(4) Az 59. § (1) bekezdés i) pontja szerinti közreműködés során
a) a Honvédség a rendőrség feladat- és hatáskörét nem vonhatja el,
b) a honvéd kizárólag a Kormány rendeletében meghatározott területen – az e törvényben meghatározottak szerint – segítheti a rendőr feladatainak ellátását.
(5) Az 59. § (1) bekezdés j) pontja szerinti feladatról a rendészetért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter kezdeményezésére a Kormány dönt. E közreműködői feladat akkor rendelhető el, ha a külföldi helyszínre a Honvédség határátlépéssel járó csapatmozgását az erre jogosult engedélyezte, és a terrorizmust elhárító szerv alkalmazása nem elegendő.
(6) Az 59. § (1) bekezdés m) pontja szerinti közreműködés során a honvéd a veszélyhelyzettel, az egészségügyi válsághelyzettel, illetve a befogadással érintett területen az e törvényben meghatározottak szerint segítheti a veszélyhelyzet és az egészségügyi válsághelyzet felszámolásához szükséges feladatok ellátását.
61. § (1) A Honvédség szállítóeszközei és műszaki munkagépei – a rendszeresített harcjárművek és a fegyverzet kivételével – kérelemre, a Magyar Honvédség parancsnoka engedélyével, megállapodás alapján, térítés ellenében vagy közfeladat ellátása érdekében ingyenesen ideiglenesen átengedhetők.
(2) A Honvédség szállítóeszközei, műszaki munkagépei, rendszeresített harc- és légijárművei, valamint fegyverzetének és más technikai eszközparkjának egyes elemei a honvédelemért felelős miniszter engedélyével, a Magyar Honvédség parancsnoka és a KNBSZ főigazgatója által meghatározottak szerint kerülnek biztosításra a KNBSZ számára
a) a készenlét fokozása,
b) a honvédelmi válsághelyzet,
c) a Honvédség felderítő tevékenységének támogatása,
d) a Honvédség műveleteihez nyújtott katonai nemzetbiztonsági kibertér műveleti támogatása, vagy
e) információs művelet
esetén.
(3) A Honvédségnél rendszeresített egyéni lőfegyverekből, lőszerekből és az azok rendeltetésszerű tárolásához és használatához szükséges eszközökből a honvédelemért felelős miniszter engedélyével, a Magyar Honvédség parancsnoka és a KNBSZ főigazgatója által meghatározottak szerint adható át a KNBSZ részére az általa ellátott objektumvédelmi és nemzetbiztonsági védelmi feladatok ellátásához szükséges mennyiség.
62. § (1) Az 59. § (1) bekezdés szerinti közreműködői feladatra vezényelt honvéd – e törvény rendelkezéseitől eltérően –
a) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 29–33. §-ában, 35–35/B. §-ában, 37. § a), c) és e) pontjában, továbbá 42. és 43. §-ában meghatározottak szerint jogosult intézkedni, illetve kényszerítő eszközt alkalmazni, valamint
b) a jogszabályban meghatározott feladatának ellátása során a közúti forgalmat irányíthatja, korlátozhatja, illetve szüneteltetheti.
(2) A honvéd intézkedésének a jogszerűségét az e törvényben meghatározottak szerint kell vizsgálni. A honvéd az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket a szükségesség és arányosság követelménye betartásával alkalmazhatja.
(3) Az 59. § (1) bekezdés szerinti közreműködői feladat
a) végrehajtására vezényelt honvédet nem terheli az e törvény szerinti fegyverhasználati kötelezettség,
b) végrehajtására vezényelt honvéd – ha más kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre vagy a használatára nincs lehetőség – bárkivel szemben testi sérülés okozására alkalmas, az e törvényben meghatározottaktól eltérő, más kényszerítő eszközt is használhat, azonban annak használata nem irányulhat az emberi élet kioltására, és
c) végrehajtása során nem minősül fegyverhasználatnak a gumilövedék, a pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát, az elfogó háló lőfegyverrel vagy az e célra szolgáló egyéb kilövő eszközzel történő célba juttatása.
63. § (1) A Honvédség szervezeti felépítésének meg kell felelnie a rendeltetés szerinti szervezeti hierarchia, a haditechnikai eszközökkel és a hadfelszereléssel való ellátás, a hadrafoghatóság, a rendszeresíthető és a feltölthető beosztások száma, az állományarányok, a beosztási és a rendfokozati kategóriák, a szabályozott működés, valamint a vezetés elveinek és követelményeinek.
(2) A honvédségi szervezeteket a békeidőszaki, válságkezelési és hadiállapoti működési rendnek megfelelően úgy kell kialakítani, hogy együttesen képesek legyenek a Honvédség feladatrendszerének végrehajtására. Ennek során egyes feladatok önálló ellátására is kijelölhető honvédségi szervezet.
64. § (1) A Magyar Honvédség parancsnoka szolgálati elöljárója, hivatali felettese a Honvédségnél szolgálatot teljesítő, illetve foglalkoztatott személyi állománynak.
(2) A Magyar Honvédség parancsnoka vezetési jogkörében
a) kidolgozza az ország fegyveres védelmi tervét és előterjeszti a honvédelmért felelős miniszternek,
b) meghatározza a Honvédség készenléte fokozásának rendjét,
c) tervezi és vezeti a Honvédség kiegészítését, valamint a hadkiegészítéshez és a katonai mozgósításhoz szükséges ingatlanok és ingó dolgok igénybevételét,
d) kidolgozza a Honvédség felkészítésének és kiképzésének rendjét, és biztosítja annak végrehajtását,
e) kidolgozza és a honvédelmért felelős miniszternek felterjeszti a Honvédség szervezetére, felszerelésére, valamint az ország területének hadműveleti előkészítésére vonatkozó igényeket és terveket, és biztosítja azok végrehajtását,
f) közreműködik a honvédelmi szervezet feladatai teljesítése szempontjából fontos közlekedési és hírközlő hálózat, valamint a légi, sugárfigyelő, jelző- és riasztási rendszerek működőképességének biztosításában,
g) a honvédelmért felelős miniszter rendelkezéseinek megfelelően szervezi és biztosítja a nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségek teljesítését,
h) gyakorolja a jogszabály által számára megállapított munkáltatói hatásköröket,
i) megszervezi és vezeti a honvédelmi szervezetek anyagi-technikai, közlekedési, pénzügyi és egészségügyi biztosítását, gondoskodik a személyi állomány megfelelő élet-, szolgálati és munkakörülményeiről, valamint
j) gyakorolja a jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben számára megállapított feladat- és hatásköröket, ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a honvédelmért felelős miniszter eseti jelleggel megbízza.
(3) A (2) bekezdésben foglalt jogosítványok gyakorlása nem érintheti a honvédelemért felelős miniszter irányítói jogkörében foglaltakat.
(4) A Magyar Honvédség parancsnoka a honvédségi szervezetek költségvetési gazdálkodását az államháztartásról szóló törvény rendelkezései szerint irányítja.
65. § (1) Honvédségi szervezet megszűnését vagy a feladatrendszerének változását nem eredményező átszervezését – a 14. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó honvédségi szervezetek kivételével – a Magyar Honvédség parancsnoka is elrendelheti.
(2) A honvédségi szervezet felépítését, a béke- és hadiszervezetekben rendszeresíthető beosztások számát, rendszeresített technikai eszközeit az állománytáblában kell meghatározni.
(3) A szövetségi és nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségeket teljesítő honvédségi szervezet válságkezelő és béketámogató műveletekben részt vevő szervezeti egysége egyes munkáltatói, költségvetési előirányzat-keretek feletti rendelkezési és kötelezettségvállalási jogkörök gyakorlása szempontjából – a honvédségi szervezet alapító okiratában – jogi személyiséggel ruházható fel.
(4) A középszintű vezető szervek megnevezésének a parancsnoksági funkción kívül ki kell fejeznie a szaktevékenységet és a honvédségi szervezet jellegét.
66. § (1) A katonai igazgatási szervezet központi katonai igazgatási szervből és területi katonai igazgatási szervekből áll. A területi katonai igazgatási szervek a központi katonai igazgatási szerv alárendeltségébe tartoznak.
(2) A központi katonai igazgatási szerv a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve.
(3) A területi katonai igazgatási szervek
a) a hadkiegészítő és toborzó központok,
b) a hadkiegészítő és toborzó irodák.
(4) A hadkiegészítő és toborzó központok a hadkötelezettség fennállása idején hadkiegészítő központokként működnek.
(5) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve és a hadkiegészítő és toborzó központok az e törvényben meghatározott feladataik vonatkozásában hatósági jogkört gyakorolnak.
67. § A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve ellátja a következő tevékenységekkel összefüggő katonai igazgatási feladatokat:
a) az önkéntes tartalékosok, a kiképzetlen és a kiképzett hadkötelesek nyilvántartásával, a hadkötelezettek katonai szolgálatával kapcsolatos feladatok tervezése, és végrehajtása, a nyilvántartás vezetése,
b) a meghagyásba bevont szervezeteknek a meghagyás előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos tevékenységeinek koordinálása,
c) a honvédelmi szervezet, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az Országgyűlési Őrség és a honvédelemben közreműködő egyéb szervek részére szükséges gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek teljesítésének tervezése, végrehajtásának irányítása, felügyelete és ellenőrzése,
d) az önkéntes tartalékos állomány behívásának előkészítéséhez és a behívás végrehajtásához szükséges nyilvántartás vezetése, az önkéntes tartalékosok munkáltatóival történő kapcsolattartás,
e) az önkéntes tartalékos állomány behívása a honvédelemért felelős miniszter rendeletében meghatározott kivételekkel,
f) a Honvédség központi hadköteles-nyilvántartásának vezetése,
g) a Honvédség központi toborzó és érdekvédelmi nyilvántartásának vezetése,
h) nyilvántartás vezetése a meghagyásba bevont szervekről és a meghagyásra kijelölt munkakörökről, valamint a meghagyásban részesült kiképzett és kiképzetlen hadkötelesekről,
i) a veszteség-nyilvántartás vezetése és a nemzetközi egyezmények szerinti tájékoztatás végrehajtása,
j) a törvényben meghatározottak szerint a honvédelmi azonosító okmányok kiadása, továbbá a katonák személyi igazoló jeggyel és az 1949. augusztus 12-én kötött Genfi Egyezmények hatálya alá tartozó személyazonossági igazolvánnyal történő ellátása.
68. § A hadkiegészítő és toborzó központok ellátják a következő katonai igazgatási feladatokat:
a) békeidőszakban törvény szerinti nyilvántartás vezetése a honvédelmi szervezetek hadi beosztásai feltöltésének előkészítése érdekében,
b) hadkötelezettség fennállása idején a hadköteles-nyilvántartás vezetése, a Honvédség hadkötelezettekkel történő kiegészítése, valamint a hadkiegészítő és toborzó irodák ez irányú tevékenységének irányítása,
c) a honvédelmi szervezet, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az Országgyűlési Őrség és a honvédelemben közreműködő egyéb szervek részére szükséges gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében az igénybevétel tervezéséhez szükséges nyilvántartás vezetése,
d) részvétel a honvédelmi szervezet, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az Országgyűlési Őrség és a honvédelemben közreműködő egyéb szervek részére szükséges gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítésének előkészítésében, irányításában, felügyeletében, a védelmi igazgatási szervek tevékenységének segítése, valamint a hadkiegészítő és toborzó irodák gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosításával kapcsolatos tevékenységének irányítása,
e) a törvényben meghatározott toborzó, érdekvédelmi és kegyeleti gondoskodással összefüggő tevékenység végzése, irányítása.
69. § A hadkiegészítő és toborzó irodák részt vesznek a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosításának előkészítésében, valamint a toborzó, érdekvédelmi és hadkiegészítési szakfeladatok végrehajtásában.
70. § (1) A honvédek békében önkéntes jelentkezés alapján teljesítenek katonai szolgálatot. A Honvédség folyamatos kiegészítése a békében szolgálatra toborzottak, hadiállapot idején a fentieken túl hadkötelesek behívása útján, valamint törvény alapján a hadkötelezettség időszakára katonai szolgálatot vállaló honvédelmi alkalmazottak katonai állományba vételével is történik.
(2) A Honvédség személyi állományába
a) a honvédek,
b) a Honvédségnél foglalkoztatott
ba) honvédelmi alkalmazottak, valamint
bb) a munka törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkavállalók
tartoznak.
(3) A Honvédségnél a (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti munkavállaló kizárólag közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörgyakorlással közvetlenül össze nem függő munkakörben foglalkoztatható.
(4) A nem Magyarországon települő honvédségi szervezet, valamint a nemzetközi szervezetek hivatalainál, parancsnokságain és katonai szervezeteiben Magyarország részére biztosított szolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt nem igénylő munkakörben honvédelmi alkalmazott is foglalkoztatható. A személyi állomány illetmény nélküli szabadságon tartózkodó tagja a tartós külföldi szolgálatra vagy tartós külszolgálatra vezényelt vagy kihelyezett házastársának külföldi szolgálata vagy külszolgálata idejére honvédelmi alkalmazotti jogviszonyba történő kinevezéssel, adminisztratív-technikai feladatok ellátásában való közreműködés céljából is foglalkoztatható.
(5) A fegyveres erők jogállására vonatkozó nemzetközi szerződések alkalmazása tekintetében a Honvédség polgári állományának minősül a honvédelmi szervezetnél kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló személy.
(6) A katonai szolgálat megkezdésekor a honvéd esküt tesz. A Honvéd Koronaőrség tagja honvéd koronaőri eskü letételére is köteles. A katonai eskük szövegét a 2. melléklet tartalmazza.
71. § (1) A Honvédség tartalékos rendszere önkéntesség és jogszabályi kötelezettség alapján szervezett tartalék elemekből áll.
(2) A tartalékos állományba az önkéntes tartalékos, a hadkötelezettség időszakára katonai szolgálatot önkéntesen vállalt honvédelmi alkalmazott, a kiképzett hadköteles, valamint a kiképzetlen hadköteles tartozik.
(3) Az önkéntes tartalékos önként vállalja, hogy törvényben meghatározott feltételrendszer szerint rendelkezésre áll, és aktivizálását vagy behívását követően tényleges szolgálata teljesítésével közreműködik a honvédelmi szervezet feladatai ellátásában.
(4) Az önkéntes tartalékos rendszer békeidőszaki működését a Kormány rendeletében meghatározottak szerint munkáltatói ösztönző-kompenzációs rendszer támogatja.
(5) Az 1. melléklet szerinti I. kategóriába sorolt személyekkel, valamint a II. kategóriába sorolt szervek, szervezetek által meghagyásra kijelölt munkakört betöltő foglalkoztatottal a munkakör betöltésének időtartama alatt a honvédelmi szervezet – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem létesíthet, illetve nem tarthat fenn önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonyt.
(6) Az (5) bekezdéstől eltérően a meghagyásba kijelölt munkakört betöltő személy kérelmére, munkáltatójának javaslata alapján a honvédelemért felelős miniszter kivételesen, honvédelmi érdekből hozzájárulhat az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítéséhez. A kérelmet a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervéhez kell benyújtani, amely azt véleményével együtt szolgálati úton terjeszti fel a honvédelemért felelős miniszterhez. E személy, amíg a meghagyásba kijelölt munkakört betölti, a különleges jogrend kihirdetését követően katonai szolgálatra nem hívható be. Ha a különleges jogrend kihirdetésekor e személy tényleges szolgálatot teljesít, a tényleges szolgálatból azonnal el kell bocsátani.
(7) Különleges jogrend idején önkéntes vállalás alapján, kizárólag a különleges jogrend időtartamára minden magyarországi lakóhellyel rendelkező 18. életévét betöltött magyar állampolgár jelentkezhet katonai szolgálatra.
72. § (1) A honvédek szolgálatukat – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a Honvédségnél fennálló függelmi rendszerben teljesítik. E rendszerben az, akinek joga és kötelessége más katonák tevékenységének irányítása, elöljáró vagy felettes, akire pedig ez a jogkör kiterjed, alárendelt.
(2) Az elöljárói és felettesi, vagy alárendeltségi viszonyban az egyszemélyi felelős vezetés, parancsnoklás elve a szolgálati és a szakmai elöljárói, valamint a hivatali és a szakmai felettesi irányítás és vezetés során érvényesül. A feladatellátás során az elöljárói és alárendeltségi viszonyokhoz igazodó módon kell érvényesíteni a személyi felelősség megállapíthatóságának elvét.
(3) Az általános hatáskörű elöljáró, vagy felettes a szolgálati elöljáró, vagy a hivatali felettes, a neki alárendelt honvédek a szolgálati, vagy hivatali alárendeltek. Szolgálati elöljáró az eseti szolgálati feladat teljesítésének irányítására, vezetésére kijelölt honvéd is.
(4) A szolgálati elöljárót a Honvédség szervezeti rendszerében elfoglalt beosztásánál fogva a vezetése alá tartozó honvédségi szervezet tevékenységére és e szervezet személyi állományára vonatkozóan a jogszabályokban és a hatásköri szabályokban megállapított döntési jog illeti meg.
(5) Az olyan elöljáró, vagy felettes, aki csak a saját szakterületén van felruházva rendelkezési jogkörrel, szakmai elöljáró, vagy szakmai felettes, akikre vonatkozóan rendelkezési jogkörrel rendelkezik – állományviszonyuktól függetlenül – szakmai alárendeltek. A különböző vezetési szinteken a szakmai elöljáró gondoskodik az elöljárói döntéseknek megfelelő szakmai feladatok végrehajtásáról. A szakmai elöljáró, vagy szakmai felettes vezetői jogosultságait hatásköri szabály és a szolgálati elöljáró állapítja meg.
(6) A Honvédség vezetése – a hadrend és az állománytáblák szerinti szervezeti alá-fölérendeltségi viszonyon, valamint a szolgálati elöljárók rendelkezésein alapuló – szolgálati út betartásával történik. A szolgálati út betartása – a jogszabályban, vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott kivétellel – valamennyi elöljáró, felettes és alárendelt részére kötelező.
73. § (1) Több együtt tartózkodó honvéd közül a legmagasabb beosztású a rangidős. Azonos beosztás esetén a rangidős a magasabb rendfokozatú, ha a rendfokozatok is azonosak, akkor az, aki régebben viseli az adott rendfokozatot, ha pedig a rendfokozatot is azonos ideje viselik, az idősebb honvéd a rangidős.
(2) Az egymással alárendeltségi viszonyban nem álló honvédek közül a magasabb rendfokozatú a nála alacsonyabb rendfokozatúnak feljebbvalója.
(3) A rendfokozat nélküli honvéd nem elöljárója és nem feljebbvalója azoknak, akik nála később kezdték meg a szolgálatot.
(4) Külföldi katonai szolgálat esetén – a jogi személyiséggel rendelkező ideiglenes katonai szervezet kivételével – rangidős nemzeti képviselőt kell kijelölni az egy helyen tartózkodó honvédek közül, aki a jogszabályban nevesített egyes jogkörökben gyakorolja az állományilletékes parancsnokot megillető jogköröket.
74. § (1) A Magyar Honvédség Parancsnoksága a Honvédség felső szintű tervező-szervező és katonai tevékenységének vezető szerve.
(2) A Magyar Honvédség parancsnoka vezeti a Magyar Honvédség Parancsnokságát, irányítja – a 14. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó honvédségi szervezetek vagy szervezeti egységek kivételével – a honvédségi szervezeteket. A Magyar Honvédség parancsnoka a honvédségi szervezetek tekintetében hatáskörét részben átruházhatja. A Kormány rendelete, valamint a honvédelemért felelős miniszter által megállapított hatáskör gyakorlásának keretei között felelős a hadrafoghatóságért, a Honvédség magas fokú fegyelméért, kiképzéséért és felkészítéséért.
75. § (1) A Honvédség hadrendje szerint közös parancsnokság szolgálati alárendeltségébe tartozó honvédségi szervezeteket a középszintű vezető szerv vagy más magasabb szintű parancsnokságok élén álló parancsnokok irányítják.
(2) Az (1) bekezdés szerinti parancsnokok irányítói hatáskörét – a jogszabályokra és közjogi szervezetszabályozó eszközökre figyelemmel – a Magyar Honvédség parancsnoka határozza meg.
(3) Egyes honvédségi szervezetek – ideértve az ideiglenes alkalmi kötelékeket is –, valamint egyéni beosztást betöltők a szövetséges fegyveres erők közös parancsnoksága, más nemzetközi parancsnokság vagy szövetséges nemzeti fegyveres erő élén álló parancsnok műveleti irányítása és vezetése alá helyezhetők, az átvevő parancsnokságra vagy parancsnokra vonatkozó szabályok figyelembevételével.
(4) A (3) bekezdésben meghatározottakat a kibertér műveleti feladatokat ellátó szervezetek, valamint az egyéni beosztást betöltők esetén úgy kell alkalmazni, hogy az átadás idejére azok tevékenységét – az átvevő felelőssége mellett – az átvevő parancsnokságra vagy parancsnokra vonatkozó szabályok határozzák meg.
76. § (1) A honvédségi szervezet élén a parancsnok áll, aki vezetési jogkörét a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök és a belső rendelkezések, valamint az elöljárók által meghatározott keretek között gyakorolja. A parancsnok szolgálati hatásköre kiterjed az általa vezetett honvédségi szervezet működésének minden területére. A parancsnok a honvédségi szervezet szolgálati viszonyban álló állományának szolgálati elöljárója, a más jogviszonyban álló állományának felettese. A parancsnokot az arra hatáskörrel rendelkező elöljáró nevezi ki.
(2) A parancsnok – az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – teljes felelősséggel tartozik
a) a neki alárendelt honvédségi szervezet hadrafoghatóságáért, működésének biztosításáért, eredményes tevékenységéért és gazdálkodásáért,
b) az elöljárók parancsainak végrehajtásáért és a törvényesség betartásáért, valamint
c) az alárendelt személyi állomány felkészítéséért, kiképzéséért, fegyelméért és járandóságainak biztosításáért.
(3) A vezetés folyamatossága érdekében a parancsnokot távolléte esetén a szervezetszerű helyettese, ennek hiánya vagy távolléte esetén az arra kijelölt személy helyettesíti.
77. § (1) A szolgálati elöljáró az alárendeltjeinek a hatáskörébe tartozó és jogszabályba nem ütköző parancsot adhat ki.
(2) A szükséges mértékben megilleti a parancsadás joga a rangidőst is, ha több honvéd együttes szolgálati tevékenységet folytat, és közülük senki sincs parancsnoknak kijelölve.
(3) A katonai rendész járőr parancsnoka a rend fenntartása és helyreállítása érdekében – jogszabályban megállapított hatáskörében és módon – a honvéd részére parancsot adhat.
(4) A feljebbvaló az alacsonyabb rendfokozatú honvédnek a szükséges mértékben parancsot adhat, ha
a) a honvéd bűncselekményt, fegyelemsértést vagy szabálysértést követ el, annak abbahagyására, vagy
b) az (1)–(3) bekezdés szerinti parancs a körülmények változása miatt másképp nem végrehajtható és a parancs kiadója a parancs megváltoztatásában akadályozott.
78. § (1) A parancsot adó honvéd a parancsáért felelősséggel tartozik. A parancsadás jogával visszaélni tilos. A parancsot adónak biztosítania kell a parancs végrehajtásának feltételét és a végrehajtást a szükséges mértékben ellenőriznie kell.
(2) A parancsnak összhangban kell lennie a jogszabályokkal, az egyéb rendelkezésekkel és az elöljárók parancsaival. A parancs nem irányulhat különösen az alárendelt indokolatlan zaklatására, emberi méltóságának megsértésére.
(3) Tilos az olyan parancs kiadása, amely
a) a törvényben foglalt kivétellel a honvéd életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyeztetné,
b) bűncselekmény elkövetésére irányul,
c) a honvéd magáncélú igénybevételét valósítaná meg.
(4) A hivatali felettes egyedi utasítással érvényesíti az akaratát alárendeltjeivel szemben, akiknek a részére kizárólag a hatáskörébe tartozó utasítást adhat ki. Utasítás kiadása a (3) bekezdésben meghatározott esetekben tilos.
79. § (1) A honvéd szolgálatteljesítése során köteles végrehajtani a parancsot, kivéve, ha azzal bűncselekményt követne el.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kivétellel a honvéd a jogszabálysértő parancs végrehajtását nem tagadhatja meg. Ha azonban annak jogellenessége felismerhető számára, arra haladéktalanul köteles a parancsot adó figyelmét felhívni. Ha a parancsot adó a parancsát ennek ellenére fenntartja, azt kérelemre írásba kell foglalnia. Ha ezt követően továbbra is fenntartja, a jogszabálysértő parancs végrehajtásáért kizárólag az azt kiadó felel.
(3) A felettes utasításának megtagadhatóságára és a végrehajtásért való felelősségre a parancsra vonatkozóan az (1) és a (2) bekezdésben előírtakat kell alkalmazni.
80. § (1) A Honvédség a honvédelmi szervezetek irányítási és vezetési feladatai ellátása érdekében állandó és tábori telepítésű zártcélú hírközlő hálózatot üzemeltet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti zártcélú hírközlő hálózat működtetéséről és fejlesztéséről a honvédelemért felelős miniszter gondoskodik.
81. § (1) A honvédelmi szervezet objektumait, létesítményeit, szállítmányait, javait fontosságuknak megfelelően őrizni, személyi állományát pedig védelmezni kell. A Honvédség által védendő, kijelölt létesítményeket a Honvédség a Kormány rendeletében meghatározottak szerint őrzi. Az őrzés katonai erővel, fegyveres biztonsági őrséggel, technikai rendszer telepítésével, őrkutyákkal és ezek kombinált alkalmazásával biztosítható.
(2) Az őrzés-védelmet szervezetszerű feladatként ellátó szervezeti elemeket, valamint az eseti intézkedéssel vezényelt őröket őrzés-védelmi feladataik ellátására fel kell készíteni. Ennek keretében biztosítani kell a szükséges ismeretek készségszintű elsajátítását. Az őrzés-védelemre való felkészülést és a szolgálatteljesítést rendszeresen ellenőrizni kell.
(3) A katonai őrség őrzés-védelmi feladatainak ellátásához biztosítani kell a szükséges állományt, fegyverzetet, technikai feltételeket, védőeszközöket, valamint a megfelelő szolgálati körülményeket.
(4) A korlátozott elérésű területre történő belépés feltételeinek való megfelelést a belépési jogosultság ellenőrzésére kijelölt személy esetileg vizsgálja.
(5) A honvédelmi szervezet működésére szolgáló objektum objektumparancsnoka elrendelheti, hogy az objektum területére történő beléptetést, illetve az onnan történő kiléptetést végző őrzés-védelmi, ügyeleti szolgálati feladatot ellátó honvéd, fegyveres biztonsági őr az ellenőrzött területre történő belépést vagy az onnan történő kilépést megelőzően köteles legyen felhívni a be-, illetve kilépni szándékozó személyt a ruházata, valamint a magával hozott tárgyak, táskák, csomagok és a be-, illetve kilépéshez igénybe vett gépjármű bemutatására. Ha ennek az érintett nem tesz eleget, az ellenőrzött területre történő belépését a beléptetést végző szolgálati személy megtilthatja.
(6) Az őrzés-védelmi, ügyeleti szolgálati feladatot ellátó honvéd, illetve fegyveres biztonsági őr – halaszthatatlan eset kivételével – csak a vele azonos nemű be- és kilépő személy ruházatát ellenőrizheti. Az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon. A nem azonos nemű személy ruházatának ellenőrzését haladéktalanul jelenteni kell.
82. § (1) A katonai rendészet rendeltetése a katonai rend és fegyelem megtartása, valamint a honvédelmi szervezetek tevékenységének rendészeti biztosítása, továbbá az e törvényben meghatározott rendészeti feladatok ellátása.
(2) A katonai rendészet feladata
a) a honvédelmi szervezet állománya, valamint a honvédelmi szervezet által használt objektum területén tartózkodó személyek ellenőrzése a katonai fegyelem megtartása érdekében,
b) közreműködés a honvédelmi szervezet feladatrendszerébe kapcsolódó közúti, vasúti, vízi és légi szállítások biztosításában,
c) a honvédelmi szervezet személyi állományát vagy gépjármű technikai eszközeit érintő közúti közlekedési balesetek helyszínelése,
d) a katonai rendészeti ellenőrző áteresztő pontok működtetése, az igazoltatás,
e) a honvédelmi szervezet tevékenységével összefüggő forgalomszabályozás,
f) a honvédelmi szervezet – a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium politikai és szakmai felsővezetői, valamint a Magyar Honvédség parancsnoka által meghatározott – rendezvényeinek rendészeti biztosítása,
g) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium politikai felsővezetőinek, szakmai felsővezetőinek, a Magyar Honvédség parancsnoka és helyettesei, valamint kijelölt vendégeik személyi kísérésének biztosítása,
h) a honvédelmi szervezetek érték- és pénzszállításai kísérésének fegyveres biztosítása,
i) a gyakorlatok, lövészetek, kiképzések, tábori elhelyezési körletek rendészeti ellenőrzése és szükség szerinti biztosítása,
j) a honvédelmi szervezet személyi állományával szemben eljáró szervekkel való együttműködés,
k) részvétel a Honvédség által kiemelten védendő létesítmények őrzés-védelmében,
l) hazai és műveleti területen más országok katonai rendész, katonai rendőr állományával történő együttműködés és feladatellátás,
m) jogszabályban meghatározottak szerint egyes nyomozati jogkörök gyakorlása, valamint
n) a jogszabályban meghatározott további feladatok ellátása.
(3) A (2) bekezdés f) pontja szerinti rendezvényről a rendőrséggel előzetesen egyeztetni kell, ha az a honvédelmi szervezet által használt objektum területén kívül kerül megrendezésre.
83. § (1) A katonai rendész jogosult jogszabályban meghatározottak szerint
a) a forgalmat irányítani,
b) a szolgálati gépjárművet a közúton megállítani,
c) szolgálati gépjármű esetében a közlekedési rendszabályok megtartását, a járműhasználat szabályszerűségét, az okmányokra és a felszerelésekre vonatkozó előírások megtartását, a jármű birtoklásának jogszerűségét, a jármű közlekedésbiztonsági állapotát és adatait a forgalomban ellenőrizni,
d) a szolgálati gépjármű vezetőjét a rendszeresített eszközzel légzésminta – ha nála a vezetési képességére hátrányosan ható szer befolyása, alkoholfogyasztás miatt bűncselekmény, szabálysértés, vagy a közúti közlekedéssel kapcsolatban kiszabható, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés gyanúja merül fel, az egészségügyi szolgálat igénybevételével vér-, vizelet- és műtétnek nem minősülő módon egyéb minta – adására kötelezni,
e) a helyszínt biztosítani,
f) területzárást végrehajtani,
g) személyi szabadságot korlátozó és nem korlátozó intézkedéseket tenni, kényszerítő eszközt alkalmazni.
(2) A katonai rendész a forgalomban való részvételt megtilthatja, ha a szolgálati gépjármű vagy vezetőjének állapota a közúti forgalom biztonságát veszélyezteti, továbbá a további jogellenes járműhasználat megakadályozása céljából a szolgálati gépjármű kulcsait elveheti és a szolgálati gépjárművet más módon mozgásában korlátozhatja.
(3) A katonai rendész jogosult a Honvédség személyi állományába nem tartozó, szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt felszólítani a szabálysértés abbahagyására. A felszólítás sikertelensége esetén a katonai rendész haladéktalanul értesíti a legközelebbi rendőri szervet, annak kiérkezéséig a tetten ért elkövetőt visszatarthatja.
(4) A katonai rendész az (1) bekezdés a) és e)–g) pontja, valamint a 82. § (2) bekezdés f)–h) pontja szerinti esetben a Honvédség személyi állományába nem tartozó személyekkel szemben is jogosult az (1) bekezdés a) és e)–g) pontjában meghatározott intézkedéseket foganatosítani és kényszerítő eszközt alkalmazni.
(5) A katonai rendész a honvéd, illetve a honvédelmi alkalmazott által, vagy a sérelmükre elkövetett bűncselekmény esetén a nyomozó hatóság kiérkezéséig a helyszínt biztosítja, a honvédet, honvédelmi alkalmazottat és a tetten ért elkövetőt – az emberélet megóvása érdekében szükséges intézkedések kivételével – a helyszínen visszatartja.
(6) A katonai rendész feladata ellátása során az alkalmazási körzetén belül megállapíthatja a személyazonosságát a honvédelmi szervezet által használt objektum területén, illetve váratlan támadás elhárítása, összehangolt védelmi tevékenység vagy különleges jogrend idején annak közvetlen környezetében tartózkodó személynek, a honvédelmi szervezet rendeltetésszerű tevékenységének rendészeti biztosítása érdekében, az ott-tartózkodása jogszerűségének tisztázása céljából. A katonai rendész – ha lehetséges – a személyazonosság megállapítása során együttműködik a rendőrséggel.
84. § (1) Az elfogás olyan intézkedés, amikor a katonai rendész személyt törvényben meghatározott esetekben – szükség esetén kényszerítő eszköz alkalmazásával – foglyul ejt.
(2) Az előállítás olyan intézkedés, amikor a katonai rendész a katonát a fegyelem megtartása érdekében a törvényben meghatározott esetekben – szükség esetén kényszerítő eszköz alkalmazásával – személyi szabadságában korlátozza, és további eljárásra átadja az erre jogosult honvédelmi szervezetnek vagy egyéb hatóságnak.
(3) A visszatartás olyan intézkedés, amelyet a katonai rendész a honvédelmi szervezet vagy egyéb hatóság részére történő átadás nélkül is lefolytathat.
(4) A katonai rendész a személyi szabadságot csak a szükséges ideig, előállítás esetén legfeljebb 8 órán át, visszatartás esetén legfeljebb 4 órán át korlátozhatja. Ha az előállítás célja még nem valósult meg, indokolt esetben ezt az időtartamot a katonai rendészeti tevékenységet ellátó honvédségi szervezet vezetője egy alkalommal, négy órával meghosszabbíthatja.
(5) Az előállítás és a visszatartás időtartamát az intézkedés kezdetétől kell számítani.
(6) Az elfogott, illetve az előállított személyt szóban vagy írásban az elfogás, illetve az előállítás okáról tájékoztatni kell.
(7) Az intézkedés alá vont személy az elfogással, az előállítással, illetve a visszatartással szemben az intézkedéstől számított nyolc napon belül panasszal élhet a katonai rendészeti tevékenységet ellátó honvédségi szervezet vezetőjénél, amelyet tizenöt napon belül kell elbírálni.
(8) A katonai rendész az elfogásról, illetve az előállításról annak befejezését követően igazolást ad át az intézkedés alá vont személy részére a foganatosított intézkedésről és tájékoztatja őt a panaszjogáról. A katonai rendész az intézkedés alá vont személy kérelmére a visszatartásról igazolást ad és tájékoztatja őt a panaszjogáról.
85. § (1) A katonai rendész elfoghatja és a rendőrség kiérkezéséig visszatarthatja azt a személyt, valamint elfoghatja és előállíthatja a Honvédség személyi állományába tartozó azon személyt,
a) akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek,
b) akinek előállítását törvényben meghatározott feltételek alapján elrendelik,
c) aki ellen elfogatóparancsot, nemzetközi elfogatóparancsot, illetve európai elfogatóparancsot adtak ki,
d) akitől bűncselekmény gyanúja vagy szabálysértés, fegyelemsértés, valamint közúti közlekedéssel kapcsolatban kiszabható, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés bizonyítása érdekében vizeletvétel vagy véralkohol-vizsgálat céljából vérvétel, valamint műtétnek nem minősülő módon egyéb mintavétel szükséges,
e) aki az igazoltatást megtagadja és személyazonossága más módon nem megállapítható,
f) aki a fegyelemsértést az abbahagyásra irányuló felszólítás után is folytatja,
g) aki magatartásával a honvédelmi szervezet iránti közbizalom fenntartását közvetlenül súlyosan veszélyezteti, vagy
h) aki a katonai rendészt intézkedés közben akadályozza, ellenállást tanúsít vagy az intézkedés alól kivonja magát.
(2) A katonai rendész a honvédelmi szervezet által használt objektum területén elfoghatja és a rendőrség megérkezéséig visszatarthatja azt a személyt, valamint elfoghatja és előállíthatja a Honvédség személyi állományába tartozó azon személyt,
a) aki bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható,
b) aki a szabálysértést az abbahagyásra irányuló felszólítás után is folytatja,
c) akitől elkobzás alá eső dolgot kell visszatartani, vagy
d) akit a honvédelemért felelős miniszter rendeletében meghatározott súlyos fegyelemsértés gyanúja terheli, vagy ilyen cselekmény elkövetése közben tetten érték.
(3) Az elfogás és előállítás során az intézkedés eredményes befejezése érdekében a katonai rendész e törvényben meghatározott kényszerítő eszközöket a szükséges mértékben és arányban alkalmazhatja.
86. § (1) A katonai rendész feladatait önállóan vagy a rendőrséggel, illetve a KNBSZ kijelölt állományával, a katonai ügyésszel vagy a legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyészséggel együttműködésben teljesíti.
(2) A katonai rendészet erőit a KNBSZ főigazgatójának kezdeményezésére a Magyar Honvédség parancsnoka kirendelheti a 82. § (2) bekezdés d)–g) pontja szerinti feladatok ellátására, amennyiben a KNBSZ által ellátott nemzetbiztonsági védelem alá eső személyek biztonságának szavatolása érdekében ez szükséges.
87. § (1) Akinek a katonai rendész e fejezet szerinti intézkedése vagy annak elmulasztása alapvető jogát sértette, illetve jogát vagy jogos érdekét érintette, panasszal fordulhat az intézkedő katonai rendész állományilletékes parancsnoka útján a Magyar Honvédség parancsnokához.
(2) A panaszt az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt vagy a mulasztásról történt tudomásszerzést követő harminc napon belül lehet előterjeszteni, és a beérkezéstől vagy – ha áttételre kerül sor – az áttételtől számított harminc napon belül kell elbírálni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképességében bármely ügycsoportban korlátozott személy helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat.
(4) Jogi képviselőként jogvédelemmel foglalkozó egyesület vagy alapítvány, nemzetiségi önkormányzat, jogi oktatást végző egyetem állam- és jogtudományi doktori fokozattal rendelkező egyetemi oktatója is eljárhat.
(5) A panaszt a Magyar Honvédség parancsnoka tárgyi költségmentes közigazgatási hatósági eljárásban bírálja el.
88. § (1) A Honvédség katonai kibertér műveleti erői jogszabályban meghatározottak szerint folyamatosan ellátják
a) a honvédelmi szervezetek – ide nem értve a KNBSZ-t – és az e törvény szerinti katonai feladatok – ideértve az ezekre való felkészülést és a gyakorlatokat is – kibertérből érkező fenyegetésekkel és támadásokkal szembeni védelmét, az arra történő felkészülést és – a jogszabályban meghatározott elektronikus információbiztonsági feladatokra figyelemmel – a kapcsolódó biztonsági feladatokat,
b) az a) pont szerinti feladatokkal összefüggésben a folyamatban lévő, kibertérből érkező támadás megszakításához szükséges intézkedések végrehajtását, vagy annak kezdeményezését, valamint
c) a Magyarország biztonságát, honvédelmi érdekeit, illetve szövetségesi kötelezettségeit sértő vagy fenyegető rendszerekkel szembeni katonai kibertér műveleti fellépést.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti katonai feladatok ellátásának védelme kapcsán felmerülő részfeladatokat a Magyar Honvédség parancsnoka határozza meg.
(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti feladatok szakmai koordinációjáért – a kapcsolódó közjogi döntések keretei között – az ügyeletes kibervédelmi parancsnok felel.
(4) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti intézkedéseket a Honvédség kibertér műveleti erői önállóan hajtják végre, akkor
a) az intézkedések végrehajtását a (3) bekezdés szerinti parancsnok, vagy annak helyettese, szükség esetén elöljáró parancsnoka rendelheti el,
b) az alkalmazott intézkedésnek a folyamatban lévő támadással arányosnak kell lennie és az a támadás megszakításán túli eredményre, sérelemre nem vezethet,
c) a szükséges intézkedések végrehajtásáról azonnal tájékoztatni kell a honvédelemért felelős minisztert, a Magyar Honvédség parancsnokát, valamint a KNBSZ kibertér műveleti szakfeladatokra kijelölt szervezeti egységét,
d) a támadás megszakítását követően meg kell vizsgálni a védelem fokozásához szükséges további intézkedések körét, illetve az ország védelmével összefüggő további döntések szükségességét a Magyar Honvédség parancsnokának történő egyidejű jelentéssel.
(5) A (4) bekezdés c) pontja szerinti értesítés esetén a KNBSZ kibertér műveleti szakfeladatokra kijelölt szervezeti egysége azonnal értesíti Magyarország jogszabályban kijelölt kibervédelmi szervezeteit.
(6) Külföldről érkező jelentős támadás esetén a megtett intézkedésekről és azok okairól – katonadiplomáciai úton, a külpolitikáért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett – értesíteni kell a támadók helye szerinti államot – érintettség esetén a NATO-t, az Európai Uniót, és a két- vagy többoldalú megállapodás alapján együttműködő feleket –, vagy kezdeményezni kell a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságoknál a támadók felelősségre vonásához szükséges eljárásokat.
(7) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti fellépésre az ott meghatározottak nemzetbiztonsági információkkal megerősített fennállása esetén – a kapcsolódó közjogi döntések keretei között –
a) szövetségi kötelezettség teljesítésének keretében,
b) nemzetközi művelettel összefüggésben, vagy
c) honvédelmi válsághelyzetben
a kibervédelmi ügyeletes parancsnok döntése alapján van lehetőség.
(8) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti fellépésre az ott meghatározottak nemzetbiztonsági információkkal megerősített fennállása esetén – a kapcsolódó közjogi döntések keretei között –
a) különleges jogrendben, valamint
b) a (7) bekezdéstől eltérő esetben
a Kormány döntése alapján van lehetőség.
(9) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti fellépés keretében megvalósuló cselekmények, intézkedések tekintetében
a) az okozott sérelemmel, vagy közvetlen fenyegetéssel arányosan kell fellépni,
b) biztosítani kell az összhangot a kapcsolódó műveleti, nemzetbiztonsági, diplomáciai érdekekkel és törekvésekkel,
c) olyan eljárásokat kell alkalmazni, amelyek a kibertéren keresztül tudják garantálni a sérelmek jövőbeni megismétlődésének megakadályozását, vagy a közvetlen fenyegetés elhárítását, és
d) figyelembe kell venni az alkalmazott módszerek és eljárások katonai szükségességét.
(10) A (7) bekezdésben meghatározott döntéshozatal rendjét a Kormány a 6. § (1) bekezdés l) pontjára figyelemmel határozza meg, különösen az elrendeléshez szükséges jelentések és információk körének, valamint a döntéshozatal folyamatának és jogosultjainak meghatározásával.
(11) Az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátásához szükséges műveleti információkat a Honvédség kibertér műveleti erői a kibertérre irányuló önálló felderítő tevékenység, valamint a katonai egységes felderítő rendszer útján szerzik be.
(12) Az (1) bekezdés szerinti feladatok tervezése és végrehajtása érdekében az állami szervek és a 11. § (2) bekezdése szerinti állami szervnek nem minősülő, honvédelemben közreműködő szervek együttműködnek, a kapcsolódó szolgáltatási tevékenységet folytató gazdasági társaságok együttműködhetnek a Honvédség katonai kibertér műveleti erőivel.
89. § A katonai kibertér műveleti erők ügyelnek arra, hogy eljárásuk vagy intézkedésük lehetőség szerint minél kisebb zavarkeltéssel és károkozással járjon. Ha a 88. § (1) bekezdés c) pontja szerinti fellépés érdekében tett intézkedések során vagy azzal összefüggésben a katonai kibertér műveleti erők kárt okoznak, de az intézkedés elmulasztása feltehetően sokkal súlyosabb következménnyel járt volna, az így okozott károkért a katonai kibertér műveleti erőket nem terheli felelősség, kivéve, ha azokat szándékosan vagy súlyos gondatlanságból eredően okozták.
90. § (1) A Honvédség aktív elektromágneses műveletek végzésére létrehozott erői
a) a gyakorlatok, felkészítések során felkészülnek az aktív elektromágneses műveletek valós műveleti környezetben történő végrehajtására,
b) a gyakorlatok, felkészítések előtt tájékoztatják a tervezett tevékenységről a Honvédség spektrum használatért felelős szervezetét.
(2) A Honvédség aktív elektromágneses műveletek végzésére kijelölt erői külföldi szolgálat alatti szakfeladatukat a hadszíntér spektrum használatáért, illetve az aktív elektromágneses műveletek tervezésért és vezetésért felelős szervezet feladatszabása alapján végzik.
(3) Az (1) bekezdés szerinti feladatok – mint a Katonai Egységes Felderítő Rendszer résztevékenységének – tervezéséért és vezetéséért, illetve a (2) bekezdés szerint feladatok szakmai koordinációjáért a Honvédség vonatkozásában a KNBSZ felel.
(4) A (2) bekezdés szerinti aktív elektromágneses műveletek végzése tekintetében
a) a közvetlen fenyegetéssel időben, térben, frekvenciában arányos fellépés a cél, indokolatlan zavar okozása nem megengedett,
b) biztosítani kell az összhangot a kapcsolódó műveleti, nemzetbiztonsági, diplomáciai érdekekkel és törekvésekkel.
91. § (1) A honvédségi szervezetek fegyverhasználati joghoz kötött feladataik végrehajtására rendszeresített fegyverzetüket a törvényben, a nemzetközi szerződésekben, a katonai erő-alkalmazás szabályaiban, valamint a jogszabályoknak megfelelő elöljárói parancsokban meghatározottak szerint használják. Kötelékben a honvéd csak a kötelék parancsnokának parancsára használhatja fegyverét.
(2) A Harmadik rész szerinti, fegyverhasználatot megengedő feladat ellátása esetén e fejezet rendelkezéseit a tevékenységre vonatkozó alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A honvédelemért felelős miniszter által kijelölt honvédségi szervezetek fegyveresen, fegyverhasználati joggal teljesítik a nemzetközi szerződésben foglalt katonai kötelezettségeket.
(4) Ha a (3) bekezdés szerinti műveletet folytató többnemzeti katonai szervezet vagy a Honvédséggel együttműködő szövetséges fegyveres erő műveleti utasítása, harctevékenységi előírásokat tartalmazó dokumentuma és az ezek alapján kiadott parancsok szerint harctevékenységet kell végezni, a fegyverhasználat és más kényszerítő eszközök alkalmazása során ezen dokumentumoknak a hazai jogszabályokban nem szabályozott előírásait is érvényesíteni kell.
(5) A fegyverhasználatot az ellenállás leküzdéséhez szükséges és arányos erőt alkalmazva kell végezni. A honvédségi szervezetek – a cél eléréséhez feltétlenül szükséges és arányos mértékben – törvényben meghatározott feltételek szerint más kényszerítő eszközt is alkalmazhatnak.
92. § (1) Az autonóm fegyver- és védelmi rendszer honvédségi rendszeresítése, telepítése és alkalmazása során mind a rendszerek kialakítása, mind pedig azok üzemeltetése tekintetében elvárás, hogy
a) a fegyverrendszerek automatizált működése keretében a célpontot megsemmisítő tűz vagy ezzel egyenértékű hatás alkalmazása csak a más módon el nem hárítható fenyegetések esetén és lehetőleg emberi beavatkozás lehetőségét biztosítva valósuljon meg,
b) az autonóm fegyver- és védelmi rendszer működtetésének ténye és az ezzel összefüggésben követendő szabályok – a Honvédség alkalmazását, illetve külföldi missziós feladatellátást ide nem értve – a folyamatos védelmi jellegű feladatellátás kapcsán a hatásterületen tartózkodók számára ismertek legyenek és
c) a rendszerek védelmi jellegű alkalmazása – a követendő szabályok betartása esetén – ne okozzon a hatásterületen élők számára aránytalan hátrányt.
(2) E törvénynek a fegyverzetre, fegyverhasználatra, kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó szabályait az autonóm fegyver- és védelmi rendszerek tekintetében az (1) bekezdésben meghatározottak érvényesítéséhez alkalmazni kell.
93. § (1) A fegyverhasználat a legsúlyosabb kényszerítő eszköz alkalmazása, amelynek során a fegyveres szolgálatot teljesítő honvéd – saját elhatározásából vagy parancsra – szándékosan személyre irányított, vagy haditechnikai eszközzel kontrollált célzott lövést ad le.
(2) Ezen alcím alkalmazásában támadás az a tevékenység, amely a támadó részéről közvetlenül
a) a fegyveres szolgálatot teljesítő honvéd élete vagy testi épsége ellen irányul, vagy a honvédet a szolgálata ellátására képtelen állapotba helyezi, vagy ilyen cselekményt megkísérel, veszélyezteti az őrzött, védett személyek, létesítmények vagy tárgyak biztonságát, vagy az őrzött objektumba, lezárt, védett és biztosított területre való jogellenes behatolásra,
b) a fogoly kiszabadítására, az őrhely, az őrzött objektum, és tárgyak megrongálására, használhatatlanná tételére, megszerzésére, birtoklására vagy megsemmisítésére
irányul.
(3) A honvéd az 59. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtása során is viselheti rendszeresített egyéni lőfegyverét, azonban azt csak jogos védelmi helyzetben használhatja. Jogos védelmi helyzetben a lőfegyver használhatatlanná válása vagy hiánya esetén fegyverhasználatnak kell tekinteni a testi sérülés okozására vagy az élet kioltására alkalmas bármely más eszköz ilyen célú használatát is.
(4) A fegyveres szolgálatot teljesítő honvéd – ha más kényszerítő eszközt nem alkalmazhat, vagy az nem vezetett eredményre, és a szolgálati feladatának teljesítéséhez feltétlenül szükséges – a jogos védelmi helyzet esetén kívül is jogosult és köteles fegyvert használni
a) a szolgálat ellátása során a maga vagy társa, az őrzött, védett személyek, rendezvények, létesítmények vagy tárgyak biztonságát veszélyeztető, bárki részéről elkövetett támadás vagy az őrzött objektumba, lezárt területre történő jogellenes behatolás, onnan jogellenesen történő eltávozás megakadályozására,
b) a fogoly őrzésére, kísérésére irányuló szolgálatban, ha bárki az őrt megtámadja, a támadásban résztvevővel szemben,
c) lőfegyver, robbanóanyag, robbantó szerkezet vagy az ezeket magában foglaló haditechnikai eszköz, és az élet kioltására vagy élő erő harcképtelenné tételére rendszeresített más anyag jogosulatlan vagy erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására,
d) a szolgálatban lévő katonai rendész a katona vagy a polgári személy általi támadás elhárítására, és a jogszerű intézkedéssel szembeni tettleges ellenállás leküzdésére, a feltétlenül szükséges mértékben,
e) a katonai futárszolgálati feladatok ellátása során, a maga vagy társa elleni, illetve a rábízott küldemény biztonságát veszélyeztető támadás elhárítására.
94. § (1) A fegyveres szolgálatot teljesítő honvéd a 93. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl – ha más intézkedésre, kényszerítő eszköz alkalmazására nincs mód vagy az eredménytelen volt – lőfegyver használatára jogosult
a) az élet, a testi épség elleni bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal, robbantó szerkezettel való elkövetésének megakadályozására,
b) a szándékos emberölés elkövetésének megakadályozására vagy megszakítására,
c) közveszély okozás, terrorcselekmény elkövetésének megakadályozására vagy megszakítására,
d) a fegyver és az élet kioltására alkalmas más eszköz letételére irányuló felszólítás eredménytelensége esetén, ha a magatartás annak ember elleni közvetlen felhasználására utal.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben, továbbá, ha a lőfegyvert tömegben lévővel szemben kell alkalmazni, a honvéd köteles a rendőrség intézkedését kérni, kivéve, ha az eset összes körülményei folytán erre már nincs idő és a késedelem a honvéd intézkedésének eredményességét, a honvéd vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.
95. § (1) A fegyverhasználatot – kivéve, ha a műveletek jellege vagy az eset körülményei nem teszik lehetővé – meg kell előznie:
a) felszólításnak cselekvésre vagy a magatartás abbahagyására,
b) más katona segítségül hívásának,
c) lehetőség szerint más kényszerítő eszköz alkalmazásának,
d) figyelmeztetésnek, hogy fegyverhasználat következik és
e) figyelmeztető lövésnek.
(2) A fegyverhasználatot megelőző – az (1) bekezdésben meghatározott – intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha
a) a művelet jellege nem teszi lehetővé, vagy
b) az eset összes körülményei folytán azokra már nincs idő és a késedelem az intézkedés eredményességét, az intézkedő honvéd vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.
(3) Fegyverhasználat során kerülni kell az emberi élet kioltását.
(4) Nincs helye fegyverhasználatnak
a) ha annak indoka már megszűnt,
b) megtorlásként,
c) ha a támadás elhárítása tárgyra vagy állatra leadott lövéssel is elérhető,
d) ha olyan személy életét vagy testi épségét veszélyezteti, akivel szemben a fegyverhasználat feltételei nem állnak fenn,
e) várandós nővel, gyermekkorú, magatehetetlen, illetve a fegyverhasználat alapjául szolgáló cselekményben részt nem vevő személlyel szemben, ha e körülményről az intézkedőnek tudomása van, vagy az számára nyilvánvalóan felismerhető,
f) jogellenesen összegyűlt, vagy fegyvertelenül jogellenes magatartást tanúsító tömeg, csoportosulás szétoszlatására,
g) – a jogos védelmi helyzet kivételével – abban az esetben, amikor a honvéd a Honvédség feladatait fegyverhasználati jog nélkül hajtja végre.
(5) A tömegben, csoportosulásban levő személy ellen fegyver használata kizárólag akkor jogszerű, ha vele szemben a fegyverhasználat feltételei fennállnak, valamint erőszakos és jogellenes magatartása másként nem elhárítható. A fegyverhasználatnak az egyes személy ellen kell irányulnia.
(6) A tömegben, csoportosulásban levő személlyel szembeni fegyverhasználatot – kivéve, ha a műveletek jellege nem teszi lehetővé – meg kell előznie:
a) a tömeg szétoszlatására, vagy a jogellenes magatartás megszüntetésére irányuló felhívásnak, valamint
b) a tömeg szétoszlatására irányuló egyéb kényszerítő eszköz alkalmazásának.
(7) Az emberélet szándékos elvétele esetét kivéve nem állapítható meg a fegyverhasználat jogellenessége, ha a fegyverhasználat során olyan személyt ér találat, aki a helyszínt a Honvédség felszólítása ellenére nem hagyta el.
96. § (1) A honvéd kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vont személynek.
(2) Több lehetséges és alkalmas intézkedés, vagy kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.
(3) Katonával szemben az őr-, ügyeleti, rendészeti és fogolykísérő szolgálatot teljesítő honvéd, továbbá a szolgálati elöljáró, és parancsára alárendeltje egyéb kényszerítő eszközt is alkalmazhat.
(4) Polgári személlyel szemben egyéb kényszerítő eszközt az őr-, ügyeleti, rendészeti és fogolykísérő szolgálatot teljesítő honvéd abban az esetben alkalmazhat, ha az őt megtámadja vagy szolgálati feladata teljesítésében egyéb módon akadályozza.
(5) A kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet – ha az eset körülményei lehetővé teszik – előzetesen figyelmeztetni kell.
(6) Ha a rendszeresített kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre vagy használatára nincs lehetőség, más eszköz is igénybe vehető, ha a helyettesített eszköz alkalmazásának a feltételei fennállnak és az alkalmas az intézkedéssel elérni kívánt cél megvalósítására.
(7) Nincs helye kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, vagy az intézkedés eredményessége e nélkül is biztosítható.
(8) E törvény alkalmazásában a lőfegyveren kívüli kényszerítő eszközök a következők:
a) a testi kényszer,
b) a könnygázszóró készülék,
c) az elektromos sokkoló eszköz,
d) a gumibot,
e) a tonfa,
f) a bilincs,
g) a szolgálati kutya.
97. § (1) A honvéd testi erővel a támadás elhárítására, valamely cselekvés kikényszerítésére vagy abbahagyására, valamint a jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére testi kényszert alkalmazhat.
(2) Ha a testi kényszer a célját nem érte el vagy alkalmazására nincs lehetőség, a cél elérésére könnygázszóró készülék, elektromos sokkoló eszköz, gumibot vagy tonfa használható.
(3) Bilincs alkalmazható a személyi szabadságában korlátozott vagy korlátozni szükséges személy
a) támadásának vagy ellenszegülésének megtörésére, valamint
b) önkárosításának, szökésének, engedély nélküli eltávozásának, vagy ezek kísérletének megakadályozására.
(4) A honvéd szájkosárral ellátott szolgálati kutyát – pórázon vagy anélkül – kényszerítő eszközként akkor alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak.
(5) A honvéd szájkosár nélküli szolgálati kutyát pórázon vezetve alkalmazhat, ha ez az intézkedésével szembeni tevőleges ellenállás leküzdéséhez szükséges.
(6) A honvéd szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat
a) a súlyos sérüléssel fenyegető támadás elhárítására,
b) a személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására,
c) az őrzött objektumok megtámadásának elhárítására, vagy az illetéktelen behatolás megakadályozására.
98. § (1) A fegyver és egyéb kényszerítő eszköz alkalmazása során megsérült személy részére, a szolgálat megszakítása nélkül, szükség esetén mások segítségül hívásával, segítséget kell nyújtani, és gondoskodni kell arról, hogy a sérültet orvos elláthassa.
(2) A kényszerítő eszköz alkalmazását a szolgálati elöljárónak haladéktalanul jelenteni kell, aki a kényszerítő eszköz alkalmazásának a jogszerűségét köteles megvizsgálni, majd – a műveleti területen, valamint az 59. § (1) bekezdés h) és i) pontja szerinti feladat végrehajtása során végzett katonai tevékenység kivételével – álláspontjáról a kényszerítő eszköz alkalmazásától számított nyolc napon belül értesíti azt, akivel szemben a kényszerítő eszközt alkalmazták.
(3) A kényszerítő eszköz jogszerűtlennek minősített használatáról a katonai ügyészt vagy a legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyészséget nyolc napon belül értesíteni kell.
(4) Amennyiben a kényszerítő eszköz használata testi sérülést vagy halált okozott, a katonai ügyészt vagy a legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyészséget haladéktalanul értesíteni kell.
99. § (1) Műveleti területen végzett katonai tevékenység során a honvéd, amennyiben azt a Honvédség, a műveletet folytató többnemzeti katonai szervezet vagy a Honvédséggel együttműködő szövetséges fegyveres erő műveleti utasítása, harctevékenységi előírásokat tartalmazó dokumentuma megengedi, az abban foglaltak szerint, a nemzetközi jog normáival összhangban testi sérülés okozására alkalmas kényszerítő eszközt is használhat, azonban annak használata nem irányulhat az emberi élet kioltására.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során nem minősül fegyverhasználatnak a gumilövedék, a pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát, az elfogó háló lőfegyverrel vagy az e célra szolgáló egyéb kilövő eszközzel történő célba juttatása.
100. § (1) Akinek a honvéd e fejezet szerinti kényszerítő eszköz alkalmazása alapvető jogát sértette, illetve jogát vagy jogos érdekét érintette, az állományilletékes parancsnok útján panasszal fordulhat a Magyar Honvédség parancsnokához.
(2) Az (1) bekezdés szerinti panasz elbírálása során a 87. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.
(3) Az e § szerinti jogról az érintettet a kényszerítő eszköz alkalmazását követően megfelelően tájékoztatni kell.
(4) A kényszerítő eszköz jogszerűtlennek minősített használatáról a katonai ügyészt vagy a legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyészséget nyolc napon belül, ha pedig a kényszerítő eszköz használata testi sérülést vagy halált okozott, haladéktalanul értesíteni kell.
101. § (1) Az a polgári személy, akinek az e fejezetben meghatározott fegyver használata, vagy egyéb kényszerítő eszköz alkalmazása alapvető jogát sértette, a 100. § szerinti eljárás helyett kérheti, hogy – amennyiben a panasz elintézése nem tartozik más eljárás hatálya alá – panaszát az alapvető jogok biztosa által lefolytatott vizsgálatot követően bírálja el a Magyar Honvédség parancsnoka.
(2) Az alapvető jogok biztosának vizsgálata idején a panasz elbírálására nyitva álló határidő nyugszik.
102. § (1) A Magyarország légterének oltalmazásában részt vevő szövetségi és magyar légvédelmi készenléti erők feladatköre a légteret megsértő, vagy jogosulatlanul igénybe vevő, az azonosítatlan, ismeretlen szándékkal repülést végző vagy ott ellenséges tevékenységet folytató, repülési szabályt sértő légijárművekkel kapcsolatos tevékenységekre, továbbá a bajbajutott légijárműveknek történő segítségnyújtásra terjed ki.
(2) A szövetség által meghatározott NATO felelősségi körzet légterének oltalmazásában részt vevő, NATO műveleti alárendeltségű légvédelmi készenléti erők a stratégiai parancsnok alárendeltségében, a NATO regionális illetékes parancsnokának irányítása alatt teljesítik szolgálatukat.
(3) A Magyarország légterének oltalmazásában részt vevő magyar és szövetséges légvédelmi készenléti erők fegyvereivel figyelmeztető vagy megsemmisítő tűz nyitható az ország légterében tartózkodó légi járműre, ha az
a) fedélzeti fegyverzetét alkalmazza, vagy
b) más módon fegyverrel vagy eszközzel az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos, erőszakos cselekményt követ el, illetve katasztrófát idéz elő, vagy
c) egyértelműen arra lehet következtetni, hogy az a) vagy a b) pont szerinti cselekmény elkövetésére törekszik és a légvédelmi készenléti erők felszólításának szándékosan nem tesz eleget.
(4) A (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a felszólítás és a figyelmeztető tűz mellőzhető, ha az eset összes körülményei folytán arra már nincs idő és a késedelem az élet- és vagyonbiztonság sérelmével járna.
(5) A NATO műveleti alárendeltségében levő magyar vagy a szövetséges légvédelmi készenléti erői magyar légtérben történő figyelmeztető vagy megsemmisítő tüze kiváltására vonatkozó parancs végrehajtására csak a Honvédség légierő ügyeletes parancsnokának megerősítésével kerülhet sor.
(6) A nemzeti alárendeltségű légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó erők figyelmeztető vagy megsemmisítő tüze kiváltására vonatkozó parancsot a Honvédség légierő ügyeletes parancsnoka adhat.
(7) A külföldi légtérben nemzeti alárendeltségű magyar légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó erők figyelmeztető vagy megsemmisítő tüze kiváltására vonatkozó parancsot a Honvédség légierő ügyeletes parancsnoka adhat.
(8) A NATO műveleti alárendeltségében levő magyar légvédelmi készenléti erők külföldi légtérben történő figyelmeztető vagy megsemmisítő tüze kiváltására vonatkozó parancs végrehajtására csak a Honvédség légierő ügyeletes parancsnokának megerősítésével kerülhet sor.
(9) Az (1) bekezdés szerinti feladatot ellátó légijármű vezetője az ellene irányuló közvetlen támadás elhárítása érdekében – azonnali jelentési kötelezettség mellett – saját elhatározása alapján tüzet nyithat.
(10) A (3)–(9) bekezdés szerinti eseményekről haladéktalanul jelentést kell tenni a honvédelemért felelős miniszternek, aki tájékoztatja a miniszterelnököt. Az eseményről és a megtett intézkedésekről a Kormány az Országgyűlést és a köztársasági elnököt haladéktalanul tájékoztatja.
103. § (1) Ezen alcím rendelkezéseit a külföldi szolgálat teljesítése során az 51–53. alcímmel összhangban, a nemzetközi jogi mandátum eltérő szabályainak hiányában kell alkalmazni.
(2) Fegyveren az egyéni használatra rendszeresített lőfegyvert kell érteni. A lőfegyver használhatatlanná válása vagy hiánya esetén fegyverként használható a testi sérülés okozására vagy az élet kioltására alkalmas bármely más eszköz is.
(3) Az 51. alcímben foglaltakon túl ezen alcím tekintetében támadás az a tevékenység, amely a külföldi szolgálat célját a támadó részéről fenyegeti, a külföldi szolgálat eredményes végrehajtását meghiúsítja, vagy meghiúsíthatja.
104. § (1) A fegyver és az egyéb kényszerítő eszköz alkalmazása során megsérült személy részére, a szolgálat megszakítása nélkül, szükség esetén mások segítségül hívásával, segítséget kell nyújtani, és – amennyiben a műveleti tevékenység eredményes végrehajtását nem veszélyezteti – gondoskodni kell arról, hogy a sérültet orvos elláthassa.
(2) Ha a kényszerítő eszközt utasításra alkalmazták, a jelentés megtétele az utasítást adó elöljáró kötelezettsége, és az utasítás jogszerűségéről a műveleti parancsnok tájékoztatása alapján a Magyar Honvédség parancsnoka foglal állást.
(3) Akinek a Honvédség állományába tartozó személy ezen alcím szerinti intézkedése, annak elmulasztása vagy kényszerítő eszköz alkalmazása alapvető jogát sértette, illetve jogát vagy jogos érdekét érintette, a 100. § (1) bekezdésétől eltérően a műveleti parancsnok útján fordulhat panasszal a Magyar Honvédség parancsnokához.
105. § (1) A honvédelmi szervezetek állománya az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtására való felkészülés érdekében a kiképzés során is működteti fegyverzetét.
(2) A Honvédség belföldi fegyveres kiképzését a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanon kell végrehajtani.
(3) A (2) bekezdés szerinti rendelkezéstől a Kormány rendeletben eltérhet.
(4) A Honvédség részvételével – vagy szervezésében – megvalósuló nemzetközi katonai kiképzésekre e fejezetet alkalmazni kell.
106. § (1) Katonai jelképek: a Honvédség főparancsnokának lobogója, a csapatzászló, a zászlószalag, a hadilobogó, az árbocszalag, a történelmi zászlósor és a felségjel.
(2) A Honvédség főparancsnokának lobogója a köztársasági elnök által használt címert a csapatzászló elemeivel ötvözi.
(3) A csapatzászlóra elismerésként ünnepélyes alkalmakkor a honvédelemért felelős miniszter vagy a Magyar Honvédség parancsnoka zászlószalagot köthet.
(4) A Honvédség hadihajói az állami felségjog jelzésére hadilobogót használnak. A hadihajók árbocjelvénye az árbocszalag, a rangidős parancsnoki lengő és a miniszteri lengő.
(5) A történelmi zászlósor a magyar történelem kiemelkedő hadieseményeinek, valamint állandó hadseregeinek zászlóiból áll. A történelmi zászlósor nemzeti ünnepek állami rendezvényein, és kiemelkedő katonai rendezvényen katonai tiszteletadással vonultatható fel.
(6) A Honvédség szárazföldi, légi és vízi járművei, a katonai járművek – a hadviselés szabályaira vonatkozó nemzetközi egyezményeknek megfelelően – a nemzeti hovatartozásuk jelzésére jelvényt, felségjelet viselnek.
(7) A személyi állomány, a csapatok és a járművek megkülönböztetésére jelzéseket kell alkalmazni. Ezek a katonai egyenruha, a katonai rendfokozati jelzés, a csapatkarjelzés és csapatjelvény, a Honvédség meghatározott közúti, légi és vízi járműveinek jelzései, valamint az összefoglaló honvéd elnevezés.
(8) A honvédek beosztásukhoz és feladataik végrehajtásához egyenruhát viselnek, a nyugállományúak a honvédelem érdekében végzett tevékenységük során egyenruhát viselhetnek. Egyenruha viselése a honvédelemért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint engedélyezhető a szolgálaton kívüli állománynak, továbbá a rendelkezésre állása időszakában az önkéntes tartalékosnak és műveleti területen a rendvédelmi szerv tagjának, ha a Honvédség érdekében végeznek tevékenységet. Az önkéntes tartalékos a rendelkezésre állása időszakában a szerződésében meghatározott esetben is viselhet egyenruhát. A köztársasági elnök és a Kit. szerinti politikai vagy szakmai felsővezető műveleti területen és gyakorlaton egyenruhát viselhet. Más személyek részére a Honvédségnél rendszeresített egyenruha, vagy azzal összetéveszthető ruházat viselete tilos.
(9) Az arra jogosult az öltözködésre vonatkozó szabályok betartásával kizárólag a Honvédségnél rendszeresített egyenruhát viselhet. A honvédelemért felelős miniszter rendeletében meghatározott esetekben az egyenruha viselése megtiltható, előzetes írásbeli engedélyhez köthető, megvonható, valamint egészségi okból korlátozható.
(10) A honvéd rendfokozatát az egyenruhán elhelyezett rendfokozati, vagy megkülönböztető jelzések fejezik ki. Az önkéntes tartalékos a szerződésben meghatározottak szerint rendfokozatot visel. Rendszeresített rendfokozat viselésére kizárólag a honvéd, a rendvédelmi szervek állománya, valamint – a rá vonatkozó korlátozásokkal – e szervezetek nyugállományú tagja és az önkéntes tartalékos jogosult. Amennyiben a szolgálaton kívüli állomány tagjának egyenruha viselete engedélyezett, legutolsó rendfokozatát az egyenruhán elhelyezett rendfokozati jelzések fejezik ki. Az arra jogosult a rendfokozatát vagy az évfolyamjelzését neve feltüntetése után használja. A rendfokozatát az önkéntes tartalékos az önkéntes tartalékos állományra, a nyugállomány tagja a nyugállományra, a szolgálaton kívüli állomány tagja a szolgálaton kívüli állományra utaló megjelöléssel használhatja. A név és a rendfokozat között a képzettségére utaló jelző nem használható.
(11) A csapatkarjelzés a honvéd karjelzés szerinti honvédelmi szervezethez való tartozásának és korábbi honvédelmi szervezetének megkülönböztető jele.
(12) Honvédséghez köthető megjelölések a honvédelemért felelős miniszter rendeletében megállapított
a) szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat is,
b) ábra, kép,
c) sík- vagy térbeli alakzat,
d) szín, színösszetétel, fényjel, hologram,
e) hang,
f) mozgást megjelenítő megjelölés,
g) pozíciómegjelölés,
h) multimédia-megjelölés,
i) mintázat, valamint
j) az a)–i) pontban szereplő megjelölések kombinációja.
(13) A honvédelemért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint engedélyezi a katonai jelképek és jelzések, valamint a Honvédséghez köthető megjelölések használatát.
107. § (1) A honvédelmi válsághelyzet olyan összehangolt védelmi tevékenység, amelyet a Kormány a honvédelemért felelős miniszter javaslatára a (2) bekezdésben meghatározott célból rendelhet el.
(2) Honvédelmi válsághelyzet
a) a Magyarországgal szomszédos államban kialakult, katonai kezelést is igénylő és Magyarország biztonságát közvetlenül veszélyeztető válság magyarországi hatásaira tekintettel,
b) külső fegyveres támadás vagy hatásában külső fegyveres támadással egyenértékű, részben vagy egészben katonai jellegű cselekménnyel való fenyegetés esetén vagy
c) az 1999. évi I. törvénnyel kihirdetett Észak-atlanti Szerződés 4. vagy 5. cikkével, valamint az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikk (7) bekezdésével, illetve az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 222. cikkével összefüggő katonai kötelezettségek teljesítésére való felkészülés érdekében
rendelhető el.
(3) Honvédelmi válsághelyzet nem rendelhető el, valamint az elrendelt honvédelmi válsághelyzetet haladéktalanul meg kell szüntetni, ha hadiállapotot vagy szükségállapotot hirdettek ki.
(4) Honvédelmi válsághelyzetben a Vbö.-ben meghatározottak szerint – a Vbö.-ben meghatározott intézkedéseken túl – a Kormány intézkedésként bevezetheti
a) a honvédelmi szervezet készenlétének fokozását,
b) a KNBSZ és a Honvédség felderítő, elhárító, valamint kibertér műveleti erői tevékenységének fokozását a fenyegetettség Magyarországra történő átterjedésének, illetve magyarországi felerősödésének megakadályozása érdekében,
c) hivatalos állásfoglalások kötelező kiadását a közszolgálati műsorszórók részére,
d) a honvédelem szempontjából fontos termékek, energiahordozók, fogyasztási cikkek készletezését,
e) a közigazgatás, a honvédelmi igazgatás, a Honvédség, a honvédelemben közreműködő szervek működése szempontjából fontos beosztások, munkakörök – egyszerűsített eljárásban történő – feltöltését, túlmunka végzését,
f) a rádióspektrum használatra vonatkozó korlátozó szabályok bevezetését, speciális üzemmódok előkészítését,
g) a magyar légtérben és a repülőtereken a katonai légiforgalmi irányítás szükséges mértékű bevezetését,
h) az állampolgárokat is érintő riasztási fokozatok alkalmazását,
i) a súlyos, erőszakos cselekmények megelőzése vagy elhárítása érdekében a Honvédség és a rendőrség felkészített erőinek összehangolt fellépését egyes közintézmények és közforgalmú helyek megközelíthetőségének korlátozásával vagy kizárásával.
108. § (1) A Kormány váratlan támadás esetén a támadás elhárítására, Magyarország területének oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében – az ország fegyveres védelmi terve szerint – a szükségállapot vagy a hadiállapot kihirdetésének kezdeményezését megelőzően is a támadással arányos és arra felkészített erőkkel azonnal intézkedni köteles.
(2) Az (1) bekezdés szerinti célok érdekében a honvéd egyéni fegyverét köteles használni, valamint a kezelésre kijelölt fegyverzetet használhatja az ország területén jogellenesen tartózkodó mindazon külső fegyveres csoport tagjával szemben, aki
a) fegyverét alkalmazza,
b) más módon fegyverrel vagy eszközzel az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos, erőszakos cselekményt követ el, illetve katasztrófát idéz elő, vagy
c) egyértelműen arra lehet következtetni, hogy az a) vagy b) pont szerinti cselekmény elkövetésére törekszik, és a honvéd felszólításának szándékosan nem tesz eleget.
109. § A hadkötelezett jogállását, illetve a honvédelmi munkakötelezettség részletes szabályait tartalmazó törvényjavaslatot már a béke időszakában elő kell készíteni és rendszeresen felül kell vizsgálni.
110. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
1. a honvédelemért felelős miniszternek a honvédelem irányításával, valamint a Honvédség irányításával kapcsolatos feladatait,
2. a NATO Állandó Védelmi Terveivel kapcsolatos feladatok végrehajtásának rendjét, és az ezekkel összefüggő gyorsított nemzeti döntéshozatali eljárást,
3. légitámadás esetére a légiriasztási rendszer szabályait,
4. az autonóm államigazgatási szervek és az önálló szabályozó szervek kivételével a központi államigazgatási szervek honvédelmi tevékenységét, az azzal kapcsolatos irányítási és vezetési rendet, valamint honvédelmi igazgatási feladat- és hatáskörét,
5. a magyarországi székhelyű, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezeteknek a NATO Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultsága feltételeit, a jogosultság megszerzésével kapcsolatos eljárás szabályait és az eljáró szervezetet, valamint a NATO vonatkozó szabályainak figyelembevételével a Magyarország területén kivitelezendő Biztonsági Beruházási Programok megvalósításában közreműködő belföldi és külföldi székhelyű, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetek kiválasztásának módját,
6. befogadó nemzeti támogatás nyújtásával kapcsolatos kormányzati feladatokat,
7. a Honvédség feladatainak ellátásával összefüggő nemzetközi kártérítési ügyekkel kapcsolatos eljárás részletes szabályait,
8. a hadkötelezettség teljesítésével összefüggő egyes költségek megtérítésének és a díjazások folyósításának szabályait,
9. a Honvédség által védendő létesítmények, valamint a Szent Korona és a hozzá tartozó egyes jelvények őrzésére vonatkozó szabályokat,
10. az önkéntes tartalékos rendszer munkáltatói ösztönző-kompenzációs elemének részletes szabályait,
11. a tűzszerészeti mentesítési feladatok ellátásával összefüggő szabályokat,
12. a szövetségi és honi védelmi infrastruktúra működésének biztosítása, fejlesztése érdekében a honvédelmi és katonai célú építmények, ingatlanok működési és védőterületei kijelölésének eljárási szabályait,
13. a határátlépéssel járó csapatmozgások engedélyezésére vonatkozó kormányzati feladatokat, a Kormány hatáskörébe tartozó határátlépéssel járó csapatmozgások engedélyezésével kapcsolatos részletes eljárási szabályokat,
14. a Honvédség személyi állományának kártalanítására vonatkozó esetköröket, valamint a kártalanítással kapcsolatos feladatokat,
15. a honvédelmi létfontosságú rendszerelemek azonosításának, kijelölésének és védelmének szabályait,
16. a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatokra történő felkészítés követelményeit,
17. az e törvényben meghatározott kibertér műveleti feladatok további szabályait,
18. a hadkötelezettségtől eltérő időszakban a járulékos kötelezettségek teljesítésére vonatkozó szabályokat és az eljárást, valamint a meghagyásba bevont szervek és szervezetek által elvégzendő meghagyási feladatok ellenőrzésének rendjét,
19. a fegyveres erők kiképzéseinek a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanon kívüli végrehajtásának szabályait,
20. a katonai hatósági, szakhatósági hatásköröket, az eljáró katonai hatóságot, szakhatóságot,
21. a katonai hatósági eljárásokra vonatkozó részletes szabályokat,
22. a katonai igazgatási szervek elnevezését és illetékességi területét,
23. a behívási akadályokat,
24. a Honvédség egészségügyi válsághelyzettel összefüggő feladatokban történő közreműködésének tartalmát, valamint
25. a Honvédség térítés ellenében végezhető tevékenységeinek részletes szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
1. a Honvédség által a Köztársasági Elnöki Hivatalnál foglalkoztatottak részére nyújtható, üdültetési és pihentetési szolgáltatások fajtáit, azok feltételeit és rendjét, továbbá a Honvédség személyi állományába nem tartozó személyeknek szolgálati érdekkel összefüggésben nyújtható költségtérítések fajtáit, mértékét, a jogosultság feltételeit, az azokban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, az elszámolás, a visszatérítés rendjét,
2. a nyugállományú honvédek és a honvédelmi szervezettől nyugdíjba vonult honvédelmi alkalmazottak, közalkalmazottak segítését célul kitűző civil szervezetek természetbeni támogatásával összefüggő szabályokat,
3. a katonai futárszolgálat feladatait,
4. a katonai rendészeti tevékenységet, az intézkedések végrehajtásának eljárási szabályait, módját, a kényszerítő eszközök alkalmazásának szabályait, a kényszerítő eszközök alkalmazása kivizsgálásának eljárási szabályait,
5. a fegyver és egyéb kényszerítő eszköz használatának kivizsgálásának rendjét és az azonnal foganatosítandó intézkedéseket,
6. a honvédelmi szervezet és a honvédelemért felelős miniszter által az állam nevében alapított, honvédelmi szervezetnek nem minősülő többcélú szakképző intézmény jogi képviseletének és jogi képviselete felügyeletének rendjét,
7. a honvédségi munkavállalók munkabérének folyósítását, jutalmazását, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumi kormánytisztviselőknek, a honvédségi munkavállalóknak és közeli hozzátartozóiknak nyújtható juttatások, költségtérítések rendszerét és feltételeit, továbbá a nyújtott üdültetés, pihentetés, szociális és a kegyeleti gondoskodás, az étkezési, valamint a lakhatási támogatások és költségtérítések körét, a jogosultság feltételeit és rendjét, továbbá az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő és a külföldi képzésben részt vevő honvédségi munkavállalók, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumi kormánytisztviselők részére nyújtható juttatások, költségtérítések megállapításának, kifizetésének és elszámolásának rendjét,
8. a NATO központi nyilvántartó, a NATO központi rejtjel elosztó hatóság működési rendjét, valamint a nyilvántartó rendszer működéséhez szükséges általános követelményeket és eljárásokat,
9. a meg nem térülő károk leírással vagy törléssel történő rendezésének és nyilvántartásának sajátos szabályait, a kártérítési eljárás munkáltatói jogkört gyakorló általi megszüntetésére, a kár leírására és a törlésére vonatkozó munkáltatói jogkörök vezetési szintektől és a kár összegétől függő differenciált módon történő megállapítására vonatkozó szabályokat,
10. az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben a Honvédség munkakörei, beosztásai betöltésével összefüggésben az alkalmassági vizsgálatra, annak elrendelésére, véleményezésére vonatkozó szabályokat, valamint az eljárás rendjét,
11. a behívásra tervezhető létszámot, a katonai szolgálat időtartamát, a katonai szolgálatra való behívás időpontját,
12. az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben a hadkötelesek katonai szolgálatra való alkalmassága elbírálásának, felülvizsgálatának rendjét,
13. a külföldi katonai szolgálat esetén a rangidős nemzeti képviselőt megillető jogköröket,
14. a szövetségi és honi védelmi infrastruktúra működésének biztosítása, fejlesztése érdekében a honvédelmi és katonai célú építmények, ingatlanok működési és védőterületei megállapításának szakmai szabályait,
15. a katonai jelképek tartalmi elemeit, leírását, az adományozásukra és használatukra vonatkozó szabályokat,
16. az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a katonai hatóságok eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatás díj mértékét és a díjfizetés szabályait,
17. a lő- és gyakorlóterek biztonságos használatához szükséges korlátozások elrendelésének és az e körben felmerülő károk megtérítésének részletes szabályait,
18. az egyenruha, a katonai rendfokozati és a fegyvernemi jelzés, az évfolyamjelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját, továbbá az egyenruha és a rendfokozat viselésének korlátozását, előzetes engedélyhez kötését, tilalmát, az egyenruha-viseléssel és annak megvonásával kapcsolatos jogkört gyakorló szervezetet, az egyenruha viselésének megvonására vonatkozó eljárás rendjét,
19. a Honvédségnél rendszeresített egyéni lőfegyverek szolgálati feladatellátással összefüggő tárolásának és viselésének szabályait,
20. a honvédelmi szervezet működésére szolgáló, korlátozott elérésű területekre történő beléptetés eljárási szabályait, az engedélyezésre jogosult személyek kijelölésének rendjét,
21. a Honvédséghez köthető megjelöléseket és azok használata engedélyezésének szabályait,
22. a társadalom honvédelmi felkészítésének és a honvédelmi tudatosság erősítésének egyes feladatait,
23. a hadkötelesek katonai szolgálatra behívásának, és a hadkötelezettek katonai szolgálatának, valamint leszerelésének rendjét,
24. az elrendelő okmány kibocsájtásának feltételeit, tartalmi elemeit, valamint alkalmazási körét,
25. a fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítésének engedélyezéséhez szükséges formanyomtatványokat, valamint
26. azokat a honvédelmi érdekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységet folytató gazdasági társaságokat, amelyek tekintetében a 47. §-ban meghatározott jogköröket gyakorolja.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány tagja, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben
a) határozza meg ágazata honvédelmi, valamint a befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos feladatait,
b) a feladat- és hatáskörét érintően honvédelemben közreműködő szerveket jelöljön ki, részükre honvédelmi kötelezettség teljesítésében való közreműködés kötelezettségét állapítsa meg,
c) határozza meg az országos jelentőségű termelési, ellátási szolgáltatások, az infrastrukturális hálózatok előkészítésének és igénybevételének anyagi jogi szabályait,
d) jelölje ki ágazatában az irányítási, felügyeleti vagy tulajdonosi, résztulajdonosi jogkörük gyakorlásában érintett szervezetek közül a meghagyásba bevonható szerveket, valamint határozza meg meghagyással kapcsolatos feladataikat.
(4) Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy – a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatok végrehajtására, valamint készletképzésre vonatkozó részletes követelményeket.
111. § Ez a törvény 2023. július 1-jén lép hatályba.
112. § A 9. § (3) bekezdését a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosításáról szóló 2016. évi CXXXIII. törvény hatálybalépésekor el nem évült követelésekre is alkalmazni kell.
113. § E törvény
