1. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 1. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya alá tartozik:)
„f) a szénhidrogén-bányászatban használt technológiai létesítmény, a csővezeték, a szénhidrogén- és széndioxid-szállító vezeték, a földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és gáztermékek vezetékeinek és bányaüzem területén az egyéb gáztechnológiák létesítése, használatba vétele, műszaki üzemeltetése, felhagyása, elbontása;”
2. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 3. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1b) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházás esetén a törvény alapján a magyar állam nevében és javára eljáró építtető részére kiadott, a bányafelügyelet engedélyétől eltérő, más hatósági engedély alapján kitermelt és
a) a magyar állam nevében és javára eljáró építtető által a magyar állam tulajdonában lévő ingatlanba beépített vagy
b) célkitermelőhely vagy bánya rekultiválására felhasznált
ásványi nyersanyag a kitermeléssel nem kerül ki a magyar állam tulajdonából.”
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 3. §-a a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:
„(1d) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházás esetén a törvény alapján a magyar állam nevében és javára eljáró – az (1b) bekezdésben meghatározott – építtetővel szerződéses jogviszonyban álló, az ásványi nyersanyag kitermelését végző személy a magyar állam tulajdonában lévő ingatlanba az (1b) bekezdés szerint be nem épített, és rekultiválásra fel nem használt ásványi nyersanyag tulajdonjogát megszerzi.”
3. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az előkutatás csak akkor kezdhető meg, ha a bejelentő a bányafelügyeletnek igazolta, hogy a kutatási tevékenységgel igénybe venni tervezett ingatlan tekintetében ingatlan-igénybevételi jogosultsággal rendelkezik.
(4a) Az ingatlanra vonatkozó igénybevételi jogosultság a következőkkel igazolható:
a) az ingatlan tulajdonosával vagy vagyonkezelőjével megkötött, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, az ingatlan kutatási tevékenység céljából való igénybevételére vonatkozó megállapodás,
b) az ingatlan tulajdonosának vagy vagyonkezelőjének ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, az ingatlan kutatási tevékenység céljából való igénybevételére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozata vagy
c) a jogosultságot megállapító végleges hatósági határozat vagy jogerős bírósági ítélet.”
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdés szerinti igénybevételi jogosultság nem mentesíti az előkutatást végzőt a jogszabályban kötelezően előírt egyéb hatósági engedély megszerzése alól.”
(3) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 4. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (9)–(11) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az előkutatást annak megkezdése előtt legalább 45 nappal a bányafelügyelethez kell bejelenteni.
(8) Előkutatás bejelentése során a bányafelügyelet megkeresi a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy a megkeresés kézhezvételétől számított 35 napon belül igényt jelenthet be az előkutatásra.
(9) A 41. § (7)–(7b) bekezdését az előkutatásra is alkalmazni kell.
(10) Az előkutatást végző köteles a tevékenység befejezését követően az okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint megtéríteni, továbbá a tájrendezési, a környezetvédelmi, a földvédelmi és talajvédelmi kötelezettségeit teljesíteni.
(11) Az előkutatás időtartama legfeljebb 18 hónap lehet. Az előkutatást végző az előkutatás befejezését legkésőbb a kutatás befejezését követő 30 napon belül köteles bejelenteni a bányafelügyelet részére.”
4. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 5. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) A bányafelügyelet kutatási engedélyt nem ad, bányatelket nem állapít meg, és az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet – a bányabezárási és tájrendezési műszaki üzemi terv jóváhagyási kérelem kivételével – elutasítja, ha
a) a kérelmezőnek
aa) koncessziós díj, bányajáradék, felügyeleti díj,
ab) véglegessé vált határozattal megállapított kiesett bányajáradék pótlására megállapított díj, térítési díj, bírság, jogosulatlanul kitermelt ásványinyersanyag-érték, vagy
ac) az aa) és ab) alpontok szerinti fizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelemi kamat
tartozása van, vagy
b) a kérelmező a bányajáradék bevallására vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette.”
5. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog kérelemre, a bányafelügyelet hozzájárulásával átruházható. A hozzájárulás iránti kérelmet – a (4) bekezdés szerinti esetek kivételével – az átvevő nyújtja be.”
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 6. §-a a következő (5)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A hatósági hozzájárulás körében a (3) bekezdésben foglalt követelményeken túl a bányafelügyelet vizsgálja a jogszerző műszaki és pénzügyi alkalmasságát, valamint – amennyiben a jogszerző rendelkezik vagy korábban rendelkezett bányászati tevékenység végzésére jogosító engedéllyel – azt, hogy a korábbi bányafelügyeleti engedélyei alapján tevékenységét milyen hatékonysággal és felelősséggel végezte.
(6) Az építőipari nyers- és alapanyagra vonatkozó hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházása iránti kérelem esetében a bányafelügyelet a bányászati jogra vonatkozó adatokat megküldi a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervnek, amely a megkeresés közlésétől számított 35 napon belül nyilatkozhat arról, hogy
a) a bányászati jog átruházásáról a bányászati jog jogosultjával – az erre vonatkozó megállapodás csatolásával igazoltan – megegyezett, vagy
b) a magyar állam az átvevőt megillető jogokat és őt terhelő kötelezettségeket átvállalja.
(7) A bányafelügyelet a (6) bekezdés szerinti megkeresés megküldésével egyidejűleg a bányászati jog átruházására irányuló eljárást a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv nyilatkozatának megtételéig felfüggeszti.
(8) Ha a magyar állam jognyilatkozatot tesz az átvevőt megillető jogok és őt terhelő kötelezettségek átvállalásáról, azonban az átadó és a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv között 35 napon belül nem jön létre megállapodás arról, hogy az átruházásra vonatkozó szerződés tekintetében a magyar állam lép az átvevő helyébe, a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv jogosult a határidő leteltétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulni az átadó jognyilatkozatának pótlása céljából.
(9) A (6) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben az (5) bekezdésben foglaltakat nem kell vizsgálni.”
6. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Bányajáradékot fizet:)
„b) az 1. § (2) bekezdése szerinti tevékenységre engedéllyel rendelkező, az 1. § (7) bekezdése szerinti engedélyes, valamint a 3. § (1a) bekezdés b) pontja, illetve (1d) bekezdése szerint kitermelésre jogosult, és”
(az általa kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia, illetve föld alatti szénelgázosítással történő kitermelés esetében az általa igénybevett ásványi nyersanyag után.)
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3c) A bányajáradék mértéke a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházás során a magyar állam nevében és javára eljáró építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy tulajdonába került ásványi nyersanyag értéknek az 50%-a.”
7. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bányavállalkozó a bányászati tevékenységet a bányafelügyelet engedélyével kezdheti meg, valamint az abban foglalt feltételek megtartásával végezheti.”
8. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kutatási terület kialakítására és mértékére vonatkozó szabályokat a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg.”
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) A kutatásra engedélyezett időszakon belül a bányavállalkozó a kutatási területet vagy annak egy részét visszaadhatja. A bányafelügyelet a terület-visszaadást akkor fogadhatja el, amennyiben a visszaadásra bejelentett területen a bányakárokat megtérítették, továbbá a tájrendezési, a környezetvédelmi, a földvédelmi és talajvédelmi kötelezettségeket teljesítették. A visszaadott területen a határozat véglegessé válásának napján az adományozott kutatási joga megszűnik vagy a jogosult kutatási engedélye hatályát veszti.”
9. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 23. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Az (1a) bekezdés szerinti feltárás és kitermelés engedélyezésére vonatkozó műszaki üzemi terv hatályát veszti, amennyiben a bányavállalkozó a kutatási zárójelentés benyújtására nyitva álló határidőt elmulasztja, vagy a bányafelügyelet a kutatási zárójelentés elfogadása iránti kérelmet véglegessé vált döntésével elutasította vagy az eljárást megszüntette.”
10. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bányafelügyelet a bányatelek megállapításáról szóló véglegessé vált határozatot megküldi az ingatlanügyi hatóságnak a bányatelek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése végett. Ha a megállapított bányatelek nem az egész ingatlant érinti, a határozathoz a bányafelügyelet mellékeli az ingatlan bányatelekkel érintett részét ábrázoló, közigazgatási határonként egy vagy több ingatlant is tartalmazó, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzot is. Nem kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni a kőolaj, földgáz – ideértve a szén-dioxid gázt is – kitermelésére és a föld alatti gáztárolásra megállapított bányatelket.”
11. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 26/A. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Meghatározott ásványi nyersanyag feltárására és kitermelésére a bányafelügyelet a bányatelket akkor állapítja meg, ha a kérelmező)
„d) teljesíti a bányatelek-dokumentáció tartalmára jogszabályban előírt követelményeket, és ha a megállapítani kért bányatelek nem egész ingatlant érint, mellékeli az ingatlan bányatelekkel érintett részét ábrázoló, közigazgatási határonként egy vagy több ingatlant is tartalmazó, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzot.”
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 26/A. § (6a) és (6b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (6c) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A pályázat meghirdetése előtt a bányafelügyelet megkeresi a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy a megkeresés kézhezvételétől számított 35 napon belül igényt jelenthet be a bányatelek bányászati jogára. A magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv igénybejelentése esetén a bányafelügyelet a bányászati jog új jogosítottjaként a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet jelöli ki.
(6b) Ha az új jogosult kijelölése olyan bányatelek tekintetében történik, amelyen a bányatelek megállapítását követően még kitermelési tevékenységet nem végeztek, az új jogosult a kijelöléstől számított öt éven, építőipari nyers- és alapanyagra megállapított bányatelek esetében két éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni. Az ötéves határidő a (4) bekezdésben foglaltak szerint meghosszabbítható. Az (5) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeket az új jogosult tekintetében is alkalmazni kell.
(6c) Ha az új jogosult kijelölése olyan bányatelek tekintetében történik, amelyen a bányatelek megállapítását követően már megkezdték a kitermelést, akkor az új jogosult a kijelöléstől számított egy éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni. Az egyéves határidő nem hosszabbítható meg. Az egyéves határidőbe a kitermelés megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyek megszerzéséhez szükséges hatósági eljárások időtartama nem számít bele. A magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv igénybejelentése esetén az egyéves határidőbe nem számít bele a 28/B. § (1) bekezdése szerinti nyilvános pályázati eljárás, valamint a 28/B. § (2) bekezdése szerinti zártkörű pályázati eljárás lefolytatásának időtartama, továbbá a 28/B. § (4) bekezdésében meghatározott előzetes egyetértés megadásáig terjedő időtartam.”
12. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 26/B. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az építőipari nyers- és alapanyag esetén, ha a bányavállalkozó kérelmére vagy hivatalból a bányafelügyelet törli a bányatelket, az eljárás során a bányászati joggal kapcsolatban rendelkezésére álló információkról szóló tájékoztató és azt megalapozó, rendelkezésére álló hatósági határozatok megküldésével egyidejűleg megkeresi a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy a megkeresés közlésétől számított 35 napon belül nyilatkozhat arról, hogy igényt tart-e a bányászati jogra. A magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv nyilatkozata alapján a bányafelügyelet – szükség szerint – a bányatelek törlési kérelmet elutasítja, a bányavállalkozó bányászati jogát törli, a hivatalból indított eljárását megszünteti és a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet új bányászati jogosítottnak kijelöli.”
13. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, csökkentését, a nemzetgazdaság nyersanyagellátási szükségleteinek kielégítését, továbbá a 26/A. § (3a) bekezdése szerint megállapított bányateleknél, illetve horizontálisan bővített bányatelekrésznél a településrendezési tervben foglaltaknak való megfelelést.”
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 27. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdésekkel egészül ki:
„(2a) Építőipari nyers- és alapanyagra megállapított, legalább 5 000 000 m3 kitermelhető ásványvagyonnal rendelkező bányatelek esetében a kitermelési műszaki üzemi terv évenkénti ütemezésben tartalmazza a bányavállalkozó által minimálisan kitermelésre kerülő ásványi nyersanyag mennyiséget.
(2b) A (2a) bekezdés alkalmazásában egy bányateleknek minősülnek az egymással határos, azonos ásványi nyersanyagra megállapított olyan bányatelkek,
a) amelyekre vonatkozóan a bányászati jog jogosultja azonos bányavállalkozó,
b) amelyek közül legalább egy esetében a bányászati jog jogosultja a bányavállalkozó, a további bányatelkek tekintetében pedig a bányavállalkozónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozása, vagy
c) amelyek tekintetében a bányászati joggal olyan bányavállalkozók rendelkeznek, amelyekben ugyanazon természetes személy bír többségi befolyással.
(2c) Az építőipari nyers- és alapanyagokra megállapított bányatelekre vonatkozó kitermelési műszaki üzemi tervet – az e törvény végrehajtására a Hatóság elnöke által kiadott rendeletben meghatározottak szerint – rendszeresen felül kell vizsgálni.”
(3) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A műszaki üzemi tervet a bányafelügyelet a (2)–(2b) bekezdésben meghatározott szempontokra és az ingatlan-igénybevételi ütemtervre figyelemmel hagyja jóvá.”
(4) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bányászati tevékenység során feltárt, szakmai-tudományos szempontból jelentős ásványokról, ásványtársulásokról, ősmaradványokról a bányavállalkozó köteles tájékoztatni a bányafelügyeletet, valamint a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet és lehetővé tenni a lelet mentését.”
(5) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 27. §-a a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a világörökségi helyszín által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzése érdekében szükséges, a Hatóság elnöke – a világörökségről szóló törvénnyel összhangban – rendeletben meghatározza a világörökségi területre vonatkozóan az ásványi nyersanyag kitermelésének a feltételeit, valamint ha a kitermelés már megkezdődött, az ezeknek a feltételeknek való megfelelés határidejét.
(8) A bányafelügyelet a világörökségi területen található bányatelek esetében
a) a (7) bekezdés szerinti rendeletnek való megfelelést a kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása vagy módosítása során vizsgálja,
b) az érvényes kitermelési műszaki üzemi tervet hivatalból felülvizsgálja, és amennyiben nem felel meg a (7) bekezdés szerinti rendeletnek, kötelezi a bányavállalkozót a kitermelési műszaki üzemi terv módosítására és a módosítás kidolgozásához szükséges észszerű határidő tűzésével annak bányafelügyelet részére történő benyújtására.
(9) A bányafelügyelet a kitermelést megtiltja, ha
a) a (8) bekezdés szerinti határidőt a bányavállalkozó elmulasztja, vagy
b) a kitermelési műszaki üzemi terv módosítása iránti kérelmet végleges döntésében elutasítja vagy az eljárást megszünteti.”
14. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény „Műszaki üzemi terv” alcíme a következő 27/A. és 27/B. §-sal egészül ki:
„27/A. § (1) A bányafelügyelet az ásványvagyon-gazdálkodással kapcsolatos feladatkörében figyelemmel követi az ásványi nyersanyagok kutatásával, kitermelésével, kereskedelmével és nemzetgazdasági felhasználásával kapcsolatos gazdasági folyamatokat. A bányafelügyelet ennek keretében vizsgálja, hogy fennáll-e a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot.
(2) Ha a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett építőalapanyag-ipari árindex (a továbbiakban: árindex) havi értéke – 12 hónapon belül legalább két alkalommal – az előző év azonos időszakához mérten az építőalapanyag-ipari árak legalább 5%-os növekedését mutatja, a Hatóság elnöke rendeletben piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapotot vezethet be.
(3) A Hatóság elnöke a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot bevezetése során különösen az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a) az árindex növekedésének tényleges mértéke,
b) az árindex növekedésének folyamatossága,
c) a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot bevezetését megelőző 12 hónapos időszak tekintetében az árindex 5%-os mértéket meghaladó növekedéssel érintett hónapok száma.
(4) A (2) bekezdés szerinti rendeletben meg kell határozni a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot időtartamát, amely nem lehet hosszabb egy évnél.
(5) Ha a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot (2) bekezdés szerinti feltétele a rendelkezésre álló adatok alapján
a) nem áll fenn, a Hatóság elnöke a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapotot megállapító rendeletét hatályon kívül helyezi,
b) a (4) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30. napon fennáll, a Hatóság elnöke rendeletével a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot fenntartásának időtartamát – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevétele alapján – legfeljebb további egy évvel meghosszabbíthatja.
27/B. § (1) A Hatóság elnöke az építőipari nyers- és alapanyagra megállapított, legalább 5 000 000 m3 kitermelhető ásványvagyonnal rendelkező bányatelkekre rendeletben meghatározza
a) a kitermelendő ásványi nyersanyag minimális mennyiségére és az ehhez kapcsolódó kitermelési ütemtervre vonatkozó részletes követelményeket,
b) az üzemszerű kitermelés 49. § 49. pontja szerinti mértékétől és időszakától eltérő szabályokat,
c) az üzemszerű kitermelés megkezdésének határidejére, a határidő meghosszabbítására vonatkozó, a 26/A. § (4), (6b), (6c) bekezdésétől eltérő szabályokat,
d) a kitermelés szüneteltetésére, illetve szünetelésére vonatkozó, a 30. § (1) és (7) bekezdésétől eltérő szabályokat
a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot időtartama alatt.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában egy bányateleknek minősülnek az egymással határos, azonos ásványi nyersanyagra megállapított olyan bányatelkek,
a) amelyekre vonatkozóan a bányászati jog jogosultja azonos bányavállalkozó,
b) amelyek közül legalább egy esetében a bányászati jog jogosultja a bányavállalkozó, a további bányatelkek tekintetében pedig a bányavállalkozónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozása, vagy
c) amelyek tekintetében a bányászati joggal olyan bányavállalkozók rendelkeznek, amelyekben ugyanazon természetes személy bír többségi befolyással.
(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben a bányafelügyelet – a Hatóság elnöke által e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint –
a) új kitermelési műszaki üzemi tervet vagy érvényes kitermelési műszaki üzemi terv módosítását abban az esetben hagyja jóvá, ha a bányavállalkozó kitermelési ütemterve megfelel az (1) bekezdés szerinti rendeletben meghatározott követelményeknek,
b) hivatalból felülvizsgálja a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapottal érintett ásványi nyersanyagvagyonnal rendelkező bányatelekre vonatkozó érvényes kitermelési műszaki üzemi tervet, és amennyiben az nem felel meg az (1) bekezdés szerinti rendeletben meghatározottaknak, határidő tűzésével kötelezi a bányavállalkozót a kitermelési műszaki üzemi terv módosítására és bányafelügyelet részére történő benyújtására.
(4) A bányafelügyelet a (3) bekezdés szerinti eljárásban, illetve külön kérelemre új eljárásban az (1) bekezdés szerinti rendeletben meghatározott kitermelendő mennyiségtől és kitermelési ütemtervtől – ide nem értve azt az esetet, ha a bányavállalkozó a kitermelést önhibáján kívüli okból nem tudja teljesíteni – kizárólag az (1) bekezdés szerinti rendeletben meghatározott esetekben és módon térhet el.”
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény „Műszaki üzemi terv” alcíme a következő 27/C. §-sal egészül ki:
„27/C. § (1) Piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot esetén a (2) bekezdés szerinti vállalkozás az e § szerinti kiegészítő bányajáradék fizetésére köteles.
(2) Kiegészítő bányajáradék fizetésére köteles az a vállalkozás, amely
a) a 20. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint bányajáradék fizetésére köteles, és
b) főtevékenységként
ba) építőipari nyers- és alapanyag bányászata, valamint
bb) építési alapanyagként szolgáló termék gyártása
tevékenységi körön belül a Hatóság elnöke által rendeletben meghatározott gazdasági tevékenységet végez, és
c) a Hatóság elnöke által rendeletben megállapított piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapotot megelőző második adóévben az árbevétele – ide nem értve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozást – elérte vagy meghaladta a 3 000 000 000 forintot.
(3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában főtevékenység az a TEÁOR nómenklatúra szerinti gazdasági tevékenység, amelyet a vállalkozás a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot hatálybalépését megelőző második adóév során, bármely időpontban főtevékenységként végzett.
(4) A (2) bekezdés szerinti fizetésre kötelezett az általa kitermelt vagy feldolgozott, építési alapanyagként szolgáló termékeknek a Hatóság elnöke rendeletében – a 27/A. § (3) bekezdésében foglalt szempontokat figyelembe véve – megállapított, általános forgalmi adó nélkül számított viszonyítási egységáron felüli értékesítése esetén a tényleges árbevétel, az értékesített mennyiség és a viszonyítási egységár alapján megállapított árbevétel különbségének 90 százalékát kiegészítő bányajáradékként fizeti meg.
(5) A kiegészítő bányajáradékot forintban, havonta kell teljesíteni, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig. A befizetett kiegészítő bányajáradék költségként számolható el.”
15. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 28/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A pályázatok értékelésére a pályázat kiírója a miniszter által vezetett minisztérium részvételével legalább 3 fős bírálóbizottságot hoz létre. A bírálóbizottság javaslata alapján a nyertes pályázó személyéről a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv dönt. Nyilvános pályázat esetén a pályázat eredményét nyilvánosságra kell hozni, és arról valamennyi pályázót értesíteni kell. Zártkörű pályázat esetén kizárólag a pályázat érvényességének és eredményességének, valamint érvénytelenségének vagy eredménytelenségének tényét kell nyilvánosságra hozni, és arról valamennyi pályázót értesíteni kell.
(4) A hasznosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, valamint az állam nevében történő megszüntetéséhez a bányafelügyelet előzetes egyetértése szükséges. A bányafelügyelet az előzetes egyetértést megtagadja, ha a hasznosítási szerződés megkötése, módosítása vagy megszüntetése az ásványvagyon-gazdálkodás követelményeivel ellentétes vagy a nemzetgazdaság nyersanyagellátási szükségleteinek kielégítését veszélyezteti.”
16. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bányavállalkozó a kitermelésre jóváhagyott műszaki üzemi terv időtartama alatt legfeljebb 12 hónapig állhat le a kitermeléssel. A bányavállalkozó a kitermelést 12 hónapot meghaladóan – az építőipari nyers- és alapanyagra megállapított bányatelkek kivételével – a bányafelügyelet engedélyével, jóváhagyott szüneteltetési műszaki üzemi terv alapján szüneteltetheti.”
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bányafelügyelet – a mélyműveléses ércbánya kivételével – hivatalból elrendeli a bánya bezárását és a tájrendezés elvégzését, ha
a) a kitermelés szüneteltetésének időtartama eléri a 6 évet,
b) építőipari nyers- és alapanyagra megállapított bányatelek esetében a (7) bekezdés szerinti szünetelés időtartama eléri a 48 hónapot,
c) a bányavállalkozó a kiesett bányajáradék pótlására megállapított díjfizetési kötelezettségének felhívás ellenére határidőre nem tesz eleget vagy
d) a bányavállalkozónak a szüneteltetést követő időszakra vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmét – a bányabezárási és tájrendezési műszaki üzemi terv kivételével – a bányafelügyelet véglegessé vált döntésben elutasította vagy az eljárást megszüntette.”
(3) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 30. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha az építőipari nyers- és alapanyagot kitermelő bányavállalkozó 12 hónapot meghaladóan nem végez kitermelést (a továbbiakban: szünetelés), az első félévben az elmaradt bányajáradék pótlására a 20. § alapján, valamint az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben meghatározott fajlagos érték alapján a bányatelek kitermelhető ásványvagyon értéke 0,5‰-ének megfelelő összeget fizet, amely összeg 6 havonta további 0,5‰-kel növekszik.”
17. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bányafelügyelet a tájrendezéshez szükséges feladatokról a műszaki üzemi terv és az (5) bekezdés szerinti használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás tájrendezési tervének jóváhagyási eljárása során dönt.”
18. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 41. § (3c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3c) Ha a bányavállalkozó a kitermelést engedély nélkül szüneteltette, a bányafelügyelet a bányavállalkozót az engedély nélküli szüneteltetés időtartamára a 30. § (3) bekezdése alapján számított díj megfizetésére kötelezi. Ha a bányavállalkozó a 30. § (7) bekezdése szerinti szünetelés időtartamára az elmaradt bányajáradék pótlására vonatkozó díj megfizetését nem teljesítette, a bányafelügyelet a bányavállalkozót a szünetelés időtartamára vonatkozó, elmaradt bányajáradék pótlására vonatkozó díj megfizetésére kötelezi.”
19. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 42. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az építőipari nyers- és alapanyag kitermelésének befejezésekor a bányabezárásra kidolgozott műszaki üzemi terv elbírálása során a bányafelügyelet megkeresi a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy igénybejelentés esetén a megkeresés közlésétől számított 35 napon belül a bányászati jog jogosultjával megkötött, bányászati jog átruházásáról szóló megállapodást küldje meg. A megkereséssel egyidejűleg a bányafelügyelet a bányabezárásra vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyására irányuló eljárást a bányászati jog átruházása tárgyában létrejött megállapodás megküldéséig, de legfeljebb az igénybejelentés megtételére nyitva álló határidő leteltéig felfüggeszti.
(7) Ha az átadó és a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv között a megkeresés közlésétől számított 35 napon belül nem jön létre megállapodás az átruházás feltételeire vonatkozóan, a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv jogosult a határidő leteltétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulni a bányászati jog jogosultja jognyilatkozata pótlása céljából.”
20. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik – figyelemmel a 43. § (3) bekezdésében foglaltakra –:]
„e) szénhidrogén-bányászatban használt technológiai létesítmény, csővezeték, a szénhidrogén- és a széndioxid-szállító vezeték, a földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gáz és gáztermékvezeték és bányaüzem területén az egyéb gáztechnológia építése, használatba vétele, üzemeltetése, elbontása és felhagyása,”
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44. § (1) bekezdése a következő u)–w) ponttal egészül ki:
[A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik – figyelemmel a 43. § (3) bekezdésében foglaltakra –:]
„u) az előkutatás tudomásul vétele,
v) a bányászati és gázipari biztonsági szabályzatok és műszaki követelmények megállapítása, ideértve a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén általános vagy egyedi eltérés, felmentés engedélyezését a biztonsági szabályzatok és műszaki követelmények előírásai alól,
w) a piacfelügyeleti eljárása során a biztonságossági és megfelelőség-tanúsítási követelmények érvényesítése, ennek keretében a bányászati és gázüzemi tevékenységek végzése során alkalmazott vagy a hatósági felügyelete alá tartozó létesítményekbe beépített termékek, gépek, berendezések, a nyomástartó berendezések és rendszerek, szállítható nyomástartó berendezések, az egyéni védőeszközök, a villamossági termékek, a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek ellenőrzése; továbbá azon termékek biztonságosságának elbírálása, melyek használatbavételéhez összeszerelés, helyre szerelés vagy más installációs műveletek elvégzése szükséges, alkalmazhatóságára a forgalmazási műveletek – különösen szállítás, raktározás – hatással lehettek, valamint amelyek esetében nem történt piacra helyezés a használatbavételt megelőzően, ideértve a saját használatra előállított terméket is.”
21. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az elővásárlási jog gyakorlására jogosult, az állam tulajdonosi jogkörében eljáró szerv a szerződés megkötésére irányuló szándékot egyértelműen kifejező és valamennyi lényeges kérdésre kiterjedő ajánlat közlésétől vagy – az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan – tulajdonjog átruházására irányuló szerződés megkötéséről való tudomásszerzéstől számított 35 napon belül nyilatkozhat, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával az állam nevében. A határidő jogvesztő.”
22. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49. §-a a következő 58. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„58. „Bányaüzemi egyéb gáztechnológiák”: tartozékaival és alkotórészeivel együtt azon berendezések összessége, amely a földgázon kívüli egyéb gázt, fluidumot vagy gázterméket állít elő bányaüzem területén.”
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49. §-a a következő 59. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„59. Piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot: az építőipari nyers- és alapanyagok kínálatának és keresletének – az építőipari nyers- és alapanyagok statisztikai adattal alátámasztott árát figyelembe vevő – változása következtében kialakult olyan piaci helyzet, amely a stratégiai felhasználónak minősülő gazdasági ágazatok, illetve a nemzetgazdaság ásványi nyersanyag-ellátásának a biztonságát veszélyezteti.”
23. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50. §-a a következő (28) bekezdéssel egészül ki:
„(28) E törvénynek az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.7) megállapított 3. § (1b) és (1d) bekezdését, 20. § (2) bekezdés b) pontját, 20. § (3c) bekezdését, 26. § (4) bekezdését, 26/A. § (3) bekezdés d) pontját, 28/B. § (3) és (4) bekezdését, 30. § (1), (4) és (7) bekezdését, 36. § (2) bekezdését a 2022. január 1-jén fennálló tényekre, jogviszonyokra és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50. §-a a következő (29)–(31) bekezdéssel egészül ki:
„(29) E törvénynek a Módtv.7 által megállapított 4. § (10) és (11) bekezdését, 6. § (6)–(9) bekezdését, 26/A. § (6a)–(6c) bekezdését, 26/B. § (6) bekezdését, 27. § (6) bekezdését, 42. § (6) és (7) bekezdését és 48. § (4) bekezdését a 2022. február 1-jén fennálló tényekre, jogviszonyokra és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(30) E törvénynek a Módtv.7 által megállapított 27. § (2a) bekezdését a 2022. július 1-jétől benyújtásra kerülő kitermelési műszaki üzemi tervek jóváhagyása során kell alkalmazni azzal, hogy a bányavállalkozó által minimálisan kitermelésre kerülő ásványi nyersanyag mennyiséget éves bontásban a 2023. évtől kell szerepeltetni a kitermelési műszaki üzemi tervben.
(31) A 2022. június 30-ig jóváhagyott végleges kitermelési műszaki üzemi terveket az e törvénynek a Módtv.7 által megállapított 27. § (2a) bekezdésében foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében 2022. augusztus 31-ig felül kell vizsgálni, és be kell nyújtani a bányafelügyelet részére jóváhagyásra azzal, hogy a bányavállalkozó által minimálisan kitermelésre kerülő ásványi nyersanyag mennyiséget éves bontásban a 2023. évtől kell szerepeltetni a kitermelési műszaki üzemi tervben.”
24. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„4. a bányajáradékra, annak és a 27/C. § szerinti kiegészítő bányajáradék befizetésére, továbbá a szabálytalanul végzett bányászati tevékenység miatt kiesett bányajáradék pótlására szolgáló térítésre, illetve díjfizetésre,”
(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdése a következő 36. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke)
„36. a bányaüzem területén az egyéb gáztechnológia építésére, használatba vételére, üzemeltetésére, elbontására és felhagyására”
(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)
(3) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. §-a a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:
„(1d) Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a bányafelügyeleti hatósági feladatokat ellátó személyek részére biztosítandó szolgálati igazolvány és jelvény biztosítására, használatára, az érintett személy azonosításához szükséges adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat,
b) a bányafelügyelet tűzvédelmi hatósági jogkörébe tartozó létesítmények meghatározásának és a tűzvédelmi ellenőrzés részletes szabályait,
c) a bányafelügyelet piacfelügyeleti ellenőrzése alá tartozó termékek piacfelügyeleti ellenőrzésére vonatkozó és az importtermékek ellenőrzésével kapcsolatos részletes szabályokat, továbbá a piacfelügyeleti hatósági jogkörben eljáró bányafelügyelet által – közigazgatási hatósági hatáskörben eljárva – alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokat,
d) az előkutatás és az e törvény hatálya alá tartozó jogosultságok részletes szabályait,
e) a bányászati jog átruházása során a bányafelügyeleti vizsgálat részletes szabályait,
f) a kutatási, feltárási, kitermelési, szüneteltetési, bányabezárási és tájrendezési, föld alatti gáztárolási és meddőhányó-hasznosítási műszaki üzemi terv részletes tartalmi követelményeit, építőipari nyers- és alapanyagokra megállapított bányatelekre vonatkozó kitermelési műszaki üzemi terv rendszeres felülvizsgálatának részletes szabályait,
g) világörökségi területen az ásványi nyersanyag kitermelésének a feltételeit, megkezdett kitermelés esetén az ezeknek a feltételeknek való megfelelés határidejét, valamint ezekhez kapcsolódóan a világörökségi területen bányászati tevékenységre vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásának részletes feltételeit,
h) a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot fennállását,
i) a 27/B. § (1) bekezdése szerinti szabályokat és követelményeket,
j) a bányafelügyelet piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot alapján lefolytatandó eljárásainak részletes szabályait.”
(4) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1d) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)
„k) a 27/C. § szerinti kiegészítő bányajáradékkal érintett termékek piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot időtartama alatt figyelembevételre kerülő viszonyítási egységárát, valamint a kiegészítő bányajáradék fizetési kötelezettséget megalapozó – a 27/C. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységi körökön belüli – gazdasági tevékenységet,”
25. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 51. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„e) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”
26. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
a) 30. § (6) bekezdés b) pontjában a „26/A. § (6b)” szövegrész helyébe a „26/A. § (6c)” szöveg,
b) 36. § (3) és (4) bekezdésében az „az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet” szövegrész helyébe a „az e törvény végrehajtására a Hatóság elnöke által kiadott rendelet” szöveg,
c) 38. § (3) bekezdésében az „üzemeltetője” szövegrész helyébe az „üzemeltetője, továbbá az előkutatás végzésére jogosult” szöveg,
d) 41. § (7b) bekezdésében a „26/A. § (6) és (7)” szövegrész helyébe a „26/A. § (6)–(7)” szöveg,
e) 42/O. § a) pontjában a „végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott” szövegrész helyébe a „végrehajtására a Hatóság elnöke által kiadott rendeletben meghatározott” szöveg,
f) 44. § (4) bekezdésében az „a Kormány rendeletében meghatározott” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtására a Hatóság elnöke által kiadott rendeletben meghatározott” szöveg
lép.
27. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 115. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban a környezetvédelmi engedély az integrált építési és környezetvédelmi engedély részeként kerül kiadásra.”
28. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (4) bekezdésében az „utak, valamint” szövegrész helyébe az „utak, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben szereplő, új közcélú átviteli hálózati távvezeték, valamint” szöveg lép.
29. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Közcélú hálózat építése céljából a közterület (6) bekezdés szerinti felbontása a november 15. és március 15. közötti időszakban is engedélyezhető, amennyiben a közművezeték üzemeltetője vállalja, hogy olyan műszaki-technológiai megoldás szerint jár el, amellyel az érintett közterület végleges helyreállítása a közúti közlekedés biztonságát nem veszélyeztetve, az időjárási körülményekhez igazodva szakszerűen, a vonatkozó útügyi műszaki előírásokban foglaltaknak megfelelve elvégezhető, és a közművezeték üzemeltetője az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről szóló miniszteri rendelet szerinti alkalmassági időtartamra jótállást vállal az elvégzett munkákra.”
30. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 4. § (2) bekezdésében a „megszegése esetén” szövegrész helyébe a „megszegése esetén, valamint engedélyköteles tevékenység engedély nélkül történő végzése esetében” szöveg lép.
31. § Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 17. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(E törvény – a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt –)
„j) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról szóló, 2021. június 30-i (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
32. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. §-a a következő 61a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„61a. Teljes mértékben integrált villamosenergia-tároló: az átviteli vagy az elosztóhálózatba integrált villamosenergia-tároló, amely használatának célja az átviteli vagy az elosztóhálózat biztonságos és megbízható működésének biztosítása, ide nem értve a kiegyenlítő szabályozást és a szűk keresztmetszet kezelését;”
33. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) Az átviteli rendszerirányító
a) aggregálást nem végezhet és
b) – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – villamosenergia-tároló tulajdonjogát nem szerezheti meg, továbbá nem létesíthet és nem üzemeltethet villamosenergia-tárolót.
(2) Az átviteli rendszerirányító az átviteli hálózat biztonságos és megbízható működése kizárólagos céljából a legkisebb költség elve szerint az átviteli hálózat részét képező teljes mértékben integrált villamosenergia-tárolót létesíthet és működtethet a Hivatal jóváhagyásával. A Hivatal a jóváhagyást megtagadja, ha a villamosenergia-tároló üzemeltetése nem szükséges az átviteli rendszerirányító e törvényben, az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendeletben meghatározott feladatainak végrehajtásához. A Hivatal eljárásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg.”
34. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 33/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33/C. § (1) Az elosztó a Hivatal jóváhagyásával az elosztóhálózat biztonságos és megbízható működése céljából a legkisebb költség elve szerint az elosztó hálózat részét képező teljes mértékben integrált villamosenergia-tárolót létesíthet és működtethet.
(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti jóváhagyást megtagadja, ha a villamosenergia-tároló üzemeltetése nem szükséges az elosztóhálózat biztonságos és megbízható működéséhez. A Hivatal eljárásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg.”
35. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény „Közvilágítás” alcíme a következő 34/C. §-sal egészül ki:
„34/C. § (1) A közúti és vasúti beruházások során létesült közvilágítási berendezés és tartozéka az üzembe helyezés napján, e törvény erejénél fogva
a) ha a közvilágítási berendezések létrehozására nem az országos közút vagy vasút forgalombiztonsága érdekében került sor, a közvilágításra kötelezett tulajdonába és a közvilágításra kötelezett vagy az e kötelezettséget átvállaló személy üzemeltetésébe kerül,
b) ha a közvilágítási berendezések létrehozására az országos közút vagy vasút forgalombiztonsága érdekében kerül sor, a Magyar Állam tulajdonába és az országos közút kezelőjének vagy a pályahálózat-működtetőjének az üzemeltetésébe kerül.
(2) A törvényben kijelölt építtető az építési engedély iránti kérelmében nyilatkozik arról, hogy az országos közúti és vasúti beruházások során újonnan létrehozott közvilágítási berendezések üzembe helyezésére a közút vagy vasút forgalombiztonsága érdekében került-e sor. Az építtetői nyilatkozattétel előtt az országos közút kezelője vagy a pályahálózat működtetője az építtető megkeresésére nyilatkozik arról, hogy az újonnan létrehozott közvilágítási eszköz és tartozéka országos közút vagy vasút forgalombiztonságát szolgálja-e.”
36. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 47. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7a) A (7) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a lakossági fogyasztó értesítése írásban történik azzal, hogy a kikapcsolás lehetőségére és az azzal járó szolgáltatásszüneteltetésre vonatkozó második értesítése tértivevényes levélben vagy a lakossági fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon történik.”
37. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § (1) A hálózati engedélyes a hálózathasználati szerződés lényeges tartalmi elemeinek meghatározása során nem alkalmazhat megkülönböztető szerződéses feltételeket aszerint, hogy a felhasználó melyik villamosenergia-kereskedőtől vásárolja a villamos energiát.
(2) A hálózati csatlakozási szerződésbe foglalt, a rendszerhasználó által megszerzett jog (a továbbiakban e § alkalmazásában: rendelkezési jog)
a) a b) pont szerinti kivétellel, a felhasználási hellyel együtt ruházható át,
b) a hálózati engedélyes által visszavásárolható, vagy
c) a (4) és (6) bekezdés szerinti esetekben ingyenesen átszáll a hálózati engedélyesre.
(3) A rendszerhasználó rendelkezési jogát – a (4) és a (6) bekezdés szerinti esetek kivételével – nem érinti az, ha azt nem gyakorolja.
(4) Ha a termelő
a) villamosenergia-termelési tevékenysége megszüntetését követően a betáplálásra rendelkezésre álló teljesítményét a tevékenység megszüntetésének napjától számított két évig, vagy
b) – az atomenergiáról szóló törvény hatálya alá tartozó engedélyes kivételével – a betáplálásra rendelkezésre álló teljesítményét a hálózati csatlakozási szerződés hatálybalépésének napját követő
ba) kiserőművek esetén három éven belül,
bb) 50 MW és ezt meghaladó teljesítő képességű erőmű esetén öt éven belül
nem veszi igénybe, a rendelkezési jog az adott teljesítmény vonatkozásában a törvényi határidő leteltét követő napon a hálózati engedélyesre átszáll.
(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti határidőt a hálózati engedélyes a termelő kérelmére legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítja, ha a termelő a hálózati csatlakozási szerződés szerinti teljes csatlakozási díjat a határidő meghosszabbítására irányuló kérelem benyújtásáig megfizette.
(6) Ha a felhasználó vagy az erőmű vételezési teljesítménye tekintetében a termelő
a) a hálózathasználati szerződés felmondásának napjától számított öt évig az adott csatlakozási pont tekintetében nem köt új hálózathasználati szerződést, vagy
b) rendszerhasználatidíj-fizetési kötelezettség elmulasztása miatti kikapcsolása napjától számított öt évig nem rendezi a tartozását,
a rendelkezési jog az adott teljesítmény vonatkozásában a törvényi határidő leteltét követő napon a hálózati engedélyesre átszáll.
(7) A hálózathasználati szerződésből eredő igények három év alatt évülnek el.
(8) Ha a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője – az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseire is figyelemmel – az elektronikus kapcsolattartást választja, az e törvényben és a Vhr.-ben a felhasználó és a hálózati engedélyes közötti kapcsolattartásra előírt írásbeliség kötelezettsége elektronikus úton is teljesíthető.
(9) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a hálózati engedélyes és a felhasználó jogviszonya vonatkozásában előírt írásbeliség követelményének a hálózati engedélyes és a felhasználó bármely olyan módon eleget tehet, amellyel a jognyilatkozat változatlan formában és tartalommal megjeleníthető, továbbá a nyilatkozattevő személye és a nyilatkozat megtételének időpontja egyértelműen megállapítható. E követelménynek megfelel az engedélyes által biztosított informatikai felületen rögzített kommunikáció.
(10) Ha az írásbeliség követelményének előírása ellenére az írásba foglalás elmaradt, a fél az írásbeliség hiányára nem hivatkozhat, ha
a) az írásba foglalás elmaradása neki felróható, vagy
b) a teljesítés elfogadása kifejezetten vagy ráutaló magatartással megtörtént.
(11) A (6) bekezdés szerinti esetben a felek közötti jogviszony a jogviszonyra irányadó jogszabályok és a hálózati engedélyes üzletszabályzata szerinti tartalommal jön létre.”
38. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A villamosenergia-kereskedő – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – akkor jogosult a felhasználóval vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentőjével a kapcsolatot elektronikusan tartani, ha azt a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője kéri, vagy ahhoz hozzájárult. Ha a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője az elektronikus kapcsolattartáshoz hozzájárult, az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője és a villamosenergia-kereskedő közötti kapcsolattartásra előírt írásbeliség kötelezettsége elektronikus úton is teljesíthető.”
39. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 72. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történő egyeztetés eredménytelensége esetén hivatalból kötelezi az érintett engedélyeseket az üzletszabályzatuk módosítására a fogyasztóvédelemről szóló törvényben, továbbá az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak érvényre juttatása érdekében. A módosítás elmulasztása esetén a Hivatal a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza és hivatalból módosítja az üzletszabályzatot a fogyasztóvédelemről szóló törvényben és az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak érvényre juttatása érdekében.”
40. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 102/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa az elektronikus hírközlő hálózati elemekre és azok igénybevételéhez szükséges szolgáltatásokra vonatkozóan – a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel – az átviteli rendszerirányítóval a Vhr.-ben meghatározottak szerint szerződést köt és a szerződésben meghatározott szolgáltatásokat nyújtja.”
41. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő fejezettel egészül ki:
„XIII/B. FEJEZET
ENERGETIKAI INNOVÁCIÓK TÁMOGATÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK
114/I. § (1) A Hivatal energetikai szabályozási tesztkörnyezetet működtethet, amelynek célja, hogy ösztönözze és támogassa olyan energetikai innovációs teljesítmények elterjedését, piacra lépését, amelyek elősegíthetik a villamosenergia-rendszer fenntarthatóságának, költséghatékony működtetésének, a fogyasztói igények megfelelő ellátásának vagy az ellátásbiztonság növelését.
(2) Energetikai innovációs teljesítmény bármely olyan, műszakilag és üzletileg megalapozott termék, szolgáltatás, technológia, üzleti modell vagy más újítás létrehozása, vagy hazai átvétele, ami Magyarországon még nem terjedt el.
(3) Az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvételre irányuló kérelmet a Hivatal bírálja el az e törvény és a Hivatal elnöke által kiadott rendeletben meghatározott szabályok alapján. A Hivatal az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvételt engedélyezi, ha a kérelemben foglalt innovációs teljesítmény megfelel az (1) bekezdésben és a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott feltételeknek és nem veszélyezteti a villamosenergia-ellátás biztonságát.
(4) A (3) bekezdés szerinti engedélyezés tekintetében a határozat tartalmazza
a) a Hivatal elnökének rendeletében, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban előírt egyes rendelkezésektől való eltérés lehetőségét, az eltérés időbeli, tárgyi és területi hatályát, valamint
b) a kérelmező azon kötelezettségét, hogy a Hivatal elnökének rendeletében és a villamosenergia-ellátási szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek a Hivatal elnökének rendeletében meghatározottak alapján, a határozatban foglalt eltérésekkel tegyen eleget.
(5) Az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvételt a Hivatal legfeljebb 24 hónapra engedélyezi, ami kérelemre, indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb további 24 hónappal meghosszabbítható, ha a (3) bekezdésben foglalt feltételek továbbra is fennállnak. Az engedélyt a Hivatal visszavonja, ha megállapítja, hogy
a) az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben résztvevő megsértette a határozatban foglaltakat vagy
b) a (3) bekezdésben foglalt feltételek már nem állnak fenn.
(6) Az e fejezet alapján lefolytatott eljárások nem érintik a 177/A. §-ban szabályozott mintaprojekteket.”
42. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 115. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„115. § (1) E törvény alkalmazásában építésügyi hatósági engedélyezési eljárások fajtái:
a) építési engedélyezési eljárás,
b) integrált építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás,
c) használatbavételi engedélyezési eljárás,
d) fennmaradási engedélyezési eljárás,
e) megszüntetési eljárás.
(2) Az építésügyi hatóság (e fejezetben a továbbiakban: Hatóság) e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott esetben az építési engedélyezési eljárást megelőző előkészítő egyeztetést folytat a nyomvonal kijelölés elősegítése érdekében.”
43. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő alcímmel egészül ki:
„Integrált építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás
132/B. § (1) A Hatóság a Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben szereplő, új közcélú átviteli hálózati távvezetékre vonatkozó, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló jogszabály szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárást és a vezetékjogi engedélyezési eljárást ezen alcím szerinti eljárásban összevontan folytatja le, és dönt az integrált építési és környezetvédelmi engedély (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában: engedély) megadásáról.
(2) A Hatóság a környezeti hatásvizsgálat során a környezet- és természetvédelmi jogszabályokat alkalmazza.
(3) A környezet- vagy természetvédelmi szempontoknak való meg nem felelés esetén a kérelmet el kell utasítani.
(4) Az ügyintézési határidő 120 nap.
(5) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban hozott hatósági döntéssel kapcsolatban indult perben a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel jár el.
(6) Az engedélyre – az (1)–(5) bekezdésben foglalt eltéréssel – a vezetékjogi engedélyre vonatkozó rendelkezések az irányadóak.”
44. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 143. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A hálózati engedélyes a rendszerhasználati díjakat és azok alkalmazásának feltételeit legkésőbb a rendszerhasználati díjak alkalmazhatósága előtt 1 nappal a honlapján és az ügyfélszolgálatán teszi közzé.”
45. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 144. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hivatal 143. § (5) bekezdés szerinti határozatában rögzített, éves ármegállapítás alapján keletkező, az átviteli rendszerirányítónak járó, a következő évek díjaiban elismerendő különbözeteket – az Szt. általános szabályaitól eltérően – az átviteli rendszerirányító az éves beszámolójának mérlegében aktív időbeli elhatárolásként szerepelteti. Az átviteli rendszerirányító az éves beszámolójának mérlegében a Hivatal határozata alapján az átviteli rendszerirányítótól a következő évek díjaiban elvonandó különbözeteket passzív időbeli elhatárolásként szerepelteti. Az átviteli rendszerirányító a Hivatal által a határkeresztező aukciókból származó tárgyévi bevétel terhére hálózati beruházások finanszírozására engedélyezett összeget az Szt. 45. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fejlesztési célú támogatásként kezeli. Az ebben a bekezdésben foglaltak alapján elkészített beszámoló a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 1. § (5) bekezdése alkalmazásában az Szt. rendelkezéseire figyelemmel megállapítottnak, azokkal összhangban állónak minősül.”
46. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 159. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével, a felhasználók érdekeinek védelmével kapcsolatos feladatai körében, továbbá az energiapolitikai célkitűzések, valamint a fenntartható fejlődés követelményeinek érvényesítésével összefüggő feladatainak a támogatására energetikai szabályozási tesztkörnyezetet működtethet.”
47. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 163. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Hivatal együttműködik a felhasználói érdekek képviseletét ellátó egyesületekkel, átadja a felhasználói érdekek képviseletét ellátó egyesületeknek és a fogyasztóvédelmi hatóságnak a jogszabályban meghatározott mindazon adatokat és információkat, amelyek az engedélyes engedélyhez kötött tevékenységével és a felhasználói, valamint lakossági fogyasztói érdek érvényesítésével egyaránt kapcsolatosak.”
48. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 168. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Az ügyintézési határidő)
„l) az energetikai szabályozási tesztkörnyezethez kapcsolódó eljárásban 152 nap.”
49. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„24. a megújuló energiaforrásból és a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származó energia eredetét igazoló származási garanciára, annak kiadására, nyilvántartására, átruházására, az ilyen módon termelt energiát értékesítő termelők beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségére, valamint a számlatulajdonosok adatainak közzétételére vonatkozó részletes szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (5) bekezdése a következő 10. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)
„10. a tesztkörnyezet által támogatott célokat, a kérelem benyújtására jogosultak körét, a kérelem benyújtásával kapcsolatos szabályokat, a kérelem elbírálásával kapcsolatos részletes szabályokat, az engedélyezhető eltérések részletes tartalmát, a tesztkörnyezet résztvevőinek jogait és kötelezettségeit, az energetikai innovációs teljesítmények alkalmazásával kapcsolatos felelősségi kérdéseket, az energetikai tesztkörnyezetben való részvétel meghosszabbításának a feltételeit és a kötelezettségek megszegésével kapcsolatos jogkövetkezményekkel kapcsolatos részletes szabályokat.”
(3) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (5) bekezdés 6. pontja a következő e) alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg a kötelező átvételi jogosultságok, valamint a pályázati eljárás alá nem tartozó, új létesítésű termelőegységekhez kapcsolódó prémium típusú támogatások esetében)
„e) − a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggésben − a villamosenergia-termelés, a kereskedelmi üzem megkezdésének támogatási jogosultsághoz kapcsolódó határidő meghosszabbított időszakát és a meghosszabbítás feltételeit,”
50. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő 172. §-sal egészül ki:
„172. § A Hivatal a kötelező átvételi jogosultságok, valamint a pályázati eljárás alá nem tartozó, új létesítésű termelőegységekhez kapcsolódó prémium típusú támogatások esetében a villamosenergia-termelés, a kereskedelmi üzem megkezdésének támogatási jogosultsághoz kapcsolódó határidőit − a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggésben − rendeletével meghosszabbíthatja.”
51. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő 178/D. §-sal egészül ki:
„178/D. § E törvénynek az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: 2021Módtv2) megállapított 34/C. §-át a 2021Módtv2 hatálybalépését követően újonnan üzembe helyezett közvilágítási berendezések esetében kell alkalmazni.”
52. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény XXI. Fejezete a következő 178/Y. §-sal egészül ki:
„178/Y. § E törvénynek a 2021Módtv2-vel megállapított 60. § (4) és (5) bekezdését e rendelkezések hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben, hatályos szerződések esetén is alkalmazni kell.”
53. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény
a) 31. § c) pontjában a „készítése” szövegrész helyébe a „készítése a 2019/944/EU irányelvben foglaltak figyelembevételével” szöveg,
b) 72. § (3) bekezdésében a „lényeges jogos érdeket sért” szövegrész helyébe az „a felhasználók jogos érdekeit sérti” szöveg,
c) 116. § (1) bekezdésében az „az építésügyi hatóság (e fejezetben a továbbiakban: Hatóság)” szövegrész helyébe az „a Hatóság” szöveg,
d) 171. § (5) bekezdésében a „2021. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2022. május 2-áig” szöveg
lép.
54. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 29. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) A (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a lakossági fogyasztó értesítése írásban történik azzal, hogy a kikapcsolás lehetőségére és az azzal járó szolgáltatás-szüneteltetésre vonatkozó második értesítése tértivevényes levélben vagy a lakossági fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas egyéb módon történik.”
55. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vezetékes PB-gáz szolgáltatónak rendelkeznie kell adatforgalmi és információs rendszerrel, mérő- és adatátviteli eszközökkel, az elosztóvezetékek folyamatos felügyeletét ellátó, valamint a karbantartást és az üzemzavar elhárítást irányító szervezetekkel.”
56. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„52. § A PB-gáz szolgáltató
a) elosztási tevékenységére a földgázelosztásra,
b) értékesítési tevékenységére a földgáz-kereskedelemre,
c) ügyfélszolgálatai tekintetében a földgázkereskedőre
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az e törvényben és végrehajtási rendeletében foglaltak szerint.”
57. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 63. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A földgázelosztó köteles az ügyfélszolgálatok működtetésére telefonos és elektronikus eléréssel, valamint az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben azzal, hogy állandó ügyfélszolgálati irodát kell létesítenie a működési engedélyében meghatározott működési területén található minden megyeszékhelyen és megyei jogú városban vagy – ha működési területén ilyen város nincs – a legtöbb felhasználóval rendelkező településen.”
58. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 63/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az engedélyes – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – akkor jogosult a felhasználóval vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentőjével a kapcsolatot elektronikusan tartani, ha azt a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője kéri, vagy ahhoz hozzájárult. Ha a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője az elektronikus kapcsolattartáshoz hozzájárult, az e törvényben és e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője és az engedélyes közötti kapcsolattartásra előírt írásbeliség kötelezettsége elektronikus úton is teljesíthető.”
59. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 103. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E fejezet alkalmazásában hatósági ár)
„e) a 141/A. § és a 141/J. § szerinti felajánlási ár,”
(2) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 103. § (2a) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A földgázellátással összefüggésben)
„f) az egyetemes szolgáltató és az egyetemes szolgáltató 39. § szerinti hatósági áras forrásait biztosító földgázkereskedő (a továbbiakban: egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő) a (2) bekezdés f) pontjában,”
(foglalt árat vagy díjat köteles megfizetni.)
60. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 104/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A rendszerhasználati díjak mértékét a Hivatal – figyelemmel az (1) bekezdés szerinti rendeletre és a módszertani útmutatókra – határozatban állapítja meg, legkésőbb az éves kapacitásaukció előtt 30 nappal, földgázelosztási díj és elosztási átszállítási díj esetén az ÜKSZ szerinti éves kapacitáslekötési kérelem beadásának napja előtt 30 nappal. A Hivatal a rendszerhasználati díjak megállapítására irányuló eljárás megindításakor felhívja az ügyfeleket nyilatkozataiknak az eljárás megindításától számított 30 napon belül történő megtételére, amely határidő jogvesztő. A Hivatal a határozatát a honlapján a rendszerhasználati díjak alkalmazhatósága előtt legalább 40 nappal közzéteszi.”
(2) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 104/B. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) A Hivatal a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos árkedvezményekre, szorzókra és szezonális faktorokra vonatkozó döntését – a (4) bekezdés szerinti eljárási szabályok és határidők alkalmazásával – határozatban hozza meg.”
61. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény IX. Fejezete a következő 109/B. §-sal egészül ki:
„109/B. § (1) A számvitelről szóló törvény általános szabályaitól eltérően, ha e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben foglaltak alapján technológiai célra, hálózati veszteség, valamint mérési különbözet pótlására vásárolt földgáz beszerzése vonatkozásában a földgázelosztóknak a tényadatok alapján ezen a tevékenységen az árszabályozás feltételei szerint indokoltként elismerthez képest nyeresége vagy vesztesége keletkezik, és annak árszabályozás szerinti indokolt mértéke figyelembevételre kerül, ennek érvényesítendő hatását a földgázelosztók éves beszámolójuk mérlegében időbeli elhatárolásként szerepeltethetik.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően készített beszámoló a Tao. tv. 1. § (5) bekezdése alkalmazásában a számvitelről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel megállapítottnak, azokkal összhangban állónak minősül.”
62. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 127. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében)
„c) jóváhagyja az engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatokat és azok módosításait, valamint a jóváhagyást feltételhez köti vagy megtagadja, a 113. § (1a) bekezdése alapján kérelemre mentesít az üzletszabályzat készítés kötelezettsége alól, továbbá a 113. § (3) bekezdésében foglalt esetben az üzletszabályzatot hivatalból módosítja;”
63. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 129/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a bíróság a referenciaár-módszertant, a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos árkedvezményeket, szorzókat és szezonális faktorokat, a rendszerhasználati díjakat, a rendszerüzemeltető által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjait vagy csatlakozási díjakat megállapító határozatot a (3) bekezdés szerinti közigazgatási perben jogerősen hatályon kívül helyezi vagy megsemmisíti, a jogerős bírósági döntést közvetlenül megelőzően alkalmazott referenciaár-módszertant, a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos árkedvezményeket, szorzókat és szezonális faktorokat, díjakat és áralkalmazási feltételeket kell alkalmazni, amíg a Hivatal által a bírósági határozat alapján új eljárásban hozott, véglegessé vált határozat szerinti referenciaár-módszertan, szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos árkedvezmények, szorzók és szezonális faktorok, vagy díjak nem alkalmazandóak.”
64. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 141. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 141/A. § és a 141/J. § alkalmazásában az ellátás típusú szerződés olyan szerződés, amely a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzéséről szóló jogszabály szerinti árak közül a földgáz árát, a földgázszállítási és a földgáztárolási díjat, a nagykereskedői árrést, valamint a mobilgáz-finanszírozási költséget tartalmazza, és amely alapján az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók ellátásához szükséges mennyiség mértékéig a vásárló mindenkori igénye alapján szolgáltatja a földgázt. Az ellátás típusú szerződés keretében egyetemes szolgáltatási célra földgázt vásárló szerződő fél mindenkori igénye szerint kell átadni a földgáz mennyiséget, akkor is, ha az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás mennyiségét meghatározó miniszteri rendeletben meghatározott mennyiség az igényelt földgáz mennyiségnél kevesebb.”
65. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 141/L. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az (1) bekezdés szerinti negatív összegű árbevétel különbségek kumulált értéke meghaladja a pozitív összegű árbevétel különbségek kumulált értékét, az egyenleget jogszabályban rögzített rendelkezések szerint meg kell szüntetni.”
66. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény
1. 113. § (1a) bekezdésében a „mentesítheti” szövegrész helyébe a „mentesíti” szöveg,
2. 124. § (5) bekezdésében a „kiszervezéshez történő” szövegrész helyébe a „kiszervezéshez és az alapvető eszközökkel való rendelkezéshez történő” szöveg,
3. 129/A. § (2) bekezdés c) pontjában az „az (EU) 2017/460 bizottsági rendelet szerinti” szövegrész helyébe az „a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos” szöveg,
4. 129/B. § (2) bekezdésében az „az (EU) 2017/460 bizottsági rendelet szerinti” szövegrész helyébe az „a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos” szöveg és az „az (EU) 2017/460 bizottsági rendeletben meghatározott” szövegrész helyébe az „a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos” szöveg,
5. 129/B. § (3) bekezdésében az „az (EU) 2017/460 bizottsági rendelet szerinti” szövegrész helyébe az „a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos” szöveg,
6. 133. § (1) bekezdés 3. pontjában a „141–141/A” szövegrész helyébe a „141/A” szöveg és a „141/A–141/B” szövegrész helyébe a „141/A” szöveg,
7. 141/A. § (1) bekezdésében az „A volt közüzemi nagykereskedő” szövegrész helyébe az „Az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő” szöveg,
8. 141/A. § (2) bekezdésében az „a volt közüzemi nagykereskedő” szövegrész helyébe az „az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő” szöveg,
9. 141/A. § (6) bekezdésében a „szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő” szövegrész helyébe a „szolgáltatót ellátó földgázkereskedő” szöveg és az „a volt közüzemi nagykereskedőtől” szövegrész helyébe az „az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedőtől” szöveg,
10. 141/A. § (9) bekezdésében az „(1)–(3)” szövegrész helyébe az „(1), (2)” szöveg,
11. 141/A. § (14) bekezdésében a „3” szövegrész helyébe a „2” szöveg és a „2022” szövegrész helyébe a „2024” szöveg,
12. 141/E. §-ában a „141–141/B” szövegrész helyébe a „141/A” szöveg,
13. 141/F. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „A volt közüzemi nagykereskedő” szövegrész helyébe az „Az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő” szöveg,
14. 141/G. § (1) bekezdésében az „a 141. § (1) bekezdése szerinti, egyetemes szolgáltatási engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő” szövegrész helyébe az „az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő” szöveg,
15. 141/G. § (3) bekezdésében a „szolgáltatási engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő” szövegrész helyébe a „szolgáltatót ellátó földgázkereskedő” szöveg,
16. 141/I. § (1) bekezdésében a „szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő” szövegrész helyébe a „szolgáltatót ellátó földgázkereskedő” szöveg,
17. 141/I. § (2) bekezdésében a „szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő” szövegrész helyébe a „szolgáltatót ellátó földgázkereskedő” szöveg,
18. 141/I. § (5) bekezdésében a „szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő” szövegrész helyébe a „szolgáltatót ellátó földgázkereskedő” szöveg,
19. 141/I. § (9) bekezdésében a „2022” szövegrész helyébe a „2024” szöveg,
20. 141/I. § (11) bekezdésében a „2022” szövegrész helyébe a „2024” szöveg,
21. 141/J. § (1) bekezdésében a „szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő” szövegrész helyébe a „szolgáltatót ellátó földgázkereskedő” szöveg,
22. 141/J. § (2) bekezdésében a „szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő” szövegrész helyébe a „szolgáltatót ellátó földgázkereskedő” szöveg,
23. 141/J. § (3) bekezdés a) pontjában a „szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő” szövegrész helyébe a „szolgáltatót ellátó földgázkereskedő” szöveg,
24. 141/J. § (3) bekezdés d) pontjában a „szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő” szövegrész helyébe a „szolgáltatót ellátó földgázkereskedő” szöveg,
25. 141/J. § (4) bekezdésében a „szolgáltatási engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő” szövegrész helyébe a „szolgáltatót ellátó földgázkereskedő” szöveg,
26. 141/J. § (10) bekezdésében a „2022” szövegrész helyébe a „2024” szöveg,
27. 141/J. § (11) bekezdésében a „szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő” szövegrész helyébe a „szolgáltatót ellátó földgázkereskedő” szöveg és az „a volt közüzemi nagykereskedőtől” szövegrész helyébe az „az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedőtől” szöveg,
28. 141/L. § (1) bekezdésében a „szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő” szövegrész helyébe a „szolgáltatót ellátó földgázkereskedő” szöveg
lép.
67. § Hatályát veszti a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény
a) 129/A. § (1) bekezdése,
b) 103. § (2a) bekezdés e) pontjában az „és a földgázkereskedő” szövegrész,
c) 141. § (1)–(6) bekezdése,
d) 141/A. § (3) bekezdése,
e) 141/A. § (8) bekezdése,
f) 141/A. § (10) és (11) bekezdése,
g) 141/B. § (1)–(14) bekezdése,
h) 141/K. § (1) bekezdése,
i) 141/K. § (3) bekezdése.
68. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 38/A. § (2) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
(A FELIR tartalmazza)
„q) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatát szolgáló biomassza, köztes termék, bioüzemanyag, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok engedélyezési, nyilvántartási, nyomonkövetési adatait, beleértve azok fogyasztási, felhasználási adatait is.”
69. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 77. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„k) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
70. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 5. § 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„33. faanyag kereskedelmi lánc szereplője: azon személy vagy szervezet, aki a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységet végez;”
71. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 90/E. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben megjelölt nyilvántartás tartalmazza]
„g) a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló törvény hatálya alá tartozó erdei biomassza, fásszárú biomassza, erdészeti és faipari maradványok előállítására, forgalmazására, feldolgozására és felhasználására vonatkozó rendeletben meghatározott adatokat.”
72. § (1) A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 1. §-a a következő 3b. ponttal egészül ki:
(E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
„3b. biomassza-energiatermelő: biomasszából hő- vagy hűtőenergiát vagy villamosenergiát előállító természetes személy vagy gazdálkodó szervezet;”
(2) A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 1. §-a a következő 9a. és 9b. ponttal egészül ki:
(E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
„9a. erdei biomassza: az Országos Erdőállomány Adattárban erdőrészletként nyilvántartott erdőben folytatott erdőgazdálkodásból származó erdei faválaszték;
9b. fásszárú biomassza: az erdei biomasszán kívüli erdei faválaszték;”
(3) A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 1. §-a a következő 21a. ponttal egészül ki:
(E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
„21a. mezőgazdasági biomassza: közvetlenül a mezőgazdaságból (a növényi és állati eredetű anyagokat is beleértve) származó biomassza;”
73. § A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 3. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. A folyékony bio-energiahordozók, a bioüzemanyagok, a biomasszából előállított tüzelőanyagok, valamint a köztes termékek és ezek alapanyagai fenntarthatósági követelményei”
74. § A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 3. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv és az erdészeti hatóság egyszázezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biomasszából előállított tüzelőanyagok vagy ezek alapanyagául szolgáló termékek – ideértve a köztes termékeket is – vonatkozásában nem tesz eleget az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott nyomon követhetőségi, és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségeknek. Ha a kötelezett kötelezettségének a bírság kiszabását követően sem tesz eleget, a bírság ismételten kiszabható.
(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv, az erdészeti hatóság és az állami adó- és vámhatóság egyszázezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biomasszából előállított tüzelőanyagok vagy ezek alapanyagául szolgáló termékek – ideértve a köztes termékeket is – fenntarthatósága igazolása során az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, az ügy eldöntése szempontjából valótlan tényt állít, valótlan adatot szolgáltat, vagy valótlan nyilatkozatot tesz. Ha a kötelezett kötelezettségének a bírság kiszabását követően sem tesz eleget, a bírság ismételten kiszabható.
(5) A bírság kiszabása során figyelembe kell venni annak a biomasszának, köztes terméknek, bioüzemanyagnak, folyékony bio-energiahordozónak vagy biomasszából előállított tüzelőanyagnak a mennyiségét, amelyre vonatkozóan a (3) és (4) bekezdés szerinti kötelezettségnek nem tettek eleget.”
75. § (1) A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biomassza, köztes termék, bioüzemanyag, folyékony bio-energiahordozó és biomasszából előállított tüzelőanyag fenntartható előállításának minősítésére vonatkozó követelmények teljesítésének ellenőrzése során, továbbá e törvény hatálya alá tartozó kérelemre induló eljárásban a mezőgazdasági igazgatási szerv a nyilvánvaló hibát kijavítja.”
(2) A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 4. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Fenntarthatósági bizonyítvány és a mezőgazdasági igazgatási szerv, valamint az erdészeti hatóság nyilvántartásában szereplő adatokra vonatkozó hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárásban kizárt a sommás eljárás alkalmazása.
(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv, valamint az erdészeti hatóság részére a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biomasszából előállított tüzelőanyagok vagy ezek alapanyagául szolgáló termékek előállításához kapcsolódó fenntartható minősítés ellenőrzéséért, a nyilvántartásba vételéért, továbbá a fenntarthatósági bizonyítvány kiállításáért az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(5) A mezőgazdasági igazgatási szerv által vezetett, a 8/A. § (1) bekezdése szerinti, valamint az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti nyilvántartásba vétel hatályának további egy évvel történő meghosszabbítására irányuló eljárást a mezőgazdasági igazgatási szerv – az eljárás végleges vagy jogerős lezárásáig – felfüggeszti, ha a nyilvántartottal szemben az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettség megszegése miatt hatósági nyilvántartásból való törlési eljárás van folyamatban.”
(3) A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az ügyintézési határidő a mezőgazdasági igazgatási szerv, valamint az erdészeti hatóság hatósági felügyelettel kapcsolatos eljárása esetén százhúsz nap.”
76. § A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 5. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. A folyékony bio-energiahordozók, a bioüzemanyagok, a biomasszából előállított tüzelőanyagok, valamint a köztes termékek, és ezek alapanyagai eredetének nyomon követése”
77. § A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 8. és 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„8. § (1) A biomassza-kereskedő, a biomassza-feldolgozó, a biomassza-energiatermelő, valamint az üzemanyag-forgalmazó a folyékony bio-energiahordozók, a bioüzemanyagok, a biomasszából előállított tüzelőanyagok, a köztes termékek és ezek alapanyagainak értékesítése, feldolgozása vagy felhasználása során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott tartalmú dokumentummal igazolja a bioüzemanyag, folyékony bio-energiahordozó, a biomasszából előállított tüzelőanyag, a köztes termék és ezek alapanyagául szolgáló termékek nyomon követhetőségét.
(2) A biomassza-kereskedő, a biomassza-feldolgozó, az üzemanyag-forgalmazó, valamint a biomassza-energiatermelő – a biomassza típusának megfelelően – a mezőgazdasági igazgatás szerv és az erdészeti hatóság részére az e törvény, valamint a végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon és időközönként az ott meghatározott adatokat szolgáltatja.
8/A. § (1) A biomassza-kereskedő, a biomassza-feldolgozó, valamint az üzemanyag-forgalmazó a nyomon követhetőségre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét a mezőgazdasági igazgatási szerv által létrehozott és működtetett közhiteles elektronikus nyilvántartáson keresztül teljesítheti.
(2) A 8/B. § (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet végző személy kivételével, aki a 8. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítést, feldolgozást vagy felhasználást kíván folytatni, az erre irányuló szándékát a mezőgazdasági igazgatási szervnek bejelenti. A bejelentendő adatok körét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg. A bejelentésben meg kell jelölni természetes személy bejelentő esetén a (3) bekezdés szerinti adatokat is.
(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti nyomon követhetőség biztosítására az elektronikus nyilvántartási rendszerben a természetes személy biomassza-kereskedőről, biomassza-feldolgozóról, valamint üzemanyag-forgalmazóról – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott személyes adatnak nem minősülő adatokon túl – az alábbi adatokat rögzíti:
a) név,
b) lakcím,
c) születési hely, idő és
d) anyja születési neve.
(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv az általa vezetett nyilvántartás alábbi adatait honlapján közzéteszi:
a) az ügyfél BIONYOM nyilvántartási számát, valamint a regisztrációs számát, ha az ügyfél rendelkezik azzal,
b) a nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát,
c) a nyilvántartásba vett egyéni vállalkozó nevét, valamint természetes személy nevét, ha ehhez az ügyfél az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint hozzájárult,
d) a nyilvántartásba vétel kezdő és lejárati időpontját,
e) az arra vonatkozó adatot, hogy az ügyfelet biomassza-kereskedőként, biomassza-feldolgozóként vagy üzemanyag-forgalmazóként tartja nyilván,
f) a BIONYOM nyilvántartásból való törlés tényét és okát.
(5) A mezőgazdasági igazgatási szerv által vezetett nyilvántartás – az érintett természetes személy személyes adatainak kivételével – közhiteles nyilvántartásnak minősül.
(6) Ha a nyilvántartásban szereplő személy azon tevékenységét, amely miatt a nyilvántartásban szerepel, a továbbiakban nem folytatja, kérelmezi az adatainak a nyilvántartásból való törlését. A mezőgazdasági igazgatási szerv az érintett személy adatait a kérelem beérkezését követő év január 1-jét követő ötödik év végéig kezelheti.”
78. § A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 5. alcíme a következő 8/B. és 8/C. §-sal egészül ki:
„8/B. § (1) Aki az e törvény szerinti célokra, a nem általa termelt erdei biomasszából, erdészeti, faipari maradvány anyagokból vagy fásszárú biomasszából előállított tüzelőanyagot vagy ezek alapanyagait megvásárolja, értékesíti, feldolgozza, felhasználja, a tevékenység megkezdése előtt az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott adatait nyilvántartásba vétel céljából bejelenti az erdészeti hatósághoz.
(2) Az erdészeti hatóság vezeti az erdei biomassza, fásszárú biomassza, erdészeti és faipari maradvány anyagok előállítására, forgalmazására, feldolgozására és felhasználására vonatkozó, bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok fenntarthatósági követelményeiről és igazolásáról szóló kormányrendelet alapján meghatározott adatokról szóló nyilvántartást.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet végző, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott adatokat – a jogszabályban meghatározott módon és időközönként – az erdészeti hatóság által létrehozott és működtetett közhiteles elektronikus nyilvántartáson keresztül szolgáltatja.
(4) Az erdészeti hatóság honlapján közzéteszi az (1) bekezdés szerinti tevékenységet végző faanyag kereskedelmi lánc azonosítóját és az (1) bekezdés szerinti tevékenységei megnevezését.
(5) A biomassza-energiatermelő állítja ki a fenntarthatósági igazolást a részére a biomassza-termelő által felhasználásra átadott erdei biomasszára, erdészeti maradvány anyagokra vagy fásszárú biomasszára vonatkozóan. A fenntarthatósági igazolás alapjául szolgáló, a biomassza nyomon-követhetőségét igazoló adatokat a biomassza termelő szolgáltatja.
8/C. § (1) A 8/B. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételt az érintett személy a tevékenység megkezdése előtt az erdészeti hatóság elektronikus felületén benyújtott bejelentéssel köteles kezdeményezni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés a bejelentő alábbi adatait, nyilatkozatait tartalmazza:
a) a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy biomassza-kereskedői, biomassza-feldolgozói vagy biomassza-energiatermelői tevékenységi körben kéri a nyilvántartásba vételét, vagy a nyilvántartásból való törlését;
b) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerint a faanyag kereskedelmi lánc szereplők nyilvántartása érdekében meghatározott adatait.
(3) Biomassza-kereskedő vagy biomassza-energiatermelő esetében a bejelentés tartalmazza:
a) az erdei biomassza, fásszárú biomassza, erdészeti-, faipari maradvány anyag készletezésére használt telephelyek címét;
b) a kellő gondosság elvén alapuló nyomon követhetőségi rendszerének, eljárásainak és az ahhoz kapcsolódó naprakész dokumentációs rendszerének leírását;
c) a fenntartható és nem fenntartható eredetű erdei biomassza, fásszárú biomassza, erdészeti-, faipari maradvány anyag elkülönítésére alkalmazott nyilvántartási, készletezési, kockázat elemzési, kockázat csökkentési módszerek leírását.
(4) Erdei biomassza-feldolgozó esetében a bejelentés tartalmazza:
a) a létesítmény címét, ahol az erdei biomassza, fásszárú biomassza, erdészeti-, faipari maradvány anyag feldolgozói tevékenység folyik,
b) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a létesítmény mikor kezdte meg a működését,
c) az alkalmazott technológia szöveges leírását,
d) az alapanyag (erdei biomassza, fásszárú biomassza, erdészeti-, faipari maradvány anyag), az egyéb felhasznált anyag, a feldolgozási eljárás során keletkezett végtermék, a melléktermék és a hulladék megnevezését és KN-kódját,
e) az alapanyag, az egyéb felhasznált anyag, a végtermék, a melléktermék és a hulladék közötti számszerű összefüggést leíró technológiai együtthatókat,
f) az erdei biomasszát, fásszárú biomasszát, erdészeti-, faipari maradvány anyagot feldolgozó üzem maximális éves kapacitását végtermék szerinti bontásban,
g) a gyártáshoz kapcsolódóan arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a kibocsátási komponensek meghatározása alapértelmezett érték, tényleges érték vagy diszaggregált alapértelmezett érték, regionális átlagérték, vagy tényleges értékek kombinációja alapján történik-e,
h) alapértelmezett értékek alkalmazása esetén azok értékét,
i) tényleges érték vagy diszaggregált alapértelmezett érték, regionális átlagérték, vagy tényleges érték kombinációjának alkalmazása esetén a gyártáshoz kapcsolódó kibocsátási komponensek értékeit,
j) a kellő gondosság elvén alapuló nyomon követhetőségi rendszerének, eljárásainak és az ahhoz kapcsolódó naprakész dokumentációs rendszerének leírását, valamint
k) a fenntartható és nem fenntartható eredetű erdei biomassza, fásszárú biomassza, erdészeti maradványanyag és az ebből keletkezett faipari melléktermékek elkülönítésére alkalmazott nyilvántartási, készletezési, kockázat elemzési, kockázat csökkentési módszerek leírását.
(5) Ha az erdei biomasszára, fásszárú biomasszára, erdészeti-, faipari maradvány anyagra vonatkozóan a kérelmező a (4) bekezdés g)–i) pontja alapján a kibocsátási komponensek meghatározásához a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésével kapcsolatos üvegházhatású-gázkibocsátás elkerülés kiszámításának szabályairól szóló miniszteri rendeletben nem szereplő ÜHG kibocsátás elkerülés értéket használ a termelésre, szállításra, feldolgozásra vagy ezek összértékére vonatkozóan, az ügyfél a számításra vonatkozó független szakértő által ellenjegyzett dokumentummal igazolja annak megfelelőségét, melyet elektronikusan csatol az (1) bekezdés szerinti bejelentéshez.”
79. § A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 9. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az üzemanyag-forgalmazó minden naptári évre vonatkozóan, a tárgyévet követő év augusztus 31. napjáig jelentést nyújt be az állami adó- és vámhatóságnak:)
