1. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végrehajtást akkor lehet folytatni, ha
a) az 52. § a) pontja esetén a személyazonosság megállapításához szükséges adatok pótlására sor került,
b) az 52. § b) pontja esetén a jogutód vagy az ellenérdekű fél a jogutódlás megállapítása iránti kérelmet terjesztett elő,
c) az 52. § c) pontja esetén a végrehajtást kérő a közreműködési kötelezettségének eleget tesz,
d) az 52. § d) pontja esetén valószínűsítették, hogy az adósnak van olyan vagyontárgya, amely lefoglalható, illetve értékesíthető, vagy gyermektartásdíj-követelés esetén - ide nem értve a 165. § (2) bekezdés szerinti, közjegyzői okiraton és a fizetési meghagyáson alapuló tartásdíj-követelést - a végrehajtást kérő a végrehajtás folytatását kéri,
e) az 52. § e) pontja esetén a végrehajtást kérő a költséget előlegezte,
f) az 52. § f) pontja esetén a halasztás időtartama eltelt, illetve az adós a részlet teljesítését elmulasztotta,
g) az 52. § g) pontja esetén a szünetelés törvényben megállapított oka megszűnt.”
2. § A Vht. 82/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a hatósági átutalási megbízás fedezet hiánya miatt nem, vagy csak részben vezetett eredményre, azt a végrehajtó egy alkalommal hivatalból ismét benyújtja. Ezt követően a végrehajtó a hatósági átutalási megbízást
a) a végrehajtást kérő erre irányuló kérelmére további egy alkalommal, vagy
b) gyermektartásdíj-követelés esetén - ide nem értve a 165. § (2) bekezdése szerinti, közjegyzői okiraton és a fizetési meghagyáson alapuló tartásdíj-követelést - indokolt esetben hivatalból, akár több alkalommal is
ismételten benyújtja.”
3. § A Vht. 164. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt az adott végrehajtási eljárásban érvényesített - az eljárás kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával felmerült - végrehajtási költséget, és abból elsősorban a meg nem fizetett végrehajtási illetéket és az előlegezésre kötelezett szerv által előlegezett költséget kell kielégíteni.
(2) A gyermektartásdíj-követelés, valamint a 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási igény végrehajtására indult ügyben a tartásdíj-követelést - ide nem értve a 165. § (2) bekezdés szerinti, közjegyzői okiraton és a fizetési meghagyáson alapuló tartásdíj-követelést - az e végrehajtási ügyre jutó végrehajtási költségeket megelőzően kell kielégíteni.”
4. § A Vht. 240/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha
a) a végrehajtót országgyűlési képviselőjelöltként nyilvántartásba vették, ettől az időponttól a választás eredményének jogerős megállapításáig, illetve megválasztása esetén a mandátuma megszűnéséig,
b) a végrehajtót különleges jogállású szerv vezetőjévé vagy vezetőjének helyettesévé nevezték ki, a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény szerinti közszolgálati jogviszonyának, vagy a különleges jogállású szervet létrehozó törvény szerinti jogviszonyának időtartama alatt,
c) a végrehajtót szakmai felsővezetővé nevezték ki, a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyának időtartama alatt
a végrehajtói szolgálata szünetel.”
5. § A Vht. a következő 304/I. §-sal egészül ki:
„304/I. § Az egyes törvényeknek az egyszülős családok életkörülményeinek javítása érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi LXXIV. törvénnyel megállapított rendelkezéseket a 2022. január 1-jét megelőzően indult végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy a 164. § (2) bekezdését a 2021. december 31-ét követően befolyt összegek elszámolása során kell alkalmazni.”
6. § A Vht.
a) 28. § (1) bekezdésében a „határozatában” szövegrész helyébe a „határozatában - ideértve az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzést is -” szöveg,
b) 165. § (2) bekezdésében az „alapuló tartásdíj-követelés” szövegrész helyébe az „alapuló, egy összegben előre vállalt tartásdíj-követelés” szöveg,
c) 239. § (3) bekezdés d) pontjában a „(2)-(2a)” szövegrész helyébe a „(2)” szöveg
lép.
7. § Hatályát veszti a Vht. 240/B. § (2a) bekezdése.
8. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyermektartásdíj megelőlegezésének akkor van helye, ha
a) a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította vagy van olyan külföldi bíróság, vagy más hatóság által hozott jogerős határozat, amelyet a Magyarországon élő gyermek javára nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kell végrehajtani, és
b) a gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen.”
(2) A Gyvt. 22. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nincs helye továbbá a gyermektartásdíj megelőlegezésének)
„a) részösszegű megfizetés vagy részösszegű behajthatóság esetén, ha ennek mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének nyolcvan százalékát meghaladja, vagy”
9. § (1) A Gyvt. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyámhatóság a bíróság által a tartásdíj megfizetésére kötelező határozatában megállapított összeget, százalékos marasztalás esetében az alapösszeget előlegezi meg azzal, hogy a megelőlegezett gyermektartásdíj összege nem haladhatja meg gyermekenként a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát.”
(2) A Gyvt. 23. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a megelőlegezhető gyermektartásdíj (1) bekezdés szerinti legmagasabb összege változik, a megelőlegezés összegét hivatalból felül kell vizsgálni, és az ellátást a változás időpontjára visszamenőleg módosított összegben kell továbbfolyósítani.”
10. § A Gyvt. 24. § (3) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A gyámhatóság hivatalból vagy a külön jogszabályban meghatározott szervek és személyek értesítése alapján a gyermektartásdíj folyósítását - legfeljebb hat hónapra - felfüggeszti, ha)
„b) a kötelezett rendszeres jövedelmére, illetve az egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménnyel jár, feltéve, hogy annak mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének nyolcvan százalékát meghaladja,
c) a kötelezett a kérelmező részére legalább négy egymást követő alkalommal közvetlenül fizet tartásdíjat, feltéve, hogy annak összege alkalmanként a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének nyolcvan százalékát meghaladja,”
11. § A Gyvt. a következő 188/D. §-sal egészül ki:
„188/D. § (1) Az egyes törvényeknek az egyszülős családok életkörülményeinek javítása érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 22. § (1) bekezdését, 22. § (6) bekezdés a) pontját, 23. § (1) bekezdését, valamint 24. § (3) bekezdés b) és c) pontját a 2022. január 1-jén véglegessé vált határozattal le nem zárt ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A 2022. január 1-jén gyermektartásdíj megelőlegezésére jogosultak közül azok esetén, akik gyermekenként az öregségi nyugdíj legkisebb összege ötven százalékának megfelelő összegű megelőlegezésben részesülnek, a megelőlegezett gyermektartásdíj összegét - az egyéb jogosultsági feltételek vizsgálata nélkül - a Módtv2.-vel megállapított 23. § (1) bekezdésére tekintettel 2022. január 31-éig felül kell vizsgálni. A 2022. január hónapra tekintettel már a felülvizsgálat eredményeként megállapított összegben kell az ellátást továbbfolyósítani.”
12. § A Gyvt. 22. § (3) bekezdésében a „hat” szövegrész helyébe a „három” szöveg lép.
13. § Hatályát veszti a Gyvt.
a) 22. § (2) és (4) bekezdése,
b) 23. § (2) bekezdése,
c) 24. § (3) bekezdés a) pontja.
14. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 491. és 492. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„491. § [Perindítás és perfelvétel]
(1) A perben válaszirat és viszontválasz benyújtásának helye nincs.
(2) A kiskorú gyermek tartására irányuló kereset összekapcsolható a gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti keresettel.
(3) Ha a felek között házassági per van folyamatban, kizárólag annak bírósága előtt indítható a szülők közös kiskorú gyermekének tartása iránti per.
(4) Az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére vonatkozó határidő harminc nap, amelyet az alperes indokolt kérelmére a bíróság legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthat. Az írásbeli ellenkérelemben a fél köteles feltüntetni havi nettó jövedelmét, a munkáltatójának vagy más, a fél számára jövedelmet folyósító szervnek a nevét, székhelyét és a kézbesítési címét, ha az a székhelytől eltér.
492. § [Ideiglenes intézkedés és bizonyítás hivatalból]
(1) A bíróság - szükség esetén - bármely fél erre irányuló kérelme hiányában is határozhat ideiglenes intézkedéssel tartás megállapításáról.
(2) A bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti. A bíróság a tartásra kötelezett fél jövedelmi, vagyoni helyzetének feltárása, a munkáltatójának vagy más, a fél számára jövedelmet folyósító szervnek a felkutatása érdekében hivatalból megkeresi az illetékes hatóságokat, különösen, ha az ellenérdekű fél valószínűsíti, hogy a tartásra kötelezett fél teljesítőképessége ellenére nem tesz eleget tartási kötelezettségének.
(3) Előzetes bizonyításnak a 334. §-ban meghatározott előfeltételek hiányában is helye van.
(4) Ha a bíróság munkabérben vagy más jövedelemben részesülő személyt tartásdíj fizetésére kötelez - ideértve az ideiglenes intézkedéssel elrendelt tartást is -, köteles tájékoztatni a felet a közvetlen bírósági felhívás lehetőségéről.”
15. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2021. október 1-jén lép hatályba.
(2) Az 1-3. §, az 5. §, a 6. § a) és b) pontja, valamint a 8-14. § 2022. január 1-jén lép hatályba.
