j) 90. § (3) bekezdésében az „és közzétételre” szövegrész,
k) 91. § (2) bekezdése,
l) 93. § (2)–(4) bekezdése,
m) 110. § (2) bekezdés c) pontjában az „a 93. § (1) vagy (2) bekezdése alapján” szövegrész,
n) 114. § (7) bekezdés b) pontjában az „a 93. § (1) és (2) bekezdése alapján” szövegrész,
o) XII. Fejezete.
109. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az ügyfél lakcíme ismeretlen vagy az ügyfél nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, a (2) bekezdésre alapított illetékességet az ügyfél utolsó ismert hazai lakcíme alapján kell megállapítani.”
110. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
a) 16. § (2) bekezdésében a „lakóhely” szövegrész helyébe a „lakcím” szöveg,
b) 29. § (1) bekezdés b) pontjában a „lakóhelyén” szövegrész helyébe a „lakcímén” szöveg,
c) 37. § (2) bekezdésében a „megérkezését követő napon” szövegrész helyébe a „megérkezésének időpontjában” szöveg,
d) 59. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „lakóhellyel” szövegrész helyébe a „lakcímmel” szöveg,
e) 59. § (1) bekezdés d) pontjában a „lakóhelyén” szövegrész helyébe a „lakcímén” szöveg
lép.
111. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 13. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perre a jogvitával érintett munkavégzés helye – ha a munkavégzés helye külföld, akkor a munkáltató szerv székhelye – szerinti bíróság illetékes. A természetes személy felperes a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert a belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja. A természetes személy alperesnek a legkésőbb az írásbeli ellenkérelemben előadott kérelmére a bíróság a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert a munkavégzés helye szerint illetékes bírósághoz teszi át tárgyalás és elbírálás végett, ha az alperes munkavégzési helye nem azonos a belföldi lakóhelyével, ennek hiányában belföldi tartózkodási helyével.”
112. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 46. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy által előterjesztett keresetlevél nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket vagy alaki kellékeket, a bíróságnak a hiánypótlásra felhívó végzésben a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie, és a fél jogban való járatlanságához igazodó teljes körű tájékoztatást kell adnia a hiányok pótlására vonatkozóan.
(8) Hiánypótlásra történő felhívás helyett a bíróság elrendelheti a természetes személy felperes meghallgatását, ha a keresetlevél hiányainak pótlása érdekében azt célravezetőbbnek tartja.”
113. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a keresetlevél alapján a közigazgatási szerv a cselekményt visszavonja és eljárását folytatja, a cselekményt módosítja, illetve az állított jogsérelem orvoslása érdekében az arra jogosult közigazgatási szerv eljárást indít, erről a keresetlevél továbbításával egy időben vagy az eljárás során haladéktalanul értesíti a bíróságot. A bíróság eljárását a közigazgatási eljárás befejezéséig felfüggeszti.”
114. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 131. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A polgári perrendtartás szabályai szerint szünetel az eljárás, ha
a) a felek erre vonatkozó megegyezésüket bejelentik, a bejelentésnek a bírósághoz történő beérkezésétől,
b) a tárgyalást valamennyi fél elmulasztja, vagy a tárgyaláson megjelent egyik fél sem kívánja az ügy tárgyalását, és a mulasztó fél egyik esetben sem kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását, a tárgyalás időpontjától.”
115. § A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény 3. § (1) bekezdés c) pontja a következő ch) alponttal egészül ki:
(A nyilvántartás a következő adatokat és – a változás időpontjának megjelölésével – az azokban bekövetkező változásokat tartalmazza:
természetes személy meghatalmazó, illetve meghatalmazott)
„ch) ügyvédi kamarai azonosító számát, ha ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultként jár el;”
116. § A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 3. § (1) bekezdése szerinti adatokat – a 10. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a természetes személy kérelmező belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye, ha a végrehajtási rendelet szerint a nyilvántartásban lakóhelyadat helyett székhelyadatot kell feltüntetni, a természetes személy székhelye, vagy ha a kérelmező nem természetes személy, belföldi székhelye szerint illetékes törvényszék jegyzi be a nyilvántartásba.”
117. § A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény 6. alcíme a következő 23. §-sal egészül ki:
„23. § E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2022. január 1. napján vagy azt követően indult nyilvántartási eljárásokban kell alkalmazni.”
118. § A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény 3. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontjában a „vagy székhelyét” szövegrész helyébe a „vagy végrehajtási rendelet szerinti székhelyét” szöveg lép.
119. § A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény 61. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az elnökség tagja nem járhat el jogi képviselőként a Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörébe tartozó eljárásban. Az elnökség tagja abban a választottbírósági eljárásban járhat el szakértőként, amelyben az elnökségi tagi megbízatása keletkezése előtt szakvéleményt adott. A Kereskedelmi Választottbíróság elnöksége nem jelölhet ki elnökségi tagot eljáró választottbírónak vagy a választottbírósági tanács elnökének.”
120. § Hatályát veszti a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény 61. § (8a) bekezdése.
121. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
a) 2. § (2) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében a „közalkalmazotti” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgálati, közalkalmazotti” szöveg,
b) 23. § (1) bekezdés a) pontjában az „a közalkalmazotti” szövegrész helyébe az „az egészségügyi szolgálati, a közalkalmazotti” szöveg,
c) 24. § (3) bekezdésében a „közalkalmazotti jogviszonyban,” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban,” szöveg,
d) 27. § (1) bekezdés c) pontjában a „közalkalmazotti” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgálati, közalkalmazotti” szöveg,
e) 66. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „közalkalmazotti” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgálati, közalkalmazotti” szöveg,
f) 70. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „szolgálati, közalkalmazotti” szövegrész helyébe a „szolgálati, egészségügyi szolgálati, közalkalmazotti” szöveg
lép.
122. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hatóság elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök kilenc évre nevezi ki. Az elnök a megbízatási idejének lejártát követően egy alkalommal ismételten kinevezhető.”
123. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hatóság elnökének megbízatása megszűnik
a) a kinevezési időtartam lejártával,
b) 70. életéve betöltésével,
c) halálával,
d) lemondásával,
e) a (4) bekezdés szerinti felmentésével.”
124. § (1) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hatóság elnökhelyettesének megbízatása megszűnik
a) a kinevezési időtartam lejártával,
b) halálával,
c) az elnök általi (3) bekezdés szerinti felmentéssel,
d) az elnök általi (4) bekezdés szerinti visszahívással,
e) lemondásával,
f) az elnök és az elnökhelyettes közös megegyezésével.”
(2) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Hatóság elnöke felmenti a Hatóság elnökhelyettesét,
a) ha a 12. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg,
b) az ítélet jogerőre emelkedésének napjával, ha a Hatóság elnökhelyettesével szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnökhelyettes bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy az elnökhelyettes tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg,
c) ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték, vagy
d) ha neki felróható okból, több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő kötelezettségeinek.”
(3) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az elnök visszahívással is megszüntetheti az elnökhelyettes megbízását. A visszahívást nem kell indokolni.”
125. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény
a) 9. § (2) bekezdésében a „miniszterelnök” szövegrész helyébe a „köztársasági elnök” szöveg,
b) 9. § (3) bekezdésében a „miniszterelnökhöz” szövegrész helyébe a „köztársasági elnökhöz” szöveg,
c) 9. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „miniszterelnök” szövegrész helyébe a „köztársasági elnök” szöveg,
d) 9. § (4) bekezdés e) pontjában a „90 napon” szövegrész helyébe a „hat hónapon” szöveg
lép.
126. § A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény 27. § (3) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(A kérelemhez a szerkezetátalakítási eljárásban benyújtható kérelemhez általánosan csatolandó mellékleteken túl csatolni kell)
„b) a szerkezetátalakítási szakértőnek a kijelölést elfogadó, és az összeférhetetlenségi és kizáró ok hiányára is kiterjedő nyilatkozatát, ideértve a szerkezetátalakítási szakértői feladatot ellátó természetes személy nyilatkozatát is, valamint”
127. § A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény 29. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) Ha az adós legalább 25%-os közvetlen vagy közvetett állami részesedéssel működő gazdasági társaság, a bíróság a Cstv. 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámolót jelöli ki szerkezetátalakítási szakértőként, kivéve ha a 60. § (1) bekezdése szerinti esetekben másik szakértő kirendelésére kerül sor.”
128. § Nem lép hatályba a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény
a) 23. § (7) bekezdésében a „fegyelmi jogkört, illetve a” szövegrész,
b) 66. § (2) bekezdés b) pontja,
c) 76. § (9) bekezdése,
d) 76. § (15) bekezdése,
e) 76. § (17) bekezdés 1. pontja.
129. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1. alcím, a 12. §, a 14–18. §, a 3–7. alcím, a 10–13. alcím, a 15. alcím, a 17. alcím, a 19. alcím, a 109. §, a 110. § a), b), d) és e) pontja és a 21–24. alcím és az 1–3. melléklet 2022. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 13. §, a 18. alcím és a 26. alcím 2022. július 1-jén lép hatályba.
(4) A 110. § c) pontja 2023. január 1-jén lép hatályba.
130. § (1) A 8. alcímben, a 9. alcímben, a 14. alcímben, a 16. alcímben, valamint a 25. alcímben meghatározott módosításokkal érintett, az e törvény hatálybalépésekor hivatalban lévő személyek megbízatását – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – az ezen alcímekben foglalt módosítások nem érintik.
(2) A 8. alcímben, a 9. alcímben, a 14. alcímben, a 16. alcímben, valamint a 25. alcímben meghatározott módosításokkal érintett, az e törvény hatálybalépésekor hivatalban lévő személyek megbízatásának megszűnésére, illetve megszüntetésére, valamint helyettesítésére a 8. alcímben, a 9. alcímben, a 14. alcímben, a 91. §-ban, a 92. §-ban, a 123. §-ban, a 124. §-ban, valamint a 125. §-ban foglalt módosításokat alkalmazni kell.
131. § (1) A 8. alcím az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 9. alcím az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) A 68–77. §, a 78–80. § és a 82. §, valamint az 1. és 2. melléklet az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(4) A 12. alcím az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(5) A 14. alcím az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.
(6) A 16. alcím az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
(7) A 25. alcím az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
(8) A 130. § az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése, 23. cikke és 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak, valamint az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.
132. § (1) A 19. § az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) A 25. § (4) bekezdése a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(3) A 98–108. § a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(4) A 13. §, és a 126–128. § a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv), 2019. június 20-i (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat helyébe a következő rendelkezés lép:
| „ | |||
| A | B | ||
| 1 | Fizetési fokozatok | Szorzószámok | |
| 2 | 1. | 1,25 | |
| 3 | 2. | 1,35 | |
| 4 | 3. | 1,45 | |
| 5 | 4. | 1,55 | |
| 6 | 5. | 1,65 | |
| 7 | 6. | 1,70 | |
| 8 | 7. | 1,75 | |
| 9 | 8. | 1,80 | |
| 10 | 9. | 1,85 | |
| 11 | 10. | 1,90 | |
| 12 | 11. | 1,95 | |
| 13 | 12. | 2,00 | |
| 14 | 13. | 2,05 | |
| 15 | 14. | 2,10 | |
| ” |
1. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 3. mellékletében foglalt táblázat helyébe a következő rendelkezés lép:
| „ | |||
| A | B | ||
| 1 | A vezetői munkakörök | Százalék | |
| 2 | A Kúria kollégiumvezetője és főtitkára | 200 | |
| 3 | A Kúria kollégiumvezető-helyettese és főtitkár-helyettese Az ítélőtábla elnöke A Fővárosi Törvényszék elnöke | 150 | |
| 4 | A Kúria tanácselnöke Az ítélőtábla elnökhelyettese A törvényszék elnöke | 120 | |
| 5 | Az ítélőtábla kollégiumvezetője A Fővárosi Törvényszék elnökhelyettese | 100 | |
| 6 | Az ítélőtábla kollégiumvezető-helyettese | 80 | |
| 7 | A Fővárosi Törvényszék kollégiumvezetője A törvényszék elnökhelyettese | 70 | |
| 8 | A nagyobb járásbíróság elnöke | 60 | |
| 9 | Az ítélőtábla tanácselnöke | 50 | |
| 10 | A Fővárosi Törvényszék kollégiumvezető-helyettese A törvényszék kollégiumvezetője | 45 | |
| 11 | A törvényszék kollégiumvezető-helyettese A törvényszék csoportvezetője A nagyobb járásbíróság elnökhelyettese A kisebb járásbíróság elnöke | 40 | |
| 12 | A törvényszék csoportvezető-helyettese A törvényszék tanácselnöke A nagyobb járásbíróság csoportvezetője | 30 | |
| 13 | A nagyobb járásbíróság csoportvezető-helyettese A kisebb járásbíróság elnökhelyettese | 25 | |
| ” |
„3. melléklet a 2016. évi XXIX. törvényhez
A Kamara által a szakértőjelöltekről vezetett szakértőjelölti nyilvántartás tartalma
1. A Kamara által a szakértőjelöltekről vezetett szakértőjelölti névjegyzék a szakértőjelölt következő adatait, és a szakértőjelölt tevékenységére vonatkozó következő tényeket tartalmazza:
1.1. családi neve és utóneve(i);
1.2. anyja születési neve;
1.3. születési hely és idő;
1.4. lakcím (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);
1.5. munkahely (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);
1.6. elérhetőségi cím (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);
1.7. nyelvismeret (nyelv, nyelvtudás foka);
1.8. szakmai kamarai tagság;
1.9. szakértőjelölti igazolvány száma;
1.10. szakterület;
1.11. iskolai végzettség és szakmai képesítés a megszerzés időpontjával;
1.12. tudományos fokozat;
1.13. nyilvántartási szám;
1.14. az igazgatási ügyiratok ügyszáma;
1.15. a szakértőjelölt ellen közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt indult eljárás megindításának, megszüntetésének, illetve befejezésének ténye;
1.16. a szakértőjelölt tevékenységével kapcsolatos közlemények („közlemények”);
1.17. a szakértőjelölti névjegyzékbe történő bejegyzés időpontja.”
