Időállapot: közlönyállapot (2021.XII.21.)

2021. évi CXXXVIII. törvény

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Ukrajna között a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Ukrajna között a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.

2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.

3. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét az 1. melléklet tartalmazza.

4. § Az Országgyűlés jóváhagyja a Megállapodásnak a 38. CIKK 3. bekezdésében meghatározott időponttól kezdődő ideiglenes alkalmazását.

5. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. §, a 3. § és az 1. melléklet a Megállapodás 38. CIKK 3. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.

(3) A 4. § a Megállapodás 38. CIKK 2. bekezdésében meghatározott időpontban hatályát veszti.

(4) A Megállapodás, a 2. §, a 3. § és az 1. melléklet hatálybalépésének naptári napját, valamint a 4. § szerinti ideiglenes alkalmazás kezdetének naptári napját és a (3) bekezdésben meghatározott időpont naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.

6. § Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.

1. melléklet a 2021. évi CXXXVIII. törvényhez

„MEGÁLLAPODÁS KÖZÖS LÉGTÉR LÉTREHOZÁSÁRÓL EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI, ÉS MÁSRÉSZRŐL UKRAJNA KÖZÖTT

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

MAGYARORSZÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: az EU-szerződések) feleiként és az Európai Unió tagállamaiként (a továbbiakban: az EU-tagállamok),

és

AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az EU, egyrészről,

és

UKRAJNA, másrészről,

a továbbiakban együttesen: a felek,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy olyan közös légteret (a továbbiakban: a közös légtér) hozzanak létre, amely a felek számára a légi közlekedési piac vonatkozásában kölcsönös piacra jutást tesz lehetővé, és amelyben egyenlő versenyfeltételek és – többek között a biztonságra, a védelemre, a légiforgalmi szolgáltatásra, a társadalmi kérdésekre és a környezetvédelemre vonatkozóan – azonos szabályok érvényesülnek;

FELISMERVE a nemzetközi polgári repülés integrált jellegét, valamint Ukrajnának és az EU-tagállamoknak a nemzetközi légiközlekedési szervezetekben – különösen a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetben (ICAO) és a Légi Navigáció Biztonságáért felelős Európai Szervezetben – való tagságból, valamint harmadik felekkel és nemzetközi szervezetekkel kötött nemzetközi megállapodásokból fakadó jogait és kötelezettségeit;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy elmélyítsék a felek között a légi közlekedés, és ezen belül az ipari együttműködés területén megvalósuló együttműködést, valamint hogy a gazdasági, kulturális és közlekedési kapcsolatok erősítése érdekében építsenek a légi járatok meglévő rendszerére;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy előmozdítsák a légiközlekedési lehetőségek bővülését – a légiközlekedési hálózatok fejlesztése révén is – annak érdekében, hogy eleget tegyenek az utasok és a fuvaroztatók megfelelő légi közlekedési szolgáltatások iránti igényeinek;

FELISMERVE a légi közlekedésnek a kereskedelem, az idegenforgalom és a befektetések előmozdítása terén játszott szerepét;

FIGYELEMMEL a Chicagóban 1944. december 7-én aláírásra megnyitott, nemzetközi polgári repülésről szóló egyezményre;

SZEM ELŐTT TARTVA, hogy az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Ukrajna közötti társulási megállapodás előírja, hogy a felek közötti, a felek kereskedelmi szükségleteihez igazított szállítás összehangolt fejlesztésének biztosítása érdekében a kölcsönös piaci hozzáférés feltételei, valamint a légiközlekedési szolgáltatásnyújtás feltételei külön megállapodásokban szabályozhatók;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy lehetővé tegyék a légitársaságok számára, hogy nyílt piacon versenyképes árakat és szolgáltatásokat nyújtsanak az utasoknak és a fuvaroztatóknak;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a légi közlekedési ipar minden ágazata – a légitársaságok munkavállalóit is beleértve – részesüljön egy liberalizált megállapodás előnyeiből;

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy alapul vegyék a meglévő légi közlekedési megállapodások keretét a piacokhoz való hozzáférés fokozatos megnyitásának, valamint az előnyök mindkét fél fogyasztói, légitársaságai, munkavállalói és közösségei számára való maximalizálásának céljával;

MEGÁLLAPODVA ABBAN, hogy – az EU-szerződésekben és Ukrajna alkotmányában foglalt rendelkezések sérelme nélkül – célszerű a közös légtérre vonatkozó szabályokat az Európai Unióban hatályban lévő vonatkozó jogszabályokra alapozni, amint azt e megállapodás I. melléklete is előírja;

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy légi közlekedési jogszabályaiba Ukrajna be kívánja építeni a vonatkozó európai uniós követelményeket és előírásokat, és ennek részeként jogszabályait összhangba kívánja hozni az uniós jog jövőbeni fejlődésével;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a nemzetközi légi közlekedésben a legmagasabb fokú biztonságot és védelmet biztosítsák, és ismételten kifejezésre juttatva súlyos aggodalmukat a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, a légi járművek működését károsan befolyásoló és az utazóközönségnek a polgári repülés biztonságába vetett bizalmát megingató olyan cselekedetek, illetve azokkal való fenyegetések miatt, amelyek a légi járművek biztonsága ellen irányulnak;

FELISMERVE azokat az előnyöket, amelyekben mindkét fél részesülhet a közös légtérre vonatkozó szabályoknak való teljes körű megfelelésből eredően, ideértve a piacokhoz való hozzáférés megnyitását, továbbá az előnyök mindkét fél fogyasztói és iparágai számára történő maximalizálását;

FELISMERVE, hogy a közös légtér létrehozása, illetve szabályainak végrehajtása adott esetben nem valósulhat meg átmeneti intézkedések nélkül, és hogy a megfelelő segítségnyújtás fontos ebben a vonatkozásban;

HANGSÚLYOZVA, hogy a légitársaságokat átlátható és megkülönböztetésmentes bánásmód illeti meg a légi közlekedési infrastruktúrákhoz – többek között a repülőterekhez – való hozzáférés vonatkozásában, különösen akkor, ha ezen infrastruktúrák csak korlátozott mértékűek;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a légitársaságok számára egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak, a kölcsönösen elfogadott szolgáltatások nyújtásához méltányos és azonos lehetőségeket biztosítva légitársaságaik számára;

FELISMERVE, hogy az állami támogatások hátrányosan befolyásolhatják a légitársaságok közötti versenyt, és veszélyeztethetik e megállapodás alapvető célkitűzéseit;

MEGERŐSÍTVE a környezetvédelem jelentőségét a nemzetközi légi közlekedési politika fejlesztése és alkalmazása során, valamint felismerve a szuverén államok jogát arra, hogy e célból megfelelő intézkedéseket tegyenek;

TUDOMÁSUL VÉVE a fogyasztóvédelem jelentőségét, beleértve a Montrealban, 1999. május 28-án létrejött, a nemzetközi légi szállítás egyes szabályainak egységesítéséről szóló egyezmény által garantált védelmet;

ÜDVÖZÖLVE a felek között zajló azon párbeszédet, amelynek célja az egyéb területeken való együttműködés fokozása, különösen a személyek szabad mozgásának elősegítése érdekében;

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. CIKK
Célok és hatály

E megállapodás célja olyan közös légtér fokozatos létrehozása az Európai Unió, annak tagállamai és Ukrajna között, amely különösen a biztonság, a védelem, a légiforgalmi szolgáltatás, a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem és a számítógépes helyfoglalási rendszerek területére, valamint egyes szociális szempontokra vonatkozó azonos szabályokon alapul. E célból ez a megállapodás meghatározza a felek között alkalmazandó szabályokat, műszaki követelményeket, igazgatási eljárásokat, alapvető üzemeltetési szabványokat és végrehajtási szabályokat.

Az említett közös légtér alapját a légi közlekedési piachoz való szabad hozzáférés és az egyenlő versenyfeltételek képezik.

2. CIKK
Fogalommeghatározások

Eltérő rendelkezés hiányában, e megállapodás alkalmazásában:

(1) „kölcsönösen elfogadott szolgáltatások” és „meghatározott útvonalak”: az e megállapodás 16. cikke és II. melléklete szerinti nemzetközi légi közlekedés;

(2) „megállapodás” ez a megállapodás, a megállapodás mellékletei és ezek módosításai;

(3) „légi közlekedés”: utasok, poggyász, áru és postai küldemények külön-külön vagy együttesen, díj vagy ellenszolgáltatás ellenében légi járműveken történő közforgalmi szállítása, amely – az egyértelműség érdekében – magában foglalja a menetrendszerű és a nem menetrendszerű (charter) légi járatokat és a teljes árufuvarozási szolgáltatást;

(4) „légitársaság”: érvényes működési vagy azzal egyenértékű engedéllyel rendelkező vállalat vagy vállalkozás;

(5) „illetékes hatóságok”: az e megállapodás szerinti igazgatási feladatok ellátásáért felelős kormányhivatalok vagy közintézmények;

(6) „vállalat vagy vállalkozás”: a polgári vagy kereskedelmi jog alapján létrejött szervezet, beleértve a szövetkezeteket és a közjog vagy a magánjog hatálya alá tartozó más jogi személyeket, kivéve a nonprofit szervezeteket;

(7) „egyezmény”: a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944. december 7-én Chicagóban aláírásra megnyitott egyezmény, beleértve:

(a) az egyezmény 94. cikkének a) pontja értelmében hatályos valamennyi olyan módosítást, amelyet Ukrajna és egy EU-tagállam vagy az EU-tagállamok egyaránt megerősítettek; és

(b) az egyezmény 90. cikke értelmében elfogadott valamennyi mellékletet vagy módosítást, amennyiben az adott melléklet vagy módosítás bármely időpontban érvényes mind Ukrajna, mind pedig – az esettől függően – egy EU-tagállam vagy az EU-tagállamok vonatkozásában;

(8) „az európai közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás (EKLT-megállapodás)”: az Európai Közösség és tagállamai, az Albán Köztársaság, Bosznia és Hercegovina, a Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Montenegrói Köztársaság, a Norvég Királyság, Románia, a Szerb Köztársaság és az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Missziója *  között az európai közös légtér létrehozásáról létrejött többoldalú megállapodás;

(9) „EASA”: a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban létrehozott Európai Repülésbiztonsági Ügynökség;

(10) „tényleges ellenőrzés”: olyan kapcsolat, amely olyan jogokon, szerződéseken vagy bármely más eszközön alapul, amelyek külön-külön vagy együtt a ténybeli, illetve jogi feltételek figyelembevételével lehetőséget nyújtanak egy vállalkozás feletti döntő befolyás gyakorlására, különösen az alábbiak révén:

(a) egy vállalkozás eszközeinek teljes vagy részleges használati joga;

(b) olyan jogok és szerződések, amelyek döntő befolyást biztosítanak egy vállalkozás testületeinek összetételére, szavazására vagy határozataira vonatkozóan, vagy egyéb módon biztosítanak döntő befolyást a vállalkozás üzletmenetére nézve;

(11) „tényleges szabályozói felügyelet”: az, hogy az egyik fél azon illetékes hatósága, amely működési engedélyt adott ki valamely légitársaságnak:

(a) az alkalmazandó nemzeti jogszabályokkal és rendelkezésekkel összhangban folyamatosan ellenőrzi, hogy az adott fuvarozó teljesíti-e a nemzetközi légi járatok üzemeltetésére vonatkozó, a működési engedély kiadásának alapjául szolgáló kritériumokat; és

(b) a biztonság és a védelem tekintetében megfelelő felügyeletet tart fenn legalább az ICAO standardokkal összhangban;

(12) „EU-szerződések”: az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés;

(13) „EU-tagállam”: az Európai Unió valamely tagállama;

(14) „alkalmasság”: a légitársaság alkalmassága nemzetközi légi járatok üzemeltetésére, vagyis az, hogy a légitársaság kielégítő pénzügyi kapacitással és megfelelő irányítási szakértelemmel rendelkezik-e, és hajlandó-e betartani az említett légi járatok üzemeltetésére irányadó jogszabályokat, egyéb rendelkezéseket és követelményeket;

(15) „az ötödik szabadságjog”: egy állam (a továbbiakban: a jogot biztosító állam) által egy másik állam (a továbbiakban: a kedvezményezett állam) légitársaságai részére nemzetközi légi közlekedési szolgáltatások nyújtására biztosított jog vagy előjog, a jogot biztosító állam és egy harmadik állam területe között azzal a feltétellel, hogy a szóban forgó szolgáltatás a kedvezményezett állam területéről indul ki vagy oda irányul;

(16) „teljes költség”: a szolgáltatásnyújtás költségének és az adminisztratív általános költségért felszámított észszerű díjnak az összege, és adott esetben a környezetvédelmi költségeket tükröző és nemzetiségre való tekintet nélkül kiszabott valamennyi alkalmazandó díj;

(17) „ICAO”: az Egyezmény értelmében létrehozott Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet;

(18) „nemzetközi légi közlekedés”: legalább két állam területén található pontok között megvalósuló légi közlekedés;

(19) „intermodális fuvarozás”: utasok, poggyász, áru és postai küldemények külön-külön vagy együttesen, díj vagy ellenszolgáltatás ellenében légi járművön és egy vagy több felszíni közlekedési móddal történő szállítása;

(20) „intézkedés”: valamelyik fél által hozott intézkedés, amely lehet törvény, rendelet, szabály, eljárás, határozat vagy adminisztratív intézkedés, vagy ölthet bármilyen más formát;

(21) „illetőségű személy vagy jogalany”:

(a) Ukrajna esetében az ukrán állampolgársággal rendelkező bármely személy, az Európai Unió és tagállamai esetében a valamely EU-tagállam állampolgárságával rendelkező bármely személy; vagy

(b) olyan jogalany, amely:

(i) Ukrajna esetében ukrán állampolgárságú vagy illetőségű személyek vagy jogalanyok közvetlen vagy többségi tulajdonában áll, és a tényleges ellenőrzést felette ukrán állampolgárságú vagy illetőségű személyek vagy jogalanyok gyakorolják, az Európai Unió és tagállamai esetében pedig valamely EU-tagállam állampolgárságával rendelkező vagy ilyen illetőségű, vagy valamely, az V. mellékletben meghatározott harmadik ország állampolgárságával rendelkező személyek vagy ilyen illetőségű jogalanyok közvetlen vagy többségi tulajdonában áll, illetve a tényleges ellenőrzést felette valamely EU-tagállam állampolgárságával rendelkező vagy ilyen illetőségű, vagy valamely, az e megállapodás V. mellékletében felsorolt harmadik ország állampolgárságával rendelkező személyek vagy ilyen illetőségű jogalanyok gyakorolják; és

(ii) a központi ügyvezetés helye Ukrajna esetében Ukrajnában, az Európai Unió és tagállamai esetében valamelyik tagállamban van;

(22) „illetőség”: valamely légitársasággal összefüggésben, a légitársaság azon országhoz való tartozása, amelyben eleget tesz a tulajdonlással, a tényleges ellenőrzéssel és a központi ügyvezetés helyével kapcsolatos követelményeknek;

(23) „működési engedély”:

(a) az Európai Unió és tagállamai esetében az illetékes engedélyezési hatóság által egy vállalat vagy vállalkozás részére kiadott, légi járatoknak a vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban történő üzemeltetésére szóló engedély; valamint

(b) Ukrajna esetében utasoknak és/vagy árunak a vonatkozó ukrán jogszabályokkal összhangban történő légi fuvarozására szóló engedély;

(24) „ár”:

(a) a légi járaton történő utas- és poggyászszállítás fejében a légitársaság vagy annak ügynöke vagy más jegyértékesítő részére fizetendő légi viteldíjak, továbbá ezen árak alkalmazási feltételei, ideértve az ügynöknek és az egyéb kisegítő szolgálatoknak nyújtott díjazást és feltételeket is; valamint

(b) a postai küldemények és áru szállításáért fizetendő légi fuvardíjak, továbbá ezen árak alkalmazási feltételei, ideértve az ügynöknek és az egyéb kisegítő szolgálatoknak nyújtott díjazást és feltételeket is.

Ez a fogalommeghatározás adott esetben magában foglalja a nemzetközi légi közlekedéssel összefüggésben biztosított földi szállítást, illetve a légi viteldíjak és légi fuvardíjak alkalmazásának feltételeit;

(25) „társulási megállapodás”: az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Ukrajna között 2014. március 21-én és 2014. június 27-én Brüsszelben aláírt társulási megállapodás és az annak helyébe lépő bármely jogi eszköz;

(26) „a központi ügyvezetés helye”: a légitársaság azon fél területén található központi irodája vagy székhelye, amelyen belül a légitársaság elsődleges pénzügyi feladatait és működésének irányítását gyakorolják, ideértve annak folyamatos légi alkalmassági irányítását is;

(27) „közszolgáltatási kötelezettség”: a légitársaságokra háruló bármely arra vonatkozó kötelezettség, hogy egy meghatározott útvonalon minimális menetrendszerű légi szolgáltatást biztosítsanak, megfelelve a folyamatosságot, a rendszerességet, az árképzést és a minimális kapacitást érintő olyan rögzített előírásoknak, amelyeknek a légitársaságok nem tennének eleget, ha kizárólag üzleti érdekeiket vennék figyelembe. Az érintett fél a légitársaságok számára közszolgáltatási kötelezettségeik teljesítése fejében kompenzációt nyújthat;

(28) „SESAR”: az „Egységes európai égbolt” ATM kutatási program, amely az egységes európai égbolt technológiai vetülete, és amelynek célja, hogy az EU a légi közlekedés biztonságos és környezetbarát fejlesztését lehetővé tevő hatékony légiforgalmi irányítási infrastruktúrával rendelkezzen;

(29) „állami támogatás”: bármely kormányzat, regionális szerv vagy egyéb állami szervezet által nyújtott pénzügyi hozzájárulás, amely esetében:

(a) a kormányzat, regionális szerv vagy más állami szervezet gyakorlata pénzeszközök – például juttatások, kölcsönök vagy tőkeinjekció – közvetlen átengedését, pénzeszközöknek a vállalkozás részére történő lehetséges közvetlen átruházását, illetve a vállalkozás kötelezettségeinek – például kölcsöngaranciáknak, tőkeinjekciónak, tulajdonlásnak, csődvédelemnek vagy biztosításnak – az átvállalását foglalja magában;

(b) a kormányzat, regionális szerv vagy más állami szervezet egyébként esedékes bevételéről lemond, azt nem hajtja be vagy annak mértékét indokolatlanul csökkenti;

(c) a kormányzat, regionális szerv vagy más állami szervezet az általános infrastruktúrától eltérő árukat vagy szolgáltatásokat biztosít, illetve árukat vagy szolgáltatásokat vásárol; vagy

(d) a kormányzat, regionális szerv vagy más állami szervezet kifizetéseket teljesít egy finanszírozási mechanizmus javára, vagy magánjogi szervet bíz meg azzal, illetve utasít arra, hogy hajtson végre egy vagy több olyan feladattípust az a), b) és c) pontban említettek közül, amelyek rendes körülmények között a kormányra hárulnának, és valójában gyakorlatilag nem különböznek a kormányok által általában követett gyakorlattól;

és ezáltal a kedvezményezett előnyhöz jut.

(30) „terület”: Ukrajna esetében az országgal határos, és annak fennhatósága alatt álló szárazföldi területek és felségvizek, az Európai Unió esetében pedig azok a földterületek (szárazföldi területek és szigetek), belvizek és felségvizek, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az említett szerződésekben és az ezeket felváltó okmányokban megállapított feltételek szerint;

(31) „az átmenő forgalomról szóló egyezmény”: a nemzetközi légijáratok átmenő forgalmáról szóló, 1944. december 7-én Chicagóban megkötött egyezmény;

(32) „használati díj”: a légitársaságokra a légi navigációs (többek között átrepülések esetében), valamint légiforgalom- irányítási, repülőtéri és légiközlekedés-védelmi berendezéseknek és szolgáltatásoknak a légi járművek, azok személyzete, utasai, árui és postai küldeményei általi igénybevételéért az illetékes hatóság által kiszabott vagy engedélyezett díj.

3. CIKK
A megállapodás végrehajtása

1. A felek minden olyan szükséges – általános vagy konkrét – intézkedést megtesznek, amely szükséges az e megállapodásból fakadó kötelezettségek teljesítéséhez, és tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti e megállapodás céljainak elérését.

2. Az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedések végrehajtása nem sérti a nemzetközi szervezetekben való tagságból és/vagy nemzetközi egyezményekből, különösen az egyezményből és az átmenő forgalomról szóló egyezményből fakadóan a feleket érintő jogokat és kötelezettségeket.

3. Az e cikk (1) bekezdése szerinti intézkedések alkalmazásakor a felek e megállapodás alkalmazási körén belül:

(a) eltörölnek minden olyan egyoldalú adminisztratív, műszaki vagy egyéb intézkedést, amely közvetett módon korlátozó vagy megkülönböztető hatást gyakorolhat a légi szolgáltatások e megállapodás szerinti nyújtására; valamint

(b) tartózkodnak olyan adminisztratív, műszaki vagy jogi intézkedések megtételétől, amelyek a légi szolgáltatások e megállapodás szerinti nyújtása tekintetében megkülönböztető hatást fejthetnek ki a másik fél területén illetőséggel rendelkező személyekkel, vállalatokkal vagy vállalkozásokkal szemben.

4. CIKK
A megkülönböztetés tilalma

E megállapodás alkalmazási körén belül és e megállapodás különös rendelkezéseinek sérelme nélkül az illetőségi alapon történő megkülönböztetés tilos.

II. CÍM

SZABÁLYOZÁSI EGYÜT TMŰKÖDÉS

5. CIKK
A szabályozási együttműködés általános elvei

1. A felek minden eszközzel együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy az e megállapodás I. mellékletében felsorolt európai uniós jogszabályokban foglalt követelményeket és előírásokat Ukrajna a nemzeti jogába fokozatosan beépítse és az alábbiak révén végrehajtsa:

(a) az e megállapodás 29. cikkében említett vegyes bizottság (a továbbiakban: a vegyes bizottság) keretében rendszeres konzultációk tartása az e megállapodás I. mellékletében felsorolt európai uniós jogszabályok értelmezéséről a repülésbiztonság, a légiközlekedés-védelem, a légiforgalmi szolgáltatás, a környezetvédelem, a piaci hozzáférés és az ahhoz kapcsolódó ügyek, a szociális szempontok, a fogyasztóvédelem és az e megállapodás által érintett más területek tekintetében.

(b) segítségnyújtás a felek által meghatározott konkrét területeken;

(c) konzultáció és információcsere az e megállapodás 15. cikk szerinti új jogszabályokról.

2. Ukrajna elfogadja azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az e megállapodás I. mellékletében felsorolt európai uniós jogszabályokban foglalt követelményeket és előírásokat az e megállapodás 33. cikkében és a kapcsolódó III. mellékletében szereplő átmeneti rendelkezésekkel összhangban az ukrán jogrendszerbe beépítse és végrehajtsa.

3. A felek a vegyes bizottság keretében haladéktalanul tájékoztatják egymást arról, hogy mely hatóságaik illetékesek a repülésbiztonsági felügyelet, a légialkalmasság, a légitársaságok engedélyezése, a repülőtéri ügyek, a légiközlekedés-védelem, a légiforgalmi szolgáltatás, a légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálata, valamint a léginavigációs és a repülőtéri díjak megállapítása tekintetében.

6. CIKK
A jogszabályok és egyéb rendelkezések betartása

1. Az egyik fél területére történő belépéskor, ott tartózkodáskor, illetve onnan való távozáskor a légi közlekedésben részt vevő légi járműnek az adott területre történő belépésével, valamint onnan történő kilépésével kapcsolatos, illetve a légi jármű üzemben tartására és irányítására vonatkozó, az adott területen alkalmazandó jogszabályokat és egyéb rendelkezéseket a másik fél légitársaságai betartják.

2. Az egyik fél területére történő belépéskor, ott tartózkodáskor, illetve onnan való kilépéskor a légi járművön tartózkodó utasoknak, személyzetnek vagy áruknak az adott területre történő belépésével, valamint onnan történő kilépésével kapcsolatos, az adott területen alkalmazandó jogszabályokat és egyéb rendelkezéseket (beleértve a belépésre, a vámkezelésre, a bevándorlásra, az útlevelekre, a vámeljárásokra és a karanténra vonatkozó rendelkezéseket, illetve a postai küldemények esetében a postai rendelkezéseket) a másik fél légitársaságainak utasai, személyzete és árui – illetve a nevükben eljáró személyek – betartják.

7. CIKK
Repülésbiztonság

1. Az e megállapodás III. mellékletében megállapított átmeneti rendelkezésekre figyelemmel a felek az e megállapodás I. mellékletének C. részében meghatározott repülésbiztonsági követelményekre és előírásokra vonatkozó jogszabályaikkal összhangban járnak el, az e cikkben megállapított feltételek szerint.

2. Ukrajna az egyezménnyel összhangban továbbra is elvégzi a tervező, előállító, nyilvántartó és üzemben tartó állam teendőit és feladatait, ugyanakkor az e cikk (1) bekezdésében említett követelményeket és szabványokat Ukrajna az e megállapodás III. mellékletében meghatározott átmeneti rendelkezésekkel összhangban jogszabályaiba beépíti és ténylegesen végrehajtja.

3. A felek együttműködnek az e cikk (1) bekezdésében említett követelményeknek és előírásoknak az ukrán jogba való beépítését célzó jogszabályok Ukrajna általi végrehajtásának biztosítása érdekében. Ukrajna ennek érdekében e megállapodás hatálybalépésének napjától kezdve megfigyelőként részt vesz az EASA munkájában, az e megállapodás VI. mellékletében előírtaknak megfelelően.

4. Az e megállapodás 16. cikke (1) bekezdésének a), b), c) és d) pontja szerinti kölcsönösen elfogadott szolgáltatások biztosítása érdekében az egyik fél által kiadott vagy érvényesített és még hatályban lévő légialkalmassági bizonyítványokat, képesítési bizonyítványokat és engedélyeket a másik fél érvényesnek ismeri el, feltéve, hogy az e bizonyítványokkal vagy engedélyekkel szemben támasztott követelmények megegyeznek legalább az egyezmény értelmében meghatározható minimumelőírásokkal.

5. Az Ukrajna által kiadott, az e megállapodás IV. melléklete 1. szakaszában felsorolt tanúsítások tagállamok általi elismeréséről való döntésre az e megállapodás III. mellékletében szereplő rendelkezésekkel összhangban kerül sor.

6. A kezdeti és folyamatos légialkalmasság területén a felek együttműködnek tanúsítási rendszereik közelítése céljából.

7. A felek biztosítják, hogy amennyiben az egyik fél által lajstromba vett olyan légi jármű, amely esetében felmerül az egyezmény alapján meghatározott nemzetközi légiközlekedés-biztonsági előírásoknak való meg nem felelés gyanúja, a másik fél területén lévő, a nemzetközi légi forgalom számára nyitott repülőtéren leszáll, azt a másik fél illetékes hatóságai által a fedélzeten vagy a légi jármű körül elvégzendő földi ellenőrzésnek vetik alá a légi jármű és személyzete okmányainak, valamint a légi jármű és berendezései látható állapotának vizsgálata céljából.

8. A felek az erre szolgáló eljárások révén tájékoztatják egymást az e cikk (7) bekezdésével összhangban végzett földi ellenőrzésekről és azok eredményéről.

9. Valamely fél illetékes hatóságai bármikor kérelmezhetnek konzultációt a másik fél illetékes hatóságaival a másik fél által előírt biztonsági előírások vonatkozásában, többek között az e megállapodás I. mellékletében szereplő jogszabályok által érintett területeken túli kérdésekben, vagy a földi ellenőrzések során tett megállapításokkal kapcsolatban. A konzultációkra az említett kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül kell sort keríteni.

10. E megállapodás egyetlen pontja sem értelmezhető úgy, hogy a felek valamelyikét akadályozza a megfelelő és azonnali intézkedések elrendelésében, amennyiben megállapítja, hogy egy légi jármű, egy termék vagy egy művelet:

(a) nem teljesíti – az esettől függően – az egyezményben előírt minimumelőírásokat vagy az e megállapodás I. mellékletének C. részében meghatározott követelményeket és előírásokat;

(b) komoly, az e cikk (7) bekezdésében említett ellenőrzés során megállapított aggodalomra ad okot a tekintetben, hogy a légi jármű vagy a légi jármű üzemeltetése nem felel meg – az esettől függően – az egyezmény alapján meghatározott minimumelőírásoknak vagy az e megállapodás I. mellékletének C. részében meghatározott követelményeknek és előírásoknak; vagy

(c) komoly aggodalomra ad okot a tekintetben, hogy az egyezmény alapján meghatározott minimumelőírások vagy adott esetben az e megállapodás I. mellékletének C. részében meghatározott követelmények és előírások tényleges fenntartása és igazgatása nem valósul meg.

11. Amennyiben az egyik fél az e cikk (10) bekezdése szerinti intézkedést hoz, arról – az intézkedés indokolásával együtt – haladéktalanul értesíti a másik fél illetékes hatóságait.

12. Amennyiben az e cikk (10) bekezdése alkalmazásában hozott intézkedéseket okafogyottá válásuk után nem szüntetik meg, a kérdést bármelyik fél a vegyes bizottság elé utalhatja.

13. Az Ukrajna vagy valamely EU-tagállam illetékes hatóságainak státuszában változását előidéző bármely nemzeti jogi módosításról az érintett fél köteles értesíteni a többi felet.

8. CIKK
A légi közlekedés védelme

1. Az Európai Polgári Repülési Konferencia (ECAC) 30. számú okmányának II. részében szereplő rendelkezéseket Ukrajna az e megállapodás III. mellékletében meghatározott átmeneti rendelkezésekkel összhangban jogszabályaiba beépíti és ténylegesen végrehajtja. Az e megállapodás 33. cikkének (2) bekezdésében előírt értékelések keretében az Európai Bizottság ellenőrei – a felek által meghatározott mechanizmussal összhangban – megfigyelőként részt vehetnek az ukrán illetékes hatóságok által az Ukrajna területén található repülőtereken végzett ellenőrzésekben. Ez a megállapodás nem sérti az Ukrajnára és az EU-tagállamokra vonatkozó, az egyezmény 17. mellékletéből eredő jogokat és kötelezettségeket.

2. Mivel a polgári légi jármű, utasai és személyzete biztonságának védelme a nemzetközi légi járatok üzemeltetésének elengedhetetlen feltétele, a felek megerősítik a polgári légi közlekedés biztonságának jogellenes beavatkozási cselekményektől való megvédésére irányuló kölcsönös kötelezettségüket, és különösen az alábbiakból eredő kötelezettségeiket: az Egyezmény, a légi járművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és egyéb cselekményekről szóló, Tokióban, 1963. szeptember 14-én aláírt egyezmény, a légi járművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről szóló, Hágában, 1970. december 16-án aláírt egyezmény, a polgári légi közlekedés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, Montrealban, 1971. szeptember 23-án aláírt egyezmény, a polgári légi közlekedést szolgáló nemzetközi repülőtereken elkövetett erőszakos jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló, Montrealban, 1988. február 24-én aláírt jegyzőkönyv, valamint a képlékenyítő anyagot tartalmazó robbanóanyagoknak felderítésük céljából történő megjelöléséről szóló, Montrealban, 1991. március 1-jén aláírt egyezmény, amennyiben mindkét fél szerződő fele ezen egyezményeknek, valamint a polgári légi közlekedés biztonságára vonatkozó valamennyi egyéb olyan egyezmény és jegyzőkönyv, amelynek mindkét fél szerződő fele.

3. A felek megkeresés esetén minden szükséges segítséget megadnak egymásnak a polgári légi járművek jogellenes hatalomba kerítésére irányuló cselekmények, és más, az ilyen légi járművek, azok utasai és személyzete, valamint a repülőterek és a léginavigációs berendezések biztonsága elleni jogellenes cselekmények, továbbá bármely, a polgári légi közlekedés védelme ellen irányuló fenyegetés megelőzésében.

4. A felek az egymással fenntartott kapcsolataikban az ICAO által megállapított és az egyezmény mellékleteiként meghatározott, a légi közlekedés védelmére vonatkozó rendelkezésekkel és – azok alkalmazása esetén – a szervezet által javasolt gyakorlattal összhangban cselekszenek, amennyiben e védelmi rendelkezések a felekre nézve alkalmazandók. Mindkét fél előírja, hogy a területén lajstromba vett légi járművek üzemeltetői, azok az üzemeltetők, amelyek központi ügyvezetésének helye vagy állandó lakóhelye a területükön van, valamint a területükön lévő repülőterek üzemeltetői a szóban forgó légiközlekedés-védelmi rendelkezéseknek megfelelően járjanak el.

5. Mindkét fél hatékony intézkedések megtételét biztosítja saját területén a polgári légi közlekedésnek a jogellenes beavatkozási cselekményektől való védelme, és ezen belül egyebek mellett intézkedéseket hoz az utasok és a kézipoggyász, illetve a feladott poggyász átvizsgálása, az áruknak és postai küldeményeknek beszállás vagy berakodás előtti védelmi ellenőrzése, a fedélzeten lévő és a repülőtéri készletek védelmi ellenőrzése, valamint az utasoktól különböző személyek szigorított védelmi területekre való beléptetése és átvizsgálása érdekében. Ezeket az intézkedéseket a polgári légi közlekedést érintő sebezhetőség és fenyegetések kezelése érdekében módosítani kell. A felek megállapodnak abban, hogy a másik fél előírhatja légitársaságai számára az e cikk (4) bekezdésében említett légiközlekedés-védelmi rendelkezések betartását az adott másik fél területére történő belépéshez, az onnan való távozáshoz, illetve az ott tartózkodáshoz.

6. A felek méltányos megfontolás tárgyává teszik a másik félnek az egyes konkrét fenyegetésekkel szembeni különleges védelmi intézkedések megtételére irányuló kérelmét. A felek az általuk bevezetni kívánt minden olyan különleges védelmi intézkedésről, amelynek e megállapodás szerint nyújtott légi közlekedési szolgáltatásokra jelentős pénzügyi vagy működési kihatása lehet, előzetesen tájékoztatják a másik felet, kivéve, ha ez vészhelyzet miatt nem lehetséges. Bármelyik fél kérheti, hogy az ilyen védelmi intézkedések megvitatása céljából kerüljön sor a vegyes bizottság ülésére az e megállapodás 29. cikkében előírtak szerint.

7. A polgári légi jármű jogellenes hatalomba kerítése, illetve ennek veszélye esetén, vagy a polgári légi jármű, annak utasai és személyzete, a repülőterek vagy a léginavigációs berendezések biztonsága elleni egyéb jogellenes cselekmény vagy ennek veszélye esetén a felek segítséget nyújtanak egymásnak a kommunikáció elősegítése és más, az effajta cselekmények vagy veszélyek gyors és biztonságos megszüntetéséhez szükséges megfelelő intézkedések megtétele révén.

8. A felek megtesznek minden olyan intézkedést, amelyet észszerűnek tart annak biztosítására, hogy a területén a földön tartózkodó és jogellenes hatalomba kerítés vagy egyéb jogellenes cselekményeknek kitett légi jármű a földön maradjon, hacsak annak felszállását az emberi élet védelmére vonatkozó kényszerítő kötelezettség szükségessé nem teszi. Ilyen intézkedések meghozatalára lehetőleg kölcsönös konzultáció alapján kerül sor.

9. Amennyiben az egyik fél megalapozottan véli úgy, hogy a másik fél nem e cikk légiközlekedés-védelmi rendelkezéseinek megfelelően járt el, azonnali konzultációt kérhet a másik féltől.

10. Az e megállapodás 19. cikkének sérelme nélkül, amennyiben a kérelemtől számított 15 napon belül nem sikerül kielégítő megegyezésre jutni, ez indokul szolgál a másik fél egy vagy több légitársasága üzemeltetési engedélyének visszatartására, visszavonására, korlátozására, illetve feltételekhez kötésére.

11. Azonnali és rendkívüli fenyegetés esetén az adott fél a 15 nap letelte előtt is hozhat átmeneti intézkedéseket.

12. Az e cikk (10) vagy (11) bekezdésével összhangban hozott intézkedéseket meg kell szüntetni, amint a másik fél teljesíti e cikk valamennyi rendelkezését.

9. CIKK
Légiforgalmi irányítás

1. Az e megállapodás III. mellékletében megállapított átmeneti rendelkezésekre figyelemmel a felek az e megállapodás I. mellékletének B. részében meghatározott légiforgalmi irányítási követelményekre és előírásokra vonatkozó jogszabályaikkal összhangban járnak el, az e cikkben megállapított feltételek szerint.

2. Az e cikk (1) bekezdésében említett követelményeket és előírásokat Ukrajna az e megállapodás III. mellékletében meghatározott átmeneti rendelkezésekkel összhangban jogszabályaiba beépíti és ténylegesen végrehajtja.

3. A felek a légiforgalmi irányítás területén együttműködnek annak érdekében, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett követelményeknek és előírásoknak az ukrán jogba való beépítése céljából elfogadott jogszabályok Ukrajna ténylegesen végrehajtsa, továbbá annak érdekében, hogy – a jelenlegi biztonsági követelmények és általában az európai légiforgalmi műveletek hatékonyságának javítása, a légiforgalmi irányítási kapacitások optimalizálása, a késések csökkentése és a környezetvédelmi hatékonyság fokozása céljából – az egységes európai égboltot Ukrajnára is kiterjesszék.

4. Ukrajna ennek érdekében e megállapodás hatálybalépésének napjától kezdve megfigyelőként részt vesz az egységes európai égbolttal foglalkozó bizottság munkájában, az ukrán illetékes testületek és/vagy hatóságok pedig megkülönböztetéstől mentesen, megfelelő koordináció révén és a vonatkozó jogszabályokkal összhangban részt vesznek a SESAR-ral kapcsolatos munkában.

5. A légiforgalmi irányítás területén folytatott együttműködés nyomon követéséért és előmozdításáért a vegyes bizottság felel.

6. Az egységes európai égboltra vonatkozó jogszabályok alkalmazásának elősegítése érdekében:

(a) Ukrajna megteszi a szükséges intézkedéseket a légiforgalmi irányítás intézményi struktúráinak az egységes európai égbolthoz való igazítása érdekében; valamint

(b) az Európai Unió segíti Ukrajna részvételét az egységes európai égbolthoz kapcsolódó, a léginavigációs szolgálatok, a légtér és az interoperabilitás területét érintő főbb operatív kezdeményezésekben.

7. Ez a megállapodás nem sérti az Ukrajnára vonatkozó, az egyezményből fakadó jogokat és kötelezettségeket, valamint az ICAO Tanács által jóváhagyott, hatályban lévő körzeti léginavigációs megállapodásokat. Az e megállapodás hatálybalépését követően létrejövő körzeti léginavigációs megállapodásoknak e megállapodás rendelkezéseivel is összhangban kell lenniük.

8. A magas fokú biztonság fenntartása, és ezáltal a légiforgalmi irányítási hálózat kapacitásának és hatékonyságának maximalizálása érdekében, az e megállapodás III. mellékletében megállapított átmeneti rendelkezésekre figyelemmel Ukrajna az illetékességi körébe tartozó légteret a funkcionális légtérblokkok kialakítására vonatkozó, az e megállapodás I. mellékletének B. részében említett EU-követelményeknek megfelelően szervezi meg.

A felek együttműködnek annak érdekében, hogy megvizsgálják, hogy az Ukrajna illetékességi körébe tartozó légtér esetlegesen részévé válhatna-e valamelyik légtérblokknak, összhangban az uniós jogszabályokkal és figyelembe véve az integrációból eredő operatív előnyöket.

9. Az Ukrajna által kiadott, az e megállapodás IV. mellékletének 2. szakaszában felsorolt tanúsítások EU-tagállamok általi elismeréséről való döntésre az e megállapodás III. mellékletével összhangban kerül sor.

10. CIKK
Környezetvédelem

1. A felek elismerik, hogy a környezetvédelem fontos szerepet játszik a nemzetközi légi közlekedési politika kidolgozása és végrehajtása során. A felek megerősítik, hogy a polgári légi közlekedés által a környezetre kifejtett hatás csökkentéséhez hatékony globális, regionális, nemzeti és/vagy helyi szintű fellépés szükséges.

2. Az e megállapodás III. mellékletében megállapított átmeneti rendelkezésekre figyelemmel a felek az e megállapodás I. mellékletének D. részében meghatározott környezetvédelmi követelményekre és előírásokra vonatkozó jogszabályaikkal összhangban járnak el, az e cikkben megállapított feltételek szerint.

3. Az e cikk (2) bekezdésében említett követelményeket és előírásokat Ukrajna az e megállapodás III. mellékletében meghatározott átmeneti rendelkezésekkel összhangban jogszabályaiba beépíti és ténylegesen végrehajtja.

4. A felek együttműködnek az e cikk (2) bekezdésében említett követelményeknek és előírásoknak az ukrán jogba való beépítését célzó jogszabályok Ukrajna általi végrehajtásának biztosításában, és elismerik az együttműködés fontosságát, valamint annak a jelentőségét, hogy a légi közlekedés által a környezetre gyakorolt hatást többoldalú tárgyalások keretében vizsgálják meg, és biztosítsák az enyhítő intézkedéseknek a megállapodás célkitűzéseivel való teljes körű összeegyeztethetőségét.

5. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, mintha az korlátozná a felek illetékes hatóságainak azzal kapcsolatos hatáskörét, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak a légi közlekedés környezeti hatásainak megakadályozására vagy egyéb módon kezeljék azokat, feltéve hogy az említett intézkedéseket illetőségre való tekintet nélkül alkalmazzák, és azok teljes mértékben összeegyeztethetők a felek nemzetközi jog szerinti jogaival és kötelezettségeivel.

11. CIKK
Fogyasztóvédelem

1. Az e megállapodás III. mellékletében megállapított átmeneti rendelkezésekre figyelemmel a felek az e megállapodás I. mellékletének F. részében meghatározott fogyasztóvédelmi követelményekre és előírásokra vonatkozó jogszabályaikkal összhangban járnak el.

2. Az e cikk (1) bekezdésében említett követelményeket és előírásokat Ukrajna az e megállapodás III. mellékletében meghatározott átmeneti rendelkezésekkel összhangban jogszabályaiba beépíti és ténylegesen végrehajtja.

3. A felek együttműködnek az e cikk (1) bekezdésében említett követelményeknek és előírásoknak az ukrán jogba való beépítését célzó jogszabályok Ukrajna általi végrehajtásának biztosításában.

4. A felek továbbá együttműködnek az e megállapodásból eredő fogyasztói jogok védelme érdekében.

12. CIKK
Ipari együttműködés

1. A felek törekednek az ipari együttműködés fokozására, különösen az alábbiak révén:

(i) a légijármű-gyártók közötti üzleti kapcsolatok fejlesztése mindkét részről;

(ii) a légi közlekedési ágazat, és azon belül az infrastruktúra fenntartható fejlődését célzó közös projektek ösztönzése és előmozdítása;

(iii) technikai együttműködés az EU-standardok végrehajtása érdekében;

(iv) a légijármű-gyártók és tervezők lehetőségeinek bővítése; valamint

(v) az e megállapodás hatálya alá tartozó beruházások ösztönzése.

2. Ez a megállapodás nem érinti a légi járművek és komponenseik gyártására vonatkozó, Ukrajnában hatályban lévő azon műszaki és ipari szabványokat, amelyekre nem terjed ki e megállapodás I. melléklete.

3. A vegyes bizottság figyelemmel kíséri és segíti az ipari együttműködést.

13. CIKK
Számítógépes helyfoglalási rendszerek

1. Az e megállapodás III. mellékletében megállapított átmeneti rendelkezésekre figyelemmel a felek a számítógépes helyfoglalási rendszerek tekintetében az e megállapodás I. mellékletének G. részében meghatározott követelményekre és előírásokra vonatkozó jogszabályaikkal összhangban járnak el. A felek a számítógépes helyfoglalási rendszerek tekintetében szabad hozzáférést biztosítanak egymás piacai számára.

2. Az e cikk (1) bekezdésében említett követelményeket és előírásokat Ukrajna az e megállapodás III. mellékletében meghatározott átmeneti rendelkezésekkel összhangban jogszabályaiba beépíti és ténylegesen végrehajtja.

3. A felek együttműködnek az e cikk (1) bekezdésében említett követelményeknek és előírásoknak az ukrán jogba való beépítését célzó jogszabályok Ukrajna általi végrehajtásának biztosítása érdekében.

14. CIKK
Szociális szempontok

1. Az e megállapodás III. mellékletében megállapított átmeneti rendelkezésekre figyelemmel a felek a szociális szempontok tekintetében az e megállapodás I. mellékletének E. részében meghatározott követelményekre és előírásokra vonatkozó jogszabályaikkal összhangban járnak el.

2. Ukrajna elfogadja az e cikk (1) bekezdésében említett követelményeknek és előírásoknak az e megállapodás III. mellékletében meghatározott átmeneti rendelkezésekkel összhangban a jogszabályaiba való beépítéséhez és tényleges végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

3. A felek együttműködnek az e cikk (1) bekezdésében említett követelményeknek és előírásoknak az ukrán jogba való beépítését célzó jogszabályok Ukrajna általi végrehajtásának biztosítása érdekében.

15. CIKK
Új jogszabályok

1. Ez a megállapodás nem érinti a felek azon jogát, hogy a megkülönböztetés tilalmának elvére, továbbá e cikkre és e megállapodás 4. cikkére figyelemmel egyoldalúan új jogszabályokat fogadjanak el a légi közlekedés területén vagy az e megállapodás I. mellékletében említett valamely kapcsolódó területen, vagy módosítsák az e területekre vonatkozó hatályos jogszabályaikat.

2. Amennyiben az egyik fél az e megállapodás hatálya alá tartozó területen új jogszabály elfogadását vagy valamely jogszabályának módosítását mérlegeli, erről tájékoztatja a másik felet. A vegyes bizottság bármely fél kérésére két hónapon belül megvitatja az ilyen új jogszabály vagy módosítás e megállapodás megfelelő működésére gyakorolt következményeit.

3. A vegyes bizottság:

(a) határozatot fogad el az e megállapodás I. mellékletének felülvizsgálatáról annak érdekében, hogy az – szükség esetén a viszonosság alapján – kiegészüljön a kérdéses új jogszabállyal vagy módosítással;

(b) határozatot fogad el arról, hogy az új jogszabály vagy módosítás e megállapodással összhangban lévőnek tekintendő; vagy

(c) e megállapodás megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében egyéb, észszerű határidőn belül elfogadandó intézkedést javasol.

III. CÍM

GAZDASÁGI RENDELKEZÉSEK

16. CIKK
Forgalmi jogok nyújtása

1. Az e megállapodás II. és III. mellékletével összhangban mindegyik fél biztosítja a másik fél számára a másik fél légitársaságai által folytatott nemzetközi légi közlekedés tekintetében az alábbi jogokat:

(a) a területén való, leszállás nélkül történő átrepülés joga;

(b) a területén való leszállás joga, amennyiben a leszállás célja nem az utasok, a poggyász, az áru és/vagy a postai küldemények légi közlekedés keretében történő felvétele vagy kiszállása/kirakodása (nem-kereskedelmi célú leszállás);

(c) meghatározott útvonalon kölcsönösen elfogadott szolgáltatás nyújtása során a területén való leszállás joga, amennyiben a leszállás célja az utasok, poggyász, áru és/vagy postai küldemények légi közlekedés keretében történő felvétele vagy kiszállása/kirakodása külön-külön vagy együttesen; valamint

(d) az e megállapodásban meghatározott egyéb jogok.

2. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem tekintendő úgy, hogy Ukrajna légitársaságai számára jogot biztosítana arra, hogy valamely EU-tagállam területén – ellentételezés fejében – az adott tagállam területének egy másik pontjára szállítandó utasokat, poggyászt, árut és/vagy postai küldeményeket vegyenek fel a fedélzetre.

17. CIKK
Üzemeltetési engedély vagy műszaki jóváhagyás

Az egyik fél légitársasága üzemeltetési engedély vagy műszaki jóváhagyás iránti kérelmének (amelyet az üzemeltetési engedélyekre vagy a műszaki jóváhagyásokra előírt formában és módon kell benyújtani) kézhezvételekor a másik fél illetékes hatóságai eljárásbeli késedelem nélkül kiadják a megfelelő engedélyeket és jóváhagyásokat, feltéve hogy:

(a) Ukrajna légitársaságai esetében:

(i) a légitársaság központi ügyvezetésének helye Ukrajnában található, és a légitársaság Ukrajna alkalmazandó jogszabályaival összhangban érvényes működési engedéllyel rendelkezik;

(ii) a légitársaság feletti tényleges szabályozói felügyeletet Ukrajna gyakorolja és tartja fenn, és a vonatkozó illetékes hatóság egyértelműen ki van jelölve; továbbá

(iii) a 20. cikk eltérő rendelkezése hiányában a légitársaság Ukrajna és/vagy ukrán illetőségű személyek közvetlen vagy többségi tulajdonában áll, illetve a tényleges ellenőrzést felette Ukrajna és/vagy ukrán illetőségű személyek gyakorolják;

(b) az Európai Unió légitársaságai esetében:

(i) a légitársaság központi ügyvezetésének helye az EU-szerződések értelmében vett valamelyik EU-tagállam területén található, és a légitársaság az Európai Unió jogának megfelelő érvényes működési engedéllyel rendelkezik;

(ii) a légitársaság feletti tényleges szabályozói felügyeletet a légijármű-üzembentartási engedély kiadásáért felelős EU-tagállam gyakorolja és tartja fenn, és a vonatkozó illetékes hatóság egyértelműen ki van jelölve; továbbá

(iii) az e megállapodás 20. cikke eltérő rendelkezése hiányában a légitársaság egy vagy több EU-tagállam és/vagy az ezekben illetőséggel rendelkező személyek, vagy az V. mellékletben felsorolt egyéb államok és/vagy az ezekben illetőséggel rendelkező személyek közvetlen vagy többségi tulajdonában és tényleges ellenőrzése alatt áll.

(c) a légitársaság eleget tesz az e megállapodás 6. cikkében említett jogszabályokban és egyéb rendelkezésekben előírt feltételeknek; valamint

(d) az e megállapodás 7. és a 8. cikkében foglalt rendelkezéseket fenntartják és alkalmazzák.

18. CIKK
A légitársaságok alkalmassága és illetősége tekintetében hozott szabályozási döntések kölcsönös elismerése

1. Az egyik fél légitársasága üzemeltetési engedély vagy műszaki jóváhagyás iránti kérelmének kézhezvételekor a másik fél illetékes hatóságai ugyanúgy elismerik az első fél illetékes hatóságai által az érintett légitársaság alkalmasságára vagy illetőségére vonatkozóan hozott döntést, mintha ezt a döntést saját illetékes hatóságaik hozták volna, és az e cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével ilyen kérdésekkel a továbbiakban nem foglalkoznak.

2. Amennyiben egy légitársaság üzemeltetési engedély vagy műszaki jóváhagyás iránti kérelmének kézhezvételét, illetve ilyen üzemeltetési engedély vagy műszaki jóváhagyás megadását követően a kérelmet átvevő fél illetékes hatóságai számára valamilyen okból aggályossá válik, hogy – a másik fél illetékes hatóságai által hozott döntés ellenére – az e megállapodás 17. cikke szerinti, a megfelelő üzemeltetési engedély vagy műszaki jóváhagyás kiadására vonatkozó feltételek nem teljesülnek, erről haladéktalanul tájékoztatják az említett hatóságokat, és ezen aggályukat megfelelően indokolják. Ilyen esetben bármelyik fél kezdeményezhet konzultációt – ideértve az érintett illetékes hatóságok képviselőivel folytatott konzultációt is – és/vagy kérhet a feltételezéssel kapcsolatos kiegészítő információkat, és az ilyen kérelmeknek a lehető leghamarabb eleget kell tenni. Ha a kérdés tisztázatlan marad, az ügyet bármelyik fél a vegyes bizottság elé viheti.

19. CIKK
Az üzemeltetési engedély vagy műszaki jóváhagyás elutasítása, visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása

1. Bármely fél illetékes hatósága jogosult arra, hogy a másik fél légitársaságának üzemeltetési engedélyét vagy műszaki jóváhagyását elutasítsa, visszavonja, felfüggessze vagy korlátozza, illetve működését egyéb módon felfüggessze vagy korlátozza, amennyiben:

(a) Ukrajna légitársaságai esetében:

(i) a légitársaság központi ügyvezetésének helye nem Ukrajnában található, vagy a légitársaság nem rendelkezik Ukrajna alkalmazandó jogszabályainak megfelelő érvényes működési engedéllyel;

(ii) a légitársaság feletti tényleges szabályozói felügyeletet nem Ukrajna gyakorolja és tartja fenn, vagy a vonatkozó illetékes hatóság nincs egyértelműen meghatározva; vagy

(iii) az e megállapodás 20. cikke eltérő rendelkezése hiányában a légitársaság nem Ukrajna és/vagy ukrán illetőségű személyek közvetlen vagy többségi tulajdonában áll, illetve a tényleges ellenőrzést felette nem Ukrajna és/vagy ukrán illetőségű személyek gyakorolják;

(b) az Európai Unió légitársaságai esetében:

(i) a légitársaság központi ügyvezetésének helye nem az EU-szerződések értelmében vett valamely EU-tagállam területén található, vagy a légitársaság nem rendelkezik az Európai Unió jogszabályainak megfelelő érvényes működési engedéllyel; vagy

(ii) a légitársaság feletti tényleges szabályozói felügyeletet nem a légijármű-üzembentartási engedély kiadásáért felelős tagállam gyakorolja és tartja fenn, vagy a vonatkozó illetékes hatóság nincs egyértelműen meghatározva; vagy

(iii) az e megállapodás 20. cikke eltérő rendelkezése hiányában a légitársaság nem egy vagy több EU-tagállam és/vagy az ezekben illetőséggel rendelkező személyek, vagy az e megállapodás V. mellékletében felsorolt egyéb államok és/vagy az ezekben illetőséggel rendelkező személyek közvetlen vagy többségi tulajdonában vagy tényleges ellenőrzése alatt áll;

(c) a légitársaság nem tett eleget az e megállapodás 6. cikkében említett jogszabályoknak és egyéb rendelkezéseknek;

(d) az e megállapodás 7. és a 8. cikkében foglalt rendelkezéseket nem tartják fenn vagy nem alkalmazzák; vagy

(e) az egyik fél az e megállapodás 26. cikkének (5) bekezdésével összhangban azt állapítja meg, hogy a versenykörnyezetre vonatkozó feltételek nem teljesülnek.

2. Az e cikkben meghatározott jogok csak a másik fél illetékes hatóságaival történt konzultáció után gyakorolhatók, kivéve, ha az e cikk (1) bekezdése c) vagy d) pontjának való további meg nem felelés megakadályozása céljából azonnali intézkedés megtételére van szükség.

3. Az e cikkben megállapított jogait egyik fél sem használhatja arra, hogy a felek bármely légitársaságának üzemeltetési engedélyét vagy műszaki jóváhagyását azon az alapon utasítsa el, vonja vissza, függessze fel vagy korlátozza, hogy az adott légitársaság az európai közös légtérről szóló megállapodás egy vagy több részes fele, illetve az ezekben illetőséggel rendelkező személyek többségi tulajdonában áll és/vagy a tényleges ellenőrzést felette az európai közös légtérről szóló megállapodás egy vagy több részes fele, illetve az ezekben illetőséggel rendelkező személyek gyakorolják, feltéve, hogy az európai közös légtérről szóló megállapodás említett részes fele(i) viszonosságot biztosít(anak) és az európai közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás feltételeit alkalmazzák.

20. CIKK
A légitársaságok tekintetében eszközölt befektetések

1. Az e megállapodás 17. és a 19. cikke ellenére Ukrajna légitársaságai akkor állhatnak egy EU-tagállam és/vagy egy EU-tagállamban illetőséggel rendelkező személy többségi tulajdonában vagy tényleges ellenőrzése alatt, illetve az Európai Unió légitársaságai akkor állhatnak Ukrajna és/vagy egy Ukrajnában illetőséggel rendelkező személy többségi tulajdonában vagy tényleges ellenőrzése alatt, ha ezt a vegyes bizottság határozatával előzetesen engedélyezte.

2. Az említett határozatban meg kell állapítani az e megállapodás szerinti kölcsönösen elfogadott szolgáltatások üzemeltetésére, valamint a harmadik országok és a felek közötti szolgáltatásokra vonatkozó feltételeket. Az e megállapodás 29. cikkének (8) bekezdése az említett határozatra vonatkozóan nem alkalmazható.

21. CIKK
A mennyiségi korlátozások eltörlése

1. A hatályos megállapodásokban előírt kedvezőbb feltételek sérelme nélkül és e megállapodás alkalmazási körén belül, a szerződő felek eltörlik azon mennyiségi korlátozásokat és azonos hatású intézkedéseket, amelyek felszerelések, ellátási készletek, alkatrészek és egyéb, a légitársaságok számára a légi közlekedési szolgáltatások e megállapodás feltételei szerinti nyújtásának fenntartásához szükséges eszközök szállítására vonatkoznak.

2. Az e cikk (1) bekezdésében említett kötelezettség nem zárja ki, hogy a felek akár közrendi vagy közbiztonsági okból, akár az emberek, az állatok és a növények élete és egészsége, illetve a szellemi, ipari vagy kereskedelmi tulajdon védelme érdekében ezek szállítását megtiltsák vagy korlátozzák. Ezek a tilalmak és korlátozások azonban nem lehetnek az önkényes megkülönböztetés vagy a felek közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei.

22. CIKK
Kereskedelmi lehetőségek
Üzleti tevékenység

1. A felek egyetértenek abban, hogy a gazdasági szereplők üzleti tevékenysége előtti akadályok gátolnák az e megállapodás révén elérendő előnyöket. A felek ezért megállapodnak abban, hogy a légitársaságaik üzleti tevékenysége előtti akadályokat hatékonyan és kölcsönösen megszüntetik, amennyiben az említett akadályok kereskedelmi ügyleteket gátolhatnak, versenytorzulást idézhetnek elő vagy gátolhatják az egyenlő versenyfeltételek kialakulását.

2. A vegyes bizottság az üzleti tevékenységgel és a kereskedelmi lehetőségekkel kapcsolatos együttműködési folyamatot alakít ki, nyomon követi a gazdasági szereplők előtt az üzleti tevékenység folytatása során felmerülő akadályok tényleges leküzdése terén elért előrehaladást, és rendszeresen felülvizsgálja a fejleményeket, és ezen belül – szükség esetén – a jogszabályi és szabályozási változásokkal kapcsolatosakat. Az e megállapodás 29. cikkével összhangban bármelyik fél kérheti a vegyes bizottság ülésének összehívását bármely, az e cikk alkalmazására vonatkozó kérdés megvitatása céljából.

A légitársaság képviselői

3. A felek légitársaságai képviseleteket hozhatnak létre abból a célból, hogy a másik fél területén a légi közlekedést és az ahhoz kapcsolódó tevékenységeket reklámozzák és értékesítsék, többek között értékesítsék és kiadják saját és/vagy más légitársaságok jegyeit és/vagy légi fuvarleveleit.

4. A felek légitársaságai – a másik félnek a belépésre, a tartózkodásra és a munkavállalásra vonatkozó jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban – bevihetik a másik fél területére és ott foglalkoztathatják a légi közlekedési szolgáltatások nyújtásához szükséges igazgatási, értékesítési, műszaki, üzemeltetési és egyéb szakértő személyzetet. A személyzettel kapcsolatos ezen követelményeket a légitársaságok – döntésük szerint – saját személyzetükkel vagy a másik fél területén működő és ilyen szolgáltatásoknak a szóban forgó fél területén való nyújtására engedéllyel rendelkező bármely más szervezet, társaság vagy légitársaság szolgáltatásainak igénybevételével is biztosíthatják. Szükség esetén mindkét fél elősegíti és felgyorsítja a munkavállalási engedélyek kiadását az e bekezdés szerinti képviseleteken foglalkoztatott személyzet – köztük a 90 napot meg nem haladó, bizonyos ideiglenes feladatokat végzők – számára, a vonatkozó hatályos jogszabályokra és egyéb rendelkezésekre is figyelemmel.

Földi kiszolgálás

5. Az e megállapodás III. mellékletében megállapított átmeneti rendelkezésekre figyelemmel:

(a) a b) pont sérelme nélkül minden légitársaságnak joga van a másik fél területén történő földi kiszolgálás tekintetében:

(i) saját földi kiszolgálást (a továbbiakban: önkiszolgálás) ellátni; vagy

(ii) választani a teljes vagy részleges földi kiszolgálást nyújtó, egymással versenyben álló szolgáltatók közül, amennyiben a felek jogszabályai és egyéb rendelkezései értelmében a piacra jutás számukra megengedett, és amennyiben ilyen szolgáltatók jelen vannak a piacon;

(b) az a) pont i. és ii. alpontjában foglalt jogok a másik fél területén alkalmazandó jogszabályok és egyéb rendelkezések szerint korlátozhatók poggyászkezelés, leszállópálya-kezelés, üzemanyag- és kenőanyag- kezelés, áru- és postakezelés az árunak és a postai küldeményeknek a terminál és a légi jármű közötti fizikai kezelésére tekintettel. Amennyiben az ilyen korlátozások a saját kiszolgálást nem teszik lehetővé, és a földi kiszolgálást nyújtó szolgáltatók között nem áll fenn valódi verseny, minden ilyen szolgáltatásnak valamennyi légitársaság számára egyenlően és megkülönböztetéstől mentesen hozzáférhetőnek kell lennie;

(c) a felek számára földi kiszolgálási tevékenységet végző valamennyi társaság jogosult – függetlenül attól, hogy légitársaság-e vagy sem – a másik fél területén való földi kiszolgálás tekintetében földi kiszolgálási szolgáltatások nyújtására az ugyanazon repülőtéren működő légitársaságok részére, feltéve, amennyiben ez engedélyezve van és megfelel az alkalmazandó jogszabályoknak és egyéb rendelkezéseknek.

Résidőkiosztás a repülőtereken

6. A rendelkezésre álló résidőket a felek területén lévő repülőtereken független, átlátható, megkülönböztetésmentes módon és kellő időben kell kiosztani.

Értékesítés, helyi kiadások és pénzeszközök átutalása

7. A felek bármely légitársasága közvetlenül és/vagy a légitársaság belátása szerint az értékesítési ügynökein, a légitársaság által kijelölt egyéb közvetítőkön, más légitársaságon vagy az interneten keresztül értékesítheti légi közlekedési és kapcsolódó szolgáltatásait a másik fél területén. Minden légitársaság jogosult ilyen légi közlekedési és ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat értékesíteni, és bármely személy jogosult ilyen légi közlekedési és egyéb szolgáltatásokat az érintett terület valutájában vagy szabadon átváltható valutákban megvásárolni.

8. Helyi bevételeit minden légitársaság átválthatja szabadon átváltható valutába, és az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban a másik fél területéről hazájába vagy a választása szerinti országba vagy országokba utalhatja. Az átváltást és az átutalást azonnal, korlátozás vagy adó megállapítása nélkül engedélyezni kell a folyó ügyletekre és átutalásra, a légitársaság átutalásra vonatkozó alapkérelme benyújtásának időpontjában alkalmazandó hivatalos átváltási árfolyamon.

9. A felek légitársaságai a másik fél területén nemzeti valutában fizethetik ki a helyi kiadásokat, az üzemanyag-vásárlást is beleértve. A felek légitársaságai a másik fél területén mérlegelésük szerint a helyi valutaátváltási szabályozás szerint szabadon átváltható valutában is kifizethetik az ilyen kiadásokat.

Együttműködési megállapodások

10. Az e megállapodás hatálya alá tartozó légi járatok üzemeltetése vagy fenntartása során a felek bármely légitársasága kereskedelmi együttműködési megállapodásokat – például üléshely-bérletre (blocked space) vonatkozó vagy közös járatüzemeltetési (code share) megállapodásokat – köthet:

(a) a felek bármely légitársaságával (légitársaságaival);

(b) harmadik ország bármely légitársaságával (légitársaságaival); és

(c) bármely közlekedési (szárazföldi vagy tengeri) szolgáltatóval;

feltéve, hogy: i. az üzemeltetést végző fuvarozó rendelkezik a megfelelő forgalmi jogokkal; ii. a forgalmazást végző fuvarozók a vonatkozó kétoldalú megállapodások keretében rendelkeznek a megfelelő útvonalengedéllyel; és iii. a megállapodások eleget tesznek az ilyen megállapodásokban szokásos biztonsági és versenyjogi követelményeknek. A közös járatüzemeltetési megállapodás keretében végzett utasszállítási szolgáltatások esetében a vásárlót az értékesítés alkalmával, de legkésőbb az utasfelvételkor, illetve – átszálláskor, vagyis ha nincs külön utasfelvétel – a beszálláskor tájékoztatni kell arról, hogy a szolgáltatás egyes szakaszaiban mely fuvaroztatók fognak eljárni.

Intermodális fuvarozás

11. Az utasszállítás tekintetében a felszíni közlekedési szolgáltatók nem tartoznak a légi közlekedésre vonatkozó jogszabályok és egyéb rendelkezések hatálya alá kizárólag azon az alapon, hogy az ilyen felszíni fuvarozást a légitársaság a saját nevében biztosítja. A felszíni közlekedési szolgáltatók mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a tekintetben, hogy kötnek-e együttműködési megállapodásokat. A konkrét megállapodásokra vonatkozó döntés meghozatala során a felszíni közlekedési szolgáltatók figyelembe vehetik többek között a fogyasztók érdekeit, valamint a technikai, gazdasági, térbeli és kapacitásbeli korlátokat.

12. Az alkalmazandó jogszabályok és egyéb rendelkezések követelményeinek, valamint e megállapodás bármely más rendelkezésének a sérelme nélkül a felek lég fuvarozói és közvetett árufuvarozási szolgáltatói korlátozás nélkül alkalmazhatnak továbbá a nemzetközi légi közlekedéshez kapcsolódó bármilyen felszíni árufuvarozást Ukrajna és az Európai Unió területén lévő bármely pontra vagy pontról, illetve harmadik országokban, beleértve valamennyi vámkedvezményes repülőtérre és repülőtérről való szállítást is, és beleértve adott esetben a hatályos törvények és rendelkezések alapján történő vámszabad raktárban lévő áru fuvarozására való jogosultságo(ka)t is. Az ilyen – felszínen vagy légi úton haladó – áru vámkezelésre jogosult, illetve azzal a repülőtéri vámhivatalhoz lehet fordulni. A légitársaságok dönthetnek arról, hogy a felszíni fuvarozást maguk végzik-e, vagy azt más felszíni fuvarozóval kötött megállapodás keretében biztosítják, ideértve a más légitársaságok és közvetett légi árufuvarozó szolgáltatók által üzemeltetett felszíni fuvarozást. Az ilyen kombinált árufuvarozási szolgáltatásokat a kombinált légi és a felszíni fuvarozásra kiszabott egységes, átfogó áron kínálhatják, feltéve hogy a fuvaroztatót nem tévesztik meg az ilyen fuvarozás tényeit illetően.

Az e bekezdés első albekezdése alkalmazásában a „felszíni fuvarozás” a szárazföldi és a tengeri fuvarozást egyaránt magában foglalja.

Kölcsönbérlet

13. A felek légitársaságai jogosultak arra, hogy a kölcsönösen elfogadott szolgáltatásokat bármely légitársaságtól – többek között harmadik országok légitársaságaitól – személyzettel vagy anélkül bérelt légi járművek alkalmazásával nyújtsák, amennyiben az ilyen megállapodásokban részes valamennyi fél eleget tesz az ilyen megállapodásokban részes felek által szokásosan alkalmazott jogszabályok és egyéb rendelkezések szerinti feltételeknek.

Egyik fél sem írhatja elő a berendezését bérbe adó légitársaságok számára az e megállapodás szerinti forgalmi jogok meglétét.

A harmadik ország légitársasága légi járművének Ukrajna valamely légitársasága általi, vagy az e megállapodás V. mellékletében említettektől eltérő harmadik ország légitársasága légi járművének az Európai Unió egy légitársasága általi, a személyzet is magába foglaló, e megállapodásban foglalt jogok kihasználására irányuló bérlete (teljes bérlet, wet-leasing) csak kivételes esetben lehetséges vagy csak átmeneti szükségletet elégíthet ki. A kölcsönbérletet a teljes bérlet tárgyát képező légi járművet bérbe adó légitársaság engedélyét kiadó hatósághoz előzetes jóváhagyásra be kell nyújtani, valamint el kell juttatni a másik fél illetékes hatóságaihoz.

Franchise-, márkahasználati és kereskedelmi engedményezési megállapodások

14. A felek légitársaságai jogosultak bármelyik fél vagy harmadik ország vállalkozásaival – a légitársaságokat is beleértve – franchise-, márkahasználati vagy kereskedelmi engedményezési megállapodásokat kötni, feltéve, hogy a légitársaságok rendelkeznek a megfelelő engedéllyel, és eleget tesznek az ilyen megállapodások tekintetében a felek által szokásosan alkalmazott jogszabályok és egyéb rendelkezések értelmében meghatározott feltételeknek, ideértve különösen a szolgáltatást üzemeltető légitársaság kilétének nyilvánosságra hozatalát.

Éjszakai leszállás

15. A felek légitársaságai a másik fél nemzetközi légi közlekedés számára nyitva álló repülőterein éjszakai leszállást hajthatnak végre.

23. CIKK
Vámok és adózás

1. Az egyik fél területére történő megérkezéskor a másik fél légitársaságai által a nemzetközi légi közlekedésben üzemben tartott légi járművek, azok szokásos felszerelései, az üzem- és kenőanyagok, a műszaki fogyóeszközök, a földi berendezések, a pótalkatrészek (a hajtóműveket is beleértve), a légi járművek készletei (többek között az utasok által a repülés alatt korlátozott mennyiségekben megvásárolható vagy elfogyasztható élelmiszerek, italok és égetett szeszes italok, dohányáru és egyéb termékek), valamint más, kizárólag a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő légi jármű üzemben tartásával vagy kiszolgálásával kapcsolatos vagy annak során használt cikkek viszonossági alapon – az adott fél vonatkozó alkalmazandó jogszabálya alapján – mentesek:

(a) az Európai Unió nemzeti vagy helyi hatóságai által kivetett; és

(b) nem a nyújtott szolgáltatások költségén alapuló valamennyi importkorlátozás, vagyon- és tőkeadó, vám, jövedéki adó és hasonló díj és teher alól, feltéve, hogy e berendezések és készletek a légi jármű fedélzetén maradnak.

2. Viszonossági alapon, az adott fél vonatkozó alkalmazandó jogszabálya alapján – a nyújtott szolgáltatás költségén alapuló díjak kivételével – az e cikk (1) bekezdésében említett adók, vámok, díjak és egyéb terhek alól mentesek továbbá:

(a) a valamely fél területére – észszerű határokon belül – bevitt vagy ott beszerzett, és a másik fél nemzetközi légi közlekedésben részt vevő légitársaságának a területet elhagyó légi járművén való felhasználás céljából a légi jármű fedélzetére felvitt készletek, többek között azon esetekben is, ha ezeket a készleteket a repülésnek azon fél területére eső szakaszán használják, ahol azokat a fedélzetre felvitték;

(b) az egyik fél területére a másik félnek a nemzetközi légi közlekedésben használt légi jármű műszaki kiszolgálása, karbantartása vagy javítása céljából bevitt földi berendezései és pótalkatrészei (beleértve a hajtóműveket);

(c) az egyik fél területére a másik fél nemzetközi légi közlekedésben részt vevő légitársaságának légi járművén való felhasználás céljából bevitt vagy ott beszerzett üzemanyag, kenőanyagok és műszaki fogyóeszközök, többek között azon esetekben is, ha ezeket a készleteket a repülésnek azon fél területére eső szakaszán használják, ahol azokat a fedélzetre felvitték;

(d) a felek vámjogszabályai értelmében, az egyik fél területére bevitt vagy ott beszerzett olyan nyomtatott anyagok, amelyeket a másik fél nemzetközi légi közlekedésben részt vevő légitársaságának a területet elhagyó légi járművén való felhasználás céljából a fedélzetre felvittek, többek között azon esetekben is, ha ezeket a készleteket a repülés azon fél területére eső szakaszán használják, ahol azokat a fedélzetre felvitték; és

(e) a repülőtereken és az árufuvarozási terminálokon alkalmazandó biztonsági és védelmi felszerelések.

3. Az ezzel ellentétes értelmű rendelkezések sérelme nélkül e megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza a feleket abban, hogy egy légitársaságnak egy adott terület két pontja között szolgáltatást nyújtó légi járművében történő felhasználásra szánt és a területükön megkülönböztetésmentes alapon beszerzett üzemanyagokra adót, vámot, díjat vagy egyéb terhet vessenek ki.

4. Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett berendezések és készletek esetében elő lehet írni azoknak a megfelelő hatóságok felügyelete vagy ellenőrzése alá helyezését, illetve a megfelelő vámok és adók megfizetése nélküli elszállításának tilalmát.

5. Az e cikkben biztosított mentességek abban az esetben is igénybe vehetők, ha az egyik fél légitársaságai az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott tételeknek a másik fél területére történő átszállítására vagy kölcsönzésére olyan légitársasággal kötöttek szerződést, amely hasonlóképpen részesül a másik fél által biztosított ilyen mentességekben.

6. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza a feleket abban, hogy adót, vámot, díjat vagy illetéket vessenek ki az utasok részére értékesített, nem a fedélzeten történő fogyasztásra szánt árukra, a területükön belüli két olyan pont között üzemeltetett légi járat működtetésének egy szakasza során, ahol a beszállás vagy a kiszállás engedélyezett.

7. A felek területén közvetlenül átmenő forgalomban érintett poggyász és áru mentesül az olyan adók, vámok, díjak és más hasonló terhek alól, amelyek nem a nyújtott szolgáltatás költségén alapulnak.

8. A légi járművön használt szokásos felszerelések, valamint a bármelyik fél légitársasága által használt légi jármű fedélzetén szokásosan tárolt anyagok és készletek a másik fél területén csak az adott területen működő vámhatóságok jóváhagyásával rakodhatók ki. Ebben az esetben azok újraexportálás vagy a vámszabályozásoknak megfelelő egyéb eltávolítás időpontjáig az említett hatóságok felügyelete alá helyezhetők.

9. E megállapodás rendelkezései az importot terhelő forgalmi adó kivételével nem érintik a hozzáadottérték-adó területét. Egy tagállam és Ukrajna között a jövedelem és a tőke kettős adóztatásának elkerülése tekintetében hatályban lévő mindenkori vonatkozó egyezmények rendelkezéseit e megállapodás nem módosítja.

24. CIKK
A repülőterek, valamint a légi közlekedési létesítmények és szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos díjak

1. A felek biztosítják, hogy az egyik fél díjszabásért felelős illetékes hatóságai vagy szervei által a másik fél légitársaságaira a léginavigációs és légiforgalom-irányítási szolgáltatások, a repülőtér, a repülésvédelmi és a kapcsolódó létesítmények és szolgáltatások igénybevételéért kiszabható használati díjak igazságosak, észszerűek, indokolatlan megkülönböztetéstől mentesek és a felhasználók csoportjai között méltányosan megosztottak legyenek. E megállapodás 9. cikkének sérelme nélkül, e díjak elérhetik, de nem haladhatják meg a repülőtéren vagy a repülőtérrendszeren belül található megfelelő repülőtéri és repülésvédelmi létesítmények és szolgáltatások biztosításának a díjszabásért felelős illetékes hatóságoknál vagy szerveknél felmerülő teljes költségét. Az ilyen díjak tartalmazhatják az eszközök értékcsökkenés utáni észszerű megtérülését. A díjszabás által érintett berendezéseket és szolgáltatásokat hatékony és gazdaságos módon kell biztosítani. A másik fél légitársaságaira kiszabott ilyen díjakat semmilyen esetben sem lehet a többi légitársaság számára a díjak meghatározásakor rendelkezésre álló legelőnyösebb feltételeknél kedvezőtlenebb feltételekkel megállapítani. A felek díjszabásért felelős illetékes hatóságai a használati díjakat nemzeti vagy külföldi valutában is meghatározhatják.

2. A felek – a hatályban lévő vonatkozó jogszabályokkal összhangban – ösztönzik vagy előírják a területükön a díjszabásért felelős illetékes hatóságok vagy szervek és a szolgáltatásokat és a létesítményeket igénybe vevő légitársaságok és/vagy képviselőik közötti konzultációt, valamint biztosítják a díjszabásért felelős illetékes hatóságok vagy szervek és a légitársaságok vagy képviselőik közötti azon információk cseréjét, amelyek – az e cikk (1) bekezdésének elveivel összhangban – szükségesek lehetnek a díjszabás észszerűségének megfelelő felülvizsgálatához. A felek biztosítják, hogy a díjszabásért felelős illetékes hatóságok vagy szervek a felhasználókat a használati díjak módosítására irányuló minden javaslat esetében észszerű időn belül értesítsék annak érdekében, hogy a szóban forgó hatóságok vagy szervek a módosítások végrehajtása előtt figyelembe vehessék a felhasználók véleményét.

25. CIKK
Díjszabás

1. A felek lehetővé teszik a légitársaságok számára, hogy az árakat a szabad és tisztességes verseny alapján szabadon állapítsák meg.

2. A felek nem követelik meg az árak bejelentését vagy a róluk szóló értesítést.

3. Amennyiben bármely fél illetékes hatóságai úgy vélik, hogy valamely díj nem áll összhangban az e cikkben meghatározott szempontokkal, erről megfelelő módon értesítik az adott fél illetékes hatóságait, és konzultációt kezdeményeznek velük. Az illetékes hatóságok többek között megvitathatják az esetleg jogtalan, észszerűtlen, megkülönböztető jellegű vagy támogatott díjak kérdését. A ilyen konzultációkat a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül meg kell tartani.

26. CIKK
Versenykörnyezet

1. E megállapodás alkalmazási körén belül a társulási megállapodás IV. címét, és a társulási megállapodás helyébe lépő bármely, az Európai Unió, annak tagállamai, valamint Ukrajna között létrejött későbbi megállapodást kell alkalmazni, kivéve, ha ez a megállapodás a légi közlekedési ágazat tekintetében a versenyre és az állami támogatásokra vonatkozóan részletesebb szabályokat tartalmaz.

2. A felek megerősítik, hogy közös célkitűzésük egy, a légi járatok üzemeltetésével kapcsolatos tisztességes versenykörnyezet kialakítása. A felek elismerik, hogy a légitársaságok akkor folytatnak a legvalószínűbb módon tisztességes versenyt, ha teljes mértékben kereskedelmi alapon működnek, és nem részesülnek állami támogatásban.

3. A versenyt egyes vállalkozások vagy légi közlekedési termékek vagy szolgáltatások előnyben részesítésével torzító vagy ezzel fenyegető állami támogatás e megállapodás megfelelő érvényesülésével összeegyeztethetetlen, amennyiben befolyásolhatja a felek között a légi közlekedési ágazatban zajló kereskedelmet.

4. Az állami támogatások tekintetében bármely, e cikkel ellentétes gyakorlatot az Európai Unióban alkalmazandó versenyszabályok, és különösen az e megállapodás VII. mellékletében szereplő szabályokból fakadó kritériumok alapján kell elbírálni.

5. Ha az egyik fél azt állapítja meg, hogy a másik fél területén – különösen állami támogatás következtében – olyan feltételek állnak fenn, amelyek hátrányosan érintenék a légitársaságok tisztességes és egyenlő versenyfeltételeit, észrevételeket nyújthat be a másik félnek. Ezen túlmenően kérheti az e megállapodás 29. cikke szerinti vegyes bizottság ülésének összehívását. A kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül konzultációkat kell kezdeni. Amennyiben a konzultációk megkezdésétől számított 30 napon belül nem sikerül kielégítő megegyezésre jutni, akkor ezen indokból a konzultációkat kérő fél a másik fél légitársaságának (légitársaságainak) engedélyét elutasíthatja, visszatarthatja, visszavonhatja, felfüggesztheti vagy megfelelő feltételekhez kötheti, összhangban e megállapodás 19. cikkével.

6. Az e cikk (5) bekezdésében említett intézkedéseknek megfelelőeknek és arányosaknak kell lenniük, hatályukat és időtartamukat tekintve pedig a feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozódniuk. Az intézkedések kizárólag az e cikkben említett állami támogatás vagy feltételek előnyeit élvező légitársaság(ok)ra irányulhatnak, és nem sérthetik egyik fél azon jogát sem, hogy e megállapodás 31. cikke értelmében intézkedést tegyen.

7. A felek – a másik félhez intézett értesítéssel egyidejűleg – kapcsolatba léphetnek a másik fél területén lévő, állami, tartományi vagy helyi szintű illetékes kormányzati szervekkel az e cikkel kapcsolatos kérdések megvitatása céljából.

8. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem korlátozhatja vagy veszélyeztetheti a felek versenyhatóságainak hatáskörét, és a versenyjog végrehajtásával kapcsolatos valamennyi kérdés e hatóságok kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az e cikk alapján hozott intézkedések nem érintik a szóban forgó hatóságok által hozott intézkedéseket, amelyeknek teljes mértékben függetleneknek kell lenniük az e cikk alapján hozott intézkedésektől.

9. E cikk nem sérti a feleknek a területükön meglévő közszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó jogszabályait és egyéb rendelkezéseit.

10. A felek lépéseket tesznek az információcsere érdekében, figyelembe véve a szakmai és az üzleti titokra vonatkozó követelmények korlátait.

27. CIKK
Statisztika

1. Mindkét fél hozzáférést biztosít a másik fél részére a nemzeti jogszabályokban és egyéb rendelkezésekben előírt statisztikákhoz, valamint – kérésre – a légi járatok üzemeltetésének felülvizsgálata céljából esetlegesen észszerűen szükséges, rendelkezésre álló statisztikai információkhoz.

2. A felek együttműködnek a vegyes bizottság keretében az e megállapodás szerinti légi járatok alakulásának nyomon követése céljából közöttük zajló statisztikai információcsere megkönnyítése érdekében.

IV. CÍM

INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK

28. CIKK
Értelmezés és végrehajtás

1. A felek minden megfelelő – általános vagy egyedi – intézkedést meghoznak az e megállapodásból eredő kötelezettségek teljesítése érdekében, valamint tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetné e megállapodás célkitűzéseinek teljesítését.

2. Mindegyik fél felelős a megállapodásnak a saját területén való megfelelő végrehajtásáért. Ukrajna felelős továbbá azért, hogy az e megállapodás I. mellékletében említett európai uniós jogszabályokban foglalt követelményeknek és előírásoknak a saját jogrendszerébe való beépítése céljából elfogadott jogszabályokat végrehajtsa.

3. A felek minden szükséges információt és segítséget megadnak egymásnak az e megállapodás rendelkezései tekintetében elkövetett esetleges jogsértésekre vonatkozó, a másik fél által e megállapodásnak megfelelően, saját hatáskörében elvégzett vizsgálatok során.

4. Amennyiben a felek e megállapodás által rájuk ruházott hatáskörükben a másik fél érdekeltségébe tartozó és a másik fél hatóságait, vállalatait vagy vállalkozásait érintő kérdésben járnak el, a végső döntést megelőzően teljes körűen tájékoztatják a másik fél illetékes hatóságait, és lehetőséget biztosítanak számukra észrevételeik megtételére.

5. Amennyiben e megállapodás rendelkezései és az e megállapodás I. mellékletében említett jogszabályok rendelkezései lényegében megegyeznek az EU-szerződések vonatkozó szabályaival és az EU-szerződések alkalmazásában elfogadott jogszabályokkal, ezeket a rendelkezéseket végrehajtásuk és alkalmazásuk során az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: a Bíróság) és az Európai Bizottság által hozott vonatkozó ítéletekkel és határozatokkal összhangban kell értelmezni.

29. CIKK
Vegyes bizottság

1. Létrejön a felek képviselőiből álló vegyes bizottság, amely e megállapodás alkalmazásáért felel és biztosítja annak megfelelő végrehajtását. Ebből a célból a vegyes bizottság ajánlásokat tesz, és az e megállapodásban kifejezetten előírt esetekben határozatokat hoz.

2. A vegyes bizottság konszenzussal fogadja el határozatait, amelyek a felekre nézve kötelező erővel bírnak.

A határozatokat a felek a saját belső eljárásaiknak megfelelően hajtják végre. A felek tájékoztatják egymást ezen eljárásaik lezárultáról, és az adott határozatok hatálybalépésének időpontjáról. Ha a vegyes bizottság határozata intézkedést ír elő valamelyik fél számára, az érintett fél minden szükséges lépést megtesz, és erről tájékoztatja a vegyes bizottságot.

3. A vegyes bizottság – határozattal – elfogadja eljárási szabályzatát.

4. A vegyes bizottság szükség szerint, a felek bármelyikének kérésére ülésezik.

5. E megállapodás értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó bármely kérdés megoldása érdekében bármelyik fél kérheti a vegyes bizottság összehívását. Az ülést a lehető legkorábbi időpontra, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül kell összehívni, kivéve, ha erről a felek másként állapodnak meg.

6. E megállapodás megfelelő végrehajtása érdekében a felek információt cserélnek, és bármelyik fél kérésére konzultációkat tartanak a vegyes bizottság keretében.

7. Amennyiben valamelyik fél úgy ítéli meg, hogy a vegyes bizottság egy határozatát a másik fél nem megfelelően hajtja végre, az előbbi kérheti a kérdésnek a vegyes bizottság keretében történő megvitatását. Amennyiben a vegyes bizottság a megkeresést követő két hónapon belül nem tudja megoldani az ügyet, a kérelmező fél e megállapodás 31. cikke értelmében megfelelő védintézkedéseket fogadhat el.

8. E cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben a vegyes bizottság a megkeresését követő hat hónapon belül az elé utalt kérdésben nem hoz határozatot, a felek e megállapodás 31. cikke alapján megfelelő átmeneti védintézkedéseket fogadhatnak el.

9. E megállapodás 20. cikkével összhangban a vegyes bizottság megvizsgálja a többségi részesedéssel eszközölt kétoldalú befektetéseket érintő kérdéseket, illetve a felek légitársaságainak tényleges ellenőrzésében történő változásokat.

10. A vegyes bizottság továbbá segíti a felek közötti együttműködést azáltal, hogy:

(a) felülvizsgálja az e megállapodás szerinti légi járatokat érintő piaci feltételeket;

(b) kezeli és lehetőség szerint hatékonyan rendezi az olyan, az üzleti tevékenységgel kapcsolatos kérdéseket, amelyek többek között akadályozhatják a piacra jutást és az e megállapodás szerinti azon szolgáltatások zavartalan működését, amelyek célja az egyenlő versenyfeltételek és a szabályozási konvergencia biztosítása, és a kereskedelmi célú járatok üzemben tartóira háruló szabályozási terhek minimálisra csökkentése;

(c) ösztönzi az új jogszabályi vagy szabályozási kezdeményezésekről vagy fejleményekről szóló szakértői szintű eszmecseréket, valamint új nemzetközi közjogi vagy magánjogi a légiközlekedési jogszabályok elfogadását különösen a biztonság, a védelem, a környezetvédelem, a légiközlekedési infrastruktúra (ezen belül a résidők), a repülőterek, az ipari együttműködés, a légiforgalmi irányítás, a versenykörnyezet és a fogyasztóvédelem területén;

(d) rendszeresen megvizsgálja az e megállapodás alkalmazása során fellépő társadalmi hatásokat, különösen a foglalkoztatás területén, és megfelelő válaszokat dolgoz ki a jogosnak talált aggályokra;

(e) mérlegeli a megállapodás továbbfejlesztésének lehetséges területeit, és adott esetben ajánlásokat tesz a megállapodás módosítására;

(f) konszenzusos alapon megállapodik a megállapodás végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó javaslatokról, stratégiákról vagy eljárási jellegű dokumentumokról; valamint

(g) megvizsgálja és fejleszti a megállapodás hatálya alá tartozó területeken a technikai segítségnyújtást; valamint

(h) előmozdítja az együttműködést az érintett nemzetközi fórumokon, és összehangolt álláspontok kialakítására törekszik.

30. CIKK
Vitarendezési eljárás és választottbíráskodás

1. Ha e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban a felek között vita merül fel, azt a felek először a vegyes bizottság keretében folytatott hivatalos konzultációk révén törekszenek rendezni e megállapodás 29. cikkének (5) bekezdésével összhangban. Amennyiben a vegyes bizottság az e megállapodás I. mellékletében említett követelmények és előírások értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban az említett eljárás keretében hoz határozatokat, a határozatok meghozatalakor tiszteletben kell tartani az adott követelmények és előírások értelmezésével kapcsolatban a Bíróság által hozott ítéleteket, valamint az Európai Bizottság a megfelelő követelmények és előírások alapján hozott határozatait.

2. Bármelyik fél a következő eljárással összhangban három választottbíróból álló választottbírói testület elé utalhatja azon, e megállapodás alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos vitákat, amelyeket e cikk (1) bekezdésével összhangban nem lehetett rendezni:

(a) a választottbírói testület általi választottbíráskodás iránti kérelemről a másik fél által diplomáciai úton eljuttatott értesítés kézhezvételének időpontjától számított 60 napon belül mindkét fél kinevez egy-egy választottbírót; a harmadik választottbírót a két másik választottbíró további 60 napon belül nevezi ki. Amennyiben az egyik fél a megállapított időn belül nem nevezett ki választottbírót, vagy a harmadik választottbíró kinevezése nem történik meg a meghatározott időn belül, bármelyik fél felkérheti az ICAO Tanács elnökét, hogy nevezze ki a választottbírót vagy adott esetben a választottbírókat. Amennyiben az ICAO Tanács elnöke valamely fél állampolgára, akkor az ICAO Tanács ilyen alapon nem kizárt rangidős alelnöke végzi a kinevezést;

(b) az a) pont értelmében kinevezett harmadik választottbíró harmadik államban rendelkezik illetőséggel és a választottbíróság elnökeként jár el;

(c) a választottbírói testület maga fogadja el eljárási szabályzatát; valamint

(d) a választottbírói testület végleges határozatára is figyelemmel, a választottbíráskodás kezdeti költségei a felek között egyenlően oszlanak meg.

3. A választottbírói testület – bármelyik fél kérelmére – utasíthatja a másik felet átmeneti kedvezményes intézkedések végrehajtására a választottbírói testület végleges határozatáig.

4. A választottbírói testület bármely ideiglenes vagy végleges határozata a felekre nézve kötelező. A választottbírói testület arra törekszik, hogy mind az ideiglenes, mind a végleges határozatokat konszenzussal fogadja el. Ha nem sikerül konszenzusra jutni, a választottbírói testület határozatait többségi szavazattal fogadja el.

5. Amennyiben valamelyik fél a választottbírói testület e cikk rendelkezései szerinti határozatáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül nem az említett határozatnak megfelelően jár el, a másik fél – e mulasztás fennálltáig – a vétkes félnek e megállapodás alapján biztosított jogait vagy kiváltságait korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja.

31. CIKK
Védintézkedések

1. E megállapodás 7. és 8. cikkének sérelme nélkül, valamint az e megállapodás III. mellékletében említett biztonsági és védelmi értékelések sérelme nélkül az egyik fél megfelelő védintézkedéseket hozhat, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a másik fél nem teljesítette az e megállapodás szerinti kötelezettségét. A védintézkedéseket – tárgyi és időbeli hatályuk tekintetében – a helyzet orvoslásához vagy a megállapodás egyensúlyának fenntartásához okvetlenül szükséges mértékre kell korlátozni. Azon intézkedéseket kell előnyben részesíteni, amelyek e megállapodás végrehajtását a legkevésbé zavarják.

2. A védintézkedések meghozatalát mérlegelő fél a vegyes bizottságon keresztül haladéktalanul értesíti a másik felet, és minden releváns információt a rendelkezésére bocsát.

3. A felek a vegyes bizottság keretében haladéktalanul konzultációkat kezdenek egy kölcsönösen elfogadható megoldás elfogadása érdekében.

4. E megállapodás 7. és 8. cikkének sérelme nélkül, az érintett fél nem hozhat védintézkedést az e cikk (2) bekezdése szerinti értesítés időpontját követő egy hónap végéig, kivéve ha az e cikk (3) bekezdése szerinti konzultációs eljárás az említett időtartam lejárta előtt befejeződik.

5. Az érintett fél haladéktalanul értesíti a vegyes bizottságot a meghozott intézkedésekről, és minden fontos információt a rendelkezésére bocsát.

6. Az e cikk rendelkezései alapján hozott valamennyi intézkedést fel kell függeszteni, amint a vétkes fél eleget tesz e megállapodás rendelkezéseinek.

32. CIKK
Információk nyilvánosságra hozatala

A felek képviselői, küldöttei és szakértői, valamint az ezen megállapodás értelmében eljáró más tisztviselők a feladataik megszűnését követően sem fedhetnek fel harmadik feleknek szolgálati titoktartási kötelezettség alá eső információkat, különösen a vonatkozó, biztonságot érintő információkat, valamint a vállalatokra vagy vállalkozásokra, ezek üzleti kapcsolataira vagy költségösszetevőire vonatkozó információkat.

33. CIKK
Átmeneti rendelkezések

1. E megállapodás III. melléklete meghatározza a felek közötti átmeneti rendelkezéseket, és az azokhoz kapcsolódó átmeneti időszakokat.

2. Az e megállapodás I. mellékletében felsorolt, a polgári repülésre vonatkozó összes európai uniós jogszabály követelményeinek és előírásainak Ukrajna általi teljes körű végrehajtása és az e megállapodás III. mellékletében szereplő feltételek teljesítése felé való fokozatos átmenet feltétele az Európai Bizottság által Ukrajnával együttműködésben végrehajtott értékelések, illetve az EASA által az e megállapodás I. mellékletének C. részében szereplő követelményekkel és szabványokkal összhangban a légiközlekedés-biztonság tekintetében végzett szabványosítási vizsgálatok.

Amint Ukrajna úgy ítéli meg, hogy a jogszabályokban foglalt vonatkozó követelmények és előírások Ukrajna jogába való beépítése és végrehajtása megtörtént, értesíti az Európai Bizottságot arról, hogy értékelést kell végezni.

3. Ha az Európai Bizottság megállapítja, hogy Ukrajna teljesíti a vonatkozó követelményeket és előírásokat, a kérdést a vegyes bizottság elé utalja, és felkéri a bizottságot, hogy hozzon határozatot arról, hogy Ukrajna jogosult a következő átmeneti időszakba lépni, vagy megfelel az összes követelménynek.

4. Ha az Európai Bizottság megállapítja, hogy Ukrajna nem teljesíti a vonatkozó követelményeket, erről tájékoztatja a vegyes bizottságot. Az Európai Bizottság ezt követően Ukrajna számára konkrét javítási intézkedéseket javasol, és – az Ukrajnával való konzultáció után – meghatározza azt a végrehajtási időszakot, amelyen belül a vonatkozó hiányosságokat orvosolni kell. A végrehajtási időszak vége előtt sor kerül egy második, illetve szükség esetén további értékelésekre is annak megállapítása céljából, hogy a javasolt javítási intézkedések valóban hatékonyan és kielégítő módon megvalósultak-e.

5. Ha az Európai Bizottság megállapítja, hogy a vonatkozó hiányosságok orvoslásra kerültek, a kérdést a vegyes bizottság elé utalja az ennek megfelelő és az e cikk (3) bekezdésében előírtak szerinti határozat meghozatala céljából.

34. CIKK
Kapcsolat más megállapodásokkal és/vagy szerződésekkel

1. E megállapodás rendelkezései a felek közötti kétoldalú légi közlekedési megállapodások és/vagy egyezségek vonatkozó rendelkezéseinek helyébe lépnek.

2. E cikk (1) bekezdése ellenére az Ukrajna és az Európai Unió, vagy annak valamely tagállama között létrejött kétoldalú megállapodásban vagy egyezségben szereplő, a tulajdonjogra, a forgalmi jogokra, kapacitásra, gyakoriságra, repülőgép-típusra vagy cserére, a közös üzemeltetésre és a díjszabásra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók a felek között, amennyiben az ilyen kétoldalú megállapodás és/vagy szerződés rugalmasabb, azaz nagyobb szabadságot enged az érintett légitársaságoknak, illetve más módon kedvezőbb, feltéve hogy a tagállamok és a valamely tagállamban illetőséggel rendelkező személyek között nem tesznek megkülönböztetést. Ugyanez vonatkozik az e megállapodás hatálya alá nem tartozó rendelkezésekre.

3. Amennyiben a felek többoldalú megállapodás szerződő felévé válnak, vagy jóváhagynak valamely, az ICAO vagy más nemzetközi szervezet által elfogadott, a megállapodás hatálya alá tartozó kérdéseket érintő határozatot, a vegyes bizottság keretében konzultálnak annak meghatározása céljából, hogy e fejlemények figyelembevétele érdekében felül kell-e vizsgálni e megállapodást.

35. CIKK
Pénzügyi rendelkezések

E megállapodás 5. cikke (1) bekezdése b) pontjának sérelme nélkül a felek gondoskodnak arról, hogy – többek között a vegyes bizottság tekintetében – elkülönítsék a szükséges pénzügyi eszközöket e megállapodásnak a területükön való végrehajtásához.

V. CÍM

HATÁLY BALÉPÉS, FELÜLVIZSGÁLAT, MEGSZŰNÉS ÉS ZÁR Ó RENDELKEZÉSEK

36. CIKK
Módosítások

1. A vegyes bizottság – az egyik fél javaslatára – e cikkel összhangban, és az e megállapodás 15. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírtak szerint egyhangúlag határoz e megállapodás mellékleteinek módosításáról.

2. E megállapodás mellékleteinek módosításai azt követően lépnek hatályba, hogy a felek valamennyi szükséges belső eljárásnak eleget tettek.

3. E megállapodást a benne található rendelkezések végrehajtásának fényében, a felek bármelyikének kérésére – a vonatkozó eljárásokkal összhangban és a vegyes bizottság esetleges ajánlásainak figyelembevételével – felül kell vizsgálni esetleges jövőbeli módosítása céljából. E megállapodás ebből eredő módosításai e megállapodás 38. cikkével összhangban lépnek hatályba.

37. CIKK
Megszűnés

Bármely fél bármely időpontban diplomáciai úton írásban értesítheti a másik felet az e megállapodás megszüntetésére irányuló döntéséről. Az erről szóló értesítést egyidejűleg az ICAO-nak is meg kell küldeni. E megállapodás a Nemzetközi Légifuvarozási Szövetség forgalmi idénye végén, greenwichi középidő szerint éjfélkor szűnik meg, egy évvel a megszűnésről történő írásbeli értesítés keltét követően, kivéve, ha ezen időszak lejárta előtt a felek kölcsönösen megegyeznek az értesítés visszavonásáról.

38. CIKK
Hatálybalépés és ideiglenes alkalmazás

1. E megállapodást az aláíró feleknek belső rendelkezéseikkel összhangban meg kell erősíteniük vagy jóvá kell hagyniuk.

2. E megállapodás a felek közötti diplomáciai jegyzékváltás során megküldött azon utolsó értesítés keltét követő második hónap első napján lép hatályba, amelyben a felek megerősítik, hogy a megállapodás hatálybalépéséhez szükséges valamennyi eljárásnak eleget tettek. E jegyzékváltás keretében Ukrajna eljuttatja az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságához az Európai Uniónak és tagállamainak szóló diplomáciai értesítését, az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága pedig megküldi Ukrajnának az Európai Uniótól és tagállamaitól származó diplomáciai értesítést. Az Európai Unió és tagállamai által küldött diplomáciai jegyzékben valamennyi tagállam megerősíti, hogy eleget tett a megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárásoknak.

3. E cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a felek megállapodnak abban, hogy – belső eljárásaikkal és/vagy hazai jogszabályaikkal összhangban – e megállapodást a felek közötti diplomáciai jegyzékváltás során megküldött azon utolsó értesítés keltét követő hónap első napjától ideiglenesen alkalmazzák – vagy adott esetben – megkötik, amelyben a felek megerősítik, hogy a megállapodás hatálybalépéséhez szükséges valamennyi eljárásnak eleget tettek.

4. E megállapodás letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára.

39. CIKK
Nyilvántartásba vétel az ICAO-nál és az Egyesült Nemzetek Titkárságánál

Az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. cikkével összhangban ezt a megállapodást és bármilyen módosítását a hatálybalépését követően Ukrajna az ICAO-nál és az Egyesült Nemzetek Titkárságánál nyilvántartásba veteti.

40. CIKK
Hiteles szövegek

E megállapodás két-két eredeti példányban angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és ukrán nyelven készül, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

FENTIEK HITELÉÜL, az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezt a megállapodást.

Kelt Kijevben, a kétezer-huszonegyedik év október havának tizenkettedik napján.

I. MELLÉKLET

AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL A POLGÁRI REPÜLÉS TERÉN ELFOGADOTT AZON ALKALMAZANDÓ KÖVETELMÉNYEK ÉS ELŐÍRÁSOK JEGYZÉKE, AMELYEKET UKRAJNA JOGSZABÁLYAIBA BE KELL ÉPÍTENI

A következő európai uniós jogszabályokban foglalt alkalmazandó követelményeket és előírásokat be kell építeni Ukrajna jogszabályaiba; e követelményeket és előírásokat e megállapodás részének kell tekinteni, és – eltérő rendelkezés hiányában – e megállapodással, illetve annak III. mellékletével összhangban kell őket alkalmazni. E melléklet szükség esetén tartalmazza az egyes jogi aktusok vonatkozó kiigazításait.

Az e mellékletben említett jogi aktusokban szereplő alkalmazandó követelmények és előírások a felekre nézve kötelező erejűek, és azok a felek belső jogrendjének részét képezik vagy részévé kell válniuk a következők szerint:

(a) az európai uniós rendeletek és irányelvek az EU-szerződések értelmében az Európai Unióra és tagállamaira nézve kötelező erővel bírnak;

(b) a vonatkozó európai uniós rendeletek és irányelvek végrehajtása érdekében Ukrajna által elfogadott nemzeti jogszabályok Ukrajnára nézve kötelező erővel bírnak, a végrehajtás formáját és módját azonban Ukrajna választja meg.

A. PIACI HOZZÁFÉRÉS ÉS KAPCSOLÓDÓ KÉRDÉSEK

1008/2008/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 1008/2008/EK rendelete (2008. szeptember 24.) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról

Alkalmazandó követelmények és előírások: IV. fejezet.

95/93/EGK

A Tanács 95/93/EGK rendelete (1993. január 18.) a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól,

az alábbiakkal módosítva:

Az Európai Parlament és a Tanács 894/2002/EK rendelete (2002. május 27.) a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól szóló 95/93/EGK tanácsi rendelet módosításáról,

Az Európai Parlament és a Tanács 1554/2003/EK rendelete (2003. július 22.) a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól szóló 95/93/EGK tanácsi rendelet módosításáról,

Az Európai Parlament és a Tanács 793/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól szóló 95/93/EGK tanácsi rendelet módosításáról.

Alkalmazandó követelmények és előírások: 1–12. cikk, 14. cikk és a 14a. cikk (2) bekezdése. A 12. cikk (2) bekezdésében „a Bizottság” helyett „a vegyes bizottság” értendő.

96/67/EK

A Tanács 96/67/EK irányelve (1996. október 15.) a közösségi repülőterek földi kiszolgálási piacára való bejutásról. Alkalmazandó követelmények és előírások: 1–25. cikk és melléklet.

A 10. cikk alkalmazásakor „a tagállamok” helyett az„EU-tagállamok” értendők. A 20. cikk (2) bekezdésében „a Bizottság” helyett „a vegyes bizottság” értendő.

785/2004/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 785/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a légifuvarozókra és légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről,

az alábbival módosítva:

A Bizottság 285/2010/EU rendelete (2010. április 6.) a légifuvarozókra és légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről szóló 785/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról.

Alkalmazandó követelmények és előírások: 1–8. cikk és a 10. cikk (2) bekezdése.

2009/12/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/12/EK irányelve (2009. március 11.) a repülőtéri díjakról.

Alkalmazandó követelmények és előírások: minden rendelkezés a 12. cikk (1) bekezdése, valamint a 13. és a 14. cikk kivételével.

B. LÉGIFORGALMI SZOLGÁLTATÁS

549/2004/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 549/2004/EK rendelete (2004. március 10.) az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról (keretrendelet),

az alábbival módosítva:

Az Európai Parlament és a Tanács 1070/2009/EK rendelete (2009. december 16.) az 549/2004/EK, az 550/2004/EK, az 551/2004/EK és az 552/2004/EK rendeletnek az európai légiközlekedési rendszer teljesítményének és fenntarthatóságának javítását célzó módosításáról.

Alkalmazandó követelmények és előírások: 1–4. cikk, 6. cikk és 9–14. cikk.

550/2004/EK