f) a védelmi és biztonsági célú tevékenységekkel és az ezekre való felkészüléssel összefüggő ellenőrzések végrehajtása.
52. § A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve
a) összehangolja a Magyarország biztonsági és védelmi érdekeivel összefüggő igazgatási feladatokat és azok ellátását,
b) a Kormány irányítói jogkörének érvényesítése érdekében koordinálja az e törvényben meghatározott védelmi és biztonsági tervezés feladatait,
c) nemzeti eseménykezelő központot működtet, amelynek fő feladata az összkormányzati válságkezelés, illetve a különleges jogrendi feladatellátás szakmai koordinációja és összehangolása felkészülési időszakban, valamint védelmi és biztonsági esemény idején,
d) koordinálja az összehangolt védelmi tevékenységre történő összkormányzati felkészülést,
e) előkészíti a védelmi és biztonsági szervezetek, valamint a közigazgatás állományának védelmi és biztonsági célú felkészítésének követelményeit,
f) összehangolja a nemzeti ellenálló képesség előmozdításával és fejlesztésével összefüggő feladatok tervezését és ellátását,
g) kormányrendeletben meghatározottak szerint koordinálja a Kormány válsághelyzeti és különleges jogrendi működéséhez szükséges speciális feltételek kialakítását és fenntartását, továbbá javaslatot tesz az e célra szükséges költségvetési forrásokra,
h) figyelemmel kíséri és feladatkörét érintően támogatja a védelmi és biztonsági érdekek érvényesítését, illetve az ezekkel összefüggő fejlesztéseket segítő, valamint a biztonsági és védelmi összefüggésű technológiai, illetve társadalmi kihívások beazonosításához hozzájáruló tudományos kutatásokat,
i) ellenőrzi a védelmi és biztonsági célú feladatellátást és az arra való felkészülést a minisztériumok, a Miniszterelnöki Kormányiroda, kormányzati főhivatalok és központi hivatalok tekintetében,
j) koordinálja a különleges jogrendi felkészülés ágazati feladatainak ellátását, valamint
k) ellátja a jogszabályban részére meghatározott további feladatokat.
53. § (1) A területi védelmi bizottságok irányítását a Kormány – az ágazati védekezési és felkészülési feladatok irányítását ide nem értve – a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve útján látja el.
(2) A területi védelmi bizottság elnöke a fővárosi, megyei kormánymegbízott, általános elnökhelyettese a fővárosi, megyei kormányhivatal főigazgatója. Szakmai elnökhelyettesek – a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének vezetője egyetértésével – a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője, honvédelmi feladatok tekintetében a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt, a Honvédség tényleges állományának tiszti állománycsoportba tartozó tagja.
(3) A területi védelmi bizottság tagja az elnökön és az elnökhelyetteseken kívül
a) a megyei közgyűlés elnöke – a fővárosban a főpolgármester – vagy az általa helyettesítésre kijelölt személy,
b) a megyei jogú város polgármestere vagy az általa helyettesítésre kijelölt személy,
c) a katonai igazgatás területi szervének vezetője,
d) a bizottság szakmai elnökhelyettese kivételével a bizottság illetékességi területén működő, önálló hatáskörrel rendelkező rendvédelmi szerv illetékes vezetője,
e) az egészségügyi államigazgatási szerv képviselője,
f) az árvízi védekezésért felelős szervezet vezetője,
g) a területi védelmi bizottság titkára.
(4) A területi védelmi bizottság szervezeti és működési rendjét – a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve vezetőjének egyetértésével – maga állapítja meg.
(5) A területi védelmi bizottság költségeinek fedezetét a fővárosi, megyei kormányhivatal részére az egyes védelmi és biztonsági feladatokra biztosított költségvetési összegből, céltámogatásból, az illetékességi területhez tartozó településekre háruló védelmi és biztonsági feladatok és a lakosság létszámának arányában meghatározott állami támogatásból kell biztosítani.
(6) A területi védelmi bizottság hatáskörébe utalt hatósági, valamint más döntési jogköröket a bizottság elnöke kiadmányozza. Ha a bizottsági ülés megtartásának feltételei idő hiányában vagy más okból hiányoznak, vagy a bizottság a döntéshozatalban bármely okból akadályoztatott, halaszthatatlan esetben a bizottság elnöke egy személyben gyakorolja. A bizottság jogkörében eljáró elnök a szakmailag érintett elnökhelyettes véleményének kikérését követően hozhatja meg a döntését, amelyről a területi védelmi bizottságot az akadályoztatás megszűnését követően haladéktalanul tájékoztatja.
(7) A területi védelmi bizottság elnöke az igazgatási feladatait a fővárosi, megyei kormányhivatal közreműködésével látja el. Az összehangolt védelmi tevékenységgel összefüggésben, valamint különleges jogrend idején bevezetett intézkedések végrehajtásából eredő feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben a fővárosi, megyei kormányhivatal valamennyi kormánytisztviselője és munkavállalója rendkívüli munkavégzésre kötelezhető.
54. § (1) A területi védelmi bizottság illetékességi területén ellátja a válsághelyzetekre és különleges jogrendre történő felkészülés, továbbá a védelmi és biztonsági események kezelésében, valamint a különleges jogrendi feladatokban történő közreműködés törvényben vagy a Kormány rendeletében meghatározott területi feladatait.
(2) A területi védelmi bizottság a védelmi és biztonsági tevékenysége keretében
a) irányítja a helyi védelmi bizottságokat,
b) összehangolja a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke és a polgármesterek helyi védelmi bizottságok védelmi és biztonsági igazgatási feladataiban együttműködő szervezetek tevékenységét,
c) a szükséges feltételek fennállása esetén elrendeli a védelmi és biztonsági szervezetek és a védelmi és biztonsági tevékenységben közreműködő egyéb szervek számára szükséges ingó, ingatlan, szolgáltatás igénybevételét, a területi gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeket, amelyről gazdasági és anyagi szolgáltatási nyilvántartást vezet, és az elrendelésről értesíti a polgármestert,
d) biztosítja a védelmi és biztonsági igazgatási szervek működésének feltételeit, és irányítja a rendkívüli intézkedésekkel hatáskörébe utalt feladatok végrehajtását,
e) kezdeményezi Kormány vagy más szerv hatáskörébe tartozó védelmi és biztonsági intézkedések megtételét,
f) halasztást nem tűrő esetben a helyben szokásos módon, átmeneti jelleggel elrendelheti az élet és az anyagi javak védelméhez szükséges mértékben a veszélyeztetett területekről az állampolgárok kimenekítését, és erről haladéktalanul értesíti a Kormányt,
g) elrendeli az adott helyzetben védekezésért felelős miniszter intézkedése alapján – halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával – a polgári védelmi szervezetek alkalmazását, erről egyidejűleg tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjét,
h) összehangolja a lakosság és az anyagi javak kitelepítését, kimenekítését, befogadását, ellátását, továbbá a helyi védekezés megszervezését,
i) illetékességi területén gondoskodik a védelmi és biztonsági célú vezetési infrastruktúráról, valamint a védelmi és biztonsági igazgatás infokommunikációs rendszerének folyamatos működőképességéről,
j) ideiglenesen magához vonhatja a védekezés irányítását, ha a saját vagy az érintett polgármester helyzetértékelése szerint a katasztrófa elleni védekezés a helyi védelmi bizottság lehetőségét meghaladja, erről haladéktalanul értesíti a Kormányt,
k) folyamatosan értékeli a kialakult helyzetet és a védekezést, minderről jelentést tesz a Kormánynak.
(3) A területi védelmi bizottság a védelmi és biztonsági tevékenységre való felkészülés keretében
a) irányítja a helyi védelmi bizottságok és összehangolja főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke és a polgármesterek védelmi és biztonsági felkészítését,
b) megállapítja a védelmi és biztonsági tevékenységben közreműködő szervek részére a védelmi és biztonsági felkészítés követelményeit és feladatait, összehangolja azok végrehajtását,
c) megszervezi az illetékességi területén található települések, kerületek, valamint a lakosság és a védekezésben érintett szervezetek közötti riasztás, kiértesítés és tájékoztatás, valamint kölcsönös segítségnyújtás rendjét,
d) gondoskodik a közigazgatási szervekkel, a védelmi és biztonsági szervezetekkel, és a civil szervezetekkel, valamint más megyékkel és a fővárossal történő együttműködés, kölcsönös segítségnyújtás feltételeinek és rendjének biztosításáról,
e) felelős a polgári védelmi kötelezettségen alapuló területi polgári védelmi szervezetek létrehozásáért, valamint a fővárosi, megyei veszélyelhárítási terv elkészítéséért,
f) illetékességi területén felelős a védelmi és biztonsági tevékenység koordinációjához és irányításához szükséges feltételek biztosításáért,
g) védelmi és biztonsági felkészítés feladatainak gyakorlása és ellenőrzése céljából a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének tájékoztatásával gyakorlatot vezethet a polgármesterek, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységben közreműködő szervek közreműködésével,
h) irányítja a hatáskörébe tartozó katasztrófavédelmi tervező tevékenységet,
i) a fővárosi, megyei védelmi bizottság ülésének napirendjére tűzi a védekezésben részt vevő szervek felkészültségéről szóló beszámolót,
j) az éves feladattervben meghatározza a polgármesterek felkészítésével kapcsolatos feladatokat,
k) egyetértési jogot gyakorol a területi polgári védelmi szervezetek felépítésére, létszámára vonatkozó – a területileg illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv által tett – javaslatokkal kapcsolatosan,
l) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter részére felterjeszti az illetékességi területén lévő települések polgármestereinek a települések katasztrófavédelmi besorolására vonatkozó javaslatait.
55. § (1) A helyi védelmi bizottság illetékességi területe a járásokhoz, a fővárosban a fővárosi kerületekhez igazodik.
(2) A helyi védelmi bizottság elnöke a fővárosi, megyei kormányhivatal járási, fővárosi kerületi hivatalának vezetője, szakmai elnökhelyettese a honvédelmi feladatok tekintetében a Honvédség állományából vezényelt katona, a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője által kijelölt személy.
(3) A helyi védelmi bizottság tagja az elnökön és az elnökhelyetteseken kívül:
a) a bizottság szakmai elnökhelyettese kivételével a bizottság illetékességi területén működő, önálló hatáskörrel rendelkező rendvédelmi szerv illetékes vezetője,
b) a fővárosi, megyei kormányhivatal képviselője,
c) a katonai igazgatási szerv képviselője,
d) az árvízi védekezésért felelős szervezetnek a bizottság illetékességi területe szerinti vezetője,
e) a helyi védelmi bizottság titkára.
(4) A helyi védelmi bizottság szervezeti és működési rendjét – az illetékes területi védelmi bizottság elnökének egyetértésével – maga állapítja meg.
(5) A helyi védelmi bizottság költségeinek fedezetét járási, fővárosi kerületi hivatal részére az egyes védelmi és biztonsági feladatokra biztosított költségvetési előirányzatból, céltámogatásból, az illetékességi területhez tartozó településekre háruló védelmi és biztonsági feladatok és a lakosság létszámának arányában meghatározott állami támogatásból kell biztosítani.
(6) A helyi védelmi bizottság elnöke a válságkezelési, valamint a különleges jogrend idején bevezetett intézkedések végrehajtásából eredő feladatokat a járási hivatal közreműködésével látja el. A védelmi és biztonsági feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben, a járási hivatal kormánytisztviselője és munkavállalója rendkívüli munkavégzésre kötelezhető.
(7) A helyi védelmi bizottság hatáskörébe utalt hatósági, valamint más döntési jogköröket a bizottság elnöke kiadmányozza. Ha a bizottsági ülés megtartásának feltételei idő hiányában vagy más okból hiányoznak, vagy a bizottság a döntéshozatalban bármely okból akadályoztatott, halaszthatatlan esetben a bizottság elnöke egyszemélyben gyakorolja. A bizottság jogkörében eljáró elnök a szakmailag érintett elnökhelyettessel egyetértésben hozhatja meg a döntését, amelyről a helyi védelmi bizottságot az akadályoztatás megszűnését követően haladéktalanul tájékoztatja.
56. § (1) A helyi védelmi bizottság a válsághelyzetekre és különleges jogrendre történő felkészülés, továbbá a védelmi és biztonsági események kezelésében, valamint a különleges jogrendi feladatokban történő közreműködés jogszabályban meghatározott – járásokra, illetve a főváros egyes kerületeire kiterjedő – helyi feladatait látja el.
(2) A helyi védelmi bizottság a védelmi és biztonsági tevékenysége keretében
a) működési területén összehangolja a polgármesterek, valamint a védekezésben részt vevő szervek, szervezetek tevékenységét, a főpolgármester és a megyei közgyűlés elnöke kivételével utasíthatja őket a hatáskörükbe tartozó intézkedések megtételére,
b) irányítja és összehangolja a Honvédség hadkiegészítésével összefüggő közigazgatási feladatok végrehajtását,
c) összehangolja az illetékességi területére háruló gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek teljesítését,
d) közreműködik a különleges jogrendben hozott rendkívüli intézkedésekből adódó feladatok végrehajtásában,
e) szervezi és összehangolja a lakosság védelmével és ellátásával kapcsolatos feladatokat,
f) utasíthatja a védekezés irányítása során a védekezésben részt vevő szervezetek vezetőit a hatáskörükbe tartozó intézkedések megtételére,
g) intézkedik a védekezéshez igénybe vehető állomány és eszközök átcsoportosítására és bevonására.
(3) A helyi védelmi bizottság elnökének az (2) bekezdésben meghatározott irányítási és utasítási jogköre nem terjed ki a főpolgármesterre és a megyei közgyűlés elnökére.
(4) A helyi védelmi bizottság a védelmi és biztonsági tevékenységre való felkészülés keretében
a) irányítja és összehangolja a Honvédség hadkiegészítésével összefüggő közigazgatási feladatok előkészítését,
b) irányítja az illetékességi területe védelmi és biztonsági feladataihoz szükséges tájékoztatási rendszer kialakítását és működését,
c) részt vesz a területi védelmi bizottság által szervezett felkészítéseken, gyakorlatokon,
d) közreműködik az illetékességi területén lévő települések védelmi és biztonsági igazgatási felkészítéseinek, gyakorlatainak előkészítésében és végrehajtásában,
e) nyilvántartást vezet a jogszabályban meghatározott adatokról,
f) a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséggel összefüggésben gazdasági és anyagi szolgáltatási nyilvántartást vezet, amelyben elősegíti a területi védelmi bizottság elnökének, valamint a helyi védelmi bizottság illetékességi területén a polgármesterek hatáskörébe tartozó igénybevételi jog gyakorlását, koordinálja az igénybevétel helyi szintű végrehajtását.
57. § Ha a területi, illetve a helyi szintű védekezésben egyidejűleg a védelmi és biztonsági igazgatás több területi szervének együttműködése szükséges, a védekezés közvetlen irányításáért felelős vezetőt illetékességi területén a területi védelmi bizottság elnöke, több megye területét illetően a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve jelöli ki. A kijelölésig az események következményeinek felszámolásában elsődlegesen érintett szerv vezetője végzi a védekezés irányítását.
58. § (1) A polgármester illetékességi területén ellátja a védelmi és biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos, jogszabályban és a helyi védelmi bizottság által számára megállapított, települési szintű feladatokat, irányítja és összehangolja azok végrehajtását.
(2) A polgármester a védelmi és biztonsági tevékenységre való települési szintű felkészülés keretében:
a) felelős a települési lehetőségek figyelembevételével a védekezés feltételeinek a biztosításáért,
b) irányítja a védekezésre való felkészítést, részt vesz a feladatainak ellátása érdekében, a védelmi és biztonsági szervek által szervezett felkészítéseken,
c) gyakorolja az elsőfokú polgári védelmi hatósági jogkört, amit jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe,
d) felelős a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési polgári védelmi szervezet megalakításáért,
e) kijelöli a védekezéssel összefüggő feladatokban közreműködő referenseket,
f) gondoskodik az illetékességi területen élő vagy tartózkodó személyek részére a veszélyekről, fenyegetésekről szóló, a magatartási szabályokat is tartalmazó tájékoztatásról,
g) felelős a települési (a fővárosban kerületi) veszélyelhárítási tervek elkészítéséért, valamint a helyi lehetőségek figyelembevételével a védekezés feltételeinek a biztosításáért,
h) irányítja a védekezésre való felkészítést,
i) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt a területi, települési, kerületi és munkahelyi polgári védelmi szervezetbe kiképzésre és gyakorlatra osztja be,
j) a gazdálkodó szervezetek részére elrendeli a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek megalakítását és az alkalmazás feltételeinek biztosítását,
k) biztosítja a lakosság riasztására szolgáló és a közigazgatási területén lévő, rendelkezésre bocsátott technikai berendezések működtetését,
l) részt vesz a feladatainak ellátása érdekében, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által szervezett felkészítéseken.
(3) A főpolgármester és a megyei közgyűlés elnöke szervezi és irányítja a fővárosi és a megyei önkormányzat közfeladataihoz kapcsolódó védelmi és biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos (2) bekezdés szerinti felkészülési feladatokat.
59. § (1) A polgármester a települési szintű védelmi és biztonsági tevékenysége keretében:
a) hatáskörrel rendelkező szerv kiérkezéséig irányítja a települési szintű védelmi és biztonsági tevékenységet,
b) halasztást nem tűrő esetben átmeneti jelleggel elrendeli az élet és az anyagi javak védelméhez szükséges intézkedéseket, és erről haladéktalanul értesíti a település szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetőjét és a területi védelmi bizottság elnökét,
c) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt polgári védelmi szolgálatra kötelezi,
d) szervezi és irányítja a lakosság védelmét, kitelepítését, kimenekítését, befogadását és visszatelepítését, az összehangolt védelmi tevékenységgel összefüggő, továbbá a különleges jogrenddel összefüggésben bevezetett intézkedésekből eredő települési feladatok végrehajtását,
e) a területi védelmi bizottság elnökének rendelkezése alapján – vagy halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával – elrendeli a települési polgári védelmi szervezetek alkalmazását,
f) elrendeli a hatáskörébe utalt gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítését, amelyről gazdasági és anyagi szolgáltatási nyilvántartást vezet,
g) együttműködik más települések polgármestereivel, a védekezésbe bevont más szervezetekkel,
h) szervezi és irányítja az anyagi javak védelmét, a lakosság létfenntartáshoz szükséges anyagi javakkal történő ellátását.
(2) A főpolgármester és a megyei közgyűlés elnöke szervezi és irányítja a fővárosi és a megyei önkormányzat közfeladataihoz kapcsolódó védelmi és biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos (1) bekezdés szerinti feladatok ellátását.
60. § (1) A védelmi és biztonsági célú adatkezelés szervei:
a) védelmi és biztonsági szervezetek,
b) védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő további szervezetek,
c) védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve,
d) védelmi és biztonsági igazgatás területi és helyi igazgatási szervei, valamint
e) a polgármester.
(2) A védelmi és biztonsági célú adatkezelés szervei – hatáskörüknek és illetékességüknek megfelelően – együttműködnek egymással az általuk foglalkoztatott kiértesítésével és riasztásával kapcsolatosan, a gazdasági és anyagi szolgáltatások teljesítésének tervezésével, végrehajtásának irányításával, felügyeletével és ellenőrzésével, továbbá a védelemgazdasági adattárral kapcsolatos adatszolgáltatás során.
61. § (1) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve elektronikus nyilvántartás formájában a 71. § (2) bekezdésében meghatározott feladatai teljesítése céljából kiértesítési és riasztási nyilvántartást vezet.
(2) A védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szervek 25. § (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatáshoz a belgazdaságért felelős miniszter védelemgazdasági adattárat vezet.
62. § (1) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve kezeli a védelmi és biztonsági célú felkészülés feladatai teljesítése érdekében a kiértesítés és a riasztás tervezése, gyakorlása és végrehajtása céljából a védelmi és biztonsági célú adatkezelés szervénél védelmi és biztonsági feladatot ellátó foglalkoztatottak 2. melléklet szerinti adatait.
(2) A védelmi és biztonsági célú adatkezelés szervei az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatottak 2. melléklet szerinti adataiban bekövetkezett változást 8 napon belül bejelentik a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének. Az adatváltozást a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve 8 napon belül átvezeti.
(3) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve a 2. mellékletben meghatározott adatokat a biztonsági feladatot ellátó foglalkoztatottak jogviszonyának megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezeli.
(4) A védelmi és biztonsági célú adatkezelés szervei a feladatkörükkel összefüggésben az (1) bekezdésben meghatározott cél érdekében a kiértesítéssel és a riasztással kapcsolatos nyilvántartáshoz az adatszolgáltatást a 66. § (3) bekezdése alapján teljesítik.
63. § (1) A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséggel összefüggő területi, helyi és települési szintű feladatai teljesítése érdekében, a területi védelmi bizottság elnöke, a helyi védelmi bizottság elnöke és a polgármester hatáskörébe tartozó igénybevételi jog gyakorlásának segítése, a területi, a helyi és a települési szintű gazdasági és anyagi szolgáltatások és a gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezettek körének megállapítása, valamint a gazdasági és anyagi szolgáltatás igénybevételének területi, helyi és települési szintű tervezése és végrehajtásának koordinálása céljából a területi bizottság elnöke, a helyi védelmi bizottság elnöke és a polgármester a 3. melléklet szerinti, valamint kormányrendelet által előírt ingatlanra, szolgáltatásra, technikai eszközre vonatkozó műszaki, technikai adatokról nyilvántartást vezet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba betekintésre jogosult
a) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter,
b) a honvédelemért felelős miniszter,
c) a védelemgazdaság központi tervező szerve,
d) a Honvédség parancsnoka,
e) a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint
f) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve.
(3) Az (1) bekezdés szerint nyilvántartott adatok a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítésére kötelezés időtartama alatt kezelhetők.
(4) A gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezett a bejelentett adatok változásáról, szolgáltatási tevékenységének a megszűnéséről vagy megszüntetéséről 8 napon belül, a változási adatok megküldésével értesíti a területi védelmi bizottság elnökét.
64. § (1) A területi, helyi és települési feladatainak végrehajtása érdekében a gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezett ingatlan, szolgáltatás, technikai eszköz tulajdonosa, birtokosa, az azzal rendelkezni jogosult, valamint a szolgáltatást nyújtó a gazdasági és anyagi szolgáltatás igénybevételének tervezése és végrehajtásának koordinálása céljából, a területi védelmi bizottság elnökének, a helyi védelmi bizottság elnökének vagy a polgármesternek a megkeresése alapján adatszolgáltatást teljesít a 3. mellékletben meghatározott, valamint kormányrendelet által előírt ingatlanra, szolgáltatásra, technikai eszközre vonatkozó műszaki, technikai adatok körében.
(2) Az adatszolgáltatás során – hadiállapot és szükségállapot idején kívül – a szolgáltatásra kötelezett nem kötelezhető olyan, az üzletvitelével kapcsolatos adat szolgáltatására, amely nem függ össze a szolgáltatás teljesítésével. Nem kötelezhető különösen:
a) a vállalkozás gazdaságossági mutatóira vonatkozó,
b) a hitel- és tőkekapcsolatokra vonatkozó,
c) az adózással összefüggő pénzügyi mutatókra vonatkozó,
d) a jogvédelem alá eső szellemi alkotásokra és vagyoni értéket képviselő know-how-ra vonatkozó,
e) a szerződéssel lekötött kapacitásokra vonatkozó és
f) a kártalanítással össze nem függő bér- és társadalombiztosítási
adat szolgáltatására.
65. § (1) A védelemgazdasági tervezéshez a 25. § (2) bekezdése szerinti védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szervek a 4. melléklet szerinti adatkörben adatszolgáltatást teljesítenek.
(2) A védelmi és biztonsági célú adatkezelés szervei a közölt adatokat – a tervezési rendnek megfelelően – központi, ágazati és területi szinten gyűjti be. A közölt adatokat csak a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésével kapcsolatos célokra lehet felhasználni.
(3) A védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szervek az adatszolgáltatást a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló jogszabályban meghatározott tervezési adatlapok kitöltésével és a védelmi és biztonsági célú adatkezelés szerve részére történő visszaküldésével teljesítik a szerv által megadott határidőig.
(4) A védelmi és biztonsági célú adatkezelés szervei a gazdaságfelkészítési tervezés információs hátterének biztosításához a nemzetgazdasági folyamatokat leíró igazgatási célú adatbázisok aktuális adatállományából, valamint a hivatalos statisztikai adatokra vonatkozóan eseti jelleggel, adatszolgáltatást kérhetnek.
(5) A 4. melléklet szerinti adatok a kötelezés időtartama alatt kezelhetők.
66. § (1) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve a védelmi és biztonsági igazgatás állami szerveinek összehangolt feladatellátásának megszervezése, valamint az eseti operatív döntések megalapozása céljából, kizárólag az e célok elérése érdekében az 52. §-ban, az 53. § (1) bekezdésében, valamint a 71. § (2) bekezdésében meghatározott feladatokkal összefüggő, valamint a (2) bekezdés szerinti adatokat kezeli.
(2) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve a védelmi és biztonsági esemény megelőzése, megismerése, felderítése és kiterjedésének megakadályozása érdekében, valamint az összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén az állami szervek összehangolt feladatellátása céljából, kizárólag az e célok elérése érdekében elengedhetetlenül szükséges – az adattakarékosság elvét is figyelembe vevő – mértékben kezeli
a) a védelmi és biztonsági eseménnyel, valamint a 74. § szerinti körülménnyel érintett személyek,
b) az a) pontban meghatározott személyekkel kapcsolatban álló vagy kapcsolatba került személyek, valamint
c) a tevékenysége révén egyébként tudomására jutott személyek
adatkezelési céllal közvetlenül összefüggő személyes adatait.
(3) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve az érintett azonosítását lehetővé tevő személyes adatot kizárólag a (4) és (5) bekezdésben meghatározott módon akkor ismerhet meg és akkor kezelhet, ha az a védelmi és biztonsági esemény megelőzése, megismerése, felderítése és megakadályozása érdekében, valamint az összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén valamely halaszthatatlan intézkedés megtételéhez elengedhetetlenül szükséges, és egyúttal megalapozottan feltehető, hogy
a) az intézkedés az érintett azonosítását lehetővé tevő személyes adat személyazonosításra alkalmatlanná tétele, álnevesítése vagy más – az érintett azonosítását nem igénylő – adat megismerése útján nem volna megtehető, vagy
b) az intézkedés az a) pont szerinti módon való megtétele az intézkedés sikeressége szempontjából aránytalan nehézséggel vagy sérelemmel járna.
(4) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve a (3) bekezdés szerint megismert, az érintett azonosítását lehetővé tevő egészségügyi adatnak nem minősülő adatot – ha jogszabály vagy az EU kötelező jogi aktusa másként nem rendelkezik – kizárólag a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve, annak munkaszervezete tevékenységében az intézkedés megtétele érdekében közvetlenül részt vevő személy ismerheti meg, egyebekben az ilyen adatot más, az intézkedésben közvetlenül részt vevő személy számára csak az adat személyazonosításra alkalmatlanná tételét vagy álnevesítését követően lehet megismerhetővé tenni.
(5) A (2) bekezdés szerint megismert, az érintett azonosítását lehetővé tevő egészségügyi adatot – ha jogszabály vagy az EU kötelező jogi aktusa másként nem rendelkezik – kizárólag a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve, annak munkaszervezete tevékenységében az intézkedés megtétele érdekében közvetlenül részt vevő orvos ismerheti meg, egyebekben az ilyen adatot más, az intézkedésben közvetlenül részt vevő személy számára csak az adat személyazonosításra alkalmatlanná tételét vagy álnevesítését követően lehet megismerhetővé tenni.
67. § (1) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve a védelmi és biztonsági célú adatot
a) az érintettnek az e törvényben előírt kötelező adatszolgáltatása alapján,
b) adatkezelést végző szerv adatszolgáltatása alapján vagy
c) közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján megvalósuló adatszolgáltatás alapján,
a védelmi és biztonsági feladat ellátásához feltétlenül szükséges időtartamig kezeli, amelynek szükségességét háromévente felülvizsgálja.
(2) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve az (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében a védelmi és biztonsági célú adatokat
a) a védelmi és biztonsági szervezetek 48. §-ban meghatározott feladataival összefüggő,
b) az a) pontba nem tartozó, honvédelmi törvényben meghatározott honvédelmi szervezetek a törvényben előírt védelmi és biztonsági igazgatási tevékenységgel összefüggő,
c) a területi és helyi védelmi bizottságok 54. §, 56. § szerinti feladataival összefüggő,
d) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv, e tevékenységgel összefüggő,
e) a 49. § (1) bekezdésében meghatározott védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szervezetek 49. § (2) bekezdésében meghatározott feladataival kapcsolatos
adatszolgáltatása alapján kezeli.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok és a terrorizmust elhárító szerv által kezelt adatok tekintetében az adatszolgáltatást az érintett főigazgató nemzetbiztonsági érdekből megtagadhatja.
(4) A közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján együttműködő szerv adatkezelési rendszere elérését biztosító felülete kiépítésének és működtetésének költségét az adatot szolgáltató szerv viseli, az azon keresztül történő adatelérést a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének térítésmentesen biztosítja.
(5) A közvetlen elektronikus adatkapcsolatot olyan módon kell megvalósítani, hogy
a) a védelmi és biztonsági célú adat elérését tegye lehetővé,
b) annak jogszerűsége, célhoz kötöttsége, továbbá az adathoz hozzáférő személy egyéni felelőssége megállapítható legyen,
c) ne veszélyeztesse az adatot szolgáltató szerv hatékony működését.
(6) Ezen alcím alkalmazásában közvetlen elektronikus adatkapcsolat a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő számítástechnikai alkalmazás, amely az együttműködő szerv által kiépített felületen keresztül lehetővé teszi az e törvényben meghatározottak szerinti dokumentált adatátadást.
(7) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve automatizált adatkezelési rendszerében – naplórendszerében – a meghatározottak szerint rögzíti a nyilvántartásban végzett adatkezelési művelettel összefüggő alábbi információkat:
a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,
b) az adatkezelési művelet célját és indokát,
c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos időpontját,
d) az adatkezelési műveletet végrehajtó személy megjelölését,
e) a személyes adatok továbbítása esetén az adattovábbítás címzettjét.
(8) Az elektronikus naplóban rögzített adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, továbbá büntetőeljárás lefolytatása céljából ismerhetőek meg és használhatóak fel.
(9) Az elektronikus naplóhoz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság), továbbá a (8) bekezdésben meghatározott célból jogszabályban meghatározott tevékenységet folytató személy és szervezet részére – azok erre irányuló kérelmére – az adatkezelő és az adatfeldolgozó hozzáférést biztosít, abból részükre adatot továbbít.
(10) Az adatkezelői és az adatfeldolgozói nyilvántartásban, valamint az elektronikus naplóban rögzített adatokat a kezelt adat törlését követő tíz évig kell megőrizni.
68. § (1) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve a védelmi és biztonsági eseményt megalapozó körülmény megelőzése, megismerése, felderítése és kiterjedésének megakadályozása, valamint az állami szervek összehangolt feladatellátásának megszervezése céljából, kizárólag az e cél elérése érdekében elengedhetetlenül szükséges – az adattakarékosság elvét is figyelembe vevő – mértékben, az e §-ban meghatározott feltételekkel – a 66. § (2) bekezdés c) pontja szerint adatszolgáltatást kérhet bármely szervtől, jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől, amely ezen adatszolgáltatásnak köteles haladéktalanul, ingyenesen eleget tenni.
(2) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kérelem megküldését megelőzően a Hatóságot megkeresi az adatszolgáltatási kérelemmel összefüggő – különösen az adatkezelés jogszerűségével, terjedelmével, módjával kapcsolatos – előzetes véleménye megismerése érdekében.
(3) A (2) bekezdés szerinti, a Hatóság véleménye megismerésére irányuló megkeresésben a Hatóságot tájékoztatni kell
a) a tervezett adatszolgáltatás céljáról,
b) a tervezett adatszolgáltatás tárgyát képező adatokról és adatkörökről, az érintett személyes adatok kategóriáról, illetve az adatkezelés tervezett terjedelméről,
c) a tervezett adatszolgáltatás érdekében a megkeresendő adatkezelőkről,
d) a tervezett adatszolgáltatással érintett természetes személyek számáról, az adatszolgáltatás nyomán megvalósuló adatkezelés tervezett időtartamáról, valamint
e) a tervezett adatszolgáltatással érintett természetes személyek alapvető jogai érvényesülését biztosító garanciákról, valamint az adatkezelés során vagy a tervezett adatkezelés későbbi szakaszában esetlegesen alkalmazható további garanciák biztosítása – így különösen az adatok álnevesítése vagy személyazonosításra alkalmatlanná tétele – lehetőségéről.
(4) Az (2) és (3) bekezdés szerinti kérelem nyomán a Hatóság haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül a tervezett adatszolgáltatási kérelemre vonatkozó írásos véleményét a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének megküldi. A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve a Hatóság véleményében rögzített megállapításokat haladéktalanul megvizsgálja és szükség esetén intézkedik az adatszolgáltatási kérelem felülvizsgálatáról.
(5) Ha a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kérelemhez szükséges vélemény megismerése az adatszolgáltatás céljául megjelölt intézkedés megtétele szempontjából olyan nagyfokú késedelemmel járna, amely az adatkéréssel elérni kívánt cél elérését jelentősen veszélyeztetné vagy ellehetetlenítené, az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kérelem a Hatóság előzetes véleményének megismerése nélkül is előterjeszthető. E körülményről, az adatszolgáltatási kérelem (3) bekezdés szerinti tartalmáról, valamint a véleménykérés előzetes megismerése mellőzésének indokairól az adatszolgáltatási kérelem megküldésével egyidejűleg a Hatóságot is értesíteni kell.
(6) A Hatóság az (5) bekezdés alkalmazása esetén is jogosult az adatszolgáltatási kérelemmel összefüggő véleményét a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve részére – utólagosan – megküldeni. A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve a Hatóság utólagos véleményében rögzített megállapításokat haladéktalanul megvizsgálja és
a) szükség esetén intézkedik az adatszolgáltatási kérelem felülvizsgálatáról, vagy
b) ha az adatszolgáltatásra a kérelem nyomán már sor került, az adatszolgáltatási kérelem nyomán megismert személyes adatok kezelésének szükségességét felülvizsgálja azzal, hogy e felülvizsgálat körülményeit és eredményét dokumentálja, illetve e dokumentációt a különleges jogrend megszűnését követő tíz évig megőrzi és azt Hatóság kérésére a Hatóság rendelkezésére bocsátja.
69. § (1) A védelmi és biztonsági feladatok ellátása körében a jogszabályban e feladatok ellátására kijelölt szervek vezetői felelősek a védelmi és biztonsági célú feladatellátással összefüggő információk védelméért.
(2) A védelmi és biztonsági feladatok ellátásával összefüggő nemzeti, NATO, EU, külföldi minősített adatok, továbbá a kormányzati döntés-előkészítéshez, illetve a honvédelmi törvényben meghatározottakhoz kapcsolódó nem nyilvános adatok fokozott védelme érdekében
a) a védelmi és biztonsági szervezeteknél,
b) a minisztériumoknál,
c) a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervénél,
d) az 1. mellékletben meghatározott védelmi és biztonsági feladatokat ellátó szerveknél, valamint
e) a Kormány által rendeletben meghatározott kormányzati igazgatási szerveknél
biztosítani kell azokat a feltételeket, amelyek a jelen bekezdésben meghatározott adatok biztonságos kezeléséhez szükségesek.
(3) A (2) bekezdés vonatkozásában biztosítani kell azokat a technikai feltételeket, amelyek
a) nemzeti minősített adat kezelésére és elektronikus továbbítására,
b) NATO, EU és minősített adatok kölcsönös védelmére irányuló kétoldalú megállapodás szerinti külföldi minősített adat kezelésére és elektronikus továbbítására, valamint
c) nemzeti és NATO minősített adat együttes kezelésére és elektronikus továbbítására
alkalmas.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott szervek tekintetében a Kormány – a minősített adatok védelmének elsődlegessége mellett – meghatározza azon vezetők körét, akik tekintetében az érintett szervek kötelesek a személyhez kötött, védett kommunikációs feltételek biztosítására.
(5) A (4) bekezdés szerinti személyhez kötött, védett kommunikációs feltételek kialakítása tekintetében biztosítani kell, hogy
a) a (2) bekezdés szerinti szervek vezetői számára rendelkezésre álljon egy minden fél számára elérhető védett kommunikációs platform,
b) az a) pont alá nem tartozó személyek tekintetében olyan technikai megoldások kerüljenek alkalmazásra, amelyek lehetővé teszik az információk védelmének hálózatos érvényesítését és e körben különösen a honvédelmi és a polgári információk elkülönítését.
70. § (1) A fővárosi és a megyei kormányhivatal (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) – ha törvény súlyosabb jogkövetkezmény alkalmazását nem rendeli – védelmi és biztonsági bírságot szab ki,
a) ha az e törvényben meghatározott polgári védelmi, valamint gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítésére kötelezett a kötelezettségnek nem vagy nem megfelelően tesz eleget,
b) ha a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésével összefüggő kötelezettség teljesítésére kötelezett a kötelezettségének nem tesz eleget, valamint
c) ha valaki az összehangolt védelmi tevékenységgel összefüggésben e törvény alapján bevezetett szabályokat megszegi.
(2) A kormányhivatal a védelmi és biztonsági bírság kiszabásával kapcsolatos eljárást a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve, a területi védelmi bizottság elnöke, elnökhelyettese, a helyi védelmi bizottság elnök, a polgármester, valamint az e törvény alapján védelmi és biztonsági igazgatási feladatokat ellátó ágazati igazgatási szervek vezetője kezdeményezése alapján folytatja le.
(3) A védelmi és biztonsági bírság kiszabására irányuló eljárás a (2) bekezdés alapján kezdeményezésre jogosult indítványára a kormányhivatalhoz történt megérkezésétől számított negyvenöt napon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg.
71. § (1) A védelmi és biztonsági szervezetek, valamint a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szerveknek, szervezeteknek a védelmi és biztonsági eseményekre való rugalmas, összehangolt és hatékony reagálása érdekében védelmi és biztonsági célú riasztási rendszer működik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott riasztási rendszer működtetését a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve koordinálja.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott riasztási rendszer
a) állami és
b) lakossági
riasztási és tájékoztatási eljárásrendekre tagozódik.
72. § (1) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve ellenőrzi az e törvényben és a kapcsolódó jogszabályokban meghatározott védelmi és biztonsági feladatok ellátásából fakadó kötelezettségek teljesítését a minisztériumok, a Miniszterelnöki Kormányiroda, a kormányzati főhivatalok, központi hivatalok és a nemzetbiztonsági szolgálatok körében.
(2) Az ellenőrzés magában foglalja a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggésben különösen
a) a tervezés,
b) a szervezés,
c) a képzés és kiképzés,
d) a felkészülés, valamint
e) a feladat-végrehajtás
hatékonyságára, eredményességére, kormányzati összehangolás keretében meghatározottaknak való megfelelésére irányuló tárgyilagos, tényfeltáró, következtetéseket levonó és javaslatokat megfogalmazó ellenőrzési tevékenységeket.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok ellenőrzését a nemzetbiztonsági érdek elsődlegességével kell végrehajtani, amelynek során a nemzetbiztonsági tevékenység nem vizsgálható.
73. § (1) A védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő állami szervek – a katonai gyakorlatokat ide nem értve – felkészítések, gyakorlások és gyakorlatok (a továbbiakban együtt: gyakorlatok) keretében készülnek fel a védelmi és biztonsági feladatok ellátására.
(2) A védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő állami szervek széles körét érintő, összkormányzati jellegű, kötelező gyakorlatokat a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által előterjesztett éves ütemezés szerint a Kormány rendeli el, amely nem érinti az ágazatok által szervezett gyakorlatokat.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelező gyakorlatok lehetnek
a) több védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szervet, továbbá azok központi és területi szintű szerveit érintő, vagy
b) egyes védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szerveket vagy több szervet, de csak a központi vagy csak a területi szinten érintő gyakorlatok.
(4) A (2) bekezdés szerinti gyakorlatok végrehajtását a Kormány által jóváhagyott ütemezés szerint a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve értékeli, amiről évenként beszámol a Kormánynak.
(5) A védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő állami szervek vezetői, valamint azok irányítói a szervezetük, valamint az irányításuk alá tartozó szervek tekintetében gyakorlatokat rendelhetnek el (a továbbiakban: ágazati gyakorlatok), amelyekbe megállapodás alapján más védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szervet, szervezetet is bevonhatnak. Az ágazati gyakorlatot elrendelő szervezet a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervét előzetesen tájékoztatja a tervezett gyakorlatról.
(6) A védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő gyakorlatok során jogszabály eltérő rendelkezésének a hiányában
a) a fegyver és éles lőszer, valamint robbanószer, elektronikus hadviselésre rendszeresített eszköz használatával járó feladatok csak az erre törvényben feljogosított szervek lőterein, gyakorlóterein, illetve gyakorló eszközein, vagy erre szolgáló helyszínein valósíthatók meg,
b) a fegyverviseléssel, valamint jogszabályban meghatározott pirotechnikai eszközök és elektronikus hadviselésre rendszeresített eszközök alkalmazásával járó feladatok ellátása közterületen is elrendelhető az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv előzetes értesítése és az általa meghatározott intézkedések foganatosítása, továbbá a lakosság előzetes tájékoztatása mellett,
c) a védelmi és biztonsági szervezetek ügyeleti és készenléti szolgálatait érintő gyakorlatok során korlátozható e szolgálatok lakossági hozzáférése,
d) közigazgatási szervet érintő gyakorlat esetén a lakosság előzetes tájékoztatása mellett az ügyfélfogadás korlátozható, vagy a gyakorlat idejére felfüggeszthető, amely nem eredményezheti az ügyfél jelentős érdekének sérelmét,
e) közcélú szolgáltatást érintő gyakorlat esetén a lakosság előzetes és a gyakorlat eseményei során is folyamatos tájékoztatása mellett a szolgáltatás korlátozható,
f) a gyakorlattal érintett közterületek és közlekedési útvonalak forgalma az erre törvényben felhatalmazott szervek által korlátozható, valamint
g) a gyakorlattal érintett elektronikus hírközlő hálózatok használata, illetve az elektronikus adatok és információs társadalommal összefüggő szolgáltatások hozzáférése az erre törvényben felhatalmazott szervek által korlátozható.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott korlátozások nem veszélyeztethetik a közrend, a közbiztonság, továbbá az élet- és vagyonbiztonság megóvása érdekében szükséges ügyeleti, ügyfélfogadási, továbbá közszolgáltatási ellátások folytonosságát.
(8) A (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó gyakorlatokra nézve ágazati jogszabály – az e törvényben meghatározottakra figyelemmel – további szabályokat határozhat meg.
74. § (1) A Kormány súlyos vagy elhúzódó védelmi és biztonsági esemény esetén rendeletben dönthet az összehangolt védelmi tevékenység elrendeléséről, ha annak kezelése több védelmi és biztonsági szervezet, illetve közigazgatási szerv hatáskörét együttesen érinti, valamint az e törvényben az összehangolt védelmi tevékenység esetére meghatározott vagy a NATO Válságreagálási Rendszerében meghatározott intézkedések alkalmazását teszi szükségessé.
(2) A Kormány az összehangolt védelmi tevékenység elrendeléséről és az irányítása alá tartozó állami szervek ezzel összefüggő konkrét együttműködésének részletes szabályairól rendeletben dönt. A Kormány rendeletével – az összehangolt védelmi tevékenység ellátása érdekében – az irányítása alatt álló központi államigazgatási szervek tekintetében a feladat- és hatáskörök ellátására ideiglenesen egyedi hatásköri és illetékességi szabályokat állapíthat meg, amely nem veszélyeztetheti az érintett központi államigazgatási szerv Alaptörvényben vagy törvényben rögzített alapfeladatainak ellátását, továbbá nem veszélyeztetheti a közfeladat megfelelő, hatékony és szakszerű ellátását.
(3) Az összehangolt védelmi tevékenység elrendeléséről, annak okairól és a Kormány által az összehangolt védelmi tevékenység foganatosításával összefüggésben tervezett főbb döntésekről a Kormány köteles tájékoztatni a köztársasági elnököt és az Országgyűlés tárgykör szerint feladatkörrel rendelkező bizottságát.
(4) Az összehangolt védelmi tevékenység elrendeléséről a lakosságot – a nemzetbiztonsági érdek védelmének elsőbbségével – kormányrendeletben meghatározottak szerint azonnali hatállyal tájékoztatni kell és gondoskodni kell a lakosságtájékoztatás folyamatosságáról.
75. § (1) Az összehangolt védelmi tevékenységgel kapcsolatos
a) döntés-előkészítést,
b) kormányzati kommunikációs feladatokat,
c) műveletek irányítását, valamint
d) a Kormány által bevezetett intézkedések végrehajtását
a Kormány kijelölt tagja – a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének együttműködésével – hangolja össze a Kormány által meghatározott szempontokra figyelemmel.
(2) A Kormány (1) bekezdés szerint kijelölt tagja javaslatot tehet a Kormánynak – illetve a Kormány feladat- és hatáskörrel rendelkező tagjának –
a) az összehangolt védelmi tevékenységgel összefüggő intézkedések elrendelésére,
b) a NATO Válságreagálási Rendszerébe tartozó intézkedések bevezetésére,
c) törvényben meghatározott válsághelyzeti intézkedés elrendelésére, valamint
d) az összehangolt védelmi tevékenységhez szükséges további védelmi és biztonsági erők bevonására.
(3) A Kormány (1) bekezdés szerint kijelölt tagja köteles a Kormánynak azonnal jelenteni, ha úgy értékeli, hogy az összehangolt védelmi tevékenység elrendelésére okot adó körülmények hatékony kezeléséhez különleges jogrend kihirdetése lenne indokolt.
76. § (1) A Kormány rendeletben az összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén elrendelheti
a) egyes útvonalakon a közlekedés időszakos korlátozását,
b) az államhatár rendjének fokozott ellenőrzését,
c) az államhatáron történő átlépés fokozott ellenőrzését, illetve időszakos korlátozását,
d) az ország egyes területeit érintő személyforgalom és szállítási tevékenység korlátozását,
e) egyes – az összehangolt védelmi tevékenység elrendelésére okot adó esemény jellegével összefüggő – intézmény, létesítmény, rendezvény látogatásának és szervezésének korlátozását,
f) a kijelölt közterületek és intézmények biztonságának fokozását szolgáló megközelítés-korlátozási, ellenőrzési és védelmi rendszabályok alkalmazását,
g) az összehangolt védelmi tevékenység elrendelésére okot adó eseményekhez kapcsolódó, különösen veszélyes személyek elfogása tekintetében a védelmi és biztonsági szervek erre kijelölt erőinek közös igénybevételét,
h) a köznevelésre, felsőoktatásra, szakképzésre és felnőttképzésre vonatkozó kiegészítő szabályok alkalmazását,
i) az a–h) pontban nem szereplő egyéb, törvényben meghatározott, az összehangolt védelmi tevékenységet megalapozó esemény kezelésével, felszámolásával, továbbá káros hatásainak megelőzésével, illetve elhárításával közvetlenül összefüggő – alapjogot nem korlátozó – intézkedés bevezetését.
(2) A Kormány az (1) bekezdésben meghatározott hatáskörében kizárólag
a) az összehangolt védelmi tevékenység ellátásával közvetlenül összefüggő, és
b) az összehangolt védelmi tevékenység ellátásához elengedhetetlenül szükséges mértékű, az összehangolt védelmi tevékenységet megalapozó esemény kezelésével, felszámolásával, továbbá káros hatásainak megelőzésével, illetve elhárításával arányos
intézkedéseket hozhat meg.
(3) A Kormány az (1) bekezdés szerinti intézkedések ellensúlyozására köteles minden lehetséges intézkedést megtenni a lakosság ellátása és az esetleges károk enyhítése érdekében.
(4) A Kormány az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket az elrendelésre okot adó körülményekhez igazodó módon, az ország meghatározott földrajzi területére, meghatározott időre, de legfeljebb három hónapra vezetheti be. A bevezetett intézkedések hatályát a Kormány szükség szerinti alkalommal három hónappal meghosszabbíthatja, a meghosszabbítás okairól azonban köteles a köztársasági elnököt és az Országgyűlés tárgykör szerint feladatkörrel rendelkező bizottságát tájékoztatni.
(5) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések tekintetében a Kormány elrendelheti a Honvédség közreműködését a kapcsolódó rendőrségi feladatok ellátásában, törvényben meghatározott részletes szabályok szerint.
77. § (1) A NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszer keretében hozott döntések részeként az állami szervek által foganatosítandó intézkedések vezethetők be.
(2) A NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszer intézkedéseit kell alkalmazni:
a) ha a NATO kezdeményezte a tagállamoknál a válságreagálási intézkedések bevezetését;
b) ha a NATO válságreagálási intézkedései szövetségi szintű bevezetésének Magyarország általi kezdeményezése, illetve szövetséges fegyveres erők magyarországi alkalmazása vagy más szövetségi válságreagáló képesség magyarországi igénybe vétele szükséges és a kialakult vagy fenyegető válsághelyzet szerinti nemzeti intézkedés bevezetésére jogosult szerv így dönt;
c) a NATO Válságreagálási Rendszert alkalmazó nemzetközi vagy nemzeti gyakorlatok során, továbbá az erre való felkészülés során vagy
d) sajátos nemzeti érdekből, a NATO Válságreagálási Rendszertől függetlenül a Kormány ilyen döntése esetén.
(3) Ha a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerben meghatározott intézkedések alkalmazása jogkorlátozást tesz szükségessé, arról a lakosságot az elrendeléssel egyidejűleg tájékoztatni kell.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a bevezetett intézkedések foganatosítása során a védelmi és biztonsági szervezetek az e törvényben és a feladataikat meghatározó törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására jogosultak.
(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti intézkedések csak a bevezetésre okot adó védelmi és biztonsági érdek érvényesítéséhez szükséges mértékű jogkorlátozással párosulhatnak.
(6) Az EU válságkezelés megosztott hatáskör alapján működő intézményeihez és mechanizmusaihoz tartozó riasztási, értesítési és tájékoztatási feladatokat a védelmi és biztonsági szervezetek az uniós jognak megfelelően hajtják végre.
(7) Az EU válságkezeléshez kapcsolódó, nemzeti hatáskörbe tartozó döntések előkészítésében és meghozatalában, valamint e döntésekből származó feladatok végrehajtásában a nemzeti jog eljárásrendjeit kell alkalmazni.
78. § (1) A NATO Válságreagálási Rendszerének alkalmazásával összefüggő
a) felkészülési,
b) együttműködési,
c) tájékoztatási, valamint
d) végrehajtási
feladatokat az állami szervek a Kormány rendeletében meghatározottak szerint hajtják végre.
(2) A NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszer intézkedéseinek alkalmazása érdekében egyes állami szervek működése, ügyfélfogadása a védelmi és biztonsági érdek érvényesítéséhez szükséges mértékben korlátozható.
(3) A NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszer működtetésével kapcsolatos állami feladatok ellátására való felkészülést, valamint azok végrehajtását a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve koordinálja.
(4) A Kormány a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszer működtetését támogató infrastruktúrát alakít ki és működtet.
79. § A Kormány a hadiállapot vagy a szükségállapot kihirdetésének kezdeményezésére, illetve a veszélyhelyzet kihirdetésére irányuló kormányülés megkezdése előtt elrendelheti
a) a védelmi és biztonsági szervezetek,
b) a védelmi és biztonsági igazgatás,
c) a jogszabályban különleges jogrendi feladatok ellátására kijelölt kormányzati igazgatási szervek
fokozott készenlétét, illetve intézkedhet az ehhez szükséges mértékben a rendkívüli munkavégzés azonnali elrendelésére.
80. § (1) A Kormány
a) a hadiállapot vagy a szükségállapot kihirdetésének kezdeményezését követően,
b) hadiállapot idején,
c) szükségállapot idején,
d) veszélyhelyzet idején
az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti hatáskörét
a) a személyes szabadsággal és az életkörülményekkel összefüggő,
b) a gazdaság- és ellátásbiztonsággal összefüggő,
c) a közösségeket érintő biztonsági célú korlátozásokkal és a lakosság tájékoztatásával összefüggő,
d) az állami és önkormányzati működéssel összefüggő,
e) a törvényes rend, a közrend és a közbiztonság megóvásával vagy helyreállításával összefüggő,
f) az országvédelemmel és országmozgósítással összefüggő,
g) az a)–f) pontban nem szereplő egyéb, a hadiállapotot, a szükségállapotot, a veszélyhelyzetet kiváltó esemény megelőzésével, kezelésével, felszámolásával, továbbá káros hatásainak megelőzésével, illetve elhárításával közvetlenül összefüggő
szabályozási tárgykörökben gyakorolhatja.
(3) A Kormány az (1) bekezdés szerinti hatáskörét – a hadiállapotot, a szükségállapotot, a veszélyhelyzetet kiváltó eseményhez igazodó szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan – a hadiállapotot, a szükségállapotot, a veszélyhelyzetet kiváltó esemény megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából gyakorolhatja.
(4) A Kormány az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az (1) bekezdés szerinti hatáskörét – a (3) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül – kizárólag olyan intézkedések bevezetésével összefüggésben gyakorolhatja, amelyek az azonnali reagálás érdekében, a kezelendő fenyegetéshez igazodó mértékben szükségesek és arányosak.
(5) Veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. Ennek keretében nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti.
81. § (1) Különleges jogrendben a 80. § (3) bekezdése szerinti célok érdekében az alapvető jogok korlátozására kizárólag a különleges jogrendet kiváltó eseményhez igazodó feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan kerülhet sor.
(2) Különleges jogrendben az alapvető jogok felfüggesztésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha az alapvető jogok (1) bekezdés szerinti korlátozása a 80. § (3) bekezdése szerinti cél érdekében nem elégséges, és a különleges jogrendet kiváltó esemény megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása más módon nem garantálható.
(3) Az alapvető jogok korlátozásával és felfüggesztésével összefüggő, (1) és (2) bekezdés szerinti követelményektől eltérni nem lehet, azok érvényesülését a Kormány folyamatosan biztosítani köteles. Ha az alapvető jog korlátozásának vagy felfüggesztésének (1) és (2) bekezdés szerinti feltételei nem állnak fenn, a Kormány haladéktalanul köteles gondoskodni az alapvető jog korlátozásának vagy felfüggesztésének megszüntetéséről.
82. § (1) A 80. § (1) bekezdése, illetve a 80. § (4) bekezdése szerinti rendeletet a lineáris műsorszolgáltatók hírműsoraiban, a napilapokban, az internetes hírmegosztó portálokon, valamint hirdetmény útján térítésmentesen, az aláírás napján ki lehet hirdetni.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott kihirdetés bármely okból akadályba ütközne, a kihirdetést a rendvédelmi szervek és a Honvédség technikai eszközeinek igénybevételével kell a lehetséges mértékben megvalósítani.
83. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
1. az e törvényben szabályozott védelmi és biztonsági kötelezettségekkel összefüggő részletes szabályokat,
2. a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítése, a gazdaságmozgósítás és az annak keretében bevezethető intézkedések részletes szabályait,
3. a védelmi és biztonsági tartalékolással összefüggő részletes szabályokat,
4. a gazdasági társaság honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, valamint egyéb állami fegyveres szervek részére előírható ellátási kötelezettségének részletes szabályait, az ellátási kötelezettség körébe tartozó termékeket és szolgáltatásokat, valamint ezeknek a honvédelmi, és rendvédelmi, nemzetbiztonsági, valamint egyéb állami fegyveres szervek részére való átadásának-átvételének és azok ellentételezésének rendjét,
5. a gazdasági és anyagi szolgáltatás elrendelése érdekében vezetett nyilvántartásban kezelt ingatlanra, szolgáltatásra, technikai eszközre vonatkozó műszaki adatokat,
6. a védelmi és biztonsági célú felkészítésen és továbbképzésen kötelezően résztvevők körét, továbbá a képzési rendszerrel összefüggő részletes szabályokat,
7. a Kormány és a kormányzati igazgatás működési folytonosságát szolgáló létesítmények, eljárások, működési feltételek fenntartásával, fejlesztésével és üzemeltetésével, továbbá a kapcsolódó speciális működési feltételekkel összefüggő részletes szabályokat,
8. a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervét, a védelmi és biztonsági igazgatási feladatokat ellátó szervek és személyek feladataira és működési rendjére, valamint a védelmi és biztonsági igazgatás szakmai irányítására vonatkozó részletes szabályokat,
9. a védelmi és biztonsági igazgatási feladatok ellátásával összefüggő minősített adatközlési feltételek kialakítására és fenntartására, a védett kommunikáció kialakítására és működtetésére, valamint az érintett kormányzati igazgatási szervek kijelölésére vonatkozó szabályokat,
10. a védelmi és biztonsági bírság mértékét, megállapításának szempontrendszerét, a bírság megfizetése módjának és a kapcsolódó eljárásnak a részletes szabályait,
11. a nemzeti ellenálló képesség fokozásához szükséges programok, eljárások és támogatások részletes szabályait,
12. a Nemzeti Védelmi és Biztonsági Fórum működésének részletes szabályait,
13. a védelmi és biztonsági célú ellenőrzések eljárási szabályait,
14. a védelmi és biztonsági célú gyakorlatok tervezésének, szervezésének és végrehajtásának szabályait,
15. az összehangolt védelmi tevékenységgel összefüggő állami szervek közötti együttműködés és koordináció, továbbá a nemzeti eseménykezelő központ működésének részletes szabályait,
16. a NATO Válságreagálási Rendszerével összefüggő döntéshozatal és feladatellátás részletes szabályait, valamint az ezzel összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszer alkalmazásával összefüggő szabályokat,
17. az EU válságkezelés nemzeti feladataival összefüggő alapvető szabályokat, Magyarország képviseletének rendjét az EU szervezeteinek döntés-előkészítési, vagy döntéshozatali szerveiben, valamint az EU egyes szervezeteivel történő kapcsolattartás és információcsere rendjét,
18. a védelmi és biztonsági tervezés részletes szabályait.
84. § Ez a törvény 2023. július 1-jén lép hatályba.
85. § (1) E törvény
a) 6. § (1) bekezdés a)–d) pontja és 7. §-a az Alaptörvény XXXI. cikk (4), (5) és (6) bekezdése alapján,
b) 4. alcíme az Alaptörvény XXXI. cikk (5) bekezdése alapján,
c) 5. alcíme az Alaptörvény XXXI. cikk (6) bekezdése alapján,
d) 79–81. §-a az Alaptörvény 52. cikk (5) bekezdése és 54. cikk (8) bekezdése alapján,
e) 82. §-a az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése alapján,
f) 86. §-a és 87. § (1) bekezdése az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,
g) 91. § (1)–(6) bekezdése, 91. § (7) bekezdés a)–g) pontja, és j)–k) pontja, 91. § (8) bekezdés a)–h) pontja, m) pontja, és p)–s) pontja az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, 52. cikk (5) bekezdése és 54. cikk (8) bekezdése alapján,
h) 92. § (5) bekezdés f) pontja az Alaptörvény 52. cikk (5) bekezdése alapján,
i) 92. § (5) bekezdés g) pontja az Alaptörvény XXXI. cikk (5) bekezdése alapján,
j) 92. § (5) bekezdés h) pontja az Alaptörvény XXXI. cikk (6) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
(2) A 93. § az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.
86. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdése a következő 22. ponttal egészül ki:
(A rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:)
„22. ellátja a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben meghatározott feladatokat.”
87. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 9. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nemzetbiztonsági szolgálatok)
„b) a nemzetbiztonsági érdek elsőbbségével ellátják a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti feladatokat;”
(2) Az Nbtv. 44. § (2) bekezdésében a „Rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a bíróság, az ügyészség és a büntetés-végrehajtási szervek” szövegrész helyébe a „Rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve, a bíróság, az ügyészség és a büntetés-végrehajtási szervek” szöveg lép.
88. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény „A központi államigazgatási szervekre vonatkozó közös szabályok” alcíme a következő 5/B. §-sal egészül ki:
„5/B. § A központi államigazgatási szerv ellátja a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben meghatározott feladatokat.”
89. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (9) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A NAV végzi továbbá)
„f) a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti és a különleges jogrendre történő felkészülés tekintetében jogszabályban meghatározott feladatokat.”
90. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Hivatal ellátja a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben meghatározott feladatokat és a köztársasági elnök feladatellátásának válsághelyzetben és különleges jogrend idején történő folyamatos biztosítására való felkészülés tekintetében együttműködik a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervével, a rendőrséggel, a Magyar Honvédséggel, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokkal.”
91. § (1) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 1. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az e törvényben meghatározott honvédelmi feladatok ellátása a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben meghatározottak érvényesítésével valósul meg.”
(2) A Hvt. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országgyűlés állapítja meg a Honvédségnél rendszeresíthető beosztások számát.”
(3) A Hvt. 21/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A honvédelmi veszélyhelyzetre e törvényben meghatározott szabályokat a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti összehangolt védelmi tevékenységre vonatkozó szabályokkal együtt kell alkalmazni, ha a Kormány a honvédelmi veszélyhelyzet miatt összehangolt védelmi tevékenység elrendeléséről dönt.”
(4) A Hvt. 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A honvédelemért felelős miniszter a honvédelmi ágazat tekintetében biztosítja a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben meghatározott feladatok ágazati végrehajtását, valamint gondoskodik a honvédelmi szervezetek hatékony együttműködéséről a védelmi és biztonsági feladatok ellátásban részt vevő szervek, szervezetek, különösen a védelmi és biztonsági igazgatás szervei tekintetében.”
(5) A Hvt. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Honvédség a feladatait a honvédelemben közreműködő más szervekkel együttműködve, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben meghatározottak szerint hajtja végre.”
(6) A Hvt. 36. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A Honvédség fegyverhasználati jog nélkül látja el a következő feladatokat:)
„h) a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti feladatok katonai szakértelemmel és speciális eszközökkel történő támogatása.”
(7) A Hvt.
a) 1. § (4) bekezdésében az „A honvédelmi kötelezettségek” szövegrész helyébe az „Az e törvényben meghatározott honvédelmi kötelezettségek, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti védelmi és biztonsági kötelezettségek honvédelmi érdekből történő” szöveg,
b) 18. § (2) bekezdés c) pontjában a „települési önkormányzatok” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok” szöveg,
c) 21. § (1) bekezdés g) pontjában az „az f) pontban meghatározott feladat” szövegrész helyébe az „annak” szöveg,
d) 21/A. § (2) bekezdésében a „rendkívüli állapotot, megelőző védelmi helyzetet, szükségállapotot, váratlan támadást és terrorveszélyhelyzetet” szövegrész helyébe a „hadiállapotot vagy szükségállapotot” szöveg,
e) 35. § (1) bekezdésében a „rendkívüli állapotban és megelőző védelmi helyzetben” szövegrész helyébe a „hadiállapotban” szöveg,
f) 36. § (1) bekezdés f) pontjában a „felhasználás” szövegrész helyébe a „részvétel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti védelmi és válságkezelési feladatokban” szöveg,
g) 37. § (1) bekezdésében a „felhasználása” szövegrész helyébe a „közreműködése” szöveg,
h) 40. § (1) bekezdés c) pontjában a „rendkívüli állapot és megelőző védelmi helyzet idején – a hadkötelezettség bevezetése után –” szövegrész helyébe az „a hadkötelezettség bevezetése után” szöveg,
i) 40. § (2) bekezdésében a „megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején” szövegrész helyébe a „hadiállapot idején” szöveg,
j) 42/C. § (1) bekezdésében a „megelőző védelmi helyzet vagy rendkívüli állapot” szövegrész helyébe a „különleges jogrend” szöveg,
k) 80. § 3. pontjában a „rendkívüli állapotban, szükségállapotban, megelőző védelmi helyzetben, terrorveszélyhelyzetben, valamint váratlan támadás” szövegrész helyébe a „hadiállapot, szükségállapot” szöveg,
l) 83. § a) pontjában a „VII–IX. Fejezete” szövegrész helyébe a „VII. és VIII. Fejezete” szöveg, a „valamint 54. cikk (4) bekezdése” szövegrész helyébe az „52. cikk (5) bekezdése és 54. cikk (8) bekezdése” szöveg
lép.
(8) Hatályát veszti a Hvt.
a) 7. § (1) bekezdés a) pontja,
b) 10. alcíme,
c) 18. § (1) bekezdés e)–g) pontja,
d) 18. § (3) bekezdés f), g) és h) pontja,
e) 21. § (1) bekezdés b), f), h) és l) pontja,
f) 21. § (3) bekezdése,
g) 17–20. alcíme,
h) III. Fejezete,
i) 34/B. §-ában a „valamint a gazdasági és anyagi szolgáltatások” szövegrész,
j) 34/C. § d) és f) pontja,
k) 22/H–J. alcíme,
l) 34/S. § (1) bekezdés d) és e) pontja,
m) III/C. Fejezete,
n) 41. § (3) bekezdésében a „csak rendkívüli állapot, vagy megelőző védelmi helyzet idején” szövegrész,
o) Harmadik részének címe,
p) IX. Fejezete,
q) 80. § 5., 6., 10., 11., 24., 28., 31. és 32. pontja,
r) 81. § (1) bekezdés b) pontjában az „a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedési rendszer rendeltetését, feladatait, eljárási rendjét, a közreműködők kötelezettségeit, továbbá” szövegrész,
s) 81. § (1) bekezdés e), f), i), m), t), v), x) és z) pontja,
t) 6–8. melléklete.
92. § (1) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 5. § i) és j) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Kormány a katasztrófavédelem megszervezése és irányítása körében:)
„i) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszternek a honvédelemért felelős miniszter, valamint a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének vezetője véleményének kikérését követően kialakított javaslatára meghatározza a polgári védelmi szervezetek összlétszámát,
j) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter útján, a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben meghatározottak szerint, továbbá a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervével együttműködve irányítja a területi védelmi bizottságok katasztrófavédelmi feladatainak végrehajtását.”
(2) A Kat. 8. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter)
„k) az irányítása alá tartozó szervezetek tekintetében biztosítja a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben meghatározott feladatok végrehajtását, valamint gondoskodik az irányítása alá tartozó szervezetek hatékony együttműködéséről a védelmi és biztonsági feladatok ellátásban részt vevő szervek, szervezetek, különösen a védelmi és biztonsági igazgatás szervei tekintetében.”
(3) A Kat. 22. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a feladatait a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényre is figyelemmel hajtja végre.”
(4) A Kat. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„86. § (1) Az 52. §, a 60–66. §, a 71. §, a 72. § és a 174. § (1) bekezdése az Alaptörvény XXXI. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 71. § és a 72. § az Alaptörvény XXXI. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
(5) Hatályát veszti a Kat.
a) 4. § (1) bekezdésében a „veszélyhelyzetben,” szövegrész,
b) 5. § e) pontja,
c) 8–11. alcíme,
d) 19. § (1) és (4) bekezdése,
e) 20. §-a,
f) 20–24/A. alcíme,
g) 26. és 27. alcíme,
h) 35. alcíme, valamint
i) 80. § m) pont me)–mg) alpontja és 80. § r) pontja.
93. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 126. §-ban a „rendőrséggel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel, a Magyar Honvédséggel, valamint a helyi önkormányzatokkal” szövegrész helyébe a „rendőrséggel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel, a Magyar Honvédséggel, a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervével, valamint a helyi önkormányzatokkal” szöveg lép.
94. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 48. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kormányhivatal)
„h) ellátja a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben meghatározott feladatokat, és”
(2) A Kit. 48. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
