési eljárás esetén a családi vagyonfelügyelőt is – értesíti. A munkabérrel és annak közterhei megfizetésével összefüggő bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségek az adós egyéni vállalkozót terhelik.
(13) Az állami foglalkoztatási szerv a támogatási jogviszonnyal összefüggésben nyilvántartja és kezeli az adós egyéni vállalkozó, a munkavállalók, a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervei, valamint az eljáró családi vagyonfelügyelők (11) és (12) bekezdésben felsorolt adatait. Az állami foglalkoztatási szerv a bérgarancia célú támogatási igények elbírálása, kifizetése, a támogatással történő elszámoltatás, a támogatás visszatérítése, a jogosulatlanul felvett támogatás visszafizettetése és egyéb, az e törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében az Are. tv. 16. §-a szerinti adósságrendezési nyilvántartásból adatokat igényelhet, a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervétől és a családi vagyonfelügyelőtől tájékoztatást kérhet. A Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve adatot szolgáltat az állami foglalkoztatási szervnek arról, ha az adósságrendezési eljárás befejeződött, és megküldi részére az eljárást befejező határozatot. A Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve adatot szolgáltat az állami foglalkoztatási szervnek arról, ha az adós ellen a bírósági mentesítő határozat hatályon kívül helyezése iránt indul eljárás. Az állami foglalkoztatási szerv a (11), (12) és e bekezdés alapján kapott adatokat az Are. tv. szerinti adósságrendezési mentesítési eljárás befejezésétől számított öt évig, ha pedig a bírósági mentesítő határozat hatályon kívül helyezése iránt indult bírósági eljárás, ennek befejeződésétől számított öt évig kezelheti.”
(4) A Bga.tv. 15. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1c) E törvénynek a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2021. évi LXIV. törvény) megállapított 1. § (1a) bekezdését, 1. § (2) bekezdés d) pont db) alpontját, 1. § (6)–(13) bekezdését a 2021. évi LXIV. törvény hatálybalépését követően indult adósságrendezési eljárásokban érvényesített bértartozásokra vonatkozóan kell alkalmazni.”
(5) A Bga.tv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ez a törvény a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről szóló, 2008. október 22-i 2008/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
(6) A Bga.tv. a következő 16. §-sal egészül ki:
„16. § Ez a törvény az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatásokkal kapcsolatos szabályokat tartalmaz.”
(7) A Bga.tv.
a) 1. § (2) bekezdés e) pontjában az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)” szövegrész helyébe az „az Mt.” szöveg,
b) 1. § (3) bekezdésében a „pénzügyi támogatás (a továbbiakban: támogatás)” szövegrész helyébe a „támogatás” szöveg,
c) 2. § (1) bekezdésében a „pénzügyi támogatás” szövegrész helyébe a „támogatás” szöveg,
d) 2/B. § (1) bekezdésében a „gazdálkodó szervezet által benyújtott kérelem” szövegrész helyébe a „támogatás iránti kérelem” szöveg,
e) 8. § (1) bekezdésében az „akinek nem állt fenn bértartozása vagy a munkavállaló fennálló bértartozásánál nagyobb mértékű támogatási összeg került kifizetésre” szövegrész helyébe az „aki felé nem állt fenn bértartozás vagy a munkavállaló felé fennálló bértartozásnál nagyobb mértékű támogatási összeg került kifizetésre” szöveg,
f) 11. § (1) és (1a) bekezdésében a „visszatérítendő támogatás iránt” szövegrész helyébe a „támogatás iránt” szöveg
lép.
73. § (1) A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: 2003. évi XXIII. törvény) 2. § (1) bekezdés d) pontja a következő de) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:
fizetést korlátozó eljárás)
„de) a szerkezetátalakításról szóló törvényben (a továbbiakban: Szát.) szabályozott eljárásokban a bíróság által elrendelt, egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium,”
(2) A 2003. évi XXIII. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvény alkalmazásában a bíróság által hozott határozat alatt
a) szerkezetátalakítás során az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratóriumot elrendelő bírósági végzést,
b) csődeljárás esetében a fizetési haladékról, valamint az ennek meghosszabbításáról rendelkező bírósági végzést,
c) felszámolási eljárás esetében az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendeléséről és a felszámolás elrendeléséről szóló bírósági végzést
kell érteni.”
74. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 5. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
[A cég nevét (rövidített nevét)]
„g) nyilvános szerkezetátalakítási eljárás esetén „szerkezetátalakítás alatt („sz. a.”)”
(toldattal kell használni.)
(2) A Ctv. 26. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(A cégjegyzékben valamennyi cég esetében fel kell tüntetni a következő, a közhiteles nyilvántartás, illetve a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatokat is:)
„o) a nyilvános szerkezetátalakítási eljárás kezdő napját és befejezését.”
(3) A Ctv. 26. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdés o) pontjában meghatározott adatokat, valamint a cég neve (rövidített neve) mellett a „szerkezetátalakítás alatt” („sz. a.”) toldat bejegyzését a szerkezetátalakítási eljárást lefolytató bíróság végzése alapján elektronikus úton kell rögzíteni a cégjegyzékben, a nyilvános szerkezetátalakítást közzé tevő végzés Cégközlönyben történő közzétételével egyidejűleg. Ha a nyilvános szerkezetátalakítási eljárás befejeződik vagy megszűnik, a szerkezetátalakítási eljárást lefolytató bíróság végzése alapján e végzés jogerőre emelkedésének napjával a nyilvános szerkezetátalakítással összefüggésben bejegyzett adatokat, ideértve a cég nevéhez (rövidített nevéhez) kapcsolódó toldatot is, automatikusan kell törölni a cégjegyzékből.”
75. § (1) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 93. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartásban a hitelezők védelme érdekében valamennyi szervezet esetében fel kell tüntetni, a következő adatokat is:)
„j) a nyilvános szerkezetátalakítási eljárás kezdő időpontját és befejezését.”
(2) A Cnytv. 93. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott adatokat, valamint a szervezet neve (rövidített neve) mellett a „szerkezetátalakítás alatt” („sz. a.”) toldat bejegyzését a szerkezetátalakítási eljárást lefolytató bíróság végzése alapján hivatalból kell rögzíteni a nyilvántartásban, a nyilvános szerkezetátalakítást megállapító jogerős végzés közzétételével egyidejűleg. Ha a nyilvános szerkezetátalakítási eljárás befejeződik vagy megszüntetésre kerül, e végzés alapján, a jogerőre emelkedésének megállapítását követő öt munkanapon belül a szervezetet törölni kell a nyilvántartásból.”
76. § (1) A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Magyar Nemzeti Bank a hitelező pénzügyi intézmény e törvényben és végrehajtási rendeleteiben szabályozott, az adós, adóstárs vagy egyéb kötelezett jogait vagy kötelezettségeit érintő tevékenységét a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben meghatározott fogyasztóvédelmi ellenőrzési jogkörében vizsgálja, ezek a rendelkezések a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek minősülnek.”
(2) Az Are. tv. 1. alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § A természetes személyek, valamint az egyéni vállalkozók számára a Kormány a kormányzati tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó online platformon olyan módszertani útmutatásokat is tartalmazó tájékoztató anyagokat tesz közzé, és egyéb szolgáltatásokat is biztosít, amelyek elősegítik az adósságok vagy a vagyoni helyzet kedvezőtlen alakulásának, valamint a fizetésképtelenné válás valószínűségének felismerését (a továbbiakban együtt: korai előrejelző eszközök). A korai előrejelző eszközök segítséget nyújtanak az adós részére a pénzügyi kockázatok felismeréséhez, az indokolatlan üzleti kockázatok elkerüléséhez és a pénzügyi nehézségek megfelelő kezeléséhez.”
(3) Az Are. tv. 5. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában:)
„19. egyéni vállalkozó:
a) az Szja. tv. 3. § 17. pontja szerinti egyéni vállalkozó,
b) az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény szerinti európai közösségi jogász és külföldi jogi tanácsadó, ha ezt a tevékenységét nem foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban végzi,
c) az Szja tv. 3. § 18. pontja szerinti mezőgazdasági őstermelő,
d) az egyéni cég tagja az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 27. §-a szerinti tagi felelőssége körében keletkezett tartozásai tekintetében,”
(4) Az Are. tv. 5. § 37. pontja a következő h) alponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában:
közérdekkel összefüggő követelés:)
„h) az adós által foglalkoztatott személyek munkabértartozásainak kifizetéséhez a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből juttatott, visszatérítendő bérgarancia célú pénzügyi támogatás visszafizetésére vonatkozó igény,”
(5) Az Are. tv. 5. § 51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában:)
„51. saját jogú nyugdíjas: a Tbj. 4. § 17. pontjában felsorolt személy,”
(6) Az Are. tv. 5. § 56. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában:)
„56. társas vállalkozó: a Tbj. 4. § 21. pontjában felsorolt jogviszonyban álló természetes személy,”
(7) Az Are. tv. 5. §-a a következő 66. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában:)
„66. közteher: A bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló
a) munkabér-követeléseket és a bérjellegű egyéb juttatásokat terhelő adók és járulékok,
b) az adósra számlában áthárított vagy az adós ügyletei során keletkezett általános forgalmi adó, jövedéki adó és termékdíj,
c) kisadózó vállalkozások tételes adója,
d) a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat, valamint a megyei önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban együtt: önkormányzat) által, az önkormányzat illetékességi területén rendelettel bevezetett helyi adók, valamint települési adók,
e) gépjárműadó.”
(8) Az Are. tv. 45. § (5) bekezdés d)–f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, folyamatosan teljesíteni kell]
„d) az ingatlan, valamint az egyéni vállalkozói tevékenységhez használt vagyontárgyak vagyon- és felelősségbiztosításának a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló díját,
e) a bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló közterheket,
f) az adóst egyéni vállalkozói tevékenységével összefüggésben terhelő munkabérfizetési, illetve munkaerőkölcsönzéssel összefüggő díjfizetési kötelezettséget legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér másfélszereséig, továbbá az ezekkel a kifizetésekkel kapcsolatban az adóst terhelő közteherfizetési kötelezettséget.”
(9) Az Are. tv. 73. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adós írásbeli kérelmére a családi vagyonfelügyelő az adósságtörlesztési tervet úgy készíti el, hogy az adós számára a foglalkozása, illetve egyéni vállalkozása gyakorlásához szükséges ingóságokat, eszközöket, járműveket, legfeljebb az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott értékhatárig az értékesítés alól mentesíti, azzal a feltétellel, hogy az adós ezekre a vagyontárgyakra vonatkozóan a bevételeiből elkülöníti és megfizeti a vagyonbiztosítási díjat és felelősségbiztosítási díjat, és az eszközök állagmegóvásához, kijavításához szükséges összegeket.”
(10) Az Are. tv. a következő 74/A. §-sal egészül ki:
„74/A. § (1) Az adós kérheti olyan adósságtörlesztési terv elkészítését a családi vagyonfelügyelőtől, amelyben a lakóingatlanára vonatkozó jelzáloghitel tartozásából a lejárt esedékességű tartozása megfizetésére három évre haladékot kap azzal a feltétellel, hogy a hiteltartozásnak az adósságrendezési eljárás kezdeményezését követően keletkezett ügyleti kamatrészét a fizetési haladék időtartama alatt is fizetnie kell.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adósságtörlesztési terv feltétele, hogy az adós kötelezettséget vállal arra, hogy a jelzáloghitel tartozásra vonatkozó hároméves fizetési haladék időtartama alatt a privilegizált hitelezői igényeket, az egyéb hitelezői igényeket, valamint a hátrasorolt hitelezői igényeket a 74. § (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott mértékben megfizeti, továbbá a hároméves fizetési haladék lejáratát követően a jelzáloghitel tartozásra a 45. § (4) bekezdésében meghatározott mértékű minimális törlesztőrészletet fizet.”
(11) Az Are. tv. 86. §-a a következő (5a)–(5c) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A 74/A. § szerinti adósságtörlesztési terv esetén az e §-ban foglaltakat azzal kell alkalmazni, hogy a bíróság a hároméves törlesztési időszak elteltével részleges mentesítő határozatot hoz, ha a családi vagyonfelügyelő által készített záró elszámolás szerint az adós a privilegizált hitelezői igényeket, az egyéb hitelezői igényeket, valamint a hátrasorolt hitelezői igényeket a 74. § (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott mértékben megfizette. Az e bekezdés szerinti részleges mentesítő határozat nem vonatkozik a jelzáloghitel tartozásra.
(5b) A 74/A. § szerinti adósságtörlesztési terv esetén a jelzáloghitel tartozásra vonatkozóan a családi vagyonfelügyelőnek a jelzálogjogosult bevonásával elkészített záró elszámolása megállapítja, hogy az adós a jelzáloghitel adósságrendezési eljárás kezdeményezését követően keletkezett ügyleti kamatrészét a hároméves adósságtörlesztés alatt teljesítette-e, és ha igen, az adósnak van-e a törlesztési terv teljesítését követően a jelzálogjogosult felé fennmaradó tartozása.
(5c) A bíróság a jelzáloghitelre vonatkozóan – az (5b) bekezdés szerinti záró elszámolásban foglaltak alapján – részleges mentesítő határozatot hoz arra vonatkozóan, hogy az adós az adósságtörlesztés időszakára vonatkozó fizetési kötelezettségeit is teljesítette.”
(12) Az Are. tv. 86. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az adósságtörlesztés meghosszabbítása, a részleges mentesítés, valamint a mentesítés tárgyában hozott bírósági végzés ellen fellebbezésnek van helye.”
(13) Az Are. tv. 33. alcíme a következő 87/A. §-sal egészül ki:
„87/A. § (1) A jelzálogjogosultnak a jogerős részleges mentesítő határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kérelmeznie kell az ingatlan-nyilvántartásban a jelzáloggal biztosított összeg módosításának bejegyzését oly módon, hogy ez nem haladhatja meg a 86. § (1a) és (5b) bekezdése szerinti összeget.
(2) A jelzálogjogosult a jogerős részleges mentesítő határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül díjmentesen elkészíti a hitelszerződés módosításának tervezetét, amelyben az adósnak a 86. § (5b) és (5c) bekezdése szerinti mentesítését követően még fennmaradó tartozása megfizetése érdekében a futamidőt úgy változtatja meg, hogy annak hátralévő részében az adós havi törlesztőrészlete nem lehet magasabb, mint a lakóingatlan forgalmi értéke 7,8%-ának egy tizenketted része, és az ügyleti kamat nem lehet magasabb, mint az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor érvényes ügyleti kamat. A jelzálogjogosult a zálogjog törléséhez és a hitelbiztosítéki nyilatkozat törléséhez szükséges jognyilatkozat kiadásának feltételéül szabhatja a törlesztőrészleteknek a módosított szerződés alapján történő teljesítését.
(3) Ha a jelzáloghitel-szerződés az adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőzően már felmondásra került, a (2) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a jelzálogjogosult az adós számára köteles olyan jognyilatkozatot kiadni, amely az adós 86. § (5b) és (5c) bekezdése szerinti részleges mentesítését követően fennmaradó tartozásának megfizetése érdekében részletfizetési kedvezményt engedélyez oly módon, hogy a havi részletfizetés összege nem lehet magasabb, mint a lakóingatlan forgalmi értéke 7,8%-ának egy tizenketted része. A jelzálogjogosult a részletfizetés időtartamára az ügyleti kamatot nem állapíthatja meg a hitelszerződés felmondásának időpontjában érvényes ügyleti kamatnál magasabb mértékben. A jelzálogjogosult a zálogjog törléséhez és a hitelbiztosítéki nyilatkozat törléséhez szükséges jognyilatkozat kiadásának feltételéül szabhatja a részletek megfizetésének teljesítését.”
(14) Az Are. tv. 43. alcíme a következő 105/C. §-sal egészül ki:
„105/C. § (1) E törvénynek a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2021. évi LXIV. törvény) megállapított rendelkezéseit a 2021. évi LXIV. törvény hatálybalépésekor már folyamatban lévő adósságrendezési ügyekre is alkalmazni kell, a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(2) E törvény 74/A. §-ának, 85. § (1) bekezdésének, 86. § (5a)–(5c) és (6) bekezdésének, valamint 87/A. §-ának a 2021. évi LXIV. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2021. évi LXIV. törvény hatálybalépésekor már folyamatban lévő bírósági adósságrendezési eljárásokban akkor lehet alkalmazni,
a) ha még nem került sor adósságtörlesztési terv bírósághoz történő benyújtására, vagy
b) ha az adósságtörlesztési tervről a bíróság még nem hozott végzést, és az adósnak a 2021. évi LXIV. törvény hatálybalépésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül benyújtott kérelmére a családi vagyonfelügyelő az adósságtörlesztési végzést a 2021. évi LXIV. törvénnyel megállapított 74/A. §-ban foglaltaknak megfelelően átdolgozza.”
(15) Az Are. tv. 106. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
„k) az adósságtörlesztési terv elkészítésekor az adós foglalkozása, illetve egyéni vállalkozása gyakorlásához szükséges ingóságok, eszközök, járművek értékesítése alóli mentesítésére vonatkozó értékhatárokat.”
(16) Az Are. tv. 45. alcíme a következő 106/B. §-sal egészül ki:
„106/B. § Ez a törvény a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv), 2019. június 20-i (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
(17) Az Are. tv.
1. 85. § (1) bekezdésében az „Az ötéves adósságtörlesztési időszak” szövegrész helyébe az „A bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban meghatározott törlesztési időszak, a bíróság által jóváhagyott adósságrendezési egyezségben meghatározott törlesztési időszak, a 74. § szerinti ötéves és a 74/A. § szerinti hároméves adósságtörlesztési időszak”,
2. 86. § (1) bekezdésében az „amelyeket az adósságtörlesztési végzés alapján az adósságrendezési időszak végéig” szövegrész helyébe az „amelyeket a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, a bírósági adósságrendezési egyezség vagy az adósságtörlesztési végzés alapján az adósságrendezési időszak végéig”,
3. 86. § (2) bekezdésében az „adósságtörlesztési időszak végén a hitelezők” szövegrész helyébe az „adósságtörlesztési időszak végén az adósságtörlesztési tervben szereplő hitelezők”
szöveg lép.
(18) Hatályát veszti az Are. tv. 73. § (2)–(4) bekezdése.
77. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Nyugszik a tartozás végrehajtásához való jog elévülése a végrehajtási eljárás felfüggesztésének, illetve a 16. § (1) bekezdés c), d) és e) pontja szerinti szünetelésének, az adós vagyonára a büntetőeljárásban elrendelt lefoglalásnak vagy zár alá vételnek, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek, valamint a szerkezetátalakítási eljárásban elrendelt moratórium, valamint a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási terv végrehajtásának időtartama alatt. Az 52. § (5) bekezdése szerinti jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá.”
