Időállapot: közlönyállapot (2021.XII.21.)

2021. évi CXLVII. törvény

az egyes képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények módosításáról * 

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 99/I. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az 5. § (1) bekezdés f) pontjának az egyes képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód2tv.) megállapított rendelkezését alkalmazni kell a Mód2tv. hatálybalépésekor az állami adóhatóság által véglegesen még el nem bírált illetékügyekben is.”

2. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés f) pontjában az „alapítványokról szóló törvény szerinti alapítvány” szövegrész helyébe az „alapítvány és az általa fenntartott felsőoktatási intézmény” szöveg lép.

2. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

3. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 60. § (2) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„h) az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA) és az 1309/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/691 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

i) az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)

4. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

a) 8. § (7) bekezdés c) pontjában a „támogatásának” szövegrész helyébe az „ellátásának” szöveg,

b) 39. § (3) bekezdés c) pontjában a „keresetpótló juttatással” szövegrész helyébe az „alaprész terhére nyújtott támogatásokkal” szöveg,

c) 40. § (2) bekezdés e) pontjában az „Alap társfinanszírozásával” szövegrész helyébe az „Alap, valamint az Európai Szociális Alap Plusz (a továbbiakban együtt: ESZA) társfinanszírozásával” szöveg,

d) 41/A. § (9) bekezdésében az „A foglalkoztatást elősegítő támogatással, valamint az” szövegrész helyébe az „Az” szöveg és az „a kérelmező, pályázó” szövegrész helyébe az „az” szöveg,

e) 57/A. § (13) bekezdésében az „Európai Szociális Alap” szövegrész helyébe az „ESZA” szöveg,

f) „Az Európai Szociális Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevő személyek adatbázisa” alcím címében az „Európai Szociális Alap” szövegrész helyébe az „ESZA” szöveg,

g) 57/D. § (2) bekezdésében a „rendeletében” szövegrész helyébe a „rendeletben és az (EU) 2021/1057 rendeletben” szöveg,

h) 57/D. § (2a) bekezdésében az „Európai Szociális Alap” szövegrész helyébe az „ESZA” szöveg,

i) 57/D. § (5) bekezdésében a „közötti európai” szövegrész helyébe a „közötti, az Európai Szociális Alap Plusznak a 2021–2027 közötti európai” szöveg,

j) 58. § (5) bekezdés a) pontjában a „közalkalmazotti jogviszony,” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony,” szöveg,

k) 58. § (5) bekezdés k) pont 3. alpontjában a „sor- vagy” szövegrész helyébe az „önkéntes” szöveg és a „szolgálatot, továbbá polgári” szövegrész helyébe a „szolgálat keretében tényleges” szöveg,

l) 58. § (5) bekezdés w) pontjában a „2014–2020 közötti programozási időszakban az Európai Szociális Alapból” szövegrész helyébe az „az ESZA-ból” szöveg

lép.

5. § Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

a) 8. § (6) bekezdés a) és b) pontja,

b) 8. § (7) bekezdés a) pontja,

c) 8. § (7) bekezdés b) pontjában a „mérlegeli a felajánlott átképzési, foglalkoztatási lehetőségeket,” szövegrész,

d) 39. § (2) bekezdés i) pontja,

e) 39. § (9) bekezdése,

f) 39/C. § (1) bekezdés k) pontjában az „az 1927/2006 EK rendelet alapján” szövegrész,

g) 54/A. § (1) bekezdésében az „a felhatalmazása alapján kiadott” szövegrész,

h) 56/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „8. § (6) bekezdés b) pontját, valamint a” szövegrész,

i) 57/D. § (1) bekezdés e) pontja,

j) 58. § (8) bekezdés f) és g) pontja.

3. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

6. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (3) bekezdés d) pontja a következő dc) alponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy – a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően – rendeletben határozza meg a felsőoktatási intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében]

dc) az illetménytöbblet mértékét és juttatásának szabályait,”

4. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása

7. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 9. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az eljáró hatóságnak a VII–IX/B. Fejezet szerinti eljárásában az ügyintézési határideje harminc nap.”

8. § Hatályát veszti a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 9. § (2) bekezdésében a „, valamint a VII–IX/B. Fejezet” szövegrész.

5. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

9. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 35/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 64. § (4a) bekezdése szempontjából pedagógus szakképzettséggel rendelkezőnek tekintendő

a) a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személyei által munkaviszonyban foglalkoztatott hit- és erkölcstanoktatásban közreműködő, továbbá

b) az egyházi jogi személy vagy annak belső egyházi jogi személye által fenntartott iskolában nem a saját felekezetnek megfelelő hittant oktató,

a 32. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő személy.”

6. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása

10. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. pont c) alpontjában a „személy a” szövegrész helyébe a „személy, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány és az általa fenntartott felsőoktatási intézmény a” szöveg lép.

7. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. CCIV. törvény módosítása

11. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 14. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A felsőoktatási intézmény

a) székhelyének településén, valamint székhelyének településén kívüli telephelyének településén,

b) megállapodás alapján közösségi felsőoktatási képzési központ településén,

c) a 78. § (1) bekezdésében meghatározott esetben székhelyen kívüli képzési hely településén,

d) fenntartói egyetértéssel kötött megállapodás alapján más felsőoktatási intézmény székhelyének, telephelyének településén, továbbá

e) szakirányú továbbképzés esetén székhelyén kívüli képzési hely településén is

folytathat tevékenységet.”

(2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 14. § (3) és (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A felsőoktatási intézmény nem oktatási szervezeti egységei intézményi központtá szervezhetők.

(3a) A felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény vagy szakképző intézmény – a felsőoktatási intézmény alapító okiratának ilyen rendelkezése esetén – a felsőoktatási intézmény jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeként működhet.”

(3) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 14. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) A (3) bekezdés szerinti intézményi központra és a (3a) bekezdés szerinti köznevelési intézményre és szakképző intézményre a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) a fenntartói jogok gyakorlására a 4. § (2) és (4) bekezdése alapján jogosult személy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) szerint dönt a köznevelési intézmény tekintetében, a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) szerint dönt a szakképző intézmény tekintetében annak létesítéséről, nevének megállapításáról, átszervezéséről, átalakításáról, fenntartói jogának átadásáról, megszüntetéséről,

b) a köznevelési intézmény az oktatási hivatal, a szakképző intézmény a szakképzési államigazgatási szerv általi nyilvántartásba vétellel jön létre és a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg,

c) a köznevelési intézmény és a szakképző intézmény vezetőjének a munkáltatója a rektor, további alkalmazottjai tekintetében – a bérgazdálkodást érintő, a kancellár egyetértésével hozott döntések kivételével – a köznevelési intézmény és a szakképző intézmény vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat,

d) a felsőoktatási intézmény és a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény között nem keletkezhet magánjogi kötelem, és egymással szemben bármilyen igény, szankció sem bírói, sem más úton nem érvényesíthető,

e) a köznevelési intézmény és a szakképző intézmény a felsőoktatási intézményen kívüli harmadik személyek irányában jogszabályban meghatározott korlátozásokkal szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket,

f) a köznevelési intézmény és a szakképző intézmény kötelezettségeiért a felsőoktatási intézmény áll helyt,

g) a köznevelési intézmény és a szakképző intézmény az általa vállalt kötelezettségek tekintetében csak a felsőoktatási intézménnyel együtt perelhető, a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény által indított perbe a felsőoktatási intézmény beavatkozhat.”

12. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 52. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Az a nem magyar állampolgár, aki általános orvos szakon oklevelet szerzett és a doktori képzés képzési és kutatási szakaszát az általános orvos szakon fennálló hallgatói jogviszonyával párhuzamosan egyéni felkészülőként teljesítette, valamint a komplex vizsga mellett az egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézmény által meghatározott külön feltételnek, a komplex vizsgához társuló dolgozatkészítési és -védési kötelezettségnek is eleget tett, külföldön a képzési területre utaló doktori cím használatára jogosult. A cím rövidített jelölése: Dr. med.”

13. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 53. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A doktori képzésbe olyan módon is bekapcsolódhat a hallgató, hogy mesterképzési szakon folytatott tanulmányai utolsó tanévének tanulmányaival párhuzamosan doktori képzés részét képező felkészülésben is részt vesz, feltéve, hogy a hallgató a mesterszakos oklevele megszerzését követően teljesíti a felvétel követelményeit is. A felvételi döntéssel egyidejűleg – a felsőoktatási intézmény doktori szabályzata alapján – a mesterképzésben felvett kreditek elismerésre kerülnek.”

14. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 84/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működő felsőoktatási intézmény által a 14. § (3a) bekezdése szerint fenntartott szakképző intézményre az Szkt. 21/B. § (2) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a szakképzési centrum alatt a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működő felsőoktatási intézményt kell érteni.”

15. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. §-a a következő 16a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„16a. képzési hely: a 14. § (2a) bekezdésében meghatározott hely települése;”

16. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

„g) a pedagógusképzés képzési terület alapképzési és osztott, nem tanári mesterképzési szakjainak képzési és kimeneti követelményeit.”

17. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

18. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény

a) 15. § (1) bekezdésében a „kiadott” szövegrész helyébe a „közzétett” szöveg,

b) 18. § (4) bekezdésében az „a szakképzésről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az Szkt.-ban” szöveg,

c) 18. § (4) bekezdésében az „alaprendszerek számára a tanulmányi” szövegrész helyébe az „alaprendszerek és a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszerek számára a kapcsolódó statisztikai adatokkal együtt a tanulmányi” szöveg,

d) 19. § (2) bekezdésében a „kérelemre” szövegrész helyébe az „a tanulmányi rendszeren keresztül elektronikusan előterjesztett kérelmére” szöveg,

e) 19. § (4) bekezdésében a „szerv elektronikus” szövegrész helyébe a „szerv a tanulmányi rendszeren keresztül elektronikus” szöveg,

f) 33. § (3) bekezdésében a „bekezdésében kell” szövegrész helyébe a „bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell” szöveg,

g) 42. § (2) bekezdésében a „teljesítményről igazolást” szövegrész helyébe a „teljesítményről a tanulmányi rendszeréből a tárgyleírást (tematika) is tartalmazó igazolást” szöveg,

h) 42. § (8) bekezdésében a „volt hallgató” szövegrész helyébe a „korábban hallgatói jogviszonnyal rendelkező személy” szöveg,

i) 43. § (1) bekezdésében a „részesüljön.” szövegrész helyébe a „részesüljön, továbbá ügyintézési célból az intézménnyel a tanulmányi rendszeren keresztül elsősorban elektronikusan tarthassa a kapcsolatot és – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az intézmény által kiállított dokumentumait elektronikusan, hitelesített formában is megkaphassa és ezeket tetszőleges számban letölthesse a tanulmányi rendszerből.” szöveg,

j) 49. § (4) bekezdésében az „intézmény ajánlott” szövegrész helyébe az „intézmény tanulmányi rendszerében ajánlott” szöveg,

k) 49. § (5) bekezdésében az „előírt” szövegrész helyébe a „tárgyleírásában előírt” szöveg és az „az összevetett” szövegrész helyébe az „a tárgyleírások alapján összevetett” szöveg,

l) 49. § (6a) bekezdésében a „rendszeren keresztül” szövegrész helyébe a „rendszerében” szöveg,

m) 51. § (5) bekezdésében az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg,

n) 53. § (1) bekezdésében a „végén” szövegrész helyébe a „végén, vagy a (3a) bekezdés alkalmazásában a követelmények teljesítése esetén legkorábban a második félév végén, legkésőbb a negyedik félév végén” szöveg,

o) 67. § (1) bekezdés c) pontjában a „Doktori Tanácsot,” szövegrész helyébe a „Doktori Tanácsot, továbbá” szöveg,

p) 103. § (1) bekezdésében a „vezetője főigazgató” szövegrész helyébe a „vezetője a főigazgató” szöveg,

q) 108. § 24. pontjában az „amely meghatározott” szövegrész helyébe az „amely a tárgyleírás alapján meghatározott” szöveg,

r) 108. § 43a. pontjában a „nyilvántartásához, a” szövegrész helyébe a „nyilvántartásához, az elektronikus dokumentumok, a tárgyleírások, a mintatantervek, a kreditátviteli bizottság döntéseinek hiteles nyilvántartásához és változás követéséhez, a” szöveg,

s) 110. § (3) bekezdés d) pontjában a „szabályokat.” szövegrész helyébe a „szabályokat,” szöveg,

t) 114/B. §-ában a „2021. december” szövegrész helyébe a „2022. december” szöveg és a „2024/2025-ös” szövegrész helyébe a „2025/2026-os” szöveg

lép.

19. § Hatályát veszti a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény

a) 14. § (4) bekezdése,

b) 42. § (2) bekezdésében a „felsőfokú végzettségű” szövegrész,

c) 67. § (1) bekezdés b) pontjában a „továbbá” szövegrész.

8. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása

20. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felnőttképzési szakértői tevékenységet – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – csak az végezhet, aki

a) cselekvőképes,

b) büntetlen előéletű és nem áll a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,

c) rendelkezik a felnőttképzési szakértői tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettséggel és szakmai gyakorlattal,

d) a Kormány rendeletében meghatározott továbbképzésen részt vett, valamint eredményes vizsgát tett, és

e) megfelel a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek.”

21. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a felnőttképző

a) részben vagy egészben az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló oktatást vagy képzést szervez, illetve a vele felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy részére a képzési hitelrendszert működtető állami tulajdonú gazdasági társaság (a továbbiakban: Diákhitel szervezet) képzési hitelt folyósít, és az ellenőrzés során nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy a 15. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatással érintett képzést a támogatással – ideértve a képzési hitelt is – érintett képzésben részt vevő személyek vonatkozásában ténylegesen és a 15. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatásnak megfelelő tartalommal lefolytatta, vagy

b) a feltárt jogszabálysértést a felnőttképzési államigazgatási szerv határozata alapján nem szünteti meg vagy ismételten jogszabálysértést követ el,

a felnőttképzési tevékenységtől a felnőttképzési államigazgatási szerv egy – a Kormány rendeletében meghatározott súlyosabban minősülő jogszabálysértés esetén vagy az a) pont szerinti esetben két – évre eltiltja és vele szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szab ki.”

(2) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 20. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Ha a felnőttképző a felnőttképzési tevékenységet az eltiltás és kiszabott közigazgatási bírság ellenére tovább folytatja, a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképző adószámának törlése iránt intézkedik.”

(3) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 20. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye.”

22. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény VIII. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

„VIII. FEJEZET

A FELNŐTTKÉPZÉS TÁMOGATÁSA

12. A felnőttképzés támogatási forrásainak felhasználása

23. § Az állam támogatást nyújthat

a) a felnőttképzési tevékenységhez szükséges engedély megszerzésére,

b) felnőttképzési tevékenység keretében szervezett képzésre,

c) a felnőttképzők technikai feltételei fejlesztésére és

d) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzésre.

24. § A képzésben részt vevő személy az általa megkötött felnőttképzési szerződéshez kapcsolódóan a Kormány rendeletében meghatározottak szerint

a) képzési hitelt, illetve

b) ösztöndíjat

vehet igénybe.

13. Képzési hitel

25. § (1) A képzésben részt vevő személy számára – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – az állam a Diákhitel szervezet útján biztosítja a képzési hitel igénybevételének lehetőségét.

(2) A képzési hitel a felnőttképzővel

a) a 2/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, legalább három hónapos képzési időt meghaladó, legalább középfokú végzettséghez kötött szakmai oktatásra, illetve szakmai képzésre vagy

b) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzésre

a Kormány rendeletében meghatározott feltételek mellett együttműködési megállapodást kötött felnőttképzővel létrejött felnőttképzési jogviszonyhoz kapcsolódóan a képzési díj finanszírozására vehető igénybe.

(3) Képzési hitel akkor igényelhető, ha a képzésben részt vevő személy

a) magyar állampolgár, menekültként elismert, bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alapján állandó tartózkodásra jogosult személy vagy annak családtagja,

b) lakóhelyét a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentette,

c) a hitelkérelem benyújtásakor a 18. életévét betöltötte, de az 55. életévét nem töltötte be,

d) büntetlen előéletű,

e) a hitelkérelem benyújtásakor nem rendelkezik

ea) hatályos, a Diákhitel szervezettel fennálló azonos hitelcélú felhasználást biztosító képzési hitel- vagy kölcsönszerződéssel,

eb) korábban kötött és megszűnt hitel- vagy kölcsönszerződése után a Diákhitel szervezet felé fennálló hiteltartozással,

ec) a Diákhitel szervezet által – a Kormány rendeletében foglaltak szerint – elengedett tartozással, valamint ed) az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott köztartozással,

f) – az olyan képzésben részt vevő személy kivételével, aki a hitelkérelem benyújtásakor gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül – a hitelkérelem benyújtását megelőző

fa) tizenkét hónapban a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-a szerint folyamatosan biztosítottként szerepelt, illetve a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősült, vagy kereső tevékenysége alapján valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, vagy

fb) tizenkét hónapban folyamatosan köznevelési intézménnyel tanulói jogviszonyban, szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban vagy felnőttképzési jogviszonyban, illetve felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban állt,

g) a 2/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szakmai képzésre vagy részszakmára felkészítő szakmai oktatásra létrejött felnőttképzési jogviszony esetében rendelkezik a képzésben való részvételhez legmagasabb iskolai végzettségként előírt középfokú végzettséggel, és

h) – a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés kivételével – a képzési díj legalább húsz százalékát a képzést megszervező felnőttképző felé a hitelkérelem benyújtásakor már megfizette.

(4) A (3) bekezdés f) pontja szerinti időszak számítása során a különböző, egymást követő időszakokat össze kell számítani és azt folyamatosnak kell tekinteni, ha abban egybefüggően legfeljebb 30 nap megszakítás van, amelynek időtartama az adott időszakba nem számít bele, annak számításakor nem vehető továbbá figyelembe a közfoglalkoztatás keretében fennálló jogviszony és az álláskeresési támogatás igénybevételének időtartama.

(5) A képzésben részt vevő személy a képzési hitel igénylése során azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, a hitelkérelem benyújtásakor hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(6) Ha a képzési hitel tekintetében visszaélés gyanúja merül fel, a Diákhitel szervezet a hitelkérelem elbírálását, illetve a képzési hitel folyósítását felfüggeszti és a jogosultság feltételeinek fennállását a jogosultsági feltételre vonatkozó adatot kezelő szerv közvetlen megkeresése útján ellenőrizheti.

(7) A képzési hitelhez kapcsolódóan megismert személyes adatot a Diákhitel szervezet a hiteltartozás megszűnését követő ötödik év utolsó napjáig kezeli.”

23. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

„e) az ösztöndíj igénybevételének feltételeit, a képzési hitel igénybevételének részletes feltételeit és eljárási szabályait, a hitelszerződés megkötésének, a képzési hitel kamata meghatározásának, igénylésének, folyósításának, törlesztésének, előtörlesztésének, támogatásának, záró elszámolásának, megszűnésének, továbbá felmondásának részletes szabályait, az együttműködési megállapodás megkötésének és felmondásának részletes szabályait, valamint a képzési hitelrendszer működtetésének részletes szabályait,”

24. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 16. alcíme a következő 31. §-sal egészül ki:

„31. § Az egyes képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 6. § (2) bekezdését arra a felnőttképzési szakértőre, aki a felnőttképzési szakértői tevékenység végzését 2022. január 1-jét megelőzően a felnőttképzési államigazgatási szerv számára bejelentette, azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a felnőttképzési szakértő nem felel meg a Módtv2.-vel megállapított 6. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételeknek, a továbbképzési- és vizsgakötelezettségének a 2022. január 1-jét követő első továbbképzési időszak végéig tehet eleget.”

25. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 25. § (5) bekezdésében az „igazolja.” szövegrész helyébe az „igazolja. A képzési hitelre való jogosultság feltételeit a Diákhitel szervezet központi kormányzati szolgáltatási busz használatával vagy a jogosultsági feltételre vonatkozó adatot kezelő szerv közvetlen megkeresése útján ellenőrzi.” szöveg lép.

26. § Hatályát veszti a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 25. § (6) bekezdésében az „és a jogosultság feltételeinek fennállását a jogosultsági feltételre vonatkozó adatot kezelő szerv közvetlen megkeresése útján ellenőrizheti” szövegrész.

9. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása

27. § Hatályát veszti a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 46. § (2) bekezdésében a „folytatólagosan” szövegrész.

10. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása

28. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 6. pontjában a „személy, az” szövegrész helyébe a „személy, a felsőoktatási intézmény, az” szöveg lép.

11. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása

29. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3/A. § (2) bekezdés 1. pontja a következő k) alponttal egészül ki:

[Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv oktatási azonosító számot ad annak az oktatási azonosító számmal még nem rendelkező természetes személynek, aki

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) alapján]

„k) köznevelési intézményben hit- és erkölcstanoktatási, fakultatív hitoktatási, továbbá az egyházi jogi személy vagy annak belső egyházi jogi személye által fenntartott iskolában nem a saját felekezetnek megfelelő hittanoktatási feladatokat lát el,”

30. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. § (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés a) pontja szerinti szakrendszer személyes adatokat tartalmazó alrendszerei:]

„p) a hit- és erkölcstanoktatásban, a fakultatív hitoktatásban közreműködő, továbbá az egyházi jogi személy vagy annak belső egyházi jogi személye által fenntartott iskolában nem a saját felekezetnek megfelelő hittant oktató személyek nyilvántartása.”

31. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a családtámogatási ellátásra való jogosultság megállapítása és ellenőrzése céljából az egészségügyi államigazgatási szerv által működtetett ágazatközi központi kiszolgáló rendszeren keresztül továbbítja az INYR-ből a központi családtámogatási szerv részére a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényének megállapításáról szóló végleges szakértői bizottsági szakértői vélemény adatait.”

32. § (1) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(2) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 1/A. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

33. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény

a) 7. § (15a) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „d)–g) és i) alpontjában” szövegrész helyébe a „d)–g), i) és u) alpontjában” szöveg,

b) 7. § (15a) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „a) és b) alpontjában” szövegrész helyébe az „a), b) és f) alpontjában” szöveg,

c) 7. § (23) bekezdésében a „törzsből” szövegrész helyébe a „törzsből és az alkalmazotti személyi törzsből” szöveg

lép.

12. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása

34. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 13. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Programkövetelményre, annak módosítására és törlésére a szakképzésért felelős miniszternek bárki javaslatot tehet. Az eljárásban az ügyintézési határidő három hónap, és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerinti szakértő kirendelése kötelező.”

35. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény a következő 109/B. §-sal egészül ki:

„109/B. § [A képzési hitel]

A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára a képzési hitelrendszert működtető állami tulajdonú gazdasági társasággal együttműködési megállapodást kötött szakképző intézménnyel a három hónapot meghaladó időtartamú szakmai oktatásra, illetve a szakmai képzésre létrejött tanulói jogviszonyhoz vagy felnőttképzési jogviszonyhoz kapcsolódóan az állam – jogszabályban meghatározottak szerint – biztosítja a képzési hitel igénybevételének lehetőségét. A képzési hitelre – az e §-ban meghatározott eltéréssel – az Fktv. 25. §-át kell alkalmazni azzal, hogy képzésben részt vevő személy alatt a tanulót is, felnőttképző alatt a szakképző intézményt, a részszakmára felkészítő szakmai oktatás alatt a szakképző intézmény által szervezhető bármely szakmai oktatást kell érteni.”

36. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 114. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A szakképző intézmény a tanulmányi kötelezettség teljesítésének biztosítása és ellenőrzése céljából kezeli a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakképzési munkaszerződéssel összefüggésben keletkezett és az állami adó- és vámhatóság által számára átadott adatát. Ezzel összefüggésben az állami adó- és vámhatóság a szakképzési munkaszerződéshez kapcsolódóan az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 50. § (2) bekezdés 1., 3–5., 9., 14. és – ha rendelkezésre áll, a heti munkaidő tartama kivételével – 15. pontjában meghatározott adatokat a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy adóazonosító jelének összevetése útján – az e törvényben vagy a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében a szakképzés irányításával és ellenőrzésével összefüggésben meghatározott feladatok ellátása céljából – a szakképzési államigazgatási szerv részére a szakképzés információs rendszerébe átadja. Az állami adó- és vámhatóság az adatszolgáltatást havonta, a bevallásra előírt határidőt követő hónap tizedik napjáig teljesíti.”

37. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény

a) 13. § (3a) bekezdésében a „kötelező.” szövegrész helyébe a „kötelező. A kérelmező ügyfél a programkövetelmény nyilvántartásba vétele, annak módosítása és törlése iránti eljárásért – a kérelem benyújtásával egyidejűleg – igazgatási szolgáltatási díjat fizet. Az igazgatási szolgáltatási díj a szakképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium bevétele.” szöveg,

b) 27. § (3) bekezdésében a „megállapodás ilyen” szövegrész helyébe a „megállapodás vagy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 20. §-a szerinti közfeladat-finanszírozási szerződés ilyen” szöveg,

c) 59. § (2) bekezdésében a „szorgalmi időszakon” szövegrész helyébe a „tanítási éven” szöveg,

d) 77. § (2) bekezdésében a „szorgalmi időszakban” szövegrész helyébe a „tanítási évben” szöveg,

e) 107. § (2) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében a „megállapodással rendelkező” szövegrész helyébe a „megállapodással vagy az Nkt. 88. § (6) bekezdése szerinti szakképzési megállapodással rendelkező” szöveg,

f) 110. § (1) bekezdésében az „ösztöndíj,” szövegrész helyébe az „ösztöndíj és” szöveg,

g) 123. § (2) bekezdés 3. pontjában a „rendjét,” szövegrész helyébe a „rendjét, valamint az eljárásba bevonásra kerülő szakértőket és a szakértői szakvélemény elkészítéséért fizetendő szakértői díj mértékét,” szöveg,

h) 123. § (2) bekezdés 30. pontjában az „igénybevételének feltételeit,” szövegrész helyébe az „igénybevételének részletes feltételeit és eljárási szabályait, a hitelszerződés megkötésének, a képzési hitel kamata meghatározásának, igénylésének, folyósításának, törlesztésének, előtörlesztésének, támogatásának, záró elszámolásának, megszűnésének, továbbá felmondásának részletes szabályait, az együttműködési megállapodás megkötésének és felmondásának részletes szabályait, valamint a képzési hitelrendszer működtetésének részletes szabályait,” szöveg,

i) 123. § (2) bekezdés 39b. pontjában a „vélemény” szövegrész helyébe a „szakvélemény” szöveg,

j) 123. § (3) bekezdésében az „a 96. §” szövegrész helyébe az „a 13. § (3a) bekezdése és a 96. §” szöveg,

k) 127. § (2) bekezdésében a „keretösszege 2024.” szövegrész helyébe a „keretösszege – ha sarkalatos törvényből más nem következik – 2024.” szöveg,

l) 128. § (5a) bekezdésében az „(a továbbiakban: MódTv1.) megállapított” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: MódTv1.), valamint az egyes képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVII. törvénnyel megállapított” szöveg és a „(3a)” szövegrész helyébe a „(2)–(3a)” szöveg

lép.

38. § Hatályát veszti a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény

a) 110. § (1) bekezdésében az „és támogatás” szövegrész,

b) 123. § (2) bekezdés 40a. pontja,

c) 128. § (6) bekezdése.

13. A Soproni Egyetemért Alapítványról, a Soproni Egyetemért Alapítvány és a Soproni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVII. törvény módosítása

39. § A Soproni Egyetemért Alapítványról, a Soproni Egyetemért Alapítvány és a Soproni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVII. törvény 3. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. § (1) bekezdése alapján – az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladata ellátása érdekében – a Sopron, külterület 0636/2 és a Sopron, belterület 9401/1 helyrajzi számú állami tulajdonban lévő ingatlanokat ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel, alapítói vagyoni juttatásként az indulótőke növelése érdekében az Alapítvány tulajdonába kell adni.”

40. § A Soproni Egyetemért Alapítványról, a Soproni Egyetemért Alapítvány és a Soproni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVII. törvény 2. alcíme a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § (1) A 3. § (13) bekezdése szerinti ingatlanok tekintetében a 3. § (13) bekezdése hatálybalépésének napjától a miniszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket. A miniszter tulajdonosi joggyakorlói minőségét – kérelmére – az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(2) A 3. § (13) bekezdése szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg.”

41. § A Soproni Egyetemért Alapítványról, a Soproni Egyetemért Alapítvány és a Soproni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVII. törvény 7. § (2) bekezdésében a „(9) és (12)” szövegrész helyébe a „(9), (12) és (13)” szöveg lép.

14. A Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény módosítása

42. § A Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat B:3 mezőjében a „15,25%” szövegrész helyébe a „15,2%” szöveg lép.

15. Az Universitas Miskolcinensis Alapítványról, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány és a Miskolci Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXIX. törvény módosítása

43. § Az Universitas Miskolcinensis Alapítványról, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány és a Miskolci Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXIX. törvény

a) 3/A. § (2) bekezdésében az „átvezetéssel –” szövegrész helyébe az „átvezetéssel alapítói vagyoni juttatásként az indulótőke növelése érdekében –” szöveg,

b) 3/B. § (3) bekezdésében a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg

lép.

44. § Hatályát veszti az Universitas Miskolcinensis Alapítványról, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány és a Miskolci Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXIX. törvény 3/B. § (2) bekezdésében az „és (3)” szövegrész.

16. A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény módosítása

45. § A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami foglalkoztatási szerv munkaerőpiaci program keretében az (1) bekezdésben foglaltakon túl foglalkoztatást elősegítő támogatást nyújthat a munkaerőpiaci programban részt vevőnek a foglalkoztatás elősegítése érdekében.”

46. § A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 15. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„e) az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA) és az 1309/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/691 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

17. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló 2020. évi CXLII. törvény módosítása

47. § A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló 2020. évi CXLII. törvény 4. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:

„(19) A (9) bekezdés szerinti vagyonjuttatás során nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) és (5), valamint (7) és (8) bekezdését.”

48. § A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló 2020. évi CXLII. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján – az Egyetem közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladata ellátása érdekében – a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság szétválását követően a Cegléd, Sarród, Érd és Budapest központi telephelyen tevékenységet folytató kiválással létrejött jogutód nonprofit gazdasági társaságban az állam tulajdonában álló üzletrészeket ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Egyetem tulajdonába kell adni.”

49. § A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló 2020. évi CXLII. törvény

a) 4. § (9) bekezdésében a „meghatározott állami” szövegrész helyébe a „felsorolt állami” szöveg,

b) 5. § (1) bekezdésében a „felsorolt egyes” szövegrész helyébe a „meghatározott egyes” szöveg,

c) 10. §-ában az „és (12)” szövegrész helyébe a „, (12) és (19)” szöveg,

d) 12. §-ában az „A 6. § (3) bekezdése, a 3. melléklet” szövegrész helyébe az „A 4. § (9) bekezdése, az 5. § (1) bekezdése, a 6. § (3) bekezdése, a 7. § (1) bekezdése, a 3. melléklet” szöveg

lép.

18. A Pannon Egyetemért Alapítványról, a Pannon Egyetemért Alapítvány és a Pannon Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CLVIII. törvény módosítása

50. § A Pannon Egyetemért Alapítványról, a Pannon Egyetemért Alapítvány és a Pannon Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CLVIII. törvény

a) 3. § (1) bekezdésében az „és” szövegrész helyébe a „, valamint” szöveg,

b) 4. § (1) bekezdésében a „bekezdésében és a Vtv. 36. § (1) bekezdésében foglaltak” szövegrész helyébe a „bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése” szöveg

lép.

19. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása

51. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 13. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az alapítvány a közfeladathoz rendelt vagyonkezelői joga alapján az e jogával terhelt vagyontárgy felett a tulajdonost megillető jogokat és a tulajdonost terhelő kötelezettségeket azzal gyakorolja, hogy a vagyontárgyat

a) nem idegenítheti el és nem terhelheti meg,

b) harmadik személy részére – sem visszterhesen, sem ingyenesen – használatba nem adhatja, hasznosítás céljára nem engedheti át

ba) a kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság vagy az általa létesített, illetve fenntartott intézménye vagy ezek kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság kivételével vagy

bb) lakás célú, elektronikus hírközlési építmény létesítése vagy fenntartása, valamint közszolgáltatások biztosítása céljából történő használat és hasznosítás kivételével.”

52. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

53. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény

a) 5. § (2) bekezdésében a „biztosítása,” szövegrész helyébe a „biztosítása, nemzetstratégiai és társadalomvédelmi tevékenysége” szöveg,

b) 12. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés” szövegrész helyébe az „e §” szöveg

lép.

20. A Dunaújvárosi Egyetemért Alapítványról, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány és a Dunaújvárosi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XI. törvény módosítása

54. § A Dunaújvárosi Egyetemért Alapítványról, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány és a Dunaújvárosi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XI. törvény 5. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A Dunaújvárosi SZC Bánki Donát Technikum feladatellátásához szükséges, állami tulajdonú ingó vagyontárgyak a fennálló vagyonkezelői jog egyidejű megszűnésével az Egyetem tulajdonába kerülnek. Az átszálló ingó vagyontárgyakról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá.”

55. § A Dunaújvárosi Egyetemért Alapítványról, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány és a Dunaújvárosi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XI. törvény 8. §-ában az „5. § (1), (4)” szövegrész helyébe az „5. § (1), (4), (4a)” szöveg lép.

21. A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványról, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIII. törvény módosítása

56. § (1) A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványról, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIII. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg a közfeladat ellátására rendelkezésre álló, a jogelőd központi költségvetési szerv vagyonkezelésében vagy használatában lévő állami tulajdonú ingó és minden egyéb, a jogelőd központi költségvetési szerv könyveiben vagyonkezeltként nyilvántartott állami tulajdonú vagyonelem az Egyetem tulajdonába kerül.”

(2) A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványról, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIII. törvény 5. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az Egyetem egészségügyi feladatellátására tekintettel használatba kapott, a közfeladat-ellátáshoz szükséges állami tulajdonú ingó vagyontárgyak az Egyetem tulajdonába kerülnek.”

(3) A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványról, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIII. törvény 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) és (3a) bekezdés szerint átszálló ingóságokról és egyéb vagyonelemekről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok és egyéb vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.”

57. § A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványról, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIII. törvény

a) 5. § (7) bekezdésében a „(3) bekezdés szerinti ingóságok” szövegrész helyébe a „(3) és (3a) bekezdés szerinti ingóságok és egyéb vagyonelemek” szöveg,

b) 5. § (8) bekezdésében a „különválását” szövegrész helyébe a „szétválását” szöveg,

c) 8. §-ában az „(5),” szövegrész helyébe a „(3a), (5),” szöveg

lép.

22. A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény módosítása

58. § A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. alapján az Alapítvány vagyonkezelési tevékenységének, továbbá közfeladata ellátásának érdekében az 1/A. mellékletben meghatározott állami tulajdonban álló részesedések (a továbbiakban: részvények), az 1/B. mellékletben meghatározott állami tulajdonban álló befektetési jegyek (a továbbiakban: befektetési jegyek) az Alapítvány tulajdonába kerülnek, továbbá az 1/C. mellékletben meghatározott programvégrehajtási és -finanszírozási, valamint támogatási szerződések alapján fennálló jogok és kötelezettségek (a továbbiakban: jogok és kötelezettségek) az Alapítványra szállnak át. Az 1/C. mellékletben szereplő szerződések szerinti jogviszonyba a gazdaságpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium helyébe az Alapítvány lép.”

59. § A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény a következő 3/B. §-sal egészül ki:

„3/B. § A részvényeknek és befektetési jegyeknek az Alapítvány tulajdonába kerülése, továbbá a jogok és kötelezettségek átszállása tekintetében az Alapítvány alapító okiratának módosításáról az alapítói jogok gyakorlója rendelkezik. A tulajdonba kerülés és a jogok és kötelezettségek átszállása vonatkozásában az állam képviseletében a miniszter jár el, aki jogosult az államot megillető tulajdonosi jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére.”

60. § A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény 2. alcíme a következő 4/A. és 4/B. §-sal egészül ki:

„4/A. § (1) Ha az Alapítvány a tulajdonába adott részvényeket vagy befektetési jegyeket elidegeníti, az elidegenítésből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatok megvalósítására köteles fordítani.

(2) Ha az Alapítvány a tulajdonába került részvényeket el kívánja idegeníteni, a tulajdonba adásról rendelkező nyilatkozatban előírt módon meghatározott piaci áron köteles annak megvásárlására az államnak – a miniszterhez eljuttatott nyilatkozattal – ajánlatot tenni, amelyre tekintettel az államot vételi jog illeti meg. Ha a miniszter az ajánlat közlésétől számított 90 napon belül úgy nyilatkozik, hogy a részvények tekintetében vételi jogával nem kíván élni, vagy ha az ajánlat közlésétől számított 90 napon belül nem tesz nyilatkozatot, úgy az állam vételi joga megszűnik.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott vételi jog biztosítására az államot elidegenítési és terhelési tilalom illeti meg.

(4) Az Alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a részvények és a befektetési jegyek tulajdonjoga az államra száll vissza.

(5) Az Alapítvány nem jogosult a rá átszállt jogokat és kötelezettségeket harmadik félre átruházni.

(6) Az Alapítvány az 1/C. mellékletben meghatározott szerződések alapján befolyó pénzeszközöket a szerződésekben szereplő tőkeprogramok céljaival összhangban lévő befektetési politikával rendelkező tőkealapok finanszírozására vagy a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatok megvalósítására köteles fordítani.

(7) Az Alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a jogok és kötelezettségek az államra szállnak át.

4/B. § (1) Az 1/D. mellékletben szereplő ingatlanokat a magyar állam tulajdonszerzését követően alapítói vagyoni juttatásként indulótőke növelése érdekében, ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatában meghatározott közfeladata ellátása érdekében az Alapítvány tulajdonába kell adni.

(2) Az 1/D. mellékletben szereplő ingatlanok tulajdonjogát az Alapítvány terhekkel és kötelezettségekkel együtt szerzi meg.

(3) Az Alapítvány a tulajdonába adott ingatlant – az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján – a tulajdonátruházási szerződésben meghatározott célokra használhatja fel. Ha az Alapítvány a tulajdonába adott ingatlant értékesíti, az ingatlan átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az alaptevékenységét szolgáló infrastruktúra-fejlesztési célok megvalósítására köteles fordítani. Az Alapítvány az ingatlanértékesítésből származó bevételt működési költségek finanszírozására nem használhatja fel.”

61. § A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény 2. alcíme a következő 4/C. §-sal egészül ki:

„4/C. § Az 1/D. melléklet szerinti ingatlanok tekintetében a tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló miniszter készíti el és köti meg.”

62. § (1) A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény 1. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

(2) A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény a 6. melléklet szerinti 1/A. melléklettel egészül ki.

(3) A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény a 7. melléklet szerinti 1/B. melléklettel egészül ki.

(4) A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény a 8. melléklet szerinti 1/C. melléklettel egészül ki.

(5) A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény a 9. melléklet szerinti 1/D. melléklettel egészül ki.

63. § A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény 4. §-ában az „Egyetem” szövegrész helyébe az „Alapítvány” szöveg lép.

64. § A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény 8. §-ában az „a 4. §, az” szövegrész helyébe az „a 3/A. §, a 4. §, a 4/A. §, a 4/B. §, az” szöveg lép.

23. A Szegedi Tudományegyetemért Alapítványról, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXIII. törvény módosítása

65. § A Szegedi Tudományegyetemért Alapítványról, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXIII. törvény 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ingatlan tulajdonjogát az Alapítvány a terhekkel együtt szerzi meg, azzal a kivétellel, hogy az 1. melléklet 6. pontja szerinti ingatlan szovjet katonai bázisként történt használata időszakában bekövetkezett környezeti károk mentesítése, valamint az ennek kapcsán keletkezett környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése a magyar állam kötelezettsége.”

66. § A Szegedi Tudományegyetemért Alapítványról, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXIII. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján – az Egyetem közérdekű céljainak megvalósítása, valamint a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladata ellátása érdekében – a KAÁLI REK Reprodukciós Központ Korlátolt Felelősségű Társaság állami tulajdonban álló üzletrészét ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Egyetem tulajdonába kell adni annak kötelezettségével, hogy a tulajdonba adást követő hat hónapon belül az Egyetem a KAÁLI REK Reprodukciós Központ Korlátolt Felelősségű Társaságot megszünteti azzal, hogy a feladatait az Egyetem látja el. Az Egyetem első alkalommal a 2021. üzleti év után járó osztalékra jogosult.”

67. § A Szegedi Tudományegyetemért Alapítványról, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXIII. törvény

a) 1. mellékletében foglalt táblázat D:7 mezőjében a „körforgalom” szövegrész helyébe a „közforgalom” szöveg,

b) 1. mellékletében foglalt táblázat D:8 mezőjében a „körforgalom” szövegrész helyébe a „közforgalom” szöveg

lép.

24. A Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványról, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány és a Tokaj- Hegyalja Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXV. törvény módosítása

68. § A Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványról, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány és a Tokaj-Hegyalja Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXV. törvény 2. alcíme a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján az Nftv.-ben meghatározott oktatási, tudományos kutatási feladatok ellátását szolgáló, állami tulajdonban lévő, 3. melléklet szerinti ingatlanokat (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ingatlanok) alapítói vagyoni juttatásként az indulótőke növelése érdekében, ingyenesen az Alapítvány tulajdonába kell adni.

(2) Az Alapítvány az ingatlanokat – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Alapítvány az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket a 2/B. § (1) bekezdése szerinti szerződésben teljeskörűen átvállalja.

(3) Az ingatlanokon fennálló vagyonkezelői jog az Alapítvány tulajdonszerzésével egyidejűleg megszűnik külön elszámolás, a beruházások vagyonnyilvántartási átvezetése, rendezése nélkül, azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő a tulajdonba adással érintett ingatlanok tekintetében egymással szemben követelést semmilyen jogcímen nem támaszthatnak.

(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az ingatlanokhoz funkcionálisan kapcsolódó, a közfeladat-ellátáshoz szükséges ingóságok – a fennálló vagyonkezelői jog egyidejű megszűnésével – az Alapítvány tulajdonába kerülnek. Az átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 50. § (4) bekezdése szerinti értékkel.”

69. § A Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványról, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány és a Tokaj-Hegyalja Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXV. törvény 2. alcíme a következő 2/B. §-sal egészül ki:

„2/B. § (1) A 2/A. § (1) bekezdése szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlanok forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.

(2) Az ingatlanok tekintetében a 2/A. § hatálybalépésének napjától a miniszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket. A miniszter tulajdonosi joggyakorlói minőségét – kérelmére – az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.”

70. § A Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványról, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány és a Tokaj-Hegyalja Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXV. törvény 2. alcíme a következő 2/C. §-sal egészül ki:

„2/C. § A Tiszavasvári belterület 6556 és a Tokaj belterület 594/35 és 594/37 helyrajzi számú ingatlanokhoz funkcionálisan kapcsolódó, közfeladat-ellátáshoz szükséges ingóságok a fennálló vagyonkezelői jog egyidejű megszűnésével az Alapítvány tulajdonába kerülnek. Az átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.”

71. § A Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványról, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány és a Tokaj-Hegyalja Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXV. törvény 2. alcíme a következő 2/D. §-sal egészül ki:

„2/D. § (1) A KEKVA tv. 13. § (1) és (8) bekezdése alapján az Alapítvány KEKVA tv. 1. melléklete szerinti közfeladata ellátását és közérdekű céljainak megvalósítását szolgáló, a Bodrogkeresztúr 2717/29 helyrajzi számú, állami tulajdonban álló ingatlanon az Alapítvány javára ingyenes, határozatlan időre szóló, közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jogot kell alapítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelői jog megalapításával egyidejűleg az (1) bekezdés szerinti ingatlanban a közfeladat ellátására rendelkezésre álló állami tulajdonú ingó vagyontárgyak (e § alkalmazásában a továbbiakban: ingóságok) ingyenesen az Alapítvány tulajdonába kerülnek. Az átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.”

72. § A Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványról, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány és a Tokaj-Hegyalja Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXV. törvény a 10. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.

73. § A Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványról, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány és a Tokaj-Hegyalja Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXV. törvény 6. §-ában az „a 3. § (1), (5) és (7) bekezdése, a 4. §, a 7. §, valamint az 1. és a 2. melléklet” szövegrész helyébe az „a 2/A. §, a 2/C. §, a 2/D. §, a 3. § (1), (5) és (7) bekezdése, a 4. §, valamint az 1–3. melléklet” szöveg lép.

25. Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIII. törvény módosítása

74. § Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIII. törvény 2. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatásra nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) és (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat.”

75. § Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIII. törvény 5. § (2) bekezdésében a „(4)” szövegrész helyébe az „(1a) és (4)” szöveg lép.

26. Záró rendelkezések

76. § (1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 66. § 2021. december 28-án lép hatályba.

(3) A 2. alcím, a 6. alcím, a 11. § (2) és (3) bekezdése, a 12. §, a 17. §, a 18. § b) pontja, a 19. § a) pontja, a 20. §, a 22–24. §, a 10. alcím, a 32. § (2) bekezdése, a 33–36. §, a 37. § b)–d), f)–i) és k) pontja, a 38. §, a 16. alcím, a 22. alcím, az 1. melléklet, a 3. melléklet és az 5–9. melléklet 2022. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 21. § az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

(5) A 37. § a) és j) pontja 2022. február 1-jén lép hatályba.

(6) A 25. § és a 26. § 2022. szeptember 1-jén lép hatályba.

77. § (1) A 6. alcím, a 47. §, az 53. § b) pontja és a 74. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 39. §, a 14. alcím, a 43. § a) pontja, a 48. §, a 49. § a) és b) pontja, a 18. alcím, a 19. alcím, az 54. §, az 56. § (1) és (2) bekezdése, az 57. § b) pontja, az 58. §, a 60. §, a 62. §, a 63. §, a 23. alcím, a 68. §, a 70–72. §, a 74. § és a 4–10. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

78. § (1) A 2. alcím

a) az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA) és az 1309/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/691 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) A 4. alcím a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36 EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) A 16. alcím az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA) és az 1309/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/691 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 2021. évi CXLVII. törvényhez

„1. melléklet a 2011. évi CCIV. törvényhez

Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményei

A B C
1 I. Egyetemek
2 I/A. Állami egyetemek
3 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest
4 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
5 Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest
6 Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest
7 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest
8 I/B. Nem állami egyetemek
9 Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, Budapest
10 Állatorvostudományi Egyetem, Budapest
11 Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest
12 Debreceni Egyetem, Debrecen
13 Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen
14 Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger
15 Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest
16 Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest
17 Közép-európai Egyetem, Budapest
18 Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Gödöllő
19 Magyar Táncművészeti Egyetem, Budapest
20 Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, Budapest
21 Miskolci Egyetem, Miskolc
22 Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Budapest
23 Óbudai Egyetem, Budapest
24 Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, Budapest
25 Pannon Egyetem, Veszprém
26 Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest
27 Pécsi Tudományegyetem, Pécs
28 Semmelweis Egyetem, Budapest
29 Soproni Egyetem, Sopron
30 Széchenyi István Egyetem, Győr
31 Szegedi Tudományegyetem, Szeged
32 Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest
33 II. NEM ÁLLAMI ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK EGYETEMEI
34 Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest
35 Budapesti Metropolitan Egyetem, Budapest
36 Dunaújvárosi Egyetem, Dunaújváros
37 Edutus Egyetem, Tatabánya
38 Gál Ferenc Egyetem, Szeged
39 Kodolányi János Egyetem, Székesfehérvár
40 Milton Friedman Egyetem, Budapest
41 Neumann János Egyetem, Kecskemét
42 Nyíregyházi Egyetem, Nyíregyháza
43 Tokaj-Hegyalja Egyetem, Sárospatak
44 III. FŐISKOLÁK
45 III/A. Állami főiskolák
46 Eötvös József Főiskola, Baja
47 III/B. Nem állami főiskolák
48 A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest
49 Adventista Teológiai Főiskola, Pécel
50 Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác
51 Baptista Teológiai Akadémia, Budapest
52 Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest
53 Brenner János Hittudományi Főiskola, Győr
54 Budapest Kortárstánc Főiskola, Budapest
55 Egri Hittudományi Főiskola, Eger
56 Esztergomi Hittudományi Főiskola, Esztergom
57 Gábor Dénes Főiskola, Budapest
58 IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola, Budapest
59 Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa
60 Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécs
61 Pünkösdi Teológiai Főiskola, Budapest
62 Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest
63 Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Sárospatak
64 Sola Scriptura Teológiai Főiskola, Biatorbágy
65 Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza
66 Szent Bernát Hittudományi Főiskola, Zirc
67 Szent Pál Akadémia, Budapest
68 Tomori Pál Főiskola, Budapest
69 Veszprémi Érseki Főiskola, Veszprém
70 Wekerle Sándor Üzleti Főiskola, Budapest
71 Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest

2. melléklet a 2021. évi CXLVII. törvényhez

1. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 1. melléklete a következő XVI. résszel egészül ki:

„XVI. A hit- és erkölcstanoktatásban, a fakultatív hitoktatásban közreműködő, továbbá az egyházi jogi személy vagy annak belső egyházi jogi személye által fenntartott iskolában nem a saját felekezetnek megfelelő hittant oktató nyilvántartása

A nyilvántartás a tevékenység ellenőrzése finanszírozásának ellenőrzése céljából tartalmazza a személy:

a) oktatási azonosító számát,

b) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat,

c) munkavégzésének helyét,

d) munkaidejének mértéket,

e) foglalkoztatójának megnevezését,

f) elektronikus levelezési címét.

A nyilvántartásból a munkajogi jogviszony megszűnését követő 30 napon belül az adatokat törölni kell.”

3. melléklet a 2021. évi CXLVII. törvényhez

1. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 1/A. melléklet II. rész 1. pontja a következő u) alponttal egészül ki:

(A tanulók és a képzésben részt vevő személyek nyilvántartása a tanulók és a képzésben részt vevő személyek alábbi személyes adatait tartalmazza:)

„u) legmagasabb iskolai végzettségével és szakképesítésével, illetve szakképzettségével kapcsolatos adatokat.”

4. melléklet a 2021. évi CXLVII. törvényhez

1. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat B:4 mezője helyébe a következő mező lép:

(B)
(4) 1. a Debreceni Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása,
2. a Debreceni Egyetem útján
a) felsőoktatási tevékenység folytatása,
b) egészségügyi tevékenység folytatása,
c) agrár- és élelmiszertudományi kutatás-fejlesztés folytatása,
d) további, az a) alpontba nem sorolt, a felsőoktatási intézmény képzési tevékenységéhez kapcsolódó oktatás,
e) a felsőoktatási intézmény alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú megismertetésével és gazdasági hasznosításával hozzájárulás a térsége társadalmi és gazdasági fejlődéséhez,
3. a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében
a) oktatási, tudományos kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program működtetése,
b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása,
c) tehetséggondozó programok működésének támogatása,
d) a hazai oltóanyag-előállítás kutatás-fejlesztési és gyártástechnológiai tudásának megalapozása, fejlesztése, működtetése.

2. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat B:10 mezője helyébe a következő mező lép:

(B)
(10) 1. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása,
2. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem útján
a) felsőoktatási tevékenység folytatása,
b) további, az a) alpontba nem sorolt, a felsőoktatási intézmény képzési tevékenységéhez kapcsolódó oktatás,
c) a genetikai változatosság és a hazai mezőgazdaság genetikai anyagainak védelme, jogszabályban meghatározott jelentős növényfajok, változatok, fajták és vad rokonfajok mint génforrások megőrzésében és fenntartásában való közreműködés,
d) a felsőoktatási intézmény alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú megismertetésével és gazdasági hasznosításával hozzájárulás a térsége társadalmi és gazdasági fejlődéséhez,
3. a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében
a) oktatási, tudományos kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program működtetése,
b) rászorultsági alapú támogatás biztosítása,
c) tehetséggondozó programok működésének támogatása,
4. a Gödöllői Királyi Kastély, Park és Kápolna üzemeltetését, hasznosítását végző jogi személy útján
a) a Gödöllői Királyi Kastély, Park és Kápolna működtetése és fejlesztése,
b) múzeumi, kulturális és turisztikai nevelési-oktatási tevékenységek folytatása,
c) kulturális célú és közcélú ingatlanhasznosítás.

5. melléklet a 2021. évi CXLVII. törvényhez

1. A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 18. sorral egészül ki:

(A B C D)
18 BUDAPEST 36559/4 1/1 kivett lakóház, udvar

6. melléklet a 2021. évi CXLVII. törvényhez

„1/A. melléklet a 2021. évi XXII. törvényhez

Az Alapítvány részére átadásra kerülő állami tulajdonú társasági részesedés

A B
1 Gazdasági társaság megnevezése Részesedés megjelölése
2 Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság 3000 db „A” sorozatú törzsrészvény

7. melléklet a 2021. évi CXLVII. törvényhez

„1/B. melléklet a 2021. évi XXII. törvényhez

Az Alapítvány részére átadásra kerülő állami tulajdonú befektetési jegyek

A B C
1 TŐKEALAP MEGNEVEZÉSE ÉRTÉKPAPÍROK MEGJELÖLÉSE ISIN KÓD
2 Gazdaságfejlesztési Magántőkealap
Beruházásfejlesztési Részalap
1 db „A” sorozatú befektetési jegy HU0000728951
3 Gazdaságfejlesztési Magántőkealap
Gazdaságújraindítási Részalap
1 db „B” sorozatú befektetési jegy HU0000728969
4 Gazdaságfejlesztési Magántőkealap
Telekommunikációs Részalap
1 db „C” sorozatú befektetési jegy HU0000728977

8. melléklet a 2021. évi CXLVII. törvényhez

„1/C. melléklet a 2021. évi XXII. törvényhez

Az Alapítvány részére átszálló jogok és kötelezettségek

A B
1 KÖTELEZETT NEVE A JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ SZERZŐDÉS
2 Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-kezelő
Zártkörűen Működő Részvénytársaság
2010. szeptember 30. napján létrejött K/SZ/45/2011. számú Regionális Tőkebefektetési Alap Programvégrehajtási- és finanszírozási Szerződés
3 Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-kezelő
Zártkörűen Működő Részvénytársaság
2017. június 21. napján létrejött NGM/18766/2017. számú Támogatási Szerződés
4 Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-kezelő
Zártkörűen Működő Részvénytársaság
2017. június 21. napján létrejött NGM/18768/2017. számú Támogatási Szerződés
5 Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-kezelő
Zártkörűen Működő Részvénytársaság
2017. június 21. napján létrejött NGM/18771/2017. számú Támogatási Szerződés
6 Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-kezelő
Zártkörűen Működő Részvénytársaság
2018. február 26. napján létrejött NGM_SZERZ/95/2018. számú Támogatási Szerződés
7 Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-kezelő
Zártkörűen Működő Részvénytársaság
2019. november 18. napján létrejött PM_SZERZ/415/2019. számú Támogatási Szerződés

9. melléklet a 2021. évi CXLVII. törvényhez

„1/D. melléklet a 2021. évi XXII. törvényhez

A magyar állam tulajdonszerzését követően az Alapítvány részére átadásra kerülő állami tulajdonú ingatlanok

A B C D
1 TELEPÜLÉS HELYRAJZI SZÁM BMSK BERUHÁZÁSI, MŰSZAKI FEJLESZTÉSI, SPORTÜZEMELTETÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TULAJDONI HÁNYADA MEGNEVEZÉS
2 BUDAPEST 23757 1/1 kivett épület, udvar
3 BUDAPEST 23752/5 1/1 kivett üdülő
4 BUDAPEST 23752/4 1/1 kivett üdülő, csónaktároló, udvar