1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 49/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Ha a mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói jogállását megszüntetve tevékenységét mezőgazdasági őstermelőként (a továbbiakban: őstermelő) folytatja tovább, e továbbfolytatással összefüggésben az alábbiak szerint jár el:
a) a 49/B. § (5), (11), (14) és (16) bekezdését, vagy a 13. számú melléklet 14. pontját – az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésére előírt rendelkezések kivételével – alkalmazza, ha az őstermelői jogállás keletkezésének évében vagy azt megelőzően a 49/B. § (6) bekezdés g) pontja szerinti kedvezményt, kisvállalkozói kedvezményt, illetve a kisvállalkozások adókedvezményét vette igénybe, vagy fejlesztési tartalékot képzett;
b) a 49/C. § (2) bekezdés a), c) és d) pontját alkalmazza, ha az őstermelői jogállás keletkezésének évében vagy azt megelőzően a 49/C. § (6) bekezdés szerinti vállalkozói jövedelem csökkentéssel élt, a 49/C. § (2) bekezdés a) pontja esetében akkor is, ha őstermelői jogállását az ott említett határidőn belül megszünteti;
c) a 10. számú melléklet II. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefüggő bevételek fejezet 1. pontját nem alkalmazza, azonban az őstermelői tevékenység megszüntetésének adóévében a 2. számú melléklet II. A mezőgazdasági őstermelő tevékenységének megszüntetése fejezet 1. pontja alkalmazásában az egyéni vállalkozói időszakból maradt készletet is figyelembe kell venni;
d) az egyéni vállalkozói időszakból fennmaradt elhatárolt veszteséget a tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelő a 22. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint elhatárolt veszteségként veheti figyelembe;
e) a tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelő az egyéni vállalkozói időszakban a 11. számú melléklet szerint megkezdett értékcsökkenési leírást folytathatja, arra őstermelői jogállásának keletkezése után is jogosult.”
2. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény „Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 103. §-sal egészül ki:
„103. § Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvénnyel megállapított 39. § (1) bekezdése és a 49/A. § (10) bekezdése a 2021. évi személyi jövedelemadó kötelezettség megállapítása során is alkalmazandó.”
3. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 85. pontjában a „kiegészítő tevékenység” szövegrész helyébe a „kiegészítő őstermelői tevékenység (a továbbiakban: kiegészítő tevékenység)” szöveg lép.
4. § Hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 39. § (1) bekezdésében a „kérelemre” szövegrész.
5. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Társult vadászati jog esetén a tulajdonosi közösség gyűlésén a megjelent földtulajdonosok
a) a képviselet formájáról, a képviselő személyéről,
b) a vadászterület határának 20. § (1) bekezdése szerinti megváltoztatására irányuló, e törvényben foglaltaknak megfelelő tartalmú kérelem előterjesztéséről, illetve
c) a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról, feltételeiről a tulajdonukban álló földterület – ideértve a medret is – aránya szerint számított szavazattöbbséggel és kizárólagos jogkörben eljárva határoznak.”
(2) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 12. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A tulajdonosi közösség vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett képviselője is összehívhatja a tulajdonosi közösség gyűlését, a 14. § (1), (2) és (2a) bekezdésében meghatározottak szerint, kivéve az (1) bekezdés szerinti napirendi pontokról döntő gyűlést.”
(3) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 12. §-a a következő (15)–(17) bekezdéssel egészül ki:
„(15) A vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejárta napját megelőző kilencvenedik és hatvanadik nap közötti időpontban a tulajdonosi közösség képviselője a tulajdonosi gyűlésen írásbeli pénzügyi beszámolót nyújt be a tulajdonosi közösség esetleges tartozásairól és követeléseiről, az esetleges hitelezők, pénzügyi kötelezettségek kielégítésének, a kintlévőségek beszedésének módjáról, a tulajdonosi közösség aktuális pénzügyi helyzetéről. A tulajdonosi közösség gyűlése dönt a hitelezők kielégítése után fennmaradó, valamint az elévülési időn túl fel nem vett haszonbérleti díj felhasználásáról.
(16) A tulajdonosi közösség megszűnése esetén a tulajdonosi közösség képviselője intézkedik a tulajdonosi közösség bankszámlájának és adószámának megszüntetéséről, az ezt igazoló iratokat, valamint a megszűnő tulajdonosi közösség vagyonáról rendelkező tulajdonosi közösségi gyűlési határozatot tartalmazó jegyzőkönyvet a megszűnést követő hatvan napon belül benyújtja a vadászati hatóságnak.
(17) A tulajdonosi közösség utolsó képviselője gondoskodik a még ki nem fizetett haszonbérleti díjnak a tulajdonosi közösség megszűnését követően az elévülési idő lejártáig történő megőrzéséről.”
6. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A határozathozatalban önhibáján kívül részt nem vett vagy a meghozott határozattal egyet nem értő, kisebbségben maradt földtulajdonos, ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a meghozott határozattal egyet nem értő, kisebbségben maradt vagy a határozathozatalban részt nem vett földtulajdonos jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a határozatot az arról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a határozat meghozatalától számított három hónapon belül a bíróságnál megtámadhatja. A határidő elmulasztása jogvesztő.”
7. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vadászati jog haszonbérletére a mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó szabályokat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
8. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A haszonbérleti díj mértékét különösen az adott vadászterület vadállományának összetételére, a terület hasznosítási módjára tekintettel kell megállapítani. A vad elől jogszerűen, tartós telepítésű kerítéssel elzárt vadászterület vonatkozásában haszonbérleti díj nem jár.”
(2) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 17. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a haszonbérleti szerződés a (6) bekezdésben foglaltak miatt szűnik meg, vagy ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő jogutód nélkül megszűnik, továbbá, ha a haszonbérleti szerződés a felek közös megegyezésével, a felek valamelyikének felmondásával vagy a haszonbérlő vadászatra jogosultnak a nyilvántartásból való törlése miatt megszűnik, a tulajdonosi közösség képviselője a megszűnés időpontját követő hatvan napon belüli időpontra összehívja a tulajdonosi közösség gyűlését, amely dönt a vadászati jog hasznosításának módjáról, feltételeiről és a haszonbérlő személyéről.”
9. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vadászati hatóság nem hagyja jóvá a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést, ha nem biztosított a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltak – ideértve annak természetvédelmi előírásait is – végrehajtása.”
10. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 20. §-a a következő (1a)–(1d) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A tulajdonosi közösség döntésétől függően a vadászterület szétválasztása megvalósulhat azáltal, hogy a meglevő vadászterület kiterjedése csökken az újonnan kialakítandó vadászterület területével és a lecsökkent területű vadászterület vonatkozásában a haszonbérleti szerződés, valamint a működési szabályzat – a terület csökkenésének és a határvonal változásának megfelelő – módosításán túl más változás, különösen a vadászatra jogosult és a tulajdonosi képviselő személyében nem történik (kiválás). A vadgazdálkodási üzemterv módosítását a vadászati hatóság határidő tűzésével a felek kérelmére meghozott döntésében érvényességi feltételként írja elő.
(1b) A vadászatra jogosulttal fennálló haszonbérleti szerződés megszűnését vagy megszüntetését követően a tulajdonosi közösség a szétválasztásról dönthet úgy, hogy a korábbi vadászterület megszűnik és több új vadászterület jön létre azzal, hogy az új vadászterület vonatkozásában új tulajdonosi közösség jön létre (különválás).
(1c) A tulajdonosi közösség döntésétől függően a vadászterületek egyesítése megvalósulhat azáltal, hogy az egyik vadászterület mint beolvadó a haszonbérleti szerződés megszűnését vagy megszüntetését követően a másik vadászterület mint befogadó részévé válik, és az egyesített vadászterület vadászatra jogosultja – a haszonbérleti szerződés, valamint a működési szabályzat – a terület növekedésének és a határvonal változásának megfelelő módosításával – a befogadó vadászterület vadászatra jogosultja lesz (beolvadás). A vadgazdálkodási üzemterv módosítását a vadászati hatóság határidő tűzésével a felek kérelmére meghozott döntésében érvényességi feltételként írja elő.
(1d) A vadászatra jogosulttal fennálló haszonbérleti szerződés megszűnését vagy megszüntetését követően a tulajdonosi közösségek az egyesítésről dönthetnek úgy, hogy a korábbi vadászterületek megszűnnek és új vadászterület jön létre azzal, hogy az új vadászterület vonatkozásában új tulajdonosi közösség jön létre (összeolvadás).”
11. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vadász köteles az általa megsebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vadat annak elejtése céljából felkutatni. Az ilyen vadat – annak kímélete érdekében – gyors és azonnali halált okozó módon kell elejteni.”
12. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 38. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vadászati hatóság – közösségi jelentőségű vadászható vadfaj vonatkozásában a 38/A. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint –]
„a) a vadállomány védelme érdekében a vadászterületen vagy a vadászterület meghatározott részén korlátozhatja vagy megtilthatja egy vagy több vadfaj egyedeinek vadászatát;”
13. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásáról az érintett tájegységi fővadász véleményét kikérve, a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltakra is figyelemmel dönt.”
(2) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 47. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A vadászatra jogosult az éves vadgazdálkodási tervben előírtak teljesüléséről vadgazdálkodási jelentést készít és azt a tárgyévet követő év március hónap huszadik napjáig a vadászati hatósághoz benyújtja.
(6) A vadászati hatóság a jóváhagyott éves vadgazdálkodási terveket és a beérkezett vadgazdálkodási jelentéseket a tárgyévet követő év április hónap tizenötödik napjáig az Országos Vadgazdálkodási Adattár részére elektronikusan megküldi.”
14. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 48. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Az Adattár tartalmazza:)
„h) a vadgazdálkodási jelentések adatait.”
15. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos vadász – mint rendészeti feladatokat ellátó személy – az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározottak szerint átvett szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény birtokában a vadászati hatóság előtt a miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szövegű esküt tesz. Az eskütételt követően a vadászati hatóság a hivatásos vadászt nyilvántartásba veszi, az erről szóló döntést a Vadászkamara illetékes szervezetének is megküldi.”
(2) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 51. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a hivatásos vadász a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a vadászati hatóság a hivatásos vadász nyilvántartásba vételét megtagadja, illetve a hivatásos vadászt a nyilvántartásából törli. A törlésről szóló döntést a vadászati hatóság a Vadászkamara területileg illetékes szervezetének megküldi.”
16. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hivatásos vadász egyenruha viselésére, valamint – a jogszabályban meghatározott feltételekkel – szolgálati vadász- és maroklőfegyver használatára jogosult. A hivatásos vadász a szolgálati maroklőfegyverét csak a sebzett nagyvad elejtésére használhatja. A hivatásos vadász a nagyvad utánkeresése során a kegyelemlövéshez legalább 5 milliméter átmérőjű sörétet tartalmazó lőszert is használhat.”
(2) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 54. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hivatásos vadász részére a szolgálati feladata teljesítése során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok egyedeinek elejtése, elfogása után az abban meghatározott mértékű lődíj jár. A lődíj teljesítésével kapcsolatos részletes szabályokat a hivatásos vadász munkaszerződésében kell meghatározni.”
17. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 57. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Aki a vadásztársaságnál az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint felelős személynek minősül (a továbbiakban: felelős személy), e vadásztársaságnál nem lehet hivatásos vadász.”
18. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„59. § Vadászati tevékenységet érvényes vadászjegy vagy vadászati engedély birtokában az a természetes személy folytathat, aki
a) vadászlőfegyverrel folytatott vadászat esetén a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel,
b) a ragadozó madárral folytatott vadászat esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel és ragadozó madárral történő vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgával,
c) elöltöltő fegyverrel folytatott vadászat esetén az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedéllyel,
d) vadászíjjal folytatott vadászat esetén vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, vagy
e) magyar agárral folytatott vadászat esetén agarászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, és vadászatra alkalmas magyar agárral
rendelkezik.”
19. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § Vadászjegyet kérelemre az a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező tizennyolcadik életévét betöltött személy kaphat, aki
a) eredményes vadászvizsgát tett;
b) nem áll vadászjegyet visszavonó határozat hatálya alatt; továbbá
c) a vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes vadászati felelősségbiztosítással rendelkezik.”
20. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vadászjegyet a Vadászkamara állítja ki azzal, hogy azt vadászati évenként érvényesíteni kell.”
21. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 62. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A magyarországi állandó lakóhellyel nem rendelkező tizennyolcadik életévét betöltött személy kérelemre akkor kaphat vadászati engedélyt, ha nem áll vadászati engedélyt visszavonó határozat hatálya alatt, továbbá rendelkezik:)
„d) a vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes, az Európai Gazdasági Térségben letelepedett biztosító által kiállított biztosítási kötvénnyel, valamint külföldön kiállított kötvény esetében annak hiteles fordításával igazolt vadászati felelősségbiztosítással.”
22. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vadász a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt és az e törvényben meghatározott vadfaj vadászata esetén az azonosító jelet, továbbá
a) vadászlőfegyverrel történő vadászat esetén a vadászlőfegyver-tartási engedélyt,
b) ragadozó madárral történő vadászat esetén a ragadozó madárral való vadászatra jogosító engedélyt, vagy
c) elöltöltő fegyverrel történő vadászat esetén az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedélyt
a vadászat alkalmával köteles magánál tartani, és azt a vadászatra jogosult képviselője, a hivatásos vadász, a tájegységi fővadász, a vadászati, természetvédelmi hatóság vagy a rendőrség felhívására bemutatni.”
23. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„65. § (1) A vadászati hatóság – a vadászlőfegyver tartását engedélyező hatóság egyidejű tájékoztatása mellett – a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt az elkövetett cselekmény súlyától függően három hónaptól öt évig terjedő időtartamra visszavonhatja attól a vadásztól, akivel szemben vadvédelmi bírságot szabtak ki.
(2) A vadászati hatóság – a vadászlőfegyver tartását engedélyező hatóság egyidejű tájékoztatása mellett – a vadászjegyet vagy vadászati engedélyt visszavonja attól a vadásztól, aki a vadászjegy vagy a vadászati engedély kiállításához szükséges feltételeknek az időközben bekövetkezett változás miatt nem felel meg.
(3) A vadászati hatóság a vadászjegy vagy a vadászati engedély visszavonásáról szóló döntésről, annak véglegessé válásától számított nyolc napon belül értesíti a Vadászkamarát, amely az értesítés kézhezvételét követő nyolc napon belül intézkedik a vadászjegy érvénytelenítéséről vagy a vadászati engedély visszavételéről.
(4) A Vadászkamara az engedély visszavonásáról a nem kamarai tag esetén is gondoskodik.
(5) Akitől a vadászjegy egy évnél hosszabb időtartamra került visszavonásra, a vadászvizsga újbóli letétele után kaphat ismételten vadászjegyet.”
24. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 66. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Elméleti és gyakorlati kiegészítő vizsgát tesz
a) az íjjal vadászó vadászíjász,
b) a ragadozó madárral vadászó solymász,
c) a magyar agárral vadászó agarász.
d) az elöltöltő fegyverrel vadászó elöltöltő-fegyveres.”
(2) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vizsga, valamint a (2a) bekezdés a)–c) pontja szerinti kiegészítő vizsga részletes tartalmi feltételeit, valamint a vizsgaszabályzatot a kamarával egyeztetve a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.”
(3) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 66. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A vizsga, valamint a (2a) bekezdés a)–c) pontja szerinti kiegészítő vizsga letételekor a miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben megállapított összegű díjat kell fizetni.”
(4) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 66. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Mentesül a vizsgára felkészítő és azt megelőző tanfolyam elvégzésének kötelezettsége alól, aki az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott középfokú vagy felsőfokú vadgazdálkodási-vadászati képzettséggel vagy képesítéssel rendelkezik.”
25. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény „Vadászvizsga” alcíme a következő 66/A. és 66/B. §-sal egészül ki:
„66/A. § (1) A vadászvizsgára felkészítő és azt megelőző tanfolyam szervezésére kiadott engedély visszavonása esetén a tanfolyamszervező a visszavonó határozat véglegessé válását követően 2 évig nem kaphat engedélyt tanfolyam szervezésére.
(2) A tanfolyam oktatója végzettségének és szakmai gyakorlatának meglétét a vadászati hatóság felé a tanfolyamszervező – az ezt alátámasztó dokumentumok másolatának benyújtásával – igazolja.
(3) A vizsga, valamint a 66. § (2a) bekezdés a)–c) pontja szerinti kiegészítő vizsga jogszabályban foglalt menetének és szakszerű lefolyásának biztosítása érdekében a vadászati hatósága vizsga lebonyolításának szabályszerűségét és szakmaiságát előzetes bejelentés nélkül a vizsga alkalmával, vagy az arról készített dokumentumok utólagos vizsgálatával ellenőrzi.
(4) A vadászati hatóság a vizsga, valamint a 66. § (2a) bekezdés a)–c) pontja szerinti kiegészítő vizsga eredményét megsemmisíti és a kiállított bizonyítványt érvényteleníti, ha a vizsgát jogellenesen szervezték meg, vagy a bizonyítványt jogellenesen állították ki. A vadászati hatóság az érvénytelenített bizonyítványt bevonja és megsemmisíti. A vadászati hatóság az e bekezdés szerint meghozott határozatáról a határozat számának és az érvénytelenített bizonyítvány sorszámának feltüntetésével a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közleményt tesz közzé.
66/B. § A Vadászkamara a vadászvizsgán, valamint a 66. § (2a) bekezdés a)–c) pontja szerinti kiegészítő vizsgán résztvevőkről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a vizsgázó személy természetes személyazonosító adatait, személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványának számát, valamint lakóhelyét. A nyilvántartásból a vadászvizsga bizonyítványhoz való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”
26. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 67. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Vadászíjjal folytatott vadászat során a vadászható nagyvadfajokat 222,7 newton húzóerőt meghaladó vadászíjjal, és arra alkalmas vadászvesszővel lehet elejteni.”
27. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 71. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vadászat rendje megsértésének minősül)
„3. a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vadászként való részvétele vadászaton;”
(2) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 71. § (1) bekezdés 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vadászat rendje megsértésének minősül)
„23. a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz jogellenes használata;”
(3) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 71. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok állományának hatékony szabályozása céljából folytatott vadászathoz mesterséges fényforrás, valamint elektronikus akusztikai eszköz is használható.”
(4) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 71. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A vadászati hatóság a mesterséges fényforrás, valamint az elektronikus akusztikai eszköz használatát kizárólag
a) a vadon élő állatok és növények, valamint a természetes élőhelyek védelme érdekében,
b) a növényi kultúrák, a termés, az állatállomány, az erdők, a halállományok védelme, a vizek súlyos károsodásának megelőzése érdekében, vagy
c) a közegészség vagy közbiztonság védelmében
az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok állományának hatékony szabályozása céljából engedélyezi.”
28. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § (1) A vadászatra jogosult az elejtett gímszarvas, dámszarvas, szikaszarvas és az őz agancsát, a muflon csigáját, valamint a vaddisznó tizenhat centiméternél hosszabb agyarát az elejtéstől – elhullott trófeás vad esetén a birtokbavételtől – számított harminc napon belül köteles trófeabírálat céljából a vadászati hatóságnál bemutatni.
(2) A vadászatra jogosult a róka, az aranysakál és a borz koponyáját az elejtéstől számított harminc napon belül trófeabírálat céljából a vadászati hatóságnál bemutathatja.
(3) A vadászati hatóság csak a bírálatra alkalmas állapotban levő trófea bírálatát végzi el.”
29. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 74/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„74/B. § (1) Az Országos Trófeabíráló Testület olyan, legalább 5 főből álló testület, amely a trófeabírálat terén kiemelkedő elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező személyekből áll. Elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki és hívja vissza. Az Országos Trófeabíráló Testület egy tagjának személyére a Vadászkamara tesz javaslatot.
(2) Az Országos Trófeabíráló Testület
a) elvégzi az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nemzetközi ponthatárt elérő trófeák felülbírálatát,
b) gondoskodik a hazai szabadterületi és zárttéri trófearanglista elkülönített vezetéséről,
c) ellátja a trófeabírálat rendjének és sajátos szabályainak egységesítését.
(3) Az Országos Trófeabíráló Testület működési feltételeit a miniszter biztosítja.
(4) A miniszter az Országos Trófeabíráló Testület szakmai javaslata alapján
a) hatósági bizonyítványt állít ki az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nemzetközi ponthatárt elérő trófeák felülbírálati eredményéről,
b) a vadászati hatóság trófeabírálati döntése tekintetében másodfokon eljár,
c) dönt az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti rendkívüli értékű trófea nemzeti értékké nyilvánításáról, valamint
d) engedélyezheti a nemzeti értékké nyilvánított trófea Magyarország területéről való kivitelét.
(5) A vadászati hatóság a trófeabírálat során a rendkívüli értékű trófea nemzeti értékké nyilvánítását kezdeményezheti a miniszternél. A nemzeti értékké nyilvánított trófeát megsemmisíteni, feldolgozni, átalakítani tilos.
(6) A trófeabírálati eljárásban hozott döntés ellen a vadászati hatóság útján a miniszterhez benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés benyújtásakor az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben megállapított összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
30. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 84. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni:)
„g) aki jogosulatlanul vadászik, vagy aki a vadászjegy vagy a vadászati engedély visszavonásáról szóló döntésben foglaltaknak nem tesz eleget;”
(2) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 84. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni:)
„k) aki vadtenyésztési tevékenységet engedély nélkül folytat, vadat engedély nélkül tart, vadat engedély nélkül szállít, vagy vadat vadászterületre engedély nélkül helyez ki.”
(3) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 84. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés g)–h) és k) pontja szerinti esetben a vadvédelmi bírság mértéke esetenként és a cselekmény súlyától függően legalább százezer és legfeljebb ötmillió forint.”
31. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vadászterület kijelölése, a tulajdonosi közösség képviselője, valamint a vadászatra jogosult nyilvántartásba vétele iránti hatósági eljárásban hozott döntés akkor is módosítható vagy visszavonható, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért.”
32. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 93. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A tájegységi fővadász szakirányítási feladatkörében eljárva)
„l) közreműködhet a trófeabírálati tevékenységben.”
33. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„c) rendeletben szabályozza
1. a vadászati és vadgazdálkodási rendeltetésű létesítményekre és berendezésekre vonatkozó szabályokat,
2. a vadgazdálkodási üzemtervre, illetve az éves vadgazdálkodási tervre vonatkozó szabályokat, továbbá a tájegységi vadgazdálkodási terv nem védett természeti területekre vonatkozó előírásait,
3. a hivatásos vadász esküjének szövegét, a szolgálati jelvényének mintáját,
4. a vadjelölési szabályokat,
5. a vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetésének szabályait,
6. a vadászjegy és a vadászati engedély kiállítására, érvényesítésére, visszavonására, érvénytelenítésére, valamint az értük fizetendő költségtérítés mértékére vonatkozó szabályokat,
7. a vadászkutya használatának, valamint vizsgáztatásának szabályait,
8. a vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megállapításának szabályait,
9. a vadászvizsgát megelőző tanfolyam szabályait, szervezésének feltételeit, a vadászvizsga, valamint a vadászíjjal, ragadozó madárral, illetve magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga tartalmát és szabályait, továbbá a vizsgaszabályzatot és a vadászvizsga főkönyv vezetésének szabályait,
10. az egyes vadfajok vadászatának formáját,
11. a vadászat rendjének általános szabályait, valamint a nem vízivad vadfajok vadászata rendjének szabályait,
12. a trófeabírálat szabályait,
13. az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésével kapcsolatos eljárási szabályokat, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak felhasználásának szabályait,
14. a vad elejtésével kapcsolatos szabályokat,
15. a vad, vadhús felvásárlása, feldolgozása, forgalomba hozatala során vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályokat,
16. a vadászterület kialakításának, valamint határa megállapításának részletes szabályait,
17. a vadászterületek nyilvántartásának szabályait,
18. az önálló és a társult vadászati jog gyakorlásának szabályait,
19. a bérvadászat szabályait,
20. a vadaskert, vadaspark és a vadfarm létesítésének szabályait,
21. a hatósági vadászat szabályait,
22. a vadvédelmi és vadászati célú kerítés létesítésének szabályait,
23. a mesterséges vadtenyésztés, továbbá a vad befogásának szabályait,
24. a hivatásos vadász alkalmazásának, tevékenységének, nyilvántartásának és kötelező felszerelésének szabályait,
25. a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról és feltételeiről szóló működési szabályzatra vonatkozó szabályokat,
26. a vadgazdálkodási-vadászati, valamint vadhúsvizsgálói képzettségekre, képesítésekre vonatkozó szabályokat,
27. az éjszakai vadászat rendjének különös szabályait,
28. a vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejártát követően az elévülési időn túl fel nem vett haszonbérleti díj összegének a vad élőhelyének fejlesztésére és a vadállomány védelmére történő fordításának szabályait,
29. az Országos Vadgazdálkodási Adattárból történő adatszolgáltatás módját,
30. a vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság befizetésének rendjét,
31. a hivatásos vadász szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére vonatkozó szabályokat,
32. a földhasználót érintő fokozott közreműködéssel járó eseteket, és az ilyenkor követendő eljárást,
33. az egyes növénykultúrákban keletkezett vadkárra vonatkozó bejelentési időszakokat és határidőket,
34. a tájegységi fővadász működésével és szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat,
35. a védett természeti területet, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területet, továbbá az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó területeket kivéve a vadászterületen a vad mozgását befolyásoló tartós telepítésű kerítés létesítésének feltételeit,
36. a vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek egyenruházatára, szolgálati felszerelésére, jelvényére és igazolványára vonatkozó részletes szabályokat.”
34. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 113. §-sal egészül ki:
„113. § A vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejártát követően az elévülési időn túl fel nem vett haszonbérleti díj összegét a vad élőhelyének fejlesztésére és a vadállomány védelmére kell fordítani e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint.”
35. § Hatályát veszti a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
a) 51. § (4) bekezdése,
b) 71. § (1) bekezdés 15. pontja,
c) 71. § (1) bekezdés 21. pontja,
d) 74. § (6) bekezdése.
36. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az országos szervezet székhelyét a kamara alapszabálya határozza meg.”
37. § (1) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 2/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A kamara az (1) bekezdés szerinti vadászjegy és vadászati engedély kiállítására, illetve érvényesítésére irányuló eljárása során a kérelem előterjesztését honlapján keresztül, elektronikus úton is biztosítja.”
(2) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 2/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kamara hivatásos vadászok tagsági viszonyának megszüntetésével és kamarai nyilvántartásból való törlésével kapcsolatos eljárásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
38. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 3. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kamara)
„g) tagjairól – területi szervezetei útján egységes elektronikus tagnyilvántartó rendszerben – elektronikus nyilvántartást (a továbbiakban: nyilvántartás) vezet és erről statisztikai adatokat szolgáltat;”
39. § (1) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 4. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A kamara tagjairól vezetett nyilvántartásban fel kell tüntetni a kamara tagjának következő adatait:
a) családi és utónevét, lakóhelyét,
b) állampolgárságát,
c) születési helyét és idejét,
d) anyja nevét,
e) vadászjegyének számát,
f) vadászlőfegyver tartására, használatára jogosító engedélyének számát,
g) etikai vétségeit,
h) a kamarai tagság típusát,
i) vadászvizsga bizonyítványának számát, valamint
j) solymász-, íjász-, agarász-, vagy vadhúsvizsgáló bizonyítványának számát.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a hivatásos vadász kamarai tagról vezetett nyilvántartás tartalmazza
a) szolgálati helyét,
b) szolgálati jelvényének számát,
c) munkáltatójának nevét és címét, a vadászterület azonosító kódszámát,
d) alkalmazásának kezdetét és végét, valamint
e) szakirányú végzettségét.
(3) Az (1) és (2) bekezdésekben rögzített adatokon kívül, a kamara tagjának kérésére és hozzájárulásával az alábbi adatokat tarthatja nyilván:
a) az orvosi alkalmassági csoportot,
b) az orvosi alkalmassági lejáratának idejét,
c) a vadásztársasági tagság típusát és a vadásztársaság nevét,
d) az e-mail címét,
e) a telefonszámát, valamint
f) a hivatásos vadász kamarai tag esetében a rendészeti vizsga dátumát és érvényességének lejárati időpontját.”
(2) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 4. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A kamara területi szervezetei útján a vadászati engedélyek kiállításáról nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a vadászati engedélyt kérelmező vadász:
a) családi- és utónevét,
b) születési helyét és idejét,
c) állampolgárságát,
d) személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványának típusát és számát,
e) lakcímét,
f) állandó lakóhelyének joga szerint előírt vadászlőfegyver-, vagy ragadozó madár tartási engedélye azonosító számát,
g) a vadászati engedély számát, valamint
h) a meghívólevelét vagy bérvadászati szerződését.
(5) A kamara a hivatásos és sportvadászok számáról, valamint a kiállított vadászati engedélyek számáról évente – legkésőbb június 30-ig – adatokat szolgáltat az Országos Vadgazdálkodási Adattárnak. A vadászati hatóság a nyilvántartásában szereplő, a hivatásos vadász (2) bekezdésben foglalt adatait a kamara részére, kezelés céljából átadja.”
40. § (1) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 14. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A kamarai tagsági viszony az 5. § (4) bekezdése szerinti tagfelvételi kérelem alapján létesíthető. Hivatásos vadász esetén a tagfelvételi kérelem a kamara nyilvántartásába való bejegyzés iránti kérelemnek is minősül.
(2) A kamara az alapszabályban meghatározott feltételekkel pártoló tagságot is létesíthet.”
(2) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 14. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A tagjelölt kamarai felvételéről sportvadász kérelmező esetén a lakóhelye szerint, hivatásos vadász esetén a szolgálati helye szerint illetékes területi szervezet a vadász kérelme esetén a vadászjegy kiállításával, pártoló tagság iránti kérelem esetén a nyilvántartásba felvételről szóló határozattal dönt.”
(3) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem tagadható meg a kamarai tagfelvétel attól, aki rendelkezik a vadászat gyakorlásának jogszabályban előírt feltételeivel. A vadászat gyakorlásának feltételeivel a pártoló tagnak nem kell rendelkeznie.”
41. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14/A. § A vadászjegy adott vadászati évre vonatkozó érvényesítése minden év január 1-től kérelmezhető.”
42. § (1) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vezetőség írásban indokolt határozattal felfüggeszti a tagsági viszonyát annak a tagnak,
a) aki azt kéri;
b) akit a bíróság jogerősen egy évet meg nem haladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, a szabadságvesztés időtartamára;
c) akit a bíróság a hivatásos vadászként történő foglalkozástól jogerős ítélettel határozott időre eltiltott, az eltiltás időtartamára;
d) aki az alapszabályban meghatározott időközönként, valamint az ott meghatározott módon szervezett szakmai továbbképzésen való eredményes részvételt nem tudja igazolni, legfeljebb a továbbképzésen való eredményes részvételig.”
(2) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felfüggesztés időtartama alatt a tagsági viszonyból eredő valamennyi jog és kötelezettség szünetel, valamint erre az időtartamra a vadász vadászjegyét érvényteleníteni kell.”
43. § (1) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 17. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Megszűnik a tagsági viszonya annak a tagnak,)
„b) aki a tagsági viszonyáról írásban lemondott,”
(2) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vezetőség indokolt írásbeli határozatával ki kell zárni a kamarából, és törölni kell a nyilvántartásból azt a tagot, akit
a) jogerősen egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek,
b) bíróság jogerősen a hivatásos vadász foglalkozástól végleges hatállyal eltiltott, vagy
c) aki már nem felel meg a tagsági viszony létesítése feltételeinek.”
(3) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 17. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A tagsági viszony megszűnése esetén a volt tag vadászjegyét érvényteleníteni kell.”
44. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 25. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az etikai eljárás lefolytatását követően a taggal szemben az alábbi etikai büntetések szabhatók ki:)
„c) a vadászjegy érvénytelenítése;”
45. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 26. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a vezetőség a 16. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a 17. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetekben, a bíróság jogerős ítéletének tudomásra jutásától számított harminc napon belül nem határoz a tagsági viszony felfüggesztéséről, illetve megszüntetéséről, a vadászati hatóság a vadászjegyet visszavonja, az erről szóló döntését a kamarának megküldi, amely a vadászjegyet érvényteleníti.”
46. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kamara gazdasági tevékenységet – a feladatai ellátásával összefüggésben felmerült postai költség továbbhárítása kivételével – nem folytathat. A kamara a tevékenységét segítő vállalkozási tevékenységet a kizárólagos tulajdonában levő nonprofit gazdasági társaság útján folytathat.”
47. § Hatályát veszti az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 15. § (2) bekezdése.
48. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:
1. a jogosult
1.1. kiskorúsága,
1.2. gondnokság alá helyezése,
2. a jogosulttal szemben megindított
2.1. felszámolási eljárás,
2.2. végelszámolás,
3. a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékből történő törlése,
4. kisajátítási eljárás megindítása,
5. telekalakítási eljárás megindítása,
6. felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása,
7. földminősítési eljárás megindítása,
8. az ingatlanügyi hatósági határozat elleni
8.1. jogorvoslati kérelem,
8.2. ügyészi felhívás benyújtása,
8.3. ügyészi fellépés benyújtása,
8.4. felügyeleti eljárás megindítása,
9. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati, illetve perújítási kérelem benyújtása,
10. az ingatlan jogi jellege,
11. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasítása,
12. épület
12.1. létesítése,
12.2. lebontása,
13. az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése,
14. végleges hatósági vagy jogerős bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,
15. bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,
16. bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építésügyi kötelezés, valamint önkormányzati hatósági döntésen, vagy hatósági szerződésen alapuló településrendezési kötelezettség ténye,
17. szerződésen, végintézkedésen, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló
17.1. elidegenítési és terhelési tilalom,
17.2. elidegenítési tilalom,
17.3. a rendelkezési jogot korlátozó egyéb tilalom,
18. az e törvényben meghatározott
18.1. perek megindítása,
18.2. büntetőeljárás megindítása,
19. árverés vagy nyilvános pályázat kitűzése,
20. a zárlat, a zár alá vétel, a zárlat az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására,
21. a tulajdonjog fenntartással történt eladás,
22. a jelzálogjog (önálló zálogjog) ranghelyének előzetes biztosítása,
23. lemondás jelzálogjog előzetesen biztosított ranghelyével való rendelkezés jogáról,
24. a ranghely megváltoztatása,
25. a társasházakról szóló törvény szerinti, a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása, továbbá az elfogadás, illetve a módosítás időpontja,
26. az e törvényben meghatározott megismételt hagyatéki eljárás megindítása,
27. a földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye,
28. bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog,
29. a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása,
30. pénzügyi lízingbeadás ténye,
31. nemzeti emlékhely,
32. történelmi emlékhely,
33. a jogosult természetes személlyel szemben megindított adósságrendezési eljárás,
34. az eljárás megszüntetésének ténye,
35. a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvény szerint folyamatban lévő megosztás,
36. A fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá eső, az adós ellen indított fizetésképtelenségi eljárás ténye,
37. törölt haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló eljárás megindítása.”
49. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény V. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Törölt haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló eljárás megindítása
65/C. § A törölt haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló eljárás megindításának feljegyzésére a perfeljegyzésre irányadó rendelkezések alkalmazandók. A törölt haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló eljárásban hozott döntésen alapuló változás bejegyzésével egyidejűleg törölni kell a függő hatállyal történt bejegyzéseket.”
50. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 72. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Az ingatlanügyi hatóság kérelemre, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Nemzeti Távközlési Gerinchálózaton (a továbbiakban: NTG) keresztül hozzáférést biztosít, hogy]
„f) a Nemzeti Földügyi Központ a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához szükséges egyedi adatokat ingyenesen lekérdezze.”
51. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. § (2) bekezdésében a „31–35. pontjaiban” szövegrész helyébe a „31–37. pontjában” szöveg lép.
52. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 113. §-a a következő (25b) bekezdéssel egészül ki:
„(25b) A (25a) bekezdéstől eltérően, ha 2021. december 31. napján a (25) bekezdés szerinti szerződéssel érintett földrészlet vonatkozásában az erdőgazdálkodó az Európai Unió Közös Agrárpolitikája forrásaiból eredő támogatási jogviszony alanya, a támogatással érintett földrészletre vonatkozó megbízási szerződés – ha a szerződő felek a szerződést korábban nem szüntetik meg – ezen támogatási jogviszony lejárta napján veszti hatályát. A támogatási jogviszony megszűnésekor az ilyen címen fennálló bejegyzéseket az erdészeti hatóság törli az erdőgazdálkodói nyilvántartásból.”
53. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 113. § (25) bekezdésében a „valamint az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény hatálybalépését” szövegrész helyébe a „vagy 2021. december 31. napját” szöveg lép.
54. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 1. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A Nemzeti Földalap a kincstári vagyon része. A Nemzeti Földalapba tartozik az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban)
„f) művelés alól kivett területként nyilvántartott belvízelvezető csatorna, állandó jellegű öntözőcsatorna (rizstelep elárasztó és lecsapoló főcsatornái), valamint egyéb árok.”
55. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 15/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Földműves mintagazdasággá a (2) bekezdés a)–b) és d)–e) pontjaiban foglalt feltételek együttes teljesítése esetén jelölhető ki.”
56. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 20. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Az erdő- és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület kivételével vagyonkezelési szerződés köthető:)
„f) a Tokaji Életpálya Program megvalósítására a Kormány által egyedi határozatban kijelölt szervezettel az ott megjelölt földrészletre.”
57. § (1) A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 21. § (3d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3d) Vagyonkezelési szerződés ingyenesen köthető az agrárágazathoz tartozó köznevelési intézménnyel, szakképző intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel, továbbá az agrárágazathoz tartozó kutatási feladatot ellátó, a miniszter fenntartásában működő intézménnyel az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló földrészletre, továbbá a Tokaji Életpálya Program megvalósítására a Kormány által egyedi határozatban kijelölt szervezettel az ott megjelölt földrészletre.”
(2) A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 21. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény szerinti üzemeltetési szerződés a Nemzeti Földalapba tartozó művelés alól kivett területként nyilvántartott belvízelvezető csatorna, állandó jellegű öntözőcsatorna (rizstelep elárasztó és lecsapoló főcsatornái), valamint egyéb árok hasznosítására.”
58. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 22. § (1) bekezdés b) pontja a következő bc) alponttal egészül ki:
(A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet a földrészlet fekvése szerinti önkormányzat részére ingyenesen tulajdonba adható)
„bc) törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése, továbbá a kisajátításról szóló törvényben megjelölt, a kisajátítást megalapozó közérdekű cél megvalósítása érdekében.”
59. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény
a) 3. § (3a) bekezdésében az „Állami Egészségügyi Ellátó Központ” szövegrész helyébe az „Országos Kórházi Főigazgatóság” szöveg és az „ÁEEK” szövegrészek helyébe az „OKFŐ” szöveg,
b) 15. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „földrészletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni” szövegrész helyébe a „Nemzeti Földalapba kerül” szöveg és a „földre” szövegrész helyébe a „föld” szöveg,
c) 15/A. § (1) bekezdésében a „kijelölt mezőgazdasági termelőszervezet” szövegrész helyébe a „kijelölt földműves, vagy mezőgazdasági termelőszervezet” szöveg és a „(2) vagy (3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2), a (2a) vagy (3) bekezdésben” szöveg,
lép.
60. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény
a) 20. § (7) bekezdésében a „szükséges.” szövegrész helyébe a „szükséges, kivéve, ha a vagyonkezelő a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, erdőgazdálkodási feladatok ellátására létrehozott, 100%-os állami tulajdonú társaság.” szöveg,
b) 21. § (3) bekezdés c) pontjában az „olyan” szövegrész helyébe az „– ide értve az erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződést vagy az erdőgazdálkodási integrációs szerződést is – olyan” szöveg,
c) 21. § (3c) bekezdésében a „felelős szerv vagyonkezelésébe” szövegrész helyébe a „felelős szerv vagy az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 1. mellékletében szereplő és az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet vagyonkezelésébe” szöveg,
d) 25. §-ában az „illetve” szövegrész helyébe az „és” szöveg
lép.
61. § Hatályát veszti a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 4. § (9) bekezdésében az „alapító okiratát, és a” szövegrész.
62. § (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 8. § (2) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:
(Az állami adóhatóság a tárgyévet követő év szeptember 1. napjáig köteles adatot szolgáltatni az agrárkamara részére)
„e) amennyiben rendelkezésre áll az a)–d) pontban foglalt személyek vonatkozásában – a 11. §-ban foglaltak céljából – az alábbi adatokról
ea) a tárgyévben megfizetendő és vissza nem térített, illetve meg nem térülő, a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék, az alkoholtermék és a dohánygyártmány után fizetendő jövedéki adó – lehetőség szerint összesített – összegéről,
eb) a tárgyévben fizetendő népegészségügyi termékadó összegéről,
f) amennyiben rendelkezésre áll az a)–b) pontban foglalt személyek vonatkozásában – a 11. §-ban foglaltak céljából – a tárgyévben a támogatási szerv által folyósított támogatások összegéről.”
(2) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 8. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Az állami adóhatóság a tárgyévet követő év július 1. napjáig köteles adatot szolgáltatni az agrárkamara részére a tárgyévben elhunyt őstermelő, az agrárkamarai tag egyéni vállalkozó adóazonosító jeléről és adószámáról, valamint megszűnt agrárkamarai tag egyéni cég nevéről és adószámáról. Az állami adóhatóságnak az e bekezdés szerint nyújtott adatokat úgy kell átadnia, hogy az agrárkamara számára megállapítható legyen az elhunyt őstermelő, egyéni vállalkozó, illetve egyéni cég tagja elhalálozásának időpontja.”
(3) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 8. §-a a következő (2f) bekezdéssel egészül ki:
„(2f) Az agrárkamara jogosult – a megjelölt kötelező adatszolgáltatási időponton kívül is – újabb adatszolgáltatást kérni az állami adóhatóságtól a (2)–(2a) bekezdésekben foglalt adatokra.”
63. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 9. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az agrárkamara tagjának joga, hogy)
„a) részt vegyen a megyei küldöttek megválasztásában, e törvényben foglaltak és e törvény felhatalmazása alapján megalkotott szabályok szerint,”
64. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 14. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az agrárkamara a kamarai meghatalmazás alapján technikai közreműködőként jogosult képviselni a meghatalmazót az agrártámogatások igénybevételével összefüggő elektronikus ügyintézésben, ezzel kapcsolatban az agrárkamara létrehozza és üzemelteti a kamarai meghatalmazások nyilvántartását.”
65. § (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az agrárkamara legfőbb szerve az öt évre választott országos küldöttgyűlés. Az országos küldöttgyűlés tagjai az országos küldöttek, valamint az agrárkamara megyei szervezeteinek elnökei.”
(2) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 19. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az országos küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik)
„j) az agrárkamara elnökének, alelnökeinek, valamint az ellenőrző és az etikai bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása.”
(3) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az országos küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik az országos, valamint a megyei küldöttgyűlési küldöttek választása rendjének a megállapítása azzal, hogy az országos küldöttgyűlés egyes döntéseket más agrárkamarai testületi szerv hatáskörébe utalhat.”
66. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az agrárkamara országos küldöttgyűlése alelnököket választ.”
67. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Agrárkamarai tisztségre választható a pártoló és a tiszteletbeli tag kivételével minden agrárkamarai tag, – valamint a gazdálkodó szervezet esetében a gazdálkodó szervezet nevében eljáró törvényes képviselő, – ha büntetlen előéletű és vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.”
68. § (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 33. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az országos küldöttgyűlés által meghatározott időpontban a megyei küldöttek választása céljából megyénként választást kell tartani.
(2) A megyei küldöttgyűlési küldöttek választásának időpontja, és ennek alapján a megyei alakuló küldöttgyűlés, továbbá az országos alakuló küldöttgyűlés időpontja, a megyei küldöttek mandátumának lejártát legfeljebb hat hónappal megelőző időpontban is meghatározható.”
(2) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A megyei alakuló küldöttgyűlésen az adott megyei tisztségekre jelölt személyekre, valamint az adott megyei küldöttgyűlés által választható országos küldötteknek jelölt személyekre javaslatot az adott megyei küldöttválasztás során nyertes listát állító jelölő szervezet jogosult megtenni, az országos alakuló küldöttgyűlésen az országos tisztségekre jelölt személyekre, valamint a választottbíróság tagjainak jelölt személyekre javaslatot az országosan legtöbb nyertes megyei küldöttlistát állító jelölő szervezet jogosult megtenni.”
69. § (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az országos, illetve a megyei alakuló küldöttgyűlés megtartására, illetve az agrárkamarai választásra vonatkozó részletes szabályokat – a törvényben, valamint az agrárkamara alapszabályában foglaltakkal összhangban – az országos küldöttgyűlés által elfogadott eljárási szabályzat határozza meg a 19. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.”
(2) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 35. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az agrárkamarai választás eljárási szabályainak – az egyenlő szavazati jog kivételével – figyelemmel kell lenni a tagok és a küldöttek ágazati érdekeinek arányos és kiegyensúlyozott meghatározására.
(3) A megyei küldöttválasztáson szavazásra jogosult kamarai tagok jegyzékét (a továbbiakban: választási tagjegyzék) a megyei küldöttgyűlési küldöttek választására vonatkozó szabályok szerint kell összeállítani. A választási tagjegyzék a kamara tagjegyzékén alapul. A választási tagjegyzék a megyei küldöttek mandátumának lejártát legfeljebb tizenkét hónappal megelőző időpontja szerinti tagjegyzék állapot alapján is meghatározható. A választási tagjegyzékre a 7/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”
70. § (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, országos, illetve megyei küldöttnek
a) az a gazda választható, aki nagykorú, és az agrárkamara tagja,
b) az a gazdálkodó szervezet választható, amely az agrárkamara tagja.”
(2) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 37. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Gazdálkodó szervezet törvényes képviselője a gazdálkodó szervezet országos, illetve megyei küldötti jogait abban az esetben gyakorolhatja, ha vele szemben a (2) bekezdésben foglalt kizárási ok nem áll fenn.”
71. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
72. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény
a) 7. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában a „címét,” szövegrész helyébe a „címét, telefonszámát,” szöveg,
b) 7. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „címét,” szövegrész helyébe a „címét, telefonszámát, cégkapu azonosítóját,” szöveg,
c) 7. § (5) bekezdésében az „an) és aq) alpontja” szövegrész helyébe az „am) és ap) alpontja” szöveg,
d) 7. § (7) bekezdésében az „a küldöttgyűlés” szövegrész helyébe az „az országos küldöttgyűlés” szöveg,
e) 16. § (3) bekezdésében a „nyújtandó szolgáltatások” szövegrész helyébe a „nyújtandó, valamint e törvényben meghatározott szolgáltatásokat meghaladóan további térítésmentesen nyújtott szolgáltatások” szöveg,
f) 22. § (1) bekezdésében az „a küldöttgyűlések” szövegrész helyébe az „az országos küldöttgyűlések” szöveg és az „a küldöttgyűlés” szövegrész helyébe az „az országos küldöttgyűlés” szöveg,
g) 25. § (3) bekezdésében az „elnök” szövegrész helyébe az „elnökség” szöveg,
h) 27. § (6) bekezdésében a „szervezeti egységének” szövegrész helyébe a „szervezet” szöveg,
i) 32. § (2) bekezdésében az „a küldöttgyűlés” szövegrész helyébe az „az országos küldöttgyűlés” szöveg,
j) 34. §-ában a „delegálhatnak” szövegrész helyébe a „választhatnak” szöveg
lép.
73. § Hatályát veszti a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény
a) 2. § j) pontja,
b) 18. § i) pontja,
c) 18. § q) pontjában az „alelnökök” szövegész,
d) 19. § (2) bekezdés k) pontja,
e) 27. § (5) bekezdésében az „és a (9)” szövegrész,
f) 56. § (1) bekezdésében az „, az általuk befizetett 2013. évre esedékes kamarai tagdíjat kérelemre 60 napon belül vissza kell fizetni” szövegrész,
g) 59/B. § (3) bekezdése,
h) 2. mellékletében foglalt táblázat „2120 Gyógyszerkészítmény gyártásából: a gyógynövény feldolgozása” sora.
74. § A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 30. § (3) bekezdésében a „vele szemben” szövegrész helyébe a „vele, jogelődjével vagy ezek bármely tagjával szemben” szöveg lép.
75. § Hatályát veszti a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 30. § (3) bekezdésében a „vagy jogutódja” szövegrész.
76. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 19. pontja a következő d) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
mezőgazdasági termelőszervezet: a mezőgazdasági igazgatási szerv által e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek alapján nyilvántartásba vett, tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,)
„d) amely erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozásnak minősül;”
77. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A föld tulajdonjogának átruházására irányuló vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügyletet tartalmazó szerződés, továbbá azok ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozat érvényességéhez szükséges az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott elektronikus regisztráció.”
78. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 13. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) E törvény alkalmazásában föld más célú hasznosításának minősül az erdő termelésből való időleges vagy végleges kivonása is.”
(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 13. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül a használat átengedésének az, ha a tulajdonjogot szerző fél]
„b) társult erdőgazdálkodást folytat, az erdőnek minősülő földet erdőkezelésbe adja, vagy osztatlan közös tulajdonban álló erdőnek minősülő föld használati jogosultságát tulajdoni hányadot meghaladó mértékű többlethasználati megállapodással másik tulajdonostársnak engedi át; vagy”
(3) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 13. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a tulajdonjogot e törvény alapján megszerző személy a föld megszerzésekor megtette az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot, majd a tulajdonjogot közeli hozzátartozója részére ruházza át, a közeli hozzátartozó tulajdonszerzési jogosultságának feltétele, hogy a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben vállalja, hogy – a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének.
(6) Ha a tulajdonjogot e törvény alapján megszerző személy a földet az (1) bekezdésben meghatározott 5 éves időtartamon belül átruházza közeli hozzátartozója részére, a tulajdonszerzési jogosultság feltétele, hogy a közeli hozzátartozóként tulajdonjogot szerző személy a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben vállalja, hogy a földet az 5 éves időtartamból még hátralévő ideig – a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – más célra nem hasznosítja.”
79. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Több földnek egybefoglalt vételáron történő eladására akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak. Egybefoglalt vételáron történő eladásra akkor is sor kerülhet, ha a földek azonos vagy szomszédos járás területén fekszenek és a földek bejegyzett földhasználója
a) az eladó; vagy
b) legalább három éve a vevő.”
(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 19. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Több föld egybefoglalt vételáron történő eladása esetén a földműves tulajdonostársat a 18. § (3) bekezdése alapján megillető elővásárlási jog csak akkor gyakorolható, ha ezen elővásárlási jogosultság valamennyi érintett ingatlan vonatkozásában fennáll.”
80. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 20. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Elővásárlási jog nem áll fenn)
„b) az adott földben legalább három éve tulajdonrésszel rendelkező vevő által kötött, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel,”
(esetén.)
(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 20. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(Elővásárlási jog nem áll fenn)
„h) a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye részére temető létesítése vagy bővítése céljából történő átruházás”
(esetén.)
81. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A föld eladása esetén a földre vonatkozó, a tulajdonos által elfogadott vételi ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe (a továbbiakban: adásvételi szerződés) kell foglalni, és azt a tulajdonosnak – az (1c) bekezdésben foglalt kivétellel – a felek aláírásától számított 8 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szerv részére meg kell küldeni jóváhagyás céljából.”
(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 21. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a 23. § (1) bekezdése szerinti előzetes vizsgálat eredményeként a mezőgazdasági igazgatási szerv nem tagadja meg az adásvételi szerződés jóváhagyását, akkor – a 20. §-ban foglalt esetek kivételével – végzésben megállapítja a szerződés közzétételre való alkalmasságát és hivatalból elrendeli a szerződés közzétételét. A közzétételre való alkalmasság megállapítása nem minősül az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyásának.
(1b) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1a) bekezdés szerinti döntését közli az eladóval, az adásvételi szerződés szerinti vevővel, valamint az adásvételi szerződést megküldi a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének. A jegyző – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – hirdetményi úton közli az adásvételi szerződést a törvényen vagy megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival.
(1c) Ha az adásvételi szerződés nem tartozik a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött szerződések közé, az adásvételi szerződést a tulajdonosnak a felek aláírásától számított 8 napon belül a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője részére kell megküldeni. A jegyző – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – hirdetményi úton közli az adásvételi szerződést a törvényen vagy a megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival.”
(3) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölni az elővásárlási jogosultság jogalapját, továbbá ha az elővásárlási jog törvényen alapul, akkor az elfogadó jognyilatkozatban azt is meg kell jelölni, hogy az elővásárlásra jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az elővásárlási jogát. Az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell a 13–15. §-ban foglalt jogosultsági feltételként előírt nyilatkozatokat. Az elfogadó jognyilatkozathoz csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat is, kivéve azt, amelyet közhiteles nyilvántartás tartalmaz.”
82. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett, illetve a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint átvett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt az adás-vételi szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal és a kormányzati portált működtető szervezet által a közzétételről és a levételről küldött igazolással együtt megküldi
a) a 21. § (1a) bekezdésben foglalt esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv részére; vagy
b) a 21. § (1c) bekezdésben foglalt esetben az eladó részére.”
(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett, illetve a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint átvett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt
a) a 21. § (1a) bekezdésben foglalt esetben az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerinti közzétételre vonatkozó záradékkal ellátott, anonimizált adásvételi szerződés, valamint a jognyilatkozatok és a kormányzati portált működtető szervezet által a közzétételről és a levételről küldött igazolás másolatával együtt elektronikus úton megküldi a mezőgazdasági igazgatási szerv részére,
b) a 21. § (1c) bekezdésben foglalt esetben az adás-vételi szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal és a kormányzati portált működtető szervezet által a közzétételről és a levételről küldött igazolással együtt megküldi az eladó részére.”
(3) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 22. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az átvett jognyilatkozatok eredeti példányának őrzéséről az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint a jegyző gondoskodik és köteles azt a föld tulajdonjogának megszerzésével kapcsolatban eljáró hatóság, vagy bíróság megkeresésére eredetben rendelkezésre bocsátani.”
83. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv a részére jóváhagyás céljából megküldött okiratok közül az adásvételi szerződést először – kizárólag annak tartalma és alaki kellékei alapján – az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz az adásvételi szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, vagy – a 20. §-ban foglalt esetek kivételével – végzésben megállapítja a szerződés közzétételre való alkalmasságát és elrendeli a szerződés közzétételét.
(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti előzetes vizsgálat alapján megtagadja az adásvételi szerződés jóváhagyását, ha megállapítja, hogy
a) az adásvételi szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül,
b) az adásvételi szerződés nem tartalmazza a vevőnek a 13–15. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait,
