e) az az utalás, amely jelzi, hogy a tulajdonilap-másolat III. részére bejegyzett jog vagy tény mely jogot érinti.
(5) Ha az igénylő ügyleti tulajdonilap-másolat vagy tulajdonosi földkönyv igénylésére is jogosult, akkor a (4) bekezdés szerinti adatok a jogosult valamennyi természetes személyazonosító adatával kiegészítve szolgáltathatók.
83. § (1) A tulajdonosi földkönyv a természetes személyazonosító adatok felhasználásával készült leválogatás során összeállított helyrajzi szám listát, valamint – az ingatlanügyi hatóság és az igénylő erre irányuló megállapodása esetén – az ügyleti tulajdonilap-másolatokat tartalmazó dokumentum.
(2) Tulajdonosi földkönyvet a 73. § (5) bekezdése szerinti lekérdezésre jogosult igényelhet.
(3) Amennyiben a természetes személyazonosító adatok felhasználásával történő lekérdezés során az ingatlanügyi hatóság megállapítja, hogy az érintett nem rendelkezik ingatlantulajdonnal, erről a tényről hatósági bizonyítványt állít ki a kérelmezőnek.
84. § A statisztikai földkönyv a tulajdonilap-másolat tartalmának feldolgozásával, az igénylő által, illetve törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő, ingatlanok vagy bejegyzések darabszámát vagy helyrajzi számát tartalmazó dokumentum. Statisztikai földkönyvet bárki igényelhet. Statisztikai földkönyv szolgáltatására az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kijelölt ingatlanügyi hatóság jogosult.
85. § E törvényben meghatározott eseteken túl földkönyv nem szolgáltatható, ha abból egy természetes személy tulajdonában álló valamennyi ingatlanról, valamint a javára vagy terhére bejegyzett valamennyi jogról, illetve tényről harmadik személy tudomást szerezhet.
86. § Az elektronikus tulajdonilap-másolat és földkönyvi szolgáltatást a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv
a) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szervezeteknek a nemzeti távközlési hálózaton keresztül, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervvel megkötött adatszolgáltatási szerződés alapján,
b) az a) pont alá nem tartozó nem természetes személyeknek tevékenységük ellátása céljából, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervvel megkötött adatszolgáltatási szerződés alapján, a hozzáférést a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásaihoz az adatlekérdezést végzők megfelelő azonosítása mellett,
c) természetes személyeknek az E-ügyintézési törvényben leírtak szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás segítségével a személyre szabott ügyintézési felületen keresztül
biztosítja.
87. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásba való betekintés céljából az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban ábrázolt tartalmat olvasható formában saját számítástechnikai eszközével az ingatlanügyi hatóság kérelemre biztosítja.
(2) A betekintés iránti kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező természetes személyazonosító adatait. A kérelemben szereplő adatokat az ingatlanügyi hatóság a személyazonosság igazolására szolgáló okmányból ellenőrzi. A betekintés magában foglalja a feljegyzés készítésének lehetőségét is.
88. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatásáért a miniszter rendeletében meghatározott módon és mértékben igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási eljárás díja alól teljes személyes díjmentességben részesül:
a) a Magyar Állam,
b) a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala,
c) az egyházi jogi személy,
d) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével aláírt „Békepartnerség” program Keretdokumentumának törvénybe iktatásáról, és annak a Magyar Köztársaság által történő végrehajtásáról szóló törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői – ideértve az azok alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is – kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő ingatlanügyek tekintetében.
(3) Az (2) bekezdés c) pontja szerinti szervezetet a díjmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társaságiadó-fizetési kötelezettsége nem keletkezett.
(4) Nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselői és családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik díjmentességére nézve nemzetközi szerződés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszternek a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kialakított állásfoglalása az irányadó.
(5) Tárgyánál fogva díjmentes:
1. a kiskorú javára megállapított tartásdíj biztosítására szolgáló jelzálogjog bejegyzésére irányuló eljárás;
2. a jogosult nevének és lakcímének (székhelyének, üzemi központjának) bejelentése;
3. a lakáscélú közvetlen állami támogatás igénybevétele esetén
a) a lakásépítési (-vásárlási) kedvezményt,
b) a fiatalok otthonteremtési támogatását és
c) a lakásépítési (-vásárlási) kedvezményt megelőlegező kölcsönt
biztosító jelzálogjog, valamint ezzel összefüggően a Magyar Állam mint a jelzálogjog jogosultja javára a jelzálogjog megszűnéséig fennálló elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, illetve törlése iránti eljárás;
4. az olyan jog vagy tény törlésére irányuló kérelem, amelynek megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható;
5. a lakástörvény alapján vételi, elővásárlási joggal rendelkező személy részére elidegenített önkormányzati vagy állami tulajdonban álló lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának, továbbá az ezzel összefüggő elidegenítési és terhelési tilalomnak, valamint jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével vagy törlésével kapcsolatos eljárás;
6. a birtokösszevonási célú földcsere keretében létrejött megállapodáson alapuló tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése;
7. a végrehajtási eljárásban az árverés, nyilvános pályázat kitűzése tényének és időpontjának bejegyzésére, valamint az árverés sikertelensége és a pályázat eredménytelensége esetén annak törlésére irányuló eljárás;
8. a közérdekű bejelentés, javaslat és a panasz elbírálására, valamint a közigazgatási hatóság és a büntetőügyben eljáró bíróság által elrendelt zárlat, az ügyész, a nyomozó hatóság és a büntető ügyben eljáró bíróság által elrendelt zár alá vétel tényének bejegyzésére és törlésére, továbbá a büntetőeljárás megindításának bejegyzésére és törlésére irányuló eljárás;
9. a költségmentesség engedélyezése iránti eljárás;
10. a kárpótlási eljárás, a részaránytulajdonnal kapcsolatos eljárás;
11. a lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, devizaalapú kölcsönszerződésből származó követelés törvényben rögzített árfolyamon történő végtörlesztése során megszűnt jelzálogjog, végrehajtási jog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló eljárás, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény és a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló törvény alapján
a) a visszavásárlási jog bejegyzésére és törlésére irányuló eljárás,
b) a Magyar Állam javára szóló jelzálogjog és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére irányuló eljárás,
c) a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító vagyonkezelői jogának bejegyzésére és törlésére irányuló eljárás,
d) a magánszemély tulajdonszerzésének bejegyzésére irányuló eljárás;
12. az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: 2014. évi LXXVII. törvény) 13. § (3) bekezdése szerinti új fogyasztói kölcsönszerződést biztosító jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, illetve a 2014. évi LXXVII. törvény 13. § (1) bekezdése alapján felmondott fogyasztói jelzálogkölcsön szerződést biztosító jelzálogjog törlése;
13. a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény XXXII. Fejezete szerinti gondnokság alá helyezés tényének bejegyzése iránti eljárás;
14. a nagyvízi mederben való elhelyezkedésnek mint jogi jellegnek a bejegyzése;
15. a vízfolyás mint művelés alól kivett terület bejegyzése, valamint a parti sáv mint jogi jelleg bejegyzése;
16. vizek és vízilétesítmények vagyonkezelői jogának vízügyi igazgatási szerv vagy a helyi önkormányzat részére történő bejegyzése;
17. az ingatlan jogi jelleg adatbejegyzésre irányuló kérelem, ha az
a) a helyi jelentőségű védett természeti terület,
b) az országos jelentőségű védett természeti terület,
c) a törvény erejénél fogva védett forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár,
d) a természeti terület,
e) a Natura 2000 terület,
f) az ökológiai folyosó,
g) a barlang felszíni védőövezete,
h) az állandó legelő vagy állandó gyep,
i) a borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt terület,
j) műemlék,
k) műemléki terület (műemléki jelentőségű terület, történeti táj, műemléki környezet),
l) régészeti lelőhely (törvény erejénél fogva védett és rendeletben védetté nyilvánított, fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhely) vagy régészeti védőövezet,
m) helyi egyedi építészeti védelem,
n) védett kulturális javak körébe tartozó tartozékok, alkotórészek bejegyzésére, módosítására, törlésére irányul;
18. tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése hagyatékátadó végzés alapján;
19. haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése hagyatékátadó végzés alapján;
20. társasház esetén
a) a közösség ügyintézését ellátó közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke adatainak bejegyzésére, törlésére, megváltozására,
b) a közgyűlés által elfogadott számviteli szabályok szerinti beszámoló benyújtására és helyesbítésére irányuló eljárás;
21. az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként vagy fátlan állapotban tartott erdőként nyilvántartott terület erdő vagy fásított terület művelési ágának bejegyzésére, ennek hiányában jogi jellegként történő bejegyzésére irányuló hatósági eljárás.
89. § (1) A mentesség fennállásáról a kérelmező az eljárás megindításakor köteles nyilatkozni. A mentesség jogszerűségének fennállását az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárás során vagy az eljárás lezárását követően, az igazgatási szolgáltatási díj mentességének utólagos ellenőrzésére irányuló, hivatalból indított eljárása során vizsgálja.
(2) Amennyiben az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárás vagy az igazgatási szolgáltatási díj mentességének utólagos ellenőrzésére irányuló eljárás során észleli, hogy a díjmentességre a kérelmező jogsértően hivatkozott, bírságként az igazgatási szolgáltatási díj háromszorosának utólagos megfizetéséről rendelkezik.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott jogsértés esetén a figyelmeztetés kizárt.
90. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási adatszolgáltatásért a miniszter rendeletében meghatározott módon és mértékben igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(2) Az elektronikus teljes tulajdonilap-másolat lekérdezése során személyes díjmentességet élvez:
a) a Magyar Állam,
b) a költségvetési szerv,
c) az egyházi jogi személy,
d) a természetes személy évente két alkalommal.
(3) Az (2) bekezdés c) pontjában meghatározott szervezet ingatlanonként évente egy alkalommal részesülhet a tulajdonilap-másolat díjának megfizetése alól személyes díjmentességben.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott feltétel fennállásáról a szervezet az eljárás megindulásakor írásban köteles nyilatkozni.
(5) Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus teljes tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha azt
1. közigazgatási hatósági eljáráshoz,
2. hagyatéki eljárás lefolytatásához,
3. közérdekű bejelentés, javaslat és panasz elbírálására irányuló eljáráshoz,
4. a nyomozó és a szabálysértési hatóság, továbbá a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetében az előkészítő eljárást lefolytató szerv és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai ellátása érdekében,
5. a helyi önkormányzat, illetve azok társulásai közszolgáltatásait érintő beruházások megvalósítása érdekében benyújtandó közösségi, illetve nemzeti forrásból nyújtott támogatással megvalósuló pályázatok dokumentációjának elkészítéséhez,
6. a vízügyi igazgatási szerv törvényben meghatározott közfeladatainak teljesítése céljából,
7. a vízügyi hatóság és a vízvédelmi hatóság a vízgazdálkodási és vízvédelmi hatósági eljárással összefüggő feladatai, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az integrált hatósági ügyviteli rendszerhez kapcsolódó feladatai ellátása érdekében,
8. ügyfél öntözési beruházáshoz kapcsolódóan,
9. az ügyfél jogi képviselője a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényben meghatározott, osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljáráshoz,
10. a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben meghatározott állami alapmunkák végzéséhez,
11. lakás építéséhez, vásárlásához vagy bővítéséhez igénybe vehető vissza nem térítendő állami támogatás igényléséhez az igénylő megbízásából tárgyévben ugyanazon ingatlan tulajdonilap-másolatára vonatkozóan egy alkalommal a hitelintézetek
kérik.
(6) Az (5) bekezdés 1–7. pontjában felsorolt okok esetében a felhasználás célját a mentességet megalapozó eljárás, az ügyszám, illetve a pályázati azonosító megjelölésével hitelt érdemlően igazolni kell.
(7) Amennyiben az ingatlanügyi hatóság megállapítja, hogy a díjmentes lekérdezés jogalap nélkül történt, a lekérdezőnek bírságként a tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatás díjának háromszorosát kell megfizetnie.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott jogsértés esetén a figyelmeztetés kizárt.
91. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az ingatlan-nyilvántartás tartalmára, részeire, módjára, az ingatlannal kapcsolatos jogok és tények bejegyzésére, valamint az ingatlan adataiban bekövetkezett változások vezetésére, az automatikus döntéshozatalra, a jogorvoslatokra és a változás vezetésének különös szabályaira, valamint az ingatlan-nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
a) az ingatlanügyi hatóság vagy hatóságok kijelölését,
b) az ingatlanügyi hatóság vagy hatóságok illetékességi területét.
(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza az ingatlanok helyrajzi számozásának megállapítására vonatkozó szabályokat.
(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben meghozott rendeletben megállapítsa az ingatlan-nyilvántartási eljárásért és az adatszolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegére, befizetésére, visszatérítésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat.
92. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1–91. §, a 93–97. §, a 100–103. §, a 105. §, a 106. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 106. § (3) bekezdés a) és b) pontja 2023. február 1-jén lép hatályba.
93. § Az átmeneti rendelkezéseket törvény állapítja meg.
94. § E törvénynek más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Inytv.
95. § A 17. § (3) bekezdése, valamint a 65. § az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló, 2012. július 4-i 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
96. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 22. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:]
„a) a lakcímadatok, családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántartásból való, az elhalálozáson kívüli kikerülés oka, helye és ideje kivételével az ingatlan-nyilvántartás, a földhasználati nyilvántartás és a földvédelmi nyilvántartás szervei az ingatlan-nyilvántartás, a földhasználati nyilvántartás és a földvédelmi nyilvántartás vezetésével összefüggésben;”
(2) Az Nytv. a következő 22/A. §-sal egészül ki:
„22/A. § A nyilvántartást kezelő szerv az ingatlanügyi hatóság kérésére a tulajdoni lapon történő feltüntetés céljából átadja az azon szereplő polgár lakcímadatát.”
(3) Az Nytv. a következő 52/M. §-sal egészül ki:
„52/M. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv átadja az ingatlanügyi hatóság részére az ingatlan-nyilvántartásban és a földhasználati nyilvántartásban szereplő polgárok 2023. február 1-jén nyilvántartott természetes személyazonosító adatait, állampolgárság, személyi azonosító, valamint elhalálozás ténye, helye és ideje adatokat.”
97. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) 32. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A személyi azonosító kezelésére – az adattovábbítás kivételével – jogosult)
„e) az ingatlan-nyilvántartás és a földhasználati nyilvántartás szerve törvényben meghatározottak szerint;”
(2) A Szaztv. 37. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – személyi azonosító alkalmazásával – rendszeres adatszolgáltatást teljesít:)
„h) az ingatlan-nyilvántartás, illetve a földhasználati nyilvántartás szerveinek az ingatlan-nyilvántartásban és a földhasználati nyilvántartásban szereplő polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának változásáról, az érintett elhalálozása tényéről, helyéről és idejéről.”
(3) A Szazv. 37. § (3) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[Az adatszolgáltatást az (1), (1a) és (2) bekezdés alapján igénybe vevő szervek –]
„k) a (2) bekezdés h) pontja szerinti ingatlan-nyilvántartás és földhasználati nyilvántartás szervei,”
(kivételével – az adatátadást kizárólag akkor kezdeményezhetik, ha jogszabályban előírt feladataik ellátása érdekében az általuk kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell.)
98. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/C. § (1) bekezdés y) pontja a következő ye) alponttal egészül ki:
(Tárgyánál fogva díjmentes:
a kulturális örökségvédelmi jogi jellegek:)
„ye) védett kulturális javak körébe tartozó tartozékok, alkotórészek”
(ingatlan-nyilvántartási feljegyzése iránti hatósági eljárás;)
99. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 72. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 71. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kulturális javak körébe tartozó tartozékok, alkotórészek esetében a védettség tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése iránt a hatóság intézkedik.”
100. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az elektronikus térképmásolatot a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv
a) az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott szervezeteknek a nemzeti távközlési hálózaton keresztül, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervvel megkötött adatszolgáltatási szerződés alapján,
b) az a) pont alá nem tartozó nem természetes személyeknek tevékenységük ellátása céljából, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervvel megkötött adatszolgáltatási szerződés alapján, a hozzáférést a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásaihoz az adatlekérdezést végzők megfelelő azonosítása mellett,
c) természetes személyeknek az E-ügyintézési törvényben meghatározott elektronikus azonosítási szolgáltatás segítségével a személyre szabott ügyintézési felületen keresztül
biztosítja.”
101. § Az Fttv. 6. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) A vizsgálat és záradékolási eljárást soron kívül kell lefolytatni, ha arról törvény rendelkezik. Törvényi rendelkezés hiányában az ingatlanügyi hatóság az ügyfél kérelmére, indokolt esetben a beadvány soron kívüli elintézését engedélyezheti. Az eljárás soron kívüli ügyintézési határideje az eljárás ügyintézési határidejének a fele.”
102. § Az Fttv. 6. §-a a következő (35) bekezdéssel egészül ki:
„(35) Hatóság részére, amennyiben jogszabályban meghatározott hatósági eljárásához szükséges, az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázishoz díjmentes, elektronikus hozzáférést kell biztosítani. A térképi adatokhoz történő hozzáférést a hatóság megkeresésére a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv biztosítja.”
103. § Az Fttv. 38. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben szabályozza az e törvény alapján a felelősségi körébe tartozó igazgatási szolgáltatási díjköteles adatszolgáltatásokért, eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, megfizetésének szabályait, valamint felhasználásának módját.
(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben szabályozza az e törvény alapján a felelősségi körébe tartozó igazgatási szolgáltatási díjköteles adatszolgáltatásokért, eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, megfizetésének szabályait, valamint felhasználásának módját.”
104. § Az Fttv. 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 11. § (1) bekezdés m)–o) pontja, a 13. § (2) bekezdése, valamint a 15. § (1) bekezdése 2023. február 1-jén lép hatályba.”
105. § A Ptk. ÖTÖDIK KÖNYV NEGYEDIK RÉSZE helyébe a következő rendelkezés lép:
„NEGYEDIK RÉSZ
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS
X. CÍM
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS TARTALMA ÉS AZ AHHOZ FŰZŐDŐ JOGHATÁSOK
5:165. § [Az ingatlan-nyilvántartás tartalma]
Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokra vonatkozóan bejegyezhető jogokat, tényeket és adatokat az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályban meghatározottak szerint tartalmazza.
5:166. § [Az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés]
(1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában az ingatlanra vonatkozó dologi jogok és korlátolt dologi jogok (a továbbiakban együtt: dologi jogok) az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkeznek, módosulnak és szűnnek meg.
(2) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető nem dologi jogok és tények harmadik személyekkel szemben az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel válnak hatályossá.
(3) A jogszabály erejénél fogva keletkező jog vagy tény harmadik személyekkel szemben bejegyzés nélkül is hatályos, ha az ingatlannak a jogot vagy tényt keletkeztető jogszabály hatálya alá tartozása az ingatlan-nyilvántartásban szereplő más jog, tény vagy – a helyrajzi számot ide nem értve – adat alapján az ingatlan tekintetében kétségtelenül megállapítható.
(4) Törvényben meghatározott jogok vagy tények bejegyzése a későbbi jogszerzők szerzését korlátozza vagy feltételessé teszi.
5:167. § [Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének joghatása]
Ha valamely jogot, tényt vagy adatot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek vagy az ingatlan-nyilvántartásból töröltek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról vagy törléséről nem tudott.
5:168. § [Jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzők védelme]
(1) A jóhiszemű és ellenérték fejében szerző javára az ingatlan-nyilvántartás tartalmát akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha ez az anyagi jogi jogállapottól eltér.
(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezésre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a jóhiszemű és ellenérték fejében szerző ellen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése vagy kiigazítása iránt, illetve az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett bejegyzési igény alapjául szolgáló jogügylet érvénytelenségének vagy a bejegyzési igény elévülésének megállapítása iránt pert indít. Ugyanez a szabály irányadó, ha a törlési vagy kiigazítási perindítást bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba.
5:169. § [Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző jogállása]
(1) Az ingatlan-nyilvántartáson kívül az ingatlanra vonatkozóan dologi jogot szerző a szerzett jogát nem érvényesítheti az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagy őt a bejegyzési igénnyel rangsorban megelőző, jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerzővel szemben.
(2) Az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett jogot vagy tényt annak jogosultja a jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző bejegyzett jogosulttal, valamint a be nem jegyzett jog vagy tény jogosultját bejegyzési igénnyel rangsorban megelőző jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerzővel szemben nem érvényesítheti.
5:170. § [Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hatályának kiterjesztése]
Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hatályára, továbbá a jóhiszemű és ellenérték fejében szerzők védelmére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni arra az esetre, ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog alapján az ingatlan-nyilvántartásban jogosultként megjelölt részére szolgáltatást teljesítenek.
XI. CÍM
A TÖRLÉSI ÉS A KIIGAZÍTÁSI PER; JOGVÉDELMI HATÁS
5:171. § [A bejegyzés törlése]
Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlésének a bejegyzés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelensége vagy a bejegyzés utólagos helytelenné válása miatt van helye.
5:172. § [A törlési és kiigazítási igény]
(1) A jogosultat megillető törlési vagy kiigazítási igény az ingatlan tulajdonjogát vagy az ingatlanra vonatkozó valamely más jogot közvetlenül szerzővel szemben nem évül el.
(2) Azzal szemben, aki közvetlenül a bejegyzés folytán szerzett jogot vagy mentesült kötelezettség alól, a bejegyzés törlése iránti pert addig lehet megindítani, amíg a bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat érvénytelensége vagy a bejegyzés utólagos helytelenné válása megállapításának helye van.
5:173. § [Bejegyeztetési kötelezettség]
Ha az ingatlan-nyilvántartás kiigazításának feltétele az, hogy ezt megelőzően más jogát bejegyezzék, a jogosult ettől a személytől az őt megillető jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetését követelheti.
5:174. § [Az ingatlan-nyilvántartás jogvédelmi hatása]
(1) A törlési pert a jóhiszeműen és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben az anyagi jog szerinti jogosult vagy a bejegyzés törlése esetén jogosulttá váló személy
a) az érvénytelen bejegyzésről vagy az utólag helytelenné vált bejegyzés alapján történt jogszerzés bejegyzéséről szóló határozat részére történő kézbesítésétől számított hat hónap alatt,
b) ha a határozat részére történő kézbesítésére nem került sor, a bejegyzés hatályossá válásától számított hároméves határidő alatt
indíthatja meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti perindítási határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
(3) Az (1) és (2) bekezdés a kiigazítási igény érvényesítésére irányuló kiigazítási perre is irányadó, ha az ingatlanügyi hatósági eljárásban a sérelem nem orvosolható, vagy ha a sérelem orvoslását a bejegyzést sérelmesnek tartó fél eredménytelenül kísérelte meg.”
106. § (1) Hatályát veszti az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény.
(2) Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény.
(3) Hatályát veszti az Fttv.
a) 5. § (6d) bekezdése,
b) 6. § (9) bekezdése,
c) 40. § (5) bekezdése.
