Időállapot: közlönyállapot (2021.VI.9.)

2021. évi LXIX. törvény

egyes adótörvények módosításáról * 

I. FEJEZET

A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29/D. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdés

1. a) pontja szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után az anya családi pótlékra nem jogosult, de a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés b) pontja szerint e gyermeket az anyát megillető családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe kell venni,

2. b) pontja arra a gyermekre is irányadó, akire tekintettel az anya vagy a szociális intézmény vezetője családi pótlékra való jogosultsága már nem áll fenn, de legalább 12 éven keresztül e két személy valamelyike, vagy mindkettejük esetében összesen fennállt, feltéve, hogy a szociális intézmény vezetőjénél fennálló jogosultság időszaka alatt az 1. pontban foglaltak teljesültek.”

2. § Az Szja tv. 44/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44/F. § (1) Az adóbevallási tervezettel összefüggő eljárásban a magánszemély adó feletti rendelkezésének minősül az állami adó- és vámhatóság által elkészített és az adóbevallási tervezetben feltüntetett 44/A-44/E. § szerinti nyilatkozat is, ha a magánszemély az adóbevallási tervezetet az adóévet követő év május 20-ig nem egészíti ki, nem javítja, bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti.

(2) Abban az esetben, ha a magánszemély a halála miatt a 44/A-44/E. § szerinti nyilatkozattételi jogosultságának nem tudott eleget tenni, az adóhatóság a rendelkezésére álló adatszolgáltatások alapján az adózás rendjéről szóló törvény szerinti soron kívüli adómegállapítási eljárásban a nyilatkozattételt egyébként megalapozó befizetéseket figyelembe veszi, és a befizetett adó terhére történő visszatérítés összegét határozattal állapítja meg.”

3. § Az Szja tv. 47. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján nem állapít meg adóelőleget addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg. Ha az adóelőleg-alap az éves minimálbér felét meghaladja, adóelőleget csak az éves minimálbér felét meghaladó adóelőleg-alap után kell fizetni.”

4. § Az Szja tv. 48. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3b) A magánszemély a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítése érdekében az összevont adóalapba tartozó bevételt juttató kifizető, munkáltató részére nyilatkozatot adhat. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét, a nyilatkozó magánszemély részére bevételt juttató kifizető, munkáltató nevét (elnevezését) és adószámát, valamint a 29/D. § (3), illetve (3a) bekezdése szerinti gyermekek nevét és adóazonosító jelét, vagy - ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg - természetes személyazonosító adatait. Nem kell évente új nyilatkozatot tenni a munkáltató, a rendszeres jövedelmet juttató kifizető részére, ha a magánszemély korábban már tett nyilatkozott és a kedvezményre kizárólag a 29/D. § (3) bekezdés a) pontban nem említett gyermekre vagy olyan gyermekre tekintettel jogosult, aki után a családi pótlékra való jogosultsága - illetve a 29/D. § (3a) bekezdése szerint a szociális intézmény vezetőjének vagy mindkettejüknek összesen - 12 éven keresztül fennállt; ebben az esetben a munkáltató, rendszeres jövedelmet juttató kifizető a kedvezményt új nyilatkozat hiányában is érvényesíti.”

5. § Az Szja tv. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„53. § (1) A jövedelmet a bevételből

a) az egyéni vállalkozó 40 százalék,

b) az adóév egészében kizárólag a (2) bekezdésben, vagy kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott és a c) pont szerinti tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 80 százalék,

c) az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 90 százalék,

d) a mezőgazdasági őstermelő 90 százalék költséghányad levonásával állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem).

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységek a következők:

a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);

b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);

c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);

d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;

e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);

f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);

g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);

h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);

i) fényképészet (TESZOR 74.20);

j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);

k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).

(3) Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad alkalmazására már nem jogosult, a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.

(4) Ha az adóévre átalányadózást választó egyéni vállalkozó elhunyt és a tevékenységét folytató özvegye vagy örököse, vagy egyesített tevékenység esetén az özvegye vagy az örököse is az átalányadózást választotta, akkor az elhunyt esetében az elhalálozás napjáig elért bevétel alapján átalányban megállapított jövedelmet - az időarányos bevételi értékhatár figyelmen kívül hagyásával - az elhunyt által megszerzett jövedelemnek kell tekinteni azzal, hogy az elhunyt által elért bevétel beleszámít az özvegy vagy az örökös esetében az átalányadó alkalmazásának feltételéül megjelölt bevételi értékhatárba.”

6. § Az Szja tv. XII. Fejezete a 67/B. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem

67/C. § (1) Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött kriptoeszközzel végrehajtott ügylet(ek) alapján az adóévben elért ügyleti nyereség.

(2) E törvény alkalmazásában kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül az az ügylet, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető ügyletben kriptoeszkök átruházása, átengedése révén (ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is) nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez. Ügyleti nyereséget kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor, ha a tárgyévi ügyletek révén megszerzett bevételek összege meghaladja a kriptoeszközök megszerzésére és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra (ideértve a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadásokat is) fordított tárgyévi igazolt kiadásokat. Ügyleti veszteséget kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor, ha az említett tárgyévi kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét. Ügyleti bevételt nem kell megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel a minimálbér 10 százalékát nem haladja meg, feltéve, hogy a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, továbbá az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg.

(3) Az ügyleti eredmény megállapítása során bevételként a kriptoeszköznek a kriptoeszköz átruházása, átengedése (vagy a jog gyakorlás megkezdése) időpontjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni.

(4) Az ügyleti eredmény megállapítása során kriptoeszköz megszerzésére fordított kiadásként vehető figyelembe - ha azt a magánszemély a tárgyévben

a) vásárolta -, a megszerzésre fordított igazolt kiadás,

b) a kriptoeszköz előállítására (ún. bányászatára) vagy az ahhoz kapcsolódó rendszer működtetésében való közreműködésre („validálás” és hasonló tevékenységek) tekintettel szerezte -, a megszerzés alapjául szolgáló tevékenység érdekében felmerült, igazolt kiadás,

c) nem kriptoeszköz formájában létező vagyoni érték átruházására, átengedésére tekintettel szerezte -, e más vagyoni érték megszerzésére fordított igazolt kiadás, de legfeljebb e más vagyoni értéknek az átruházása, átengedése időpontjára meghatározott szokásos piaci értéke,

d) tevékenység, szolgáltatás nyújtás ellenértékeként vagy azzal összefüggésben szerezte -, megszerzett kriptoeszköz bevételszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke azzal, hogy a b) pont szerinti esetekben a megszerzés alapjául szolgáló tevékenység tekintetében bevételt megállapítani nem kell.

(5) Ha a magánszemély az adóévben, az adóévet megelőző évben, vagy az adóévet megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteséget ért el és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet a (6) és (7) bekezdés szerint.

(6) A (5) bekezdés szerinti adókiegyenlítés az adóévben, vagy az azt megelőző két évben bevallott, kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségnek és a 8. § (1) bekezdése szerinti, a bevalláskor hatályos adókulcsnak a szorzata, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel, de legfeljebb a (7) bekezdés szerint meghatározott összeg.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott összeg az adóévben, vagy az azt megelőző két évben bevallott, kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adója, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel.

(8) A magánszemély a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmet és annak adóját az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában vagy az adóbevallási tervezet adatait kiegészítve vallja be, és az adót a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti be.

(9) E § alkalmazásában kriptoeszköznek minősül az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.”

7. § Az Szja tv. a következő 102. §-sal egészül ki:

„102. § (1) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 44/F. § az adózó örökösének kérelmére a hatálybalépését megelőzően keletkezett rendelkezési jogosultság esetében az elévülési időn belül is alkalmazható.

(2) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 48. § (3b) bekezdését első alkalommal a 2022. adóévben kell alkalmazni.

(3) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 67/C. §-t a magánszemély 2021. adóévre is alkalmazhatja. Ha a magánszemély a 2021. adóévet megelőzően kriptoeszköz átruházására, átengedésére tekintettel jövedelmet nem állapított meg, valamennyi kriptoeszközre kötött ügylete tekintetében választhatja az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 67/C. § alkalmazását, azzal, hogy az említett ügyletek eredményét 2022. évi ügyleti eredményként veszi figyelembe.”

8. § Az Szja tv.

a) 1. számú melléklete az 1. melléklet,

b) 3. számú melléklete a 2. melléklet

szerint módosul.

9. § Az Szja tv.

a) 7. § (1) bekezdés d) pontjában a „nyújtja” szövegrész helyébe a „nyújtja, azzal, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmének minősül különösen az, ha az egyesület, a köztestület magánszemély tagja egy jogi személy bármely vagyoni hozzájárulására tekintettel válik jogosulttá az egyesület, a köztestület által nyújtott szolgáltatásra” szöveg,

b) 29/D. § (6) bekezdésében a „(3) bekezdés” szövegrész helyébe a „(3), illetve (3a) bekezdés” szöveg,

c) 49/A. § (7) bekezdésében a „bejelenti az állami” szövegrész helyébe a „bejelentette az egyéni vállalkozói nyilvántartást vezető állami” szöveg,

d) 50. § (1) bekezdés a) és c) pontjában az „a 15 millió forintot” szövegrész helyébe az „az éves minimálbér tízszeresét” szöveg,

e) 50. § (4) bekezdésében az „a 100 millió forintot” szövegrész helyébe az „az éves minimálbér ötvenszeresét” szöveg,

f) az 52. § (1) bekezdés a) pontjában az „a 15 millió forintot” szövegrész helyébe az „az éves minimálbér tízszeresét” szövegrész, az „a 100 millió forintot” szövegrész helyébe az „az éves minimálbér ötvenszeresét” szöveg,

g) 67/A. § (4) bekezdésében a „számának feltüntetésével” szövegrész helyébe a „számának, külföldi illetőségének és az illetősége szerinti államnak a feltüntetésével” szöveg

lép.

10. § Hatályát veszti az Szja tv.

a) 49. § (4) bekezdés a) pontjában az „ , amelyet a személyi kedvezmény csökkent” szövegrész,

b) 49. § (2) és (5) bekezdése,

c) 50. § (7) bekezdésében a „Ha a jogosultsága a bevételi értékhatár túllépése miatt szűnt meg, az előbbi rendelkezéstől eltérően az átalányadózás - ha annak egyéb feltételei fennállnak - attól az adóévtől kezdődően újra választható, amely adóévben az e törvényben előírt bevételi értékhatár növekedett.” szöveg,

d) 5. számú melléklet I. Alapnyilvántartások fejezet 6. pont 6.2. alpontja,

e) 11. számú melléklet IV. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások: fejezet 8. pontjában az „illetve az átalányadózás szabályai szerinti adózásra történő áttérést megelőző időszakra tekintettel megfizetett egyszerűsített vállalkozói adó,” szövegrész.

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

11. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A társasági adó alanya a (2)-(4), (6) és (7) bekezdésben meghatározott személy, továbbá a 2/A. §-ban meghatározott csoportos társasági adóalany.”

(2) A Tao. törvény 2. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A (8) bekezdésben foglalt kivétellel belföldi illetőségű adózónak minősül a Magyarországon bejegyzési hellyel vagy székhellyel rendelkező hibrid gazdálkodó szervezet, amely nem tartozik a (2)-(4) és (6) bekezdés hatálya alá, ha e törvény szerinti belföldi illetőséggel nem rendelkező szervezet (önmagában vagy e törvény szerinti belföldi illetőséggel nem rendelkező kapcsolt vállalkozásával együttesen)

a) a szavazati jogai 50 százalékát meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik,

b) a jegyzett tőkéjéből 50 százalékot meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy

c) adózott nyereségéből 50 százalékot meghaladó részre jogosult,

és az a)-c) pont szerinti személy olyan adójogrendszer hatálya alá tartozik, amely a Magyarországon bejegyzési hellyel vagy székhellyel rendelkező hibrid gazdálkodó szervezetet a társasági adó vagy annak megfelelő adó alanyának tekinti.

(8) Nem minősül a (7) bekezdés szerinti belföldi illetőségű adózónak az a befektetési alap és az a más kollektív befektetési forma, amelynek tulajdonosi köre széles, diverzifikált értékpapír-portfólióval rendelkezik, és Magyarországon befektetővédelmi szabályozás alá tartozik.”

12. § A Tao. törvény 2/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A csoportos társasági adóalany tagja (a továbbiakban: csoporttag) a gazdasági társaság a nonprofit gazdasági társaság kivételével, az egyesülés, az európai részvénytársaság, a szövetkezet a szociális szövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, az iskolaszövetkezet kivételével, az európai szövetkezet, az egyéni cég, az üzletvezetésének helyére tekintettel belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy és belföldi telephelye útján a külföldi vállalkozó lehet, ha

a) a csoporttagok között a (3) bekezdésben meghatározottak szerinti kapcsolat áll fenn,

b) a csoporttagok számviteli politikája szerinti mérlegfordulónapja, beszámoló készítésére nem kötelezett adózó esetén az adóév utolsó napja azonos,

c) a beszámoló, a könyvviteli zárlat összeállítása az összes csoporttagnál egységesen vagy a számviteli törvény III. Fejezete, vagy az IFRS-ek szerint történik.”

13. § (1) A Tao. törvény 4. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„2. adózó: a 2. § (2)-(4), (6) és (7) bekezdése szerinti belföldi és külföldi személy, a 2. § (5) és (8) bekezdésében meghatározottak kivételével, továbbá a 2/A. §-ban meghatározott csoportos társasági adóalany;”

(2) A Tao. törvény 4. § 16/c. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„16/c. felsőoktatási támogatási megállapodás: alapítóval vagy fenntartóval a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább három évre szóló megállapodás;”

(3) A Tao. törvény 4. §-a a következő 23/f. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„23/f. közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány: közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként nyilvántartásba vett jogi személy;”

(4) A Tao. törvény 4. § 54. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„54. összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő vállalatcsoport: olyan gazdálkodó szervezetekből álló csoport, amelynek minden tagja teljes mértékben a rá vonatkozó beszámolási szabályozásra figyelemmel a számvitelről szóló törvény VI. Fejezete, az IFRS-ek vagy más, az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának nemzeti szabályrendszere szerinti összevont pénzügyi beszámoló hatálya alá tartozik;”

14. § (1) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

„z) a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenysége támogatására, továbbá a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak, továbbá a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz (a továbbiakban: Kárenyhítési Alap) javára önkéntesen, nem jogszabályi kötelezés alapján vagy a felsőoktatási intézménynek (fenntartójának) felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére az adóévben alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés keretében, továbbá a közhasznú tevékenysége támogatására visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének

za) 20 százaléka - tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka - a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kivételével közhasznú szervezet,

zb) 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, továbbá a Kárenyhítési alap,

zc) 300 százaléka közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi fenntartásban lévő egyetem, illetve annak fenntartója felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő,

zd) 20 százaléka - alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés esetén 40 százaléka - közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány zc) alponton kívüli,

ze) 50 százaléka felsőoktatási intézmény a zc) alponton kívüli felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege,”

(2) A Tao. törvény 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik

a) az (1) bekezdés z) pont za) alpontjára vonatkozóan a közhasznú szervezet,

b) az (1) bekezdés z) pont zb) alpontja esetében a Magyar Kármentő Alapra vonatkozóan a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alapra vonatkozóan a Nemzeti Kulturális Alap,

c) az (1) bekezdés z) pont zc) alpontjára vonatkozóan az egyetem, vagy fenntartója,

d) az (1) bekezdés z) pont zd) alpontjára vonatkozóan a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány,

e) az (1) bekezdés z) pont ze) alpontjára vonatkozóan a felsőoktatási intézmény

által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját.”

15. § A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

„s) a 7. § (1) bekezdésének z) pontja alapján az adóévet megelőző év(ek)ben az adózás előtti eredmény csökkentéseként, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti tartós adományozásra tekintettel elszámolt azon többletkedvezmény, továbbá a felsőoktatási intézmény 7. § (1) bekezdésének z) pont zc) és ze) alpontja szerinti támogatására tekintettel elszámolt azon kedvezmény, amelyre vonatkozóan az adózó az adóévben a tartós adományozásról szóló szerződésben vagy a felsőoktatási támogatási megállapodásban vállaltakat a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette, vagy ennek kétszerese, ha az adózó bármely más ok miatt nem teljesített a szerződésnek (megállapodásnak) megfelelően,”

16. § A Tao. törvény 16/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A 2. § (7) bekezdésében meghatározott belföldi illetőségű adózó az adóalapját úgy határozza meg, hogy az ne tartalmazza azt az összeget, amelyre e törvény szerint társasági adókötelezettsége merül fel, továbbá azt az összeget, amelyre más adójogrendszer adójogszabályai alapján vagy társasági adó, vagy annak megfelelő adókötelezettsége merül fel, amelyet a külföldi adóbevallásával igazol.”

17. § A Tao. törvény 18/C. §-a a következő (23) bekezdéssel egészül ki:

„(23) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a saját részvény, saját üzletrész közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére történő térítés nélküli átadásának társasági adóalapját külön nyilvántartás alapján úgy határozza meg, mintha azt a számvitelről szóló törvény szerint számolta volna el.”

18. § A Tao. törvény 20. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Nem kell az adót megfizetnie)

„f) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak az adóalapja azon része után, amelyet céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítását szolgáló tevékenysége révén szerzett bevétele - így különösen az alapító által rendelt, az alapítványhoz csatlakozók által juttatott, valamint az egyéb forrásból származó vagyon átvételéből, kezeléséből, hasznainak szedéséből származó bevétele - képvisel az összes bevételén belül.”

19. § A Tao. törvény 22/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha az (5) bekezdésben meghatározott adó- és késedelmipótlék-fizetési kötelezettség olyan adózót terhelne, amely csoportos társasági adóalany tagja, akkor az (5) bekezdés szerint megállapított adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot az adózó a csoporttagság időtartama alatt csoporttagként, a csoportképviselő útján fizeti meg.”

20. § (1) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (98) bekezdéssel egészül ki:

„(98) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés z) pontját, 7. § (7) bekezdését, 18/C. § (23) bekezdését, 3. számú melléklet B) rész 25. pontját első alkalommal a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény hatálybalépése napját követő ügyletekre kell alkalmazni.”

(2) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (99) bekezdéssel egészül ki:

„(99) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 4. § 54. pontját a 2020-ban kezdődő adóévére az adózó választása szerint alkalmazza.”

(3) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (100) bekezdéssel egészül ki:

„(100) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 2/A. § (2) bekezdése hatálybalépését megelőző napon csoportos társasági adóalanyiságban tagsággal rendelkező nonprofit gazdasági társaság, szociális szövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet és iskolaszövetkezet e minőségétől függetlenül tagságát e törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 2/A. § (2) bekezdése hatálybalépését megelőző napon folyamatban lévő adóéve végéig tarthatja fenn.”

21. § A Tao. törvény a következő 30/J. §-sal egészül ki:

„30/J. § A 3. számú melléklet B) rész 9. pontjának a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”

22. § A Tao. törvény 3. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

23. § A Tao. törvény

a) 2. § (2) bekezdés l) pontjában az „alapítvány” szövegrész helyébe az „alapítvány, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány” szöveg,

b) 4. § 23. pont g) alpont gb) alpontjában az „a 16/B. §” szövegrész helyébe az „a 2. § (7) bekezdés és a 16/B. §” szöveg,

c) 4. § 28/b. pontjában az „alapítványt” szövegrész helyébe az „alapítványt, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt” szöveg,

d) 5. § (7a) bekezdésében a „vagyonkezelő alapítvány a bizalmi” szövegrész helyébe a „vagyonkezelő alapítvány, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány a bizalmi” szöveg,

e) 10. § (2) bekezdésében a „bekezdésének r)” szövegrész helyébe a „bekezdés ny), r)” szöveg,

f) 22/C. § (10) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény” szöveg,

g) 28. § (6c) bekezdésében az „a 7., 8. és 16/B. §-ban” szövegrész helyébe az „a 7. §-ban, 8. §-ban és 16/B. § (1)-(6) bekezdésében” szöveg,

h) 5. számú melléklet 10. pontjában a „Magyar Távirati Iroda” szövegrész helyébe a „Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zártkörűen Működő” szöveg

lép.

24. § Hatályát veszti a Tao. törvény

a) 10. § (3) bekezdésében az „és a 7. § (1) bekezdés ny) pontja” szövegrész,

b) 18/C. § (21) bekezdése,

c) 23. § (11) bekezdésében az „a 22. § (1) bekezdése és” szövegrész,

d) 24/A. § (1) bekezdésében a „ , továbbá a volt csoporttag számára a megszűnt csoporttagságára tekintettel adóhatósági határozattal előírt társasági adóelőleg-kötelezettséget” szövegrész,

e) 26. § (12) bekezdése.

II. FEJEZET

A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

3. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

25. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § Szintén termék Közösségen belüli ellenérték fejében teljesített beszerzése, ha

a) Magyarország Észak-atlanti Szerződés-beli tagságával összefüggésben terméket továbbítanak belföldre, amelyet a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a Magyar Honvédség, és ezek polgári állománya részére a Közösség más tagállamában - nem az ott érvényes általános adózási szabályok szerint - szereznek be, feltéve, hogy a termékre - annak importja esetében - nem vonatkozna a 93. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti adómentesség, vagy

b) Magyarországnak a közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásával összefüggésben terméket továbbítanak belföldre, amelyet a Magyar Honvédség, és ezek polgári állománya részére a Közösség más tagállamában - nem az ott érvényes általános adózási szabályok szerint - szereznek be, feltéve, hogy a termékre - annak importja esetében - nem vonatkozna a 93. § (1) bekezdésének g) pont gc) alpontja szerinti adómentesség.”

26. § Az Áfa tv. 93. § (1) bekezdés g) pontja a következő gc) alponttal egészül ki:

[Mentes az adó alól:

g) a termék importja]

gc) a Közösség Magyarországtól eltérő tagállamának fegyveres ereje által, ha az a fegyveres erő, illetve az azt kísérő polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgál, és e fegyveres erő a közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában vesz részt.”

27. § (1) Az Áfa tv. 99. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Abban az esetben, ha a beszerző külföldi utas, és az értékesített termék vagy termékek (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: termék) a külföldi utas személyi vagy útipoggyászának részét képezik, a 98. § (1) bekezdése szerinti adómentesség alkalmazásához szükséges az is, hogy]

„c) a termék Közösség területéről való elhagyásának tényét a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság - az értékesített termék és a termékértékesítés teljesítését tanúsító számla eredeti példányának egyidejű bemutatása mellett - igazolja.”

(2) Az Áfa tv. 99. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti igazolás

a) az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatvány vagy más, az állami adóhatóság által engedélyezett, a (10) bekezdésben meghatározott adattartalmú nyomtatvány (a továbbiakban együtt: adó-visszaigénylő lap) záradékolásával és lebélyegzésével, vagy

b) a számla digitális bélyegzővel történő hitelesítésével (a továbbiakban: elektronikus igazolás)

történik.”

(3) Az Áfa tv. 99. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az (1) bekezdés c) pontja szerinti kiléptetést a vámhatóság az (1a) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint igazolja, az adó-visszaigénylő lap záradékolt és lebélyegzett második példányát a külföldi utastól bevonja.

(4) Az adómentesség érvényesítésének feltétele, hogy

a) a termék értékesítője birtokolja az adó-visszaigénylő lap (1a) bekezdés a) pontja szerint záradékolt és lebélyegzett első példányát vagy rendelkezésére álljon az elektronikus igazolás, és

b) ha a termékértékesítés teljesítésekor adó felszámítása történt, a felszámított adót a termék értékesítője - az (5)-(8) bekezdések szerint - a külföldi utas részére visszatérítse.”

(4) Az Áfa tv. 99. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az adó visszatéríttetése érdekében a külföldi utas, vagy meghatalmazottja a termék értékesítőjének

a) átadja az adó-visszaigénylő lap (1a) bekezdés a) pontja szerint záradékolt és lebélyegzett első példányát, továbbá bemutatja a termékértékesítés teljesítését tanúsító számla eredeti példányát, vagy

b) rendelkezésére bocsátja az elektronikus igazolást.”

28. § (1) Az Áfa tv. 107. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az adó alól a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha az)

„c) az alábbiaknak megfelelően:

ca) az Észak-atlanti Szerződés tagállamának belföldön állomásozó fegyveres ereje - ide nem értve a Magyar Honvédséget - részére történik, feltéve, hogy az a közös védelmi erőfeszítés keretében a fegyveres erő, illetve az azt kísérő polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgál;

cb) a Közösség Magyarországtól eltérő tagállamának belföldön állomásozó fegyveres ereje részére történik, és az a fegyveres erő vagy az azt kísérő polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgál, valamint e fegyveres erők a közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában vesznek részt;”

(2) Az Áfa tv. 107. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az adó alól a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha az)

„d) az alábbiaknak megfelelően:

da) belföldön kívül az Észak-atlanti Szerződés valamely más tagállamában állomásozó fegyveres erő részére történik, ideértve az ott állomásozó összes fegyveres erőt, de ide nem értve e tagállam saját fegyveres erejét, feltéve, hogy az a közös védelmi erőfeszítés keretében a fegyveres erő, illetve az azt kísérő polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgál;

db) a Közösség másik tagállamába irányul, a rendeltetési hely szerinti tagállamtól eltérő tagállam fegyveres ereje részére történik, és az a fegyveres erő vagy az azt kísérő polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgál, valamint e fegyveres erők a közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában vesznek részt.”

29. § Az Áfa tv. XI. Fejezete az „Az elektronikus felületek által elősegített termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra vonatkozó különös szabályok” alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:

„A pénzforgalmi szolgáltatók általános kötelezettségei

183/B. § Ezen alcím alkalmazásában:

1. pénzforgalmi szolgáltató: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 2. § 22. pontja szerinti pénzforgalmi szolgáltató a Magyar Nemzeti Bank és a kincstár kivételével;

2. pénzforgalmi szolgáltatás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdés 87. pont c)-f) alpontja szerinti pénzforgalmi szolgáltatás;

3. fizetés: a Pft. 2. § 7. pontjában meghatározott fizetési művelet, valamint a Hpt. 6. § (1) bekezdés 54. pontjában meghatározott készpénzátutalás;

4. fizető fél: a Pft. 2. § 9. pontjában meghatározott fizető fél;

5. kedvezményezett: a Pft. 2. § 12. pontjában meghatározott kedvezményezett;

6. fizetési számla: a Pft. 2. § 8. pontjában meghatározott fizetési számla;

7. IBAN: az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló 2012. március 14-i 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 2. cikk 15. pontjában meghatározott IBAN;

8. BIC: a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 16. pontjában meghatározott BIC.

183/C. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató nyilvántartást vezet az általa nyújtott pénzforgalmi szolgáltatás vonatkozásában a kedvezményezettekről és a fizetésekről. A nyilvántartási kötelezettség a határon átnyúló fizetésekhez kapcsolódóan nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásokra terjed ki. Határon átnyúló fizetésnek minősül, ha a fizető fél a Közösség egyik tagállamában, a kedvezményezett pedig a Közösség másik tagállamában, harmadik államban vagy harmadik állam területével egy tekintet alá eső területen helyezkedik el.

(2) A pénzforgalmi szolgáltató az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásából a tárgynegyedévet követő hónap végéig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére az adott naptári negyedév adatairól, feltéve, hogy az adott naptári negyedév során teljesített pénzforgalmi szolgáltatása keretében huszonötnél több, határon átnyúló fizetést nyújtott ugyanazon kedvezményezett számára. A pénzforgalmi szolgáltató adatszolgáltatását elektronikus formában az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon teljesíti.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott határon átnyúló fizetések számát tagállamonként, a 183/D. § (2) bekezdése szerinti azonosítók szerinti bontásban kell kiszámítani. Amennyiben a pénzforgalmi szolgáltatónak tudomása van arról, hogy a kedvezményezett több azonosítóval rendelkezik, a számítást a kedvezményezettre vonatkoztatva kell elvégezni.

(4) A (2) bekezdés szerinti kötelezettség arra a pénzforgalmi szolgáltatóra terjed ki, amely

a) belföldön székhellyel rendelkezik, vagy

b) az a) ponttól eltérő esetben, ha belföldön nyújt pénzforgalmi szolgáltatást.

(5) Az (1)-(2) bekezdés szerinti kötelezettség a kedvezményezett azon pénzforgalmi szolgáltatóit terheli, amelyek a Közösség területén helyezkednek el a pénzforgalmi szolgáltatót és elhelyezkedését egyértelműen azonosító BIC-kód vagy egyéb vállalatazonosító kód alapján. Amennyiben a kedvezményezett egyik pénzforgalmi szolgáltatója sem helyezkedik el a Közösség területén az említett kódok alapján, úgy az (1)-(2) bekezdés szerinti kötelezettség a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatóit terheli.

(6) A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatói a (2) bekezdés szerinti huszonöt, határon átnyúló fizetésre vonatkozó számítás során kötelesek figyelembe venni azokat az általuk nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásokat is, amelyek után nem ők, hanem a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatói kötelesek az (1)-(2) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésére.

(7) A pénzforgalmi szolgáltató az (1) bekezdés szerinti nyilvántartását köteles a fizetés időpontját magában foglaló naptári év végétől számított három naptári évig elektronikus formában megőrizni.

(8) A pénzforgalmi szolgáltató által szolgáltatott adatokat az állami adó- és vámhatóság a belföldön teljesített ügyletek után keletkező adófizetési kötelezettség ellenőrzéséhez használja fel.

183/D. § (1) A 183/C. § (1) bekezdése alkalmazásában a teljesítési helyre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül úgy kell tekinteni, hogy a fizető fél a Közösség azon tagállamában helyezkedik el, amelyre

a) a fizető fél fizetési számlájának IBAN-száma vagy bármely egyéb - a fizető felet egyértelműen azonosító és annak elhelyezkedését megadó - azonosító utal, vagy ilyen azonosító hiányában

b) a fizető fél nevében eljáró pénzforgalmi szolgáltatót egyértelműen azonosító és annak elhelyezkedését megadó BIC-kód vagy egyéb vállalatazonosító kód utal.

(2) A 183/C. § (1) bekezdése alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy a kedvezményezett a Közösség azon tagállamában, harmadik területen vagy harmadik országban helyezkedik el, amelyre

a) a kedvezményezett fizetési számlájának IBAN-száma vagy bármely egyéb - a kedvezményezettet egyértelműen azonosító és annak elhelyezkedését megadó - azonosító utal, vagy ilyen azonosító hiányában

b) a kedvezményezett nevében eljáró pénzforgalmi szolgáltatót egyértelműen azonosító és annak elhelyezkedését megadó BIC-kód vagy egyéb vállalatazonosító kód utal.

183/E. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató által vezetett 183/C. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a pénzforgalmi szolgáltatót egyértelműen azonosító BIC-kód vagy egyéb vállalatazonosító kód,

b) a kedvezményezett neve vagy a kedvezményezett vállalkozás neve, ahogy az a pénzforgalmi szolgáltató nyilvántartásában szerepel,

c) a kedvezményezett bármely adószáma vagy egyéb nemzeti adóazonosítója, ha az rendelkezésre áll,

d) a kedvezményezett IBAN-száma vagy - ha az IBAN-szám nem áll rendelkezésre - bármely egyéb azonosító, amely egyértelműen azonosítja a kedvezményezettet, és megadja annak elhelyezkedését,

e) a kedvezményezett nevében eljáró pénzforgalmi szolgáltatót egyértelműen azonosító és annak elhelyezkedését megadó BIC-kód vagy egyéb vállalatazonosító kód, amennyiben a kedvezményezett úgy fogad pénzösszeget, hogy nem rendelkezik fizetési számlával,

f) a kedvezményezett címe, ha az rendelkezésre áll, ahogy az a pénzforgalmi szolgáltató nyilvántartásában szerepel,

g) a 183/C. § (1) bekezdése szerinti határon átnyúló fizetés adatai,

h) a g) pont szerinti határon átnyúló fizetésre vonatkozó visszafizetésekként azonosított fizetések adatai.

(2) Az (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti adatoknak a következőket kell tartalmazniuk:

a) a fizetés vagy a visszafizetés dátuma és időpontja,

b) a fizetés vagy a visszafizetés összege és pénzneme,

c) a kedvezményezett által vagy a kedvezményezett nevében fogadott fizetés kezdeményezésének helye szerinti tagállam, adott esetben a visszafizetés rendeltetési helye szerinti tagállam, valamint a fizetés vagy a visszafizetés kezdeményezése vagy rendeltetése helyének meghatározásához felhasznált információ a 183/D. § szerint,

d) bármilyen hivatkozás, amely egyértelműen azonosítja a fizetést,

e) adott esetben információ arról, hogy a fizetést a kereskedő fizikai létesítményében kezdeményezték-e.”

30. § Az Áfa tv. 253/ZA. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„253/ZA. § (1) A címzettől beszedett adót, valamint az adóbeszedésre kötelezettet a 253/Y. § (3)-(4) bekezdése szerint terhelő adó összegét az adóbeszedésre kötelezett elektronikus úton, havi gyakorisággal az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon vallja be a (2) bekezdésben meghatározott határidőig. A bevallás tartalmazza a vámjogi szabad forgalomba bocsátott termékek adóalapját és ezen termékek után fizetendő adóból a beszedett adó, valamint az adóbeszedésre kötelezettet a 253/Y. § (3)-(4) bekezdése szerint terhelő adó összegét. A termék adóalapját és a beszedett adót azon naptári hónapról benyújtandó bevallásban kell feltüntetni, amelyikben a vámjogi szabadforgalomba bocsátott termékre jutó adó beszedése megtörtént. Ha az adóbeszedésre kötelezettet a 253/Y. § (3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettség terheli, a termék adóalapját és az adót azon naptári hónapról benyújtandó bevallásban kell feltüntetni, amikor az adott terméket a címzett rendelkezésére bocsátotta. Ha a termék megsemmisült, ellopták vagy elveszett, a termék adóalapját, valamint - ha az adóbeszedésre kötelezettet a 253/Y. § (4) bekezdése szerint adófizetési kötelezettség terheli - az adót azon naptári hónapról benyújtandó bevallásban kell feltüntetni, amikor megállapították, hogy a termék megsemmisült, ellopták vagy elveszett, de legkésőbb a megsemmisült, ellopott vagy elveszett termék szabadforgalomba bocsátása időpontját követő harmadik hónapról benyújtott bevallásban.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adót havonta, az import vám megfizetésére vonatkozó határidőre vonatkozó szabályok szerint kell megfizetni.

(3) Az adóbeszedésre kötelezettnek ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó ügyletekről nyilvántartást kell vezetnie, amelyet az adófizetési kötelezettség keletkezésének évét követő öt naptári évig meg kell őriznie. A nyilvántartás tartalmazza

a) az ezen fejezet szerinti adófizetési kötelezettség alapjául szolgáló, vám-árunyilatkozaton szereplő adatokat,

b) a címzett nevét, elérhetőségét,

c) a címzett által átvett küldemény azonosítására vonatkozó adatokat,

d) a címzett által át nem vett, a Közösség területén kívülre igazoltan visszaküldött küldemény azonosítására vonatkozó adatokat,

e) a címzett által át nem vett, a d) pont alá nem tartozó küldemény azonosítására vonatkozó adatokat, és

f) a címzett részére történő kézbesítést megelőzően megsemmisült, elveszett vagy ellopott küldemény azonosítására vonatkozó adatokat.

(4) A nyilvántartást kérésre elektronikus úton az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére kell bocsátani.”

31. § Az Áfa tv. 257/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„257/G. § (1) Az adóalany - a 178. § (1a) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a 4/A. számú mellékletben, valamint a 10. számú mellékletben meghatározottak szerint adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére.

(2) A 10. számú melléklet és a 178. § (1a) bekezdés szerinti adatokat az állami adó- és vámhatóság az Air. szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához, a 184. § (2) bekezdésében és jogszabályban meghatározott egyéb feladata ellátásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül.”

32. § (1) Az Áfa tv. 257/J. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az Áfa tv. 257/J. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az adóalany a kérelmet az állami adóhatósághoz írásban terjeszti elő - a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel - legkésőbb 6 hónappal az adómegállapításhoz való jog elévülését megelőzően. Az adóalany e kérelem előterjesztésére a folyamatban lévő adóhatósági ellenőrzés során is jogosult. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(2a) Ha a kérelem benyújtását megalapozó ok bekövetkezésének időpontja az adómegállapításhoz való jog elévülését megelőző 6 hónapon belüli, vagy az adómegállapításhoz való jog elévülését követi, akkor az adóalany a kérelmet az ok bekövetkezésének időpontjától számított egy éven belül terjesztheti elő. Ha a kérelem benyújtását megalapozó ok bekövetkezésének időpontja az adómegállapításhoz való jog elévülését követi, az adóalany az őt terhelő előzetesen felszámított adó összegének visszatérítését csak kivételesen méltányolható esetben kérelmezheti. Kivételesen méltányolhatónak e tekintetben az olyan eset minősül, amikor a kérelem benyújtását megalapozó ok az adóalany által folytatott gazdasági tevékenység sajátosságából fakadóan következik be az adómegállapításhoz való jog elévülését követően. Az adóalany a kérelemben bemutatja a kérelem benyújtását megalapozó okot és az ok bekövetkeztének időpontját. Az adóalany e kérelem előterjesztésére a folyamatban levő adóhatósági ellenőrzés során is jogosult. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.”

(2) Az Áfa tv. 257/K. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az Áfa tv. 257/K. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az adóalany a kérelmet az állami adóhatósághoz írásban terjeszti elő - a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel - legkésőbb 6 hónappal az adómegállapításhoz való jog elévülését megelőzően. Az adóalany e kérelem előterjesztésére a folyamatban lévő adóhatósági ellenőrzés során is jogosult. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(2a) Ha a kérelem benyújtását megalapozó ok bekövetkezésének időpontja az adómegállapításhoz való jog elévülését megelőző 6 hónapon belüli, vagy az adómegállapításhoz való jog elévülését követi, akkor az adóalany a kérelmet az ok bekövetkezésének időpontjától számított egy éven belül terjesztheti elő. Ha a kérelem benyújtását megalapozó ok bekövetkezésének időpontja az adómegállapításhoz való jog elévülését követi, az adóalany az általa megállapított fizetendő adó összegének visszatérítését csak kivételesen méltányolható esetben kérelmezheti. Kivételesen méltányolhatónak e tekintetben az olyan eset minősül, amikor a kérelem benyújtását megalapozó ok az adóalany által folytatott gazdasági tevékenység sajátosságából fakadóan következik be az adómegállapításhoz való jog elévülését követően. Az adóalany a kérelemben bemutatja a kérelem benyújtását megalapozó okot és az ok bekövetkeztének időpontját. Az adóalany e kérelem előterjesztésére a folyamatban levő adóhatósági ellenőrzés során is jogosult. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.”

33. § Az Áfa tv. „Különös adóvisszatérítés” alcíme a következő 257/L. §-sal egészül ki:

„257/L. § (1) A 257/K. §-tól eltérően, ha a behajthatatlan követelésként történő elszámolásra alapot adó ok bekövetkezésének időpontjában a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után keletkező adó megállapításához való jog elévült, az adóalany kérelmezheti a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével megegyező összegre jutó, a költségvetés felé megfizetett adó visszatérítését a következő feltételek együttes teljesülése esetén:

a) az adó alapjának csökkentésére a 77. § (7) bekezdés a), c), h) és i) pontjában, valamint (9) és (11) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, azzal, hogy az adóalany a 77. § (9) bekezdésében foglaltakról a kérelemben nyilatkozik,

b) a kérelem benyújtásakor a behajthatatlan követelésként történő elszámolásra alapot adó ok bekövetkezésének időpontjától kezdődően legfeljebb egy év telt el.

(2) Az adóalany az (1) bekezdés szerinti kérelmet az állami adóhatósághoz írásban terjeszti elő a behajthatatlan követelésként történő elszámolásra alapot adó ok időpontjától számított egy éven belül. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Az adóalany e kérelem előterjesztésére a folyamatban levő adóhatósági ellenőrzés során is jogosult.

(3) A kérelemben az adóalany bemutatja az (1) bekezdésben foglaltaknak való megfelelést.

(4) A kérelemről az állami adóhatóság a kérelem beérkezésétől számított 6 hónapon belül dönt.

(5) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján történő adó-visszatérítést követően a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója részére a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészét vagy annak egy részét megtérítik, az adóalany köteles a megtérítés időpontját magában foglaló adómegállapítási időszakra benyújtott bevallásában fizetendő adót növelő tételként szerepeltetni a megtérített ellenérték vagy részellenérték adót nem tartalmazó összegével megegyező összegre jutó adó összegét.”

34. § (1) Az Áfa tv. 268. § g) pontja a következő gr) alponttal egészül ki:

[Ez a törvény - az Art.-vel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről, valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:]

gr) A Tanács (EU) 2020/1756 irányelve (2020. november 20.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek az észak-írországi adóalanyok azonosítása tekintetében történő módosításáról.”

(2) Az Áfa tv. 268. § a következő l) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény - az Art.-vel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„l) a Tanács (EU) 2019/2235 irányelve (2019. december 16.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek és a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló 2008/118/EK irányelvnek az uniós keretben végzett védelmi feladatok tekintetében történő módosításáról.”

(3) Az Áfa tv. 268. § g) pontja a következő gs) alponttal egészül ki:

[Ez a törvény - az Art.-vel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről, valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:]

gs) a Tanács (EU) 2020/284 irányelve (2020. február 18.) a 2006/112/EK irányelvnek a pénzforgalmi szolgáltatók számára egyes kötelezettségek bevezetése tekintetében történő módosításáról.”

35. § Az Áfa tv. 345. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„345. § E törvénynek a Mód11 törvénnyel megállapított 12/B. §, 12/C. §, 253/E. § (4)-(5) bekezdését, 253/F-253/G. §-át, 253/J. § (5)-(7) bekezdését, 253/K-253/O. §-át, 253/S. §-át, 253/T. § (9)-(13) bekezdését, 253/U-253/Z. §-át és az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 253/ZA. §-át 2021. július 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy az adóalany a 253/X. § szerinti döntéséről ezen rendelkezés hatálybalépésének időpontjától kezdődően tehet az állami adó- és vámhatóság felé bejelentést.”

36. § (1) Az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 349. §-sal egészül ki:

„349. § E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel módosított 77. § (7) bekezdése azokban az esetekben is alkalmazható, amikor a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontja az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény hatálybalépésének napját megelőzi, de 2015. december 31. napját követő időpontra esik.”

(2) Az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 350. §-sal egészül ki:

„350. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 257/J. § (2a) bekezdése és 257/K. § (2a) bekezdése olyan kérelmek esetében alkalmazható, amelyek vonatkozásában a kérelem benyújtását megalapozó ok a 257/J. § (2a) bekezdése és 257/K. § (2a) bekezdése hatálybalépésének napján vagy azt követően következett be.

(2) Az adóalany az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 257/J. § (2a) bekezdés és 257/K. § (2a) bekezdés hatálybalépésének időpontjában folyamatban levő adóhatósági ellenőrzés során is jogosult a kérelem benyújtására az (1) bekezdéssel összhangban.”

(3) Az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 351. §-sal egészül ki:

„351. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 257/L. §-a olyan kérelmek esetében alkalmazható, amelyek vonatkozásában a 257/L. § szerinti, behajthatatlan követelésként történő elszámolásra alapot adó ok

a) a 257/L. § hatálybalépésének napján vagy azt követően következett be, vagy

b) a 257/L. § hatálybalépését megelőzően következett be, de a hatálybalépés időpontjában a 257/L. § (1) bekezdésben hivatkozott jogvesztő határidő még nem telt el, feltéve, hogy ebben az esetben a kérelmet a hatálybalépéstől számított 180 napos jogvesztő határidőn belül benyújtja az adóalany.

(2) Az adóalany az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 257/L. § hatálybalépésének időpontjában folyamatban levő adóhatósági ellenőrzés során is jogosult a kérelem benyújtására az (1) bekezdéssel összhangban.”

(4) Az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 352. §-sal egészül ki:

„352. § A 8/A. számú melléklet 6. pontja szerinti államban letelepedett adóalanyok tekintetében a XVIII. Fejezet szerinti adó-visszatérítést azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2021. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.”

(5) Az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 353. §-sal egészül ki:

„353. § Az Áfa tv. 8/A. számú mellékletének az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 6. pontja alapján adó-visszatéríttetési jog azon ügyletek tekintetében gyakorolható utoljára, amelyek teljesítési időpontja nem későbbi, mint az e pontban megjelölt állam vonatkozásában a viszonosság megszüntetéséről szóló, az adópolitikáért felelős miniszter egyedi határozatának közzétételét követő 30. nap.”

37. § Az Áfa tv.

1. 85. § (1) bekezdés i) pontjában a „felnőttképző vagy” szövegrész helyébe a „felnőttképző, a szakképzésről szóló törvény szerinti akkreditált vizsgaközpont, ennek hiányában a szakmai vizsgát, illetve a képesítő vizsgát a szakképzésről szóló törvény szerint megszervező személy vagy”,

2. 99. § (2) bekezdésében az „Az adómentesség érvényesítése érdekében a termék értékesítőjének a számlakibocsátás mellett” szövegrész helyébe az „Adó-visszaigénylő lap alkalmazása esetén az adómentesség érvényesítése érdekében a termék értékesítőjének a számlakibocsátás mellett”,

3. 99. § (8) bekezdésében az „A termék értékesítője köteles egyúttal gondoskodni arról is” szövegrész helyébe az „Adó-visszaigénylő lap alkalmazása esetén a termék értékesítője köteles egyúttal gondoskodni arról is”,

4. 178. § (1a) bekezdésében az „A nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany - jogszabály szerint - rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére, amely adatokat az állami adó- és vámhatóság kizárólag az Air. szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához törvényben meghatározott feladatai ellátásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül.” szövegrész helyébe az „A nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany - jogszabály szerint - rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére.”

szöveg lép.

38. § Az Áfa tv. 8/A. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

39. § Hatályát veszti az Áfa tv.

a) 77. § (7) bekezdés d)-g) pontja,

b) 8/A. számú melléklet 6. pontja.

4. Az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló 2008. évi LXVIII. törvény módosítása

40. § Az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló 2008. évi LXVIII. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontja a következő ah)-ai) alponttal egészül ki:

(Mentes az adó alól a harmadik államból vagy az azzal egy tekintet alá eső területről belföldre beutazó utas személyi poggyászában levő termék vagy termékek nem kereskedelmi jellegű importja, ha a mennyiség személyenként nem haladja meg

dohánytermékek körében:)

ah) a füst nélküli dohányterméknél légi utas esetében a 125 grammot, egyéb utas esetében a 25 grammot,

ai) a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú terméknél légi utas esetében a 125 grammot, egyéb utas esetében a 25 grammot;”

5. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása

41. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 952/2013/EU rendelet) 5. cikk 24. pontjában meghatározott nem uniós áruk vámjogi státuszával rendelkező jövedéki termékre e törvény adózatlan jövedéki termékek engedéllyel történő előállítására és tárolására, a jövedéki termékek adófelfüggesztési eljárás keretében történő szállítására és a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek szállítására és adóztatására vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”

42. § (1) A Jöt. 3. § (1) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„2. adófelfüggesztési eljárás: a jövedéki termék előállítására, birtoklására, tárolására vagy szállítására alkalmazott, az adófizetési kötelezettséget felfüggesztő adóeljárás;”

(2) A Jöt. 3. § (1) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„4. adóraktár: az adóraktár engedélyese által működtetett, jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás keretében történő előállítására, birtoklására, tárolására, felhasználására más termék előállításához, feladására és átvételére, továbbá másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal belföldre feladott jövedéki termék átvételére és szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék, kereskedelmi céllal másik tagállamba történő feladására szolgáló,

a) fizikailag, így különösen fallal, kerítéssel, mérési ponttal elkülönített, egy technológiai egységet képező, belföldön található üzem, raktár, amely megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek,

b) egy másik tagállam jogszabálya vagy illetékes hatósága által az adóraktár engedélyezésére meghatározott feltételeknek megfelelő hely;”

(3) A Jöt. 3. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„6. AHK-szám: az e-TKO és az e-EKO egyedi adminisztratív hivatkozási kódja;”

(4) A Jöt. 3. § (1) bekezdés 8-9. pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„8. bejegyzett feladó: az állami adó- és vámhatóság vagy egy másik tagállam illetékes hatósága által kiadott engedély birtokában harmadik országból behozott jövedéki terméket adófelfüggesztési eljárás keretében, valamint szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal szállított jövedéki terméket másik tagállamba feladni jogosult személy;

9. bejegyzett kereskedő: az állami adó- és vámhatóság vagy egy másik tagállam illetékes hatósága által kiadott engedély birtokában másik tagállamból adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki termék, valamint másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék átvételére jogosult személy;”

(5) A Jöt. 3. § (1) bekezdés 13-16. pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„13. e-EKO: szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék feladója által az uniós számítógépes rendszerben kiállított, AHK-számmal ellátott elektronikus okmány;

14. elektronikus átvételi elismervény: az e-TKO-val vagy e-EKO-val feladott jövedéki termék címzettje által a jövedéki termék átvételéről az uniós számítógépes rendszerben kiállított elektronikus okmány;

15. elektronikus kiviteli elismervény: az e-TKO-val harmadik országba történő kiszállítás céljára feladott jövedéki termék harmadik országba történt kiléptetéséről a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatósága (belföldön az állami adó- és vámhatóság) által az uniós számítógépes rendszerben kiállított elektronikus okmány;

16. eseti bejegyzett kereskedő: az állami adó- és vámhatóság vagy egy másik tagállam illetékes hatósága által kiadott engedély, másik tagállam illetékes hatóságának bejegyzése birtokában másik tagállamból adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki terméket, valamint másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal szállított jövedéki terméket egy alkalommal átvenni jogosult személy;”

(6) A Jöt. 3. § (1) bekezdése a következő 16a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„16a. eseti igazolt feladó: az állami adó- és vámhatóság által kiadott engedély vagy egy másik tagállam illetékes hatóságának bejegyzése birtokában a szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméket másik tagállamba kereskedelmi céllal egy alkalommal feladni jogosult személy;”

(7) A Jöt. 3. § (1) bekezdés 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„17. e-TKO: adófelfüggesztési eljárás alatt álló jövedéki termék feladója által az uniós számítógépes rendszerben kiállított, AHK-számmal ellátott elektronikus okmány;”

(8) A Jöt. 3. § (1) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„18. Európai Unió: az Európai Unióról szóló szerződésben meghatározott tagállamok területe, Észak-Írország, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága ciprusi felségterületei (Akrotiri és Dhekelia), azzal az eltéréssel, hogy

a) nem tekintendők a tagállamhoz tartozónak

aa) a Németországi Szövetségi Köztársaság esetében Helgoland szigete és Büsingen területe, az Olasz Köztársaság esetében Livigno, a Spanyol Királyság esetében Ceuta és Melilla területei, valamint

ab) a Francia Köztársaság esetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében, valamint 355. cikk (1) bekezdésében említett francia területek, a Spanyol Királyság esetében a Kanári-szigetek, a Finn Köztársaság esetében az Åland-szigetek, a Görög Köztársaság esetében az Athosz-hegy,

b) a Monacói Hercegség a Francia Köztársaság területéhez, Jungholz és Mittelberg (Kleines Walsertal) tartományok a Németországi Szövetségi Köztársaság területéhez, a San Marino Köztársaság az Olasz Köztársaság területéhez, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága ciprusi felségterületei (Akrotiri és Dhekelia) a Ciprusi Köztársaság területéhez tartozónak tekintendő;”

(9) A Jöt. 3. § (1) bekezdés 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„23. importálás: a jövedéki termékek vámjogi szabadforgalomba bocsátása a 952/2013/EU rendelet 201. cikkével összhangban;”

(10) A Jöt. 3. § (1) bekezdés 43. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában szabadforgalomba bocsátás:)

„d) jövedéki termék importálása, kivéve, ha a jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás alá kerül, és a jövedéki termék szabálytalan behozatala, kivéve, ha a vámtartozás a 952/2013/EU rendelet 124. cikke (1) bekezdés e), f), g), vagy k) pontja alapján kiegyenlítésre került;”

(11) A Jöt. 3. § (1) bekezdése a következő 43a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„43a. szabálytalan behozatal: olyan jövedéki terméknek az Európai Unió területére való behozatala, amelyeket nem bocsátottak a 952/2013/EU rendelet 201. cikkével összhangban szabad forgalomba, és amelyekre vonatkozóan a 952/2013/EU rendelet 79. cikk (1) bekezdésével összhangban vámtartozás keletkezett, illetve keletkezett volna, ha az áruk vámkötelesek lennének;”

(12) A Jöt. 3. § (1) bekezdés 46. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„46. uniós számítógépes rendszer: a jövedéki termékek szállításának és felügyeletének számítógépesítéséről szóló 2020. január 15-i 2020/263/EU európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti, az Európai Bizottság és a tagállamok illetékes hatóságai által működtetett számítógépes rendszer;”

(13) A Jöt. 3. § (3) bekezdés 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)

„17. kisüzemi sörfőzde: évente legfeljebb 200 ezer hektoliter sört előállító, más sörgyártó üzemtől jogilag és gazdaságilag független, más sörgyártó üzemtől elkülönült telephelyet használó, nem licencia alapján működő adóraktár, továbbá sörgyártó üzemek együttműködése esetén az az évente legfeljebb 200 ezer hektoliter sört előállító sörgyártó üzem, amelynek a vele jogi és gazdasági kapcsolatban lévő másik sörgyártó üzemével összesített éves termelése nem haladja meg a 200 ezer hektoliter sört;”

43. § A Jöt. 6. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Adókötelezettség keletkezik, ha)

„b) a jövedéki terméket importálják vagy szabálytalanul behozzák,”

44. § A Jöt. 7. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja)

„a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az az időpont, amikor a jövedéki terméket az adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő, az eseti bejegyzett kereskedő vagy a jövedéki engedélyes kereskedő átveszi,”

45. § (1) A Jöt. 9. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(Mentesül az adófizetési kötelezettség alól)

„n) az adóraktár engedélyese és a jövedéki terméket átvevő adómentességre jogosult az Észak-atlanti Szerződésben részes állam fegyveres erői - kivéve az adóraktár helye szerinti tagállam fegyveres erejét -, polgári állománya és étterme, kantinja részére, valamint a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a szerződésben részes, az adó alól mentesített állam fegyveres erői - kivéve az adóraktár helye szerinti tagállam fegyveres erejét -, polgári állománya részére átadott jövedéki termékre.”

(2) A Jöt. 9. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Mentesül az adófizetési kötelezettség alól)

„o) az adóraktár engedélyese és a jövedéki terméket átvevő adómentességre jogosult a tagállam közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában részt vevő fegyveres erői - kivéve az adóraktár helye szerinti tagállam fegyveres erejét -, polgári állománya és étterme, kantinja részére átadott jövedéki termékre.”

(3) A Jöt. 9. § (4) és (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Az állami adó- és vámhatóság

a) a benyújtott bizonyítékok alapján bírálja el, hogy milyen mennyiség minősül a 3. § (1) bekezdés 45. pont a) alpontja szerint teljesen megsemmisültnek vagy helyrehozhatatlanul károsodottnak,

b) legfeljebb az uniós jogszabályban vagy ennek eltérő rendelkezése hiányában a végrehajtási rendeletben, csendes és habzóbor esetében az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott mértéket ismeri el a 3. § (1) bekezdés 45. pont b) alpontja szerinti hiányként.

(4a) Az állami adó- és vámhatóság kérelemre és hivatalból előírhatja a (4) bekezdés b) pontjában a végrehajtási rendeletben vagy az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározottól eltérő elismert mennyiségű hiány alkalmazását, ha azt a tevékenység jellege vagy a műszaki-technológiai feltételek indokolják, a helyszíni mérés adatai, az állami adó- és vámhatóság által szükségesnek tartott esetben az állami adó- és vámhatóság jelenlétében elvégzett próbagyártás, valamint szükség esetén szakértői vélemény alátámasztja.”

46. § (1) A Jöt. 12. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megfizetett adó visszaigénylésére jogosult)

„d) a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék belföldről, kereskedelmi céllal másik tagállamba történő szállítása esetén a terméket feladó adóraktár engedélyes, jövedéki engedélyes kereskedő, bejegyzett feladó, kisüzemi bortermelő vagy eseti igazolt feladó, a szállítás 62. § (14) bekezdése szerinti befejezését követően,”

(2) A Jöt. 12. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megfizetett adó visszaigénylésére jogosult)

„f) a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék belföldről, kereskedelmi céllal másik tagállamba történő szállítása esetén a terméket feladó adóraktár engedélyes, jövedéki engedélyes kereskedő, bejegyzett feladó, kisüzemi bortermelő vagy eseti igazolt feladó és a csomagküldő kereskedő, ha a szállítás során a nem belföldön elkövetett szabálytalanságot követően a 11. § szerint megfizették a jövedéki adót és erről bemutatja a másik tagállam illetékes hatóságának igazolását,”

47. § A Jöt. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami adó- és vámhatóság az engedély iránti kérelmet 30 napon belül, az eseti bejegyzett kereskedő, az eseti igazolt feladó és a bejegyzett feladó esetében 15 napon belül bírálja el, amelyet az állami adó- és vámhatóság kivételesen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthat.”

48. § A Jöt. 15. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha az engedély felfüggesztésére okot adó körülményt az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus rendszer észleli, az elektronikus rendszer automatikus intézkedése útján megtagadja az elektronikus átvételi elismervény továbbítását, az e-TKO és az e-EKO tervezet jóváhagyását, továbbítását, valamint erről értesíti az engedélyest.”

49. § (1) A Jöt. 18. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamból, kereskedelmi céllal belföldre történő szállítása esetén az adófizetésre kötelezett személy a termékek feladását megelőzően a belföldön keletkező adófizetési kötelezettségnek megfelelő összegben jövedéki biztosítékot nyújt. E fejezet alkalmazásában szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamból, kereskedelmi céllal belföldre történő szállításának minősül a töltőfolyadék, az új dohánytermék-kategóriák, a füst nélküli dohánytermék és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék kereskedelmi célú belföldre szállítása is.”

(2) A Jöt. 18. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Kérelemre engedélyezhető, hogy a jövedéki biztosítékot

a) adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás esetén az adóraktár engedélyese vagy a bejegyzett feladó helyett a címzett,

b) szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamból, kereskedelmi céllal belföldre történő szállítása esetén az adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő, az eseti bejegyzett kereskedő és a jövedéki engedélyes kereskedő helyett a feladó,

a fuvarozó, a jövedéki termék tulajdonosa vagy azok közül több személy együttesen, továbbá készfizető kezesség esetén a (16) bekezdés szerinti kezességvállalási engedéllyel rendelkező személy nyújtsa.”

(3) A Jöt. 18. §-a a következő (13a) bekezdéssel egészül ki:

„(13a) Szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamból, kereskedelmi céllal belföldre történő szállítása esetén a jövedéki biztosíték

a) az adófizetési kötelezettség teljesítését követően, vagy

b) ha az adófizetésre kötelezett személy az adófizetési kötelezettség alól a jövedéki termék teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása miatt mentesül, a mentesüléskor, vagy

c) a 3. § (1) bekezdés 44. pont c) alpontja szerinti szabálytalanság esetén a jövedéki adó másik tagállamban történt igazoltan megfizetésekor

szabadul fel vagy használható fel ismételten.”

(4) A Jöt. 18. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(16) Az (1) és (1a) bekezdés szerinti adókockázatért vagy annak meghatározott részéért az vállalhat készfizető kezességet, aki rendelkezik az állami adó- és vámhatóság által a (17) bekezdésben meghatározott feltételekkel kiadott, hatályos kezességvállalási engedéllyel, amely tartalmazza a kezességgel összességében vállalható legmagasabb összeghatárt, valamint az engedély időbeli hatályát.”

50. § (1) A Jöt. 21. § (1) bekezdés b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

[Az adóraktár engedélyese által nyújtott jövedéki biztosíték összegének a 81. § szerinti adóelőleg összegével csökkentve - a 18. § (12) bekezdése szerinti kivétellel - el kell érnie]

„b) azon jövedéki termékek adótartalmának összegét, amelyeket az 53. § (2) bekezdése szerint elkezdődött, de az 53. § (3) bekezdése szerint még be nem fejeződött adófelfüggesztési eljárás keretében - az energiatermékek csővezetékes szállításának kivételével - szállítanak,

c) a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal az adóraktár engedélyese részére feladott, de még át nem vett jövedéki termékek adótartalmának összegét és

d) az adóraktár engedélyesét terhelő, meg nem fizetett adófizetési kötelezettség összegét.”

(2) A Jöt. 21. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adóraktár engedélyese által nyújtandó jövedéki biztosíték összege)

„a) ha egy hónapra vetítve átlagosan az adófelfüggesztési eljárás keretében általa feladott, a szabadforgalomba bocsátott és az adófizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményező célra kiszolgált jövedéki termékek mennyiségének legalább 75%-át az adóraktár engedélyese állította elő, vagy ha egy hónapra vetítve átlagosan az általa adófelfüggesztési eljárás keretében átvett és a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal feladott és általa átvett jövedéki termékek mennyiségének legalább 75%-át adófizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményező célra használta fel, az adóraktári engedéllyel 2 éve folytatott tevékenység esetén 10%-kal, majd évente további 10%-kal, de legfeljebb 80%-kal,”

(csökken.)

(3) A Jöt. 21. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) E § alkalmazásában jövedéki termék előállítását végzi az adóraktár engedélyese minden olyan esetben, amikor az adófelfüggesztési eljárás keretében szállított és a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal feladott jövedéki termék átvételét követő, változatlan összetételben történő tárolásán, adófizetési kötelezettséget keletkeztető felhasználásán, valamint másik tagállamba történő feladásán vagy szabadforgalomba bocsátásán kívüli tevékenységet végez a jövedéki termékkel vagy terméken.”

51. § (1) A Jöt. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adatszolgáltatásának nem kell kiterjednie az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatokra, ideértve a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat is, ha az adóraktár engedélyese a jövedéki termék belföldi címzett részére történő szabadforgalomba bocsátásáról a szállítólevél adattartalmával megegyező, és a végrehajtási rendeletben meghatározott adatokkal kiegészített adatokat, a szabadforgalomba bocsátással egyidejűleg megküldi az állami adó- és vámhatóságnak.”

(2) A Jöt. 24. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adóraktár engedélyese)

„b) a 21. § (7) bekezdése szerinti összegű biztosíték nyújtása esetén a jövedéki termék belföldi címzett részére történő szabadforgalomba bocsátásáról a szállítólevél adattartalmával megegyező adatokat a szabadforgalomba bocsátással egyidejűleg küldi meg az állami adó- és vámhatóságnak.”

(3) A Jöt. 24. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az adóraktár engedélyese az elektronikus átvételi elismervény kiállítását követően a jövedéki terméket haladéktalanul felveszi az elektronikus nyilvántartásába, az adófelfüggesztés alatt álló készletébe.”

52. § A Jöt. 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bejegyzett kereskedő által nyújtott jövedéki biztosíték összegének el kell érnie az adófelfüggesztési eljárás keretében, valamint a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal szállított, átvett azon jövedéki termékek adótartalmának összegét, amelyek után a bejegyzett kereskedő az adót nem fizette meg.”

53. § A Jöt. 26. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Eseti bejegyzett kereskedői engedélyre - az engedélyek megadásának általános szabályaitól eltérően - olyan személy jogosult)

„c) aki az adófelfüggesztési eljárás keretében, valamint a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal szállított, átvett jövedéki termékek adótartalmával megegyező összegű jövedéki biztosítékot nyújt.”

54. § A Jöt. a következő 20/A. alcímmel egészül ki:

„20/A. Eseti igazolt feladó

27/A. § Eseti igazolt feladói engedélyre - az engedélyek megadásának általános szabályaitól eltérően - olyan személy jogosult

a) aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, és

b) akinek nincs meg nem fizetett köztartozása, társadalombiztosításijárulék-tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek.”

55. § A Jöt. 28. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, a jövedéki engedélyes kereskedő részére feladott jövedéki termékek adótartamára nyújtandó jövedéki biztosíték összege meghaladja az (1)-(3) bekezdés alapján nyújtandó biztosíték összegét, a jövedéki biztosítékot a szállítás megkezdése előtt ki kell egészíteni a jövedéki termék adótartamára nyújtandó biztosítéki összeg erejéig.”

56. § A Jöt. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A jövedéki engedélyes kereskedő a beszerzéseiről és a készletében csökkenést eredményező eseményekről, valamint a napi zárókészletéről - telephelyenként - folyamatosan elektronikus nyilvántartást vezet, amelyből a tárgyhóra vonatkozóan a végrehajtási rendelet szerinti adattartalmú adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére a tárgyhót követő hónap 12. napjáig, amelynek nem kell kiterjednie az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatokra.”

57. § A Jöt. 24. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. Csomagküldő kereskedelem

35. § (1) Belföldről másik tagállamba irányuló csomagküldő kereskedelem végzéséhez állami adó- és vámhatósági nyilvántartásba vétel szükséges a csomagküldő kereskedő számára.

(2) Másik tagállamból belföldre irányuló csomagküldő kereskedelem végzéséhez a csomagküldő kereskedő állami adó- és vámhatóság általi nyilvántartásba vétele vagy belföldi székhelyű, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartásba vett adóügyi képviselő megbízása szükséges.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a csomagküldő kereskedőt vagy a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjét az állami adó- és vámhatóság abban az esetben veszi nyilvántartásba, ha a csomagküldő kereskedő vagy az adóügyi képviselő a 14. § (1) bekezdés c), d), és g) pontja szerinti feltételeket teljesíti.”

58. § A Jöt. 53. § (1) bekezdés d) pontja a következő dd) alponttal egészül ki:

(Jövedéki terméket az Európai Unió területén adófelfüggesztési eljárás keretében szállíthat - ideértve azt az esetet is, ha a terméket harmadik országon keresztül szállítják - az adóraktár engedélyese adóraktárból vagy bejegyzett feladó az importálás helyéről

másik tagállambeli)

dd) a tagállam közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában részt vevő fegyveres erői - kivéve az adóraktár helye szerinti tagállam fegyveres erejét -, polgári állománya és étterme, kantinja”

(számára.)

59. § (1) A Jöt. 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a)-(1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Az egyik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamba kereskedelmi céllal e-EKO-val szállítható.

(1a) Szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket kereskedelmi céllal belföldről másik tagállamba adóraktár engedélyese, bejegyzett feladó, eseti igazolt feladó, jövedéki engedélyes kereskedő és kisüzemi bortermelő adhat fel.

(1b) Másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket kereskedelmi céllal adóraktár engedélyese, bejegyzett kereskedő, eseti bejegyzett kereskedő és jövedéki engedélyes kereskedő vehet át belföldön.

(1c) A kereskedelmi célú szállítás akkor kezdődik, amikor a jövedéki termék belföldön elhagyja az adóraktár területét, a jövedéki engedélyes kereskedő telephelyét, az eseti igazolt feladó, illetve a bejegyzett feladó feladási helyét vagy másik tagállamban az illetékes hatóság által bejegyzett személy telephelyét.

(1d) A kereskedelmi célú szállítás akkor fejeződik be, amikor a jövedéki terméket belföldön az adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő, az eseti bejegyzett kereskedő és a jövedéki engedélyes kereskedő, vagy másik tagállamban az illetékes hatóság által bejegyzett személy átveszi.”

(2) A Jöt. 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Kereskedelmi célúnak minősül az (1) bekezdés szerinti szállítás, ha a jövedéki terméket a másik tagállamban nem magánszemély veszi át vagy magánszemély a címzett, de a szállítás nem a (3) bekezdés vagy a 63. § rendelkezéseinek megfelelően történt.”

(3) A Jöt. 62. § (3) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nem kereskedelmi célú a szállítás, ha az egyik tagállamban szabadforgalomba bocsátott, megvásárolt jövedéki terméket a magánszemély saját felhasználására, saját maga szállítja másik tagállamba. Annak megállapítása érdekében, hogy a jövedéki termék magánszemély saját felhasználását szolgálja, az állami adó- és vámhatóság a következő szempontokat vizsgálja:”

(4) A Jöt. 62. § (4) bekezdése a következő l)-m) ponttal egészül ki:

[A (3) bekezdés f) pontja szerinti mennyiség]

„l) füst nélküli dohánytermék esetében 500 gramm,

m) dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék esetében 500 gramm.”

(5) A Jöt. 62. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A töltőfolyadék, az új dohánytermék-kategóriák, a füst nélküli dohánytermék és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék másik tagállamból, kereskedelmi céllal belföldre történő szállítása esetén az adófizetésre kötelezett személy a beszerzést megelőzően a beszerzésről - a jövedéki termék beszerzésének, mennyiségének és felhasználási céljának megjelölésével - értesíti az állami adó- és vámhatóságot. Ezekre a szállítmányokra a (7)-(14) bekezdést nem kell alkalmazni.

(7) A másik tagállamba szabadforgalomban, kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék feladása esetén az 54. § (2)-(3) bekezdését, (4) bekezdés a) pontját, (6) bekezdését és (7) bekezdés b) pontját kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy e-TKO alatt e-EKO-t, az adófelfüggesztési eljárás alatt pedig szabadforgalomban végzett kereskedelmi célú szállítást kell érteni, továbbá a rendeltetési hely csak ugyanazon tagállamon belüli, ugyanazon címzett által üzemeltetett szállítási helyre vagy a feladás helyére módosítható.”

(6) A Jöt. 62. §-a a következő (8)-(14) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A (7) bekezdéstől eltérően a töltőfolyadék, az új dohánytermék-kategóriák, a füst nélküli dohánytermék és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék szabadforgalomba bocsátása esetén az e-EKO nem kerül továbbításra a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságának. Ezen termékek esetén a szállítást az állami adó- és vámhatóság zárja le az uniós számítógépes rendszerben a termék címzett által történt átvételéről kiállított vagy a 61. § (3) bekezdés b) pontja szerinti igazolás alapján.

(9) Az állami adó- és vámhatóság a másik tagállam illetékes hatóságától kapott e-EKO-t megküldi a címzettnek.

(10) A másik tagállamból szabadforgalomban kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék átvétele esetében az 55. §-t kell alkalmazni.

(11) Az üzemszünet kezdetének és végének időpontjára az 58. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(12) A másik tagállamba szabadforgalomban kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék üzemszünet során történő feladása esetében az 58. § (2)-(6) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy e-TKO alatt e-EKO-t, az adófelfüggesztési eljárás alatt pedig szabadforgalomban végzett kereskedelmi célú szállítást kell érteni.

(13) A másik tagállamból szabadforgalomban kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék belföldi, üzemszünet során történő átvétele esetében az 59. §-t kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy e-TKO alatt e-EKO-t, az adófelfüggesztési eljárás alatt pedig szabadforgalomban végzett kereskedelmi célú szállítást kell érteni.

(14) A szabadforgalomban végzett szállítás befejeződését - figyelemmel a (13) bekezdésre is - az elektronikus átvételi elismervény igazolja, amelyre a 61. § (2) bekezdését, (3) bekezdés a) pontját és (4)-(5) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az adófelfüggesztési eljárás alatt szabadforgalomban végzett kereskedelmi célú szállítást kell érteni.”

60. § A Jöt. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„63. § (1) A jövedéki termék csomagküldő kereskedelem keretében belföldre szállítása esetén az adókötelezettséget és az adófizetési kötelezettséget a csomagküldő kereskedő vagy a csomagküldő kereskedő 35. § szerinti adóügyi képviselője teljesíti.

(2) A csomagküldő kereskedő vagy a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője minden belföldre küldött szállítmányt a belföldre történő feladás napján bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz.

(3) A csomagküldő kereskedőtől beszerzett jövedéki termék eredete csak a címzett nevére kiállított számlával igazolható.

(4) Az állami adó- és vámhatóság az adó megfizetéséről - kérésre - igazolást ad a csomagküldő kereskedőnek.

(5) A csomagküldő kereskedő vagy a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője által nyújtott jövedéki biztosíték felszabadul

a) az adófizetési kötelezettség teljesítését követően,

b) ha az adófizetésre kötelezett személy az adófizetési kötelezettség alól a jövedéki termék teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása miatt mentesül, vagy

c) ha a 3. § (1) bekezdés 44. pont c) alpontja szerinti szabálytalanság esetén a jövedéki adót másik tagállamban igazoltan megfizették.”

61. § A Jöt. 79. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a jövedéki engedélyes kereskedőnek a tárgyhóban nem keletkezett adófizetési kötelezettsége, akkor nem kell adóbevallást benyújtania.”

62. § A Jöt. 150. §-a a következő (33)-(35) bekezdéssel egészül ki:

„(33) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 3. § (3) bekezdés 17. pontját a hatálybalépésekor folyamatban lévő adóigazgatási eljárásokban is alkalmazni kell.

(34) Az állami adó- és vámhatóság a 2023. február 13-át megelőzően kiadott adóraktári engedélyt, jövedéki engedélyt, bejegyzett kereskedői engedélyt és bejegyzett feladói engedélyt 2023. február 13-i hatállyal kiegészíti a szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal másik tagállamba feladott, illetve másik tagállamból átvett jövedéki termékek szállításának lehetőségével, továbbá a 2023. február 13-át megelőzően nyilvántartásba vett kisüzemi bortermelő nyilvántartásba vételében szereplő adatokat 2023. február 13-i hatállyal kiegészíti a szabadforgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal másik tagállamba feladott jövedéki termékek szállításának lehetőségével.

(35) 2023. február 13-át megelőzően másik tagállamból adózottan feladott jövedéki termék átvételére a feladáskor hatályos szabályokat kell alkalmazni a jövedéki termék átvételéig, de legkésőbb 2023. december 31-ig.”

63. § (1) A Jöt. 152. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„a) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2019. december 19-i (EU) 2020/262 tanácsi irányelv,”

(2) A Jöt. 152. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„c) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83/EGK irányelv módosításáról szóló, 2020. július 29-i (EU) 2020/1151 tanácsi irányelvvel módosított, az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, 1992. október 19-i 92/83/EGK tanácsi irányelv,”

(3) A Jöt. 152. §-a következő i) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„i) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek és a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló 2008/118/EK irányelvnek az uniós keretben végzett védelmi feladatok tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. december 16-i (EU) 2019/2235 tanácsi irányelv.”

64. § A Jöt.

a) 3. § (1) bekezdés 38. pontjában a „da)-dc)” szövegrész helyébe a „da)-dd)” szöveg,

b) 3. § (1) bekezdés 44. pont g) alpontjában az „a vámjogszabályok megsértésével” szövegrész helyébe a „szabálytalan behozatal során” szöveg,

c) 8. § (1) bekezdés a) pontjában, 62. § (5) bekezdés b) pontjában, valamint 144. § (3) bekezdésében az „EKO” szövegrész helyébe az „e-EKO” szöveg,

d) 8. § (1) bekezdés o) pont oe) alpontjában a „szabálytalan importálásban” szövegrész helyébe a „szabálytalan behozatalban” szöveg,

e) 13. § (6) bekezdésében a „kantinját,” szövegrész helyébe a „kantinját, a tagállam közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában részt vevő fegyveres erejét, polgári állományát és éttermét, kantinját,” szöveg,

f) 19. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „állítható elő” szövegrész helyébe az „állítható elő, birtokolható” szöveg,

g) 24. § (2) bekezdésében b) pontjában az „a szabadforgalomba” szövegrész helyébe az „a belföldön szállítólevéllel szabadforgalomba” szöveg,

h) 42. §-ában az „adófelfüggesztési eljárás keretében szállító” szövegrész helyébe a „feladó” szöveg,

i) 51. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „2008. december 16-i 2008/118/EK tanácsi irányelv 40. cikke” szövegrész helyébe a „jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2019. december 19-i (EU) 2020/262 tanácsi irányelv 48. cikke” szöveg,

  Vissza az oldal tetejére