1. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/E. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A terrorizmust elhárító szerv az (1) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában meghatározott bűncselekmények megelőzésével és felderítésével kapcsolatos feladatai ellátása céljából jogosult a közös személyazonosítóadat-tárban (a továbbiakban: CIR) tárolt adatok lekérdezésére az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdésében, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.”
2. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 29. §-a a következő (9)–(15) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha az igazoltatott személyazonossága a (2) bekezdés alapján nem állapítható meg, – a (4) és (4a) bekezdésben meghatározottakon túl – a személyazonosság megállapítása céljából az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikk (1) bekezdésében és az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetekben a CIR-ben tárolt adatokat a rendőrség (12) bekezdés szerinti szervei az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően lekérdezhetik.
(10) A CIR-ben tárolt adatokkal történő összevetéshez az igazoltatottól ujjnyomat vehető, róla fényképfelvétel készíthető.
(11) A (9) bekezdés szerinti lekérdezés célja – az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott célkitűzéseknek megfelelően – az igazoltatott személy személyazonosságának megállapítása a közrend, a közbiztonság védelme érdekében, bűnmegelőzési vagy bűnüldözési célból, vagy a tartózkodás jogszerűségének megállapítása céljából.
(12) A CIR lekérdezésére a rendőrség 4. § (2) bekezdésében meghatározott szervei – az idegenrendészeti szerv kivételével – a (11) bekezdésben meghatározott célból jogosultak az igazoltatás helyszínén vagy az előállítás során az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikk (3) bekezdése, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikk (3) bekezdése szerinti adatok megadásával.
(13) Természeti katasztrófa vagy baleset esetén a (12) bekezdésben meghatározott rendőri szerv az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikk (4) bekezdése, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikk (4) bekezdése alapján a CIR-ben tárolt adatokkal történő összevetés érdekében lekérdezheti a CIR-t a személyazonosságukat igazolni nem tudó ismeretlen személyek vagy az ismeretlen személyazonosságú holttest vagy holttestrész azonosítása céljából e személyek biometrikus adataival.
(14) A rendőri szerv a (13) bekezdésben foglalt ellenőrzés elvégzéséhez rögzítheti a személyazonosságukat igazolni nem tudó ismeretlen személyek vagy az ismeretlen személyazonosságú holttest vagy holttestrész biometrikus adatait.
(15) A (10) és (14) bekezdésben meghatározottak szerint rögzített biometrikus adat – a (7) bekezdéstől eltérően – kizárólag az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikk (1) és (4) bekezdése, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikk (1) és (4) bekezdése szerinti lekérdezés elvégzéséhez, annak befejezéséig kezelhető, ezt követően haladéktalanul törölni kell.”
3. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 37/A. § (1) bekezdés i) és j) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Magyarország területén olyan terrorcselekmény elkövetése vagy előkészülete esetén, amely alkalmas a közrend és a nemzetgazdaság vagy a létfontosságú rendszerelem működésének súlyos megzavarására, és a lakosság élet- és vagyonbiztonságát közvetlenül és súlyosan veszélyezteti, a rendőrség a terrorcselekmény megelőzése, félbeszakítása, következményeinek elhárítása és az elkövetők elfogása érdekében külön-külön és együttesen is alkalmazhatja a következő intézkedéseket a terrorcselekmény hatásterületén:)
„i) a tömegközlekedést korlátozhatja, szüneteltetheti,
j) járművet elszállíthat, vagy egyéb módon eltávolíthat, valamint”
(2) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 37/A. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Magyarország területén olyan terrorcselekmény elkövetése vagy előkészülete esetén, amely alkalmas a közrend és a nemzetgazdaság vagy a létfontosságú rendszerelem működésének súlyos megzavarására, és a lakosság élet- és vagyonbiztonságát közvetlenül és súlyosan veszélyezteti, a rendőrség a terrorcselekmény megelőzése, félbeszakítása, következményeinek elhárítása és az elkövetők elfogása érdekében külön-külön és együttesen is alkalmazhatja a következő intézkedéseket a terrorcselekmény hatásterületén:)
„k) az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikk (4) bekezdésében, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikk (4) bekezdésében foglaltak szerint lekérdezheti a CIR-t.”
(3) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 37/A. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A CIR-ben történő, (1) bekezdés k) pontja szerinti lekérdezéshez a rendőri szerv rögzítheti a személyazonosságukat igazolni nem tudó ismeretlen személyek vagy az ismeretlen személyazonosságú holttest vagy holttestrész biometrikus adatait.
(1b) A CIR-ben történő lekérdezéshez rögzített biometrikus adat a lekérdezés befejezéséig kezelhető, ezt követően haladéktalanul törölni kell.”
4. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/K. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összevetés az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdése, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdése szerinti interoperabilitást biztosító keret elemeinek felhasználásával is végrehajtható.”
(2) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/K. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A rendőrség az (1) bekezdés szerinti határforgalom-ellenőrzés során az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk 11. pontja szerinti biometrikus adatok közül
a) az arcképmásnak az arcképelemző tevékenységet végző szerv, illetve
b) az ujjnyomatnak a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti szakértői nyilvántartó szerv
részére történő megküldésével összehasonlítást kezdeményezhet a biometrikus adatok elemzése érdekében.”
5. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/L. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A rendőrség végrehajtja az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendeletben a határforgalom-ellenőrzést végrehajtó hatóságok számára meghatározott feladatokat.”
6. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény a következő 106. §-sal egészül ki:
„106. § A 7/E. § (8) bekezdése, a 29. § (9)–(15) bekezdése, a 37/A. § (1) bekezdés k) pontja, a 37/A. § (1a) és (1b) bekezdése, a 91/K. § (2) és (4) bekezdése, valamint a 91/L. § (11) bekezdése
a) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
7. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/K. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „okmányok, valamint” szövegrész helyébe az „okmányok, biometrikus adataik, valamint” szöveg lép.
8. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény a következő 8/E. §-sal egészül ki:
„8/E. § A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a 8/A. § (7) bekezdésében meghatározott feladatkörében végrehajtja az (EU) 2019/817 európai parlament és tanácsi rendelet szerinti esetekben az ETIAS nemzeti egység számára meghatározott feladatokat. Ezzel összefüggésben adatokat kérhet – az adatkérés céljának megjelölésével – a tagállami illetékes hatóságoktól, valamint e törvény alapján a 30/A. § szerinti együttműködő szervtől, továbbá az általa kezelt adatot az adat kezelésére feljogosított, feladat- és hatáskörénél fogva érintett tagállami illetékes hatóságnak és a 30/A. § szerinti együttműködő szervnek a hatáskörébe tartozó intézkedés megtétele érdekében továbbítja.”
9. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 77. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa az (EU) 2019/817 európai parlament és tanácsi rendelet szerinti esetekben az ETIAS nemzeti egység feladatai végrehajtásának, valamint az interoperabilitási keretek alkalmazásának részletes eljárási szabályait.”
10. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény a következő 83. §-sal egészül ki:
„83. § A 8/E. § és a 77. § (1a) bekezdése az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
11. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 1. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szervezetében létrehozott és működtetett fegyveres biztonsági őrség az e törvényben meghatározott keretek között támogatja az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv határrendészeti és határőrizeti feladatainak ellátását.”
12. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény I. Fejezete a következő 10/D. §-sal egészül ki:
„10/D. § (1) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szervezetében létrehozott és működtetett fegyveres biztonsági őrségnél foglalkoztatott fegyveres biztonsági őr az 1. § (7) bekezdése szerinti feladatot kizárólag az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv hivatásos állományú tagjával közösen, annak közvetlen felügyelete és irányítása mellett végezheti, és kizárólag az e törvény szerinti intézkedések megtételre jogosult.
(2) A fegyveres biztonsági őr az 1. § (7) bekezdése szerinti feladatok ellátása során
a) támogatja a rendőr határrendészeti és határőrizeti feladatainak ellátását,
b) az államhatáron illetéktelenül belépő személyt az ország területén átkísérő rendőr tevékenységét biztosítja,
c) biztosítja az elfogást vagy az előállítást végrehajtó rendőr tevékenységét,
d) közreműködik a rendőr helyszínbiztosításával kapcsolatos feladatainak ellátásában.”
13. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 1. §-a a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:
„(1e) Az online terrorista tartalom terjesztésével szembeni eljárás során – a 12/B. §-ban nem szabályozott kérdésekben – az (EU) 2021/784 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.”
14. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény a következő 12/B. §-sal és az azt megelőző alcímcímmel egészül ki:
„Az online terrorista tartalom terjesztésével szembeni eljárás szabályai
12/B. § (1) Az (EU) 2021/784 európai parlamenti és tanácsi rendeletben a tagállam illetékes hatósága, valamint az illetékes hatóságon belüli kapcsolattartó pont számára meghatározott feladatokat a Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) látja el.
(2) Az (EU) 2021/784 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3–5. cikke szerinti eljárást a Hatóság – e törvény eltérő rendelkezésének a hiányában – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján, a hivatalbóli eljárás szabályai szerint folytatja le.
(3) A Hivatal (2) bekezdés szerinti eljárásban hozott döntését az (EU) 2021/784 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti tárhelyszolgáltató, illetve 2. cikk 2. pontja szerinti tartalomszolgáltató támadhatja meg közigazgatási perben, a döntésről való tudomásszerzéstől számított három napon belül. A perben azonnali jogvédelemnek nincs helye. A Hivatal a keresetlevelet a benyújtástól számított három napon belül továbbítja a bírósághoz.
(4) A (3) bekezdés szerinti jogorvoslati kérelmet a bíróság a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított nyolc napon belül egyszerűsített perben bírálja el. A bíróság ítélete ellen perújításnak nincs helye.
(5) Az (EU) 2021/784 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikk (1) bekezdésében meghatározott jogsértések tárhelyszolgáltató általi elkövetése esetén a Hivatal – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – az Eht. szerinti általános hatósági felügyeleti eljárás szabályai szerint jár el, és a következő jogkövetkezmények alkalmazására jogosult:
a) a jogsértő magatartás tanúsítását megtilthatja, valamint az (EU) 2021/784 európai parlamenti és tanácsi rendelet követelményeinek érvényre juttatása érdekében kötelezettséget állapíthat meg, továbbá
b) az (EU) 2021/784 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerint
ba) az előző pénzügyi év teljes világpiaci forgalmának legfeljebb 4%-áig, vagy
bb) – ha a ba) alpont alkalmazása a szükséges adatok hiányában nem lehetséges, – legfeljebb százmillió forintig
terjedő összegű bírságot szab ki.
(6) Az (EU) 2021/784 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikk (1) bekezdésében meghatározott jogsértések kapcsán figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye.”
15. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 18. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Hatóság feladatkörében és eljárásában:)
„d) az online terrorista tartalom terjesztésével szembeni fellépésről szóló, 2021. április 29-i (EU) 2021/784 európai parlamenti és tanácsi rendelet.”
16. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 15/C. § (1) bekezdésében a „Hatóság Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal)” szövegrész helyébe a „Hivatalhoz” szöveg lép.
17. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény I. Fejezete a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § E törvény alkalmazásában uniós információs rendszerek: az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk 15. pontja, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk 15. pontja szerinti információs rendszerek.”
18. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény a 35/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag ellenőrzése az uniós információs rendszerekben
35/B. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az uniós információs rendszerekben tárolt adatokkal történő összevetés céljából az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikke és 26–29. cikke, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikke és 26–29. cikke alapján a személyazonosság vagy a többszörös személyazonosság manuális ellenőrzése céljából a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag arcképmását és ujjnyomatát rögzítheti.
(2) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott célból rögzített arcképmást és ujjnyomatadatot kizárólag az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikke és 26–29. cikke, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikke és 26–29. cikke alapján a keresés elvégzéséhez, annak befejezéséig kezelheti, ezt követően haladéktalanul törli.”
19. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 86. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„j) az uniós információs rendszerek és az Europol-adatok interoperabilitását biztosító keretek alkalmazásának részletes szabályait, beleértve az interoperabilitás során eljáró idegenrendészeti és vízumkiadó hatóságokat és azok interoperabilitással érintett egyes feladatait.”
20. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 129. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 2/A. § és a 35/B. §
a) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
21. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény a következő 2/C. §-sal egészül ki:
„2/C. § E törvény alkalmazásában uniós információs rendszerek: az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk 15. pontja, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk 15. pontja szerinti információs rendszerek.”
22. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény a 67/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A harmadik országbeli állampolgárok ellenőrzése az uniós információs rendszerekben
67/B. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az uniós információs rendszerekben tárolt adatokkal történő összevetés céljából az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikke és 26–29. cikke, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikke és 26–29. cikke alapján a személyazonosság vagy a többszörös személyazonosság manuális ellenőrzése céljából a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag arcképmását és ujjnyomatát rögzítheti.
(2) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott célból rögzített arcképmást és ujjnyomatadatot kizárólag az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikke és 26–29. cikke, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikke és 26–29. cikke alapján a keresés elvégzéséhez, annak befejezéséig kezelheti, ezt követően haladéktalanul törli.”
23. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. §-a a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:
„(1d) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza az uniós információs rendszerek és az Europol-adatok interoperabilitását biztosító keretek alkalmazásának részletes szabályait, beleértve az interoperabilitás során eljáró idegenrendészeti és vízumkiadó hatóságokat és azok interoperabilitással érintett egyes feladatait.”
24. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 120. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 2/C. § és a 67/B. §
a) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
25. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 20. § (5) bekezdésében a „huszonnégy” szövegrész helyébe a „harminc” szöveg lép.
26. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 83. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Az ujjnyomat-adat rögzítésének és tárolásának célja)
„c) az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása.”
27. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 95. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:)
„g) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet.”
28. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 37. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A daktiloszkópiai nyilvántartás célja)
„e) a személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott, továbbá a határforgalom-ellenőrzés során az ellenőrzött, valamint”
(személy azonosítása.)
29. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni]
„g) a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 8/A. § (4) és (7) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása céljából,”
30. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 82. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (4) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a daktiloszkópiai nyilvántartásból az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás kezdeményezésére és adatátvételre]
„a) a rendőrség a személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott személy azonosítása, valamint a határforgalom-ellenőrzés során az ellenőrzött személy azonosítása,”
(céljából jogosult.)
31. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § Különleges jogrendben, valamint a honvédelemről szóló törvény szerinti váratlan támadás (a továbbiakban: váratlan támadás) esetén az Országgyűlés és a Kormány, valamint törvényben meghatározott személyek és szervek – a helyzetnek megfelelő szükséges mértékben – kötelezhetik a médiaszolgáltatót a fennálló állapottal, helyzettel kapcsolatos közérdekű közleményeknek az általuk meghatározott formában és időben történő ingyenes közzétételére, illetve egyes közlemények, műsorszámok közzétételét megtilthatják. A közzététel feltételeinek biztosítása a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: Alap) feladata. A közzétételkor a megrendelőt egyértelműen meg kell nevezni.”
32. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 43. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem lehet lineáris médiaszolgáltatásra jogosult szervezet:)
„b) állami és közigazgatási szerv, kivéve, ha különleges jogrend esetén alkalmazandó törvény másként rendelkezik,”
33. § (1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 101. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közszolgálati médiaszolgáltató a 83. §-ban meghatározott célok érvényre juttatásán túl az alábbi hírügynökségi feladatokat látja el:)
„i) különleges jogrendben törvényben meghatározott feladatokat végez,”
(2) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 101. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Különleges jogrendben, valamint váratlan támadás esetén az Országgyűlés és a Kormány, illetve törvényben meghatározott személyek és szervek – a helyzetnek megfelelő szükséges mértékben – a 32. § (6) bekezdése szerint kötelezhetik a közszolgálati médiaszolgáltatót – hírügynökségi tevékenysége körében – a tájékoztatásra.”
34. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 182. § b) pont bd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Médiatanács hatósági hatásköreiben, a 132. §-sal összhangban
hatósági felügyeletet gyakorol az e törvényben foglalt alábbi rendelkezések tekintetében:)
„bd) a különleges jogrendre, valamint a váratlan támadásra vonatkozó, médiaszolgáltatást érintő rendelkezések,”
35. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 165/H. § (4) bekezdés c) pontjában a „rendkívüli állapot” szövegrész helyébe a „hadiállapot” szöveg lép.
36. § A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 1. alcíme a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § E törvény alkalmazásában
1. uniós információs rendszerek: az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk 15. pontja, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk 15. pontja szerinti információs rendszerek;
2. manuális ellenőrzés: az uniós információs rendszerekben ugyanarra a személyre vonatkozó többszörös személyazonosság indokoltságának az értékelése.”
37. § A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A SIRENE Iroda ellátja az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikke, valamint az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikke szerint az uniós információs rendszerekben tárolt különböző személyazonosságok manuális ellenőrzésével kapcsolatos azon feladatokat, amelyeknek elvégzésére a SIRENE Irodát jelölték ki.”
38. § A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 41. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben meghatározza)
„e) a SIS jelzések elhelyezése és aktualizálása, valamint lekérdezésük során az uniós információs rendszerekben azonosított többszörös személyazonosságok manuális ellenőrzésének részletes szabályait.”
39. § A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény a következő 46. §-sal egészül ki:
„46. § Az 1/A. §, a 3. § (2a) bekezdése és a 41. § e) pontja
a) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
40. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 4. alcím 2022. június 7-én lép hatályba.
(3) Az 1. alcím, a 2. alcím, az 5. alcím, a 21–24. §, a 7. alcím, a 8. alcím és a 11. alcím 2023. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 9. alcím és a 10. alcím 2023. július 1-jén lép hatályba.
41. § Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás megteremtéséhez szükséges informatikai fejlesztéseket
a) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet 72. cikk (8) bekezdése szerinti, és
b) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet 68. cikk (8) bekezdése szerinti,
az Európai Bizottság által meghatározott alkalmazási időpontig kell megvalósítani.
42. § E törvény
a) 1. §-a, 2. §-a, 3. §-a, 8. §-a és 9. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,
b) 9. alcíme az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján,
c) 10. alcíme az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
43. § (1) E törvény
a) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) A 4. alcím az online terrorista tartalom terjesztésével szembeni fellépésről szóló, 2021. április 29-i (EU) 2021/784 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
