1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
1. 39. §-át megelőző alcím címében és a 39. § (2) bekezdésében a „Gazdaságvédelmi” szövegrész helyébe a „Gazdaság-újraindítási” szöveg, és
2. 39/C. § (1) bekezdés i) pontjában a „Gazdaságvédelmi” szövegrészek helyébe „a Gazdaság-újraindítási” szöveg
lép.
2. § Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
1. 39/C. § (1) bekezdés e) pontja, és
2. 41. § (1) bekezdése.
3. § A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 140. § (1) bekezdés h) pontjában a „normatív költségvetési hozzájárulásokkal” szövegrész helyébe a „feladatalapú támogatásokkal” szöveg lép.
4. § (1) Hatályát veszti a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 140. § (1) bekezdés c) és k) pontja.
(2) Hatályát veszti a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény
1. 139. § (1) bekezdés a) pontjában az „a költségvetési koncepciót,”, és
2. 140. § (1) bekezdés a) pontjában az „a költségvetéséről szóló koncepciót,”
szövegrész.
5. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5/B. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„f) helyi utazás: a település közigazgatási határán belül történő utazás, ha a biztosított lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve szállása és az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató telephelye ugyanazon településen található,”
6. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 21/A. §-át követő alcím helyébe a következő alcím lép:
„Utazási költségtérítési támogatás
22. § (1) A járóbeteg-szakellátásra, fogászati szakellátásra, fekvőbeteg-gyógyintézetbe, gyógyászati ellátásra, továbbá rehabilitációra beutalt, illetve ezen szolgáltatásokat beutaló nélkül igénybe vevő biztosítottat utazási költségeihez támogatás illeti meg,
a) ha orvosszakértői vizsgálatra utalták vagy rendelték be, vagy
b) ha a szolgáltatás igénybevétele olyan egészségügyi szolgáltatónál történik,
ba) amely a biztosított területi ellátására kötelezett, vagy
bb) amely a ba) alpont szerinti egészségügyi szolgáltatónál a biztosított lakóhelyéhez vagy tartózkodási helyéhez, illetve szállásához közelebb esik, ha az oda történő beutalásba a biztosított beleegyezett, illetve, ha az egészségügyi szolgáltatást ott vette igénybe, vagy
c) a megfelelő feltételekkel rendelkező, bármely más - a biztosított lakóhelyéhez vagy tartózkodási helyéhez, illetve szállásához legközelebb eső - egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalás, valamint a szolgáltatás ezen egészségügyi szolgáltatónál történt igénybevétele esetén, ha az egészségügyi szolgáltató által nyújtott ellátás biztosítására a b) pont szerinti egészségügyi szolgáltatók szakmai indokok alapján nem alkalmasak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez - a biztosított lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve szállása és az egészségügyi szolgáltató telephelye közötti távolság figyelembevételével - támogatás abban az esetben vehető igénybe, ha az utazás Magyarország területén történik. Az egészségügyi szolgáltatóhoz külföldi lakóhelyről vagy tartózkodási helyről utazó biztosítottak a lakóhelyükhöz vagy tartózkodási helyükhöz legközelebb eső határátkelő és az egészségügyi szolgáltató telephelye közötti útvonalra jogosultak támogatásra. A biztosított támogatásra nem jogosult, ha a lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve szállása és az egészségügyi szolgáltató telephelye közötti közlekedése betegszállítás vagy mentés keretében valósult meg.
(3) A biztosított a gyógyászati segédeszköz próbájával, illetve kiszolgáltatásával kapcsolatos utazási költségeinek támogatására akkor jogosult, ha a gyógyászati segédeszközt a lakóhelyéhez vagy tartózkodási helyéhez, illetve szállásához legközelebb eső, a rendelt gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatására az egészségbiztosítóval szerződött forgalmazónál szerzi be.
(4) A korai fejlesztést és gondozást, illetve a nem önkéntes pedagógiai szakszolgálati feladatellátást nyújtó intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségekhez támogatás vehető igénybe.
(5) A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló szervezett szűrővizsgálat igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségekhez támogatás jár.
(6) Az utazási költségekhez nyújtott támogatás a külön jogszabályban foglaltak szerint illeti meg
a) a 16 éven aluli gyermek kísérőjét,
b) a 16 éven felüli biztosított kísérőjét, amennyiben egészségi állapota miatt a kíséretet az utazási költségtérítési támogatásra vonatkozó igényt rögzítő egészségügyi szolgáltató szükségesnek tartja.
(7) Helyi utazás költségeihez támogatás nem vehető igénybe.
(8) Az utazási költségekhez nyújtott támogatás összegét külön jogszabály határozza meg.”
7. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 27. § (1) és (2) bekezdése szerinti ellátások költségeinek megtérítése iránti kérelem elbírálására a 61. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A 27. § (3) bekezdése szerinti ellátások költségeinek utólagos megtérítésére vonatkozó igény az ellátás igénybevételétől számított hat hónapon belül érvényesíthető. A 27. § (6) bekezdése szerinti ellátások költségeinek megtérítése iránti igény a külföldi gyógykezelés befejezésétől számított harminc napon túl nem érvényesíthető.”
8. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 61. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az Ákr. 40. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén az elektronikus úton benyújtott utazási költségtérítési támogatás iránti kérelmet az egészségbiztosító automatikus döntéshozatali eljárásban bírálja el.”
9. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 62. § (2a) és (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2a) Az utazási költségtérítési támogatás iránti kérelmet a biztosított lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes, magyarországi lakcím hiányában a fővárosban eljárásra jogosult egészségbiztosító bírálja el.
(2b) A (2a) bekezdés szerinti esetben az utazási költségtérítési támogatást az egészségbiztosító folyósítja.”
10. § Hatályát veszti a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (1) bekezdés c) pontja.
11. § Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 125. §-a a következő k) ponttal egészül ki:
(Az OLAF Koordinációs Iroda alapfeladatai körében:)
„k) eljár a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (3a) bekezdésében rögzített információcserét biztosító nemzeti szervezetként, amelynek keretében továbbítja az OLAF - intézkedés megfelelőségére és arányosságára vonatkozó - indokolást tartalmazó megkeresését az érintett szervezetek részére.”
12. § Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 138. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E fejezet összeegyeztethető szabályozást tartalmaz)
„b) az Európai parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendeletével az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.”
13. § Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 148. §-ában az „és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet” szövegrész helyébe az „ , az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 883/2013/EU, Euratom rendeletnek az Európai Ügyészséggel való együttműködés és az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálatai hatékonysága tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. december 23-i (EU, Euratom) 2020/2223 Európai Parlament és a Tanács rendelet” szöveg lép.
14. § Hatályát veszti az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 138. § (2) bekezdés c) pontja.
15. § (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 7/J. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A felügyelőbizottság a belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység tevékenységére vonatkozóan
a) elfogadja a stratégiai ellenőrzési tervet, a belső ellenőrzés éves ellenőrzési tervét, azok módosításait, valamint megtárgyalja az éves ellenőrzési beszámolóját,
b) legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzést végző személy vagy a belső ellenőrzést végző szervezeti egység vezetője által tájékoztatásul megküldött jelentéseket, és a belső ellenőrzés tárgybeli tájékoztatására alapozva ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,
c) szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját,
d) javaslatot tehet soron kívüli ellenőrzés vagy tanácsadói jellegű megbízás végrehajtására a belső ellenőrzési kapacitás rendelkezésre állásának figyelembevétele mellett,
e) javaslatot tehet a belső ellenőrzési szervezeti egység létszámának változtatására,
f) ajánlásokat és javaslatokat dolgozhat ki a belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység által végzett vizsgálatok megállapításai alapján a belső ellenőrzés egyidejű tájékoztatása mellett, és
g) jóváhagyja a belső ellenőrzési alapszabályt, valamint a belső ellenőrzési kézikönyvet.”
(2) A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 7/J. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység számára soron kívüli ellenőrzésre vagy tanácsadói tevékenységre szóló felkérés csak a felügyelőbizottság - a köztulajdonban álló gazdasági társaság belső ellenőrzési alapszabályában, illetve belső ellenőrzési kézikönyvében meghatározott eljárásrend szerinti - előzetes egyetértésével adható.”
16. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény
1. 7/J. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében a „társaság kivételével” szövegrész helyébe a „társaság, valamint az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság kivételével” szöveg, és
2. 7/J. § (2) bekezdésében a „felügyelőbizottság” szövegrész helyébe a „tulajdonosi joggyakorló, vagy a felügyelőbizottság” szöveg
lép.
17. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 40. § (3) és (4) bekezdésében a „2022” szövegrész helyébe a „2023” szöveg lép.
18. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 132. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete körében az Alaptörvényben meghatározott feladat- és hatáskörökön túl:)
„j) kezdeményezheti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 68/B. §-a szerinti kincstári ellenőrzést;”
(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 132. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete körében az Alaptörvényben meghatározott feladat- és hatáskörökön túl:)
„k) a j) pont szerinti kincstári ellenőrzés eredményétől függően kezdeményezheti a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását az Állami Számvevőszéknél;”
19. § Hatályát veszti a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 120. § (1) bekezdés a) pontjában a „féléves,” szövegrész.
20. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetbe sorolt, az állam Polgári Törvénykönyv szerinti örökléséből adódóan a fejezet költségvetési bevételi előirányzata javára elszámolandó, a tervezettet meghaladó bevétel összegével a fejezet költségvetési kiadási előirányzatát a bevétel elszámolását megelőzően - a bevétel elszámolás alátámasztottsága esetén - a fejezetet irányító szerv módosíthatja.”
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A központi költségvetési szervnek nem minősülő, vonalas közlekedési infrastruktúrát működtető vagy központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti központi szolgáltató, vagy törvényben meghatározott építtetői feladatokat ellátó vagyonkezelő vagyonkezelésében álló, állami tulajdonú,
a) a vagyonkezelő feladatellátásához nem szükséges - a Vtv. 33. § (2) bekezdése alapján az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt meg nem haladó egyedi, könyv szerinti bruttó értékű - immateriális jószágoknak, tárgyi eszközöknek, készleteknek,
b) a hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagoknak,
c) a bányászatról szóló törvény szerint ásványi nyersanyagnak minősülő anyagoknak
az állam nevében, a tulajdonosi joggyakorlóval kötött megbízási szerződés vagy törvény alapján történő értékesítéséből származó bevétel kizárólag az államot illeti meg, amelyet a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetben kell elszámolni.”
(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az (5) bekezdés szerinti értékesítési bevétel
a) a vagyonkezelő vagyonkezelésében lévő állami vagyon értéke megőrzésének vagy gyarapításának, vagy
b) közszolgáltatási szerződés szerinti feladat teljesítése, vagy közszolgáltatási eszközállomány technológiai korszerűsítését célzó beszerzés
céljára használható fel olyan módon, hogy az államháztartásért felelős miniszter a költségvetési évben az elszámolt bevétel mértékéig új kiadási előirányzat létrehozatalát vagy meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti abban a költségvetési fejezetben, amely a cél finanszírozására szolgál.”
21. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36. §-a a következő (4e) bekezdéssel egészül ki:
„(4e) A Beruházási Alapból finanszírozott beruházások esetében a lebonyolító szerv az 1. § 15. pontjában meghatározottakon túl - a (4d) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a fejezetet irányító szerv vezetője nevében és megbízásából költségvetési évet követő évre vagy évekre szóló kötelezettséget vállalhat.”
22. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 37. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés szerinti pénzügyi ellenjegyzés nem érinti a kötelezettségvállalónak a kötelezettség vállalásából származó polgári jogi és büntetőjogi felelősségét.”
23. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 38. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az utalványozás és az érvényesítés nem érinti a teljesítésigazolónak a kötelezettségvállalás teljesítésének igazolásából származó polgári jogi és büntetőjogi felelősségét.”
24. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az államháztartásért felelős miniszter a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervhez, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervéhez, az állam legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasághoz, valamint az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságához költségvetési felügyelőt rendelhet ki. Az államháztartásért felelős miniszter a költségvetési felügyelő kirendeléséről
a) az érintett fejezetet irányító szerv vezetőjét,
b) többségi állami tulajdonban álló gazdasági társasághoz történő kirendelés esetén a tulajdonosi joggyakorlót,
c) a többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságához történő kirendelés esetén a többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaságot és annak a tulajdonosi joggyakorlóját előzetesen tájékoztatja.”
25. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 44. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A központosított illetményszámfejtés igénybevételére az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezett által a központosított illetményszámfejtő rendszerbe neki felróható okból történő valótlan, vagy három hónapot meghaladó késedelemmel történő adatszolgáltatás esetén a kincstár a kötelezettel szemben határozatban a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot szabhat ki.”
26. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatói okirattal vagy támogatási szerződéssel létrejövő támogatási jogviszony létesítésére irányuló eljárással és a támogató döntéseivel kapcsolatos jogviták eldöntése polgári peres eljárásban kezdeményezhető.”
27. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 51. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Nem minősül a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevételének, támogatási céltól eltérő felhasználásának, ha a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat kedvezményezett a fejlesztési, beruházási céllal nyújtott költségvetési támogatásból származó átmenetileg szabad pénzeszközt állampapír vásárlásával hasznosítja, feltéve, hogy a támogatási cél határidőben történő megvalósulását ez nem veszélyezteti. A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat kedvezményezett az így elért hozamot, kamatbevételt kizárólag a támogatott tevékenységgel kapcsolatos kiadásokra használhatja fel.”
28. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7a) A (7) bekezdés szerinti tevékenység végzésétől történő eltiltás időtartama
a) kérelemre, vagy továbbképzési kötelezettség nem teljesítése miatti nyilvántartásból való törlés esetén egy,
b) a nyilvántartásba vételkor, illetve a nyilvántartásba vételt követően történő valótlan adatközlés, a nyilvántartásból törlésre okot adó körülmény bejelentésének elmulasztása, a bejelentés elmulasztásának utólagos megállapítása esetén három
évre szól.”
29. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kincstárban fizetési számlát kötelesek vezetni]
„h) a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVH),”
[az a)-l) pont a továbbiakban együtt: kincstári körön kívüli számlatulajdonosok].
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (4a) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A kincstár fizetési számlát vezet)
„e) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány megbízása esetén a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány számára, valamint ha a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány közfeladatként felsőoktatási tevékenységet végez, megbízása esetén az általa fenntartott felsőoktatási intézménye számára is.”
30. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 100. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„100. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyont elfogadni csak abban az esetben és mértékben lehet, ha a pénzbeli teljesítés nem, vagy csak részben lehetséges és annak elfogadásával az MVH a vagyon értékesítési, bevételszerzési lehetőségeit mérlegelve egyetért.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyont az MVH részére készpénzes értékesítésre vagy az értékesítésig további hasznosításra, illetve a vagyonelemként átvett követelést kezelésre és érvényesítésre át kell adni. Az átadó és az MVH az átadáskor megállapodásban rendelkezik a vagyon értékesítése, hasznosítása, követelés kezelése és érvényesítése során felmerülő költségekről.
(3) Az MVH az átadott vagyon értékesítéséből, hasznosításából, a követelés érvényesítéséből származó költségvetési bevételnek a (2) bekezdés szerinti megállapodásban rögzített költségekkel csökkentett részét - az elkülönített állami pénzalap esetén a központi támogatás arányában a központi költségvetést megillető hányad kivételével - a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja fizetési számlájára köteles átutalni.”
31. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 107. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az államháztartásért felelős miniszter a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatásra hívhatja fel a kincstárnál vezetett fizetési számlával rendelkező helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot, társulást, térségi fejlesztési tanácsot a számlaállományára vonatkozó adatszolgáltatás teljesítése érdekében.”
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 107. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata a kincstár közreműködésével a Kormány rendeletében meghatározott határidő lejártáig az ott meghatározott teljes adatkörre vonatkozóan adatot szolgáltat a tárgyévet megelőző évben realizált helyi adók összegéről a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére, valamint a helyi adóbevételből - a megyei önkormányzat támogatásával - részesült települési önkormányzatok számára az adott önkormányzatot érintő adatkörre vonatkozóan.”
(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 107. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1c) A tárgyévet megelőző év július 1-jén hatályos helyi iparűzési adórendelettel rendelkező települési önkormányzat a Kormány rendeletében meghatározott határidő lejártáig a kincstár közreműködésével adatot szolgáltat az iparűzési adóerő-képességet meghatározó iparűzési adóalap összegéről az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére.”
(4) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 107. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az e §-ban meghatározottak teljesítése érdekében a kincstár okirati mintát, nyomtatványt, elektronikus űrlapot alkalmazhat, illetve a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter jóváhagyásával rendszeresíthet az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott bejelentések, kérelmek előterjesztésére. A kincstár a nyomtatványokról, elektronikus űrlapokról, elektronikus nyomtatványkitöltő programokról, azok formájáról, tartalmáról, használatának, kitöltésének és benyújtásának módjáról tájékoztatót tesz közzé.”
32. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdése a következő 32. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„32. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti rozsdaövezeti akcióterületen létesített többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakások vásárlásához a központi költségvetésből vissza nem térítendő állami támogatásként nyújtott adó-visszatérítési támogatásoknak a költségvetési támogatások nyújtásának e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott rendjétől eltérő sajátos szabályait,”
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek és a besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személyek megnevezését az államháztartásért felelős miniszter a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben és a Kormány honlapján közzéteszi, valamint a besorolás tényéről értesíti a kormányrendelet szerint adatszolgáltatásra kötelezett érintett szervezetet és a felette tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetet.”
33. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a következő 111/C. §-sal egészül ki:
„111/C. § E törvénynek a Magyarország 2022. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2021. évi LXXXIX. törvénnyel megállapított 107. § (1a) bekezdése szerinti adatszolgáltatást első alkalommal 2021. július 20. napjától kell teljesíteni.”
34. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1. 6/B. § (3) bekezdésében a „jogszabály” szövegrész helyébe a „jogszabály, vagy ha a fejezetet irányító szerv vezetője jogalkotási joggal nem rendelkezik, az általa kiadott szabályzat” szöveg,
2. 6/B. § (3) bekezdésében és a 33. § (3) bekezdés b) pont nyitó szövegrészében a „Gazdaságvédelmi” szövegrész helyébe a „Gazdaság-újraindítási” szöveg,
3. 36. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében és a 36. § (5a) bekezdésében a „több év vagy a költségvetési éven túli év” szövegrész helyébe az „a költségvetési évet követő év vagy évek” szöveg,
4. 36. § (4a) bekezdés nyitó szövegrészében, és a 37. § (1) bekezdés b) pontjában a „több év vagy a költségvetési éven túli év” szövegrész helyébe a „költségvetési évet követő év vagy évek” szöveg,
5. 36. § (4d) bekezdésében a „több évre vagy a költségvetési éven túli évre” szövegrész helyébe az „a költségvetési évet követő évre vagy évekre” szöveg,
6. 37. § (1) bekezdés a) pontjában a „több év” szövegrész helyébe a „költségvetési évet követő év vagy évek” szöveg,
7. 41. § (3) bekezdésében a „szervezetének juttatott támogatásokra.” szövegrész helyébe a „szervezetének juttatott támogatásokra, valamint tanuló, hallgató részére foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló kötelezettséget keletkeztető támogatási szerződés alapján nyújtott ösztöndíjakra, támogatásokra.” szöveg,
8. 44. § (1) bekezdésében a „teljesítése - ideértve a szakképzési hozzájárulás bevallási kötelezettségét is -, továbbá” szövegrész helyébe a „teljesítése, továbbá” szöveg,
9. 65. § (1) bekezdésében a „köteles” szövegrész helyébe a „köteles, melynek megszegése esetén az érintett személy eljárási bírsággal sújtható” szöveg,
10. 70. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a „miniszter a” szövegrész helyébe a „miniszter által a” szöveg, és
11. 109. § (1) bekezdés 35. pontjában a „rendjét,” szövegrész helyébe a „rendjét, továbbá a központosított illetményszámfejtő rendszerbe való adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás vagy valótlan adattartalommal történő teljesítése esetén kiszabható bírság mértékét és kiszabásának az elveit,” szöveg
lép.
35. § (1) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 58. § (2) bekezdése.
(2) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1. 36. § (1) bekezdésében az „és az (5) bekezdésben” szövegrész, és
2. 109. § (1) bekezdés 16. pontjában az „az 58. § (2) bekezdése szerinti önellenőrzési pótlék alapját, mértékét, megállapításának és megfizetésének szabályait,” szövegrész.
36. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 143. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kormánytisztviselőt foglalkoztató közigazgatási szerv viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét azzal, hogy az illetmény külföldi fizetési számlára történő utalása esetén az átutalás költsége a munkáltatói jogkör gyakorlójának erre irányuló döntése alapján a kormánytisztviselőt terheli.”
37. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 146. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a munkáltatónak úgy kell eljárnia, hogy a kormánytisztviselő az illetményével a bérfizetési napon rendelkezhessen. Külföldi fizetési számlára utalása esetén a munkáltató köteles eddig a napig az utalást kezdeményezni.”
38. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 90. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az e törvénynek a Magyarország 2022. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2021. évi LXXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Mód2. tv.) módosított 68. § (4) bekezdésében foglaltakat a 2021. év április 1. napjától teljesített hulladéklerakási járulékfizetési kötelezettségre is alkalmazni kell. A 2021. év április 1-jétől a Mód2. tv. hatálybalépéséig a hulladékgazdálkodási hatóság számlájára megfizetett hulladéklerakási járulék a központi költségvetést illeti meg.”
39. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 68. § (4) bekezdésében az „a hulladékgazdálkodási hatóság számlájára” szövegrész helyébe az „az e célra vezetett központi költségvetési fizetési számlára” szöveg lép.
40. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 10. § (3) bekezdésében a „nyolc” szövegrész helybe a „tíz” szöveg lép.
41. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVIII. törvény 26. § (2) bekezdésében a „2022.” szövegrész helyébe a „2024.” szöveg lép.
42. § Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 191. § (1) és (10) bekezdésében a „2022.” szövegrész helyébe a „2024.” szöveg lép.
43. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 3. §-a a következő 17a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„17a. nemzeti laboratórium: felfedező és kísérleti megközelítésű kutatásoknak új, nemzetközi dimenzióját nyitó, együttműködésen alapuló, intézményesülő, dinamikus színtér a kutatási eredmények társadalmi, gazdasági, környezeti hasznosítására,”
44. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 4. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A Kormány)
„l) közfinanszírozású támogatás útján gondoskodik a nemzeti laboratóriumok hazai rendszerének kialakításáról és működésük támogatásáról.”
45. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kutatás-fejlesztési és innovációs támogatási programokban kitűzött célok megvalósítását rendszeresen értékelni kell. Az értékelést a támogató és a jogszabályban, támogatási szerződésben, támogatói okiratban meghatározott személy végzi. Az értékelés során figyelembe kell venni, hogy
a) a 11. alcím szerint nyújtott támogatások esetén az alapkutatási tevékenység finanszírozási modelljét a bizalmi elvre épülő, a bevont egyéni kutatói kiválósághoz, az elért teljesítményhez és a kutatás-fejlesztési eredmények minőségi és mennyiségi jellemzőihez, ezek társadalmi, gazdasági hatásához kötött értékeknek megfelelő, a kutatási programok finanszírozását hosszú távra, fenntartható módon, átfogó minőségbiztosítási rendszer keretében érvényesített támogatás határozza meg,
b) a 12. alcím szerint nyújtott támogatások esetén az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés eredményeinek piaci, kereskedelmi hasznosítását tükröző értékelési szempontokat is alkalmazni kell,
c) a 12/A. alcím szerint nyújtott támogatások esetén a kutatás és a kísérleti fejlesztés eredményeinek társadalmi, gazdasági, környezeti hasznosítását, valamint a kialakított kutatás-fejlesztési együttműködések minőségét és mennyiségét tükröző értékelési szempontokat is alkalmazni kell,
d) a kutatás-fejlesztési infrastruktúrák értékelési szempontjait - erre vonatkozó fogalmi rendszer és értékelési módszertan alapján - a Kormány által kijelölt szerv által koordinált értékelő testület határozza meg.”
46. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 25. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Kormány által kijelölt szerv az NKFI Alap Kutatási Alaprésze terhére finanszírozott pályázatok értékelésében közreműködő értékelő testületek elnökei és tagjai, a szakértői csoportok elnökei és tagjai, valamint az anonim szakértők e törvény szerinti feladatai ellátásával összefüggésben megismert személyes adatait az adatkezelés céljának megvalósulásáig, de legkésőbb az érintettel létrejött jogviszonnyal kapcsolatos ügyiratok selejtezéséig vagy levéltárba adásáig kezeli.”
47. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az NKFI Alapból pályázat útján elnyert közfinanszírozási támogatás felhasználásáról és a kutatómunka előrehaladásáról a kedvezményezettnek a pályázati kiírásban szereplő időtartamra figyelemmel, a támogatási szerződésben előírt ütem szerint, be kell számolnia a Kormány által kijelölt szervnek, amely - szakértői vélemény alapján - dönt a beszámoló elfogadásáról és ennek megfelelően a közfinanszírozási támogatás további folyósításáról, szükség esetén a támogatási szerződés módosításáról vagy megszüntetéséről.”
48. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az NKFI Alap Innovációs Alaprésze terhére finanszírozott pályázatok kiírására, értékelésére, a támogatási döntés meghozatalára a 25. §-ban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.”
49. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény a következő 12/A. alcímmel egészül ki:
„12/A. Az NKFI Alap Nemzeti Laboratóriumok Alaprészének terhére nyújtott támogatások
29/A. § (1) Az NKFI Alap Nemzeti Laboratóriumok Alaprésze terhére nemzeti laboratórium létrehozatalára, fejlesztésére, tevékenységére, valamint működésére nyújtható támogatás.
(2) Az NKFI Alap Nemzeti Laboratóriumok Alaprésze terhére a következő célokra nyújtható támogatás:
1. több régiót érintő, stratégiailag fontos országos kutatás-fejlesztési, valamint innovációs programokra,
2. ösztöndíjra, különös tekintettel fiatal kutatók tudományos tevékenységének elősegítésére,
3. publikálási támogatásra, ideértve a kiadványkészítés költségeinek támogatását,
4. a kutatáshoz szükséges szellemi termékekre, nyomtatott vagy elektronikus folyóiratokra, könyvekre, adatbázisokra, azok előfizetési díjaira, tartalmak beszerzésére, licencdíjra, felhasználási vagy hozzáférési költségre - ideértve a tudományos közleményekhez való szabad hozzáférést is,
5. a kutatás-fejlesztés, valamint innováció területén nemzetközileg is elismert szervezetek, vállalkozások Magyarországra vonzására,
6. a kutatás-fejlesztés és innováció eredményeinek hasznosításával kapcsolatos költségek fedezetének biztosítására,
7. a kutatás-fejlesztés és innováció eredményeként született új tudományos és technológiai eredmények alkalmazásának elterjesztésére,
8. a kutatás-fejlesztés és innováció infrastrukturális feltételeinek biztosítására és fejlesztésére, ideértve a nemzetközi kutatás-fejlesztési hálózatokhoz, infrastruktúrához való kapcsolódás megteremtésében és működtetésében történő részvételt,
9. a tudományos kutatáshoz a szükséges műszerek, berendezések és más eszközök beszerzésére, bérlésére, hozzáférési díj biztosítására - ideértve a nemzetközi kutatási infrastruktúrákhoz való hozzáférés díját és költségeit is -, személyi kiadások és járulékaik, valamint dologi és felhalmozási kiadások finanszírozására,
10. a kutatás-fejlesztést és innovációt erősítő szolgáltatások, innovációs hídképző és hálózatépítő tevékenységek, innovációs inkubátorházak létrehozásának támogatására,
11. az innovációhoz kapcsolódó, az innovációt ösztönző kapcsolatok kialakulásának elősegítését célzó, az innovációs eredmények ismertetésére szolgáló konferenciák és rendezvények tartására, szakkiállítások rendezésére,
12. az innováció ösztönzésére, valamint kutatás-fejlesztésre és innovációra irányuló tevékenységek folyó ráfordításaira,
13. a nemzetközi innovációs, tudományos és technológiai együttműködés támogatására, ideértve a nemzetközi pályázatoknál érvényesülő utófinanszírozással összefüggő likviditási problémák áthidalásának támogatását,
14. kutatás-fejlesztési és innovációs munkahelyek létrehozására, a kutatás-fejlesztés és az innováció emberi erőforrásainak biztosítására és fejlesztésére, a kutató-fejlesztői utánpótlás és képzés, tehetséggondozás, a kutató-fejlesztői, oktatói továbbképzés támogatására, a kutató-fejlesztők hazai és nemzetközi mobilitásának, tapasztalatcseréjének, valamint az elismert hazatérő kutatók magyarországi innovációs területen történő szakmai beilleszkedésének támogatására,
15. a hazai és külföldi tudományos és technológiai ismeretek megszerzésére, azok gyakorlati alkalmazására,
16. a szellemi tulajdon védelmére és hasznosítására,
17. külföldi kutatási infrastruktúra működtetésére, fejlesztésére, ha szerződés garantálja, hogy annak szolgáltatásait magyarországi kutatóhelyek és vállalkozások is igénybe vehetik, valamint külföldi kutatási infrastruktúra szolgáltatásainak igénybevételére,
18. nemzetközi együttműködés keretében kutatási infrastruktúra magyarországi létesítésére, valamint Magyarországon létrehozott kutatási infrastruktúra működtetésére, fejlesztésére.
29/B. § (1) Az NKFI Alap Nemzeti Laboratóriumok Alaprésze terhére finanszírozott pályázatok kiírására, azok értékelésére, a támogatási döntés meghozatalára - a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - a 25. §-ban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A pályázatok és a közfinanszírozású támogatásban részesült projektek tartalmi értékelésére a Kormány által kijelölt szerv a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter által meghatározott programirányítási rendszert működtet. A programirányítási rendszer szerinti testületek elnökét és tagjait a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter jelöli ki. Az értékelésben a programirányítási rendszer szerinti testületek mellett - a Kormány által kijelölt szerv vezetőjének felkérése alapján - anonim szakértők közreműködhetnek.
29/C. § A Kormány által kijelölt szerv a programirányítási rendszer szerinti testületek elnökei és tagjai, valamint az anonim szakértők e törvény szerinti feladatai ellátásával összefüggésben megismert személyes adatait az adatkezelés céljának megvalósulásáig, de legkésőbb az érintettel létrejött jogviszonnyal kapcsolatos ügyiratok selejtezéséig vagy levéltárba adásáig kezeli.”
50. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény
1. 11. § (3) bekezdésében az „és Kutatási” szövegrész helyébe a „, Kutatási és Nemzeti Laboratóriumok” szöveg,
2. 24. § (1) bekezdésében a „terhére finanszírozott kutatás-fejlesztési pályázatokhoz” szövegrész helyébe a „Kutatási Alaprésze terhére” szöveg,
3. 25. § (1) bekezdésében a „terhére finanszírozott kutatás-fejlesztési” szövegrész helyébe a „Kutatási Alaprésze terhére finanszírozott” szöveg,
4. 25. § (4) bekezdésében az „Alapból meghirdetett kutatás-fejlesztési” szövegrész helyébe az „Alap Kutatási Alaprészéből meghirdetett” szöveg,
5. 25. § (5) és (7) bekezdésében az „A kutatás-fejlesztési” szövegrész helyébe az „Az NKFI Alap Kutatási Alaprészéből meghirdetett” szöveg,
6. 28. §-ában a „terhére a következő célokra nyújtható innovációs” szövegrész helyébe az „Innovációs Alaprésze terhére a következő célokra nyújtható” szöveg, és
7. 29. § (2) bekezdésében az „innovációs” szövegrész helyébe az „NKFI Alap Innovációs Alaprésze terhére finanszírozott” szöveg
lép.
51. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 163. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hivatásos állomány tagját foglalkoztató rendvédelmi szerv viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének költségét, azzal, hogy az illetmény külföldi fizetési számlára utalása esetén az átutalás költsége a rendvédelmi szerv erre irányuló döntése alapján a hivatásos állomány tagját terheli.”
(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 163. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a rendvédelmi szervnek úgy kell eljárnia, hogy a hivatásos állomány tagja az illetményével a bérfizetési napon rendelkezhessen. Külföldi fizetési számlára utalás esetén a rendvédelmi szerv köteles eddig a napig az utalást kezdeményezni.”
52. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 289/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A rendvédelmi alkalmazottat foglalkoztató rendvédelmi szerv viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét, azzal, hogy az illetmény külföldi fizetési számlára utalása esetén az átutalás költsége a rendvédelmi szerv erre irányuló döntése alapján a rendvédelmi alkalmazottat terheli.”
(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 289/E. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a rendvédelmi szervnek úgy kell eljárnia, hogy a rendvédelmi alkalmazott az illetményével a bérfizetési napon rendelkezhessen. Külföldi fizetési számlára utalás esetén a rendvédelmi szerv köteles eddig a napig az utalást kezdeményezni.”
53. § A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény 59. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdéstől eltérően
a) a sportról szóló törvény rendelkezései szerint - az ott meghatározott ügyekben - a Sport Állandó Választottbíróság,
b) a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény, valamint a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései szerint - az ott meghatározott ügyekben - az agrárkamara által működtetett választottbíróság,
c) a koncesszióról szóló törvény és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló törvény rendelkezései szerint - az ott meghatározott ügyekben - a Koncessziós Állandó Választottbíróság,
illetve az eljárási szabályzatuk szerint megalakított választottbírósági tanács jár el.”
54. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 137. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét, azzal, hogy az illetmény külföldi fizetési számlára utalása esetén az átutalás költsége a munkáltatói jogkör gyakorlójának erre irányuló döntése alapján a kormánytisztviselőt terheli.”
(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 137. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szervnek úgy kell eljárnia, hogy a kormánytisztviselő illetményével a bérfizetési napon rendelkezhessen. Külföldi fizetési számlára utalás esetén a kormányzati igazgatási szerv köteles eddig a napig az utalást kezdeményezni.”
55. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 251. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Igazgatónak az nevezhető ki, aki felsőfokú igazgatásszervezői, közigazgatás-szervezői, védelmi igazgatási menedzser vagy jogász szakképzettséggel vagy okleveles közigazgatási menedzser, okleveles közigazgatási szakértő, vagy közgazdász szakképzettséggel, valamint jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, államtudományi okleveles mester szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel és legalább 5 év közigazgatási szakmai gyakorlattal rendelkezik.”
56. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 260. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Hivatalvezető-helyettesnek az nevezhető ki, aki felsőoktatásban államtudományi, közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területen szerzett szakképzettséggel, jogi képzési területen szerzett jogász szakképzettséggel, valamint gazdaságtudományok képzési területen szerzett szakképzettséggel, és közigazgatási szervnél vezetői munkakörben vagy vezetői álláshelyen eltöltött legalább egy év gyakorlattal rendelkezik.”
57. § (1) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 72. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A köztisztviselőt foglalkoztató különleges jogállású szerv viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét, azzal, hogy az illetmény külföldi fizetési számlára utalása esetén az átutalás költsége a köztisztviselőt foglalkoztató különleges jogállású szerv erre irányuló döntése alapján a köztisztviselőt terheli.”
(2) A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 72. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Az illetményt a tárgyhónapot követő ötödik napig ki kell fizetni, külföldi számla választása esetén ezen határnapig el kell utalni.
(7) Az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a köztisztviselőt foglalkoztató különleges jogállású szervnek úgy kell eljárnia, hogy a köztisztviselő illetményével a bérfizetési napon rendelkezhessen. Külföldi fizetési számlára utalás esetén a köztisztviselőt foglalkoztató különleges jogállású szerv köteles eddig a napig az utalást kezdeményezni.”
58. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 154. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A NAV viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának vagy készpénzben történő kifizetésének a költségét, azzal, hogy az illetmény külföldi fizetési számlára utalása esetén az átutalás költsége a NAV erre irányuló döntése alapján a foglalkoztatottra terhelheti.”
(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 154. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a NAV-nak úgy kell eljárnia, hogy a foglalkoztatott az illetményével a bérfizetési napon rendelkezhessen, készpénzkifizetés kézbesítés útján történő kifizetése esetén pedig úgy kell eljárnia, hogy legkésőbb ugyanezen napon megtörténjen a készpénz feladása. Külföldi fizetési számlára utalás esetén a munkáltató köteles ezen napig az utalást kezdeményezni.”
(3) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 154. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Ha a bérfizetési nap heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra esik, az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a NAV-nak úgy kell eljárnia, hogy az érintett az illetményével legkésőbb az ezt megelőző munkanapon rendelkezhessen, készpénzkifizetés kézbesítés útján történő kifizetése esetén pedig úgy kell eljárnia, hogy legkésőbb ugyanezen napon megtörténjen a készpénz feladása. E rendelkezést az illetmény külföldi fizetési számlára utalása esetén nem kell alkalmazni.”
59. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése alapján az 1. mellékletben felsorolt állami tulajdonban lévő ingatlanok ingyenesen a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyház (a továbbiakban: Görögkatolikus Metropólia) tulajdonába kerülnek a Görögkatolikus Metropólia által ellátott közfeladatok ellátásának elősegítése céljából.
(2) Az 1. melléklet szerinti ingatlanokat a Görögkatolikus Metropólia a terhekkel együtt szerzi meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy a Görögkatolikus Metropólia az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket a 60. § (1) bekezdése szerinti szerződésben teljeskörűen átvállalja.
60. § (1) Az 59. § (1) bekezdése szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló Országos Kórházi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKFŐ) készíti elő és köti meg. A szerződésekben az ingatlanok forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.
(2) Az 59. § (1) bekezdése szerinti, ingyenesen tulajdonba adott ingatlanokon e törvény erejénél fogva határozatlan időre szóló elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az elidegenítési és terhelési tilalomnak a magyar állam javára történő ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az OKFŐ kérelmezi.
61. § (1) Az 59. § (1) bekezdése szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg a közfeladat ellátására rendelkezésre álló állami tulajdonú és a Felső-Szabolcsi Kórház vagyonkezelésében álló ingó vagyontárgyak (a továbbiakban: ingóságok) e törvény erejénél fogva a Görögkatolikus Metropólia tulajdonába kerülnek.
(2) Az (1) bekezdés szerint átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó tulajdonosi joggyakorló OKFŐ és az átvevő Görögkatolikus Metropólia képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.
62. § (1) Az 1. mellékletben szereplő ingatlanok és a 61. § (1) bekezdése szerinti ingóságok vonatkozásában a Felső-Szabolcsi Kórház és az OKFŐ között fennálló vagyonkezelési szerződés e törvény erejénél fogva megszűnik.
(2) Az 1. mellékletben szereplő ingatlanok vonatkozásában a Görögkatolikus Metropólia tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéséig a Görögkatolikus Metropóliát a közfeladatok ellátása érdekében ingyenes használati jog illeti meg, amelyet az ingatlan-nyilvántartásba nem szükséges bejegyezni.
63. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 25. §, a 34. § 9. pontja, az 59-62. § és az 1. melléklet az e törvény kihirdetését követő tizenhatodik napon lép hatályba.
(3) A 18. § 2021. szeptember 1-jén lép hatályba.
(4) Az 53. § 2021. október 1-jén lép hatályba.
(5) Az 5-10. §, a 15. §, a 20. § (2) és (3) bekezdése, a 29. § (1) bekezdése, a 30. §, a 31. § (2) bekezdése és a 43-50. § 2022. január 1-jén lép hatályba.
(6) A 2. § és a 34. § 8. pontja 2022. augusztus 1-jén lép hatályba.
64. § E törvény
1. 18. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése, és
2. 60. § (2) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.
65. § E törvény 11-14. §-a a 883/2013/EU, Euratom rendeletnek az Európai Ügyészséggel való együttműködés és az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálatai hatékonysága tekintetében történő módosításáról szóló 2020. december 23-i (EU, Euratom) 2020/2223 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja.
| A | B | C | D | ||
| TELEPÜLÉS | HELYRAJZI SZÁM | MAGYAR ÁLLAM TULAJDONI HÁNYADA | MEGNEVEZÉS | ||
| 1. | Kisvárda | 3553/16 | 1/1 | Kivett kórház | |
| 2. | Kisvárda | 3545/17 | 1/1 | Kivett parkoló | |
| 3. | Kisvárda | 1284/1 | 1/1 | Kivett orvosi rendelő | |
| 4. | Kisvárda | 3553/3 | 1/1 | Kivett vízmű | |
| 5. | Kisvárda | 2444/38 | 1/1 | Kivett beépített terület | |
| 6. | Kisvárda | 2444/38/A/1 | 1/1 | lakás | |
| 7. | Kisvárda | 2444/38/A/2 | 1/1 | lakás | |
| 8. | Kisvárda | 2444/38/A/3 | 1/1 | lakás | |
| 9. | Kisvárda | 2444/38/A/4 | 1/1 | lakás | |
| 10. | Kisvárda | 2444/38/A/5 | 1/1 | lakás | |
| 11. | Kisvárda | 2444/38/A/6 | 1/1 | lakás | |
| 12. | Kisvárda | 2444/38/A/7 | 1/1 | lakás | |
| 13. | Kisvárda | 2444/38/A/8 | 1/1 | lakás | |
| 14. | Kisvárda | 2444/38/A/9 | 1/1 | lakás | |
| 15. | Kisvárda | 2444/38/A/10 | 1/1 | lakás | |
| 16. | Kisvárda | 2444/38/A/11 | 1/1 | lakás | |
| 17. | Kisvárda | 2444/38/A/12 | 1/1 | lakás | |
| 18. | Kisvárda | 2444/38/A/13 | 1/1 | lakás | |
| 19. | Kisvárda | 2444/38/A/14 | 1/1 | lakás | |
| 20. | Kisvárda | 2444/38/A/15 | 1/1 | lakás | |
| 21. | Kisvárda | 2444/38/A/16 | 1/1 | lakás | |
| 22. | Kisvárda | 2444/38/A/17 | 1/1 | lakás | |
| 23. | Kisvárda | 2444/38/A/18 | 1/1 | lakás | |
| 24. | Kisvárda | 2444/38/A/19 | 1/1 | lakás | |
| 25. | Kisvárda | 2444/38/A/20 | 1/1 | lakás | |
| 26. | Kisvárda | 2444/38/A/21 | 1/1 | garázs | |
| 27. | Kisvárda | 2444/38/A/22 | 1/1 | garázs | |
| 28. | Kisvárda | 2444/38/A/23 | 1/1 | garázs | |
| 29. | Kisvárda | 2444/38/A/24 | 1/1 | garázs | |
| 30. | Kisvárda | 3553/6 | 1/1 | Kivett beépítetlen terület |
