E törvény célja, hogy az Európai Unió szabályozásával, valamint a jogi személy létrehozásának és működésének szabadságára vonatkozó polgári jogi rendelkezésekkel összhangban, korszerű jogi keretek megteremtésével, az elektronikus ügyintézés és az informatikai fejlődés adta lehetőségek széles körű kihasználásával állapítsa meg a jogi személyek nyilvántartásának, nyilvánosságának és a bírósági nyilvántartási eljárásnak a szabályait.
Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § [A törvény hatálya]
E törvény állapítja meg a jogi személyek nyilvántartásában szereplő jogalanyok nyilvántartására, a bírósági nyilvántartási eljárásra, a számvitelről szóló törvény szerinti beszámoló közzétételével összefüggő eljárásra, a nyilvántartott adatokra és okiratokra vonatkozó információ biztosítására, továbbá a nyilvántartással összefüggő egyes perekre vonatkozó alapvető szabályokat.
2. § [A jogi személyek nyilvántartásában szereplő jogalanyok]
(1) A jogi személyek nyilvántartása tartalmazza a cégek, a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek, a társasházak, továbbá azon jogi személyek vagy nem jogi személy jogalanyok adatait, amelyek vonatkozásában a nyilvántartással összefüggő határozathozatali eljárást nem bíróság folytatja le, és amelyek adatainak e törvény szerinti nyilvántartásba vételét törvény elrendeli. A jogi személyek nyilvántartása tartalmazza továbbá a törvény által létrehozott jogi személyek adatait is.
(2) Törvény előírhatja jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanynak a jogi személyek nyilvántartásába való bejegyzését is.
(3) A cégformák a következők:
1. gazdasági társaság esetén önálló cégforma
a) a közkereseti társaság;
b) a betéti társaság;
c) a korlátolt felelősségű társaság;
d) a részvénytársaság (zártkörűen működő részvénytársaság, nyilvánosan működő részvénytársaság);
2. az egyesülés;
3. az egyéni cég;
4. a szövetkezet;
5. a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe;
6. a külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete;
7. a vízgazdálkodási társulat (vízitársulat, víziközmű-társulat);
8. az erdőbirtokossági társulat;
9. a végrehajtói iroda;
10. a közjegyzői iroda;
11. az európai gazdasági egyesülés;
12. az európai részvénytársaság (zártkörűen működő európai részvénytársaság, nyilvánosan működő európai részvénytársaság);
13. az európai szövetkezet;
14. a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye.
(4) A civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezeti formák a következők:
1. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) alapján létrehozott egyesület;
2. az Ectv. alapján létrehozott és a sportról szóló törvény alapján működő szervezet;
3. a sportról szóló törvény alapján működő országos sportági szakszövetség;
4. törzskönyvi jogi személynek nem minősülő köztestület, amelynek bíróság általi nyilvántartásba vételét törvény elrendeli;
5. az alapítvány, a közalapítvány;
6. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény alapján alapított magánnyugdíjpénztár;
7. az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény szerint alapított önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a pénztárak szövetsége, és az átalakulással létrejövő vegyes nyugdíjpénztár;
8. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint létrehozott a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja;
9. a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény szerint alapított Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezet (a továbbiakban: MRP-szervezet);
10. a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) alapján működő bejegyzett egyház, nyilvántartásba vett egyház, vallási egyesület;
11. a társasház;
12. azon jogi személy vagy nem jogi személy jogalany, amelynek bíróság általi nyilvántartásba vételét törvény elrendeli.
(5) Azon jogi személyek vagy nem jogi személy jogalanyok, amelyek vonatkozásában a nyilvántartással összefüggő határozathozatali eljárást nem bíróság folytatja le, és amelyek adatainak e törvény szerinti nyilvántartásba vételét törvény elrendeli, a következők:
1. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján nyilvántartásba vett törzskönyvi jogi személy;
2. a köztestület, amely nem tartozik a (4) bekezdés 4. pontja alá;
3. az ügyvédi iroda;
4. a törzskönyvi jogi személynek nem minősülő felsőoktatási, illetve köznevelési jogi személy;
5. a befektetési alap;
6. az európai területi társulás;
7. azon jogi személy vagy nem jogi személy jogalany, amely adatainak a jogi személyek nyilvántartásában való feltüntetését törvény elrendeli.
3. § [Általános értelmező rendelkezések]
E törvény alkalmazásában
1. egyéb jogi személy: a 2. § (5) bekezdése szerinti jogi személy vagy nem jogi személy jogalany, valamint a törvény által létrehozott jogi személy;
2. jogi személy: a jogi személyek nyilvántartásában szereplő jogalany;
3. jogi szempontú vizsgálat: a bejegyzési eljárásban a jogszabályi rendelkezésekből következő feltételek teljesülésének ellenőrzése, amelynek során az automata meghatározott következtetések levonását végzi el a jogszabályi feltételekhez rendelt követelményrendszer és a bejegyzési eljárásban benyújtott nyomtatvány adatai és a nyomtatványon feltüntetett nyilatkozatok összevetése alapján;
4. kiemelt adatigénylő:
a) a bíróság, az ügyész, a nemzetbiztonsági szolgálat, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv, a rendvédelmi szerv, a szabálysértés miatt eljáró hatóság, a rendelkezési nyilvántartást vezető szerv, illetve más közigazgatási szerv, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, a felszámoló, valamint a gazdasági, illetve szakmai kamara, a Központi Statisztikai Hivatal,
b) a Kormány rendeletében kiemelt adatigénylőként meghatározott személy, hatóság vagy egyéb jogalany, valamint
c) az a személy, hatóság vagy egyéb jogalany, amelyre vonatkozó törvény a nyilvántartási adat vagy irat megismerését az a) vagy a b) pont szerinti kiemelt adatigénylővel azonos módon teszi lehetővé;
5. szervezet: a 2. § (3) bekezdése szerinti cég, valamint a 2. § (4) bekezdése szerinti civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet.
4. § [Nyilvántartási eljárás]
(1) A nyilvántartási eljárás a jogi személyek nyilvántartására, a közhiteles nyilvántartás vezetésére és e törvény rendelkezése alapján a működésük felügyeletére irányuló, valamint az ezekkel összefüggő nemperes bírósági eljárás vagy intézkedés.
(2) Nyilvántartási eljárás a szervezetek esetében
a) a szervezet nyilvántartásba vétele iránti eljárás,
b) a változásbejegyzési eljárás,
c) a közhasznúvá minősítésre, a közhasznú jogállás megszüntetésére és a közhasznú jogállás nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzésére, illetve törlésére irányuló eljárás,
d) a szervezet átalakulásának, egyesülésének, szétválásának bejegyzése iránti eljárás [az a)–d) pontban meghatározott eljárás a továbbiakban együtt: bejegyzési eljárás],
e) a törvényességi felügyeleti eljárás, ha a szervezet törvényességi felügyeletét a nyilvántartó bíróság látja el,
f) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és más, az egyes szervezeti formákra vonatkozó törvényekben, illetve az Európai Unió rendeleteiben meghatározott, a kisebbségi jogok gyakorlását, valamint a hitelezői jogok védelmét biztosító kérelmek elbírálása,
g) törvényben előírt, a nyilvántartó bíróság által lefolytatott egyéb nemperes eljárás vagy intézkedés.
(3) Nyilvántartási eljárás az egyéb jogi személyek esetében az e törvényben előírt, a jogi személyek, vagy az egyéb jogi személy vonatkozásában a nyilvántartó bíróság által lefolytatott egyéb nemperes eljárás vagy intézkedés.
5. § [A jogi személyek nyilvántartása, a nyilvántartási jegyzék, a nyilvántartási adat, a nyilvántartási irat, az elektronikus irattár]
(1) A jogi személyek nyilvántartása a nyilvántartási jegyzékből, valamint a nyilvántartási iratokból áll. A jogi személyek nyilvántartása jogszabályban meghatározott résznyilvántartásokra is elkülöníthető.
(2) A jogi személy nyilvántartására – a rá vonatkozó adatokkal, ideértve a jogokat és a tényeket is – nyilvántartási jegyzékben kerül sor. A nyilvántartási jegyzék adata a jogi személy adata. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a nyilvántartási jegyzékben a törölt adatnak is megállapíthatónak kell lennie. A nyilvántartási jegyzék a nyilvántartott adat hatályosságát feltünteti.
(3) Az 1. melléklet állapítja meg azokat az adatköröket, amelyeket a nyilvántartási jegyzék tartalmaz. A jogi személy típusok, illetve szervezeti formák nyilvántartási jegyzékének adatait a Kormány rendelete állapítja meg.
(4) A nyilvántartási irat a bejegyzési eljárás során a szervezet vagy a bejegyzési kérelem benyújtására jogosult személy által benyújtott irat, valamint az e törvény szerinti automatikus bejegyzés alapjául szolgáló értesítés és az ahhoz jogszabály alapján csatolt igazoló okirat.
(5) A nyilvántartó bíróság a nyilvántartási eljárás iratait elektronikus okirat formájában, elektronikus irattárban tartja nyilván. A papíralapú iratokat a nyilvántartó bíróság – jogszabályban meghatározott módon – elektronikus okirattá alakítja és az elektronikus irattárba helyezi.
(6) A nyilvántartási jegyzék adatának megnevezése az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén megjeleníthető.
Jogszabályban meghatározott esetben a bíróság a jogi személy adatait és a nyilvántartási iratokat az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén is nyilvántartja.
6. § [A nyilvántartási adat nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzése, törlése]
(1) A jogi személy és a nyilvántartási adatainak a nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzése – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – kérelemre történik.
(2) A bíróság e törvényben meghatározott esetben hivatalból jegyez be vagy töröl nyilvántartási adatot, és hivatalból törli a szervezetet a nyilvántartási jegyzékből.
(3) E törvényben meghatározott esetben a nyilvántartási adat bejegyzésére és törlésére a bíróság automatikus intézkedésével kerül sor, ha az más bíróság, hatóság, illetve erre feljogosított személy e törvény szerinti értesítése alapján (automatikus bejegyzés), valamint a nyilvántartási jegyzéken belüli adatátvezetéssel történik (automatikus adatátvezetés), továbbá akkor is, ha e törvény így rendelkezik.
7. § [A nyilvántartó bíróság, a nyilvántartó szerv, a perbíróság, az információs szolgálat]
(1) A jogi személyek nyilvántartását a törvényszék mint nyilvántartó bíróság (a továbbiakban: bíróság) a szervezetek tekintetében vezeti, az egyéb jogi személyek tekintetében kezeli. A nyilvántartási eljárás lefolytatására a bíróságnak van hatásköre.
(2) Az egyéb jogi személy nyilvántartásával kapcsolatos határozathozatali eljárást és annak eredményeként e jogi személy nyilvántartásba vételét, az adatai változásának bejegyzését, valamint e jogi személy törlését a jogszabály által meghatározott nyilvántartó szerv (a továbbiakban: nyilvántartó szerv) végzi. Nyilvántartó szerv hiányában az egyéb jogi személyt és adatait, az adatai változását, valamint a jogi személy megszűnése esetén a törlését a bíróság e törvényben előírt módon rögzíti a nyilvántartásban.
(3) E törvényben szabályozott perek lefolytatására, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a törvényszéknek (a továbbiakban: perbíróság) van hatásköre.
(4) Az igazságügyért felelős miniszter a jogi személyekre vonatkozó információs és az elektronikus nyilvántartási eljárásban közreműködő szolgálatot (a továbbiakban: információs szolgálat) működtet. A jogi személyek nyilvántartását, valamint a nyilvántartási eljárást és az e törvény szerinti elektronikus ügyintézést támogató informatikai rendszerek adatkezelője az információs szolgálat.
8. § [A jogi személyek nyilvántartási portálja, a bírósági informatikai rendszer]
(1) A jogi személyek nyilvántartási portálja a nyilvántartási eljárás és a jogi személyekre vonatkozó, a nyilvánosság támogatására szolgáló, az interneten elérhető informatikai rendszer (a továbbiakban: nyilvántartási portál).
(2) A bíróság a bírósági ügyintézést támogató informatikai rendszer (a továbbiakban: bírósági informatikai rendszer)
használatával jár el.
9. § [A nyilvántartási eljárás működtetési költségeinek biztosítása]
A nyilvántartási eljárásban fizetendő közzétételi költségtérítés és az információért fizetendő költségtérítés a központi költségvetés bevételét képezi. A nyilvántartási eljárás, az e törvény szerinti szolgáltatások során az elektronikus eljárást és ügyintézést támogató rendszer, a jogi személyek nyilvántartási portálja üzemeltetésével, fejlesztésével, az adatok feldolgozásával, valamint a Cégközlöny működtetésével összefüggésben felmerült személyes és igazolt költségeket a központi költségvetés utólagos elszámolási kötelezettség mellett legkésőbb a tárgyév február 15. napjáig biztosítja.
10. § [A jogi személyek nyilvántartásának közhitelessége]
(1) A jogi személyek nyilvántartásának közhitelességére a Ptk. 3:13. § (2) bekezdése és az e §-ban foglalt rendelkezések együttesen alkalmazandóak.
(2) A jogi személyek nyilvántartása hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok fennállását, illetve azok változásait.
(3) A jogi személy a nyilvántartási adatára, illetve az elektronikus irattárban szereplő nyilvántartási iratra harmadik személlyel szemben csak azt követően hivatkozhat, hogy az adat a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzésre került, kivéve, ha bizonyítja, hogy a harmadik személy az adatot, illetve az iratot már korábban ismerte. A bejegyzést követő tizenhatodik napig a harmadik személy ugyanakkor bizonyíthatja, hogy a nyilvántartási adat, illetve a nyilvántartási irat megismerésére nem volt lehetősége.
(4) Ha a Cégközlönyben megjelent adat, a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adat, illetve a nyilvántartási irat tartalma egymástól eltér, a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adat az irányadó. Harmadik személy hivatkozhat olyan adatra vagy iratra is, amely tekintetében a jogi személy nem tett eleget a bejelentési, illetve közzétételi kötelezettségének, kivéve, ha az okiratban foglaltakhoz bejelentés és nyilvánosságra hozatal hiányában nem fűződik joghatás.
(5) Ha a jogi személy a képviseletére jogosult személyre vonatkozó adatokat bejelentette és azok a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzésre kerültek, a képviselő megválasztásával vagy kinevezésével kapcsolatos jogszabálysértésre harmadik személlyel szemben a jogi személy csak akkor hivatkozhat, ha bizonyítja, hogy a harmadik személynek a jogszabálysértésről tudomása volt.
11. § [A jogi személyek nyilvántartásának nyilvánossága]
(1) Ha e törvény vagy jogszabály másként nem rendelkezik, nyilvános a nyilvántartási jegyzék bejegyzett – hatályos és nem hatályos –, illetve törölt adata, valamint a nyilvántartási irat. Civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek esetében továbbá nyilvános a törvényességi felügyeleti eljárás irata, ha a szervezettel szemben törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazására került sor, illetve ha a bíróság felhívására a törvényes működését helyreállította, de az eljárás megindítására okot adott.
(2) A nyilvános irat kivételével a nyilvántartási eljárásban keletkezett irat megtekintésére, másolatkészítésére, adatkezelésére a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogi személy vezető tisztségviselője, tagja, felügyelőbizottsági tagja, az alapítvány alapítói jogainak gyakorlója, a vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőre, az MRP-szervezet alapítója, illetve az utóbbi személy feladatkörében eljáró meghatalmazott iratbetekintésre jogosult. Az ügyész iratbetekintésre jogosult, ha a jogi személy felett törvényességi ellenőrzést gyakorol.
(3) Az e törvény szerint közzétett, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámoló (a továbbiakban: számviteli beszámoló) nyilvános.
12. § [A nyilvántartási adatok nyilvánosságának korlátai]
(1) A nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett természetes személy neve, születési helye és ideje, valamint anyja születési neve nyilvános adat, de lakcíme nem nyilvános adat. A belső egyházi jogi személy képviselőjének lakcíme és anyja születési neve nem nyilvános adat.
(2) A nyilvántartási jegyzékből való jogerős törlésétől számított tíz év után a természetes személy egyetlen adata sem nyilvános.
(3) Ha e törvény vagy jogszabály valamely nyilvántartási adat tekintetében arról rendelkezik, hogy az nem nyilvános, akkor annak megismerésére az jogosult, akit törvény erre feljogosít. A jogi személy tagjai, az alapítvány alapítói jogainak gyakorlója, a vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőre, az MRP-szervezet alapítója, illetve az utóbbi személy feladatkörében eljáró meghatalmazott, és a jogi személy nyilvántartási jegyzékébe bejegyzett személyek nem nyilvános adat megismerésére is jogosultak. Nem nyilvános adat megismerésére egyéb esetben az jogosult, aki magát azonosítja és megjelöli a nem nyilvános adatra vonatkozó adatigénylése célját.
(4) Az a 3. § 4. pont b) vagy c) alpontja szerinti kiemelt adatigénylő, amelynek a nem nyilvános adat megismeréséhez való jogát törvény lehetővé teszi, valamint – közfeladatai ellátása érdekében, a közfeladat megjelölése mellett – a 3. § 4. pont a) alpontja szerinti kiemelt adatigénylő, nem nyilvános adat megismerésére is jogosult.
(5) A nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett természetes személy lakcímére vonatkozó adatszolgáltatás – a (3) és a (4) bekezdés kivételével – a nyilvántartási jegyzékből nem igényelhető.
13. § [A nyilvántartási iratok nyilvánosságának korlátai]
(1) A szervezetek bejegyzési eljárásának iratai – e §-ban foglalt kivételekkel – a bejegyzéssel nyilvánossá válnak.
A bejegyzési eljárás iratai nyilvánossá válnak akkor is, ha a változásbejegyzési eljárásban a bíróság a kérelemnek csak részben ad helyt.
(2) A bejegyzési eljárásban benyújtott kérelem nyomtatványa nem nyilvános irat. A civil szervezet jelenléti íve, valamint az egyesület, a vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház tagnyilvántartása nem nyilvános irat.
(3) A visszautasított, illetve elutasított bejegyzési kérelem melléklete, a megszüntetett bejegyzési eljárásban benyújtott kérelem melléklete, valamint e törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezése alapján hatálytalan beadvány részét képező irat nem nyilvános irat.
(4) Ha a nyilvántartási iratban a nyilvántartási jegyzék adattartalmát meghaladó személyes adat, illetve nem nyilvános adat kerül feltüntetésre, az iratot szerkesztő jogi képviselő köteles felhívni a természetes személy figyelmét arra, hogy a személyes adatának az okiratban való feltüntetéséhez való hozzájárulása egyben azzal is jár, hogy az az iratok nyilvánosságának elve alapján bárki számára megismerhetővé válik.
(5) Ha a jogi képviselő nélkül eljáró szervezet esetében a benyújtott irat a nyilvántartási jegyzék adattartalmát meghaladó személyes adatot, illetve nem nyilvános adatot tartalmaz, a bíróság a szervezetet erről a körülményről, valamint az irat nyilvános megismerhetőségéről az eljárás során tájékoztatja.
(6) A bíróság hivatalból vagy kérelemre elrendelheti a nyilvántartási irat nem nyilvános kezelését. A létesítő okiratnak, illetve módosításának – ideértve az egységes szerkezetű létesítő okiratot is – nem nyilvános kezelése nem rendelhető el. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a nyilvántartási irat nem nyilvános kezelését akkor lehet elrendelni, ha az irat az érintett tartalom nélkül nem nyújtható be és az abban szereplő információ nyilvánosságra hozatala a szervezet, más személy üzleti titokhoz való jogát vagy az iratban megnevezett kiskorú személy jogos érdekét súlyosan sértené, illetve az információ büntetőeljárás lefolytatásával áll összefüggésben. A kérelmet elutasító végzéssel szemben fellebbezésnek van helye azzal, hogy a végzés jogerőre emelkedéséig az iratot nem lehet nyilvános iratként kezelni. A közérdekű adatot tartalmazó nyilvántartási iratnak a nem nyilvános kezelése nem érinti a más törvényben biztosított, a közérdekű adat megismerésére vonatkozó rendelkezések alkalmazását.
(7) Az egyéb jogi személyek esetében a jogi személyek nyilvántartása nyilvántartási iratot – ha e törvény rendelkezéséből más nem következik – nem tartalmaz, és a nyilvántartási jegyzék adatának alátámasztását szolgáló irat az egyéb jogi személyre vonatkozó jogszabály rendelkezése alapján ismerhető meg.
14. § [A nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzés közzététele, a Cégközlöny]
(1) A Cégközlöny az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapja, amely a nyilvántartási portálnak a közlemények megismerését szolgáló része. A Cégközlöny egyes közleményei a nyilvántartási portálról nem távolíthatók el.
(2) A jogi személy adatainak, azok változásának, valamint a jogi személy létesítő okiratának, módosításának közzététele – ideértve a jogi személy bejegyzésének és törlésének közzétételét is – a nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzéssel valósul meg. A bíróság a bejegyző végzését – a nyilvántartási jegyzék nem nyilvános adatára vonatkozó tartalom nélkül, a gazdasági forgalom biztonsága és a hitelezők védelme érdekében – a Cégközlönyben is megjelenteti, azonban a joghatás a bejegyzéshez fűződik. A Cégközlönyben kerül közzétételre e törvényben meghatározott esetben a bíróság jogi személyre vonatkozó egyéb végzésének rendelkező része.
(3) A Cégközlönyben jogszabályi rendelkezés alapján kerül közzétételre más bíróság határozatának rendelkező része is. Közzétételre kerülnek azok a közlemények is, amelyeknek a Cégközlönyben való közzétételére törvény közvetlenül a jogi személyt kötelezi.
(4) Az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, valamint a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének bejegyzésére, valamint törlésére vonatkozó adatoknak a nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzését követő harminc napon belül a bíróság intézkedik az adatoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő nyilvánosságra hozataláról az Európai Unió hivatalos közlemények közzétételéért felelős hivatalának való megküldés útján. Ennek során a bíróság feltünteti a bejegyzésre vonatkozó végzésének számát, a végzés keltét, azt a tényt, hogy a közzétételre Magyarországon a Cégközlönyben is sor került, valamint a Cégközlönyben történt közzététel napját is.
15. § [A jogi személyre vonatkozó nyilvántartási információ]
(1) A jogi személyekre vonatkozó nyilvántartási információ a nyilvántartási adatról, a nyilvántartási iratról, továbbá a számviteli beszámolóról való tájékoztatás.
(2) A jogi személy nyilvántartási adatairól nyilvántartási másolat, nyilvántartási kivonat vagy nyilvántartási bizonyítvány kiadása kérhető. A nyilvántartási másolat a jogi személy valamennyi bejegyzett – hatályos és nem hatályos –, továbbá a törölt adatát, a nyilvántartási kivonat a jogi személy valamennyi hatályos adatát, a nyilvántartási bizonyítvány pedig – a kérelemtől függően – a jogi személy egyes bejegyzett vagy törölt adatait tanúsítja hitelesen, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a nyilvántartási jegyzékben nem szerepel vagy nem szerepelt. A nyilvántartási másolat, a nyilvántartási kivonat és a nyilvántartási bizonyítvány a nyilvántartási jegyzék nem nyilvános adatát akkor tartalmazza, ha annak e törvény szerinti feltételei fennállnak.
(3) A nyilvántartási adatok (2) bekezdés szerinti formában való kiadása, továbbá a nyilvántartási iratról készült másolat kiadása kérhető a bíróságtól, a fővárosi és a megyei kormányhivatal kirendeltségeként működő járási (fővárosi kerületi) hivataltól és a Kormány rendeletében kijelölt szervtől.
(4) A jogi személyről közhiteles nyilvántartási információt kizárólag a (3) bekezdésben meghatározott szervezetek nyújtanak. Az információ más általi biztosítása esetén jól látható módon fel kell tüntetni, hogy az információ nem közhiteles, továbbá a nyilvántartási adatra vonatkozó információ nem nevezhető nyilvántartási másolatnak, nyilvántartási kivonatnak vagy nyilvántartási bizonyítványnak.
(5) E § szerinti nyilvántartási információ a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet esetében a szervezet törölt adatait 2015. január 1. napját követően tartalmazza.
16. § [Ingyenes nyilvántartási információ]
(1) A Kormány rendeletében kijelölt szerv a nyilvántartási jegyzékben szereplő fennálló vagy törölt adatok, valamint a bejegyzési kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatainak a megismerését betekintéssel bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen biztosítja. A Kormány rendeletében kijelölt szerv az erre szolgáló honlapon – a hitelezők védelme érdekében – biztosítja egyes nyilvántartási jegyzéki adatok ingyenesen történő megismerését. E bekezdés szerinti ingyenes nyilvántartási információ tájékoztató jellegű, az adat közhiteles igazolására nem alkalmas.
(2) Ha a jogi személy hivatalos elérhetőséggel rendelkezik, a Kormány rendeletében kijelölt szerv a jogi személyt a jogi személy adatában bekövetkezett változásról a jogi személynek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 14. §-a szerinti hivatalos elérhetőségére (a továbbiakban: hivatalos elérhetőség) megküldött, közokirati formában kiállított elektronikus bizonyítvánnyal értesíti.
17. § [E–Justice portál]
(1) Az Európai Bizottság által üzemeltetett európai igazságügyi portálon (a továbbiakban: e-Justice portál) keresztül hozzáférhető a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság, az európai részvénytársaság, továbbá az Európai Unió más tagállamában bejegyzett vállalkozás által alapított külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és a külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete jogszabályban meghatározott adatai és nyilvántartási iratai.
(2) Az e-Justice portálon ingyenesen ismerhetőek meg az (1) bekezdés szerinti szervezet képviseletére jogosult személy hatályos nyilvános adatai, valamint a szervezet jogszabályban meghatározott egyes további hatályos nyilvántartási adatai. A szervezet ingyenesen megismerhető adatát meghaladó nyilvántartási adatra és iratra vonatkozó információért jogszabályban meghatározott költségtérítést kell fizetni, amelynek összege nem haladhatja meg az adatközléssel felmerült költségek mértékét.
18. § [Számviteli beszámolók közzététele]
(1) A számviteli beszámolója közzétételére kötelezett szervezet, továbbá az a jogi személy, amelyet törvény az e § szerinti közzétételi eljárásra kötelez (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelezett személy), a számviteli beszámolóját annak közzététele céljából kizárólag a nyilvántartási portálon keresztül küldheti meg. Ha a kötelezettség teljesítésekor a kötelezett már jogutód nélkül megszűnt, jogszabály a számviteli beszámoló megküldésének más módját is előírhatja. A beszámoló közzétételére az erre szolgáló honlapon napi feltöltéssel kerül sor.
(2) Ha a kötelezett személy közzétételi kötelezettségét elmulasztja, az információs szolgálat harmincnapos határidőt biztosítva felhívja kötelezettségének teljesítésére. Ha a kötelezett személy ennek nem tesz eleget, az információs szolgálat erről értesíti a bíróságot.
(3) Az állami adó- és vámhatóság folyamatos adatszolgáltatás keretében elektronikus úton átadja az információs szolgálat részére azon kötelezett személyek adószámát, az üzleti éve kezdetének és végének dátumát (mérlegfordulónapját), amelyek az előző év vonatkozásában a számviteli beszámolójuk közzétételére kötelesek.
(4) Az információs szolgálat az állami adó- és vámhatóság részére hozzáférést biztosít az elektronikus beszámoló rendszerben közzétett számviteli beszámolókhoz az állami adó- és vámhatóság feladatainak ellátása érdekében.
(5) Az információs szolgálat a közzétett számviteli beszámolót a jogi személynek a nyilvántartásból való törlését követő tíz évig őrzi meg. A számviteli beszámolót úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, folyamatosan biztosított legyen az ahhoz való hozzáférés, valamint az elektronikus okirat értelmezhetősége. A számviteli beszámolót védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen.
19. § [A nyilvántartási szám, a jogi személy elnevezése, székhelye]
(1) A jogi személy az azonosítására és valamennyi a nyilvántartásban szereplő más jogi személytől való megkülönböztetésére alkalmas nyilvántartási számot kap.
(2) A jogi személy elnevezésének (nevének) legalább vezérszót és a jogi személy típus vagy forma megnevezését kell tartalmaznia, valamint azt, amit jogszabály kötelezően előír. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a jogi személy elnevezését törvény állapítja meg.
(3) A jogi személynek székhellyel kell rendelkeznie.
20. § [Az EUID]
A korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság, az európai részvénytársaság, továbbá az Európai Unió más tagállamában bejegyzett vállalkozás által alapított külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete a nyilvántartási szám mellett európai egyedi azonosítót (a továbbiakban: EUID) kap, amely lehetővé teszi a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül történő adatcsere során a cég egyértelmű azonosítását.
21. § [A szervezet elnevezése]
(1) A szervezet elnevezésére (nevére) a Ptk. 3:6. §-át és e törvény rendelkezéseit együttesen kell alkalmazni.
(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szervezet nevének legalább vezérszót és a szervezeti forma megnevezését kell tartalmaznia. A szervezet nevének tartalmaznia kell azt, amit jogszabály kötelezően előír. A név a vezérszót követően tartalmazhatja a szervezet alapvető tevékenységére utaló jelzőt. A névhez szükség szerint jogszabályban meghatározott toldat járul, amelyet a bíróság a nyilvántartási jegyzékbe hivatalból jegyez be és hivatalból töröl.
(3) A vezérszó a szervezet nevében az első helyen áll. A vezérszó több szóból is állhat, valamint mozaikszót is tartalmazhat. A vezérszó elősegíti a szervezet azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű szervezettől való megkülönböztetését.
(4) A szervezet rövidített neve a vezérszóból és a szervezet szervezeti formájának rövidített megjelöléséből áll.
(5) A szervezet nevében rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a szervezeti forma meghatározásánál lehetséges.
(6) A Ptk. 3:6. § (1) bekezdése szerinti név alatt a névfoglalással lefoglalt elnevezést is érteni kell, továbbá a név viselésének joga azt a szervezetet illeti meg, amelyik a bejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be, illetve amelyik a névfoglalással élt vagy azzal előbb élt.
22. § [Kizárt elnevezések, a névre vonatkozó egyéb feltételek]
(1) A szervezet nevében nem szerepelhet a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható személy neve vagy kifejezés.
(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a névben nem szerepelhet a közhatalmi vagy közigazgatási szervek hivatalos, illetve a köznyelvben használt elnevezése.
(3) A névben az „állami” vagy „nemzeti” kifejezés csak abban az esetben szerepelhet, ha
a) a szervezetben az állam közvetlenül vagy szervezetei útján a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik,
b) a szervezet tartós állami tulajdoni körbe tartozik, vagy
c) a szervezet által ellátott kiemelten fontos közfeladat ellátására tekintettel a Kormány nyilvános határozatában erre engedélyt ad. A kormányhatározat visszavonásával az engedély érvényét veszti.
(4) A névben jogszabályban meghatározott feltételek esetén szerepelhet
a) a történelem kiemelkedő személyiségének a neve, illetve
b) a szervezet tagjának vagy alapítójának a neve.
(5) Olyan elnevezést, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a szervezet nevében szerepeltetni.
(6) A jogi személy nevével összefüggő további követelményeket jogszabály állapítja meg.
23. § [A székhely, a telephely]
(1) A szervezet székhelye a szervezet levelezési címe, ahol a szervezet az iratok átvételéről köteles gondoskodni, és amely – a (2) bekezdés szerinti esetet kivéve – a központi ügyintézés (ügyvezetési döntéshozatal) helye. A szervezetnek a székhelyét úgy kell megjelölnie, hogy az a székhelyül szolgáló ingatlan külső megtekintésével biztosítsa a székhely azonosítását.
(2) A cég központi ügyintézési helye eltérhet a székhelyétől. A központi ügyintézés helyét ilyen esetben a cég létesítő okiratában és a nyilvántartási jegyzékben fel kell tüntetni.
(3) Székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének címe, a külföldi vállalkozás kereskedelmi képviseletének címe, valamint a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének címe.
(4) A szervezet telephelye a szervezet tevékenysége gyakorlásának a létesítő okiratban foglalt, Magyarországon található, tartós, önállósult üzleti (üzemi, szervezeti) letelepedéssel járó helye. A telephelyet a nyilvántartási jegyzékben fel kell tüntetni.
(5) Szervezet székhelye és telephelye olyan ingatlan lehet, amely a szervezet tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a szervezet jogosult.
(6) A szervezet székhelye székhelyszolgáltatás útján is biztosítható.
24. § [A szervezet fióktelepe, a cég tevékenysége elsődleges folytatásának helye]
(1) A magyar szervezet külföldön lévő gazdálkodási szervezeti egysége a szervezet fióktelepe, amelynek a nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzéséhez a szervezetnek igazolnia kell, hogy a fióktelepet külföldön nyilvántartásba vették.
(2) A cég az Európai Unió más tagállamában is jogosult tevékenysége elsődleges folytatására, illetve tevékenysége gyakorlása elsődleges helyét áthelyezheti az Európai Unió más tagállamába is. A cég ez irányú döntése – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem igényli a székhelyének módosítását.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a cég tevékenysége elsődleges folytatásának, illetve tevékenysége gyakorlása elsődleges helyét a nyilvántartási jegyzékben fel kell tüntetni.
25. § [Képviselet, cégjegyzés]
(1) A szervezet képviseletére vonatkozó rendelkezéseket az adott szervezeti formára irányadó jogszabály állapítja meg. A szervezet törvényes képviseletét ellátó vezető tisztségviselőt a nyilvántartási jegyzékben fel kell tüntetni, a szervezet Ptk. 3:30. §-a szerinti szervezeti képviselője feltüntethető. A szervezetnek képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselővel rendelkeznie kell.
(2) A cégjegyzési jog a szervezet írásbeli képviseletére, a szervezet nevében történő aláírásra való jogosultság. A képviselet, valamint a cégjegyzés módja csak azonos lehet.
(3) A cégjegyzés módja önálló vagy együttes. Kettőnél több cégjegyzésre jogosult esetén a szervezet úgy is rendelkezhet, hogy egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes cégjegyzési jog illet meg, vagy hogy az együttes cégjegyzésre jogosultak közül az egyik aláíró mindig meghatározott személy.
(4) Ugyanaz a személy csak egyféle módon – vagy önállóan, vagy mással együttesen – jegyezheti a szervezetet.
26. § [Címpéldány, elektronikus aláírás tanúsítvány]
(1) A szervezet képviseletére jogosult személy bejegyzése esetén a bejegyzési kérelem mellékleteként benyújtható közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány, vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírásminta (a továbbiakban együtt: címpéldány). Jogszabályban meghatározott esetben a címpéldány a képviseletre jogosult személy bejegyzését követően is benyújtható.
(2) A cégjegyzésre jogosultnak a szervezet nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt a bírósághoz benyújtott címpéldány tartalmazza.
(3) A címpéldányon fel kell tüntetni a szervezet nevét, a cégjegyzésre jogosult nevét, a képviselet jogcímét, a cégjegyzés módját, valamint a cégjegyzésre jogosult aláírási mintáját. A cégjegyzésre jogosult munkavállaló kérésére a címpéldányon a szervezetnél ellátott feladatköre, beosztása is szerepeltethető.
(4) A cégjegyzési jog fennállását a cégjegyzésre jogosult elektronikus aláírásának tanúsítványa is igazolhatja, oly módon, hogy a tanúsítvány tartalmazza a szervezet nevét és a képviselet jogcímét is.
27. § [Polgári peres és nemperes szabályok alkalmazása, az általános intézkedési kötelezettség határideje]
(1) A nyilvántartási eljárás elektronikus polgári nemperes eljárás, amelyre – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit, valamint a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A nyilvántartási eljárásban nincs helye szünetelésnek és cég esetében költségkedvezmény engedélyezésének.
(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a nyilvántartási eljárás során csak okirati bizonyítás folytatható le.
(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a nyilvántartási eljárásban bírósági titkár első fokon önállóan, önálló aláírási joggal eljárhat, érdemi határozatot hozhat.
(5) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, nyilvántartási eljárásban bírósági fogalmazó első fokon önállóan, önálló aláírási joggal eljárhat, azonban érdemi végzést, vagy olyan végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, nem hozhat.
(6) A nyilvántartási eljárásban bírósági ügyintéző jogszabályban meghatározott esetben járhat el.
(7) A nyilvántartási eljárásban az emberi közreműködést nem igénylő eljárási cselekmények az informatikai rendszer útján a bíróság vagy az információs szolgálat intézkedéseként automatizáltan is végezhetőek.
(8) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság
a) a beadványnak a bírósági informatikai rendszerbe történő érkezését követő munkanaptól,
b) a beadvány benyújtására nyitva álló határidő lejártától, vagy
c) az intézkedésre okot adó egyéb körülmény bekövetkezésétől számított öt munkanapon belül megteszi a szükséges intézkedéseket.
28. § [A bíróság illetékessége]
(1) A jogi személyre vonatkozó törvény a nyilvántartási eljárás lefolytatására kizárólagos illetékességet állapíthat meg.
(2) Kizárólagos illetékesség hiányában a nyilvántartási eljárás lefolytatására az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a szervezet székhelye van.
(3) A Fővárosi Törvényszéknek van kizárólagos illetékessége a vagyonkezelő alapítvány, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány és a nyilvánosan működő részvénytársaság tekintetében a nyilvántartási eljárás lefolytatására.
29. § [Elektronikus kapcsolattartás]
(1) Az E-ügyintézési tv. alapján hivatalos elérhetőséggel kötelezően rendelkező szervezet, vagy a szervezet vonatkozásában a benyújtásra jogosult személy a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmét, valamint egyéb beadványát a nyilvántartási portálról nyújtja be.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy a szervezet vonatkozásában a benyújtásra jogosult személy – a (3) és a (4) bekezdésben foglalt eseteket kivéve – a bejegyzési eljárásban az eljárás megindítása iránti kérelmét és egyéb beadványait köteles a nyilvántartási portálról jogszabályban meghatározott szolgáltatás igénybevételével benyújtani. Egyéb esetben a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmét, valamint egyéb beadványát a nyilvántartási portálról jogszabályban meghatározott szolgáltatás igénybevételével is benyújthatja.
(3) A nyilvántartási eljárásban részt vevő, elektronikus kapcsolattartásra nem köteles, azonban elektronikus kapcsolattartást vállaló személy a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmét, valamint egyéb beadványát a nyilvántartási portálról nyújtja be. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha törvény a nyilvántartási irat bírósághoz való benyújtására közvetlenül valamely személyt kötelez.
(4) A jogi képviselővel eljáró személy a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmét, valamint egyéb beadványát a nyilvántartási portálról nyújtja be.
(5) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyész és egyéb hatóság a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmét, valamint egyéb beadványát hivatalos elérhetőségén keresztül is benyújthatja.
(6) Ha az (1)–(5) bekezdés szerint elektronikusan kapcsolatot tartó személy a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmét vagy egyéb beadványát nem e törvényben meghatározott elektronikus úton, vagy papíralapon terjeszti elő, a bíróság a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmét, a fellebbezését, a felülvizsgálati kérelmét visszautasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan. A bíróság az egyéb beadvány hatálytalanságának tényéről az (1)–(5) bekezdés szerint elektronikusan kapcsolatot tartó személyt értesíti.
(7) Elektronikus kapcsolattartás során a bíróság az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon elektronikusan kézbesít. A bíróság által kiadott elektronikus aláírással vagy szervezeti bélyegzővel ellátott elektronikus okirat közokiratnak minősül. A (2) bekezdés szerinti esetben a bíróság papíralapon, postai úton kézbesít.
(8) Az elektronikus kapcsolattartás során a Pp. 615. §-a és 618. §-a nem alkalmazandó.
30. § [A hivatalos elérhetőséggel rendelkező szervezet vezető tisztségviselőjének kötelező elektronikus kapcsolattartása]
(1) A hivatalos elérhetőséggel rendelkező szervezet vezető tisztségviselője a nyilvántartási eljárásban elektronikus kapcsolattartásra köteles és a bíróság részére a beadványait a nyilvántartási portálról nyújtja be.
(2) Ha a szervezet vezető tisztségviselője hivatalos elérhetőséggel nem rendelkező szervezet, részére a bíróság a bírósági iratot a szervezet hivatalos elérhetőségére küldi meg.
(3) Ha a szervezet természetes személy vezető tisztségviselője az E-ügyintézési tv. 15. §-a szerint hivatalos elérhetőséget nem adott meg, részére a bíróság a bírósági iratot a szervezet hivatalos elérhetőségére küldi meg.
(4) Ha a szervezet vezető tisztségviselője e törvény rendelkezése szerint kézbesítési megbízottal rendelkezik, részére a bíróság a bírósági iratot a kézbesítési megbízottnak küldi meg.
(5) Ha a (2)–(4) bekezdés szerint a bíróság a bírósági iratot a vezető tisztségviselőnek a szervezet hivatalos elérhetőségére vagy a kézbesítési megbízottnak küldi meg, a szabályszerű kézbesítés a vezető tisztségviselőnek történő kézbesítésnek minősül.
31. § [Pénzbírság]
(1) A nyilvántartási eljárásban kiszabható pénzbírság összege tízezer forinttól kilencszázezer forintig terjed. A pénzbírság ismételten is kiszabható.
(2) A pénzbírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni a kiszabására okot adó cselekmény súlyát és következményeit, a korábbi bírságolások számát és mértékét, az egyéb intézkedéseket.
(3) A pénzbírságot kiszabó végzés ellen fellebbezésnek van helye. A bíróság a végzést módosíthatja vagy visszavonhatja.
32. § [Adatigénylés]
(1) A bíróság és az információs szolgálat jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása, a jogi személyek nyilvántartása közhitelességének biztosítása érdekében a nyilvántartási jegyzékben feltüntetett adatok ellenőrzése érdekében – térítésmentesen – adatot igényelhet más közhiteles nyilvántartásból.
(2) A bíróság, továbbá az információs szolgálat megkeresésére az állami adó- és vámhatóság átadja a jogi személyek nyilvántartásban kezelt adóazonosító számhoz tartozó titkosított összerendelési kapcsolati kódot az e §, az 50. § (2) bekezdése és az 53. § szerinti feladatellátás céljából.
33. § [A beadvány alaki feltételei, a beadvány benyújtása]
(1) A nyilvántartási eljárásban benyújtható beadványt nyomtatványon kell előterjeszteni.
(2) A nyilvántartási eljárásban benyújtható beadvány alaki feltételeire a Pp. 114. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Jogszabály iratminta kötelező használatát írhatja elő.
(4) A beadvány mindaddig nem minősül benyújtottnak, ameddig a nyilvántartási portál – jogszabályban meghatározott – érdemi hibának minősülő informatikai vagy formai hibát jelez.
(5) A benyújtó elektronikus bélyegzővel és időbélyegzővel ellátott igazolást kap a beadvány benyújtásának megtörténtéről és a bíróságnak való továbbításról.
34. § [A hiánypótlás elrendelése, a beadvány visszautasítása]
(1) A hiánypótlás elrendelésére és a beadvány visszautasítására a Pp. 115. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy hiánypótlás elrendelésére kerülhet sor akkor is, ha a beadvány e törvény rendelkezéseinek nem felel meg. A hiányok pótlására – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – harmincnapos határidő biztosítható, amely kérelemre legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(2) A beadványt a Pp. 115. § (6) bekezdésében foglalt okok alapján visszautasító végzés ellen fellebbezésnek akkor van helye, ha e törvény lehetővé teszi.
35. § [A papíralapú beadványokra vonatkozó eltérő szabályok]
(1) Ha a beadványt benyújtó személy az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles és azt nem is vállalja, papíralapú beadványát közvetlenül a bíróságnak nyújtja be.
(2) Ha az elektronikus kapcsolattartást vállaló személy beadványát nem elektronikus úton nyújtotta be, beadványa akkor hatályos, ha a papíralapú eljárásra való áttérés engedélyezését is kéri egyidejűleg. A kérelmezőnek a kérelemben valószínűsítenie kell, hogy körülményeiben olyan változás következett be, amely miatt az elektronikus úton történő eljárás a továbbiakban számára aránytalan megterhelést jelentene. A papíralapú eljárásra való áttérés engedélyezéséről külön végzés nélkül határoz a bíróság, az áttérés iránti kérelem elutasításáról a bíróság végzéssel határoz, a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
(3) A papíralapú eljárásra való áttérés iránti kérelem elutasítása esetén azonos okból ismételten áttérés iránti kérelmet nem lehet benyújtani, az ennek ellenére benyújtott áttérés iránti kérelmet a bíróság visszautasítja.
(4) Ha a bíróság az áttérés iránti kérelmet elutasítja, felhívja a kérelmezőt, hogy a papíralapon megküldött beadványt szabályszerűen elektronikus úton nyújtsa be. Ha a kérelmező e felhívásnak nem tesz eleget, a bíróság a kérelmet visszautasítja. A bíróság a felhívást, az áttérés iránti kérelem elutasítását és a kérelem visszautasítását papíralapon közli a kérelmezővel.
(5) A bíróság általános intézkedési kötelezettségének határideje papíralapú beadvány esetén a beadványnak a bíróság általi érkeztetését követő munkanapon kezdődik.
36. § [A nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem]
(1) A nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem kötelezően tartalmazza
a) a kérelmező és – ha az eljárásban kérelmezett szerepel – a kérelmezett nevét (elnevezését), eljárásbeli állását, a Pp. szerinti azonosító adatait,
b) meghatalmazottal történő eljárás esetén
ba) a meghatalmazott nevét és a Pp. szerinti azonosító adatait, jogi képviselő meghatalmazott esetén a jogi képviselő nevét, irodája címét, kamarai jogtanácsos esetén munkáltatója nevét és székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, kamarai azonosító számát,
bb) nyilatkozatot arról, ha a meghatalmazása a rendelkezési nyilvántartásban vagy az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel,
bc) több meghatalmazott esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt meghatalmazott nevét,
c) a nyilvántartási eljárás lefolytatására irányuló határozott kérelmet,
d) a megfizetett illeték, illetve közzétételi költségtérítés összegét és a megfizetését igazoló adatot, ha a nyilvántartási eljárásban a kérelmező illeték lerovására, illetve közzétételi költségtérítés megfizetésére kötelezett, vagy a jogszabályon alapuló költségkedvezményre történő hivatkozást.
(2) A kérelemhez mellékletként csatolni kell
a) meghatalmazott útján eljáró kérelmező esetén a meghatalmazást, kivéve, ha a meghatalmazás a meghatalmazott nyilatkozata szerint a rendelkezési nyilvántartásban vagy az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel, valamint
b) a jogszabály által előírt mellékleteket.
(3) Bejegyzési eljárásban csak egy jogi képviselőnek adható meghatalmazás.
(4) A kérelemhez csatolt idegen nyelvű melléklet esetén – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását.
(5) A nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelemre – ezen alcímben szabályozott eltérésekkel – a nyilvántartási eljárásban benyújtható beadványokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.
37. § [A képviseleti jogosultság ellenőrzése más nyilvántartásokból]
(1) Ha a meghatalmazott nyilatkozata szerint a meghatalmazása a rendelkezési nyilvántartásban vagy az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel, a bíróság a megjelölt nyilvántartásból adatot igényel, illetve a meghatalmazást a megjelölt nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi.
(2) A bíróság a jogi képviselő képviseleti jogának ellenőrzése céljából adatot igényel az ügyvédi kamarai nyilvántartásból vagy a közjegyzői nyilvántartásból.
38. § [A nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem általános vizsgálata, a hiánypótlás elrendelése, a kérelem visszautasítása]
(1) A bíróság a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmet megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye
a) a kérelem áttételének,
b) a kérelem hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve történő visszautasításának vagy
c) hiánypótlási felhívás kiadásának
és a szükséges intézkedéseket megteszi.
(2) A bíróság – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a kérelmet visszautasítja, ha
a) a kérelmezőnek vagy a kérelmezettnek nincs perbeli jogképessége,
b) törvény rendelkezése alapján nincs helye nyilvántartási eljárásnak,
c) a kérelmező nem jogosult a kérelem előterjesztésére,
d) a jogi képviselővel eljáró kérelmező
da) kérelme nem tartalmazza azt, amit jogszabály a kérelem tartalmára kötelezően előír, vagy
db) nem csatolta a jogszabály által kötelezően előírt mellékleteket,
e) a jogi képviselő meghatalmazása nem felel meg a jogszabályoknak,
f) a meghatalmazás – a meghatalmazott nyilatkozata ellenére – nem szerepel a rendelkezési nyilvántartásban vagy az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában, vagy az ott szereplő meghatalmazás lejárt, illetve annak tárgyi hatálya az ügyre nem terjed ki,
g) a nyilvántartási eljárásban a kérelmező illeték lerovására, illetve közzétételi költségtérítés megfizetésére kötelezett, a jogi képviselővel eljáró kérelmező az illetéket, illetve a közzétételi költségtérítést nem, vagy hiányosan fizette meg, és jogszabályon alapuló költségkedvezményre történő hivatkozást sem terjesztett elő,
h) a kérelmező a kérelmet nem az előírt nyomtatványon vagy téves nyomtatványon terjesztette elő,
i) kötelező iratminta esetén a kérelmező a kérelméhez nem iratminta alapján készült mellékletet csatolt,
j) a kérelem előterjesztése jogszabály rendelkezése alapján határidőhöz kötött, a kérelmező pedig a kérelem előterjesztésére megállapított határidőt, kétoldalú eljárás esetén a jogvesztő határidőt elmulasztotta.
(3) A bíróság visszautasítja a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmet, ha a hiánypótlási felhívás ellenére
a) a jogi képviselő nélkül eljáró kérelmező
aa) kérelme nem tartalmazza azt, amit jogszabály a kérelem tartalmára kötelezően előír, vagy nem csatolta a jogszabály által kötelezően előírt mellékleteket,
ab) a nyilvántartási eljárásban illeték lerovására, illetve közzétételi költségtérítés megfizetésére kötelezett, azonban az illetéket, illetve közzétételi költségtérítést a kitűzött határidő alatt nem fizeti meg, vagy a hiányzó összeget nem pótolja,
b) a kérelmező a hiányokat a kitűzött határidő alatt nem pótolja vagy a kérelmet újból hiányosan adja be.
(4) A hiánypótlásra felhívó végzés kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor és abban a kérelem valamennyi hiányosságát, hibáját meg kell jelölni. A hiánypótlásra – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – megfelelő, legfeljebb harmincnapos határidőt kell biztosítani, amely kérelemre legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(5) A bejegyzési eljárásra e § nem alkalmazandó.
39. § [Jogorvoslatra vonatkozó általános szabályok]
(1) A nyilvántartási eljárást befejező végzés ellen fellebbezésnek van helye, kivéve, ha a fellebbezés lehetőségét e törvény kizárja.
(2) Az automatikus bejegyzést elrendelő végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.
40. § [Egyéb jogi személyek nyilvántartásba vétele, a nyilvántartási adataik kezelése]
(1) Az egyéb jogi személy létesítésére, adata változására és e jogi személy nyilvántartásból való törlésére irányuló határozathozatali eljárást a nyilvántartó szerv jogszabályban előírt módon folytatja le.
(2) Az egyéb jogi személyek közhiteles nyilvántartását a bíróság kezeli.
(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárás eredményeként a nyilvántartó szerv jegyzi be a jogi személyek nyilvántartásába az egyéb jogi személy létesítésére, a nyilvántartási adata változására, az egyéb jogi személy megszűnésére vonatkozó nyilvántartási adatokat.
(4) E törvényben a bejegyzési eljárásban előírt, a nyilvántartási jegyzékben feltüntetésre kerülő természetes személyre és jogi személyre vonatkozó adatigénylési és adatellenőrzési feladatokat – ideértve a kapcsolati kód képzéséhez szükséges intézkedéseket is – a bejegyzési eljárás erre vonatkozó szabályainak alkalmazásával a nyilvántartó szerv végzi el.
(5) Ha az azonosított természetes személy a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzésre kerül, a bírósági informatikai rendszer a természetes személynek a nyilvántartási jegyzékből való törléséig tárolja a nyilvántartási jegyzék adattartalmát meghaladó természetes személyazonosító adatokat és a kapcsolati kódot.
41. § [Egyéb jogi személyek nyilvántartásba vétele nyilvántartó szerv hiányában]
(1) Ha az egyéb jogi személy tekintetében nyilvántartó szerv nincs kijelölve, akkor ezen egyéb jogi személyt és adatait, az adata változását, valamint e jogi személy megszűnése esetén a nyilvántartásból való törlését az egyéb jogi személy által a nyilvántartási portál e célra biztosított felületén keresztül megküldött értesítése alapján a bíróság automatikus bejegyzéssel rögzíti a nyilvántartásában.
(2) A bíróság nyilvántartási portál útján megküldött értesítésben feltüntetett természetes személyek, illetve jogi személyek tekintetében a bejegyzési eljárás erre vonatkozó szabályainak alkalmazásával elvégzi az adatigénylési és adatellenőrzési feladatokat, ideértve a kapcsolati kód képzéséhez szükséges intézkedéseket is.
(3) Ha a bíróság a (2) bekezdés szerinti adatigénylés vagy ellenőrzés során érdemi hibának minősülő adathibát vagy e törvény szerinti visszautasítási okot megalapozó hibát észlel, a bíróság az egyéb jogi személy adatait nem rögzíti, és erről az egyéb jogi személyt értesíti.
(4) Ha a bíróság a (2) bekezdés szerinti adatigénylés vagy ellenőrzés során olyan hibát észlel, amely alapján a szervezetek esetében a bejegyzési eljárásban törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának vagy hiánypótlási felhívásnak lenne helye, a bíróság az egyéb jogi személy adatait rögzíti, azonban az észlelt hibáról, hiányosságról értesíti a jogi személyt a szükséges intézkedések meghozatala érdekében.
(5) Ha a bíróság az azonosított természetes személyt a nyilvántartási jegyzékben rögzíti, a bírósági informatikai rendszer a természetes személynek a nyilvántartási jegyzékből való törléséig tárolja a nyilvántartási jegyzék adattartalmát meghaladó természetes személyazonosító adatokat és a kapcsolati kódot.
42. § [Egyéb jogi személyek nyilvántartási adataival kapcsolatos értesítés]
Ha az egyéb jogi személy nyilvántartási jegyzékében más bíróság, hatóság, illetve erre feljogosított személy értesítése alapján automatikus bejegyzéssel változás történik, vagy a bíróság e törvényben meghatározott módon tudomást szerez arról, hogy a nyilvántartásban szereplő adat más közhiteles nyilvántartás adataival ellentétes vagy jogszabályba ütközik, erről a nyilvántartó szervet értesíti. Az értesítést az informatikai rendszer rögzíti.
43. § [Általános eljárási szabályok]
(1) A bejegyzési eljárás a 3. § 5. pontja szerinti szervezetek kérelmére induló, a 4. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott eljárás.
(2) A bejegyzési eljárásban az eljárás felfüggesztésére
a) a bejegyzési eljárás alatt, azzal összefüggésben indított törvényességi felügyeleti eljárás esetén,
b) a szervezet nyilvántartásba vétele iránti eljárás alatt a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítására irányuló per esetén,
c) változásbejegyzési eljárásban, illetve átalakulás, egyesülés, szétválás bejegyzése iránti eljárásban,
d) e törvényben meghatározott egyéb esetben
kerülhet sor. A bejegyzési eljárás a)–d) pont szerinti okból való felfüggesztéséről hozott végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.
(3) A bejegyzési kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig visszavonható. Ebben az esetben a bíróság az eljárást megszünteti; a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
(4) A bejegyzési kérelem jogerős elbírálásáig – kivéve az ismételt benyújtás lehetőségét – ugyanazon szervezet bejegyzésére, illetve ugyanazon nyilvántartási adat bejegyzésére újabb kérelem nem nyújtható be. A bejegyzési kérelem elutasítása esetén a fellebbezési határidő alatt benyújtott újabb bejegyzési kérelmet az elutasító végzés elleni fellebbezési jogról való lemondásnak, a fellebbezés benyújtását követően benyújtott újabb bejegyzési kérelmet a fellebbezés visszavonásának kell tekinteni; a szervezet ezzel ellentétes nyilatkozata hatálytalan.
(5) A változásbejegyzési eljárás alatt más változás bejegyzésére irányuló kérelem benyújtható, azonban a korábban érkezett kérelmet kell előbb jogerősen elbírálni (sorrendiség szabálya).
(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól a bíróság döntéshozó személy általi elbírálás esetén akkor térhet el, ha a később benyújtott változásbejegyzési kérelem teljesítése a korábbi kérelem teljesítésének előfeltétele, illetve, ha a bíróság a különböző, egymással előfeltételi viszonyban nem lévő adatváltozásokra irányuló kérelmek esetén a kérelmek elbírálásának egyesítését rendelte el.
(7) A szervezet a jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzésével jön létre, és a nyilvántartásból történő törléssel szűnik meg. A szervezet jegyzett tőkéjének leszállítása esetén az erre vonatkozó nyilvántartási adat, valamint a közhasznú jogállás bejegyzése és törlése a bejegyzés napjával válik hatályossá.
44. § [A bejegyzési kérelem benyújtására kötelezett személy, a kötelező jogi képviselet]
(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bejegyzési kérelem benyújtására a szervezet képviselője köteles.
(2) Az alapítvány esetében a bejegyzési kérelmet az alapító nyújtja be. Ha az alapítványnak több alapítója van, a bejegyzési kérelmet az alapítók együttesen, alapítók gyűlése esetén az erre a gyűlés által kijelölt alapító nyújtja be. A Kormány által létrehozott alapítvány bejegyzési eljárásában az alapítói jogok gyakorlójának a Kormány határozatában kijelölt személyt kell tekinteni. A bejegyzési eljárásban hozott határozatokat az alapítványnak is kézbesíteni kell.
(3) Az MRP-szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelmet az alapító nyújtja be, több alapító esetén az alapítók együttesen nyújtják be. Az ilyen szervezet változásbejegyzési kérelmét az alapul szolgáló döntés meghozatalára jogosult személy jogosult benyújtani.
(4) A jogi képviselet kötelező
a) cég,
b) a magánnyugdíjpénztár,
c) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
d) a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja,
e) a 2. § (4) bekezdés 4. pontja szerinti köztestület,
f) a kölcsönös biztosító egyesület,
g) az országos sportági szakszövetség,
h) a szövetség,
i) a közalapítvány,
j) közhasznú szervezet,
k) a vagyonkezelő alapítvány, valamint
l) az MRP-szervezet
bejegyzési eljárásában.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakon túl a jogi képviselet kötelező civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet esetében a közhasznú szervezetté minősítés iránti eljárásban, valamint az automatikus döntéshozatal választása esetén.
45. § [Létesítő okirat minta]
Jogszabályban meghatározott szervezeti forma esetén a szervezet a létesítő okiratát iratminta megfelelő kitöltésével is elkészítheti, jogszabály előírása esetén pedig köteles így elkészíteni. A létesítő okirat tartalmát kizárólag a kitöltött iratmintában foglalt rendelkezések alkotják.
46. § [Kézbesítési megbízott]
(1) Ha a bejegyzési kérelemben külföldi jogi személy vagy egyéb külföldi szervezet szerepel, vagy a bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a kérelemben kézbesítési megbízottat kell megjelölni.
(2) A kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel és hivatalos elérhetőséggel rendelkező szervezet, vagy magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú, cselekvőképességében nem korlátozott és az E-ügyintézési tv. 15. §-a szerint elektronikus kapcsolattartást vállaló természetes személy lehet. Kézbesítési megbízotti feladatot a szervezet tagja, vezető tisztségviselője, valamint felügyelőbizottsági tagja a szervezet vonatkozásában nem láthat el.
(3) A kézbesítési megbízottal rendelkező külföldi személy részére a bíróság a bírósági iratot a kézbesítési megbízott hivatalos elérhetőségére, természetes személy esetén az E-ügyintézési tv. 15. §-a szerinti hivatalos elérhetőségére küldi meg.
(4) A kézbesítési megbízott feladata, hogy bíróságnak, közjegyzőnek vagy más hatóságnak a szervezet működésével összefüggésben keletkezett, a külföldi személy részére megküldött iratokat átvegye, és azokat a megbízó részére haladéktalanul továbbítsa. Vélelmezni kell, hogy az irat a kézbesítési megbízottnak történő szabályszerű kézbesítést követő ötödik munkanapon a külföldi személy számára is ismertté vált.
47. § [A bejegyzési kérelem benyújtásának határideje]
(1) A szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem előterjesztésének határideje – ha törvény kivételt nem tesz – a létesítő okirat aláírásától, illetve elfogadásától számított harminc nap. Ha a szervezet alapításához hatósági engedély szükséges, a szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem előterjesztésének határideje az engedély kézhezvételétől számított tizenöt nap.
(2) Változásbejegyzési kérelem esetén – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kérelem benyújtásának határideje gazdasági társaság – kivéve a nyilvánosan működő részvénytársaságot – és jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség esetén a változás bekövetkezésétől számított tizenöt nap, más szervezeti forma és a nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a változás bekövetkezésétől számított harminc nap.
(3) A bíróság a szervezetet pénzbírsággal sújthatja, ha a bejegyzési kérelem benyújtási kötelezettségét késedelmesen teljesíti és késedelmét alapos indokkal nem menti ki.
48. § [Névfoglalás]
(1) A bíróság – kötelező jogi képviselet esetén a jogi képviselő által benyújtott – kérelemre dönt arról, hogy a választott elnevezéssel a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló, illetve névfoglalás hatálya alatt álló más szervezet szerepel-e, továbbá lefolytatja a szervezet elnevezésére vonatkozó feltételek vizsgálatát.
(2) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság a névfoglalási kérelemről automatikus döntéshozatallal egy munkanapon belül határoz.
(3) Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, végzésével a megjelölt nevet hatvannapos időtartamra a kérelmező, vagy az általa megjelölt, létesítendő szervezet részére lefoglalja és a jogi személyek nevének elektronikus úton vezetett nyilvántartásában feltünteti. Ez alatt az idő alatt más szervezet ezzel a névvel nem jegyezhető be, illetve a név nem foglalható le. A bíróságnak a nyilvántartásba vétel elutasításáról hozott határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.
(4) Ha a szervezet bejegyzésére vagy a neve változásának bejegyzésére irányuló kérelem benyújtására a névfoglalás időtartama alatt nem kerül sor, a névfoglalás megszűnik.
(5) Ha a bíróság a névfoglalási kérelemnek helyt ad, a névfoglalás tartama alatt benyújtott bejegyzési eljárásban a név jogszabályszerűsége már nem vizsgálható.
49. § [A nyilvántartási irat nem nyilvános kezelése iránti eljárás]
(1) A bíróság a bejegyzési kérelem benyújtása előtt – kötelező jogi képviselet esetén a jogi képviselő által benyújtott – kérelemre dönt arról, hogy a nyilvántartási iratként benyújtandó okirat nem nyilvános kezelése elrendelhető-e. A kérelmet a szervezet – ideértve az előtársaságot is –, továbbá az terjeszthet elő, akinek jogos érdeke fűződik a nyilvántartási irat nem nyilvános kezeléséhez. A kérelem a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem kötelező tartalmi elemein túl tartalmazza azt, hogy milyen okból kérik a nyilvántartási irat nem nyilvános kezelését, továbbá a kérelmező jogi érdeke fennállását alátámasztó tényeket és bizonyítékokat. A kérelemhez csatolni kell a nyilvántartási iratot és a megjelölt okirati bizonyítékokat.
(2) A bíróság a kérelem általános vizsgálatát egy munkanapon belül elvégzi. Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság a kérelemről egy munkanapon belül dönt.
(3) Ha nem a szervezet a kérelmező és a nyilvántartási irat a sérelmezett tartalom nélkül is benyújtható, a bíróság a (2) bekezdés szerinti döntésében kötelezheti a szervezetet arra, hogy a nyilvántartási iratot a sérelmezett tartalom nélkül nyújtsa be. A bíróság a végzést a szervezetnek a hivatalos elérhetőségére, ha a szervezet bejegyzés alatt áll, papíralapon a létesítő okiratban megadott székhelyére küldi meg. Ha a szervezet a végzésben foglaltaknak nem tesz eleget, a szervezetet a bíróság pénzbírsággal sújtja.
(4) Automatikus döntéshozatali eljárás esetén a bejegyzési kérelem előterjesztését megelőzően kell kérelmezni a nyilvántartási irat nem nyilvános kezelését és a bejegyzési kérelem nyomtatványán kell feltüntetni a végzés jogszabályban meghatározott adatait.
(5) A bejegyzési kérelem döntéshozó személy általi elbírálása esetén az (1) bekezdés szerinti kérelem a bejegyzési kérelemmel együtt is előterjeszthető, ha a szervezet kéri a nyilvántartási irat nem nyilvános kezelését. E bekezdés szerinti esetben a bíróság a kérelem vizsgálatát a bejegyzési kérelem vizsgálatával együtt végzi el, azonban a kérelemről a bíróság külön végzésben dönt.
(6) Az elektronikus irattárban már elhelyezett nyilvántartási irat nem nyilvános kezelése iránt is előterjeszthető kérelem. Ebben az esetben is az (1)–(3) bekezdés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a nyilvántartási iratot a kérelemhez csatolni nem kell, azonban meg kell jelölni. Ha a bíróság a (3) bekezdés szerint elrendelte a nyilvántartási irat módosított tartalommal való benyújtását, egyben elrendeli az elektronikus irattárban már elhelyezett nyilvántartási irat nem nyilvános kezelését.
(7) A bíróság hivatalból jár el, ha más bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv a nyilvántartási irat nem nyilvános kezelésének szükségességéről értesíti.
50. § [A bejegyzési kérelem nyomtatványa]
(1) A bejegyzési kérelmet a szervezeti formának megfelelő nyomtatványon kell előterjeszteni.
(2) A nyilvántartási jegyzék vezetéséhez és a nyilvántartás közhitelessége biztosításához kapcsolódó adatigénylés, továbbá az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó adatszolgáltatás érdekében a bejegyzési kérelem nyomtatványában fel kell tüntetni a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett, illetve bejegyzendő személy adóazonosító számát. Az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó adatszolgáltatás érdekében a külföldi jogalany esetén – ha azzal rendelkezik – az illetősége szerinti állam által megállapított közteherviselési azonosítót kell feltüntetni.
51. § [A bejegyzési kérelem mellékletei]
(1) A bejegyzési kérelem nyomtatványához jogszabályban meghatározott iratokat kell csatolni.
(2) Ha a bejegyzési kérelem a szervezet nyilvántartási jegyzékébe bejegyzett tagja – polgári jogi kötelmi jogviszonyon alapuló – változására vonatkozó vagy a társasági részesedést, üzletrészt terhelő jog bejegyzése, illetve törlése iránti kérelmet tartalmaz, a bejegyzési kérelemhez olyan együttes meghatalmazást kell csatolni, amely minden érintett fél meghatalmazó nyilatkozatát tartalmazza. Ha a közjegyző törvényen alapuló képviselői jogállásában látja el a felek képviseletét, akkor a meghatalmazás helyett a közjegyzőnek azt a nyilatkozatát kell a kérelemhez csatolni, amely szerint a törvény szerint őt megillető képviselői jogállásában látja el a felek képviseletét, vagy ennek hiányában az alapul szolgáló közjegyzői okiratnak kell arra utalnia, hogy az okirat alapján szükséges bejegyzési eljárásban a felek képviseletében a közjegyző jár el.
(3) A szervezet jogi képviselőjének feladata a bejegyzési kérelem mellékletét képező papíralapú okiratok digitalizálása, ideértve a nem általa készített papíralapú okiratokat is.
(4) Az elektronikus közokirat, a teljes bizonyító erejű elektronikus magánokirat közvetlenül is csatolható a bejegyzési kérelemhez.
(5) A jogi képviselőnek a bejegyzési kérelem kitöltött nyomtatványát és a kérelemhez csatolt, a (3) bekezdés szerint elektronikus másolattá alakított mellékleteket együttesen vagy minden mellékletet külön minősített elektronikus aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátnia, oly módon, hogy az időbélyegző alapján az aláírás használatára való jogosultság – az okirat aláírásának időpontjában való – fennállása megállapítható legyen.
(6) A jogi képviselőnek a kérelemhez csatolt papíralapú okirat elektronikus másolatán elhelyezett elektronikus aláírása egyben azt is tanúsítja, hogy az elektronikus másolat tartalma az eredeti okiratéval megegyezik.
(7) Ha a bejegyzési eljárásban a jogi képviselő részvétele nem kötelező és a szervezet nem jogi képviselővel jár el, a szervezet vezető tisztségviselője jogosult és köteles a (3)–(6) bekezdésben foglaltak teljesítésére. A bejegyzési kérelem kitöltött nyomtatványát és a kérelemhez csatolt (3) bekezdés szerint elektronikus másolattá alakított mellékleteket a szervezet vezető tisztségviselőjének minősített elektronikus aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással való hitelesítéssel kell ellátnia.
52. § [Az iratok őrzése, a bíróság részére való bemutatása]
(1) A jogi képviselő, jogi képviselő nélkül eljáró szervezet esetében a vezető tisztségviselő a bejegyzési kérelemhez csatolt digitalizált papíralapú okiratot köteles megőrizni, és a bíróság, más bíróság, a közjegyző vagy más hatóság felhívására bemutatni.
(2) A jogi képviselő azon iratok őrzésére is köteles, amelyek jogszabály alapján a bejegyzési kérelem mellékleteként benyújtásra nem kerülnek, azonban a jogi képviselő által végzett törvényességi szempontú ellenőrzés körébe esnek.
53. § [Adatigénylés a természetes személyek nyilvántartásából]
(1) Az információs szolgálat a kérelem nyomtatványában megjelölt természetes személy adatainak ellenőrzése és a bűnügyi nyilvántartási rendszerből történő e törvény szerinti adatigényléshez szükséges adatok beszerzése céljából a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvényben megjelölt módon adatot igényel a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, továbbá a központi idegenrendészeti nyilvántartásból (a továbbiakban együtt: természetes személyek nyilvántartása).
(2) A természetes személyek nyilvántartása a kérelem nyomtatványában szereplő és az (1) bekezdésben megjelölt módon azonosított természetes személyre vonatkozóan kapcsolati kódot képez és azt, valamint a természetes személyazonosító adatokat átadja az igénylőnek.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti adatigénylésre automatikus információátadás útján kerül sor. Ha a bíróság az azonosított természetes személyt a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzi, a bírósági informatikai rendszer a természetes személynek a nyilvántartási jegyzékből való törléséig tárolja a természetes személyek nyilvántartása által szolgáltatott, a nyilvántartási jegyzék adattartalmát meghaladó természetes személyazonosító adatokat és a kapcsolati kódot.
(4) Ameddig a bejegyzési kérelem az (1) bekezdés szerinti adatigénylés alapján – jogszabályban meghatározott – érdemi hibának minősülő adathibát tartalmaz, a bejegyzési kérelem nem minősül benyújtottnak.
54. § [Adatellenőrzés a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül]
(1) Az információs szolgálat a bejegyzési kérelemben feltüntetett EUID-val rendelkező külföldi vállalkozás adatait a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül ellenőrzi.
(2) Ameddig a bejegyzési kérelem az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján – jogszabályban meghatározott – érdemi hibának minősülő adathibát tartalmaz, a bejegyzési kérelem nem minősül benyújtottnak.
55. § [A bírósági ügyintézési határidő kezdete]
(1) A bírósághoz szabályszerűen benyújtott, a bírósági informatikai rendszer által az illetékes bíróságnak megküldött, a szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem érkezéséről a bíróság elektronikus tanúsítványt, a változásbejegyzési kérelem esetén igazolást küld a jogi képviselőnek vagy a jogi képviselő nélkül eljáró szervezet esetén a kérelmezőnek.
(2) A bíróságra vonatkozó ügyintézési határidő – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi, más nyilvántartásból igényelt adat rendelkezésre állását, szervezet nyilvántartásba vétele esetén továbbá – ha szervezet esetében adószám megállapítása szükséges – az adószám megállapításáról szóló értesítés érkezését követő munkanapon kezdődik.
(3) Ha a szervezetnek az adott bejegyzési kérelmét megelőzően benyújtott bejegyzési kérelme jogerősen még nem került elbírálásra, a bíróságra vonatkozó ügyintézési határidő – ha az eljárás felfüggesztésére okot adó körülmény nem merül fel, – a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző kérelem jogerős elbírálását követő munkanapon kezdődik. Ha a bíróság a sorrendiség szabályától eltér, e rendelkezést a bíróság által meghatározott sorrend szerinti kérelmekre kell alkalmazni.
(4) Ha a szervezet adószámának megállapítása, illetve a bűnügyi nyilvántartási rendszerből vagy a gondnokoltak nyilvántartásából való adatigénylés miatt a bejegyzési eljárás felfüggesztésére kerül sor, a bejegyzési eljárás felfüggesztése a törvény erejénél fogva azon a napon szűnik meg, amikor valamennyi szükséges adat a bíróság rendelkezésére áll. A bejegyzési kérelem elbírálására vonatkozó bírósági határidő az eljárás felfüggesztésének megszűnését követő munkanapon kezdődik.
56. § [Az adatok rögzítése, a nyilvántartási szám, az EUID, az adószám, a statisztikai számjel]
(1) A bejegyzési kérelem bírósági informatikai rendszerbe történő érkezését követően a nyilvántartási adatok a nyilvántartási jegyzékben rögzítésre kerülnek a „bejegyzés alatt” megjegyzés feltüntetésével. A bejegyzési kérelem nyomtatványában szereplő hibás adat helyett az adatigénylés alapján pontosított adat kerül a nyilvántartási jegyzékben rögzítésre.
(2) A szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelemnek a bírósági informatikai rendszerbe történő érkezésekor a szervezet nyilvántartási számot – valamint szükség szerint EUID-t – kap.
(3) A bíróság a szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelemben e célból megadott adatok továbbításával az érintett szervezetektől szükség szerint beszerzi és a nyilvántartási jegyzékben rögzíti a szervezet adószámát (ideértve a közösségi adószámát is), valamint statisztikai számjelét.
(4) Ha a szervezet adószám megállapítását kéri vagy az adószám megállapítása egyébként kötelező, és az állami adó- és vámhatóság az adattovábbítástól számított egy munkanapon belül a szervezet adószámáról a bíróságot nem értesíti, a bíróság a szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem elbírálását az állami adó- és vámhatóság értesítéséig felfüggeszti.
57. § [Adatigénylés a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, ellenőrzés a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekben szereplő személyek körében, a székhelyszolgáltató ellenőrzése]
(1) A bíróság a bejegyzési kérelemben feltüntetett vezető tisztségviselő (cégvezető), felügyelőbizottsági tag vonatkozásában a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott kizáró okok vizsgálata céljából a bűnügyi nyilvántartó szervtől elektronikus úton adatot igényel a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 67. § (1) bekezdés b) pontja alapján.
(2) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv az adatigénylési kérelem érkezésétől számított egy munkanapon belül az igényelt adatot nem továbbítja, a bíróság a bejegyzési kérelem elbírálását a bűnügyi nyilvántartó szerv adattovábbításáig felfüggeszti.
(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv a Bnytv. 69. § (3) bekezdése szerinti értesítést küld a bíróság részére.
(4) A bíróság a bejegyzési kérelemben feltüntetett természetes személy vagy szervezet tekintetében megvizsgálja azt, hogy szerepelnek-e az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatokban.
(5) Ha a szervezetnek a bejegyzési kérelemmel bejegyzendő székhelye székhelyszolgáltatás útján biztosított, a bíróság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 76/B. §-a szerinti felügyeleti szervtől elektronikus úton igényelt adat alapján ellenőrzi, hogy a székhelyszolgáltató a Pmt. szerint előírt bejelentési kötelezettségének eleget tett, illetve a nyilvántartásban szerepel.
58. § [Az eltiltott személyekre vonatkozó vizsgálat]
A bíróság megvizsgálja azt, hogy a szervezetnek a bejegyzési kérelem nyomtatványában feltüntetett tagja, vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja a nyilvántartási jegyzék adatai alapján eltiltás hatálya alatt áll-e.
59. § [Adatigénylés a gondnokoltak nyilvántartásából]
(1) A bíróság adatot igényel a gondnokoltak nyilvántartásából, hogy a bejegyzési kérelemben feltüntetett tag cselekvőképességének részleges vagy teljes korlátozására, a vezető tisztségviselő (cégvezető), felügyelőbizottsági tag vonatkozásában a Ptk. 3:22. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okokra, valamint a kézbesítési megbízott cselekvőképességére vonatkozó adatot tartalmaz-e.
(2) Ha a gondnokoltak nyilvántartásához való közvetlen hozzáférést üzemzavar akadályozza, és amiatt az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés az adatigénylést követő egy munkanapon belül nem végezhető el, a bíróság a bejegyzési kérelem elbírálását az adatigénylés elvégzésének megtörténtéig felfüggeszti.
60. § [A bejegyzési kérelem visszautasítása]
(1) A bíróság a bejegyzési kérelmet hiánypótlási felhívást mellőzve visszautasítja akkor is, ha
a) a szervezet adószám megállapítását kérte vagy az adószám megállapítása egyébként kötelező, és az állami adó- és vámhatóság arról értesíti a bíróságot, hogy a szervezet adószámának megállapítását végleges határozatában megtagadja,
b) megállapítja a kérelem nyomtatványában feltüntetett személy tekintetében a Ptk. 3:22. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennálltát,
c) a szervezet bejegyzendő székhelye székhelyszolgáltatás útján biztosított, és a székhelyszolgáltató nem tett eleget a Pmt. szerint előírt bejelentési kötelezettségének, illetve nem szerepel a Pmt. szerinti nyilvántartásban,
d) a kérelem nyomtatványában megadott személy, illetve a rá vonatkozó nyilvántartási adat a nyilvántartási jegyzékben szereplő eltiltás miatt a nyilvántartási jegyzékbe nem jegyezhető be,
e) a szervezet vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottsági tagja cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll,
f) a szervezet bejegyzési kérelemben feltüntetett tagja cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll és a gondnok adatait a kérelem nyomtatványa nem tartalmazza,
g) a kézbesítési megbízott cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alatt áll, vagy kiskorú,
h) a kérelemhez nem csatoltak minden, jogszabályban előírt mellékletet,
i) a jogi képviselő meghatalmazottként jár el és meghatalmazása nem felel meg a jogszabályoknak,
j) a kérelmező nem jogosult a kérelem előterjesztésére
k) a meghatalmazás – a kérelemben foglaltak ellenére – nem szerepel a rendelkezési nyilvántartásban vagy az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában, vagy az ott szereplő meghatalmazás lejárt, illetve annak tárgyi hatálya a bejegyzési ügyre nem terjed ki,
l) a kérelmező a kérelmet nem nyomtatványon vagy téves nyomtatványon terjesztette elő,
m) iratminta kötelező használata esetén a kérelmező a kérelméhez nem iratminta alapján készült mellékletet csatolt.
(2) Ha a szervezet a bejegyzési kérelmet a visszautasító végzés közlését követően nyolc napon belül a visszautasítási okot megszüntetve szabályszerűen újra benyújtja, a kérelem előterjesztéséhez fűződő joghatások fennmaradnak. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(3) Ha a bejegyzési kérelmet a szervezet a visszautasító végzés jogerőre emelkedését megelőzően, de a (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl ismét szabályszerűen benyújtja, azt a visszautasító végzés ellen előterjesztett fellebbezés visszavonásának vagy a végzés elleni fellebbezési jogról való lemondásnak kell tekinteni. Az ezzel ellentétes nyilatkozat hatálytalan.
61. § [A bejegyzési eljárás felfüggesztése valamely bejegyzést kizáró ok észlelése esetén]
(1) Ha a bejegyzési kérelemben szereplő személy tekintetében a bűnügyi nyilvántartó szerv a Ptk. 3:22. § (5) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállására vonatkozó adatot továbbít a bíróság részére, a bíróság a bejegyzési kérelmet döntéshozó személy általi elbírálás szerint kezeli. A bejegyzési kérelem elbírálása során a kizáró ok fennállásának tisztázása céljából hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárásnak is helye van.
(2) Ha a bejegyzési kérelemben szereplő tag, vezető tisztségviselő (cégvezető), felügyelőbizottsági tag tekintetében a gondnokoltak nyilvántartásából történő lekérdezés eredményeként a cselekvőképesség részleges korlátozására vonatkozó adat merül fel, a bíróság a kérelmet a döntéshozó személy általi elbírálás szabályai szerint kezeli. A bejegyzési kérelem elbírálása során a kizáró ok fennállásának tisztázása céljából hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárásnak is helye van.
(3) Ha a bejegyzési kérelemben feltüntetett természetes személy vagy szervezet az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatokban szerepel, a bíróság a bejegyzési eljárást – az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: 2017. évi LII. törvény) 5. § (6) bekezdésében meghatározott időre – felfüggeszti és megteszi a bejelentést a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv (a továbbiakban: pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni hatóság) részére.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a bejegyzési kérelem elbírálására a 2017. évi LII. törvény 5. § (7) bekezdése alkalmazásával kerül sor. Ha a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni hatóság arról értesíti a bíróságot, hogy a bejegyzési kérelemben feltüntetett személy szerepel a (3) bekezdés szerinti pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatokban, a bíróság a bejegyzési kérelmet hiánypótlási felhívást mellőzve visszautasítja. A bejegyzési kérelmet visszautasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Ha a szervezet a bejegyzési kérelmet a visszautasító végzés közlését követően tizenöt napon belül a visszautasítási okot megszüntetve szabályszerűen újra benyújtja, a kérelem előterjesztéséhez fűződő joghatások fennmaradnak. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
62. § [Automatikus ügyelőkészítés]
(1) A bírósági informatikai rendszer elvégzi a bejegyzési kérelem – automata által elvégezhető – jogi szempontú vizsgálatát.
(2) A bírósági informatikai rendszerben rögzítésre kerül
a) a kérelem informatikai és formai vizsgálatának eredménye,
b) a természetes személyek nyilvántartásából történő adatigénylés eredménye,
c) a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül történt adatellenőrzés eredménye,
d) a bűnügyi nyilvántartási rendszerből és a gondnokoltak nyilvántartásából történő adatigénylés eredménye,
e) a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekben az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatokban való ellenőrzés eredménye,
f) az eltiltott személyekre vonatkozó kizáró ok vizsgálatának eredménye, továbbá g) a jogi szempontú vizsgálat eredménye
(a továbbiakban együtt: automatikus ügyelőkészítés).
63. § [A jogi képviselő kötelező nyilatkozata. A létesítő okirat és egyéb irat vizsgálatának korlátai]
(1) A jogi képviselő a bejegyzési kérelemben nyilatkozik arról, hogy a csatolt, továbbá az általa őrzött egyéb okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte, azok megfelelőségéért helyt áll.
(2) A bíróság a bejegyzési kérelem elbírálása során – e törvényben meghatározott módon – megvizsgálja, hogy a bejegyezni kért adatok, továbbá hogy a kérelem mellékleteként benyújtott okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek.
(3) A bíróság a létesítő okiratnak (módosításának), egyéb benyújtott okiratnak a Ptk. 3:4. § (2) bekezdése hatálya alá tartozó rendelkezéseit – a bejegyzési kérelem elbírálásával egyidejűleg kérelmezett törvényességi felügyeleti eljárás esetén túl – csak a Ptk. vagy más jogszabály eltérést nem engedő rendelkezéseivel való összhang tekintetében vizsgálja.
64. § [Automatikus döntéshozatal]
(1) A bíróság – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – automatikus döntéshozatali eljárással dönt
a) – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – a gazdasági társaság,
b) az egyéni cég,
c) a végrehajtói iroda,
d) a közjegyzői iroda,
e) az egyesülés,
f) az automatikus döntéshozatali eljárást választó
fa) egyesület,
fb) – a közalapítvány és a vagyonkezelői alapítvány kivételével – alapítvány, valamint
fc) sportegyesület
bejegyzési kérelméről.
(2) Automatikus döntéshozatal során a bíróság emberi közreműködés nélkül, gépi adatfeldolgozás, a rendelkezésére álló, valamint az adatigénylés útján kapott adatok alapján hozza meg a határozatát. Automatikus döntéshozatali eljárásban hozott határozat közlésére automatikus intézkedéssel kerül sor.
(3) Automatikus döntéshozatali eljárásban a bíróságra vonatkozó ügyintézési határidő – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi adat rendelkezésre állásakor, a szervezet nyilvántartásba vétele iránti eljárás esetén továbbá a cég, valamint adószámot igénylő civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet adószáma megállapításáról szóló értesítés érkezésekor kezdődik.
65. § [A kérelmező részletes nyilatkozata, a bejegyzési feltételek vizsgálata]
(1) A jogi képviselő az okiratok törvényességi szempontú vizsgálatára vonatkozó kötelező nyilatkozaton túlmenően az automatikus döntéshozatali eljárásban a bejegyzési kérelem nyomtatványában a kérelem mellékleteinek egyedi tartalmára vonatkozó részletes nyilatkozatot is köteles tenni.
(2) A bíróság a bejegyzést elrendelő végzés meghozatalához szükséges feltételek teljesülését az automatikus ügyelőkészítés, valamint a jogi képviselő nyilatkozata alapján vizsgálja.
66. § [A bejegyzési kérelem elbírálása]
(1) Az automatikus döntéshozatali eljárásban hiánypótlási felhívás kiadására nem kerül sor. Az automatikus döntéshozatali eljárásban a bejegyzési kérelem részbeni bejegyzése nem rendelhető el. Ha a bejegyzési kérelem bármely része nem jegyezhető be, a kérelem elutasításának van helye.
(2) Ha a bejegyzési feltételek vizsgálata alapján a bejegyzésnek nincs akadálya, a bejegyzés egy órán belül a nyilvántartási jegyzékben rögzített adatok szerinti tartalommal történik meg. A bejegyzést elrendelő végzést indokolni nem kell.
(3) Ha a bejegyzési feltételek vizsgálata alapján a bejegyzésnek jogszabályi akadálya merül fel, a bíróság a bejegyzési kérelmet a (2) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidő alatt elutasítja az elutasítási ok megjelölése mellett.
(4) Ha a szervezet a bejegyzési kérelmet elutasító végzés közlését követő tizenöt napon belül a kérelmet az elutasítási okot megszüntetve ismételten benyújtja, akkor az elutasításhoz fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak. Az ismételt benyújtásra egy alkalommal kerülhet sor. A határidő elmulasztása miatt igazolásának helye nincs. Ismételt benyújtás esetén az elutasító végzéssel szemben benyújtott fellebbezést visszavontnak kell tekinteni.
(5) Az automatikus döntéshozatali eljárás során hozott végzéseket a bíróság elektronikus bélyegzőjével és időbélyegzővel látja el.
(6) Ha a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül a kérelem elbírálására nem kerül sor, a bíróság a kérelmet a továbbiakban döntéshozó személy általi elbírálás szerint kezeli.
67. § [Bejegyzést elrendelő végzés döntéshozó személy általi felülvizsgálata]
(1) A szervezet, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz – a bejegyzés rá vonatkozó része ellen – az automatikus döntéshozatali eljárásban elrendelt bejegyzéstől számított öt napon belül kérheti az automatikus döntéshozatali eljárásban hozott bejegyző végzés döntéshozó személy általi felülvizsgálatát. A kérelmet kizárólag arra hivatkozással lehet előterjeszteni, hogy
a) a bejegyzés eltérést nem engedő jogszabályi rendelkezésbe ütközik,
b) a bejegyzési kérelmet nem az arra jogosult személy terjesztette elő,
c) a csatolt irat olyan súlyos formai hibában vagy hiányosságban szenved, amely kizárja a bejegyzést.
(2) Az e § szerinti eljárást bíró folytatja le. Az eljárásban jogi képviselet kötelező. Az (1) bekezdés szerinti kérelemre és általános vizsgálatára a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem általános szabályait kell alkalmazni azzal, hogy hiánypótlásra felhívásnak nincsen helye, és a bírósági intézkedési határidő egy munkanap.
(3) Érdemi elbírálásra alkalmas kérelem esetén a bíróság három munkanapon belül dönt arról, hogy az automatikus döntéshozatali eljárásban hozott bejegyző végzés döntéshozó személy általi felülvizsgálatának feltételei a kérelemben megjelölt ok alapján fennállnak-e. A kérelemnek helyt adó e bekezdés szerinti végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
(4) Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, a bejegyzési kérelmet a bejegyzési kérelem döntéshozó személy általi elbírálásának rendje szerint újból megvizsgálja. Az újbóli bejegyzési eljárás eredményeként az automatikus döntéshozatali eljárásban hozott végzést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi és szükség szerint a bejegyzési kérelmet visszautasítja vagy elutasítja.
(5) Ha a (4) bekezdés szerint lefolytatott újbóli bejegyzési eljárás eredményeként a szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem elutasításának vagy visszautasításának lenne helye, a bíróság az eljárást megszünteti, és felhívja az ügyészt a bejegyzést elrendelő végzés felülvizsgálata iránti per megindítására. Ha az ügyész a bejegyzést elrendelő végzés felülvizsgálata iránt a bíróság e bekezdés szerinti felhívására indít pert, a közérdek sérelme e bekezdés alapján fennáll és a perindítási határidő e bekezdés szerinti végzés kézbesítésének napjától kezdődik.
(6) Ha a bíróság a (3) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a kérelmet elutasítja, e végzés ellen fellebbezésnek helye nincs, azonban a kérelmező az arra irányadó szabályok szerint az automatikus döntéshozatal során hozott bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti, vagy más polgári pert indíthat. Ebben az esetben az e törvényben meghatározott perindítási határidő az e bekezdés szerinti végzés kézbesítésének napjától kezdődik.
