(2) A Kbtv. 32. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdés b)–f) pontja szerint jogosult hatóság a kémiai biztonsági tárgyú ellenőrzéseiről éves összesítő jelentést küld a 26/A. § szerint kijelölt kompetens hatóságnak az Európai Bizottság számára megküldendő tagállami jelentés összeállítása érdekében.”
83. § A Kbtv. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségügyi államigazgatási szerv a kémiai biztonságot szabályozó uniós rendeletekben, az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglalt, a veszélyes anyagokkal, és a veszélyes keverékekkel végzett tevékenységre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén 20 millió forintig terjedő kémiai terhelési bírságot szabhat ki.”
84. § A Kbtv. 15. § (2) bekezdésében a „biztosítják, hogy” szövegrész helyébe a „biztosítják – a biztonsági adatlapon átadott információk felhasználásával is –, hogy” szöveg lép.
85. § Hatályát veszti a Kbtv.
a) 2. § (1) bekezdése,
b) II. Fejezete,
c) 7. § (3) és (4) bekezdése,
d) 10. §-a,
e) V. Fejezete,
f) 20. § (2) bekezdése,
g) 24. §-a és a megelőző alcím címe,
h) 26. §-a,
i) 31. §-a.
86. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 3. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A versenyengedély kiadására és visszavonására vonatkozó részletes szabályokat a sportszövetség szabályzatban köteles megállapítani. A versenyengedély tartalmazza:)
„a) a versenyző képmását, nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét,”
87. § Az Stv. „Általános szabályok” alcíme a következő 4/B. §-sal egészül ki:
„4/B. § A nemzeti doppingellenes szervezetnek a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő szabályzata kötelező
a) az országos sportági szakszövetségekre, az országos sportági szövetségekre és a fogyatékosok országos sportszövetségeire, a Magyar Olimpiai Bizottságra (a továbbiakban: MOB), a Magyar Paralimpiai Bizottságra (a továbbiakban: MPB), a Nemzeti Versenysport Szövetségre (a továbbiakban: NVESZ), a Sport Állandó Választottbíróságra, valamint a versenyszerű sportban részt vevő sportszervezetekre,
b) a magyar állampolgár, valamint állampolgárságra tekintet nélkül a Magyarországon tartózkodó, sportszervezettel jogviszonyban álló sportolóra, sportszakemberre és a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti egyéb közreműködőre, valamint
c) a sportszövetségek versenyrendszerében szervezett versenyekre, valamint a versenyrendszeren kívül szervezett sportrendezvényekre.”
88. § Az Stv. 23. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A sportág rendeltetésszerű működése érdekében – a külön jogszabályokban előírt más szabályzatok mellett –
a szakszövetség az alábbi sporttevékenységgel összefüggő szabályzatokat köteles megalkotni:)
„e) doppingszabályzat, amelyben elfogadja a nemzeti doppingellenes szervezetnek a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő szabályzatát,”
89. § (1) Az Stv. 30/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nemzetközi sportszövetség olyan sportszövetség, amely sportágában nemzetközi szinten az e törvényben, valamint jogszabályban meghatározott sportszakmai feladatokat lát el, és amely
a) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által sportágának hivatalos nemzetközi szövetségeként elismert sportszövetség,
b) a GAISF tagjának minősül,
c) GAISF megfigyelői státusszal rendelkezik,
d) az a)–c) pont szerinti sportszövetség kontinentális sportszövetsége,
e) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szándéknyilatkozatával rendelkezik arról, hogy a szándéknyilatkozat kiadását követő 180 napon belül a nemzetközi sportszövetség sportágának hivatalos nemzetközi szövetségeként történő elismeréséről dönt,
f) a GAISF szándéknyilatkozatával rendelkezik arról, hogy a szándéknyilatkozat kiadását követő 180 napon belül a sportszövetség tagként történő elismeréséről dönt,
g) a GAISF szándéknyilatkozatával rendelkezik arról, hogy a szándéknyilatkozat kiadását követő 180 napon belül a sportszövetség megfigyelői státuszáról dönt, vagy
h) az e)–g) pont szerinti sportszövetség kontinentális sportszövetsége.”
(2) Az Stv. 30/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Nemzetközi sportszövetségként csak az (1) bekezdés szerinti szervezet vehető nyilvántartásba.”
90. § (1) Az Stv. 30/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Eredeti alapítás esetén a miniszteri támogató nyilatkozat kiadása iránti kérelemhez mellékelni kell
a) a 30/A. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti státuszra vonatkozó elismerő nyilatkozatot, vagy
b) a 30/A. § (1) bekezdés e)–h) pontja szerinti szándéknyilatkozatot.”
(2) Az Stv. 30/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Eredeti alapítás esetén a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter és a sportpolitikáért felelős miniszter a miniszteri támogató nyilatkozat kiadása során
a) a 30/A. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak való megfelelést, valamint
b) a 30/A. § (1) bekezdés
ba) a)–d) pontja szerinti státuszra vonatkozó elismerő nyilatkozat meglétét, vagy
bb) e)–h) pontja szerinti szándéknyilatkozat meglétét
vizsgálja.”
(3) Az Stv. 30/C. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Jogutódlásos alapítás esetén a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter a miniszteri támogató nyilatkozat kiadása során
a) a 30/A. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti státuszra vonatkozó elismerő nyilatkozat, vagy a 30/A. § (1) bekezdés e)–h) pontja szerinti szándéknyilatkozat meglétét, valamint
b) a 30/A. § (2), (3) és (7) bekezdésében foglaltaknak való megfelelést
vizsgálja.”
91. § Az Stv. 47. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Sport Állandó Választottbíróság a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet, valamint a 4/B. § szerinti szabályzat szerint működteti a dopping fellebbviteli bizottságot, amely lefolytatja a másodfokú doppingeljárást.”
92. § Az Stv. 79. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„ba) a doppingellenes tevékenység meghatározását, a doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetek körét, feladat- és hatáskörüket, a doppingeljárás szervezeti kereteit, valamint a nemzeti doppingellenes szervezetnek a doppingellenes tevékenységre vonatkozó szabályzatával összefüggő követelményeket,”
93. § Az Stv. 1. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.
94. § Az Stv.
a) 2. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „kormányrendeletben meghatározott tiltott szerek használatától, tiltott módszerek” szövegrész helyébe a „kormányrendelet szerinti tiltólistában szereplő tiltott szer vagy módszer” szöveg,
b) 4. § (1) bekezdésében a „kormányrendeletben meghatározott” szövegrész helyébe a „kormányrendelet szerinti tiltólistán meghatározott” szöveg,
c) 4/A. § (11) bekezdésében a „nemzetközi doppingellenes szervezet” szövegrész helyébe a „doppingellenes szervezet” szöveg,
d) 12. § (4) bekezdésében a „sportfegyelmi vagy doppingbüntetésként” szövegrész helyébe a „sportfegyelmi büntetésként” szöveg,
e) 12. § (5) bekezdésében a „fegyelmi vagy doppingbüntetés” szövegrész helyébe a „fegyelmi büntetés” szöveg,
f) 12. § (7) bekezdésében a „fegyelmi vagy doppingbüntetésekkel” szövegrész helyébe a „fegyelmi büntetésekkel” szöveg, valamint a „fegyelmi vagy doppingbüntetések” szövegrész helyébe a „fegyelmi büntetések” szöveg,
g) 19. § (8) bekezdésében a „Magyar Olimpiai Bizottságra (a továbbiakban: MOB)” szövegrész helyébe a „MOB-ra” szöveg, az „a Magyar Paralimpiai Bizottságra (a továbbiakban: MPB)” szövegrész helyébe az „az MPB-re” szöveg, az „a Nemzeti Versenysport Szövetségre (a továbbiakban: NVESZ)” szövegrész helyébe az „az NVESZ-re” szöveg,
h) 30/B. § (2) bekezdésében az „a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter” szöveg,
i) 30/C. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés szerinti szándéknyilatkozat” szövegrész helyébe a „30/A. § (1) bekezdés e)–h) pontja szerinti szándéknyilatkozat” szöveg,
j) 30/C. § (3) bekezdésében az „az elismerő nyilatkozatot” szövegrész helyébe az „a 30/A. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti státuszra vonatkozó elismerő nyilatkozatot” szöveg
lép.
95. § Hatályát veszti az Stv.
a) 11/A. § (3) bekezdés a) pontjában az „, a doppingellenes tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint” szövegrész,
b) 12. § (1) bekezdésében az „ – a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – ” szövegrész,
c) 12. § (2) és (3) bekezdése,
d) 12. § (5) bekezdés b) pontjában a „, valamint a doppingellenes” szövegrész,
e) 14. § (2a) bekezdése.
96. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 1. § 6–8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:)
„6. vizsgálati gyógyszer: az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 2. cikk (2) bekezdés 5. pontjában meghatározott fogalom;
7. klinikai vizsgálat: az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés 2. pontjában meghatározott fogalom;
8. nem kereskedelmi vizsgálat: olyan klinikai vizsgálat,
a) amelynek megbízója a gyógyszeripartól független jogi személy, így különösen felsőoktatási intézmény, fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény, nonprofit gazdasági társaság, azzal, hogy a gyógyszeripartól való függetlenséget nem zárja ki a vizsgálati készítmény megbízó részére történő, térítésmentes rendelkezésre bocsátása, illetve a vizsgálat igazolt költségeinek a vizsgáló részére történő megtérítése,
b) amelynek eredményéből keletkező adatok tulajdonosa a megbízó, és
c) amelynek eredményeit illetően nem áll fenn a megbízó és harmadik személy között olyan jogviszony, amely az eredmények forgalombahozatali engedélyezés, illetve forgalomba hozatal érdekében történő felhasználásának lehetővé tételére irányul;”
97. § A Gytv. „A törvény hatálya” alcímet megelőzően a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § E törvény alkalmazásában az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkében meghatározott fogalmak irányadók.”
98. § A Gytv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A klinikai vizsgálat engedélyezése, illetve folytatása során az egészségügyről szóló törvény emberen végzett orvostudományi kutatásokra vonatkozó rendelkezéseit az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos, az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó hatósági ügyekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A vizsgálati gyógyszer Magyarország területén végzendő klinikai vizsgálatához, valamint az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés 13. pontja szerinti lényeges módosításhoz a gyógyszerészeti államigazgatási szerv engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárás során az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés 11. pontja szerinti etikai bizottságként az Egészségügyi Tudományos Tanács bizottsága jár el, melynek működésére az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szakhatóságokra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(4) A megbízó a klinikai vizsgálattal összefüggésben keletkezett károk megtérítésére, illetve a klinikai vizsgálattal összefüggésben megsértett személyiségi jogokért követelhető sérelemdíj megfizetésére – a kockázatoknak megfelelő – felelősségbiztosítási szerződést köt az Európai Gazdasági Térségben (a továbbiakban: EGT), illetve az Európai Közösséggel vagy az EGT-vel megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT tagállamával azonos jogállást élvező államban (a továbbiakban: EGT-megállapodásban részes állam) székhellyel, illetve telephellyel rendelkező biztosítóval. A felelősségbiztosításnak megfelelő fedezetet kell nyújtania a klinikai vizsgálattal kapcsolatosan esetlegesen érvényesítendő kártérítési és sérelemdíj követelésekre.
(5) A klinikai vizsgálatokkal, valamint a gyógyszerekkel, kábítószerekkel, pszichotróp anyagokkal, vizsgálati gyógyszerekkel kapcsolatos hatósági ügyekben hozott döntést a közigazgatási ügyben eljáró bíróság nem változtathatja meg.
(6) A megbízó a vizsgálóhellyel, illetve a vizsgálatvezetővel a klinikai vizsgálat végzésére írásban szerződést köt. A szerződés az engedélyezési eljárás előtt is megköthető, azonban érvényességének feltétele a klinikai vizsgálat hatósági engedélyezése.
(7) A klinikai vizsgálat megbízója illetve az általa erre írásban feljogosított személy jogosult – gyógyszernagykereskedelmi engedély nélkül – beszerezni, majd a vizsgálóhelyre kiszállítani a vizsgálati tervben előírt vizsgálati illetve kiegészítő gyógyszereket.”
99. § A Gytv. 4/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Nem szükséges gyógyszergyártási vagy nagykereskedelmi engedély az 536/2014/EU parlamenti és tanácsi rendelet 59. cikk (2) bekezdése szerinti esetben a klinikai vizsgálat megbízója, illetve az általa erre írásban feljogosított személy által a vizsgálati tervben előírt kiegészítő gyógyszerek harmadik országból történő importjához.”
100. § A Gytv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyógyszer-nagykereskedelmi engedély jogosultja – jogszabályban meghatározott kivételekkel – csak olyan személynek értékesíthet, forgalmazhat, illetve szállíthat ki gyógyszert, aki gyógyszer-nagykereskedelmi, illetve egészségügyi szolgáltató tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezik.”
101. § A Gytv. 16/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16/A. § (1) A forgalombahozatali engedély jogosultjának, a gyógyszer-nagykereskedelmi engedély jogosultjának, valamint a gyógyszertár működtetőjének biztosítania kell a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek külső csomagolásán elhelyezendő biztonsági elemekre vonatkozó részletes szabályok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. október 2-i (EU) 2016/161 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek [a továbbiakban: (EU) 2016/161 rendelet] való megfelelést.
(2) A 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 54a. cikk (2) bekezdés e) pontja, valamint az (EU) 2016/161 rendelet 31. cikke szerinti, a biztonsági elemekre vonatkozó információk tárolására szolgáló nemzeti adattárat a magyarországi gyógyszer-azonosítási nonprofit szervezet (a továbbiakban: gyógyszer-azonosítási nonprofit szervezet) hozza létre, kezeli és működteti.
(3) A magyarországi gyógyszer-azonosítási nonprofit szervezet által működtetett nemzeti adatárral összefüggő szolgáltatások igénybevételéért az (EU) 2016/161 rendelet 2. cikkében meghatározott alkalmazási kör szerinti gyógyszerek forgalomba hozatali engedély jogosultjainak szolgáltatási díjat kell fizetni. A magyarországi gyógyszerazonosítási nonprofit szervezet köteles az általa megállapított és alkalmazott szolgáltatási díjakat és az azokhoz kapcsolódó szerződési feltételeket honlapján közzétenni.
(4) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv honlapján folyamatosan elérhetővé teszi azon információt, hogy mely gyógyszerek esnek az (EU) 2016/161 rendelet 2. cikkében rögzített alkalmazási kör hatálya alá.
(5) A gyógyszer-azonosítási nonprofit szervezet jogosult adatot szolgáltatni a gyógyszerészeti államigazgatási szerv számára azon forgalomba hozatali engedély jogosultjáról
a) amellyel a (2) bekezdés szerinti nemzeti adatárral összefüggő szolgáltatások igénybevételével kapcsolatban szerződést kötött, illetve amelynek a szerződése megszűnt,
b) amely a magyarországi gyógyszer-azonosítási nonprofit szervezet vagy az általa működtetett nemzeti adattár szolgáltatását ténylegesen igénybe veszi, de a magyarországi gyógyszer-azonosítási nonprofit szervezettel nem kötött erre vonatkozó szerződést,
c) amely a magyarországi gyógyszer-azonosítási nonprofit szervezettel szerződést kötött, de nem fizette meg a magyarországi gyógyszer-azonosítási nonprofit szervezet számára a vonatkozó esedékes szolgáltatási díjakat,
d) amely vonatkozásában a magyarországi gyógyszer-azonosítási nonprofit szervezet a forgalomba hozatali engedély jogosultja által a (2) bekezdés szerinti nemzeti adattárba feltöltött adatokhoz való végfelhasználók általi hozzáférést korlátozta (szolgáltatás felfüggesztése).”
102. § A Gytv. 17. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A gyógyszer forgalomból való kivonására, felfüggesztésére, alkalmazása megtiltására irányuló eljárásban a gyógyszerészeti államigazgatási szerv rendelkezik a betegnél felmerült térítési díj vagy fogyasztói ár visszatérítéséről.”
103. § A Gytv. 25/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A díjat a kérelem benyújtásakor, az évenkénti fenntartási díjat a tárgyév január hó 31-ig kell az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon a gyógyszerészeti államigazgatási szerv részére megfizetni. Az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó eljárásokra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésének határidejére és módjára az egészségügyért felelő miniszter rendeletében további részletes szabályokat állapíthat meg.”
104. § A Gytv. 26. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott engedélyezési eljárásokban a gyógyszerészeti államigazgatási szerv az eljárást felfüggesztheti, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.”
105. § A Gytv. a következő 27/A. §-sal egészül ki:
„27/A. § Az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott esetekben az elektronikus kapcsolattartás az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 80. cikke szerinti portál használatával valósul meg.”
106. § A Gytv. a következő 32/C. §-sal egészül ki:
„32/C. § (1) E törvénynek az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) módosított 3. §-át és 1. számú mellékletét – a (2) bekezdésen meghatározottak figyelembevételével – azon klinikai vizsgálatok esetében kell alkalmazni, amelyek engedélyezése iránt a kérelmet a Módtv. 10. § (18) bekezdése szerinti naptári napon, vagy azt követően nyújtották be.
(2) A Módtv. 10. § (18) bekezdése szerinti naptári naptól számított egy évig benyújtott, klinikai vizsgálat engedélyezés iránti kérelmek az 536/2014/EU rendelet 98. cikk (2) bekezdésére figyelemmel e törvénynek a Módtv. 10. § (18) bekezdése szerinti naptári napot megelőző napon hatályos 3. §-a és 1. számú melléklete szerinti is benyújthatók és elbírálhatók azzal, hogy Módtv. 10. § (18) bekezdése szerinti naptári naptól számított három év leteltével az e bekezdés szerint engedélyezett és megkezdett vizsgálatokra is a 3. § és a 1. számú melléklet Módtv.-vel módosított szövegét kell alkalmazni.
(3) E törvénynek a Módtv. 10. § (18) bekezdése szerinti naptári napot megelőző napon hatályos 3. §-át és 1. számú mellékletét kell alkalmazni azon klinikai vizsgálatok esetében, amelyek engedélyezése iránt a kérelmet a Módtv. 10. § (18) bekezdése szerinti naptári napot megelőzően nyújtották be, azzal, hogy Módtv. 10. § (18) bekezdése szerinti naptári naptól számított három év leteltével ezen vizsgálatokra is a 3. § és a 1. számú melléklet Módtv.-vel módosított szövegét kell alkalmazni.”
107. § A Gytv. 34. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„m) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. április 16-i 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
108. § A Gytv. 1. számú melléklete a 7. melléklet szerint módosul.
109. § A Gytv.
1. 1. § 42. pontjában a „bármilyen gyógyszer, amellyel kapcsolatban” szövegrész helyébe a „bármilyen gyógyszer, amelynek eredete nem igazolható, vagy amellyel kapcsolatban” szöveg,
2. 2. § (1) bekezdésében a „készítmények” szövegrész helyébe a „gyógyszerek” szöveg,
3. 4. § (2) bekezdésében az „a külön jogszabályban meghatározott” szövegrész helyébe az „európai uniós jogi aktusban vagy jogszabályban meghatározott” szöveg,
4. 6. § (3) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „75 napon” szöveg,
5. 15. § (3a) bekezdésében a „30 nap” szövegrész helyébe a „75 nap” szöveg,
6. 17. § (3) bekezdésében a „döntést a gyógyszerészeti” szövegrész helyébe a „döntés rendelkező részét és a megállapított tényállás összefoglaló ismertetését a közzététel napjának, az ügy számának és tárgyának, a forgalombahozatali engedély jogosultjának és az érintett gyógyszernek a megjelölésével a gyógyszerészeti” szöveg,
7. 18. § (8) bekezdésében a „módosításának kérelmezésére.” szövegrész helyébe a „módosításának kérelmezésére, továbbá a forgalomba hozatalnak a farmakovigilanciára irányadó nemzetközi szabályrendszer szerinti ellenőrzött elosztás feltételeivel történő engedélyezésének kérelmezésére.” szöveg,
8. 20. § (1) bekezdésében a „készítmények” szövegrész helyébe a „gyógyszerek” szöveg,
9. 20. § (2) bekezdésében az „és ellenőrzi azok végrehajtását.” szövegrész helyébe az „és ellenőrzi azok végrehajtását, valamint az Európai Bizottság és az Európai Gyógyszerügynökség iránymutatásai szerint, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok szerint inspektori jelentést készít.” szöveg,
10. 21. §-t megelőző alcím címében a „készítmény” szövegrész helyébe a „gyógyszer” szöveg,
11. 21. § (1) bekezdésében a „készítmény” szövegrész helyébe a „gyógyszer” szöveg,
12. 21. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a „vizsgálat kezdeményezője” szövegrész helyébe a „megbízó” szöveg,
13. 21. § (1) bekezdés d) pontjában a „klinikai vizsgálatot végző intézmény” szövegrész helyébe a „vizsgálóhely” szöveg,
14. 25. § (6) bekezdés c) pont ca) alpontjában az „egyedileg engedélyezte” szövegrész helyébe az „egyedileg engedélyezte és ezt az orvost foglalkoztató egészségügyi szolgáltató útján az orvossal közölte” szöveg,
15. 25/B. § (1) bekezdésében a „készítmények” szövegrész helyébe a „gyógyszerek” szöveg,
16. 25/C. §-t megelőző alcím címében az „Engedélyezés” szövegrész helyébe az „Engedélyezés, illetve kereskedelmi forgalomba hozatal” szöveg,
17. 25/C. § (1) bekezdésében a „nem rendelkező gyógyszert” szövegrész helyébe a „nem rendelkező gyógyszert – ideértve a kérelmezett javallatban forgalombahozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszert is –” szöveg,
18. 25/C. § (1) bekezdésében a „készítményt” szövegrész helyébe a „gyógyszert” szöveg,
19. 25/C. § (8) bekezdés d) pontjában az „a) pont szerinti szponzor” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti klinikai vizsgálat megbízója” szöveg,
20. 26. § (10) bekezdésében az „e törvényben meghatározott” szövegrész helyébe az „e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott” szöveg,
21. 32. § (5) bekezdés y) pontjában az „engedélyezés előtti” szövegrész helyébe az „engedélyezés, illetve a kereskedelmi forgalomba hozatal előtti” szöveg,
22. 1. melléklet III. J. sorában a „készítmények” szövegrész helyébe a „gyógyszerek” szöveg
lép.
110. § Hatályát veszti a Gytv.
a) 25/B. § (2) bekezdésében a „kormányrendeletben meghatározott” szövegrész,
b) 27. §-ában a „vizsgálati készítményekkel” szövegrész
c) 33. § a) és f) pontja.
111. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 3. §-a a következő 46. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„46. tételes elszámolás alá eső hatóanyagot tartalmazó gyógyszer: az egészségbiztosítási szerv által közbeszerzés útján természetben vagy pénzügyi keret formájában biztosított, speciális támogatásban részesülő gyógyszer;”
112. § A Gyftv. 11/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Monokomponensű, illetve indikációval nem rendelkező homeopátiás készítménnyel kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció során a címkeszövegen szereplő információn túl egyéb információ nem közölhető.”
113. § A Gyftv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyógyszer, a közfinanszírozásban részesülő anyatej-helyettesítő tápszer, a közfinanszírozásban részesülő anyatej-kiegészítő tápszer és a közfinanszírozásban részesülő speciális gyógyászati célra szánt tápszer (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: tápszer) valamint a gyógyászati segédeszköz ismertetése (a továbbiakban: ismertetés) bármely, a gyógyszerekre, tápszerekre és gyógyászati segédeszközökre, így különösen a gyógyszer és tápszer összetételére, hatására, illetve a gyógyszer, a tápszer és a gyógyászati segédeszköz alkalmazására vonatkozó kereskedelmi gyakorlat, amely kizárólag a gyógyszerek, tápszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére, használatának betanítására és forgalmazására jogosult egészségügyi szakképesítéssel rendelkezőknek szól, vagy amelyet velük szemben alkalmaznak.”
114. § A Gyftv. 13. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az ismertetési tevékenységet folytató a 3. § 10. pontjában meghatározott tevékenységében egészségügyi szolgáltatóval egészségügyi tevékenység végzésére, abban történő közreműködésre jogosító jogviszonyban álló személy nem vehet részt, ide nem értve a 3. § 10. pont szerinti tevékenységtől független tudományos, illetve szerzői jogi védelem alá tartozó tevékenységet.”
115. § (1) A Gyftv. 14. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ismertetési tevékenységet folytató által közvetlen vagy közvetett formában a gyógyszerek, illetve gyógyászati segédeszközök rendelésére, használatának betanítására és forgalmazására jogosultnak ajándék, anyagi előny vagy más természetbeni juttatás nem adható, nem ajánlható fel és nem ígérhető, kivéve, ha a 3. § 10. pontja szerinti tevékenység keretében valósul meg, és a felsoroltak csekély értékűek és összefüggenek a gyógyszerek rendelésére vagy forgalmazására jogosult által folytatott egészségügyi tevékenységgel, továbbá éves szinten összértékük nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 60%-át. Az ismertetési tevékenységet folytató által pénzbeli juttatás vagy előny nem adható, nem ajánlható fel és nem ígérhető a gyógyszerek, tápszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére, használatának betanítására és forgalmazására jogosult egészségügyi szakképesítéssel rendelkezőknek.
(2) Ismertetési tevékenységet folytató által gyógyszerek, tápszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére, használatának betanítására és forgalmazására jogosult egészségügyi szakképesítéssel rendelkezők számára szervezett rendezvények olyan ismertetést segítő rendezvények, amelyek kizárólag szakmai, tudományos vagy oktatási céllal szervezhetők. A rendezvényen az ismertetési tevékenységet folytató és az ismertető személy által a rendezvény költségének egy napra és egy főre eső összege személyenként nem haladhatja meg a 3. § 8. pontjában meghatározott összeget és a rendezvény fő céljához képest másodlagosnak kell lennie. A rendezvényre az egészségügyben, illetve a gyógyszerellátásban vagy a gyógyászatisegédeszköz-ellátásban közreműködő szakembereken kívül más személy nem hívható meg.”
(2) A Gyftv. 14. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) Az ismertetési tevékenységet folytató a (10) és (11) bekezdésen túl köteles a gyógyszerészeti államigazgatási szervnek bejelenteni az általa szervezett vagy az általa juttatott forrásból támogatott valamennyi szakmai rendezvény, tanfolyam megnevezését, helyszínét, időpontját, programját, valamint a szervező nevét, székhelyét, a rendezvény vagy tanfolyam kezdő időpontját megelőzően 15 nappal.”
116. § (1) A Gyftv. 17. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Tilos közzétenni)
„d) gyermekkorúaknak szóló reklámot, ideértve a gyermekeknek szóló műsorban, kiadványban közzétett reklámot,”
(2) A Gyftv. 17. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) Tilos betegtámogató programok keretében, vagy egyéb program keretében betegségre, gyógyszerszedési szokásokra vonatkozó adatok személyazonosításra alkalmas módon történő gyűjtése, kezelése, valamint ezek átadásának bármilyen formában történő ösztönzése, díjazása, jutalmazása.”
117. § A Gyftv. 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az e fejezetben és a rendeletben foglaltak megsértése tárgyában hivatalból indított hatósági eljárásban nincs helye figyelmeztetésnek, ha a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a 19. § (2) és (2a) bekezdése szerinti más szankció alkalmazásáról dönt.”
118. § (1) A Gyftv. 20. § (4) és (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a tényállás tisztázása érdekében jogosult
a) a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultja, illetve a gyógyászati segédeszköz gyártója vagy forgalmazója és az általa megbízott ismertetési tevékenységet folytató közötti,
b) az ismertetési tevékenységet folytató és a vele szerződéses jogviszonyban álló, gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére és forgalmazására jogosult személy közötti,
c) az ismertetési tevékenységet folytató érdekében szerződés alapján eljáró más személy és a gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére és forgalmazására jogosult személy közötti jogviszonyt és a ténylegesen megvalósuló tevékenységet vizsgálni, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányossága, igazolhatósága valamint az ismertetés 13–15. §-ban foglalt szabályainak betartása szempontjából.
(4a) A (4) bekezdés szerinti vizsgálathoz a jogviszony, illetve a tevékenység alanyainak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a ténylegesen végzett tevékenység a létrejött jogviszonyok tartalmának megfelel, illetve nem minősül jogellenes kereskedelmi gyakorlatnak, továbbá hogy nem valósul meg a jogviszony keretében a 14. § (1) bekezdése szerinti jogellenes pénzbeli juttatás vagy előny adása. Az ismertetési tevékenységet folytató és a gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére, használatának betanítására és forgalmazására jogosult személy közötti szerződéses jogviszony eredményeként nem valósulhat meg az ismertetési tevékenységet folytató terméke értékesítésének, rendelésének, forgalmazásának előmozdítását segítő tájékoztatás, tevékenység, kommunikáció, megjelenítési mód létrehozása.”
(2) A Gyftv. 20. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A 14. §-ban és a 15. § szerinti jogszabályban foglaltak végrehajtásának ellenőrzésével összefüggésben indított eljárások során az ügyintézési határidő 60 nap. Az e fejezetben és a 15. § szerinti jogszabályban foglaltak megsértése tárgyában hivatalból indult hatósági eljárás ügyintézési határideje 110 nap.”
119. § (1) A Gyftv. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az egészségbiztosítási szerv a költségvetési keretek betarthatósága érdekében, a már támogatott, illetve az újonnan befogadott gyógyszerekre, azok egyes támogatási kategóriáira, indikációira, a gyógyszer alkalmazásához szükséges molekuláris diagnosztikai vizsgálatok finanszírozására, valamint a méltányosságból támogatott gyógyszerekre az (5) bekezdés szerinti támogatásvolumen-szerződést köthet.”
(2) A Gyftv. 26. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A készítmény – a (3c) bekezdésben foglalt eltéréssel – kizárólag támogatásvolumen-szerződés keretében támogatható:]
„c) ha a kérelmező még nem támogatott indikációra kéri a tételes elszámolás alá eső hatóanyagot tartalmazó gyógyszer befogadását.”
(3) A Gyftv. 26. §-a a következő (3d) bekezdéssel egészül ki:
„(3d) Kizárólag eredményesség alapú, az (5) bekezdés b) pontja szerinti határértéket is tartalmazó támogatásvolumen-szerződés keretében kerülhetnek befogadásra azon új hatóanyagot tartalmazó készítmények, illetve már befogadott készítmény új indikációja, amelyekre a befogadási eljárás alapján a következő 3 évben várható, 12 hónapra vetített átlagos támogatása meghaladja az E. Alap költségvetése Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímének a tárgyév január első napján hatályos előirányzatának 0,3%-át.”
(4) A Gyftv. 26. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A támogatásvolumen-szerződések esetén az egészségbiztosítási szerv előlegfizetési kötelezettséget határozhat meg.”
120. § A Gyftv. 30. § (1) bekezdése a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 29. § (3) bekezdés a)–f) és i) pontja szerint benyújtott kérelmek alapján készítmény társadalombiztosítási támogatásban csak akkor részesülhet, ha a kérelemben a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultja által megjelölt termelői ára nem magasabb a jogszabályban megjelölt, az Európai Unió tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államokban ténylegesen forgalomban lévő három legalacsonyabb termelői árú ugyanazon vagy azonos hatóanyagú gyógyszer árának számtani átlagánál, és az adott készítmény a kérelmezett indikációban ezen államok közül legalább háromban támogatott.”
121. § A Gyftv. 31/C. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A 31/B. § szerinti kedvezményezetti státuszról az egészségbiztosítási szerv dönt az egészségügyért felelős miniszter jóváhagyását követően.
(2) Az egészségbiztosítási szerv akkor fogadhat be gyógyszert kedvezményezetti státusszal a társadalombiztosítási támogatásba, ha a gyógyszer megfelel a 31/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak, továbbá a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultja, a kérelméhez csatolt nyilatkozatában vállalja öt évre az egészségbiztosítási szervvel a 26. § (5) bekezdés b) pontja szerinti – termelői áron számított évi 100 millió forint – határértékre szóló támogatásvolumen-szerződés megkötését az indikációban használt gyógyszer(ek)re.”
122. § A Gyftv. 36. § (11) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az engedmény összegének meghatározásakor figyelembe vett kutatási és fejlesztési ráfordításokat csökkenteni kell)
„a) a IV. fázisú klinikai vizsgálatok költségével, valamint az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. április 16-i 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés 4. pontja szerinti beavatkozással nem járó kutatás költségével,”
123. § A Gyftv. 48. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az e törvényben meghatározott, a gyógyszertár létesítésének, működtetésének, áthelyezésének, működtetése felfüggesztésének engedélyezése, ellenőrzése, továbbá a személyes gyógyszertár működtetési jog engedélyezése iránt indult eljárásokban az eljárás felfüggeszthető, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel összefüggő más döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.”
124. § A Gyftv. 49. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a településen a lakosságszám figyelembevételével egynél több közforgalmú gyógyszertár létesítésére is lehetőség van, a településen újabb közforgalmú gyógyszertár létesítésére akkor írható ki újabb pályázat, ha a korábban elbírált pályázatot követően kiadott létesítési engedély és működési engedély véglegessé vált. Ha a lakosság gyógyszerellátása szempontjából indokolt, a települési önkormányzat képviselő-testületének kérelme alapján az újabb pályázat a működési engedély véglegessé válását megelőzően is kiírható, az előző létesítési cím feltüntetésével.”
125. § (1) A Gyftv. 49/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Azon a településen, ahol már működik közforgalmú gyógyszertár, új közforgalmú gyógyszertár létesítésére az egészségügyi államigazgatási szerv akkor írhat ki pályázatot, ha az új gyógyszertárral együtt számított valamennyi közforgalmú gyógyszertárra átlagosan 50000 lélekszámot meghaladó településen és az 50000 lélekszámot meghaladó fővárosi kerületekben legalább 4000, egyéb településen és egyéb fővárosi kerületekben legalább 4500 lakos jut.”
(2) A Gyftv. 49/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Azon a településen, ahol már működik közforgalmú gyógyszertár, új közforgalmú gyógyszertár létesítése akkor engedélyezhető, ha a pályázó igazolja, hogy a meglévő közforgalmú gyógyszertárak bejárata és az új közforgalmú gyógyszertár bejárata között 50 000 lélekszámot meghaladó településen és az 50 000 lélekszámot meghaladó fővárosi kerületekben legalább 250 méter, egyéb településeken és egyéb fővárosi kerületekben legalább 300 méter távolság van. A közforgalmú gyógyszertárak betegforgalmi bejárata közötti távolság adatokat igazoló földmérői szakértői véleményt a pályázat mellékleteként kell benyújtani.”
126. § A Gyftv. 53/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyógyszertár működtetője a gyógyszertár működtetését naptári évente legfeljebb 21 napig szüneteltetheti. A szüneteltetést legalább egy hónappal előbb be kell jelenteni az engedélyező egészségügyi államigazgatási szervnek. Az előre nem tervezhető szüneteltetést az arra okot adó körülmény észlelését követően haladéktalanul, de legkésőbb a következő napon be kell jelenteni. Az előre nem tervezett szünetelés kezdőnapja – visszamenőleges hatállyal – legkorábban a bejelentést megelőző nap lehet.”
127. § A Gyftv. 53/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53/B. § (1) A közforgalmú gyógyszertár működtetője kérelmére az egészségügyi államigazgatási szerv a közforgalmú gyógyszertár áthelyezését a működési engedély módosításával engedélyezi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti áthelyezésre kizárólag az adott településen, településrészen, illetve kerületen belül kerülhet sor akkor, ha a meglévő közforgalmú gyógyszertárak betegforgalmi bejárata és az áthelyezendő közforgalmú gyógyszertár betegforgalmi bejárata között 50 000 lélekszámot meghaladó városokban legalább 250 méter, egyéb településeken legalább 300 méter távolság van.”
128. § (1) A Gyftv. 60. § a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egészségügyi államigazgatási szerv – az a) pont aa) alpontja, a c) pont ca) alpontja és az e) pont szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülő – nyilvántartást vezet a gyógyszertárakról típusonkénti bontásban a gyógyszertár megszűnését követő öt évig, mely tartalmazza]
„aa) gyógyszertár nevét, címét, elektronikus levelezési címét és internetes honlapjának címét, telefonszámát, többletszolgáltatásait, forgalmazási körét, működési engedélyezése során a gyógyszerészeti államigazgatási szervtől kapott egyedi azonosító kódját, szolgálati rendjét és az ellátott települések körét,”
(2) A Gyftv. 60. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egészségügyi államigazgatási szerv – az a) pont aa) alpontja, a c) pont ca) alpontja és az e) pont szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülő – nyilvántartást vezet]
„d) a hatósági, a felelős és az ideiglenes vezetőkről,”
129. § A Gyftv. 64. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyszertárak létesítésével és működtetésével összefüggő hatósági eljárásaiban az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerint a természetes személy ügyféllel, illetve az eljárásban részt vevő természetes személyekkel is elektronikusan tart kapcsolatot.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően a természetes személy ügyfél vagy eljárás természetes személy résztvevője kérésére az egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyszertárak létesítésével és működtetésével összefüggő hatósági eljárásaiban papíralapú kapcsolattartást alkalmaz.”
130. § A Gyftv.
a) 3. § 10. pontjában az „irányuló bármely tájékoztatás” szövegrész helyébe az „irányuló vagy arra alkalmas szakmai, tudományos vagy bármely egyéb tájékoztatás” szöveg,
b) 3. § 35. pontjában az „a hatóanyag alapú fix támogatás esetén a referenciagyógyszer napi terápiás költségét legfeljebb 15%-kal” szövegrész helyébe az „a hatóanyag alapú fix támogatás esetén a referenciagyógyszer napi terápiás költségét legfeljebb 20%-kal” szöveg,
c) 14. § (10) bekezdésében a „szakmai rendezvénnyel” szöveg helyébe a „szakmai, tudományos rendezvénnyel” szöveg,
d) 14. § (10) bekezdésében a „(4)–(6) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2)–(6) bekezdés” szöveg,
e) 14. § (10) bekezdésében a „szakmai rendezvény” szövegrész helyébe a „szakmai, tudományos rendezvény” szöveg,
f) 14. § (11) bekezdés d) pontjában az „indokokat,” szövegrész helyébe az „indokokat vagy online jellegét,” szöveg,
g) 17. § (6) bekezdés c) pontjában a „készítményt” szövegrész helyébe a „gyógyszert” szöveg,
h) 17. § (8) bekezdésében a „(kupon) akár” szövegrész helyébe a „(kupon), nyeremény, akár” szöveg,
i) 17. § (8) bekezdésében az „egy adott gyógyszer, egy adott forgalombahozatali engedély jogosult” szövegrész helyébe a „gyógyszer, egy adott forgalombahozatali engedély jogosult” szöveg,
j) 79. §-ában az „e törvényben meghatározott” szövegrész helyébe az „e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott” szöveg,
k) 80. §-ában a „gyógyszerészeti államigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „gyógyszerészeti, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv” szöveg
lép.
131. § Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény a következő 11/A. alcímmel egészül ki:
„11/A. Az egészségügyi felsőoktatási intézményekre vonatkozó rendelkezések
11/C. § (1) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény szerinti egészségügyi közfeladat-ellátást érintő változásra irányuló eljárás során a megállapodás az orvos- és egészségtudományi képzést végző felsőoktatási intézmény mint közszolgáltatásért felelős szerv és az egészségügyi szolgáltatás irányításért felelős szerv között jön létre.
(2) Az egészségügyi közfeladat-ellátást érintő változásra irányuló eljárásra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetőjének az egészségügyi közfeladat-ellátást érintő változásának kezdeményezéséről az egészségügyi államigazgatási szerv hivatalból dönt a jogszabályban meghatározottak figyelembevételével és azt az e törvényben meghatározott kapacitás-nyilvántartásban átvezeti.”
132. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) 13. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (3) bekezdés szerinti adatigénylés keretében jogosult átvenni az egyéni vállalkozónak a nyilvános nyilvántartásban nem szereplő adatai közül az egyéni vállalkozó születési családi és utónevét a gazdasági kamara a gazdálkodó szervezetek részére történő közvetlen tájékoztatás nyújtása érdekében.”
133. § Az Evectv. 13. § (3) bekezdésében az „anyja nevét” szövegrész helyébe az „anyja családi és utónevét” szöveg lép.
134. § Hatályát veszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (4) bekezdés e) pontja.
135. § A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 6/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a magyar államot elővásárlási jog illeti meg az ingatlan-nyilvántartásban kivett lakóház fő rendeltetési jellegű, valamint a 200 négyzetmétert meghaladó alapterületű, lakás rendeltetésű azon ingatlan vonatkozásában, amely a Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszínen található.”
136. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 64. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A miniszter felsőoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos – a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter közreműködésével ellátott – feladatai:)
„g) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti hosszú távú finanszírozás és az ennek alapján megkötött finanszírozási keretmegállapodások elveinek meghatározása, valamint az ehhez szükséges finanszírozási adatok elemzése, statisztikai adatok vizsgálata.”
137. § Az Nftv. 84/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi költségvetés a felsőoktatási intézmény 2. § (1) bekezdése szerinti alaptevékenységének biztosítását szolgáló támogatás nyújtásával járul hozzá a felsőoktatási intézmény működéséhez.”
138. § Az Nftv.
a) 14/A. § (1) bekezdésében az „Az állami felsőoktatási” szövegrész helyébe az „A felsőoktatási” szöveg,
b) 63. § (5) bekezdésében a „miniszter által vezetett minisztérium fejezetéből” szövegrész helyébe a „Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap Kutatási Alaprésze terhére” szöveg,
c) 67. § (4) bekezdésében a „szerinti, továbbá” szövegrész helyébe a „szerinti, valamint” szöveg,
d) 67. § (4a) bekezdésében a „hozza meg” szövegrész helyébe az „alakítja ki” szöveg,
e) 68. § (5a) bekezdésében az „Amennyiben” szövegrész helyébe a „Ha” szöveg
f) 1. mellékletében foglalt táblázat C:69 mezőjében az „Érseki Hittudományi” szövegrész helyébe az „Érseki” szöveg
lép.
139. § Hatályát veszti az Nftv.
a) 84/A. § (1a) és (2) bekezdése,
b) 114/N. § (3) bekezdése.
140. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 94. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kollektív szerződés megszűnése a már elrendelt munkaidőkeret alapján történő foglalkoztatást a kollektív szerződés megszűnését követő legfeljebb három hónapig nem érinti.”
141. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 147. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A méltányossági jogkör gyakorlása – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter hatáskörébe tartozik.
(4) Ha az elkövetővel szemben a bíróság szabálysértési elzárás büntetést – ide nem értve a pénzbírság helyébe lépő szabálysértési elzárást –, közérdekű munkát vagy pénzbírságot szabott ki, vagy a büntetéssel egyidejűleg intézkedést is alkalmazott, a méltányossági jogkört a köztársasági elnök gyakorolja.”
142. § A Szabs. tv. 147. § (5a) bekezdésében az „a köztársasági elnök által gyakorolt elbírálás” szövegrész helyébe az „a köztársasági elnök által gyakorolt méltányossági jogkör” szöveg lép.
143. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény ELSŐ RÉSZE a következő 19/E. §-sal egészül ki:
„19/E. § (1) Az Mt.-nek az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 94. § (4) bekezdését a 2019. január 1-jét követően kezdődött munkaidőkeret vagy elszámolási időszak tekintetében is alkalmazni kell.
(2) Ha a Módtv4. hatálybalépése előtt a kollektív szerződés megszűnt és a megszűnés időpontjától három hónap eltelt, a munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot a Módtv4. hatálybalépésének napján kell lezárni és a feleknek el kell számolni.”
144. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 186. § (5) bekezdés a) pontjában a „vizsgálati készítmény” szövegrész helyébe a „vizsgálati gyógyszer” szöveg lép.
145. § (1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdvtv.) 15/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A dohánytermék-kiskereskedő köteles valamennyi általa forgalmazott dohánytermékből – a szivarokat, az új dohánytermék-kategóriákat, valamint a füst nélküli dohánytermékeket kivéve – típusonként, márkajelzésenként, valamint – ha ilyen van – a márkajelzések minden alfajtája után egyet-egyet a dohányboltban a pultvonal felett, illetve az elkülönített helyen belül a fogyasztók számára jól láthatóan megjeleníteni. A szivarok kivételével minden olyan dohánytermék, amelynek csomagolása kombinált egészségvédő figyelmeztetést tartalmaz, csak olyan módon helyezhető az értékesítési csatornába (polchelyre), hogy a kombinált egészségvédő figyelmeztetés a fogyasztó felé láthatóvá váljék; minden más esetben a terméket a csomagolás előlapjával kell megjeleníteni.”
(2) Az Fdvtv. 15/D. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Azon dohánytermék vonatkozásában, amelyik jogszabályban meghatározott, kötelezően alkalmazandó színű (egységes) csomagolásban kerül forgalomba, az (1) bekezdésben foglaltakat 2022. december 31-ig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a dohánytermék értékesítési csatornája elé a dohánytermék csomagolásának méretével megegyező méretű, márkajelzést tartalmazó, a dohánytermék korábbi vagy más országban jellemző megjelenését ábrázoló kép helyezhető ki a kihelyezett képen a kombinált egészségvédő figyelmeztetést a dohánytermékre irányadó jogszabályok szerinti méretben és szöveggel meg kell jeleníteni.”
146. § Az Fdvtv. 16/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16/A. § A dohánytermék-kiskereskedő a fogyasztó kérdésére köteles a dohányzás ártalmaival összefüggésben az alapvető tényekre vonatkozó felvilágosítást megadni.”
147. § Az Fdvtv. V. Fejezete a következő 24/H. §-sal egészül ki:
„24/H. § (1) Kiskereskedelmi tevékenység körében elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, vagy dohányzást imitáló elektronikus eszköz forgalmazására 2016. május 20-án jogosult személy vagy szervezet – az e törvényben meghatározottak szerint – anyagi kompenzációra jogosult, amennyiben 2016. május 20. napját követően az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIV. törvény 65. §-a alapján ezen jogosultságát elvesztette.
(2) Kompenzációra az jogosult, aki az (1) bekezdés szerinti üzleti tevékenysége körében a 2013., 2014. és 2015. üzleti évek mindegyikében a teljes árbevételének legalább 10%-át az elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, vagy dohányzást imitáló elektronikus eszköz kiskereskedelméből érte el.
(3) A kompenzáció mértéke az (1) bekezdésben meghatározott termékek kiskereskedelmi forgalomban történő értékesítéséből a (2) bekezdés szerinti üzleti években elért adózás utáni eredmény mértékének megfelelő összeg.
(4) A kompenzáció iránti kérelmet – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – 2021. október 31-ig lehet benyújtani.
(5) A kompenzációra irányuló kérelemről az államháztartásért felelős miniszter dönt.”
148. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 46. § (4a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közbeszerzésekért felelős miniszter az EKR-ben az alábbi személyes adatokat kezeli:)
„a) a rendszer üzemeltetése, a közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárások és azok módosításainak közbeszerzési-jogi ellenőrzése céljából a természetes személyazonosító, valamint kapcsolattartást szolgáló adatokat, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó eljárásához kapcsolódó személyazonosító adatait, a kizáró okok fenn nem állására, a közbeszerzési kizáró okot jelentő jogsértésre vonatkozó adatokat, az alkalmasság megítélése és az értékelési szempontok alapján a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztásához kapcsolódóan az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben megnevezett személyek természetes személyazonosító adatait, valamint képzettségre és végzettségre, szakmai gyakorlatra, szervezeti, köztestületi tagságra, nyilvántartásban szereplésre és gazdasági társaságban fennálló tagságra vonatkozó adatait, valamint az eljárási cselekményekkel összefüggő naplóadatokat;”
(2) A Kbt. 46. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4b) A közbeszerzésekért felelős miniszter az EKR-ben az érintett közbeszerzés, szerződés, illetve ezek teljesítése és módosítása során keletkezett és rögzített adatot a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró
a) bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárás lefolytatása;
b) ügyészségnek és nyomozó hatóságnak a büntetőeljárás lefolytatása;
c) a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a törvényben meghatározott bűncselekmények felderítése, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési feladatai ellátása
d) a rendőrségről szóló törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése;
e) a Gazdasági Versenyhivatalnak a gazdasági verseny védelme érdekében a versenyjogsértések, így különösen a versenyt korlátozó megállapodások, felderítése, az ügy tényállásának tisztázása;
f) egyéb, erre törvény alapján jogosult hatóságnak az előtte folyamatban lévő eljárás tényállásának feltárása céljából, erre irányuló megkeresés alapján adhatja át.”
(3) A Kbt. 46. §-a a következő (4c) bekezdéssel egészül ki:
„(4c) A közbeszerzés ellenőrzésére feljogosított szerv, valamint a közbeszerzési jogorvoslat során eljáró Közbeszerzési Döntőbizottság vagy bíróság részére a közbeszerzési eljárás irataihoz való hozzáférést az EKR-ben az ajánlatkérő biztosítja.”
149. § A Kbt. 197. §-a a következő (23) bekezdéssel egészül ki:
„(23) E törvénynek az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvénnyel (Mód6. tv.) megállapított 9. § (11) bekezdését a hatálybalépését megelőzően megkezdett eljárások, valamint megkötött szerződések tekintetében is alkalmazni kell. E törvénynek a Mód6. tv.-vel megállapított 62. § (1) bekezdés l) pontjának alkalmazásakor munkaügyi bírság alatt a 2021. március 1. napja előtt hatályos, a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 7/A. §-a alapján kiszabott befizetésre kötelezést is érteni kell.”
150. § A Kbt. 201. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„l) a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló 2009/33/EK irányelv módosításáról szóló 2019. június 20-i 2019/1161/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
151. § A Kbt.
a) 9. § (11) bekezdésében az „5. § (1) bekezdés a)–c) pontjában” szövegrész helyébe az „5. § (1) bekezdés a)–e) pontjában és (2) bekezdésében” szöveg,
b) 62. § (1) bekezdés l) pontjában a „központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezéssel” szöveg helyébe a „munkaügyi bírsággal” szöveg
lép.
152. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 2. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„5. igazságügyi szakértői intézet: olyan – jellemzően egyetem mellett működő – állami szerv, vagy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény részeként működő szervezet, amely kizárólagosan, illetve törvényben vagy az alapszabályában meghatározott alaptevékenységén, így különösen tudományos, oktatói, kutatói tevékenységén kívül igazságügyi szakértői tevékenységet is végez,”
153. § A Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány oktatási tevékenységének támogatásáról szóló 2020. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: MCC tv.) 3. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározottaktól eltérően a Kormány az állam nevében, e törvény rendelkezései alapján – e törvényben meghatározott vagyonjuttatás teljesítésével – csatlakozhat az Alapítványhoz, azzal, hogy az alapító, a csatlakozó, valamint az alapítói jogok gyakorlására kijelölt kuratórium, illetve az alapítói jogokat esetlegesen gyakorló egyéb személy vagy szerv nem szüntetheti meg az Alapítványt.”
154. § Az MCC tv. a következő 13. §-sal egészül ki:
„13. § A 3. § (9) bekezdése, a 4. § (6) bekezdése, a 7. § (6) és (7) bekezdése, valamint az 1. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
155. § Az MCC tv.
a) 7. § (3) bekezdésében az „a MUC tv. 1. § (2) bekezdésében meghatározott miniszterhez” szövegrész helyébe az „a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez” szöveg,
b) 7. § (6) bekezdésében az „MUC tv. preambulumában meghatározott célok” szövegrész helyébe az „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. mellékletében meghatározott közfeladatai ellátására és közérdekű céljai” szöveg
lép.
156. § Hatályát veszti az MCC tv.
a) 1. alcíme,
b) 3. § (1) bekezdésében az „– a preambulumban és a 2. §-ban meghatározott célok megvalósítása érdekében –” szövegrész,
c) 3. § (2)–(6) bekezdése,
d) 4. § (1) bekezdésében az „– a preambulumban és a 2. §-ban meghatározott célok megvalósítása érdekében –” szövegrész;
e) 4. § (3)–(5) bekezdése,
f) 4. § (6) bekezdésében a „Ha az Alapítvány a tulajdonába adott (1) bekezdés szerinti ingatlant értékesíti, az ingatlan tulajdonjogának átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a 2. §-ban meghatározott célok és feladatok megvalósítására köteles fordítani.” szövegrész;
g) 7. § (4) és (5) bekezdése.
157. § A Marek József Alapítványról, a Marek József Alapítvány és az Állatorvostudományi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXIV. törvény 10. §-ában az „A 5. §” szövegrész helyébe az „Az 5. §” szöveg lép.
158. § A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítványról, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXV. törvény 10. §-ában az „A 5. §” szövegrész helyébe az „Az 5. §” szöveg lép.
159. § A Neumann János Egyetemért Alapítványról, a Neumann János Egyetemért Alapítvány és a Neumann János Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVI. törvény 11. §-ában az „A 5. §” szövegrész helyébe az „Az 5. §” szöveg lép.
160. § A Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2020. évi XXXVIII. törvény) 2. alcíme a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: KEKVA tv.) 12. §-a alapján – az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátása érdekében – a RÁBA Járműipari Holding Nyrt.-ben az állam tulajdonában álló 2. melléklet szerinti részesedést és a GYŐR–PÉR REPÜLŐTÉR Korlátolt Felelősségű Társaságban az állam tulajdonában álló, 2. melléklet szerinti üzletrészt (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: üzletrész) ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kell adni. Az Alapítvány első alkalommal a 2021. üzleti év után járó osztalékra jogosult.
(2) Ha az Alapítvány a tulajdonába adott üzletrészt elidegeníti, az elidegenítésből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítására és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátására köteles fordítani.”
161. § A 2020. évi XXXVIII. törvény 2. alcíme a következő 3/B. §-sal egészül ki:
„3/B. § A 3/A. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedések végrehajtása során az állam képviseletében a miniszter jár el, aki 2021. augusztus 1. napjától az üzletrész felett a tulajdonosi jogokat gyakorolja.”
162. § A 2020. évi XXXVIII. törvény 3. alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § Az Egyetem az 1. mellékletben foglalt táblázat 59. és 60. sorában meghatározott ingatlanon a Kiskúti Védelmi Központot érintő fejlesztések befejezéséig az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak térítésmentes használati jogot biztosít, amelynek feltételeit az Egyetem és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság megállapodással kötelesek rendezni.”
163. § (1) A 2020. évi XXXVIII. törvény 1. melléklete a 8. melléklet szerint módosul.
(2) A 2020. évi XXXVIII. törvény a 9. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.
164. § A 2020. évi XXXVIII. törvény
a) 5. § (2) bekezdésében a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény” szövegrész helyébe a „KEKVA tv.” szöveg,
b) 10. §-ában
ba) az „Az 5. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „A 3/A. §, az 5. § (2) bekezdése” szöveg,
bb) a „6a. sora” szövegrész helyébe a „6a., 59–61. sora, valamint a 2. melléklet” szöveg
lép.
165. § Az Universitas Miskolcinensis Alapítványról, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány és a Miskolci Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXIX. törvény 3/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 3/A. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott intézkedések során az állam képviseletében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jár el.”
166. § A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény
a) 61. § (2) bekezdésében a „2021. június 30-ig” szövegrész helyébe a „2021. december 31-ig” szöveg,
b) 267. §-ában a „2021. június 30-áig” szövegrész helyébe a „2021. december 31-ig” szöveg
lép.
167. § A Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: SZFE tv.) 3/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3/A. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény alapján az Alapítvány vagyonkezelési tevékenységének, továbbá közfeladata ellátásának érdekében a Nemzeti Filmszínház Nonprofit Kft.-ben az állam tulajdonában álló, 2. melléklet szerinti üzletrészt ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kell adni.
(2) Az Alapítvány az (1) bekezdés alapján tulajdonába adott üzletrész elidegenítéséből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az Alapítvány közfeladata ellátására és közérdekű céljai megvalósítására köteles fordítani. Az Alapítvány az értékesítésből származó bevételt az Alapítvány működési költségeinek finanszírozására nem használhatja fel.”
168. § Az SZFE tv. 2. alcíme a következő 3/B. §-sal egészül ki:
„3/B. § A 3/A. § (1) bekezdése szerinti üzletrész tulajdonba adásáról az Alapítvány alapító okiratának módosításával a miniszter rendelkezik. A tulajdonba adás végrehajtása során az állam képviseletében a miniszter jár el, aki jogosult az üzletrész felett az államot megillető tulajdonosi jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére.”
169. § Az SZFE tv.
a) 4. § (3) bekezdésében a „Működő” szövegrész helyébe a „működő” szöveg,
b) 7. § (1) bekezdésében a „3/A. § (1) és (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „3/A. §” szöveg
lép.
170. § (1) A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról és a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány tv.) 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az 1. melléklet szerinti vagyonelemek elidegenítéséből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítést követően fennmaradó részét az Alapítvány a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: KEKVA tv.) 1. mellékletében meghatározott közfeladatainak ellátására és közérdekű céljainak megvalósítására köteles fordítani.”
(2) A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány tv. 2. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az Alapítvány a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatainak ellátására és közérdekű céljainak megvalósítása érdekében az Alapítvány részére a miniszter által vezetett minisztérium fejezetéhez tartozó fejezeti kezelési előirányzatai terhére adomány juttatható, kötelezettség teljesíthető.”
171. § A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány tv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A 2. § (1)–(7) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 2. § (6)–(8) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
172. § Hatályát veszti a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány tv.
a) 1. § (4) bekezdése és
b) 2. § (4) és (5) bekezdése.
173. § Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vagyonjuttatási tv.) 2/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2/A. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. alapján a Millenáris Alapítvány a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladata ellátásának érdekében a Thália Színház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságban az állam tulajdonában álló, 1. melléklet 3. sora szerinti üzletrészt ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel a Millenáris Alapítvány tulajdonába kell adni.
(2) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. alapján – a Millenáris Alapítvány KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladata ellátásának érdekében – az 5. mellékletben meghatározott állami tulajdonban lévő ingatlanokat ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel a Millenáris Alapítvány javára rendelt vagyon növelése érdekében a Millenáris Alapítvány tulajdonába kell adni.
(3) A (2) bekezdés szerinti ingatlanok elidegenítéséből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a Millenáris Alapítvány a közfeladata ellátására és közérdekű céljai megvalósítására köteles fordítani. A Millenáris Alapítvány az értékesítésből származó bevételt a Millenáris Alapítvány működési költségeinek finanszírozására nem használhatja fel.”
174. § A Vagyonjuttatási tv. 2/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2/B. § (1) A 2/A. § (1) bekezdése szerinti üzletrész tekintetében a miniszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket.
(2) Az 5. melléklet szerinti ingatlanok tekintetében a miniszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket. A miniszter tulajdonosi joggyakorlói minőségét – kérelmére – az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződéseket az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló köti meg.
(3) Az 5. melléklet szerinti ingatlanok tulajdonjogát a Millenáris Alapítvány az azokon fennálló terhekkel együtt szerzi meg.”
175. § A Vagyonjuttatási tv. 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (1) bekezdésétől eltérően a Kormány, az állam nevében, e törvény rendelkezései alapján – e törvényben meghatározott vagyonjuttatás teljesítésével – csatlakozhat a Batthyány Lajos Alapítványhoz azzal, hogy az alapítók, a csatlakozó, valamint az alapítói jogok gyakorlására kijelölt kuratórium, illetve az alapítói jogokat esetlegesen gyakorló egyéb személy vagy szerv nem szüntetheti meg a Batthyány Lajos Alapítványt.”
176. § A Vagyonjuttatási tv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdésében és a Vtv. 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a 2. melléklet szerinti állami tulajdonban lévő ingatlanokat ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel – a Vtv. 36. § (2) bekezdésétől eltérően – az indulótőke növelése érdekében a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (a továbbiakban: MCC Alapítvány) tulajdonába kell adni.”
177. § A Vagyonjuttatási tv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A 2. § (1), (2) és (4)–(7) bekezdése, a 3. § (5) bekezdése, az 5. § (1), (2) és (6) bekezdése, a 6. § (1), (2) és (6) bekezdése, a 8. § (1) és (2) bekezdése, a 9. § (1) bekezdése és a 13. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 2. § (6) bekezdése, a 2/A. §, a 3. § (5) bekezdése, 6. § (5) bekezdése, a 9. § (1) bekezdése, az 1. melléklet 3. sora és a 2., 3. és 5. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
178. § Hatályát veszti a Vagyonjuttatási tv.
a) 3. § (1) bekezdése;
b) 3. § (2) bekezdésében az „a 3. és” szövegrész;
c) 3. § (3) és (4) bekezdése;
d) 5. § (1) bekezdésében az „– a 4. §-ban meghatározott célok megvalósítása érdekében –” szövegrész;
e) 5. § (5) bekezdése;
f) 6. § (3) és (4) bekezdése;
g) 6. § (5) bekezdésében a „Ha az MCC Alapítvány a tulajdonába adott, 2. melléklet szerinti ingatlanokat értékesíti, az ingatlanok tulajdonjogának átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatai ellátására és közérdekű céljai megvalósítására köteles fordítani.” szövegrész.
179. § Nem lép hatályba a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXXVIII. törvény 13. § (3) bekezdése.
180. § A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló 2020. évi CXLII. törvény (a továbbiakban: 2020. évi CXLII. törvény) 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg a közfeladat ellátására rendelkezésre álló, a jogelőd központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő, valamint a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézet által használt állami tulajdonú ingó vagyontárgyak az Egyetem tulajdonába kerülnek.”
181. § A 2020. évi CXLII. tv. 3. melléklete a 11. melléklet szerint módosul.
182. § A 2020. évi CXLII. törvény
a) 5. § (16) bekezdésében a „változást” szövegrész helyébe a „változását” szöveg,
b) 6. § (4) bekezdésében az „esik egy tekintet alá” szövegrész helyébe az „egy tekintet alá esik” szöveg,
c) 12. §-ában a „164b.,” szövegrész helyébe a „164b., a 193a.,” szöveg
lép.
183. § Hatályát veszti a 2020. évi CXLII. tv.
a) 1. § (3) bekezdése,
b) 1. § (5) és (6) bekezdése.
184. § A Közép-európai Oktatási Alapítványról és a Közép-európai Oktatási Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Közép-európai Oktatási Alapítvány tv.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az International Baccalaureate Organization (Nemzetközi Érettségi Szervezet) mint nemzetközi szervezet által a Middle Years Programme (Közép Évek Programja) és Diploma Programme (Diploma Program) nyújtására, valamint IB Diploma (Nemzetközi Érettségi bizonyítvány) kiadására feljogosított, arra akkreditált, kollégiummal rendelkező középfokú nevelési-oktatási intézmény (a továbbiakban: Intézmény) olyan magyarországi nevelési-oktatási intézménynek, nemzetközi iskolának minősül, amelynek alapítására, működésére és ellenőrzésére a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha arról e törvény kifejezetten rendelkezik.”
185. § A Közép-európai Oktatási Alapítvány tv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § A 2. § (2)–(15) bekezdése és 3. § (2), (4) és (5), valamint (7)–(9) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
186. § A Közép-európai Oktatási Alapítvány tv.
a) 2. § (8) bekezdésében az „az (1) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdésben” szöveg,
b) 3. § (4) bekezdésében a „2. §-ban meghatározott közérdekű tevékenysége, közfeladata” szövegrész helyébe az „, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. mellékletében meghatározott közfeladatainak” szöveg
lép.
187. § Hatályát veszti a Közép-európai Oktatási Alapítvány tv.
a) 2. § (16) és (17) bekezdése, valamint
b) 3. § (3) bekezdése.
188. § A Pannon Egyetemért Alapítványról, a Pannon Egyetemért Alapítvány és a Pannon Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CLVIII. törvény
a) 7. § (2) bekezdésében a „3–6. §, valamint” szövegrész helyébe a „3–6. § és” szöveg,
b) 11. §-ában az „1. § (3) és (4) bekezdése” szövegrész helyébe az „1. § (3) bekezdése” szöveg lép.
189. § A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az 55. § 2022. január 1-jén lép hatályba.”
190. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: KEKVA tv.) 23. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A klinikai központ az egységes állami egészségügyi irányítás részét képezi, emiatt
a) az állam felelős a klinikai központ tevékenységéből származó károkért,
b) az irányító megyei intézményi feladatokat ellátó klinikai központ elnökének személyére a rektor véleményének kikérésével az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője tesz javaslatot és a klinikai központ elnökének megbízására és megbízása visszavonására az egészségügyért felelős miniszter és a kuratórium elnöke együttesen jogosult,
c) az irányító megyei intézményi feladatokat el nem látó klinikai központ elnökét az egészségügyi felsőoktatási intézmény rektora bízza meg azzal, hogy az elnök megbízásához az egészségügyért felelős miniszter előzetes egyetértését be kell szerezni, és felette a munkáltatói jogokat a rektor gyakorolja, minden további az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogkört a klinikai központban egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak esetében – a bérgazdálkodást érintő, a kancellár egyetértésével hozható döntések kivételével – a klinikai központ elnöke gyakorol,
d) az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv
da) vezetője gyakorolja az irányító megyei intézményi feladatokat végző klinikai központ vezetője felett – a klinikai központ vezetőjének a felsőoktatási intézményben további munkavégzésre irányuló jogviszonyban, oktatói, vagy tudományos munkakörben való foglalkoztatását ide nem értve – a b) a pontban meg nem nevezett egészségügyi szolgálati jogviszonnyal összefüggő munkáltatói jogokat, valamint egészségügyi dolgozói felett – e személyeknek a felsőoktatási intézményben további munkavégzésre irányuló jogviszonyban, oktatói, vagy tudományos munkakörben való foglalkoztatását ide nem értve – az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésére, megszüntetésére vonatkozó munkáltatói jogokat,
db) gyakorolja a jogszabályban meghatározott szakmai irányítási jogköröket,
dc) az irányító megyei intézményi feladatokat ellátó és az irányító megyei intézményi feladatokat el nem látó klinikai központok esetében jogszabályban meghatározott eltérő irányítási jogköröket gyakorol,
e) az irányító megyei intézményi feladatokat végző klinikai központ egészségügyi dolgozói felett az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal összefüggő, a d) pont da) alpontjában meg nem nevezett munkáltatói jogot a klinikai központ elnöke gyakorolja.”
191. § A KEKVA tv. a következő 31/A. §-sal egészül ki:
„31/A. § E törvénynek az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvénnyel módosított 6. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat az 1. melléklet szerinti alapítványoknak legkésőbb 2021. december 31. napjáig kell teljesíteni.”
192. § A KEKVA tv.
a) 6. § (1) bekezdésében a „legalább öt” szövegrész helyébe a „legfeljebb öt” szöveg,
b) 23. § (7) és (8) bekezdésében az „egészségügyi szolgáltatás irányításáért jogszabályban kijelölt felelős állami szerv” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv” szöveg
lép.
193. § (1) A Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítványról, a Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány és a Budapesti Gazdasági Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi X. törvény (a továbbiakban: 2021. évi X. törvény) 5. § (2) és (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az ingatlan tekintetében a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződéseket az állam nevében az egyes tulajdonosi joggyakorló szervezetek készítik elő és kötik meg az Egyetemmel.
(3) Az ingatlan és az (5) bekezdés szerinti ingóságok vonatkozásában a vagyonkezelő és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság között fennálló vagyonkezelési szerződés megszűnik.”
(2) A 2021. évi X. törvény 5. §-a a következő (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(8) A Budapest belterület 31905/11 helyrajzi számú ingatlant az ingatlanon folyamatban lévő beruházás megvalósulását követően – az (1)–(7) bekezdés, valamint a 6. § alkalmazásával – ingyenesen az Egyetem tulajdonába kell adni.”
194. § (1) A 2021. évi X. törvény 3. § (1) bekezdése az „ingatlan” szövegrész helyett az „ingatlant (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan)” szöveggel, az „átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kerül” szövegrész helyett az „átvezetéssel alapítói vagyoni juttatásként az Alapítvány tulajdonába kell adni” szöveggel lép hatályba.
(2) A 2021. évi X. törvény
a) 7. § (2) bekezdésében a „9. §, valamint” szövegrész helyébe a „9. § és” szöveg,
b) 8. §-ában az „5. § (1), (5) és (7) bekezdése” szövegrész helyébe az „5. § (1), (5), (7) és (8) bekezdése” szöveg
lép.
195. § A Dunaújvárosi Egyetemért Alapítványról, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány és a Dunaújvárosi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XI. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XI. törvény) 3. § (1) bekezdése az „ingatlanok, valamint ingatlanok tulajdoni hányada” szövegrész helyett az „ingatlanokat, valamint ingatlanok tulajdoni hányadát” szöveggel, az „átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kerülnek” szövegrész helyett az „átvezetéssel alapítói vagyoni juttatásként az Alapítvány tulajdonába kell adni” szöveggel lép hatályba.
196. § A 2021. évi XI. törvény 7. § (2) bekezdésében a „9. §, valamint” szövegrész helyébe a „9. §, továbbá” szöveg lép.
197. § A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványról, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIII. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XIII. törvény)
a) 3. § (1) bekezdése az „ingatlanok, valamint ingatlanok tulajdoni hányada” szövegrész helyett az „ingatlanokat, valamint ingatlanok tulajdoni hányadát” szöveggel, az „átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kerülnek” szövegrész helyett az „átvezetéssel alapítói vagyoni juttatásként az Alapítvány tulajdonába kell adni” szöveggel,
b) 2. mellékletében foglalt táblázat C:32 mezője az „1/1” szövegrész helyett az „1/2” szöveggel lép hatályba.
198. § A 2021. évi XIII. törvény 7. § (2) bekezdésében a „9. §, valamint” szövegrész helyébe a „9. §, továbbá” szöveg lép.
199. § A Hauszmann Alapítványról és a Hauszmann Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIV. törvény (a továbbiakban: Hauszmann Alapítvány tv.)
a) 2. § (4) bekezdésében az „A (3) bekezdés szerinti elidegenítésből” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés szerinti ingatlanok elidegenítéséből” szöveg,
b) 4. §-ában a „2. § (1), (3) és (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „2. § (1) és (4) bekezdése” szöveg lép.
200. § Hatályát veszti a Hauszmann Alapítvány tv. 2. § (3) bekezdése.
201. § A Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVI. törvény (a továbbiakban: MKA tv.) 2. alcíme a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § (1) A Budapest X. kerület belterület 38920/5. helyrajzi számú ingatlan 3. mellékletben meghatározott koordináták által határolt ingatlanrészét (e § alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan) az Alapítvány tulajdonába kell adni.
(2) Az ingatlan tekintetében a tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.
(3) Az ingatlan tulajdonjogát az Alapítvány per-, teher- és igénymentesen szerzi meg.
(4) Az ingatlant az Alapítvány a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladatai ellátása érdekében használja.”
202. § Az MKA tv. a 10. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.
