1. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.) első, második, harmadik és negyedik részének rendelkezéseit a 2023. február 1-jén és az azt követően indult ingatlan-nyilvántartási eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A megismételt eljárásban az Inytv. első és második részének rendelkezéseit 2023. február 1-jétől az ingatlanügyi hatóság eljárási cselekményeire kell alkalmazni.
(3) A 2023. február 1-jén folyamatban lévő, 2023. február 1-jét megelőzően több fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességébe tartozó eljárásokat a 2023. február 1-jén hatályos illetékességi szabályok szerint kell lefolytatni.
2. § (1) Az Inytv. alkalmazásában, ahol jogszabály tény feljegyzéséről vagy adat átvezetéséről rendelkezik, azon tény vagy adat bejegyzését kell érteni.
(2) Az Inytv. alkalmazásában, ahol jogszabály ingatlan-nyilvántartási bejegyzés vagy törlés iránti megkeresésről rendelkezik, azon bírósági elrendelést, illetve hatósági felhívást kell érteni.
3. § Az Inytv. 64. § (1) bekezdésétől eltérően a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló azon szerződések esetében, amelyeknél
a) a hatósági jóváhagyás iránti eljárás 2023. február 1-jét megelőzően megindult, vagy
b) az adásvételi szerződés közzététele a hatósági jóváhagyás iránti eljárás megindítását megelőzi, és a közzétételére 2023. február 1-jét megelőzően került sor,
a közokiratba foglalt, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, jogszabályban meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkező okmányon elkészített és hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződés bejegyzés alapjául szolgál, ha annak eredeti példányán szerepel a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásáról szóló záradék.
4. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 10. alcím, a 16. alcím, a 48. § (1) és (2) bekezdése, a 49. §, az 55. §, a 72. § és a 73. § d) pontja 2022. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 112–114. §, a 117. § (2) bekezdése és a 118. § 2022. március 1-jén lép hatályba.
(4) A 106. §, a 108. § és a 109. § 2022. április 1-jén lép hatályba.
(5) Az I. Fejezet, a 3–9. alcím, a 12–14. alcím, a 44. § 15., 17., 19., 20. és 28. pontja, az 52. §, az 56. §, az 58. § 9., 11., 12., 15. és 16. pontja, a 19–25. alcím, a 73. § a)–c) és e)–j) pontja, a 74. § (1)–(3) bekezdése, a 75. §, a 28–31. alcím, a 33–35. alcím, a 37–41. alcím, a 43–45. alcím, a 104. §, a 105. §, a 107. §, a 47., 49. és 51. alcím, valamint az 1. melléklet 2023. február 1-jén lép hatályba.
5. § A 122. § a) pontja az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
6. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 29. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A közforgalom elől elzárt magánút közforgalom számára történő megnyitását, valamint a közforgalom elől el nem zárt magánút közforgalom elől történő elzárását az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott módon, a magánút tulajdonosának vagy kezelőjének kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyezheti. A magánút közforgalom számára történő elzárása tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A közlekedési hatóság véglegessé vált határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a bejegyzés teljesítésére, valamint a közforgalom elől elzárt magánút közforgalom számára történő megnyitása esetén a magánút közforgalom számára történő elzárása tényének a törlésére. Ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hiányában a magánút közforgalom elől el nem zárt magánútnak minősül.”
(2) A Kkt. 29. §-a a következő (15a) bekezdéssel egészül ki:
„(15a) Az építtető az építtetői feladataival összefüggő területszerzési eljárások lefolytatása céljából jogosulti adatokkal kiegészített földkönyvet igényelhet. A földkönyvi adatszolgáltatás alapján átvett, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 82. § (4) bekezdésében meghatározott adatokat az építtető az átvétel időpontjától számított 5 évig kezeli.”
7. § A Kkt.
a) 29. § (1c) és (6) bekezdésében az „a fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „az ingatlanügyi hatóság” szöveg,
b) 29. § (4b) és (4h) bekezdésében az „ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésre is” szövegrész helyébe az „ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre” szöveg,
c) 32. § (3a) bekezdésében az „ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésére” szövegrészek helyébe az „ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre” szöveg,
d) 32. § (3c) bekezdésében az „ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésére” szövegrész helyébe az „ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre” szöveg,
e) 35/B. § (2) bekezdésében az „ingatlan-nyilvántartásban fel” szövegrész helyébe az „ingatlan-nyilvántartásba be” szöveg, a „feljegyzés” szövegrész helyébe a „bejegyzés” szöveg
lép.
8. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) a következő 174/A. §-sal egészül ki:
„174/A. § Ha a közokiratba foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szükséges, a jog vagy tény bejegyzésével közvetlenül érintett valamennyi személy egybehangzóan nyilatkozik arról, hogy a közjegyző jogosult a 175. § (1) bekezdése szerinti képviselet ellátására. E felhatalmazást az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalommal és módon, elektronikus űrlapon kell megszerkeszteni és hitelesíteni.”
(2) A Kjtv. 175. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a közjegyzői okirat elkészítéséhez vagy a közjegyző által közokiratba foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához vagy a jognyilatkozat alapján történő nyilvántartási bejegyzéshez bíróság vagy más hatóság eljárása szükséges, a közjegyző azt az eljárás lefolytatása végett hivatalból megkeresi. Az ingatlanügyi hatóság a nyilvántartásba való bejegyzést a közjegyző kérelmére teljesíti, amelyhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló közokiratot. A közjegyző megkeresésére vagy kérelmére indult eljárásban a közjegyzőt a közokiratban szereplő fél vagy felek képviselőjének jogállása illeti meg.”
9. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adós tulajdonában álló ingatlanon és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom és végrehajtási jog a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik. A felszámolás elrendelésekor a bíróság elrendeli, hogy az ingatlanügyi hatóság a felszámolási eljárásra vonatkozó adatot az ingatlan-nyilvántartásba jegyezze be, az ingatlanra vonatkozó elidegenítési és terhelési tilalmat és végrehajtási jogot törölje, valamint a civil szervezetek nyilvántartásába bejegyzett adós esetén az adós nevére vonatkozó adatváltozást vezesse át.”
(2) A Cstv. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő – a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos – végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) haladéktalanul meg kell szüntetnie, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, a végrehajtás költségeinek levonása után fennmaradó, de még ki nem fizetett pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak kell átadnia. A felszámoló a végrehajtói díjjegyzékben foglalt díjfelszámítás ellen a végrehajtási eljárás szabályai szerint végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A bíróság a felszámolást elrendelő jogerős végzést megküldi a végrehajtást elrendelő, vagy – ha azt ismeri – közvetlenül a foganatosító bíróságnak (hatóságnak); a végrehajtást elrendelő bíróság (hatóság) a felszámolás elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtást foganatosító bíróságot (hatóságot).”
(3) A Cstv. 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló visszavásárlási és vételi jog, valamint a zálogjog a vagyontárgy értékesítésével megszűnik. Az elővásárlási jog megszűnik, ha az elővásárlásra jogosult nem él vagy e törvény rendelkezései szerint nem élhet az elővásárlási jogával. Ha a visszavásárlási vagy a vételi jog jogosultja a felszámolás kezdő időpontja után a vagyontárgyat egyoldalú nyilatkozattal megvásárolja, az adóssal szemben beszámítással nem élhet. A szükségessé vált törlést az ingatlan-nyilvántartásban – a felszámoló kérelmére az értékesítési jegyzőkönyv vagy adásvételi szerződés alapján – az ingatlanügyi hatóság, illetve a jelzálogjogot nyilvántartó más szervezet végzi.”
(4) A Cstv. 45. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A felszámolás egyezséggel történő befejezetté nyilvánítása esetén a bíróság elrendeli, hogy az ingatlanügyi hatóság a felszámolási eljárásra vonatkozó adatot az ingatlan-nyilvántartásból törölje, valamint a civil szervezetek nyilvántartásába bejegyzett adós esetén az adós nevére vonatkozó adatváltozást vezesse át.”
(5) A Cstv. 45/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A felszámolás megszüntetése esetén a bíróság elrendeli, hogy az ingatlanügyi hatóság a felszámolási eljárásra vonatkozó adatot az ingatlan-nyilvántartásból törölje, valamint a civil szervezetek nyilvántartásába bejegyzett adós esetén az adós nevére vonatkozó adatváltozást vezesse át.”
(6) A Cstv. 52. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A felszámolási zárómérleg tartalmazza:)
„g) azoknak az ingatlanoknak és egyéb vagyontárgyaknak az adatait, ahol az adós jogosultként vagy kötelezettként van bejegyezve, valamint a nyilvántartást vezető bíróság (hatóság) megnevezését.”
(7) A Cstv. 60. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A bíróság elrendeli, hogy az ingatlanügyi hatóság törölje az ingatlan-nyilvántartásból azokat a jogokat és tényeket, amelyeknél az adós jogosultként van feltüntetve.”
(8) A Cstv. 60. § (3) és (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A bíróság elrendeli az (1) és (2) bekezdés szerinti jogerős végzéseknek a Cégközlönyben való közzétételét, és azokat megküldi a 29. §-ban felsorolt szerveknek, továbbá a jóváhagyott vagyonfelosztási javaslatnak megfelelően és az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályokban meghatározott módon és feltételekkel rendeli el jog vagy adat keletkezésének, változásának vagy megszűnésének bejegyzését.
(3a) A felszámoló az (1) bekezdés szerinti jogerős végzés közzétételétől számított 15 napon belül köteles a közhiteles járműnyilvántartásnál eljárni annak érdekében, hogy törlésre kerüljenek azok a jogok és adatok, amelyeknél az adós jogosultként van feltüntetve.”
(9) A Cstv. 63/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a Cstv. 63/B. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A bíróság elrendeli a (4) bekezdés szerinti jogerős végzés kivonatának a Cégközlönyben való közzétételét, és azt megküldi a 29. §-ban foglalt szerveknek. A felszámoló a közzétételtől számított 15 napon belül köteles a közhiteles járműnyilvántartásnál eljárni annak érdekében, hogy abból törlésre kerüljenek azok az adatok, amelyeknél az adós tulajdonosként vagy más jogosultként van feltüntetve.
(5a) A bíróság a (4) bekezdés szerinti végzésben elrendeli, hogy az ingatlanügyi hatóság törölje az ingatlan-nyilvántartásból azokat a jogokat és adatokat, amelyeknél az adós jogosultként van feltüntetve.”
(10) A Cstv. 83/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vagyontárgy tulajdonosa kérelmére, a (2)–(5) bekezdés szerinti nemperes eljárásban a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet felszámolási eljárását lefolytató törvényszék végzést hoz arról, hogy a jogutód nélküli megszűnéssel összefüggő jóváhagyott vagyonfelosztási javaslatban nem volt rendelkezés a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezetet megillető jog vagy adat más javára történő átengedéséről vagy a jog vagy adat megszűnéséről.”
(11) A Cstv. 83/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a (4) bekezdés szerinti határidőn belül bejelentés nem érkezett, vagy az abban foglaltak nem nyertek bizonyítást, a bíróság végzésben megállapítja, hogy a jog mást nem illet meg, illetve az adat más javára vagy érdekében történő bejegyzéséhez jogszerű érdek nem fűződik. Ha a jog vagy adat közhiteles nyilvántartásba van bejegyezve, a bíróság elrendeli annak törlését is.”
10. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 38. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6a) Megegyezés hiányában a szolgalom alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a bányavállalkozó vagy az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője kérelmére a kisajátítási hatóság állapítja meg. A szolgalom alapítására irányuló eljárásra a kisajátításról szóló törvény eljárási szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az ügyfél kérelmére tárgyalást kell kitűzni. Ebben az esetben azon kérelmeket és nyilatkozatokat, amelyek megtételének határidejét a kisajátításról szóló törvény a tárgyalás időpontjához kapcsoltan határozza meg, a kisajátítási hatóság által meghatározott időpontig kell megtenni.”
11. § A Bt.
a) 26. § (4) bekezdésében a „határozatot megküldi az ingatlanügyi hatóságnak a bányatelek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése végett” szövegrész helyébe a „határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a bányatelek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére” szöveg,
b) 26/B. § (4) és (5) bekezdésében a „határozattal megkeresi” szövegrész helyébe a „határozata alapján felhívja” szöveg,
c) 38/A. § (5f) bekezdésében a „jogerős határozatával megkeresi” szövegrész helyébe a „véglegessé vált határozata alapján felhívja” szöveg,
d) 38/C. § (2) bekezdésében a „megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt” szövegrész helyébe a „felhívja az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére” szöveg,
e) 38/C. § (7) bekezdésében a „határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásból történő törlése iránt” szövegrész helyébe a „határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásból történő törlésére” szöveg,
f) 48. § (2) bekezdésében a „bejegyzése érdekében” szövegrész helyébe a „bejegyzésére” szöveg, a „megkeresi” szövegrész helyébe a „felhívja” szöveg
lép.
12. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 138. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A végrehajtó az ingatlan lefoglalása végett felhívja az ingatlanügyi hatóságot, hogy a végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba. A lefoglalás a végrehajtási jog bejegyzésével valósul meg.”
(2) A Vht. 191. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az ingatlan lefoglalása végett a végrehajtó haladéktalanul felhívja az ingatlanügyi hatóságot, hogy a pénzkövetelés biztosítására irányuló végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba. A további eljárásra a 138. § megfelelően irányadó.”
(3) A Vht. 195. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„195. § Az ingatlan zárlatát elrendelő végzés átvétele után a végrehajtó haladéktalanul felhívja az ingatlanügyi hatóságot, hogy a zárlatot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba. A további eljárásra a 138. § megfelelően irányadó.”
13. § A Vht.
a) 136. § (1) bekezdésében a „feljegyzett” szövegrész helyébe a „bejegyzett” szöveg,
b) 138/B. §-ában a „feljegyezve” szövegrész helyébe a „bejegyezve” szöveg,
c) 153. § (3) bekezdésében a „bejegyzési eljárás megindítása iránti megkeresésében” szövegrész helyébe a „bejegyzése iránti felhívásában” szöveg
lép.
14. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 102/B. § (2) bekezdésében a „megkeresi” szövegrész helyébe a „felhívja” szöveg, a „feljegyzése” szövegrész helyébe a „bejegyzése” szöveg, a „feljegyzés” szövegrész helyébe a „bejegyzés” szöveg lép.
15. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § A 20. § (1) és (2) bekezdése alapján megállapított vízvezetési és vízhasználati szolgalmi jogot, továbbá a 21. § szerinti vízkárelhárítási célú tározóban, a 25. § (3) bekezdése szerinti védőterületen, a nagyvízi mederben, illetve a parti sávban való elhelyezkedést mint jogi jelleget a vízügyi hatóságnak az érintett ingatlanra vonatkozó végleges határozatán alapuló felhívása alapján az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.”
16. § (1) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazása során)
„b) közfeladatot ellátó szerv: a feladatellátás idejétől és helyétől függetlenül az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szerv vagy személy, továbbá a közhatalmat gyakorló, illetve a nemzeti vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklet I. pontjában meghatározott, illetve többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság;”
(2) Az Ltv. 3. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazása során)
„r) illetékes közlevéltár: a közfeladatot ellátó szerv vagy közirat vonatkozásában a közlevéltári illetékességből fakadó feladatokat e törvény előírásai szerint ellátó levéltár;”
(3) Az Ltv. 3. § t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazása során)
„t) metaadat: az iratkezelési folyamat során kezelt és nyilvántartott iratot leíró adat;”
17. § Az Ltv. 9. § (1) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:
(A közfeladatot ellátó szerv köteles)
„h) a köziratokról vezetett nyilvántartásban metaadatként rögzíteni az irat beazonosításához szükséges adatokat – ideértve az irat beküldőjének vagy címzettjének nevét, címét, elérhetőségét –, valamint az irat tárgyának meghatározásához elengedhetetlen személyes adatokat;
i) a köziratokról vezetett nyilvántartásban rögzített metaadatokat a nyilvántartásnak az illetékes közlevéltár részére történő átadásáig vagy a nyilvántartás egészének selejtezéséig épségben megőrizni.”
18. § Az Ltv. 10. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az e törvényben meghatározott kivételekkel egyedi iratkezelési szabályzatot ad ki:)
„c) a Főpolgármesteri Hivatal, a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal, a társult képviselő-testületek közös hivatala és a nemzetiségi önkormányzat hivatala (a továbbiakban együtt: önkormányzati hivatal) számára a jegyző (főjegyző) a Magyar Nemzeti Levéltárral, a 18. §-ban meghatározott esetekben a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott levéltárral és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervével egyetértésben.”
19. § Az Ltv. 11. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(A nem selejtezhető köziratok fennmaradásának biztosítása érdekében a közfeladatot ellátó szerv iratainak védelmét és iratkezelésének rendjét – az iratkezelési szabályzat alapján – az illetékes közlevéltár ellenőrzi. Ellenőrzési feladatának ellátása során)
„c) ha a közfeladatot ellátó szerv a b) pont alapján szükséges intézkedéseket határidőben nem teszi meg, az illetékes közlevéltár 15 napon belül a köziratok védelmére irányuló hatósági eljárást kezdeményez.”
20. § Az Ltv. a 11. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Köziratok védelmére irányuló hatósági eljárás
11/A. § (1) A 11. § c) pontja alapján az illetékes közlevéltár, a szerv iratkezelésének felügyeletére vagy ellenőrzésére jogosult egyéb szerv, szervezet vagy személy, illetve a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszter a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagának szabályszerű megőrzését súlyosan veszélyeztető körülmény fennállása esetén 15 napon belül kezdeményezi a köziratok védelmére irányuló hatósági eljárás (e § alkalmazásában a továbbiakban: eljárás) hivatalból történő lefolytatását.
(2) Az eljárásra a Magyar Nemzeti Levéltár (e § alkalmazásában a továbbiakban: Hatóság) rendelkezik hatáskörrel.
(3) Ha az eljárás során a Hatóság megállapítja a közfeladatot ellátó szerv irattári anyaga szabályszerű megőrzése súlyos veszélyeztetésének tényét, − az (5) bekezdésben foglaltak kivételével − figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja a közfeladatot ellátó szerv figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel kötelezi a veszélyeztetés megszüntetésére.
(4) Ha a közfeladatot ellátó szerv határidőben nem gondoskodik az irattári anyag szabályszerű megőrzését súlyosan veszélyeztető hibák és hiányosságok megszüntetéséről, a Hatóság kötelezi a szervet az irattári anyagának a szerv költségére a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló kormányrendelet szerint kijelölt központi szolgáltatónál (a továbbiakban: központi szolgáltató) történő elhelyezésére.
(5) A Hatóság határidő kitűzése nélkül kötelezheti a szervet irattári anyagának vagy annak meghatározott részének a közfeladatot ellátó szerv költségére a központi szolgáltatónál történő elhelyezésére, ha a köziratok megőrzése csak azonnali intézkedéssel biztosítható.
(6) Ha az (5) bekezdésben foglaltakat követően a közfeladatot ellátó szerv az irattári anyag szabályszerű megőrzését súlyosan veszélyeztető hibákat és hiányosságokat megszünteti, kérelmére a Hatóság engedélyezi az irattári anyaga visszaadását és annak iratkezelését.”
21. § (1) Az Ltv. 13. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közlevéltár feladatkörében)
„e) ellenőrzi az illetékességébe tartozó közfeladatot ellátó szervek iratkezelését, a közfeladatot ellátó szerv maradandó értékű köziratai megfelelő szintű védelmének megvalósulását;”
(2) Az Ltv. 13. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
(A közlevéltár feladatkörében)
„j) az őrizetében lévő levéltári anyag használatának elősegítése érdekében – digitalizálási terv alapján – gondoskodik kutatási célú digitális másolatok készítéséről és használatba adásáról.”
22. § Az Ltv. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közlevéltár az e törvényben meghatározottak szerint az illetékességi körébe tartozó közfeladatot ellátó szerv esetében ellátja iratkezelésének ellenőrzését, jóváhagyja iratkezelési szabályzatát és iratselejtezését, meghatározza a szerv maradandó értékűnek minősülő iratainak körét, valamint jogosult és kötelezett irattári anyaga maradandó értékű iratainak átvételére.”
23. § Az Ltv. 17. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A Magyar Nemzeti Levéltár illetékességébe tartozik – a 18. §-ban és a 19. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel –
a) a köztársasági elnök és a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés és az Országgyűlés Hivatala, az Alapvető Jogok Biztosa és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Alkotmánybíróság és az Alkotmánybíróság Hivatala, a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal, a Legfőbb Ügyészség, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank,
b) a miniszterelnök és a központi államigazgatási szerv,
c) a központi államigazgatási szerv területi szervei és a rendvédelmi szerv,
d) illetékes közlevéltárral nem rendelkező országos köztestület és közalapítvány,
e) illetékes közlevéltárral nem rendelkező helyi önkormányzat és nemzetiségi önkormányzat testülete, hivatala és intézménye, továbbá
f) az a)–e) pontban meghatározott szervek jogelőd szervei
iratkezelése, iratai, valamint minden olyan közfeladatot ellátó szerv iratkezelése és minden olyan közirat, amely nem tartozik más közlevéltár illetékességi körébe.”
24. § Az Ltv. 19/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felsőoktatási levéltár illetékessége kiterjed a fenntartó felsőoktatási intézményre, a fenntartó felsőoktatási intézmény által felügyelt gazdasági társaságra és fenntartott intézményre, továbbá mindezek jogelődeinek és a jogelődei által felügyelt gazdasági társaságnak a működése során keletkezett irataira.”
25. § Az Ltv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A települési vagy nemzetiségi önkormányzat a képviselő-testület, a hivatala és intézménye, valamint ezek jogelődei, továbbá a települési önkormányzat közigazgatási területén, a nemzetiségi önkormányzat működési területén működő vagy működött, a települési vagy nemzetiségi önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság iratkezelésére és irattári anyagára kiterjedő illetékességgel közlevéltárat létesíthet. A levéltár a fenntartó települési vagy nemzetiségi önkormányzat közvetlen felügyelete és irányítása alatt működik.”
26. § Az Ltv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § A közlevéltár az őrizetében lévő levéltári anyagot kutatási célból más levéltárnak, vagy kiállítási, illetve állományvédelmi vagy ügyviteli célból e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott módon, határozott időre kikölcsönözheti. Az iratot átadó szerv vagy jogutódja, illetve ezek felügyeleti szerve részére a kölcsönzést ügyviteli célból a levéltár köteles engedélyezni. A kölcsönzési kérelem kutatási vagy ügyviteli célból másolattal is teljesíthető.”
27. § Az Ltv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) A nyilvános magánlevéltár köziratnak minősülő levéltári anyag kivételével bármilyen levéltári anyagot gyűjthet. A vallási közösség levéltára az illetékes közlevéltár egyidejű értesítése mellett a közlevéltár illetékességébe tartozó feladatok átvállalásával gyűjtheti a vallási közösség által fenntartott intézmény köziratnak minősülő maradandó értékű iratait is, ha a levéltár fenntartója a levéltári anyag őrzését, kezelését és használatát illetően biztosítja a 15. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeket, és az anyag kutathatóságát a közlevéltárban őrzött levéltári anyagra vonatkozó szabályok szerint lehetővé teszi, továbbá az általa őrzött köziratok esetében az egyedi adatokról a 27. § szerint tájékoztatást nyújt.
(2) A kultúráért felelős miniszter engedélyezheti a káptalani vagy konventi hiteleshelyi levéltárak levéltári anyagának a vallási közösség levéltárában, valamint más köziratnak nyilvános magánlevéltárban történő elhelyezését, ha a levéltár fenntartója a levéltári anyag őrzését, kezelését és használatát illetően biztosítja a 15. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeket, és az anyag kutathatóságát a közlevéltárban őrzött levéltári anyagra vonatkozó szabályok szerint lehetővé teszi, továbbá az általa őrzött köziratok esetében az egyedi adatokról a 27. § szerint tájékoztatást nyújt.
(3) Az illetékes közlevéltár az illetékességébe tartozó, vallási közösség által fenntartott szervekre vonatkozó feladatkör (1) bekezdés szerinti átadásáról jegyzéket vezet és azt honlapján nyilvánosságra hozza.”
28. § Az Ltv.
1. 5. § (3) bekezdésében a „múzeum” szövegrész helyébe a „muzeális intézmény” szöveg,
2. 9. § (1) bekezdés a) pontjában a „készített iratokat” szövegrész helyébe a „készített, a szerv működése vagy feladatköre szempontjából érdemi adatot tartalmazó iratokat” szöveg,
3. 9. § (1) bekezdés f) pontjában az „, a szerv nem selejtezhető iratainak átvételére jogosult közlevéltár (a továbbiakban: illetékes közlevéltár)” szövegrész helyébe az „az illetékes közlevéltár” szöveg,
4. 12. § (1) bekezdésében az „a (4) és (5) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (2)–(8) bekezdésben” szöveg,
5. 12. § (8) bekezdésében az „illetékes levéltárnak” szövegrész helyébe az „illetékes közlevéltárnak” szöveg,
6. 14. § (1) bekezdésében az „önkormányzat,” szövegrész helyébe az „önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat,” szöveg,
7. 15. § (3) bekezdés c) pontjában a „települési önkormányzat” szövegrész helyébe a „felsőoktatási levéltár, a települési önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat,” szöveg,
8. 16. § (1) bekezdésében az „A levéltárral nem rendelkező közfeladatot ellátó szervek levéltári anyaga” szövegrész helyébe az „Az e törvényben meghatározottak szerint más közlevéltár illetékességébe nem tartozó közfeladatot ellátó szervek, illetve azok irattári anyaga” szöveg,
9. 19. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „illetékességi köre” szövegrész helyébe az „illetékessége” szöveg,
10. 19. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „levéltári anyagára” szövegrész helyébe az „irataira” szöveg és az „a működése során keletkezett levéltári” szövegrész helyébe az „az irattári” szöveg,
11. 19. § (3) bekezdésében az „iratokra terjed” szövegrész helyébe az „iratokra és szervekre terjed” szöveg,
12. 19. § (6) bekezdésében az „a kultúráért” szövegrész helyébe az „a megszüntetést kezdeményező költségén a kultúráért” szöveg,
13. 19/A. § (4) bekezdésében az „a kultúráért” szövegrész helyébe az „a megszüntetést kezdeményező költségén a kultúráért” szöveg,
14. „Települési önkormányzat levéltára” alcím címében a „Települési önkormányzat” szövegrész helyébe a „Települési vagy nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
15. 20. § (2) bekezdésében a „Települési önkormányzat” szövegrész helyébe a „Települési vagy nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
16. 21. §-ában a „levéltári anyagának őrzésére” szövegrész helyébe a „maradandó értékű iratainak őrzésére és iratkezelésének ellenőrzésére” szöveg és az „a kultúráért” szövegrész helyébe az „a megszüntetést kezdeményező költségén a kultúráért” szöveg,
17. 22. § (1) bekezdésében a „már nyilvánosságra” szövegrész helyébe a „már jogszerűen nyilvánosságra” szöveg,
18. 23. §-ában az „átadó szerv hozzájárulásával” szövegrész helyébe az „átadó szerv vagy annak az érintett levéltári anyag tekintetében illetékes jogutódja hozzájárulásával” szöveg,
19. 24/A. § (2) bekezdésében a „személyekkel kapcsolatban” szövegrész helyébe a „személyekkel, továbbá az 1956-os forradalomban résztvevő személyekkel kapcsolatban” szöveg és az „elhurcolásukkal összefüggésben” szövegrész helyébe az „elhurcolásukkal, illetve az 1956-os forradalom során betöltött szerepükkel összefüggésben” szöveg,
20. 32. § (1) bekezdésében az „az illetékes közlevéltártól” szövegrész helyébe az „a közlevéltártól” szöveg
lép.
29. § Hatályát veszti az Ltv.
a) 33. § (1) bekezdés e) pontja,
b) 34/A. § (3) bekezdése.
30. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/D. § (4) bekezdésében az „előírásaival.” szövegrész helyébe az „előírásaival vagy a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 6/B. §-ával és 8. §-ával.” szöveg lép.
31. § (1) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerint közzétett természeti terület kijelölésének tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, a kijelölés feloldását követően a bejegyzést törölni kell. A bejegyzés megtételére, illetve annak törlésére a természetvédelmi hatóság hívja fel az ingatlanügyi hatóságot.”
(2) A Tvt. 26. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Terület védetté, fokozottan védetté nyilvánításának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, a védettség feloldását követően a védettség tényét pedig törölni kell. A bejegyzés megtételére, illetve annak törlésére a természetvédelmi hatóság hívja fel az ingatlanügyi hatóságot.
(3) A 23. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó védett természeti terület kiterjedését a természetvédelmi hatóság ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas módon, hatósági határozatban állapítja meg.”
(3) A Tvt. 41/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kijelölés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, a kijelölés feloldását követően a bejegyzést törölni kell. A bejegyzés megtételére, illetve annak törlésére a természetvédelmi hatóság hívja fel az ingatlanügyi hatóságot.”
(4) A Tvt. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A barlangokat és a 48. § (5) bekezdése szerinti védőövezetet az ingatlan-nyilvántartásba, jogszabályban meghatározottak szerint – a természetvédelmi hatóság felhívására – az ingatlanügyi hatóság jegyzi be.”
(5) A Tvt. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására az igazgatóságot szolgalmi jog illeti meg, illetve azt az ingatlant, amelyről a barlang nyílik, szolgalmi jog terheli (szolgáló telek). Ennek tényét az ingatlan-nyilvántartásba – az igazgatóság felhívására – az ingatlanügyi hatóság jegyzi be.”
(6) A Tvt. 53. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ökológiai (zöld) folyosóvá történő kijelölés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, a kijelölés feloldását követően a bejegyzést törölni kell. A bejegyzés megtételére, illetve annak törlésére a természetvédelmi hatóság hívja fel az ingatlanügyi hatóságot.”
32. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 35. § (1) bekezdésében a „fel” szövegrész helyébe a „be” szöveg lép.
33. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
a) 26/B. § (5) bekezdés a) pontjában a „tényének feljegyzése” szövegrész helyébe a „bejegyzése” szöveg,
b) 26/C. § (2) bekezdésében a „tilalom tényét jegyezteti fel” szövegrész helyébe a „tilalmat jegyeztet be” szöveg,
c) 26/C. § (3) bekezdésében a „feljegyeztetett” szövegrész helyébe a „bejegyeztetett” szöveg, a „tilalom tényét” szövegrész helyébe a „tilalmat” szöveg,
d) 26/C. § (4) bekezdésében a „tilalom tényét feljegyezteti” szövegrész helyébe a „tilalmat bejegyezteti” szöveg
lép.
34. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A településfejlesztési tervet és annak módosítását a (2) bekezdés szerinti személy településtervezési jogosultsággal nem rendelkező, kormányrendeletben meghatározott szakirányú végzettségű személy bevonásával is előkészítheti.”
35. § Az Étv. 18. §-a a következő (3)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A helyi építési szabályzattól független, határozatba foglalt településrendezési illeszkedés követelmény hatályosulása céljából a helyi építési szabályzat vagy annak rendelkezése nem helyezhető hatályon kívül.
(4) A (3) bekezdés szerinti településrendezési illeszkedési követelmény meghatározásától számított harminc napon belül az új helyi építési szabályzat – vagy a szabályzatból hiányzó kötelező szabályozási elem – előkészítését meg kell kezdeni és azt egy éven belül el kell fogadni. A településrendezési illeszkedés követelménye az új helyi építési szabályzat vagy – a szabályozási elem megalkotásával – módosításra kerülő helyi építési szabályzat hatálybalépésével hatályát veszti.
(5) Ha a helyi építési szabályzat tartalmaz illeszkedési előírást, akkor meg kell határozni a helyi építési szabályzatban az illeszkedési előírás területi hatályát is, továbbá, hogy az illeszkedés a 13. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti követelmények közül melyre vonatkozik.
(6) Ha a településen több fejlesztési igény merül fel, a helyi építési szabályzat fejlesztésekkel összefüggő módosítását egy eljárás keretében indokolt végrehajtani.”
36. § Az Étv. „Telekalakítás” alcíme a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § (1) A telekalakítási hatóság a természetvédelmi vagy kulturális örökségvédelmi szempontoknak nem megfelelő engedély iránti kérelmet elutasítja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szempontok vizsgálatának mellőzése semmisségi oknak minősül.
(3) A telekalakítási eljárásokban, ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban országos jelentőségű védett természeti terület, törvény erejénél fogva védett forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár, természeti terület, Natura 2000 terület, ökológiai folyosó, természeti emlék, barlang felszíni védőövezet jogi jelleg ténye van feljegyezve, akkor az ingatlan-nyilvántartási átvezetés feltétele az, hogy a kialakuló, jogi jelleggel természetben érintett földrészlet tulajdoni lapjára tovább kell jegyezni a jogi jelleg tényét. A telekalakítási engedélynek rendelkeznie kell arról, hogy mely kialakuló földrészletek tulajdoni lapján kell továbbvezetni a jogi jelleget.
(4) Ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban – jogi jellegként – helyi jelentőségű védett természeti terület, természetvédelmi terület, természeti emlék jogi jelleg ténye van feljegyezve, akkor az ingatlan-nyilvántartási átvezetés feltétele az, hogy a kialakuló, jogi jelleggel természetben érintett földrészlet tulajdoni lapjára tovább kell jegyezni a jogi jelleg tényét. A telekalakítási engedélynek rendelkeznie kell arról, hogy mely kialakuló földrészletek tulajdoni lapján kell továbbvezetni a jogi jelleget.”
37. § Az Étv. 34. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az építésügyi hatóság tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak – jogszabályban meghatározottak szerinti – ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítványt állít ki.”
38. § Az Étv. 37. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az építésügyi hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi vagy kulturális örökségvédelmi szempontoknak meg nem felelő, engedély iránti kérelmet elutasítja.
(4) A (3) bekezdés szerinti szempontok vizsgálatának mellőzése semmisségi oknak minősül.”
39. § Az Étv. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba az (1) és (2) bekezdés, valamint a 46. § (3) bekezdés e) pont eb) alpontja szerint végleges döntéssel elrendelt kötelezettséget be kell jegyezni. A kötelezettség teljesítését követően az építésügyi, építésfelügyeleti hatóság intézkedik a kötelezettség ingatlan-nyilvántartásból történő törlése érdekében.”
40. § Az Étv. 53/G. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Fennmaradási engedélyezési eljárásban az eljárás szünetelése nem kérhető.”
41. § Az Étv. 60. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) Ha a korábbi R. alapján készült településrendezési eszköz olyan mértékű módosítása válik indokolttá, amely új településszerkezeti terv vagy helyi építési szabályzat elfogadását eredményezi, a (14) bekezdésben meghatározott határidőt követően is van lehetőség 2023. december 31-ig a korábbi R. tartalmi követelményeinek figyelembevételével településrendezési eszköz elfogadására.”
42. § Az Étv. a következő 60/K. §-sal és 60/L. §-sal egészül ki:
„60/K. § A 60/H. § a), b) és d)–f) pontja esetében tetőtér-beépítés alatt az épület bővítésével nem járó tetőtér-beépítést kell érteni.
60/L. § (1) E törvénynek az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód5. tv.) megállapított
a) 16. § (4) bekezdését a Mód5. tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő településfejlesztési terv készítésénél,
b) 18. § (6) bekezdését a Mód5. tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő helyi építési szabályzatok módosításánál is alkalmazni kell.
(2) A Mód5. tv. által megállapított 18. § (5) bekezdésének teljesítése érdekében a szükséges helyi építési szabályzat módosítását 2022. december 31-ig kell elfogadnia a helyi önkormányzatnak.”
43. § Az Étv. 62. § (1) bekezdése a következő 38. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)
„38. a településfejlesztési terv előkészítése során bevonásra kerülő személyekre irányadó szakirányú végzettséget”
(rendelettel állapítsa meg.)
44. § Az Étv.
1. 1. § (1) bekezdés a) pontjában a „továbbiakban:” szövegrész helyébe a „továbbiakban együtt:” szöveg,
2. 1. § (1) bekezdés c) pontjában a „, valamint” szövegrész helyébe a „, táj- és kertépítészeti alkotások, valamint” szöveg,
3. 1. § (1) bekezdés d) pontjában az „építmények építészeti-műszaki” szövegrész helyébe az „építmények, táj- és kertépítészeti alkotások építészeti-műszaki” szöveg és a „továbbiakban:” szövegrész helyébe a „továbbiakban együtt:” szöveg,
4. 1. § (1) bekezdés e) pontjában az „építmények kivitelezésére” szövegrész helyébe az „építmények, táj- és kertépítészeti alkotások kivitelezésére” szöveg,
5. 7. § (3) bekezdés a) pontjában a „részbeni összegyűjtése és helyben tartása biztosításának az adottságok és a lehetőségek szerinti figyelembevételével” szövegrész helyébe az „előnyben részesítve annak összegyűjtését és helyben tartását az adottságok és a lehetőségek figyelembevételével” szöveg,
6. 8. § (2a) bekezdésében az „esetén” szövegrész helyébe az „esetén – ide nem értve, ha a szabályozási vonal változása miatt keletkezik új beépítésre szánt terület –” szöveg,
7. 8. § (6) bekezdésében a „szervnek” szövegrész helyébe a „szervnek és közműszolgáltatónak” szöveg,
8. 8. § (7) bekezdésében a „köteles az érintett települési önkormányzat a 60. § (9) bekezdésében szereplő időpontig a településrendezési tervében a barnamezős területeket lehatárolni” szövegrész helyébe az „az érintett települési önkormányzat a településrendezési tervében a barnamezős területeket lehatárolhatja” szöveg és a „meghatározni” szövegrész helyébe a „meghatározhatja” szöveg,
9. 9/A. § (2) bekezdés b) pontjában az „integrált fejlesztési” szövegrész helyébe az „integrált stratégiai fejlesztési” szöveg,
10. 9/A. § (2) bekezdés c) pontjában az „integrált fejlesztési” szövegrész helyébe az „integrált stratégiai fejlesztési” szöveg,
11. 9/A. § (4) bekezdésében az „állapítja meg” szövegrész helyébe az „állapítja meg azzal, hogy egy településre és egy fővárosi kerületre csak egy településfejlesztési terv készülhet” szöveg,
12. 9/B. § nyitó szövegrészében az „a település területének” szövegrész helyébe az „– a településfejlesztéssel összhangban – a település területének” szöveg,
13. 13. § (6) bekezdésében a „helyi építési szabályzat, illetve módosítása esetén a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt helyi építési szabályzat E-TÉR-be történő feltöltését kezdeményezi” szövegrész helyébe a „helyi építési szabályzatot, illetve módosítása esetén a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt helyi építési szabályzatot feltölti az E-TÉR-be” szöveg,
14. 15. § (2) bekezdésében a „polgármestere gondoskodik.” szövegrész helyébe a „polgármestere gondoskodik azzal, hogy az érintett települések közigazgatási területe vonatkozásában az egyeztetés külön-külön eljárásban történik.” szöveg,
15. 20. § (6) bekezdésében, 30/A. § (5) bekezdésében, valamint 47. § (3) bekezdésében a „megkeresésére” szövegrész helyébe a „felhívására” szöveg,
16. 27. § (11) bekezdésében a „lakó és üdülő” szövegrész helyébe a „lakó vagy üdülő” szöveg,
17. 29. § (5) bekezdésében a „megkeresi” szövegrészek helyébe a „felhívja” szöveg, a „feljegyzése” szövegrész helyébe a „bejegyzése” szöveg,
18. 30. § (11) bekezdésében a „településrendezési eszköz” szövegrész helyébe a „településrendezési terv” szöveg,
19. 30/A. § (5) bekezdésében a „fel kell jegyeztetni” szövegrész helyébe a „be kell jegyeztetni” szöveg, a „megkeresi” szövegrész helyébe a „felhívja” szöveg,
20. 30/A. § (5a) bekezdésében a „feljegyezni” szövegrész helyébe a „bejegyezni” szöveg,
21. 32. § (1) bekezdésében az „építményegyüttes” szövegrész helyébe az „építményegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás” szöveg,
22. 44. § (1) bekezdésében a „használatbavételi engedélyt” szövegrész helyébe a „használatbavételi engedélyt vagy használatbavétel tudomásulvételét” szöveg,
23. 44. § (2) bekezdésében a „meg kell adni,” szövegrész helyébe a „meg kell adni, a használatbavételt tudomásul kell venni,” szöveg,
24. 44. § (3) bekezdésében a „kikötések tehetők.” szövegrész helyébe a „kikötések tehetők, a használatbavétel tudomásulvétele esetén a hiányzó munkálatok elvégzésére kötelezettség állapítható meg.” szöveg,
25. 44. § (4) bekezdésében a „használatbavételi engedély” szövegrész helyébe a „használatbavételi engedély, használatbavétel tudomásulvétele vagy az építmény elkészültének bejelentése” szöveg,
26. 46. § (3) bekezdés e) pont eb) alpontjában a „megkeresi az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóságot” szövegrész helyébe az „az építtetőt felhívja a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására” szöveg,
27. 52. § (8) bekezdés b) pontjában az „előidézése” szövegrész helyébe az „előidézése, valamint az építésrendészeti eljárás” szöveg,
28. 57. § (5) bekezdésében az „ingatlan-nyilvántartásban fel kell jegyezni” szövegrész helyébe az „ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni” szöveg,
29. 60. § (7a) bekezdésében a „településrendezési eszközöket” szövegrész helyébe a „településrendezési eszközöket vagy településrendezési terveket” szöveg,
30. 60. § (7b) bekezdésében a „településrendezési eszközöket” szövegrész helyébe a „településrendezési eszközöket vagy településrendezési terveket” szöveg,
31. 60. § (10) bekezdésében a „településrendezési koncepció” szövegrész helyébe a „településfejlesztési koncepció” szöveg és a „2022. június 30-ig” szövegrészek helyébe a „2022. december 31-ig” szöveg,
32. 60. § (12) bekezdésében a „tervnek tekintendő tervet” szövegrész helyébe a „tervnek tekintendő integrált településfejlesztési stratégiát” szöveg,
33. 60. § (14) bekezdésében a „2022. január 1-jétől” szövegrész helyébe a „2022. július 1-jétől” szöveg és a „2021. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2022. június 30-ig” szöveg
lép.
45. § Hatályát veszti az Étv.
a) 8. § (3) bekezdése,
b) 33/A. § (9) bekezdése,
c) 35. § (6) bekezdése,
d) 47. § (2) bekezdés f) pontja,
e) 57/A. § (6) bekezdésében a „köztisztviselők és” szövegrész,
f) 59/B. § (4) bekezdésében a „Területi, Építészeti és Informatikai” szövegrész,
g) 60. § (8) bekezdésében az „és fővárosi kerületeknek” szövegrész.
46. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 100. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„a) a közművelődési intézmények, a közösségi színterek, a könyvtárak és könyvtári tevékenységet folytató szervezetek, a muzeális intézmények és a levéltárak minősítési eljárását, a szakmai minősítő testület létrehozását és működését, a minősítési eljárásban szakértőként való közreműködés feltételeit, a minősítési eljárás során kiadható minősítést és a minőségi díjat, a minősítési eljárásért fizetendő díjra vonatkozó szabályokat és a befolyt összeg felhasználásának szabályait,”
(2) A Kultv. 100. § (3) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„q) az Országos Idegennyelvű Könyvtár jogállását,”
47. § Hatályát veszti a Kultv.
a) 38/D. §-a,
b) 100. § (1) bekezdés n) pontja.
48. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 26. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvtv.) szabályozott kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog a jog jogosultjának és az ingatlan átadójának közös kérelme alapján jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba. A kérelemhez mellékelni kell az ingatlanok rendelkezésére bocsátásáról szóló átadás-átvételi jegyzőkönyvet.”
(2) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. §-a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az Nvtv.-ben szabályozott kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog bejegyzése során az ingatlanügyi hatóság kizárólag a 26. § (7a) bekezdésében, valamint az Nvtv. 12. § (3b) bekezdésében foglalt feltételek fennállását vizsgálja.
(8) A (7) bekezdés szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog bejegyzése esetén az ingatlanügyi hatóság az ingatlanon fennálló vagyonkezelői jogot törli az ingatlan-nyilvántartásból.”
(3) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 47. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3c) Közös tulajdonban álló ingatlanok esetében a tulajdonostársak egy részével kötött – bányaszolgalmi jogot alapító – szerződés alapján történő bányaszolgalmi jog bejegyzésére irányuló eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a megállapodásban nem részes tulajdonostársak vonatkozásában a bányaszolgalmi jog alapítását elrendelő végleges hatósági határozat, vagy a bányaszolgalmi jog alapítására irányuló hatósági eljárás más módon történő lezárásáról szóló végleges döntés benyújtásra nem kerül.”
(4) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 64. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Nem ingatlan-nyilvántartási döntés felülvizsgálata iránt indult közigazgatási perben eljáró bíróság az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogot, feljegyzett tényt vagy az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatot érintő perben a felperes kérelmére, előzetesen végrehajtható végzésével elrendeli az ingatlant érintő közigazgatási per megindítása tényének feljegyzését az ingatlan-nyilvántartásba.”
(5) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
„a) az ingatlan-nyilvántartási rendszer működéséhez szükséges külső informatikai rendszerek kötelező kiépítését és az ingatlan-nyilvántartási rendszerrel való összekapcsolását.”
49. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény
a) 7. § (3) bekezdésében az „a vagyonkezelői jog” szövegrész helyébe az „a vagyonkezelői jog és a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog” szöveg,
b) 16. § a) pontjában az „a vagyonkezelői jog,” szövegrészek helyébe az „a vagyonkezelői jog és a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog” szöveg,
c) 27. § (3) bekezdésében az „a vagyonkezelő” szövegrész helyébe az „a vagyonkezelő, a vagyonkezelői jog és a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog jogosultja” szöveg,
d) 27. § (5) bekezdésében a „vagyonkezelői jog” szövegrész helyébe a „vagyonkezelői jog, kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog,” szöveg
lép.
50. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 41. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A műemléki értéket hordozó ingatlan telekalakítása abban az esetben engedélyezhető, ha a védett érték épségét, jellegét, fenntarthatóságát és a településszerkezetben, településképben betöltött szerepét a kialakuló telekhatárok biztosítják. Műemléki értéket hordozó, történetileg vagy használati módjában összetartozó ingatlanok telekegységének biztosítására, valamint az ilyen ingatlanok egyesítésére törekedni kell.”
51. § A Kötv. 52. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A kereskedelmi forgalomban – így különösen árverésen – történő tulajdonátruházás céljából átadott, védetté nyilvánított kulturális javak esetén a (3) bekezdés szerinti bejelentésre a kereskedő köteles. Ez a rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a védettség ténye később jut a kereskedő tudomására.
(5) A bejelentésre kötelezett tulajdonos (birtokos) a személyazonosító adatait és a lakcímét az ezt igazoló hatósági igazolvány alapján közli a hatósággal, vagy kereskedelmi forgalomban értékesítés céljából történő átadás esetén a kereskedővel.”
52. § A Kötv. 67. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Abban az esetben, ha a (4) bekezdés szerinti jelzálogjogot és a terhelési tilalmat olyan ingatlanra kell bejegyezni, amelyre a 74. § (1) bekezdése szerinti jogi jelleg az ingatlan-nyilvántartásban ezt megelőzően még nem került bejegyzésre, az eljáró hatóság köteles a jogi jelleg ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetéséről gondoskodni. A jelzálogjog és a terhelési tilalom bejegyzése csak a jogi jelleg bejegyzését követően kezdeményezhető.”
53. § A Kötv. 71. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hatóság központi nyilvántartást vezet)
„d) a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 2. § 1. pontjában meghatározott, Magyarország területéről jogtalanul kivitt vagy ilyen módon behozott kulturális javakról,”
54. § A Kötv. 72. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hatósági nyilvántartásból történő adatszolgáltatásért – a kulturális javakra és a védettség tényére vonatkozó adatszolgáltatás kivételével – igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
55. § A Kötv. „A hatósági eljárások szabályai” alcíme a következő 75/C. §-sal egészül ki:
„75/C. § A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos örökségvédelmi hatósági eljárásokban az eljáró hatóság az eljárást elektronikus ügyintézés keretében folytatja le, az ügyfél elektronikus úton tart kapcsolatot az eljáró hatósággal.”
56. § A Kötv. 84. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jelzálogjog és a terhelési tilalom bejegyzése iránt a 67. § (8) bekezdésének alkalmazásával kell intézkedni.”
57. § (1) A Kötv. 86. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kulturális örökség védetté nyilvánított elemeire a Magyar Államot a 37–40. § kivételével elővásárlási jog illeti meg)
„a) kiemelten védett műemlék ingatlan esetében, valamint az 1998. január 1-je előtt műemlék, műemlék jellegű, városképi jelentőségű kategóriában védettséget szerző védett műemlék ingatlanok esetében e törvény erejénél fogva; az 1998. január 1-jétől védettséget szerzett védett műemlék ingatlanok esetében akkor, ha ezt a védetté nyilvánító vagy a védettséget módosító rendelet kimondja,”
(2) A Kötv. 86. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti ingatlanra több elővásárlási jog áll fenn, első helyen az államot, második helyen az ingatlanon közfeladatot ellátó önkormányzatot – fővárosban lévő ingatlan esetén a fővárosi és kerületi önkormányzatot megegyezésük szerint – elővásárlási jog illeti meg. A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség működését biztosító, illetve hitéleti, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, továbbá kulturális célú, egyházi használatban lévő műemlék épület esetében az önkormányzat helyett második helyen a használót illeti meg e jog.”
58. § A Kötv.
1. 6. § (4) bekezdésében a „megóvását” szövegrész helyébe a „megóvását, tudományos kutatását és értékelését” szöveg,
2. 6. § (5) bekezdésében a „törvény vagy kormányrendelet szerinti igénybevétel” szövegrész helyébe a „törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott beavatkozás, illetve tevékenység” szöveg,
3. 31. § (3) bekezdésében a „68. §” szövegrész helyébe a „68. § és 86. §” szöveg,
4. 32. § c) pontjában a „műemlék vagy műemléki terület” szövegrész helyébe a „műemlék, történeti kert, történeti temetkezési hely, történeti táj, műemléki jelentőségű terület” szöveg,
5. 32. § f) pontjában a „kiemelten védett műemlék esetében a kiemelten védett műemlék, valamint műemléki környezete helyrajzi számú meghatározását, védett műemlék és műemléki terület esetében a védelem szerinti ingatlan helyrajzi számú meghatározását vagy a földrajzi azonosítókkal lehatárolt ingatlanrészt, valamint a kijelölt műemléki környezet” szövegrész helyébe a „műemlék esetében a műemlék helyrajzi számmal történő meghatározását vagy a földrajzi azonosítókkal lehatárolt ingatlanrész meghatározását, műemléki terület esetében a területet alkotó ingatlanok helyrajzi számmal történő meghatározását, illetve földrajzi azonosítókkal lehatárolt kijelölését, továbbá – ha a műemléki érték jellege alapján a miniszter indokoltnak tartja – a műemlék műemléki környezetének kijelölését, a műemléki környezet” szöveg,
6. 32/B. § (4) bekezdésében a „minősül.” szövegrész helyébe a „minősül. A műemléki környezet a műemlék védőövezete. A műemlék védettségének megszüntetése esetén a jogszabályban meghatározott műemléki környezet megszűnik” szöveg,
7. 33. §-ában a „védelmét” szövegrész helyébe a „védelmét, valamint a védett értékek egységes tulajdonosi szerkezetét” szöveg,
8. 41. § (2) bekezdésében a „jellegük” szövegrész helyébe a „jellege” szöveg és az „az azok” szövegrész helyébe az „a műemlék” szöveg,
9. 61/D. § (3) bekezdés e) pontjában a „feljegyzéséről” szövegrész helyébe a „bejegyzéséről” szöveg,
10. 61/K. § (3) bekezdésében az „egyedi településképi arculati kézikönyv” szövegrész helyébe a „kiemelt településképi arculati kézikönyv” szöveg és az „az egyedi kézikönyv” szövegrész helyébe az „a kiemelt kézikönyv” szöveg,
11. 67. § (6) bekezdés a) pontjában és 84. § (2) bekezdés a) pontjában a „bejegyzése és a terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése” szövegrész helyébe az „és a terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése” szöveg,
12. 67. § (7) bekezdésében és 84. § (3) bekezdésében a „feljegyzett” szövegrész helyébe a „bejegyzett” szöveg,
13. 72. § (1) bekezdésében a „fennállásának” szövegrész helyébe a „létrejöttének, fennállásának” szöveg,
14. 72. § (1a) bekezdésében a „korlátozható, ezen adatok közléséért igazgatási szolgáltatási díj nem szedhető” szövegrész helyébe a „korlátozható. A védettség tényére vonatkozó adatot nyilvánosan elérhető elektronikus felületen hozzáférhetővé kell tenni” szöveg,
15. 72. § (6) bekezdésében és 74. § (2) bekezdésében a „feljegyzése” szövegrész helyébe a „bejegyzése” szöveg,
16. 74. § (3) bekezdésében a „feljegyzés” szövegrész helyébe a „bejegyzés” szöveg,
17. 75/A. § (1a) bekezdésében a „szervezet” szövegrész helyébe az „örökségvédelmi szerv” szöveg,
18. 87. § (2) bekezdésében a „határvonallal” szövegrész helyébe a „határral” szöveg
lép.
59. § Hatályát veszti a Kötv.
a) 67. § (1) bekezdés e) pontjában a „nyilvántartott műemléki érték,” szövegrész,
b) 86. § (1a) bekezdése,
c) 92/A. § (7) bekezdése,
d) 93. § (2) bekezdés n) pontjában a „nyilvántartott” szövegrész,
e) 93. § (2) bekezdés q) és r) pontja.
60. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény
a) 96/A. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,
b) 96/A. § (2) bekezdésében a „határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt” szövegrész helyébe a „határozat alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére” szöveg,
c) 96/A. § (5) bekezdésében a „határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog törlése iránt” szövegrész helyébe a „határozat alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a használati jog törlésére” szöveg
lép.
61. § A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § A közösség – a 14. §-ban meghatározottak szerint – a szervezeti-működési szabályzatot bármikor módosíthatja. A szervezeti-működési szabályzatot, illetve annak módosítását a közösség 15 napon belül az ingatlanügyi hatóságnak annak okirattárba helyezése céljából benyújtja.”
62. § A Ttv.
a) 6. §-ában a „társasháztulajdon földrészletre való feljegyzésének vagy meglevő épületre való bejegyzésének” szövegrész helyébe a „társasháztulajdon földrészletre vagy meglevő épületre való bejegyzésének” szöveg,
b) 7. § (1) bekezdésében a „feljegyzik” szövegrész helyébe a „bejegyzik” szöveg,
c) 7. § (2) bekezdésében a „feljegyzett” szövegrész helyébe a „bejegyzett” szöveg,
d) 55/A. § (2) bekezdésében a „feljegyezte” szövegrész helyébe a „bejegyezte” szöveg,
e) 55/B. § (2) bekezdésében a „feljegyzi” szövegrész helyébe a „bejegyzi” szöveg
lép.
63. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 29. § (3) bekezdésében az „a használati jog megszűnésével egyidejűleg köteles kérni az ingatlan-nyilvántartásból történő törlést” szövegrész helyébe a „kéri a használati jog ingatlan-nyilvántartásból történő törlését” szöveg lép.
64. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.)
a) 43/A. § (7) bekezdésében a „határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt” szövegrész helyébe a „határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére” szöveg,
b) 43/A. § (11) bekezdésében a „határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog törlése iránt” szövegrész helyébe a „határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásból való törlésére” szöveg,
c) 44. § (5) bekezdésében a „jog ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzésére, törlésére, egyéb módon történő átvezetésére irányuló” szövegrész helyébe a „joggal kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási” szöveg
lép.
65. § Hatályát veszti a Vtv.
a) 42. § b) pontjában és 42/C. § (2) bekezdésében a „feljegyzett” szövegrész,
b) 42/C. § (2) és (3) bekezdésében a „vagy feljegyzésre” szövegrész.
66. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 1. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A cégbíróság jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel elrendeli és intézkedik az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jog vagy tény keletkezésének, változásának vagy megszűnésének bejegyzése (a továbbiakban együtt: ingatlan-nyilvántartási bejegyzés) iránt, ha az e törvény szerinti eljárásában az ügy érdemében hozott jogerős végzése, vagy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban hozott bejegyzést elrendelő végzése alapján ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek van helye.
(1b) Ingatlan nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén a cég a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmében – jogszabályban előírt okiratok csatolása mellett – kérelmezi az (1a) bekezdés szerinti döntés meghozatalát is. Ingatlannak mint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak a cégbejegyzést vagy a változásbejegyzést követően való szolgáltatása esetén a szolgáltatás teljesítését jogi képviselő útján kell bejelenteni, és ezzel egyidejűleg kérelmezni kell az (1a) bekezdés szerinti döntés meghozatalát is.
(1c) Ingatlan nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén csak olyan ingatlan jelölhető meg, amelynek tulajdoni lapjából az ingatlannal való rendelkezés jogcíme legalább széljegy formájában megállapítható.”
(2) A Ctv. 111. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A vagyonfelosztási javaslatban a vagyonelemet az azonosításához szükséges adatokkal kell megjelölni, és a vagyonelem természetbeni felosztása esetén egyértelműen kell megjelölni azt a személyt, aki a vagyonelem tulajdonjogát a cég törlésével megszerzi. Pénzösszeg esetén az összegét, a pénznemét és azt a tagot kell megjelölni, aki a pénzösszegre jogosult lesz.”
(3) A Ctv. 112. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A végelszámoló által benyújtott, a cég törlésére irányuló kérelem illetékmentes, és a cég törlését tartalmazó végzés közzétételéért közzétételi költségtérítést nem kell fizetni. A kérelemhez az arra vonatkozó határozatot, a 111. § (1) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt iratokat, valamint a 111. § (3) bekezdésében megjelölt határozatot kell csatolni. Ingatlant érintő vagyonfelosztási határozat esetén a törlési kérelmet az 1. § (1b) bekezdésének alkalmazásával kell előterjeszteni. A cég törlésére irányuló kérelemnek helyt adó végzés esetén a cégbíróság szükség szerint az 1. § (1a) bekezdése szerint jár el.”
(4) A Ctv. 123. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a bíróság (2) vagy (3) bekezdés szerinti jogerős végzése alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog vagy tény keletkezését, változását vagy megszűnését kell átvezetni, a bíróság jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel intézkedik az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jog vagy tény keletkezésének, változásának vagy megszűnésének bejegyzése iránt.”
(5) A Ctv. a következő 131/R. §-sal egészül ki:
„131/R. § E törvénynek az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit azokban a 2023. február 1-jén folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jog vagy tény keletkezésének, változásának vagy megszűnésének bejegyzése iránti intézkedés 2023. február 1-jén vagy azt követően válik szükségessé.”
67. § A Ctv.
a) 117. § (1) bekezdés c) pontjában, 117. § (3) bekezdésében, 124/B. § (1) bekezdésében és 130. § (2) bekezdésében a „feljegyezve” szövegrész helyébe a „bejegyezve” szöveg,
b) 118. § (6a) bekezdésében a „tulajdonjog bejegyzéséről” szövegrész helyébe a „tulajdonjog bejegyzéséről, valamint szükség szerint az 1. § (1a) bekezdése szerint jár el” szöveg,
c) 118. § (6a) bekezdésében a „feljegyzett” szövegrész helyébe a „bejegyzett” szöveg,
d) 118. § (6b) bekezdésében a „feljegyzett tények törlésére a cég törlését elrendelő, a céget megillető vagyoni értékű jog – ide nem értve a tulajdonjogot –, illetve a cég javára vagy érdekében feljegyzett tény törléséről is rendelkező végzés csatolásával kerül sor” szövegrész helyébe a „bejegyzett tények törlésére a cég törlését elrendelő, a céget megillető vagyoni értékű jog – ide nem értve a tulajdonjogot –, illetve a cég javára vagy érdekében bejegyzett tény törléséről is rendelkező végzés csatolásával kerül sor, és a cégbíróság szükség szerint az 1. § (1a) bekezdése szerint jár el” szöveg,
e) 124/B. § (6) bekezdésében a „feljegyzéséhez” szövegrész helyébe a „bejegyzéséhez” szöveg,
f) 124/B. § (8) bekezdésében a „feljegyzett tény törlésére – az adott nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően minden esetben – a (6) bekezdés szerinti végzés csatolásával kerülhet sor” szövegrész helyébe a „bejegyzett tény törlésére – az adott nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően minden esetben – a (6) bekezdés szerinti végzés csatolásával kerülhet sor, és a bíróság szükség szerint a 123. § (4a) bekezdése szerint jár el” szöveg,
g) 124/C. § (4) bekezdésében a „jóváhagyja” szövegrész helyébe a „jóváhagyja, és a bíróság szükség szerint a 123. § (4a) bekezdése szerint jár el” szöveg,
h) 130. § (7) bekezdésében a „feljegyzéséhez érdek nem fűződik” szövegrész helyébe a „bejegyzéséhez érdek nem fűződik, és a cégbíróság szükség szerint az 1. § (1a) bekezdése szerint jár el” szöveg
lép.
68. § Hatályát veszti a Ctv. 1. számú melléklet I. pont 9. alpontja.
69. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 122. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Hatóság a véglegessé vált határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot az előmunkálati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére.”
(2) A Vet. „Előmunkálati jog” alcíme a következő 122/A. §-sal egészül ki:
„122/A. § (1) Az előmunkálati jog megszűnését a Hatóság az engedélyes bejelentésére, a tulajdonos kérelmére, vagy egyéb módon történő tudomásszerzés esetén hivatalból állapítja meg. Az engedélyes a megszűnést követő 30 napon belül az előmunkálati jog megszűnését bejelenti a Hatóságnak.
(2) Az előmunkálati jog megszűnése esetén a Hatóság az előmunkálati jog megszűnését megállapító véglegessé vált határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot az előmunkálati jog ingatlan-nyilvántartásból történő törlésére.”
(3) A Vet. 123. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 116. § (3) bekezdés d) és f) pontja szerinti villamosmű az építésére szolgáló és a biztonsági övezetével érintett ingatlan tulajdonosának hozzájárulása alapján is építhető. Ha az ingatlan közös tulajdonban áll, a hozzájáruláshoz az érintett személyek tulajdoni hányad alapján számított többségi döntése szükséges. Ha az építés termőföldet érint, ahhoz a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat szükséges. A vezetékjog létrejöttét a Hatóság állapítja meg.”
(4) A Vet. 123. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés szerinti hozzájáruláson alapuló vezetékjog a 124–126. §-ban meghatározott jogokat és kötelezettségeket foglalja magában. A tulajdonosi hozzájárulás nem vonható vissza.”
(5) A Vet. 125. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Hatóság a véglegessé vált határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére. Ha a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, a Hatóság a határozathoz mellékeli az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. A vezetékjog a véglegessé vált határozat alapján, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés előtt is gyakorolható.
(2) Ha a vezetékjog a 123. § (2) bekezdése szerinti hozzájárulás alapján jön létre, a Hatóság a vezetékjog létrejöttét megállapító véglegessé vált határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére. Ha a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, a Hatóság a határozathoz mellékeli az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.”
(6) A Vet. 131. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az építtető idegen ingatlanon erőmű építésére a Hatóságtól építési engedélyt kérhet, ha az erőmű idegen ingatlanon történő elhelyezését biztosító az idegen ingatlan tulajdonosával a Ptk. szerint megkötött megállapodáson alapuló használati szolgalom fennáll.”
70. § A Vet.
a) 114/F. § (6) bekezdésében az „1997. évi CXLI. törvény 70. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „2021. évi C. törvény 73. § (4) bekezdése” szöveg,
b) 126. § (3) bekezdésében a „határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásból történő törlése iránt” szövegrész helyébe a „határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásból történő törlésére” szöveg,
c) 127. § (2) bekezdésében a „megállapodás alapján” szövegrész helyébe a „megállapodás és annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzése alapján” szöveg,
d) 128. § (1) bekezdésében a „határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt” szövegrész helyébe a „határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére” szöveg,
e) 129. § (3) bekezdésében a „határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog törlése iránt” szövegrész helyébe a „határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásból történő törlésére” szöveg,
f) 131. § (2) bekezdésében a „szolgalmi jog” szövegrész helyébe a „vezetékszolgalom és használati szolgalom” szöveg,
g) 132. § (2) bekezdésében és 132/A. §-ában a „megállapodás birtokában” szövegrész helyébe a „megállapodáson alapuló vezetékszolgalom alapján” szöveg
lép.
71. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény
a) 26. § (2) bekezdésében a „jogot az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. § (1) bekezdés 10. pontjában meghatározott ingatlan” szövegrész helyébe a „jogot az ingatlan” szöveg,
b) 28/A. § (9) bekezdés a) pontjában az „az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 11–13. §-a” szövegrész helyébe, az „az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. C. törvény 4–6. §-a” szöveg
lép.
72. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) a 40/G. §-t követően a következő alcímmel és 40/H–40/V. §-sal egészül ki:
„Országos közúttal érintett ingatlan tulajdonjogi viszonyainak rendezése
40/H. § (1) Azon ingatlan esetében, amely nem áll az állam tulajdonában, de területén olyan közút található,
a) amely az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 13. pontja szerinti országos közútnak, vagy annak műtárgyának minősül, és
b) amelyet 2022. január 1-jét megelőzően helyeztek forgalomba,
továbbá, ha fennállnak a 40/I. §-ban meghatározott feltételek, ezen alcím szerinti, az ingatlan tulajdoni viszonyának rendezése iránti eljárásnak van helye.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban e törvény rendelkezéseit a 2. § o) pontjában meghatározott közérdekű céloknak megfelelően, az ezen alcímben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárást az érintett országos közúthálózat felett tulajdonosi jogokat gyakorló szerv, az érintett országos közúthálózat vagyonkezelője vagy az országos közút korábbi építtetője (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: eljárást kérő) kérheti.
(4) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban nem alkalmazható a 14. §, a 21/A. §, a 24/C. §, a 31/A. §, a 35. §, a 37/B–39. §, és a 40/A. §.
40/I. § A 40/H. § szerinti eljárást a 2. § o) pontjában meghatározott közérdekű célok biztosítása érdekében lehet lefolytatni, ha
a) a közérdekű cél megvalósítása az országos közút által érintett földrészleten fennálló tulajdon korlátozásával nem lehetséges;
b) az országos közút által érintett földrészlet tulajdonjogának megszerzése adásvétel vagy csere útján nem lehetséges, vagy meghiúsult;
c) a közérdekű cél megvalósítására kizárólag az adott ingatlanon kerülhet sor, illetve ha a közérdekű cél megvalósítására több ingatlan alkalmas, annak más ingatlanon való megvalósítása a tulajdon nagyobb sérelmével járna; és
d) a 40/H. § szerinti eljárással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával járó hátrányt meghaladják.
40/J. § (1) Az ingatlan állam általi megvásárlása és a 40/H. § szerinti eljárás kezdeményezésének joga az ingatlan tulajdonosát is megilleti.
(2) Az ingatlan tulajdonosa annak a szervnek a 40/H. § szerinti eljárás iránti kérelem benyújtására vonatkozó kötelezését kérheti, akivel az ingatlan adásvételére vonatkozó megállapodás a tulajdonos kezdeményezésétől számított 90 napon belül nem jött létre.
(3) A tulajdonos a közérdekű cél jogosultjának a 40/H. § szerinti eljárás iránti kérelem benyújtására vonatkozó kötelezését 2027. december 31-éig kérheti.
(4) Az (1) bekezdés szerinti esetben az ingatlan tulajdonosának kell igazolnia, hogy az ingatlan megvásárlását kezdeményezte, de az adásvételre vonatkozó megállapodás a kezdeményezése ellenére nem jött létre.
(5) Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a 40/H. § szerinti eljárást valamennyi tulajdonostársnak kérelmeznie kell.
40/K. § (1) A 40/H. § (1) bekezdése szerinti ingatlan adásvétellel vagy cserével történő megszerzése esetében az ingatlant terhelő – jogszabályon vagy szerződésen alapuló – elővásárlási, visszavásárlási, vételi (opció) jog nem gyakorolható.
(2) A 40/H. § szerinti eljárás az ingatlan egy részére is lefolytatható. Az eljárás során a 6. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy kisajátítás és részleges kisajátítás alatt a 40/H. § szerinti eljárást kell érteni.
(3) Ha az országos közút építését megelőzően nem került sor a 7. §-ban meghatározott eljárás lefolytatására, illetve az érintett szervek, szervezetek hozzájárulását nem kérték meg, a 40/H. § szerinti eljárást kérő köteles intézkedni azok teljesítéséről, vagy ha az nem lehetséges, az érintett szerveket, szervezeteket tájékoztatni a 40/H. § szerinti eljárás megindításáról.
(4) Az ingatlan tulajdonának tehermentes megszerzésére vonatkozó, a 8. §-ban meghatározott rendelkezéseket a 40/H. § szerinti eljárásban is alkalmazni kell azzal, hogy kisajátítás alatt a 40/H. § szerinti eljárást, kisajátítási határozat alatt a 40/H. § szerinti eljárásban meghozott határozatot kell érteni.
40/L. § (1) A kártalanításra, a kártalanítás megállapítására, a kártalanítást kizáró okokra, továbbá a kártalanítás módjára a 9. §, 11. §, 13. §, 16. §, 17. §, 19. § és 20. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy kisajátítás alatt a 40/H. § szerinti eljárást, kisajátított ingatlan alatt a 40/H. § szerinti eljárásban az állam tulajdonába került ingatlant, kisajátítási tárgyalás alatt pedig 40/H. § szerinti eljárás során megtartott tárgyalást kell érteni.
(2) A kártalanítás megfizetésére a 40/H. § szerinti eljárással az állam javára tulajdont szerző, az állam nevében eljáró, az eljárást kérő köteles.
(3) A kártalanítási összeg a károsodás bekövetkeztekor, az országos közút építésének megkezdése napjától esedékes. A kártalanításra jogosultat a károsodás bekövetkeztének napjától kezdődően évente az ingatlan valóságos forgalmi értékének 2%-a is megilleti azzal, hogy az évente járó kompenzáció teljes összege nem haladhatja meg az ingatlan valóságos forgalmi értékének 10%-át. Ha az országos közút építésének kezdő napja nem állapítható meg, az esedékesség időpontjának a forgalomba helyezés napját kell tekinteni.
(4) Az eljárást kérő a 40/H. § szerinti eljárásban köteles bírósági letétbe helyezni a kártalanítási összeget, ha a 21. § (6) bekezdésében meghatározott körülmények fennállnak.
(5) A kártalanítás megfizetésének e §-ban nem szabályozott kérdéseiben a 21. § (2) és (3), valamint (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
40/M. § (1) A 40/H. § szerinti eljárás lefolytatására az országos közút által érintett földrészlet fekvése szerint illetékes kisajátítási hatóság jogosult. Az ügyintézési határidő 75 nap.
(2) A 40/H. § szerinti eljárás eljárási költségeit az eljárást kérő viseli. Az eljárás során a kisajátítási hatóság által hivatalból indított eljárások kisajátítási hatóság által megfizetendő költségeit az eljárást kérő a kisajátítási hatóság részére megtéríti.
(3) A 40/H. § szerinti eljárásban ügyfél
a) az eljárást kérő és
b) a kártalanításra jogosult.
(4) A 40/J. § szerinti kötelezés alapján indult eljárásban a kérelem visszavonásának nincs helye.
(5) A 22. § (1) bekezdésében, valamint a 23. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat a 40/H. § szerinti eljárásban is alkalmazni kell azzal, hogy a kisajátítási kérelem alatt a 40/H. § szerinti eljárás iránti kérelmet kell érteni.
40/N. § (1) A 40/H. § szerinti eljárás kérelemre indul. A kérelmet ingatlanonként kell benyújtani.
(2) A kérelmet az eljárást kérő nyújtja be. A kérelem 2027. december 31-éig nyújtható be a kisajátítási hatósághoz.
(3) A kisajátítási hatóság az ingatlan tulajdonosának a 40/J. §-on alapuló kérelmére kötelezi a 40/H. § szerinti eljárás iránti kérelem benyújtására a 40/H. § (2) bekezdésében meghatározott szervet.
(4) A 40/H. § szerinti eljárás iránti kérelemben meg kell jelölni a 40/I. §-ban meghatározott közérdekű célt.
(5) A 40/H. § szerinti eljárás iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) az eljárást kérő bejelentését az országos közút által érintett földrészlet tulajdonosának nevéről, lakáscíméről (székhelyéről);
b) az eljárást kérő nyilatkozatát arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll;
c) az eljárással érintett földrészlet ingatlan-nyilvántartási adatait, helyszínrajzát;
d) az eljárással érintett országos közút nyilvántartási adatait (például az út száma, jele, érintett km szelvénye);
e) szükség szerint a 40/K. § (3) bekezdésben foglaltak megtörténtét igazoló dokumentumokat, valamint
f) ha az eljárás az ingatlannak nem a teljes területét érinti, akkor az ingatlan megosztásához szükséges, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzot.
(6) Ha a változási vázrajz záradéka a 40/H. § szerinti eljárás folyamán lejár, a kisajátítási hatóság a változási vázrajzot újrazáradékolás céljából az ingatlanügyi hatóságnak megküldi, és ezt követően eljárását az újrazáradékolásig felfüggeszti.
(7) A 40/H. § szerinti eljárásban a 24. § (5) bekezdés f) pontjában, (6), (7) és (9) bekezdésében, valamint a 24/A. §-ban foglaltakat alkalmazni kell azzal, hogy a kisajátítást kérő alatt az eljárást kérőt, kisajátítási kérelem alatt a 40/H. § szerinti eljárás iránti kérelmet, a kisajátítással érintett ingatlan alatt a 40/H. § szerinti eljárással érintett ingatlant kell érteni.
40/O. § (1) A 40/H. § szerinti eljárás iránti kérelem benyújtását követő eljárási cselekmények végzésére, a tárgyalás kitűzésére és lefolyatására, illetve a szakértő kijelölésére a 25–27. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a kisajátítással érintett tulajdonosok helyett a 40/H. § szerinti eljárással érintett ingatlan tulajdonosát kell érteni, továbbá a kisajátítási hatóság országos közúttal érintett ingatlan tulajdonjogi viszonyainak rendezése iránti eljárás megindításának ténye feljegyzése és elidegenítési tilalom feljegyzése iránt keresi meg az ingatlanügyi hatóságot.
(2) A kisajátítási hatóság a 40/H. § szerinti eljárás tárgyában a 40/I. §-ban és a 40/J. §-ban meghatározott célok és feltételek fennállásának vizsgálata, illetve szempontok mérlegelése alapján dönt. A vizsgálat kiterjed arra is, hogy fennállnak-e a 40/H. § szerinti eljárás e törvényben meghatározott egyéb feltételei.
40/P. § (1) A kisajátítási hatóság a kérelemnek helyt adó határozatában – a 40/Q. §-ban meghatározott kivétellel – külön rendelkezik arról, hogy a 40/H. § szerinti eljárással érintett ingatlanért, az ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok megszűnéséért, továbbá a 40/H. § szerinti eljárással kapcsolatos értékveszteségért és költségekért milyen összegű kártalanítást állapít meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kártalanítást – kamatokkal együtt – a határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni, és az azt követő 8 napon belül kell a kisajátítási hatóság részére a megfizetést igazolni.
(3) A kisajátítási hatóság hivatalból vizsgálja az (1) és (2) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítését.
(4) Az eljárást kérő kérelmére az (1) és (2) bekezdés szerint kiállított igazolások beérkezését követően a kisajátítási hatóság 8 napon belül igazolást állít ki az eljárást kérőt terhelő kötelezettségek teljesítéséről. Az igazolásban a kisajátítási hatóság – a 40/H. § szerinti eljárásban meghozott határozatban foglalt birtokbabocsátási határidőt figyelembe véve – tájékoztatást ad a birtokba bocsátás határidejének naptári napjáról, valamint arról, hogy e határidő elmulasztása esetén a birtokbabocsátási kötelezettség teljesítése közigazgatási végrehajtás útján kikényszeríthető. A kisajátítási hatóság az igazolást a kisajátítást kérő és az ingatlan elhagyására kötelezett részére kézbesíti.
(5) A 40/H. § szerinti eljárásban a csereingatlannal történő kártalanításra és a birtokbabocsátásra a 29. § (3) és (5)–(8) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy kisajátítási határozat alatt a 40/H. § szerinti eljárásban meghozott határozatot, a kisajátított ingatlan alatt a 40/H. § szerinti eljárásban az állam tulajdonába került ingatlant kell érteni.
40/Q. § (1) Ha az eljárást kérő és a többi ügyfél a kártalanítás tárgyában egyezséget kötött, a kisajátítási hatóság az egyezséget határozatába foglalja.
(2) A kártalanítás tárgyában kötött, a kisajátítási hatóság által jóváhagyott egyezséget a Polgári Törvénykönyvnek a szerződési nyilatkozatok megtámadására vonatkozó szabályai szerint lehet megtámadni.
40/R. § (1) Ha a 40/H. § szerinti eljárás az ingatlannak csak egy részét érinti, az ingatlan megosztásáról – telekalakítási eljárás lefolytatása nélkül, a kérelemhez mellékelt változási vázrajz alapján – a kisajátítási hatóság dönt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott döntés meghozatala során a kisajátítási hatóságnak a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló Korm. rendeletben meghatározott, a részleges kisajátítás során a telekalakításra irányadó építésjogi követelményekre vonatkozó vizsgálatot is le kell folytatnia.
40/S. § A kisajátítási hatóság döntésével szemben indított közigazgatási per során
a) a pert az eljárást kérő ellen is meg kell indítani, a keresetlevelet a 40/H. § szerinti eljárásban meghozott döntés közlésétől számított 15 napon belül kell benyújtani;
b) a bíróságnak a keresetlevél beérkezését követő 45 napon belül tárgyalást kell tartania;
c) a tevékenység megvalósulásának helyeként a 40/H. § szerinti eljárással érintett ingatlan fekvésének helyét kell figyelembe venni;
d) a 40/H. § szerinti eljárás jogalapjának vitatása esetén a bíróságnak a jogalap tekintetében 2 hónapon belül közbenső ítélettel döntést kell hoznia, kivéve, ha
da) a jogalap tekintetében igazságügyi szakértő kirendelése szükséges, és a szakértői vélemény előterjesztésére ezen időszak alatt az ügy bonyolultsága miatt nem kerülhet sor; ebben az esetben a közbenső ítéletet a szakértői vélemény előterjesztését követő 1 hónapon belül kell meghozni,
db) a per ezen határidőn belül befejezhető;
