i) 51. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „2008. december 16-i 2008/118/EK tanácsi irányelv 40. cikke” szövegrész helyébe a „jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2019. december 19-i (EU) 2020/262 tanácsi irányelv 48. cikke” szöveg,
j) 67. § (7) bekezdésében a „jövedéki termék értékesítéséről” szövegrész helyébe a „jövedéki termék belföldi értékesítéséről” szöveg,
k) 112. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „a) pontja” szövegrész helyébe az „a) pontja, valamint a 9. § (1) bekezdés n) pontja” szöveg,
l) 112. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „n) pontja” szövegrész helyébe az „n) és o) pontja” szöveg
lép.
65. § Hatályát veszti a Jöt.
a) 3. § (1) bekezdés 52. pontja,
b) 25. alcíme,
c) 90. § (1) bekezdés „az EKO,” szövegrésze,
d) 112. § (1) bekezdés d) pontja,
e) 152. § i) pontja.
66. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 53. pontja a következő m) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:
közszolgálati kötelezettség:)
„m) az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszony”
(keretében végzett kötelezettség;)
67. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó törvény) a következő 16. §-sal egészül ki:
„16. § A naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó kockázatitőkealap-kezelő, árutőzsdei szolgáltató a 2021-ben kezdődő adóévére vonatkozó pénzügyi szervezetek adókötelezettségét e törvénynek a 2021. december 31-én hatályos rendelkezései figyelembevételével határozza meg.”
68. § A Különadó törvény 7. § 13. pontjában az „a kockázati tőkealap-kezelőt” szövegrész helyébe az „a Kbftv. szerinti kockázatitőkealap-kezelőt” szöveg lép.
69. § Hatályát veszti a Különadó törvény
a) 4/A. § (4) bekezdés 2. pont b) és c) alpontja,
b) 4/A. § (6) bekezdés c) pont cc) és cd) alpontja,
c) 4/A. § (10) bekezdés c) pontja,
d) 7. § 7. pontjában a „ , tőzsde, árutőzsdei szolgáltató, kockázati tőkealap-kezelő” szövegrész,
e) 7. § 10-12. pontja és 19. pontja.
70. § (1) A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő törvény) 6. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Növelő tételek:)
„b) a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ide nem értve az állam vagy a helyi önkormányzat részére történő, törvényben meghatározott kötelezettségen alapuló juttatást, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 142. § (6) bekezdése szerinti kiegyenlítő fizetést az erre kötelezett elosztónál, valamint az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő lakossági földgázfogyasztók részére biztosított téli rezsicsökkentésről szóló kormányrendelet alapján véglegesen átadott pénzeszköz összegét, továbbá ide nem értve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 3. számú melléklet B) rész 25. pontja szerint elismert összeget,”
(2) A Távhő törvény 6. § (3) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Csökkentő tételek:)
„m) a korábbi adóévek negatív adóalapjából - a (18) és (19) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - az adózó döntése szerinti összeg.”
(3) A Távhő törvény 6. §-a a következő (18) és (19) bekezdéssel egészül ki:
„(18) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő öt adóévben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az (1) bekezdés szerinti pozitív adóalapot, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. A korábbi adóévek negatív adóalapja legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.
(19) A (3) bekezdés m) pontja és a (18) bekezdés alkalmazása során az adózó a Tao. tv. 17. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazza.”
71. § A Távhő törvény 18. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:
„(12) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 6. § (3) bekezdés m) pontja, (18) és (19) bekezdése első alkalommal a 2020. adóév negatív adóalapjára alkalmazható.
(13) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel módosított 6. § (2) bekezdés b) pontját a Tao. tv. 3. számú melléklet B) rész 25. pontjával összefüggésben első alkalommal a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény hatálybalépése napját követő ügyletekre kell alkalmazni.”
72. § A Távhő törvény 6. § (3) bekezdés j) pontjában az „a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.)” szövegrész helyébe az „a Tao. tv.” szöveg lép.
73. § Hatályát veszti a Távhő törvény 6. § (1) bekezdésében a „ , pozitív” szövegrész.
74. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Teljes személyes illetékmentességben részesül:)
„f) az alapítvány (ideértve a közalapítványt is), továbbá a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti alapítvány,”
75. § Az Itv. 26. § (2g)-(2h) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2g) Ha a vagyonszerző az (1a) bekezdés f) pontja szerinti illetékmentességre jogosító családi otthonteremtési kedvezmény teljes összegét bármely okból visszafizette, vagy a hatóság annak visszafizetését rendelte el, az állami adóhatóság az erről való tudomásszerzést követően - az (1a) bekezdés f) pontjában foglaltak alkalmazását mellőzve - a lakás illetékkötelezettség keletkezésekor fennálló forgalmi értéke és az illetékkötelezettség keletkezésekor hatályos rendelkezések alapulvételével kiszabja a visszterhes vagyonátruházási illetéket.
(2h) Nem kell a (2g) bekezdést alkalmazni, ha az (1a) bekezdés f) pontja szerinti illetékmentességre jogosító családi otthonteremtési kedvezmény teljes összegének visszafizetése kizárólag a családi otthonteremtési kedvezményben részesülő egészségi állapotára tekintettel meghiúsult gyermekvállalás miatt vált szükségessé.”
76. § Az Itv. Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések alcíme a következő 99/X. §-sal egészül ki:
„99/X. § Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 26. § (2g)-(2h) bekezdést és módosított 86. § (4) bekezdést azokban az illetékügyben kell alkalmazni, melyekben az illetékkötelezettség e rendelkezések hatálybalépését követően keletkezik.”
77. § (1) Az Itv. 102. § (1) bekezdés o) pontja a következő of) alponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában
belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság: olyan gazdálkodó szervezet (megszerzett gazdálkodó szervezet), melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok), mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék, vagy olyan gazdálkodó szervezetben (ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben) rendelkezik legalább 75 százalékos - közvetett, vagy közvetlen - részesedéssel, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék azzal, hogy]
„of) az eszközök, ingatlan(ok) mérleg szerinti értékének számítása során az oa) alpont szerinti mérlegben kimutatott eszközök, ingatlan(ok) mérleg szerinti értékét növelni kell a mérleg fordulónapja és az illetékkötelezettség keletkezése közötti időszakban megszerzett, az oa) alpont szerinti mérlegben nem szereplő eszközöknek (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket), ingatlan(ok)nak a megszerzett társaság könyveiben az illetékkötelezettség keletkezésekor szereplő könyv szerinti értékével és csökkenteni kell az ugyanezen időszakban elidegenített, megsemmisült eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket), ingatlan(ok) könyv szerinti értékével, feltéve, hogy e korrekciók együttes hatása az e pont szerinti minősítést befolyásolja;”
(2) Az Itv. 102. § (1) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„u) vagyonkezelő alapítvány: a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti vagyonkezelő alapítvány, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti alapítvány, továbbá a más EGT-államban nyilvántartásba vett alapítvány, ha igazolja, hogy teljesíti a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény által előírt, a vagyonkezelő alapítványok alapítására és működésére vonatkozó feltételeket;”
78. § Az Itv. 1. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
79. § Az Itv.
1. 32. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hatóság vagy a közigazgatási perben” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatóság által vagy a közigazgatási perben”,
2. 78. § (1) bekezdésében a „26. § (1a) bekezdés a)-d) pontjai” szövegrész helyébe a „26. § (1a) bekezdés a)-d) és f) pontjai”
szöveg lép.
80. § Hatályát veszti az Itv.
1. 26. § (1a) bekezdés f) pontjában az „(a továbbiakban: Korm. rendelet1.)” és az „(a továbbiakban: Korm. rendelet2.)”,
2. 86. § (4) bekezdésében a „- saját elhatározásából -”
szövegrész.
81. § (1) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 5. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem keletkezik az 1. § (1)-(3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége - e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében -
a kifizetőnek]
„ea) a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 83. § (1) bekezdése szerinti szakképzési munkaszerződés, illetve az Szkt. 125. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tanulószerződés”
(alapján létrejött jogviszonyra tekintettel;)
(2) A Szocho tv. 5. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[Nem keletkezik az 1. § (1)-(3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége - e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében -]
„j) a Tbj. szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő adófizetésre kötelezett személynek az Szja tv. szerinti egyéb jövedelem kivételével.”
82. § A Szocho tv. 17. alcíme címe helyébe a következő alcím cím lép:
„17. A 10-16. § szerinti adókedvezmények közös szabályai”
83. § A Szocho tv. II. Fejezete a 17. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„17/A. A szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye
17/A. § (1) Az adófizetési kötelezettséget - a 10-17. § szerinti adókedvezményt követő sorrendben - csökkenti
a) az állam, illetve a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 88. § (6) bekezdése szerinti szakképzési megállapodással vagy az Szkt. 109. § (3) bekezdése szerinti együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott
aa) szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónként, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás, illetve
ab) szakiskolával tanulói jogviszonyban álló tanulónként az Nkt. 13/A. § (3) bekezdése szerinti nevelés-oktatás arányosított önköltsége alapján az egy munkanapra vetített mérték és - a szakképző intézményben, illetve a szakiskolában teljesített oktatási nap és az olyan munkanap kivételével, amire tekintettel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő munkabérre nem jogosult - a tárgyhónap munkanapjai számának szorzataként számított összege,
b) - ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgát tett - az Szkt. 83. § (2) bekezdés a) pontja szerint megkötött és legalább hat hónapos időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződésre tekintettel az a) pont alapján jogszerűen igénybe vett adókedvezmény húsz százalékának megfelelő összeg,
c) hallgatónként az Nftv. szerinti duális képzés és gyakorlatigényes alapképzési szak arányosított alapnormatívája alapján az egy munkanapra vetített mérték és a tárgyhónapban ténylegesen teljesített képzési napok számának szorzataként számított összege.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy az Szkt. szerinti szakirányú oktatásban a szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszonya mellett vesz részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy, az adófizetési kötelezettség az (1) bekezdés a) és b) pont szerinti összeg ötven százalékával csökkenthető.
(3) Az önköltség és az alapnormatíva mértékét a központi költségvetésről szóló törvény, az önköltség szakmánként alkalmazandó és az alapnormatíva képzési területenként alkalmazandó súlyszorzóját a Kormány rendeletben határozza meg.
(4) Az e § szerinti adókedvezményt az érvényesítheti, aki a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel az Szkt. alapján szakképzési munkaszerződést, illetve a hallgatóval az Nftv. alapján hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást kötött. A 10-17. § figyelembevételével megállapított fizetendő adót meghaladó adókedvezményt, továbbá a szociálishozzájárulás-fizetési kötelezettségre törvény alapján nem köteles személy az e § szerinti adókedvezményt adó-visszaigénylés keretében érvényesítheti.”
84. § (1) A Szocho tv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 7. § (1) és (2) bekezdése szerinti adófizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg alapján - figyelemmel a 7. § (5) és (6) bekezdése rendelkezésére - negyedévente adóelőleget állapít meg, amelyet a negyedévet követő hónap 12-éig fizet meg. A minimálbér alapján adófizetésre kötelezett őstermelő a tárgyévben először arra a negyedévre fizet adóelőleget, amelyben az őstermelői tevékenységből származó - támogatások nélküli - bevétele a 7. § (1) és (2) bekezdése által meghatározott, adófizetési kötelezettséget eredményező értékhatárt eléri.”
(2) A Szocho tv. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adóelőleg fizetésére nem kötelezett őstermelő az adót a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg. Mentesül az őstermelő a bevallási kötelezettség alól, ha a 7. § (1)-(3) bekezdése alapján adó fizetésére nem kötelezett.”
85. § A Szocho tv. a következő 36/C. §-sal egészül ki:
„36/C. § Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 5. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontja az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény hatálybalépésének napjától juttatott jövedelem tekintetében alkalmazható.”
86. § A Szocho tv. a következő 36/D. §-sal egészül ki:
„36/D. § (1) A 17/A. § (1) bekezdés a) pontját
a) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvénynek (a továbbiakban: régi Szkt.) az Szkt. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezése szerinti tanulószerződéssel gyakorlati képzésben részt vevő tanuló esetében akként kell alkalmazni, hogy
aa) szakirányú oktatás alatt gyakorlati képzést, szakma alatt a régi Szkt. szerinti Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést, rész-szakképesítést, szakképzési munkaszerződés alatt a régi Szkt. szerinti tanulószerződést kell érteni,
ab) a régi Szkt. szerinti Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítéshez, illetve rész-szakképesítéshez kapcsolódóan a Kormány rendeletében meghatározott súlyszorzót kell figyelembe venni,
b) a régi Szkt.-nak az Szkt. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezése szerinti olyan együttműködési megállapodással érintett tanuló esetében, amely a tanulót családi és utónevének és oktatási azonosító számának megjelölésével konkrétan meghatározza, akként kell alkalmazni, hogy a 17/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti mérték 70 százalékát lehet az adóév olyan munkanapjai közül figyelembe venni, amelyek átlagában a gyakorlattal lefedett időszak eléri a napi hét órát, és az alkalmazandó súlyszorzó mértéke 1,0.
(2) A 17/A. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a tárgyhónapra és tárgyhónapot megelőző időszakokra jogszerűen igénybe vett adókedvezménynek minősül az Szkt. 83. § (2) bekezdés a) pontja alapján megkötött és legalább hat hónapos időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződésre tekintettel az Szkt. 2022. június 30-án hatályos 107. § (2) bekezdése alapján jogszerűen igénybe vett kedvezmény is.”
87. § A Szocho tv. a következő 36/E. §-sal egészül ki:
„36/E. § A 2022. augusztus 1-jét követően szakképzési hozzájárulás adónemre befizetett bevételt szociális hozzájárulási adóként kell nyilvántartani, a fennálló követeléseket és kötelezettségeket a szociális hozzájárulási adó terhére kell rendezni.”
88. § A Szocho tv.
a) 2. § (1) bekezdésében a „15,5 százaléka” szövegrészek helyébe a „15 százaléka” szöveg,
b) 5. § (2) bekezdés f) pontjában a „gyermekgondozási díj” szövegrész helyébe a „gyermekgondozási díj, a juttatás időpontjától függetlenül a Tbj. szerinti álláskeresési támogatás” szöveg,
c) 6. § (1) bekezdésében az „az átalányban megállapított jövedelem” szövegrész helyébe „az átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem” szöveg,
d) 7. § (1) és (2) bekezdésében, valamint (3) bekezdés a) és b) pontjában az „az adóévben el nem érő” szövegrész helyébe az „az adóévben meg nem haladó” szöveg,
e) 7. § (1) bekezdésében az „a Tbj. 41. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a Tbj. 41. §-a” szöveg,
f) 13. § (4) bekezdésében az „adóalap” szövegrész helyébe az „adóalap [ide nem értve az 1. § (4)-(5) bekezdés szerinti jövedelmeket]” szöveg,
g) 34. § 11. pontjában az „ennek hiányában az év első” szövegrész helyébe az „ennek hiányában a tárgyhónap első” szöveg
lép.
89. § Hatályát veszti a Szocho tv. 6. § (6) és (7) bekezdése.
90. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni, azzal, hogy járulékkedvezmény az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)-b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelme adómentes részével egyező nagyságú járulékalap után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető. Ha az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)-b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető.”
91. § A Tbj. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot
a) vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét,
b) átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét)
után fizeti meg. A társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér.”
92. § A Tbj. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A társadalombiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének adómentes részét), ha
a) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy
b) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy EGT-államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.”
93. § A Tbj. 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 15 százaléka, de legfeljebb a kivétre vagy az átalányban megállapított havi jövedelemre [ideértve a 42. § (2) bekezdés a)-b) pontjában nem említett biztosított egyéni vállalkozó átalányban megállapított havi jövedelmének adómentes részét is] jutó járulékalap után fizetendő járulék. Ha az átalányadózást alkalmazó, a 42. § (2) bekezdés a)-b) pontjában nem említett egyéni vállalkozó az adott havi járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes havi jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére érvényesíthető.”
94. § Hatályát veszti a Tbj. 14. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése.
95. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. § 43. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok alkalmazásában)
„43. székhelyszolgáltató: az a személy, aki vagy amely üzletszerű gazdasági tevékenységként az adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről, és a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában szerepel vagy ilyen tevékenység végzésére irányuló szándékát bejelentette,”
96. § Az Art. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § [Az adóköteles tevékenység szünetelésének következménye]
(1) Az egyéni vállalkozó, az egyéni ügyvéd, a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező természetes személy és a szabadalmi ügyvivő a tevékenységének szüneteltetése, a közjegyző a közjegyzői szolgálata, az önálló bírósági végrehajtó a végrehajtói szolgálata szünetelésének időtartamához kötődő és ilyen minőségében keletkezett adókötelezettségek - kivéve az általános forgalmi adóval kapcsolatos kötelezettségek - teljesítése alól mentesül, ideértve a pénzforgalmi-számlafenntartási kötelezettséget is.
(2) Az egyéni vállalkozó, az egyéni ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező természetes személy tevékenysége szüneteltetésének, valamint a közjegyző közjegyzői, az önálló bírósági végrehajtó a végrehajtói szolgálata szünetelésének időtartamára vonatkozóan - ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik - ilyen minőségében adó-visszaigénylést, adóvisszatérítést, költségvetési támogatásigénylést a szünetelés megszűnését követően sem kérhet, illetve a szünetelés időtartama alatt a túlfizetés visszatérítését nem kérheti. Egyéni vállalkozó esetén a szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő és záró időpontja közötti időszakot kell érteni.”
97. § Az Art. a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § [Székhelyszolgáltatás igénybevételének bejelentése]
Székhelyszolgáltatás igénybevételének bejelentése esetén az adóhatóság megvizsgálja, hogy a székhelyszolgáltató szerepel-e a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában, vagy az ilyen tevékenység végzésére irányuló szándékát bejelentette-e. Ha a székhelyszolgáltatóként megjelölt személy nem szerepel a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában és az ilyen tevékenység végzésére irányuló szándékát sem jelentette be, az adóhatóság tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót, hogy a székhelyszolgáltatás igénybevételére vonatkozó bejelentését vonja vissza, vagy gondoskodjon másik megfelelő székhely, székhelyszolgáltató bejelentéséről. Ha az adózó a felhívásnak nem tesz eleget, az adóhatóság a 246. § (1) bekezdés h) pontja szerint jár el.”
98. § Az Art. 50. § (2) bekezdése a következő 22a. és 22b. ponttal egészül ki:
[Az (1)-(1a) bekezdés szerinti bevallás tartalmazza:]
„22a. a természetes személynek kifizetett (juttatott) az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak, osztalékelőlegnek minősülő hozamát,
22b. a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (5) bekezdés a)-d) pontjában nevesített külön adózó jövedelmek címén a természetes személynek kifizetett (juttatott) bevétel esetén az arra vonatkozó adatot, hogy e személy a Tbj. szerint külföldinek minősül-e,”
99. § Az Art. 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„98. § [Adatszolgáltatás tevékenység szüneteléséről]
(1) A területi ügyvédi kamara, a Magyar Állatorvosi Kamara, illetve a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, szolgáltató állatorvosi tevékenység szünetelésének kezdőnapjáról, valamint a szünetelés megszűnésének napjáról, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő és az állatorvos természetes személyazonosító adatainak, lakcímének feltüntetésével a bejegyzést követő hónap tizenötödik napjáig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.
(2) A közjegyző székhelye szerint illetékes területi közjegyzői kamara, a közjegyző szolgálata szünetelésének kezdőnapjáról, valamint a szünetelés megszűnésének napjáról a közjegyző természetes személyazonosító adatainak, lakcímének feltüntetésével, a szolgálat szünetelésének kezdőnapját, illetve szünetelés megszűnésének napját követő hónap tizenötödik napjáig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.
(3) A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar az önálló bírósági végrehajtó szolgálata szünetelésének kezdőnapjáról, valamint a szünetelés megszűnésének napjáról, a végrehajtó természetes személyazonosító adatainak, lakcímének feltüntetésével, a bejegyzést követő hónap tizenötödik napjáig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.”
100. § Az Art. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„104. § [Pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény adatszolgáltatása]
(1) Ha az állami adó- és vámhatóság ellenőrzési eljárás, végrehajtási eljárás megindításához, lefolytatásához vagy bűnüldözési, nyomozó hatósági tevékenysége végzéséhez, továbbá a pénzügyi információs egységként működő hatóság feladatainak végzéséhez szükséges adatok iránti megkeresést vagy adatkérést elektronikus úton juttatja el az általa e célra működtetett elektronikus rendszeren keresztül a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, a befektetési vállalkozás, és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény részére, a megkeresést vagy az adatkérést a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által meghatározott formátumban köteles teljesíteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megkeresések teljesítésére nyitva álló határidő a végrehajtási eljáráshoz szükséges megkeresések tekintetében nyolc nap, az ellenőrzési eljáráshoz szükséges megkeresések tekintetében tizenöt nap.
(3) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus kapcsolattartásra köteles pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás és elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ezen elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges adatait köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak.
(4) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus kapcsolattartás során az állami adó- és vámhatóság által meghatározott formátumú küldemények továbbíthatóak. Az állami adó- és vámhatóság az általa üzemeltetett honlapon köteles közzétenni az üzenetformátumokat és az azokhoz tartozó üzenetsémákat a bevezetési idejük feltüntetésével. A küldeményt a feladónak el kell látnia minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel, valamint titkosítania kell.”
101. § Az Art. a következő 123/A. §-sal egészül ki:
„123/A. § [Az ellenőrzési eljárás keretében végrehajtott adatmentés során lemásolt adatok kezelése]
Ha az adóhatóságnak az ellenőrzési eljárás keretében végrehajtott adatmentés során tudomására jut a tényállás tisztázásához nem elengedhetetlenül szükséges személyes adat, azt haladéktalanul törli vagy - ha annak haladéktalan törlése nem lehetséges vagy az az ellenőrzési eljárás eredményes lefolytatására tekintettel aránytalan erőfeszítéssel járna - a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerint az ilyen adat kezelését korlátozza. Az e § szerint korlátozott adatot csak az érintett ismerheti meg, azon - az adat tárolásán túl - további adatkezelési művelet nem végezhető. Az e § szerint korlátozott adatot legkésőbb a törlés akadályául szolgáló körülmény elhárulását követően haladéktalanul törölni kell.”
102. § Az Art. 124. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az állami adó- és vámhatóság a 113. § (4) és (5) bekezdése szerinti bejelentés adatait, valamint az az alapján képzett EKAER számot a bejelentés időpontjától számított tíz évig kezelheti.”
103. § Az Art. 181. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szokásos piaci árat megállapító határozat hatálya határozott időre, legalább három, legfeljebb öt teljes adóévre állapítható meg. A határozat hatályának kezdő napját a kérelem alapján kell megállapítani, amely azonban nem lehet korábbi, mint a kérelem benyújtása adóévének első napja, és nem lehet későbbi, mint a határozat véglegessé válását követő adóév első napja.”
104. § Az Art. 192. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Áfa tv-ben meghatározott, a Közösség más tagállamában vagy harmadik államban letelepedett adóalany (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: adózó) adó-visszatéríttetési kérelmével, kiigazítási nyilatkozatával (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelem) kapcsolatos eljárásban, és a jogorvoslati eljárásban e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
105. § Az Art. 206. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.”
106. § Az Art. 207. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az adóhiány késedelmi pótléka az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb három évre számítható fel.”
107. § Az Art. 209. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„209. § [A késedelmi pótlék mértéke]
(1) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd része.
(2) A késedelmi pótlék napi mértékét három tizedesjegy pontossággal, a további tizedeseket elhagyva kell megállapítani.”
108. § Az Art. 212. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Az önellenőrzési pótlék napi mértékének meghatározása során a 209. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.”
109. § (1) Az Art. 246. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Az állami adó- és vámhatóság az adószámot törli, ha)
„h) az adózó által bejelentett székhelyszolgáltató nem szerepel a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában és az ilyen irányú tevékenység végzésére vonatkozó szándékát sem jelentette be, és az adózó az adóhatóság (2) bekezdés szerinti felhívása ellenére bejelentését nem vonta vissza, és nem gondoskodott másik megfelelő székhely vagy székhelyszolgáltató bejelentéséről sem.”
(2) Az Art. 246. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés a), b) és h) pontja szerinti esetben az adózót az adószám törléséről szóló figyelmeztetéssel felhívja - a felhívás kézbesítésétől számított harmincnapos határidő tűzésével - a törvényes állapot helyreállítására. A határidő eredménytelen eltelte esetén az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát törli. Nincs helye az adószám törlésének, ha az adózó az adószám törléséről szóló határozat véglegessé válását megelőzően a törvényes állapotot helyreállította.”
110. § Az Art. a következő 274/L. §-sal egészül ki:
„274/L. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvényhez]
(1) Az állami adó- és vámhatóság az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv7.) hatálybalépésétől számított három hónapon belül ellenőrzi az adózó által a Módtv7. hatálybalépését megelőzően bejelentett székhelyszolgáltató tekintetében a Módtv7. által megállapított 7. § 43. pontjában meghatározott feltételek teljesülését. Ha a bejelentett székhelyszolgáltató nem felel meg a 7. § 43. pontja szerinti feltételeknek, az állami adó- és vámhatóság a Módtv7.-tel megállapított 246. § (1) bekezdés h) pontja és 246. § (2) bekezdése szerint jár el.
(2) A Módtv7.-tel megállapított 124. § (1a) bekezdését a Módtv7. hatálybalépését megelőzően tett bejelentések adatai és az e bejelentések alapján képzett EKAER számok tekintetében is alkalmazni kell, azzal, hogy az adatkezelési határidő kezdő időpontjának a bejelentés időpontja minősül.”
111. § Az Art. 274/L. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál 2021. szeptember 30-án folyamatban lévő szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásokat 2021. október 1-jétől az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le.”
112. § Az Art. 274/L. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Módtv7-tel megállapított 3. melléklet I. 4. pontját a hatálybalépést megelőzően az állami adó- és vámhatóság által megállapított, de a hatálybalépést követően esedékessé váló kötelezettségek megfizetésére, valamint a 2022. január 1-jét követően indult eljárásokban és az ugyanezen időpontot követően megkezdett megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
113. § Az Art.
a) 24. § (1) bekezdésében a „megvizsgálja, hogy a változás miatt bekövetkezett-e a 19. § (2) bekezdésében meghatározott valamely akadály” szövegrész helyébe a „megvizsgálja, hogy a változásbejegyzés napján a változás miatt bekövetkezett-e a 19. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában, b), vagy c) pontjában meghatározott valamely akadály, vagy a változás-bejegyzés napját megelőző öt éven belül a 19. § (2) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontjában meghatározott valamely akadály” szöveg,
b) 131. § (4) bekezdésében az „a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. törvény) 83/B. §-ában” szövegrész helyébe az „a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-ában” szöveg,
c) 174. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 178. § (1) bekezdésében, 178. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, a 178. § (3) bekezdésében, valamint 183. § (1) bekezdésében az „állami adó- és vámhatóság” szövegrész helyébe az „adópolitikáért felelős miniszter” szöveg,
d) 174. § (4) bekezdésében, valamint 178. § (2) bekezdés c) pontjában az „adóhatóság” szövegrész helyébe az „adópolitikáért felelős miniszter” szöveg,
e) 176. § (1) bekezdésében és 178. § (2) bekezdés e) pontjában az „állami adó- és vámhatóság” szövegrész helyébe az „adópolitikáért felelős miniszter megkeresésére az állami adó- és vámhatóság” szöveg,
f) 177. § (2) bekezdésében az „állami adó- és vámhatóság értesíti” szövegrész helyébe az „adópolitikáért felelős miniszter értesíti” szöveg,
g) 240. §-ban az „elmulasztása, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan történő teljesítése” szövegrész helyébe az „elmulasztása, nem a jogszabálynak megfelelő adattartalommal történő teljesítése” szöveg
lép.
114. § Hatályát veszti az Art. 131. § (19) bekezdésében az „és az egészségbiztosítási szervet”, valamint az „és az egészségbiztosítási szervnek” szövegrész.
115. § Az Art. 3. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.
116. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) a következő 42/A. §-sal egészül ki:
„42/A. § [Az ellenőrzési és végrehajtási eljárás keretében végrehajtott adatmentésre vonatkozó különleges szabályok]
Az adóhatóság - az Art. 123/A. §-ban foglalt kötelezettsége mellett - az érintett kérelmére, az ellenőrzési vagy végrehajtási eljárás keretében végrehajtott adatmentést az érintett közreműködésével megvizsgálja, hogy a lemásolt adatok között van-e az érintettnek olyan személyes adata, amely a tényállás tisztázásához nem elengedhetetlenül szükséges.”
117. § Az Air. 43. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Nem lehet betekinteni)
„h) a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti szignalizáció keretében az adóhatóság részére megküldött megkeresés irataiba.”
118. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 15. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5a) A felfüggesztés tárgyában hozott végzés elleni fellebbezésnek a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya.”
119. § Az Avt. 33. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az adó megfizetésére kötelezett személy kötelezéséhez, továbbá az ideiglenes biztosítási intézkedés és a biztosítási intézkedés foganatosításához szükséges, e §-ban meghatározott adatok beszerzése iránt az adóhatóság a végrehajtható okirat, vagy az ideiglenes biztosítási intézkedést és a biztosítási intézkedést elrendelő döntés kézbesítése előtt intézkedhet.”
120. § Az Avt. 23. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„23. Tartozás külföldön történő érvényesítése során követendő eljárás
37. § (1) Az adóhatóság a tartozás külföldön történő érvényesítése érdekében - az Európai Unió tagállamai közötti, valamint nemzetközi egyezményekben szereplő jogsegély hatálya alá tartozó fizetési kötelezettségek kivételével - az e §-ban foglaltak szerint jár el.
(2) Az adóhatóság a tartozás megfizetésére a nem belföldi illetőségű vagy az egybefüggően 183 napot meghaladóan külföldön tartózkodó belföldi illetőségű személy adóst felhívhatja, eredménytelen felhívás esetén, továbbá ha a felhívás alkalmazása a körülmények alapján célszerűtlen, az adós vagyonára a végrehajtást megindítja.
(3) Az adós külföldi vagyonából történő megtérülés érdekében az adóhatóság megkeresheti az adópolitikáért felelős miniszter által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertesét, a követelés külföldi érvényesítése iránt. A közbeszerzési eljárás nyertese a tartozás érvényesítése érdekében jogosult az ehhez szükséges, adótitoknak minősülő adatok megismerésére. Ennek érdekében a végrehajtási eljárás alapjául szolgáló iratokat az adóhatóság az eljárás befejezéséig a közbeszerzési eljárás nyertese rendelkezésére bocsátja.
(4) A (3) bekezdés szerinti intézkedések foganatosításáért a közbeszerzési eljárás nyertesét a külön megállapodásban foglaltak szerint fizetendő ellenérték, de legfeljebb a beszedett tartozás öt százaléka illeti meg.
(5) Az adóhatóság, a követelés összegének változásáról a közbeszerzési eljárás nyertesét haladéktalanul értesíti.”
121. § Az Avt. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„102. § (1) Ha az adóhatóság az adóst megillető jövedelmet, a hitelintézetnél kezelt összeget, illetve követelést vonja végrehajtás alá, és a munkáltató, hitelintézet, valamint más személy az adóhatóság felhívása ellenére a követelés fennállásáról nem nyilatkozik, illetve a levonást, átutalást, megfizetést elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, az adóhatóság határozattal kötelezi a követelés, illetve a levonni, átutalni, megfizetni elmulasztott összeg erejéig az adótartozás megfizetésére. A határozatban foglalt teljesítési határidő elteltével az adóhatóság a végrehajtási szabályok szerint intézkedik a tartozás behajtása iránt.
(2) Ha az adóhatóság az adóst megillető, hitelintézetnél kezelt összeg zárolását rendeli el, és a hitelintézet a zárolást elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, az adóhatóság a hitelintézettel szemben a zárolni elmulasztott vagy nem jogszabályban előírtaknak megfelelően zárolt összeg ötven százalékáig, de legfeljebb tíz millió forintig terjedő eljárási bírságot szabhat ki.”
122. § Az Avt. 123. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a 122. § (6) bekezdése szerinti végrehajtáshoz olyan szakértelem, hatósági engedély vagy eszköz szükséges, amellyel a végrehajtást foganatosító adóhatóság nem rendelkezik, az állami adó- és vámhatóság jogszabályban kijelölt központi beszerző szerv bevonásával jár el, vagy a közbeszerzésekről szóló törvény szabályai alapján választja ki az eljárásban közreműködő szervezetet.”
123. § Az Avt. a 124. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a meghatározott cselekmény kizárólag személyesen az adós által végezhető el, és a 122. § (2)-(5) bekezdésében foglalt eljárás eredménytelenül zárul, az állami adó- és vámhatóság az eljárás eredménytelenségéről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet megküld a behajtást kérő hatóság részére, egyúttal tájékoztatja azt az eljárás megszüntetéséről.
(5) Ha a meghatározott cselekmény végrehajtása során közreműködő szervezet igénybevétele a 123. § alapján nem indokolt, vagy nem lehetséges, és a 122. § (2)-(6) bekezdésében foglalt eljárás eredménytelenül zárul, az állami adó- és vámhatóság az eljárás eredménytelenségéről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet megküld a behajtást kérő hatóság részére, egyúttal tájékoztatja azt az eljárás megszüntetéséről.”
124. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 13. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2015. július 28-i (EU) 2015/2446. felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: FJA) 143a. cikke szerinti, a kis értékű szállítmányok szabad forgalomba bocsátására benyújtható vám-árunyilatkozaton az árumegnevezés megadható angol nyelven is.”
125. § (1) A Vtv. 14. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kizárás tárgyában a szerv kiadmányozási jogkörrel rendelkező vezetője dönt, szükség esetén más ügyintézőt jelöl ki és arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt ügyintéző járt el. Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárásról a vámhatóság 30 napon belül végzésben dönt, és arról az ügyfelet is tájékoztatja.”
(2) A Vtv. 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a kizárási ok a szerv kiadmányozási jogkörrel rendelkező vezetőjével szemben merül fel, akkor az ügyben a felettes szerv vezetője által 30 napon belül kijelölt másik azonos hatáskörű szerv jár el. A kijelölésről a felettes szerv végzésben tájékoztatja az ügyfelet.”
126. § A Vtv. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az igazolási kérelemről a vámhatóságnak az a szerve dönt 30 napon belül végzéssel, amelynek eljárása során a mulasztás történt.”
127. § A Vtv. 70. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A kézbesítési kifogást a kézbesítés tárgyát képező iratot kiadmányozó vámszerv bírálja el végzéssel 30 napon belül.”
128. § (1) A Vtv. 89. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Gyorsított eljárás esetén a határozat eredeti példányát és a kiszabott bírság megfizetéséről szóló igazolást az érintett részére igazoltan át kell adni. Az átadott igazolás az alábbiakat tartalmazza:
a) a határozatot hozó szerv megnevezése, címe, adószáma,
b) a vámigazgatási bírság kiszabásáról rendelkező határozat száma,
c) az érintett neve, EORI száma, adóazonosító száma, annak hiányában a személyazonosító okmány száma,
d) a kiszabott és átvett vámigazgatási bírság összege.”
(2) A Vtv. 89. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A kiszabott bírságnak a pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendelet szerinti azonnali átutalással történő megfizetéséről a (4) bekezdésben meghatározott igazolást az eljáró vámszerv kizárólag az érintett kérésére állítja ki.”
129. § A Vtv. 95. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Önálló fellebbezésnek van helye)
„j) a kézbesítési kifogást elutasító”
(elsőfokú végzés ellen.)
130. § A Vtv.
a) 25. § (2) bekezdésében az „(EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: FJA)” szövegrész helyébe az „FJA” szöveg,
b) 89. § (1) bekezdésében az „az 50 000 forintot” szövegrész helyébe az „a 100 000 forintot” szöveg,
c) 99. § (1) és (2) bekezdésében az „a fellebbezést elutasítja.” szövegrész helyébe az „a fellebbezést végzésével elutasítja.” szöveg,
d) 104. § (1) bekezdésében a „határozatát” szövegrész helyébe a „döntését” szöveg
lép.
131. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: NAV Szjtv.) 3. § (1) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„1. alacsonyabb besorolású munkakör: az a munkakör, amely a betöltött munkakörnél alacsonyabb besorolási osztályba vagy azonos besorolási osztály esetén alacsonyabb besorolási kategóriába tartozik, azonos besorolási kategória esetén központi szervnél betöltött munkakörhöz képest a területi szervnél betöltött munkakör, továbbá a vezetői munkakört betöltők esetében a nem vezetői munkakör vagy az alacsonyabb vezetői munkakör is;”
(2) A NAV Szjtv. 3. § (1) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„4. azonos besorolású munkakör: az a munkakör, amely a betöltött munkakörrel azonos besorolási osztályba és besorolási kategóriába tartozik, továbbá azonos szervezeti szinten helyezkedik el;”
(3) A NAV Szjtv. 3. § (1) bekezdés 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„16. magasabb besorolású munkakör: az a munkakör, amely a betöltött munkakörnél magasabb besorolási osztályba vagy magasabb besorolási kategóriába tartozik vagy magasabb vezetői munkakörnek minősül, azonos besorolási kategória esetén a területi szervnél betöltött munkakörhöz képest a központi szervnél betöltött munkakör, továbbá a nem vezetői munkakört betöltők esetében a vezetői munkakör is;”
132. § A NAV Szjtv. 32. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a pénzügyőr a (4) bekezdés alapján felajánlott pénzügyőri munkakört elfogadja, intézkedni kell a kifogástalan életvitel soron kívüli ellenőrzéséről. A pénzügyőr az elfogadott munkakörbe abban az esetben helyezhető, ha a kifogástalan életvitel ellenőrzése során a 34. § (5) bekezdése szerinti körülményt a munkáltatói jogkör gyakorlója nem állapított meg. A kifogástalan életvitel ellenőrzése idejére a pénzügyőrt a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkavégzés alól mentesíti. A mentesítés időtartamára a pénzügyőr a távolléti díjának 50%-ára jogosult.”
133. § A NAV Szjtv. 47. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A (2) bekezdés c)-f) pontjában és a (4) bekezdésben meghatározott okból történő kinevezés módosításról szóló okirat közlésétől számított öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére - a nyilatkozattétel időpontjától kezdődően - az érintett jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. Felmentés esetén a kinevezés módosítását megelőzően betöltött korábbi munkakörben megállapított illetményt kell alapul venni a felmentési időre járó illetménynek, távolléti díjnak, a végkielégítés összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározásakor.”
134. § A NAV Szjtv. 52. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A harminc napot meghaladó átrendelés esetén az átrendelés idejére a foglalkoztatott az átrendelés ideje alatt ellátott munkaköri feladatoknak megfelelő alapilletményre és munkaköri pótlékra jogosult. Ha az így megállapított alapilletmény kevesebb, mint az átrendelés elrendelése előtt érvényes alapilletmény, akkor a foglalkoztatott az átrendelés elrendelése előtt érvényes alapilletményére jogosult.”
135. § A NAV Szjtv. 103. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a foglalkoztatott részére a munkaidőn túl - a munkavégzés megszakításával - napi harminc perc munkaközi szünetet kell egybefüggően biztosítani. Ha a munkaidő eléri a tizenkét órát, legfeljebb két részletben negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Ha a munkaidő eléri a huszonnégy órát, legfeljebb két részletben a munkaidő részeként hatvan perc munkaközi szünetet kell biztosítani.”
136. § A NAV Szjtv. 142. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az érintettet a kinevezés módosításról szóló okirat közlésétől számított öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére - a nyilatkozattétel időpontjától kezdődően - fel kell menteni. Az érintett felmentése esetén a kinevezésmódosítást megelőzően betöltött korábbi munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni a felmentési időre járó illetmény, távolléti díj, a végkielégítés összegének, valamint az egyéb járandóságok összegének meghatározásakor.”
137. § A NAV Szjtv. 158. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A NAV a foglalkoztatott szolgálati jogviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti.”
138. § A NAV Szjtv. 167. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A (3) bekezdésben meghatározottakon túl a Kttv. szerinti célfeladat végrehajtásában a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal a NAV foglalkoztatottja is részt vehet és a kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint a célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosult.
(8) A (3) bekezdésben meghatározottakon túl a Kit. szerinti célhoz köthető feladat végrehajtásában a kormányzati igazgatásról szóló törvényben és végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal a NAV foglalkoztatottja is részt vehet és a kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint a célhoz köthető feladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosult.”
139. § A NAV Szjtv. 215. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A (3) bekezdés b)-c), e)-g) és j) pontjában meghatározott esetben a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van, ide nem értve
a) ha a 195. § (3) bekezdése alapján a fegyelmi határozat azonnal végrehajthatóvá válik, és a 195. § (5) és (6) bekezdése szerinti esetet,
b) a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetet akkor,
ba) ha az érintett munkavégzési helye megszűnése miatt kerül sor a 47. § (2) bekezdés f) pontja alkalmazására,
bb) ha a kinevezés egyoldalú módosítása a 47. § (2) bekezdés e) pontján, a 47. § (4) bekezdésén vagy a 142. § (1) bekezdésén alapul, illetve
bc) ha a kinevezési okirat szerinti szervezeti egységet érintő átszervezés miatt kerül sor a 47. § (2) bekezdés f) pont alkalmazására.
(6) Ha a teljesítményértékelésen alapuló munkáltatói intézkedés elleni perben hozott jogerős ítélet alapján az állapítható meg, hogy a teljesítményértékelésen alapuló intézkedésre nem kerülhetett volna sor, az eredeti állapotot - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - harminc napon belül helyre kell állítani.”
140. § A NAV Szjtv. 239. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A munkavállaló
a) munkaviszonyára a 11. §-t, a 12. §-t, a 18. § (6)-(8) bekezdését, a 19. §-t, a 163.-164. §-t, a 168. §-t és a 216. §-t,
b) szabadságára a 110. § (1) és (4)-(5) bekezdését,
c) munkabérére és egyéb járandóságára a 154.-160. §-t
alkalmazni kell.”
141. § A NAV Szjtv. 251. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A korrekciós díj része a 3. § (6) bekezdésében meghatározott illetménynek, valamint a 161. § (2) bekezdése szerinti távolléti díjnak.”
142. § A NAV Szjtv.
a) 94. § (2) bekezdésében az „átlagos” szövegrész helyébe a „megfelelő” szöveg,
b) 133. § (4) bekezdés c) pontjában, a 133. § (7) bekezdésében, 136. § (1) bekezdés c) pontjában a „legalább jó” szövegrész helyébe a „legalább megfelelő” szöveg,
c) 165. § (5) bekezdésében az „átlagos vagy azt el nem érő” szövegrész helyébe az „átlag alatti” szöveg
lép.
143. § Hatályát veszti a NAV Szjtv. 57. § (2) bekezdés c) pontjában a „teljesítményértékelésére,” szövegrész.
144. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 32. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Amennyiben a 3. § (4) bekezdés 11. pontja szerinti szerződés(ek) tárgya terméknek azonos munkafolyamattal, nagy tömegben, sorozatosan történő gyártására irányul, a vállalkozó dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a (8) bekezdés előírását. Ez esetben a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó egyéb előírásokat sem alkalmazza.”
145. § Az Szt. 33. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Aktív időbeli elhatárolásként lehet kimutatni - a 77. § (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdés b) pontja, valamint a rendeltetésszerűen használatba vett immateriális javakhoz, tárgyi eszközökhöz kapcsolódó 77. § (4) bekezdés b) pontja szerinti - jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló támogatások várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás 77. § (2) bekezdés d) pontja, (3) bekezdés b) pontja és (4) bekezdés b) pontja szerinti elszámolásakor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni.”
146. § Az Szt. 44. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Amennyiben a 3. § (4) bekezdés 11. pontja szerinti szerződés(ek) tárgya terméknek azonos munkafolyamattal, nagy tömegben, sorozatosan történő gyártására irányul, a vállalkozó dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a (7) bekezdés előírását. Ebben az esetben a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó egyéb előírásokat sem alkalmazza.”
147. § Az Szt. 156. § (5) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:)
„o) a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy azon vállalkozó pénzügyi kimutatásai, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, megfelelnek a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egységes elektronikus beszámolási formátumot meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2018. december 17-i 2019/815 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletében foglalt előírásoknak.”
148. § Az Szt. 158. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonására kötelezheti a könyvvizsgálói jelentés kibocsátóját, ha az a független könyvvizsgálói jelentés kibocsátására nem volt jogosult, illetve ha a független könyvvizsgálói jelentést nem jogszerűen bocsátotta ki.”
149. § Az Szt. 175. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvény a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egységes elektronikus beszámolási formátumot meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2018. december 17-i 2019/815 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
150. § Az Szt. 177. §-a a következő (83) és (84) bekezdéssel egészül ki:
„(83) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 25. § (7) bekezdés a) és c) pontját, 32. § (9) bekezdését, 33. § (7) bekezdését, 44. § (8) bekezdését, 47. § (2) bekezdés e) pontját, (3) és (9) bekezdését, 50. § (6) bekezdését, 73. § (1) bekezdését, (2) bekezdés a)-e) pontját, (3) bekezdését, valamint 156. § (5) bekezdés o) pontját először a 2022. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(84) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 25. § (7) bekezdés a) és c) pontját, 32. § (9) bekezdését, 33. § (7) bekezdését, 44. § (8) bekezdését, 47. § (2) bekezdés e) pontját, (3) és (9) bekezdését, 50. § (6) bekezdését, 73. § (1) bekezdését, (2) bekezdés a)-e) pontját, (3) bekezdését, valamint 156. § (5) bekezdés o) pontját a 2021. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.”
151. § Az Szt.
1. 25. § (7) bekezdés c) pontjában a „javak” szövegrész helyébe a „javak (különösen: know-how)” szöveg,
2. 47. § (2) bekezdés e) pontjában az „a 61. §” szövegrész helyébe az „a 47. § (12) bekezdésében, valamint a 61. §” szöveg,
3. 47. § (9) bekezdésében az „az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig” szövegrész helyébe az „a felmerülésig, a gazdasági esemény megtörténtéig (üzembe helyezésig, készletre vételig)” szöveg,
4. 50. § (6) bekezdésében a „számlában” szövegrész helyébe a „számviteli bizonylatban” szöveg,
5. 73. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a)-c) pontjában, valamint (3) bekezdésében a „számlában, nyugtában” szövegrész helyébe a „számviteli bizonylatban” szöveg,
6. 73. § (2) bekezdés d) és e) pontjában a „ , illetve stornó számlában, nyugtában” szövegrész helyébe a „számviteli bizonylatban” szöveg
lép.
152. § Hatályát veszti az Szt.
1. 25. § (7) bekezdés a) pontjában a „know-how,” szövegrész,
2. 47. § (3) bekezdésében az „ellenérték arányában” szövegrész,
3. 151. § (1) bekezdés a) pontjában az „ , illetve az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékű szakképesítéssel (ez utóbbiak a továbbiakban együtt: mérlegképes könyvelői szakképesítés)” szövegrész.
153. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kamarai hatósági eljárásokban az ügyfelek elektronikus ügyintézésre kötelezettek.”
154. § A Kkt. „A kamarai tag jogai” alcíme a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § (1) A kamarai tag könyvvizsgáló jogosult a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során kiadott független könyvvizsgálói jelentést elektronikus okiratban kiállítani és azt elektronikusan aláírni, valamint időbélyegzővel ellátni.
(2) A kamara az elektronikus okiratban történő kiállításra és elektronikus aláírásra vonatkozó részletes előírásokat a független könyvvizsgálói jelentés elektronikus okiratban történő kiállításáról és az ahhoz szükséges elektronikus aláírás alkalmazásáról szóló szabályzatában határozza meg.”
155. § A Kkt. 91. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kérelem alapján fel kell venni az okleveles könyvvizsgálói képzési programba azt, aki megfelel az alábbi feltételeknek:)
„b) mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy Association of Chartered Certified Accountants (ACCA) végzettséggel rendelkezik és szakképesítését, végzettségét oklevéllel, bizonyítvánnyal igazolja,”
156. § A Kkt. 109. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kamara az alapszabályában lehetővé teheti, hogy az e törvény szerinti választások lebonyolítása elektronikus úton, elektronikus választási rendszer használatával történjen, amelynek részletes szabályait a választási szabályzatban kell megállapítani.”
157. § A Kkt. 114. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kamara alapszabálya lehetővé teheti, hogy a küldöttgyűlésen a tagok nem személyes jelenléttel, hanem elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vegyenek részt. Ez esetben az ülés megtartásának részletes szabályait az alapszabályban kell megállapítani.”
158. § A Kkt. 98. § (1) bekezdés c) pontjában a „céggel” szövegrész helyébe a „céggel vagy a kapcsolódó szabályozási és felügyeleti feladatokat ellátó intézménnyel” szöveg lép.
159. § Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvényben nem szabályozott eljárásjogi kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy adózónak minősül az a személy is, akire nézve e törvény kötelezettséget állapít meg.”
160. § Az Aktv. 3/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3/A. § Az állami adó- és vámhatóság az e törvényben szabályozott közigazgatási együttműködés teljesítése, valamint a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek a 43/B. §-ban, a 43/H. §-ban és az 1. melléklet II-VII. Fejezetében meghatározott átvilágítási és adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének ellenőrzése céljából jogosult a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartásából adatot igényelni, valamint a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatokhoz és dokumentumokhoz hozzáférni.”
161. § Az Aktv. 4. § (6) bekezdése a következő 1a. ponttal egészül ki:
(Az V/B. Fejezet alkalmazásában)
„1a. aktuális lakcím: a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény által legutóbb nyilvántartásba vett lakcím;”
162. § Az Aktv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a megkereső hatóság kérelmére biztosítási intézkedést foganatosít, ha
a) a megkeresés beérkezésének időpontjában az adós vitatja a követelést, vagy
b) a végrehajtást engedélyező eredeti okiratot vagy a végrehajtást engedélyező egységes okiratot a megkereső hatóság még nem állította ki,
és alapos indokkal valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van.
(2) A biztosítási intézkedés iránti megkereséshez mellékelni kell a megkereső tagállamában végrehajtandó biztosítási intézkedés engedélyezése céljából kiállított, a megkeresés tárgyát képező követelésre vonatkozó okiratot. Ha ilyen okirat nem áll rendelkezésre, a biztosítási intézkedést a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) végzésben rendeli el.
(3) A biztosítási intézkedés iránti megkereséshez a megkereső hatóság a (2) bekezdésben meghatározott okiraton kívül más, a megkereső tagállamban a biztosítási intézkedés iránti megkereséssel érvényesített követeléssel kapcsolatos okiratot is mellékelhet.
(4) A 27. § (1)-(2), (4) bekezdésében, a 28. § (1) bekezdésében, a 29. §-ban és a 30. §-ában foglaltakat a biztosítási intézkedés iránti megkeresés teljesítése során alkalmazni kell.
(5) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) biztosítási intézkedést foganatosíthat akkor is, ha az eljárás felfüggesztésére a 29. § (3) bekezdése alapján kerül sor, és valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van.”
163. § Az Aktv. 41/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárásban az adópolitikáért felelős miniszter jár el (a továbbiakban: magyar illetékes hatóság).”
164. § Az Aktv. 41/K. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:
(A tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránti kérelmet nem lehet előterjeszteni, ha)
„b) a panasz visszautasítása tárgyában az érintett tagállamok bármelyikének hatósága vagy bírósága előtti jogorvoslati eljárás megindítására nyitva álló határidő még nem telt le vagy
c) az a) pont szerinti jogorvoslati eljárás során bíróság helybenhagyta a visszautasító határozatot.”
165. § Az Aktv. 41/P. § (2) bekezdés b) pont helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tanácsadó bizottság működési szabályzatának ki kell terjednie különösen)
„b) az érintett tagállamok illetékes hatóságai által megoldandó jogi és ténybeli kérdések tekintetében közösen megállapított követendő szempontokra,”
166. § Az Aktv. 41/R. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tanácsadó bizottság az (1)-(2) bekezdésben hozott döntéséről értesíti az érintett tagállamok illetékes hatóságait és az érintett személyeket.”
167. § Az Aktv. 42/B. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kölcsönös egyeztető eljárásban az adópolitikáért felelős miniszter jár el (a továbbiakban: magyar illetékes hatóság).”
168. § Az Aktv. 43/I. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az adatszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő valamennyi dokumentációt annak nyilvántartási módjától függetlenül az adatszolgáltatási kötelezettség 43/H. §-ban meghatározott határidejétől számított 5 évig megőrzi.”
169. § Az Aktv. a következő 45/N. §-sal egészül ki:
„45/N. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál 2021. szeptember 30-án folyamatban lévő, a III/A. Fejezetben szabályozott európai uniós kölcsönös egyeztető eljárásokat, a IV. Fejezetben szabályozott Választottbírósági Egyezmény szerinti eljárásokat, valamint a IV/A. Fejezetben szabályozott adóegyezmények szerinti kölcsönös egyeztető eljárásokat 2021. október 1-jétől az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le.”
170. § Az Aktv.
1. 4. § (6) bekezdésének nyitó szövegrészében az „V/B. Fejezet” szövegrész helyébe az „V/B. Fejezet és az 1. melléklet” szöveg,
2. 33. § (2) bekezdésében, az „elutasítja” szövegrész helyébe az „elutasíthatja” szöveg,
3. 42. § (1) bekezdésében az „állami adó- és vámhatóság” szövegrész helyébe az „adópolitikáért felelős miniszter” szöveg
lép.
171. § Az Aktv. 1. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.
172. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) 1. § (7) bekezdésében és 5/A. § (6) bekezdésében a „4/A. § (1) bekezdés a) pontja” szövegrész helyébe a „4/A. § (1) bekezdése” szöveg lép.
173. § Az Szftv. a következő 13. §-sal egészül ki:
„13. § Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 1. § (7) bekezdését és 5/A. § (6) bekezdését első alkalommal a 2021. rendelkező évi nyilatkozatok esetében kell alkalmazni.”
174. § Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki.
„(2a) A foglalkoztató a (2) bekezdés b) pontja alapján a társadalombiztosítási azonosító jel közlésére akkor köteles, ha azzal a háztartási alkalmazott rendelkezik, vagy jogszabály alapján rendelkeznie kellene.”
175. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 76/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a bejelentés alapján megállapítható, hogy a székhelyszolgáltató megfelel a feltételeknek, és a bejelentés tartalmazza a 76/C. § (3) és (4) bekezdése szerinti adatokat és igazolásokat, a felügyeleti szerv a székhelyszolgáltatót nyilvántartásba veszi. A felügyeleti szerv a tevékenység végzésére irányuló kérelem előterjesztéséről, a székhelyszolgáltató nyilvántartásba vételéről vagy a nyilvántartásba vétel elutasításáról 15 napon belül értesíti az állami adó- és vámhatóságot. A felügyeleti szerv a nyilvántartásba vett szolgáltatókat honlapján közzéteszi.”
176. § (1) Ez a törvény - a (2)-(11) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 125. §-130. § az e törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(3) A 37. § 1. pontja, 118. §, 123. § és a 124. § 2021. július 1-jén lép hatályba.
(4) A 9. § a) pontja, 12. §, 19. §, 20. § (3) bekezdése, 75. §, 76. §, 77. § (1) bekezdése, 78. §-80. §, 121. § és az 5. melléklet az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(5) A 96. § és 99. § 2021. augusztus 1-jén lép hatályba.
(6) A 111. §, 113. § c)-f) pontja, 163. §, 167. §, 169. § és 170. § 3. pontja 2021. október 1-jén lép hatályba.
(7) Az 1. §, 3. §-6. §, 9. § b) és d)-g) pontja, 10. § c) pontja, 11. §, 13. § (1) bekezdése, 16. §, 23. § b) és g) pontja, 67. §-69. §, 88. § c) pontja, 90. §-93. §, 98. §, 112. §, 115. §, 144. §-147. §, 149. §-151. §, 152. § 1-2. pontja, 154. §, 161. §, 168. §, 170. § 1. pontja, 171. §-173. §, 1. melléklet 4. és 7. pontja, 3. melléklet 1. pontja, 6. és 7. melléklet 2022. január 1-jén lép hatályba.
(8) A 25. §, 26. §, 28. §, 34. § (2) bekezdése, 45. § (2) bekezdése, 58. §, 64. § a), e), l) pontja, 82. §, 83. §, 86. §, 87. § és 88. § a) pontja 2022. július 1-jén lép hatályba.
(9) A 41. §, 42. § (1)-(7) és (9)-(12) bekezdése, 43. §, 44. §, 45. § (3) bekezdése, 46. §-57. §, 59. § (1)-(3) és (5)-(6) bekezdése, 60. §, 61. §, 63. § (1) bekezdése, 64. § b)-d) és f)-j) pontja, 65. § a)-c) és e) pontja 2023. február 13-án lép hatályba.
(10) A 29. § és 34. § (3) bekezdése 2024. január 1-jén lép hatályba.
(11) A 36. § (5) bekezdése és a 39. § b) pontja az adópolitikáért felelős miniszter által a Magyar Közlönyben közzétett - Magyarország és az Egyesült Királyság közötti viszonosság megszűnésének időpontját megállapító - egyedi határozat közzétételét követő 31. napon lép hatályba.
177. § (1) E törvény 11. §-a, 13. § (4) bekezdése, 16. §-a és 23. § b) pontja az (EU) 2016/1164 irányelvnek a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákból adódó diszkrepanciák tekintetében történő módosításáról szóló 2017. május 29-i 2017/952 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény 34. § (1) bekezdése a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek az észak-írországi adóalanyok azonosítása tekintetében történő módosításáról szóló 2020. november 20-i 2020/1756 (EU) tanácsi irányelvnek történő megfelelést szolgálja.
(3) E törvény 41. §-a, 42. § (1)-(12) bekezdése, 43-44. §-a, 45. § (1), (3) bekezdése, 46. §-a, 49. § (1)-(3) bekezdése, 50. § (1) bekezdése, 52. §-55. §-a, 57. §-a, 59. § (1)-(3) és (5)-(6) bekezdése, 60. §-a, 63. § (1) bekezdése, 64. § b)-d), f) és h)-i) pontja, 65. § a)-b) pontja a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2019. december 19-i (EU) 2020/262 tanácsi irányelvnek történő megfelelést szolgálja.
(4) E törvény 42. § (13) bekezdése és 63. § (2) bekezdése az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83/EGK irányelv módosításáról szóló, 2020. július 29-i (EU) 2020/1151 tanácsi irányelvvel módosított, az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, 1992. október 19-i 92/83/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(5) E törvény 29. §-a és 34. § (3) bekezdése a 2006/112/EK irányelvnek a pénzforgalmi szolgáltatók számára egyes kötelezettségek bevezetése tekintetében történő módosításáról szóló 2020. február 18-i Tanács 2020/284 (EU) tanácsi irányelvnek történő megfelelést szolgálja.
(6) E törvény 25. §-a, 26. §-a, 28. §-a, 34. § (2) bekezdése, 45. § (2) bekezdése, 58. §, 63. § (3) bekezdése és 64. § a) és e) pontja a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek és a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló 2008/118/EK irányelvnek az uniós keretben végzett védelmi feladatok tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. december 16-i (EU) 2019/2235 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(7) E törvény 149. §-a a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egységes elektronikus beszámolási formátumot meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2018. december 17-i 2019/815 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletének végrehajtásához szükséges rendelkezést állapítja meg.
(8) E törvény 160. §-a a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek a pénzmosás elleni küzdelmet szolgáló információkhoz való adóhatósági hozzáférés tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. december 6-i 2016/2258/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(9) E törvény 164. §-166. §-a az európai uniós adóügyi vitarendezési mechanizmusokról szóló 2017. október 10-i 2017/1852/EU tanácsi irányelv 5. cikk (3) bekezdés b) pontjának, 6. cikk (2) bekezdésének, 11. cikk (2) bekezdés b) pontjának való megfelelést szolgálja.
(10) E törvény 3. melléklet 1. pontjának a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 2. pont 2.1. alpont 2.1.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:
a lakáscélú támogatás, ha az)
„2.1.1. a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott támogatás, ideértve a 2006. december 31-éig kihirdetett, a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint megalkotott helyi önkormányzati rendelet alapján nyújtott lakáscélú támogatást is, továbbá az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendelet, a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló kormányrendelet, a három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséről szóló kormányrendelet, a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló kormányrendelet, az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet, a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló kormányrendelet, valamint a rozsdaövezeti akcióterületen létesített lakóingatlanban kialakított lakások vásárlásához kapcsolódó adó-visszatérítési támogatásról szóló kormányrendelet szerinti támogatás,”
2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 3. pontja a következő 3.8. alponttal egészül ki:
(A közcélú juttatások körében adómentes:)
„3.8. a köztársasági elnök által alapított
a) klímavédelmi célú alapítványtól származó, az alapítvány céljainak megvalósítása érdekében nyilvánosan meghirdetett ösztöndíj és támogatási program keretében, a pályázati feltételeknek megfelelő juttatás;
b) a COVID-19 vírus járványban elhunytak hozzátartozóit segítő alapítványtól származó, az alapítvány céljainak megvalósítása érdekében adott juttatás.”
3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.47. alponttal egészül ki:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.47. a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalókat a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló kormányrendelet alapján megillető munkavállalást ösztönző juttatás a kifizetés időpontjától függetlenül.”
4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.48. alponttal egészül ki:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.48. az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó rész;”
5. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.49. alponttal egészül ki:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.49. a magánszemély által nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében a villamos energiáról szóló törvény szerinti
a) aktív felhasználóként,
b) energiaközösség tagjaként
megszerzett, villamos energia értékesítésből származó bevétele - figyelemmel a 9. pont 9.9 alpont rendelkezésére - legfeljebb évi 12 000 kWh értékesített villamos energia mennyiségig.”
6. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.24. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyéb indokkal adómentes:)
„7.24. a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti lakhatási támogatás, a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló kormányrendelet szerint az álláskereső részére nyújtható mobilitási támogatás a kifizetés időpontjától függetlenül;”
7. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pontja a következő 8.44. alponttal egészül ki:
(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)
„8.44. kifizető által biztosított - kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített - kerékpár magáncélú használata.”
8. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pontja a következő 9.9. alponttal egészül ki:
(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések:)
„9.9. A 4. pont 4.49. alpontja szerinti, villamos energiát értékesítő magánszemély adómentességével és az e személynek bevételt juttató kifizető (ezen alpont alkalmazásában: kifizető) adókötelezettségével összefüggő rendelkezések.
9.9.1. A 4. pont 4.49. alpontja szerinti magánszemélynek bevételt juttató kifizető a bevétel alapján adóelőleget nem állapít meg és nem von le.
9.9.2. A kifizető az általa az adóévben juttatott bevételekről az adóévet követő január 31-ig összesítő igazolást állít ki a magánszemély részére, külön feltüntetve a 4. pont 4.49. alpontja szerinti értékhatárig terjedő és az azt meghaladó bevételrészt, és a kiállított igazolásról elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adó-és vámhatóságnak.
9.9.3. A 4. pont 4.49. alpontja szerinti, villamos energiát értékesítő magánszemély az ott meghatározott mértéket meghaladó bevétele esetében választhatja, hogy a meghaladó bevételrész egészét tekinti jövedelemnek vagy az éves bevétel egészéből az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó költségelszámolási szabályok alkalmazásával állapítja meg a jövedelmet.
9.9.4. A 9.9.3. alpont alkalmazása esetében a magánszemély a jövedelmet az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában vagy az adóbevallási tervezet adatait kiegészítve vallja be, és az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.”
1. Az Szja tv. 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 8. és 9. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Költségként elszámolható kiadások különösen a következők:)
„8. a mezőgazdasági őstermelő által a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati biztosítás díja;
9. a mezőgazdasági őstermelő által a tevékenységével kapcsolatban felvett pénzintézeti hitelre (kölcsönre) kifizetett kamat;”
2. Az Szja tv. 3. számú melléklet V. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások: fejezet 8. és 9. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Költségként elszámolható kiadások különösen a következők:)
„8. a Tbj. rendelkezései szerint nem megállapodás alapján fizetett járulék, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett tagdíj;
9. a Tbj., a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint megállapodás alapján fizetett járulék, tagdíj;”
1. A Tao. törvény 3. számú melléklet B) része a következő 9. ponttal egészül ki:
[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
„9. az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, a Tbj. 4. § 17. pontja szerinti saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére bármely módon biztosított - kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített - kerékpár vásárlása, átadása, használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás (ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is);”
2. A Tao. törvény 3. számú melléklet B) rész 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
„23. felsőoktatási támogatási megállapodás alapján az adóévben felsőoktatási intézménynek, illetve annak fenntartójának visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke;”
3. A Tao. törvény 3. számú melléklet B) része a következő 25. ponttal egészül ki:
[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
„25. a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak alapításkor vagy csatlakozáskor rendelt vagyon átadása kapcsán az adózás előtti eredmény terhére elszámolt összeg, továbbá visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ideértve ha a közfeladatot ellátó közérdekű alapítvány részére a vagyont, juttatást, átadást, szolgáltatást nem az alapító, csatlakozó hanem harmadik személy juttatja és harmadik személy juttatását az alapító, csatlakozó sajátjának ismeri el;”
Az Áfa tv. 8/A. számú melléklete a következő 6. ponttal egészül ki:
„6. Egyesült Királyság, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló Megállapodás Írországról/Észak-Írországról szóló Jegyzőkönyvben foglaltak figyelembevételével.”
Az Itv.
1. 1. melléklet I. alcím II. pont 3. alpontjában az „I/1-2. pontban” szövegrész helyébe az „I. pontban és az 1-2. alpontban”,
2. 1. melléklet I. alcím II. pont 9. alpontjában a „II/4-8. pontban” szövegrész helyébe a „4-8. pontban”
