lép.
87. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 159. § (1) bekezdésében a „III–XIII.” szövegrész helyébe a „III–XIII/A.” szöveg lép.
88. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 99/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a helyszíni bírsággal érintett cselekmény bűncselekmény, a helyszíni bírságot megállapító döntés közlésétől számított hat hónapon belüli ügyészségi kezdeményezésre a helyszíni bírságot megállapító döntést vissza kell vonni.”
89. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 127. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nincs helye perújításnak, ha a bírósági határozat jogerőre emelkedését követően egy év eltelt.”
90. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az elkövető több vagy tartós cselekménye egy bűncselekményt valósít meg, vagy több bűncselekménye e törvény rendelkezése alapján egy bűncselekményt valósít meg, és e bűncselekmény miatt az elkövetővel szemben vádemelésre került sor, az elkövető által a vádemelést követően elkövetett újabb ugyanolyan bűncselekmény önálló bűncselekményként bírálandó el.”
91. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 60. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kiutasítás tartama azzal a nappal kezdődik, amikor az elítélt Magyarország – más európai uniós tagállamban tartózkodási joggal nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárságú elítélt az Európai Unió – területét az idegenrendészeti jogszabályok alapján a kiutasítás végrehajtásáról hozott végzésben meghatározottak szerint elhagyja, vagy ha ennek időpontja nem ismert, a végzésben erre kijelölt határnap. Ha a bíróság külföldön tartózkodó vagy távollévő terheltet ítél kiutasításra, a kiutasítás tartama az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése napján kezdődik.”
92. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 74. § (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Nem rendelhető el vagyonelkobzás)
„c) az (1) bekezdés a) és d) pontja vagy a (2) bekezdés szerinti vagyonra, ha azzal kapcsolatban a büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekménnyel azonos tényállás miatt közigazgatási hatóság, állami adó- és vámhatóság végleges határozatában vagy közigazgatási perben a bíróság jogerős határozatában fizetési kötelezettséget állapított meg, a fizetési kötelezettség erejéig.”
93. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 92/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szabálysértési eljárásban kiszabott és végrehajtott elzárás és közérdekű munka teljes időtartamát, valamint a helyszíni bírságot és a pénzbírságot be kell számítani – a szabálysértésekről szóló törvény szerint tett ügyészi felhívást, a lefolytatott felülvizsgálatot vagy perújítási eljárást követően a felhívással, a felülvizsgálattal vagy a perújítással érintett cselekmény miatt – a büntetőeljárásban kiszabott szabadságvesztésbe, elzárásba, közérdekű munkába, pénzbüntetésbe és javítóintézeti nevelésbe.”
(2) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 92/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyszíni bírság és a szabálysértési pénzbírság ötezer forintonként egynapi szabadságvesztésnek, illetve elzárásnak, négy óra közérdekű munkának, a pénzbüntetés azonos értékének, illetve egynapi javítóintézeti nevelésnek felel meg.”
94. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 160. § (2) bekezdés j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést)
„j) védekezésre képtelen személy sérelmére,
k) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére, vagy”
(követik el.)
(2) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 160. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést)
„l) az elkövetővel szemben emberölés miatt történt vádemelés után”
(követik el.)
(3) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 160. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A (2) bekezdés l) pontja akkor alkalmazható, ha az elkövetőt
a) a vádemelés után elkövetett emberöléssel egy eljárásban a korábban elkövetett emberölés miatt is elítélik, vagy
b) a korábban elkövetett emberölés miatt jogerősen elítélték.”
95. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 180. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 178. § (1) és (5)–(6) bekezdés, illetve a 179. § (1)–(2) és (6) bekezdés esetén – ha az (1) bekezdés nem alkalmazható – a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető a vádemelésig lehetővé teszi a kábítószert értékesítő személy kilétének megállapítását. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszervezetben követik el.”
96. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 256. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Aki olyan tömegzavargásban vesz részt, amelynek közvetlen célja, hogy)
„c) a Kúriát,
d) a Kormányt vagy”
(az Alaptörvényben meghatározott jogköre gyakorlásában erőszakkal vagy ezzel fenyegetve akadályozza, vagy intézkedésre kényszerítse, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)
(2) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 256. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Aki olyan tömegzavargásban vesz részt, amelynek közvetlen célja, hogy)
„e) az Alkotmánybíróságot”
(az Alaptörvényben meghatározott jogköre gyakorlásában erőszakkal vagy ezzel fenyegetve akadályozza, vagy intézkedésre kényszerítse, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)
97. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 290. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszervezetben követik el.”
98. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 291. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszervezetben követik el.”
99. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 294. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszervezetben követik el.”
100. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 357. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1)–(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt a tulajdonában álló külföldi védelemben részesített kulturális örökségi elemmel kapcsolatban követi el.”
101. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 396. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)–(6) bekezdésben meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben, bűnszervezetben vagy különös visszaesőként követik el.”
102. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdése a következő 34. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„34. külföldi védelemben részesített kulturális örökségi elem: a 2021. évi CXXV. törvénnyel kihirdetett, az Európa Tanács kulturális örökséggel kapcsolatos bűncselekményekről szóló, Nikóziában, 2017. május 19-én kelt egyezménye
a) 2. Cikk 2. bekezdés a. pontjának megfelelően minősített, meghatározott vagy megjelölt ingó kulturális örökségi elem, és
b) 2. Cikk 2. bekezdés b. pontjának megfelelően meghatározott vagy megjelölt ingatlan kulturális örökségi elem.”
103. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
a) 74/A. § (2) bekezdés d) pontjában a „gyermekpornográfia” szövegrész helyébe a „tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt ábrázoló pornográf felvétel kínálása, átadása, hozzáférhetővé tétele, készítése, forgalomba hozatala, azzal való kereskedelem, illetve nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele” szöveg, az „a) és c)” szövegrész helyébe a „b) pont és (6) bekezdés], tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek vagy személyeknek pornográf műsorban való szerepeltetése vagy ilyen pornográf műsor szervezése [204/A. § (1) bekezdés b)” szöveg és a „(6)” szövegrész helyébe a „(2)–(5)” szöveg,
b) 283. § (2a) bekezdésében az „az ideiglenes kiadatási, illetve az ideiglenes átadási bűnügyi” szövegrész helyébe az „a kiadatási, az ideiglenes kiadatási, az ideiglenes átadási, vagy az ideiglenes végrehajtási bűnügyi” szöveg,
c) 370. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „tárgyra vagy régészeti leletre,” szövegrész helyébe a „tárgyra, régészeti leletre vagy külföldi védelemben részesített ingó kulturális örökségi elemre,” szöveg,
d) 371. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „lelőhelyet vagy régészeti leletet,” szövegrész helyébe a „lelőhelyet, régészeti leletet vagy külföldi védelemben részesített kulturális örökségi elemet,” szöveg,
e) 372. § (3) bekezdés c) pontjában a „tárgyra vagy régészeti leletre” szövegrész helyébe a „tárgyra, régészeti leletre vagy külföldi védelemben részesített ingó kulturális örökségi elemre” szöveg,
f) 378. § (2) bekezdésében a „tárgyra vagy régészeti leletre követik” szövegrész helyébe a „tárgyra, régészeti leletre vagy külföldi védelemben részesített ingó kulturális örökségi elemre követik” szöveg,
g) 459. § (1) bekezdés 33. pontjában az „anyag.” szövegrész helyébe az „anyag,” szöveg,
lép.
104. § Hatályát veszti a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 11. pont k) alpontjában a „ , megyei intézményfenntartó központnál” szövegrész.
105. § (1) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 5. § (6) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Az (5) bekezdés nem alkalmazható, ha a kibocsátó tagállam jogával összhangban]
„c) a határozat kézbesítése megtörtént, a terhelt tájékoztatást kapott a rendes, illetve a rendkívüli jogorvoslati lehetőségekről, de a rendelkezésre álló határidőn belül erre irányuló indítványt nem tett, vagy jelezte, hogy nem vitatja a távollétében hozott határozatot,
d) a határozatot nem kézbesítették a terheltnek, de az átadását követően haladéktalanul kézbesítik számára, tájékoztatják a jogorvoslati lehetőségekről, és az erre rendelkezésre álló határidőről vagy”
(2) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 5. § (6) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Az (5) bekezdés nem alkalmazható, ha a kibocsátó tagállam jogával összhangban]
„e) a felmerült körülmények alapján a bíróság egyértelműen megállapítja, hogy az átadás nem jár a terhelt nemzetközi vagy európai uniós jogi aktusban rögzített alapvető jogainak sérelmével.”
106. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény a következő 22/A. §-sal egészül ki:
„22/A. § (1) Ha a bíróság a 6. § (2) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulást vagy a 21. § (1) bekezdése szerinti hozzájárulást követően a terhelt átadásának alapjául szolgáló eljárásban a terhelt átadásának végrehajtását megelőzően a 15. § (1) bekezdése alapján az átadási eljárást megszünteti, a bíróság az átadás alapjául szolgáló eljárás megszüntetésével egyidejűleg a hozzájárulásról szóló döntést – a NEBEK egyidejű értesítésével – hatályon kívül helyezi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásról szóló döntés hatályon kívül helyezésével egyidejűleg a hozzájárulás alapját képező európai elfogatóparancs végrehajtása érdekében a terhelt őrizete rendelhető el, ha annak feltételei fennállnak.”
107. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 121. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A beilleszkedési feltétel megállapításához szükséges információk beszerzése érdekében a miniszter – szükség esetén a NEBEK közreműködésével – adatszolgáltatást kérhet bármely szervtől, jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől.”
108. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény
a) 3. § (2) bekezdésében a „terheltet” szövegrész helyébe a „terheltet, illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt (a továbbiakban együtt: terhelt)” szöveg,
b) 5. § (1) bekezdés e) pontjában az „állampolgár,” szövegrész helyébe az „állampolgár vagy olyan, az Európai Unió más tagállamának állampolgára,” szöveg,
c) 30. § (3) bekezdésében a „nyilatkozatot bíróság” szövegrész helyébe a „nyilatkozatot az európai elfogatóparancs kibocsátására jogosult bíróság” szöveg,
d) 64/D. § nyitó szövegrészében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,
e) 69/B. § nyitó szövegrészében az „ügyész” szövegrész helyébe az „ügyészség” szöveg,
f) 123. § (1) bekezdés b) pontjában az „a fogvatartás helye szerint illetékes” szövegrész helyébe az „az európai elfogatóparancs kibocsátására jogosult” szöveg,
g) 140/C. § (3) bekezdésében az „A büntetőeljárásban” szövegrész helyébe az „A sértett vagy a köz javára rendelt jóvátétel, illetve a büntetőeljárásban” szöveg,
h) 140/D. § (2a) bekezdésében a „meg – a sértett javára fizetendő jóvátétel kivételével – a” szövegrész helyébe a „meg, a” szöveg,
i) 141. § (1) bekezdésében az „elítélés alapján” szövegrész helyébe az „elítélés vagy az ügyészség határozata alapján” szöveg,
j) 1. számú mellékletében foglalt táblázat C:15. mezőjében a „204. § a (6) bekezdés kivételével” szövegrész helyébe a „204–204/A. §” szöveg, C:21. mezőjében az „a 184. § a (4) bekezdés a) pont kivételével és a 184/A. § az (5) bekezdés kivételével” szövegrész helyébe az „a 184. § a (4) bekezdés a) pont és (5) bekezdés kivételével, 184/A. § az (5) bekezdés kivételével, 184/B. § a (4) és (5) bekezdés kivételével, és a 184/C. § a (4) bekezdés és az (5) bekezdés a) pont kivételével” szöveg és C:55 mezőjében a „353. §” szövegrész helyébe a „353. § a (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés d) pont kivételével” szöveg, E:55 mezőjében a „218. § (1)–(3) bekezdés” szövegrész helyébe a „218. § a (2) bekezdés a) pont és a (3) bekezdés c) pont kivételével” szöveg,
k) 12. számú mellékletében foglalt táblázat B:15 mezőjében a „gyermekpornográfia vétsége és bűntette” szövegrész helyébe a „gyermekpornográfia bűntette” szöveg, C:15. mezőjében a „204. §” szövegrész helyébe a „204–204/A. §” szöveg, C:21. mezőjében a „184. §” szövegrész helyébe a „184–184/C. §” szöveg és C:56 mezőjében a „353. §” szövegrész helyébe a „353. § a (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés d) pont kivételével” szöveg, E:56 mezőjében a „218. §” szövegrész helyébe a „218. § a (2) bekezdés a) pont és a (3) bekezdés c) pont kivételével” szöveg,
l) 15. számú mellékletében foglalt táblázat B:27 mezőjében a „gyermekpornográfia vétsége és bűntette” szövegrész helyébe a „gyermekpornográfia bűntette” szöveg, C:22. mezőjében a „184. §” szövegrész helyébe a „184. § a (4) bekezdés a) pont és (5) bekezdés kivételével, 184/A. § az (5) bekezdés kivételével, 184/B. § a (4)–(5) bekezdés kivételével, és a 184/C. § a (4) bekezdés és az (5) bekezdés a) pont kivételével” szöveg és C:27. mezőjében a „204. §” szövegrész helyébe a „204–204/A. §” szöveg
lép.
109. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény a következő 2/B. §-sal egészül ki:
„2/B. § (1) Ha az 1999. február 28. napjáig hatályban volt Büntető Törvénykönyv alkalmazásával kiutasítás mellékbüntetés kiszabásának van helye, vagy a kiszabott kiutasítás mellékbüntetés tartamának meghatározására a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) szerinti különleges eljárásban kerül sor, a bíróság a kiutasítás tartamát egy év és tíz év között, években határozza meg.
(2) A bíróság a kiutasítás tartamának meghatározásakor vizsgálja a Btk. 59. § (2)–(4) bekezdésében foglalt feltételeket, és ha ennek alapján a kiutasítás elrendelésének nem lenne helye, az ítéletben a kiutasítás mellékbüntetés kiszabását mellőzi.”
110. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény a következő 320/B. §-sal egészül ki:
„320/B. § E törvénynek az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) beiktatott 2/B. §-át a Módtv2. hatálybalépését követően a bírósághoz érkezett ügyekben kell alkalmazni.”
111. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény 5. §-ában a „büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)” szövegrész helyébe a „Be.” szöveg lép.
112. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 60. § (10) bekezdés a) pontjában a „Btk. 184. § (1) bekezdés b) pont” szövegrész helyébe a „Btk. 184–184/C. §” szöveg lép.
113. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 162. § (1) bekezdés a) pontjában a „Btk. 178–79. §” szövegrész helyébe a „Btk. 178–179. §” szöveg és az „illetve Btk. 184. § (1) bekezdés b) pont” szövegrész helyébe az „illetve Btk. 184–184/C. §” szöveg lép.
114. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 17/A. §-a a következő (3a)–(3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A bíróság, az ügyészség, a végrehajtásért felelős szerv, valamint feladatkörében eljárva az igazságügyért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, illetve a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter papíralapú kapcsolattartás esetén – kivéve, ha a címzett fogva van – a hivatalos iratot a címzett elektronikus levelezési címére vagy más elektronikus elérhetőségére – idézés vagy értesítés esetén ideértve a hangkapcsolatot biztosító elektronikus eszközre küldött szöveges üzenetet is – kézbesítheti, ha az érintett ez irányú kérelmében az elérhetőségét bejelenti. Ez esetben közölni kell azt az elektronikus vagy hangkapcsolatot biztosító elérhetőséget, amelyen a címzett a hivatalos irat hitelességét ellenőrizni tudja, illetve a kézbesítésről a nyilatkozatát megteheti.
(3b) A (3a) bekezdésben meghatározott esetben e törvény eltérő rendelkezése hiányában a kézbesítés szabályszerű, ha a hivatalos irat címzett részére történő kézbesítéséről a címzett igazolható módon – ideértve a kizárólag hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton történő rögzített szóbeli nyilatkozattételt is – nyilatkozik. A hivatalos iratot a nyilatkozattétel napján kézbesítettnek kell tekinteni.
(3c) A (3a) bekezdésben meghatározott esetben az elítélt részére a szabadságvesztés letöltésére szóló felhívást egyszerű postai küldeményként is meg kell küldeni.”
115. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 39. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az (1) bekezdés szerinti halasztás iránti kérelem az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül terjeszthető elő. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs. Ha a bíróság a kérelmet megalapozottnak találja és a végrehajtás megkezdésére kitűzött határnapra figyelemmel ez indokolt, a 44. § (6) bekezdése szerint intézkedhet. Ha az (1) bekezdés szerinti halasztás iránti kérelmet olyan időben terjesztik elő, hogy annak elintézésére a végrehajtás megkezdésére kitűzött határnap előtt már nincs lehetőség, a tanács elnöke a kérelem elbírálását mellőzi, és erről a kérelmezőt értesíti.”
116. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 46/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam számításakor a szabadságvesztésbe a Btk. 92–92/B. §-a alapján beszámított időt figyelembe kell venni.”
117. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 50. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A büntetés-végrehajtási bíró)
„e) a meghallgatást és a tárgyalást a bíróság épületében, ha az elítélt fogva van, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott esetén a meghallgatást, illetve a tárgyalást a bv. intézetben, javítóintézeti nevelés esetén a javítóintézetben tartja azzal, hogy
ea) a fogva lévő elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott jelenlétét a bíróság épületében tartott meghallgatáson vagy tárgyaláson telekommunikációs eszköz útján kell biztosítani,
eb) ha az elítélt tényleges tartózkodási helye külföldön van, jelenléte a meghallgatáson vagy a tárgyaláson telekommunikációs eszköz útján is biztosítható, valamint
ec) kérelemre engedélyezheti, hogy a meghallgatáson vagy a tárgyaláson jelenlétre kötelezett vagy jogosult a telekommunikációs eszköz útján történő jelenlét biztosítása érdekében – a Be. 126/A–126/B. §-ának alkalmazásával – a rendelkezésére álló eszközt használja,”
(2) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 50. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a büntetés-végrehajtási bírói eljárásban szabadlábon lévő elítélt meghallgatása szükséges, és
a) az elítélt tényleges tartózkodás helye külföldön van, az a büntetés-végrehajtási bíró intézkedik, aki az elítélt utolsó ismert lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye, ezek hiányában az ügydöntő határozatot hozó elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes, feltéve, hogy az eljáró büntetés-végrehajtási bíró illetékessége nem állapítható meg, továbbá
b) az elítéltet elfogatóparancs alapján az eljárás lefolytatására az illetékes büntetés-végrehajtási bíró elé állítják, vagy a szabadlábon lévő elítélt az idézésre megjelenik, az elítélt lakcímének vagy tényleges tartózkodási helyének megváltozása címén az eljárás illetékességből történő áttételének nincs helye.”
118. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 61/A. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5b) Ha a reintegrációs őrizetet elrendelő végzés ellen az ügyészség fellebbezést nyújt be, ennek a reintegrációs őrizet megkezdésére halasztó hatálya van. Az ügyészség a fellebbezésről – a fellebbezés benyújtásával egy időben – értesíti a bv. intézetet.”
119. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 61/C. §-a a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:
„(1d) A határozatban a büntetés-végrehajtási bíró megállapítja a reintegrációs őrizet megszűnésének napját, valamint – kivéve, ha az elítélt ismeretlen helyre távozott vagy a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételére került sor – felhívja az elítéltet, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére a megjelölt napon és időpontban a bv. intézetben jelenjen meg.”
120. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény a következő alcímmel egészül ki:
„A kiutasítás végrehajthatósága megszűnésének megállapítása
67/A. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró az ügyészség indítványára a 301. § (7) bekezdésében meghatározott ok fennállása esetén az iratok alapján megállapítja a határozatlan tartamú kiutasítás végrehajthatósága megszűnését. Az eljárásnak az elítélt vagy a védő kérelmére is helye van.
(2) Ha az elítélt szabadlábon van, az eljárást az elítélt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye, ha az elítéltnek nincs Magyarországon ismert lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye, az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.
(3) A bűnügyi költséget az állam viseli.”
121. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 68. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) Ha a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő javaslatot tesz a büntetés-végrehajtási bírónak külön magatartási szabályok előírására, az elítélt meghallgatása nem mellőzhető.”
122. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 76. § (2) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés kiterjed]
„m) az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott jogai gyakorlásához és kötelezettségei teljesítéséhez szükséges további személyes adatokra, különösen az egészségügyi állapotára, esetleges káros szenvedélyeire vonatkozó vagy a bűnügyi személyes adataira, valamint külföldi állampolgárságú elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott esetén az idegenrendészeti kiutasítására vonatkozó adataira,”
123. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 84. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) A (3) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni a szabadlábon lévő elítélt feltételes szabadságának megszüntetése és nemleges kegyelmi döntés esetén, valamint a rendkívüli jogorvoslat lefolytatását követően, ha ennek eredményeként a szabadságvesztés vagy annak hátralévő részének végrehajtása iránt kell intézkedni. A BVOP az elítéltet a szabadságvesztés végrehajtásának – a feltételes szabadság megszüntetéséről szóló jogerős határozat, illetve a kegyelmi döntésről szóló és a rendkívüli jogorvoslat tárgyában hozott határozat beérkezésétől számított tizenöt napon belül – a felhívás kézbesítésétől számított harminc – feltételes szabadság megszüntetése esetén tizenöt – napon belül történő megkezdésére vagy folytatására hívja fel.”
124. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 96. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A BFB elítéltekkel kapcsolatos feladatai:
a) az elítélt befogadást követő elhelyezése,
b) a rezsimbe sorolás és a besorolás megváltoztatása,
c) a rezsimbe helyezés felülvizsgálata,
d) a reintegrációs programba történő bevonás, ilyen programba történő helyezés vagy annak megszüntetése, a programon való részvétel eredményességének értékelése,
e) a biztonsági kockázati besorolás, a besorolás jogszabályban meghatározott időszakonkénti felülvizsgálata és a besorolás megváltoztatása,
f) a nem dolgozó és újonnan befogadott elítélt munkába állítása, a munkahely és a munkakör kijelölése,
g) a dolgozó elítélt más munkahelyre történő áthelyezése, munkahelyről történő leváltása,
h) a bv. szerv orvosának javaslata alapján döntés a munkaterápiás foglalkoztatásról, annak munkaidejéről és munkarendjéről,
i) az oktatásra, a szakképzésre és a felnőttképzésre jelentkezők beiskolázása,
j) átmeneti részlegre helyezésre javaslattétel,
k) sajátos kezelési igényű elítéltek részlegén történő elhelyezés vagy annak megszüntetése,
l) a társadalmi kötődés programba történő bevonás vagy annak megszüntetése,
m) reintegrációs őrizet elrendelésére javaslattétel,
n) jogszabályban meghatározott egyéb feladat.
(2) A BFB az (1) bekezdés b), d), f)–h), j)–k) és m) pontjában meghatározott feladatkörének ellátása során az elítéltet meghallgatja, egyéb esetben meghallgatást tarthat.”
125. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény „Sajátos kezelési igényű elítéltek számára kialakított részlegek” alcíme a következő 109/B. és 109/C. §-sal egészül ki:
„109/B. § (1) A fogvatartási körülményekhez való sikeres alkalmazkodás és a társadalomba való visszailleszkedés elősegítése érdekében az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegére helyezhető – az elkülönítési szabályok megtartásával – az az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, akinél a társadalmi kötődés programba helyezés feltételi nem állnak fenn, azonban egyéni kockázatelemzése alapján különleges kezelése és elhelyezése indokolt, és
a) akit gondatlan bűncselekmény miatt ítéltek el,
b) akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt öt évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztésre ítéltek akkor, ha
ba) a büntetést fogház vagy börtön fokozatban rendelték végrehajtani, és
bb) nem olyan, a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában megjelölt személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt ítéltek el, amelynek a büntetési tétele az öt évet meghaladja, vagy
c) akivel szemben az a) vagy b) pont szerint kiszabott szabadságvesztés mellett a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának utólagos elrendelése miatt börtön vagy fogház fokozatú szabadságvesztés vár végrehajtásra vagy ilyen szabadságvesztést tölt, és ezek együttes tartama az öt évet nem haladja meg.
(2) Nem helyezhető az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegére az az elítélt,
a) akivel szemben a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában megjelölt személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt új büntetőeljárás van folyamatban,
b) akit szigorúbb rezsimszabályok alá soroltak, vagy
c) akinek a biztonsági kockázati besorolása magas, kivéve, ha erre azért került sor, mert korábban öngyilkosságot kísérelt meg vagy a saját testi épsége elleni önkárosító cselekményt követett el.
(3) Az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegén elhelyezett elítélt
a) igény szerint segítséget kaphat a családi kapcsolatainak helyreállításához,
b) részére a kapcsolattartás gyakorisága növelhető,
c) életrendjének meghatározottsága csökkenthető és a reintegrációs programokon kívüli szabad idejét belátása szerint használhatja fel,
d) a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel rendszeresen tarthat kapcsolatot a 185. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott időtartamot megelőzően is.
(4) Az elítélt első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegre helyezését meg kell szüntetni, ha
a) olyan új tény vagy körülmény merül fel, amely miatt a behelyezés feltételeinek az elítélt a továbbiakban nem felel meg,
b) az elítélt súlyos vagy ismételt fegyelemsértést, illetve újabb bűncselekményt követ el,
c) az elítélt az intézetelhagyással kapcsolatos magatartási szabályokat megszegi, vagy visszatérési kötelezettségének önhibájából nem az előírtaknak megfelelően tesz eleget,
d) az elítélt a reintegrációs program kapcsán együttműködési kötelezettségét nem teljesíti, vagy
e) az elítéltet enyhébb végrehajtási szabályok hatálya alá vagy más speciális részlegre helyezik.
(5) A (4) bekezdés a)–d) pontja alapján történő kihelyezés esetén az elítélt az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegére ismételten nem helyezhető.
109/C. § (1) Időskorúak részlegére helyezhető az az elítélt, aki betöltötte a hatvanadik életévét és nyilatkozattal vállalja a részleg működésére vonatkozó szabályok betartását.
(2) Az időskorúak részlegére helyezett elítélt részére
a) különös gondoskodást kell nyújtani egészségi, ideértve mentális állapotának megőrzése érdekében,
b) állapotának megfelelő szabadidős vagy sporttevékenységet kell biztosítani,
c) munkaterápiás foglalkoztatás szervezhető,
d) a kapcsolattartás gyakorisága növelhető,
e) a szabad levegőn tartózkodás hosszabb időtartamban is engedélyezhető.
(3) Az elítéltnek az időskorúak részlegén történő elhelyezését meg kell szüntetni, ha
a) magatartása veszélyezteti a részleg működtetését,
b) az elítélt súlyos fegyelemsértést, illetve újabb bűncselekményt követ el, vagy
c) az együttműködési kötelezettségét nem teljesíti.”
126. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 116. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Fontos okból – így különösen az elítélt személyi vagy családi körülményei, egészségi állapota miatt – a szabadságvesztés végrehajtása hivatalból vagy kérelemre félbeszakítható, erről
a) egy naptári évben kilencven napig terjedő időtartamra a parancsnok,
b) az a) pontban szabályozottnál hosszabb időre, de legfeljebb egyévi időtartamra az országos parancsnok
dönt.”
127. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 150/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„150/A. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagja az intézkedésével, illetve az általa ellátott szolgálati feladattal összefüggésben, személy vagy tárgy azonosítására, a tett intézkedés jogszerűségének vizsgálata céljából, valamint az érintett jogainak gyakorlása érdekében az intézkedéssel érintett elítéltről, környezetéről, valamint az intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról testkamerával kép- és hangfelvételt készíthet. A testkamera elektronikus megfigyelési eszköz.
(2) A testkamera a következő intézkedések foganatosítása, illetve szolgálati feladat ellátása során alkalmazható:
a) rendkívüli esemény felszámolása esetén,
b) zárkaajtó nyitásakor,
c) fegyelmi és biztonsági elkülönítés esetén a zárkára helyezéskor,
d) ha előreláthatóan kényszerítő eszköz alkalmazására kerülhet sor a bv. intézeten belül vagy azon kívül,
e) biztonsági vizsgálat végrehajtásakor,
f) tíz főt meghaladó fogvatartotti csoport tevékenységének felügyelete során, ha a felügyeletet a személyi állomány egy tagja hajtja végre,
g) bv. intézeten belüli járőrtevékenység során,
h) csomagosztáskor gyanús csomag előzetes észlelése esetén,
i) napirendben meghatározott vagy soron kívül elrendelt létszámellenőrzés végrehajtásakor,
j) napirend szerinti ébresztő végrehajtásának ellenőrzésekor,
k) fogvatartott előállítása, szállítása során, vagy
l) fogvatartott bv. intézeten belül vagy azon kívül történő kísérése során.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben kötelező a testkamerát alkalmazni, ha a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagját azzal felszerelték, továbbá azt a (2) bekezdés szerinti intézkedés, illetve szolgálati feladat ellátásának ideje alatt folyamatosan kell működtetni.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint rögzített kép- és hangfelvétel tekintetében a 150. § (5)–(10) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell azzal, hogy a 150. § (6) bekezdése alkalmazásában a kérelem benyújtására nyitva álló határidő, illetve a 150. § (8) bekezdése alkalmazásában a törlés kötelezettségének határideje tíz nap.”
128. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény a következő 150/B. §-sal egészül ki:
„150/B. § Az elítélt ellenőrzése a saját vagy mások életét, testi épségét sértő vagy veszélyeztető cselekmény megelőzése érdekében, az ilyen cselekmény lehetséges bekövetkezése miatt szükséges ideig – az emberi méltóság tiszteletben tartása mellett – a külön légterű illemhely, illetve fürdőhelyiség falán vagy ajtaján kialakított ellenőrző nyíláson át közvetlen személyes betekintés útján is végrehajtható.”
129. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 155. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Rendkívüli esemény idején vagy más elháríthatatlan ok miatt – legfeljebb három napig – az elítéltek kizárólag hideg élelemmel is elláthatók, átszállítás, illetve előállítás esetén – ha az a bv. intézet székhelyének közigazgatási határán kívülre történik, vagy előreláthatóan a napirend szerinti meleg ebéd az átszállítás, illetve előállítás tartama miatt nem biztosítható – az elítélt részére csomagolt hideg élelmet kell adni. E bekezdés alkalmazásában az előállítás alatt a jelenlét telekommunikációs eszköz útján történő biztosítását is érteni kell.”
130. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 165. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jutalmak:
a) dicséret,
b) kondicionáló terem használatának díjmentes biztosítása,
c) többletszolgáltatás térítési díjának megfizetése alóli mentesítés egy hónap időtartamra,
d) telefonbeszélgetés térítésmentes biztosítása harminc perc időtartamban,
e) telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás soron kívül,
f) csomag vásárlása vagy fogadása soron kívül,
g) látogatófogadás soron kívül, a látogatási idő meghosszabbítása,
h) a személyes szükségletekre fordítható összeg növelése,
i) pénzjutalom,
j) tárgyjutalom,
k) a végrehajtott fenyítés nyilvántartásból törlése,
l) látogató bv. intézeten kívüli fogadása soron kívül,
m) jutalom kimaradás,
n) jutalom eltávozás.”
131. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 166. és 167. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„166. § (1) A 165. § (2) bekezdés l)–n) pontja nem engedélyezhető, ha az elítélt
a) ellen szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt újabb büntetőeljárás van folyamatban, és az a bíróság, illetve ügyészség, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van, a büntetőeljárás eredményének veszélyeztetése okán nem járult hozzá ahhoz, hogy az elítélt a bv. intézetet őrzés nélkül elhagyhassa,
b) a magatartási szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegte.
(2) A látogató bv. intézeten kívüli fogadása, a jutalom kimaradás és a jutalom eltávozás időtartama a szabadságvesztésbe beszámít. A jutalom kimaradásra és a jutalom eltávozásra egyebekben a kimaradás és az eltávozás szabályait kell alkalmazni.
167. § (1) A fegyelmi fenyítés annak végrehajthatóvá válásától számított hat hónapig jutalomból nem törölhető.
(2) Egyszerre több fenyítés nem törölhető el.
(3) A fenyítések törlése a 168. § (1) bekezdése szerinti sorrendben történik.
(4) Az (1)–(3) bekezdés alkalmazása mellőzhető az élet vagy jelentős anyagi érték megmentése vagy súlyos veszély elhárítása miatti jutalmazás esetén.
(5) A szabadságvesztés tartama egyharmad részének – figyelembe véve a Btk. 92–92/B. § alapján beszámítani rendelt letartóztatásban töltött időt – a letöltése után törölhető jutalomból
a) a más elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott sérelmére elkövetett könnyebb sérülést okozó, magánindítványra üldözendő bűncselekményt megvalósító fegyelmi cselekmény,
b) a pszichoaktív szer tartása, birtoklása, használata
miatt kiszabott fegyelmi fenyítés.
(6) Nem törölhető jutalomból a végrehajtás alatt elkövetett bűncselekményt megvalósító, erőszakos vagy súlyos sérülést okozó fegyelmi cselekmény.”
132. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény „A fenyítések és a fegyelmi eljárás” alcíme a következő 171/A. §-sal egészül ki:
„171/A. § (1) A szabadságvesztés végrehajtásának befejezésével vagy végrehajthatósága megszűnésével a fegyelmi fenyítésre vonatkozó adat kizárólag az elítélttel szemben végrehajtandó újabb szabadságvesztés, elzárás vagy letartóztatás végrehajtása során a kockázatértékelés és a biztonsági besorolás elvégzésekor használható fel.
(2) Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a fegyelmi fenyítést a végrehajthatóvá válástól számított huszonöt év elteltével törölni kell.”
133. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 173. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elítélt kapcsolattartási formái:)
„b) telefonbeszélgetés a bv. intézet által biztosított telefonnal és telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás,”
134. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 174. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az elítéltnek a hatóságokkal, törvényben kihirdetett nemzetközi egyezményben elismerten erre hatáskörrel rendelkező nemzetközi jogvédő szervezetekkel, az alapvető jogok biztosával, valamint a nemzeti megelőző mechanizmus szervezetével vagy munkatársával és a védővel való levelezése tartalmilag nem ellenőrizhető. Ha alapos indok merül fel arra, hogy az elítélt részére érkező vagy az általa küldött levelek nem a borítékban megjelölt hatóságtól, nemzetközi szervezettől vagy a védőtől származnak, vagy nem a címzetteknek szólnak, továbbá ha a biztonsági ellenőrzés eredményeként alaposan feltehető, hogy a zárt borítékban érkezett vagy zárt borítékban továbbítandó levélben tiltott tárgy vagy anyag került elhelyezésre, a levelet az elítélt jelenlétében – jegyzőkönyv egyidejű felvétele mellett – kell felbontani. Az ellenőrzés kizárólag a feladó azonosítására, illetve a tiltott tárgy vagy anyag jelenlétének ellenőrzésére korlátozódhat. E rendelkezés alkalmazásában az elítélt részére érkező levelek esetén nem tekinthető tiltott tárgynak az elektronikus adathordozón továbbított irat.”
135. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 181. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Pályázati forrás felhasználása esetén, ha a pályázati felhívás a fentiektől eltérő juttatást tartalmaz, a pályázati felhívásban meghatározott juttatás állapítható meg a fogvatartott részére.”
136. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény „A reintegrációs őrizet” alcíme a következő 187/F. és 187/G. §-sal egészül ki:
„187/F. § (1) A reintegrációs őrizet hatálya alatt álló elítélt – a bv. intézet útján – kérelmet nyújthat be a büntetés-végrehajtási bíróhoz a reintegrációs őrizet megszüntetése érdekében.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtása esetén a bv. intézet vezetője a reintegrációs őrizet megszüntetésére haladéktalanul előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak, mellékelve az elítélt kérelmét és a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő összefoglaló jelentését.
(3) Ha a reintegrációs őrizet hatálya alatt álló elítélt a határozatban megjelölt napon a bv. intézetben nem jelenik meg, akkor a bv. intézet vezetője haladéktalanul intézkedik az elítélt elővezetése iránt.
(4) Ha az elítélt életében olyan előre nem várt esemény következik be, amely miatt a reintegrációs őrizet megszüntetése halaszthatatlanná vált, és azt az elítélt kérelmezi, az elítélt a bv. intézetbe ideiglenesen befogadható. A bv. intézet vezetője az előterjesztés megtételével egyidejűleg haladéktalanul kezdeményezi az ügyészségnél a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét.
187/G. § Ha a reintegrációs őrizetben lévő elítélttel szemben elzárás, közérdekű munka vagy pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés vagy szabálysértési elzárás vár végrehajtásra, ezek foganatba vétele érdekében az elítéltnek a reintegrációs őrizet utolsó napját a büntetés-végrehajtási intézetben kell letöltenie. Az elítéltet a bv. intézet a szabadságvesztés foganatba vételére vonatkozó szabályok szerint hívja fel a letöltésre.”
137. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 270. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a munkaterápiás foglalkoztatáson részt vevő elítéltet a munkáltató a működési körében felmerült okból nem tudja munkával foglalkoztatni – ide nem értve a büntetés-végrehajtási okokat –, a kiesett munkaidőre a térítési díj ötven százaléka jár.”
138. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 273. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elzárás a bíróság jogerős ügydöntő határozata alapján hajtható végre. A büntetés-végrehajtási bíró az elzárás végrehajthatóságának megállapítását követően az értesítőlap másolatát megküldi a BVOP-nak. Az elzárásra ítéltet a BVOP hívja fel az értesítőlap másolatának beérkezését követő tizenöt napon belül az elzárás végrehajtásának három hónapon belüli megkezdésére. A felhívást olyan időpontban kell kiadni, hogy azt az elzárásra ítélt a jelentkezési kötelezettség napja előtt legalább tizenöt nappal megkapja.”
139. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 278. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elzárás vagy annak hátralevő része nem hajtható végre, ha az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően az elzárásra ítélt)
„c) folyamatosan öt évet vagy azt meghaladó időt töltött szabadságvesztésben vagy letartóztatásban, illetve kényszergyógykezelésben vagy előzetes kényszergyógykezelésben, vagy két évet vagy azt meghaladó időt töltött javítóintézetben,”
140. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 289. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közérdekű munka vagy annak hátralévő része nem hajtható végre, ha az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése után az elítélt)
„d) folyamatosan öt évet vagy azt meghaladó időt töltött szabadságvesztésben vagy letartóztatásban, illetve kényszergyógykezelésben vagy előzetes kényszergyógykezelésben, vagy két évet vagy azt meghaladó időt töltött javítóintézetben.”
141. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 293/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzbüntetés vagy annak hátralévő része nem hajtható végre, ha az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése után az elítélt folyamatosan öt évet vagy azt meghaladó időt töltött szabadságvesztésben vagy letartóztatásban, illetve kényszergyógykezelésben vagy előzetes kényszergyógykezelésben, vagy két évet vagy azt meghaladó időt töltött javítóintézetben.”
142. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 301. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) alapján kiszabott határozatlan tartamú kiutasítás mellékbüntetés végrehajthatósága tíz év elteltével megszűnik, amely időpontot,
a) attól a naptól kell számítani, amikor az idegenrendészeti jogszabályokban meghatározottak szerint a kiutasítás végrehajtása megtörtént, vagy
b) ha a végrehajtásra nem került sor, a kiutasítást kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napjától kell számítani azzal, hogy ezen időtartamba nem számít bele az az idő, amíg az elítélt szabadságvesztést töltött.”
143. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 313. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a pártfogó felügyelet eredményes végrehajtása – különösen a bűnismétlési és visszaesési kockázatok csökkentése – érdekében külön magatartási szabály előírása vagy annak módosítása indokolt, vagy annak alkalmazása már szükségtelen, a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő az ellenőrzési tapasztalatai, a rendőrség kezdeményezése vagy a pártfogolt kérelme alapján a külön magatartási szabály előírására, megváltoztatására vagy mellőzésére a büntetés-végrehajtási bírónak javaslatot tesz.”
144. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 387. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A végrehajtásért felelős szerv a letartóztatottat
a) az ügyészi rendelvény és a letartóztatást elrendelő bírói végzés, vagy
b) a bíróság végzése szerint kiállított értesítőlap
alapján fogadja be.”
145. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 388. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a (3) bekezdés alkalmazásának nincs helye, de a letartóztatott korlátozott beszámítási képességét állapították meg, illetve az IMEI-ben végzett vizsgálat alapján személyiségzavarának jellege vagy annak súlyossága miatt ez indokolt, a bíróság a letartóztatott gyógyító-terápiás részlegen való elhelyezéséről rendelkezhet. A bíróság haladéktalanul megszünteti a gyógyító-terápiás részlegre helyezést, ha az az IMEI szakorvosának véleménye vagy igazságügyi pszichiátriai szakértői vizsgálat alapján már nem indokolt.
(3b) A bíróság a (3) és (3a) bekezdésben meghatározott kérdésekben egy határozattal is meghozhatja a döntést.”
146. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény
a) 33. § (2) bekezdésében az „a) vagy b) pontja” szövegrész helyébe az „a)–c) pontja” szöveg,
b) 61/C. § (1a) bekezdésében az „a) és b) pontja esetében” szövegrész helyébe az „a) és b) pontja és a 187/F. § (3) bekezdése esetében” szöveg,
c) 69/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „204.” szövegrész helyébe a „204–204/A.” szöveg,
d) 99. § (4) bekezdésében a „vallási részlegen, valamint” szövegrész helyébe a „vallási részlegen, az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegén, az időskorúak részlegén, valamint” szöveg,
e) 187/C. § (1) bekezdés f) pontjában a „bíróság a” szövegrész helyébe a „bíróság vagy az idegenrendészeti hatóság a” szöveg,
f) 290. § (2) bekezdésében az „ügyésznek” szövegrész helyébe az „ügyészségnek” szöveg,
g) 293/A. § (2) bekezdésében a „szabadságvesztésnek a” szövegrész helyébe a „szabadságvesztésnek, illetve a javítóintézeti nevelésnek a” szöveg,
h) 309. § (4) bekezdésében az „a egyházi” szövegrész helyébe az „az egyházi” szöveg,
i) 388. § (4) bekezdésében a „(2)–(3) esetén” szövegrész helyébe a „(2)–(3a) bekezdés esetén” szöveg,
j) 436. § (1) bekezdésében az „A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény)” szövegrész helyébe az „Az 1978. évi IV. törvény” szöveg
lép.
147. § Hatályát veszti a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 11. § (9) bekezdésében a „fiatalkorú” szövegrészek.
148. § (1) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 13. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az igazságügyi szakértőt törölni kell a névjegyzékből, ha)
„c) a 69. § (1a) bekezdés szerinti mulasztását a kamarai tagság felfüggesztése időtartamának lejártáig nem pótolja,”
(2) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 69. § (1a) bekezdés b)–d) pontja, valamint a (6a) bekezdés szerint elmulasztott adatszolgáltatás teljesítéséről, vagy az adatszolgáltatás ismételt elmulasztásáról a Kamara haladéktalanul tájékoztatja a névjegyzéket vezető hatóságot.”
149. § (1) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 54. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A hatósági ellenőrzés során a névjegyzéket vezető hatóság ellenőrzi, hogy a szakértő a kirendelésnek eleget tesz-e. A hatósági ellenőrzés folyamán a névjegyzéket vezető hatóság)
„b) az 55. § (1) bekezdésében meghatározott valamely ok észlelése esetén, az 55. § (3) bekezdésében foglaltak alapján jár el,
c) a 69. § (1a) bekezdésben felsorolt okok fennállása esetén az igazságügyi szakértő kamarai tagságának felfüggesztését kezdeményezi a Kamaránál, vagy”
(2) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 54. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A hatósági ellenőrzés során a névjegyzéket vezető hatóság ellenőrzi, hogy a szakértő a kirendelésnek eleget tesz-e. A hatósági ellenőrzés folyamán a névjegyzéket vezető hatóság)
„d) fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezheti a Kamara fegyelmi bizottságánál.”
150. § (1) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 69. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az igazságügyi szakértőt 6 hónapra el kell tiltani a tevékenység végzésétől és egyúttal az eltiltás idejére kamarai tagságát fel kell függeszteni, ha az igazságügyi szakértő
a) a névjegyzékben szereplő adatok változását, a Kormány rendeletében meghatározott módon, felhívásra, a jogkövetkezményekre történő írásbeli figyelmeztetés után nem jelenti be,
b) azon statisztikai adatokat, amelyeket e törvény alapján a Kamara részére szolgáltatni köteles, a naptári év tekintetében határidőben nem szolgáltatja, és annak felhívásra, a jogkövetkezményekre történő írásbeli figyelmeztetés után sem tesz eleget,
c) a naptári év első három negyedévében esedékes statisztikai adatszolgáltatást két éven belül három alkalommal elmulasztja, és annak felhívásra, a jogkövetkezményekre történő írásbeli figyelmeztetés után sem tesz eleget,
d) által szolgáltatott statisztikai adatok eltérnek a 2. melléklet szerint vezetett szakértői nyilvántartásában szereplő adatoktól, és azokat felhívásra, a jogkövetkezményekre történő írásbeli figyelmeztetés után sem helyesbíti,
e) az e törvény alapján fennálló képzési kötelezettségének határidőben nem tett eleget, és annak felhívásra, a jogkövetkezményekre történő írásbeli figyelmeztetés után sem tesz eleget.”
(2) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 69. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az (1) és (1a) bekezdésben foglalt esetekben a Kamara 15 napon belül határoz.”
(3) Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 69. §-a a következő (6a) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az igazságügyi szakértő az (1a) bekezdés szerint elmulasztott kötelezettséget a felfüggesztés időtartama alatt is teljesítheti. A felfüggesztés ideje alatti teljesítés nem érinti a felfüggesztés időtartamát.
(7) Az (1a) bekezdés szerinti felfüggesztési okok fennállását a névjegyzéket vezető hatóság az 54. § szerinti eljárásban állapítja meg.”
151. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 63. § (1) bekezdés e) pontjában az „(1)” szövegrész helyébe az „(1) és (1a)” szöveg lép.
152. § Hatályát veszti az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény
a) 13. § (1) bekezdés f)–h) pontja,
b) 13. § (2) bekezdés c) pontjában a „, f)–h)” szövegrész,
c) 13. § (6) bekezdésében a „, f)–h)” szövegrész.
153. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Másodfokon ítélkezik:
a) a törvényszékhez tartozó ügyekben a közigazgatási kollégiummal rendelkező ítélőtábla (a továbbiakban: ítélőtábla),
b) az ítélőtáblához tartozó ügyekben a Kúria.”
154. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 8. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A másodfokon eljáró bírósági tanács három hivatásos bíróból áll.
(6) A Kúria öt hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. Ha az ügy jellege ezt indokolja, az öt hivatásos bíróból álló tanács legfeljebb két tagja olyan hivatásos bíró lehet, aki közigazgatási ügyben eljáró bírónak nincs kijelölve. A tanács elnöke kivételesen az ügy elbírálását három hivatásos bíróból álló tanács elé utalhatja.”
155. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kizárás kérdésében az ítélőtábla dönt, ha a törvényszéknek nincs olyan bírája vagy tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik, vagy ha a kizárási ok az egész bíróságra kiterjed.”
156. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az ítélőtábla jár el elsőfokon
a) az eljáró közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárásban, valamint
b) a törvény által hatáskörébe utalt ügyben.
(3) A Kúria első és végső fokon jár el
a) az alkotmányjogi panasz orvoslása eljárási eszközének megállapítására irányuló eljárásban,
b) a helyi önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásban,
c) a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásban,
d) a feloszlatás kivételével a gyülekezési joggal kapcsolatos eljárásban, valamint
e) a törvény által hatáskörébe utalt ügyben.”
157. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 13. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az ítélőtábla hatáskörébe tartozó ügyekben a Fővárosi Ítélőtábla kizárólagosan illetékes.”
158. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot
a) illetékességi összeütközés esetén, valamint akkor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el, az ítélőtábla,
b) hatásköri összeütközés esetén a Kúria
jelöli ki és utasítja az eljárás lefolytatására.”
159. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ügyvédjelölt és ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó a jogi képviseletre kötelezett fél nevében kizárólag az iratok megtekintése, azokról másolat kérése vagy készítése érdekében járhat el.”
160. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az eljárás szabálytalansága ellen vagy az eljárás elhúzódása miatt benyújtott kifogás elbírálására a polgári perrendtartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a törvényszék mulasztásával szemben benyújtott kifogást az ítélőtábla,
b) az ítélőtábla mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria,
c) a Kúria mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria erre kijelölt másik tanácsa
bírálja el.”
161. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 115. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogerős ítélet, valamint a keresetlevelet visszautasító és az eljárást megszüntető jogerős végzés ellen jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.”
162. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 116. §-a a következő b) ponttal egészül ki:
(Nincs helye felülvizsgálatnak)
„b) ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot helybenhagyta,”
163. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 157. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) E törvénynek az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIV. törvénnyel módosított rendelkezéseit a 2022. március 1-jén vagy azt követően előterjesztett fellebbezés vagy felülvizsgálati kérelem, illetve az eljáró közigazgatási szerv kijelölésére irányuló kérelem alapján indult eljárásokban, valamint a 2022. március 1-jén vagy azt követően előterjesztett kizárási indítványra, az eljáró bíróság kijelölése iránt kérelemre, továbbá az eljárás szabálytalansága ellen vagy az eljárás elhúzódása miatt benyújtott kifogásra kell alkalmazni.”
164. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény
a) 12. § (1) bekezdésében a „Kúria” szövegrész helyébe a „Kúria vagy az ítélőtábla” szöveg,
b) 14. § (2) bekezdésében az „a Kúriát” szövegrész helyébe az „a másodfokon eljáró bíróságot és a Kúriát” szöveg,
c) 123. § (2) bekezdésében az „elsőfokon eljárt” szövegrész helyébe az „első vagy másodfokon eljárt” szöveg
lép.
165. § Hatályát veszti a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény
a) 107. § (7) és (8) bekezdése,
b) 118. § (2) bekezdésében a „háromtagú” szövegrész.
166. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 24. § (3) bekezdésében az „oktatói és tudományos tevékenységet” szövegrész helyébe az „oktatói, tudományos és művészeti tevékenységet – ideértve az ilyen tevékenységet alaptevékenységként folytató szervezetben betöltött tisztségviselői és vezetői megbízatást is –” szöveg lép.
167. § (1) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Azzal szemben, akinek a felelősségét szabálysértési eljárásban megállapították, azonos tényállás mellett büntetőeljárás – a szabálysértésekről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás, felülvizsgálat vagy perújítási eljárás lefolytatása előtt – nem indítható.”
(2) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 4. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Ha az elkövető több vagy tartós cselekménye egy bűncselekményt valósít meg, vagy több bűncselekménye a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) rendelkezése alapján egy bűncselekményt valósít meg, a (7) bekezdés nem akadálya az olyan cselekmény miatt a büntetőeljárás megindításának és lefolytatásának, amelyet a (7) bekezdésben meghatározott tagállami határozatban szereplő tényállás nem tartalmaz.”
168. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyekben a büntetőeljárást e törvény szerint kell lefolytatni.
(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság eljárási cselekménye kiterjedhet a belföldön levő információs rendszer útján hozzáférhető adatokra, függetlenül az adatok elhelyezkedésétől. Az eljárási cselekmény az információs rendszer olyan részét érintheti, amelyhez a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság jogszabály felhatalmazása alapján az információs rendszer védelmét szolgáló eszköz vagy informatikai megoldás megkerülése vagy kijátszása nélkül hozzáférhet.
(3) A (2) bekezdés alapján végzett eljárási cselekmény nem érinti Magyarország nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeit.”
169. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 21. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az elkövetőre illetékes bíróság illetékessége a bűnpártolóra is kiterjed. A más által elkövetett büntetendő cselekmény elkövetőjére illetékes bíróság illetékessége a Btk. 399. § (3) és (4) bekezdésében és ezek Btk. 399. § (5)–(8) bekezdésében meghatározott minősített eseteiben, illetve a Btk. 400. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetőjére is kiterjed.”
170. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 53. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A magánvádló az a sértett,)
„a) aki könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés, kegyeletsértés, becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése, vagy becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala vagy
b) amely magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés, becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése vagy becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala”
(esetén a vádat képviseli, feltéve, hogy az elkövető magánindítványra büntethető.)
171. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 69. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az 58. § (4) bekezdésében meghatározott szerv az eljárásban egyéb érdekeltként fellép, akkor sértetti képviselő az állam nevében nem járhat el. Az állam sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén a sértetti képviselet ellátására egyébként a polgári jog szabályai az irányadóak.”
172. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 72. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy több törvényes képviselővel rendelkezik, eltérő megegyezésük hiányában, az ügyben elsőként fellépő törvényes képviselő jár el.”
173. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 87. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részvételét igénylő eljárási cselekmény esetén
elrendelheti, hogy)
„bb) az eljárási cselekményt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 61. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatást végző vagy jogszabályban meghatározott más szaktanácsadó közreműködésével hajtja végre. A szaktanácsadó az eljárási cselekmény vezetőjének irányításával végzi tevékenységét, ennek során közvetíti a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyhez intézett kérdéseket és a hatóság egyéb közléseit,”
174. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 89. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha a 82. § c) pontja alapján különleges bánásmódot igénylő sértett a tizennyolcadik életévét nem töltötte be,]
„d) a telekommunikációs eszköz alkalmazása során – ha jogszabály kivételt nem tesz – biztosítani kell, hogy a sértett kizárólag az eljáró bírót, ügyészt vagy nyomozó hatóság tagját láthassa,”
175. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 113. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az idézés és az értesítés egyszerűsített elektronikus úton való kézbesítése esetén a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az idézésen és értesítésen feltünteti azt az elektronikus vagy hangkapcsolatot biztosító elérhetőségét, amelyen az idézett és értesített személy annak hitelességét ellenőrizni tudja.”
176. § (1) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 123. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Telekommunikációs eszköz használata esetén az elkülönített helyszínen kizárólag a következő személyek lehetnek jelen:)
„f) a szakértő, a szaktanácsadó”
(2) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 123. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elkülönített helyszínen legalább egy, az (1) bekezdés c) vagy d) pontjában meghatározott személynek vagy jogszabályban meghatározott más személynek jelen kell lennie.”
177. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény XX. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét
126/A. § (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a telekommunikációs eszköz útján biztosított jelenlét céljából elrendelheti, hogy az eljárási cselekményen történő jelenlétre kötelezett vagy jogosult személy a rendelkezésére álló eszközt használja (a továbbiakban: egyszerűsített telekommunikációs jelenlét). Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén a 120–126. § rendelkezéseit ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén az eljárási cselekmény kitűzött, illetve az ügyészség, nyomozó hatóság által megjelölt helyszíne és az elkülönített helyszín között az összeköttetés közvetlenségét és kölcsönösségét kép- és hangfelvétel továbbítása biztosítja.
(3) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét csak az eljárási cselekményen történő jelenlétre kötelezett vagy jogosult hozzájárulásával rendelhető el.
126/B. § (1) Egyszerűsített telekommunikációs jelenléttel az eljárási cselekmény akkor is lefolytatható, ha az elkülönített helyszínen csak a 123. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy van jelen.
(2) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az elkülönített helyszínen jelen levő személy személyazonosságát a természetes személyazonosító adatainak egyeztetésével és más olyan módon ellenőrzi, amely alapján az érintett személy kiléte megállapítható.
(3) Az eljárási cselekmény nem folytatható, ha
a) az eljárási cselekmény során észszerű kétely mutatkozik az érintett személy
aa) személyazonosságával,
ab) eljárási cselekményen való részvételének önkéntességével, vagy
ac) vallomásának vagy nyilatkozatának befolyásmentességével
kapcsolatban, vagy
b) az elkülönített helyszínen olyan személy van jelen, akinek a jelenléte a törvény alapján kizárt.
(4) Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén az eljárási cselekmény vezetője a (3) bekezdésben meghatározottak ellenőrzése érdekében meghatározhatja, hogy a 123. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy a rendelkezésére álló eszközzel milyen tevékenységet végezzen el. E tevékenységek megtagadása vagy az ellenőrzésre alkalmatlan módon való elvégzése esetén az eljárási cselekmény nem folytatható.”
178. § (1) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 130. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratát)
„d) hirdetményi úton,
e) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság kézbesítője útján, vagy”
(kézbesíti a címzett részére.)
(2) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 130. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratát)
„f) egyszerűsített elektronikus úton”
(kézbesíti a címzett részére.)
179. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény „Kézbesítés postai úton, kézbesítési fikció” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Kézbesítés postai úton, egyszerűsített elektronikus úton, kézbesítési fikció”
180. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 132. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratot papíralapú kapcsolattartás esetén egyszerűsített elektronikus úton a címzett elektronikus levelezési címére vagy más elektronikus elérhetőségére kézbesítheti. A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az egyszerűsített elektronikus úton való kézbesítéskor közli azt az elektronikus vagy hangkapcsolatot biztosító elérhetőségét, amelyen a címzett az ügyirat hitelességét ellenőrizni tudja.
(7) Az egyszerűsített elektronikus úton való kézbesítés szabályszerű, ha az ügyirat címzett részére történő kézbesítéséről a címzett igazolható módon – ideértve a kizárólag hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton történő rögzített szóbeli nyilatkozattételt is – nyilatkozik. Az ügyiratot a nyilatkozattétel napján kézbesítettnek kell tekinteni.
(8) Az egyszerűsített elektronikus úton történő kézbesítés nem minősül elektronikus kapcsolattartásnak.”
181. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 270. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A bíróság a vádemelés után szaktanácsadó közreműködését veszi igénybe, ha az eljárási cselekményt a 87. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontban meghatározott módon rendeli végrehajtani.”
182. § (1) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 298. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A letartóztatás legfeljebb)
„d) négy évig tart, ha a terhelttel szemben tíz évnél súlyosabb,”
(szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás.)
(2) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 298. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A letartóztatás legfeljebb)
„e) öt évig tart, ha a terhelttel szemben életfogytig tartó”
(szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás.)
(3) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 298. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti letartóztatás tartamának felső határa további egy évvel meghosszabbodik, ha
a) a vádemelésre bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény miatt került sor,
b) a vádemelést követően az Európai Unió tagállamán kívüli országot érintő bűnügyi jogsegélykérelem előterjesztése volt szükséges,
c) a vádemelésre terrorcselekmény bűntette miatt került sor,
d) a vádemelésre előre kitervelten, nyereségvágyból, több ember sérelmére elkövetett vagy a Btk. 160. § (7) bekezdés a) pontjára figyelemmel a (2) bekezdés l) pontjában meghatározott emberölés bűntette miatt került sor,
e) a bíróság megállapítja, hogy a letartóztatásban lévő terhelt a vádemelést követően megszökött, szökést kísérelt meg, illetve bizonyítás meghiúsítása érdekében a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyt megfélemlített, jogellenesen befolyásolt vagy tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot, vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmisített, meghamisított vagy elrejtett.
(5) Ha a bíróság a bűnügyi felügyeletet kizárólag az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott letartóztatás tartama felső határának eltelte miatt rendeli el, akkor a bíróság
a) a terhelt számára előírja, hogy meghatározott lakást, egyéb helyiséget vagy ahhoz tartozó bekerített helyet nem hagyhat el engedély nélkül,
b) a bűnügyi felügyelet végrehajtására alkalmas lakóhellyel nem rendelkező terhelt számára előírja, hogy a bűnügyi felügyeletet az állam által biztosított szálláshelyen töltse,
c) nem engedélyezheti, hogy a terhelt a számára kijelölt helyet munkavégzés céljából elhagyja.”
183. § (1) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 327. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a zár alá vételre a Btk. 75. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonelkobzás biztosítása vagy kártérítésre, illetve pénz fizetésére irányuló polgári jogi igény biztosítása érdekében került sor, a határozat rendelkező részében ennek tényét, valamint a zár alá vétellel biztosított összeget is fel kell tüntetni. Ha a vagyon részeinek zár alá vételére több eltérő okból került sor, ezeket az adatokat a zár alá vett vagyon valamennyi része tekintetében fel kell tüntetni a határozatban.”
(2) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 327. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a zár alá vételre a Btk. 75. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonelkobzás biztosítása vagy kártérítésre, illetve pénz fizetésére irányuló polgári jogi igény biztosítása érdekében került sor, de a (6) bekezdésben foglaltakat a zár alá vételről rendelkező határozat nem tartalmazza, a zár alá vétel elrendelésére jogosult
a) ügyészség vagy nyomozó hatóság a 366. § megfelelő alkalmazásával, vagy
b) a bíróság a vádemelés előtt az ügyészség, a terhelt, továbbá ha a sértett zár alá vételt indítványozott, a sértett, valamint a vagyoni érdekelt indítványára, a vádemelés után hivatalból
a (6) bekezdésnek megfelelően határoz a zár alá vételről rendelkező határozat kiegészítéséről.”
184. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 332. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a zár alá vett vagyon felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyona, és a zár alá vételt a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény alapján a felszámolási eljárásban hitelezői igénynek kell tekinteni, akkor e hitelezői igény a felszámoló által történő nyilvántartásba vételével a zár alá vett vagyon helyébe lép, amelyre a zár alá vétel külön határozat nélkül kiterjed, és a zár alá vétel az eredeti vagyon tekintetében megszűnik.
(4) Ha a felszámolási eljárásban az adós gazdálkodó szervezet vagyona felosztásra került, a (3) bekezdésben meghatározott hitelezői igény helyébe az erre eső felosztott vagyon lép, amelyre a zár alá vétel külön határozat nélkül kiterjed, és a zár alá vétel a hitelezői igény tekintetében megszűnik. Ha a vagyon felosztása során a hitelezői igény helyébe nem léphet felosztott vagyon, a zár alá vétel megszűnik.
(5) Ha a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény alapján az adós gazdálkodó szervezettel szemben bejelentett hitelezői követelés zár alá vételére került sor, a vagyon felosztása során zár alá vett hitelezői követelésre eső vagyonra a (4) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”
185. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 358. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Jogszabály elrendelheti az eljárási cselekményről – a 360/A. §-ban meghatározott kivétellel – egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett
a) folyamatos hangfelvétel vagy
b) kép- és hangfelvétel
készítését.
(3) Az ügyészség és a nyomozó hatóság a jogszabályban meghatározott eseteken kívül indítványra vagy hivatalból is elrendelheti az eljárási cselekményről – a 360/A. §-ban meghatározott kivétellel – egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel készítését.
(4) Az eljárási cselekményről folyamatos hangfelvételt vagy kép- és hangfelvételt kell készíteni az adott eljárási cselekménnyel – a 360/A. §-ban meghatározott kivétellel – egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett, ha a gyanúsított, a védő vagy a sértett ezt a költségek egyidejű előlegezésével indítványozza.”
186. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 360. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az eljárási cselekményről a jegyzőkönyvet – a 360/A. §-ban meghatározott kivétellel – egyidejűleg kell elkészíteni.”
187. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény „A jegyzőkönyv elkészítése, kiegészítése, kijavítása” alcíme a következő 360/A. §-sal egészül ki:
„360/A. § (1) Ha az eljárási cselekményről folyamatos kép- és hangfelvétel készül és az eljárási cselekmény lefolytatásának körülményei, különösen a különleges bánásmódot igénylő személy kímélete ezt szükségessé teszi, a jegyzőkönyvet az eljárási cselekményt követően három munkanapon belül kell elkészíteni. Erről az eljárási cselekmény kezdetekor a jelenlévőket tájékoztatni kell.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az e törvény szerinti figyelmeztetéseket a folyamatos kép- és hangfelvételen rögzíteni kell. Ha e törvény valamely körülmény, tény vagy cselekmény megtörténtének a jegyzőkönyvben való rögzítését írja elő, akkor azt a folyamatos kép- és hangfelvételen rögzíteni kell.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a jegyzőkönyvre a 360. § (2)–(11) bekezdésében meghatározottakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) nem kell biztosítani, hogy a jegyzőkönyvet annak hitelesítése előtt a hitelesítésben közreműködő személy megismerhesse,
b) az észrevétlenül nem megváltoztatható módon lezárt jegyzőkönyvet kizárólag az eljárási cselekményt végző ügyész vagy nyomozó hatóság tagja hitelesíti,
c) a hitelesített jegyzőkönyvet annak elkészültét követően – a 360. § (7) bekezdése szerinti tájékoztatással együtt – azonnal kézbesíteni kell annak, aki az eljárási cselekményen jelen volt,
d) a jegyzőkönyv kijavítását vagy kiegészítését a jegyzőkönyv kézbesítését, illetve – ha ez később történt meg – a folyamatos kép- és hangfelvétel megismerését követő nyolc napon belül lehet kérni,
e) ha a jegyzőkönyv kijavítását vagy kiegészítését indítványozzák és az indítványt a folyamatos kép- és hangfelvétel alátámasztja, a jegyzőkönyvet az indítványnak megfelelően ki kell javítani vagy ki kell egészíteni,
f) szó szerinti jegyzőkönyvezés indítványozásának kizárólag az eljárási cselekmény során van helye az e törvényben meghatározottak szerint.
