Időállapot: közlönyállapot (2021.XII.22.)

2021. évi CLI. törvény

az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosításáról * 

1. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

1. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 1. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

(A törvény célja az élelmiszerlánc szereplőire vonatkozó követelmények megfogalmazásával és egységes hatósági felügyeletének megteremtésével)

i) az élelmiszer-pazarlás megelőzése, csökkentése.”

2. § (1) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Lejárt fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idejű élelmiszer – a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem hozható forgalomba élelmiszerként.”

(2) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 15. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszer a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklet Va. fejezetében foglalt követelmények betartása mellett ingyenesen forgalomba hozható.

(2b) A (2a) bekezdésben meghatározott ingyenes forgalomba hozatalhoz FELIR azonosítóval kell rendelkezni.”

3. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 38/A. §-a a következő (15) és (16) bekezdéssel egészül ki:

„(15) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az (1) bekezdésben meghatározott feladatának ellátása céljából a hegyközségekről szóló törvény szerinti, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: HNT) által működtetett informatikai rendszerből elektronikus úton adatigénylésre jogosult, valamint a HNT részére adatot szolgáltat a FELIR-ből. Az átvett és átadott adatok körét és az adatátvétel részletszabályait együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(16) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az (1) bekezdésben meghatározott feladatának ellátása céljából a szőlészetről és borászatról szóló törvény szerinti ePincekönyv rendszerből elektronikus úton adatigénylésre jogosult, valamint adatot szolgáltat a FELIR-ből az ePincekönyv rendszer számára. Az átvett és átadott adatok körét és az adatátvétel részletszabályait együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.”

4. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 38/B. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a honlapján jogosult közzétenni a FELIR azonosítóhoz kapcsolódó, a 38. § (2) bekezdés c)–d) pontja szerinti elérhetőségi adatokat, ha azok közzététele a jogszabályban előírt információs rendszer működtetése, a gazdaság fejlesztésének és az érintett élelmiszerlánc-szereplők kapcsolatfelvételének előmozdítása, valamint az élelmiszerlánc-eseményekkel összefüggő tájékoztatáshoz kapcsolódó feladatok ellátása érdekében szükséges.”

5. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény III. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

Az élelmiszermentéssel kapcsolatos feladatok

38/H. § (1) Az élelmiszerhulladék-képződés megelőzése és a rászorulók részére történő élelmiszer-elosztás fokozása érdekében a megelőző naptári évben a 47/B. § (2) bekezdése szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított 100 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel rendelkező, a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikkeket értékesítő élelmiszer-kiskereskedő a kereskedelmi forgalmazás céljából a birtokában lévő élelmiszert jogosult karitatív szervezet javára felajánlani, valamint köteles az általa meghatározott élelmiszerhulladék-csökkentési tervében foglaltak szerint eljárva – a 48 óránál hosszabb minőségmegőrzési időtartammal forgalomba hozott élelmiszert – a minőségmegőrzési időtartam lejárta előtt legalább 48 órával az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: ÉMK) részére felajánlani, és az ÉMK-val megkötött szerződés szerint eljárni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott élelmiszer-kiskereskedőn kívüli más élelmiszer-vállalkozó a minőségmegőrzési időtartam lejárta előtt legalább 48 órával a kereskedelmi forgalmazás céljából a birtokában lévő élelmiszert jogosult karitatív szervezet javára felajánlani, valamint az ÉMK részére önkéntesen felajánlhatja az ÉMK-val történt megegyezés alapján.

(3) Az ÉMK az állam 100%-os tulajdonában álló társaság. Az ÉMK üzletrésze forgalomképtelen. Az ÉMK felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv gyakorolja.

(4) Az ÉMK az élelmiszermentéssel kapcsolatban közhatalmi feladatként:

a) ellátja az élelmiszermentési folyamat országos szintű koordinálását,

b) nyilvántartja az élelmiszermentésben közreműködő szervezeteket, koordinációs szerződést köt velük az élelmiszer-elosztásra,

c) élelmiszer-elosztást és élelmiszer-újraelosztást végez,

d) figyelemmel kíséri a megelőző naptári évben a 47/B. § (2) bekezdése szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított 100 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel rendelkező, a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikkeket értékesítő élelmiszer-kiskereskedő élelmiszerhulladék-csökkentési tervét, javaslatot tesz annak módosítására,

e) az élelmiszerhulladék-csökkentési terv ellenőrzése érdekében hatósági ellenőrzést kezdeményez,

f) kidolgozza a megelőző naptári évben a 47/B. § (2) bekezdése szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított 100 milliárd forintot meg nem haladó nettó árbevétellel rendelkező, a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikkeket értékesítő élelmiszer-kiskereskedők élelmiszer-felajánlásával kapcsolatos részletes szabályokat,

g) közreműködik az Országos Hulladékgazdálkodási Terv részét képező Országos Megelőzési Program kidolgozásában és felülvizsgálatában,

h) biztosítja a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter részére az Európai Bizottság részére készülő jelentés elkészítéséhez szükséges adatokat és információkat.

(5) Az élelmiszermentési adatbázis tartalmazza az élelmiszermentésben közreműködő szervezetek

a) (cég)nevét,

b) adóazonosító számát,

c) székhelyét, telephelyét,

d) elérhetőségét.

38/I. § (1) A megelőző naptári évben a 47/B. § (2) bekezdése szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított 100 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel rendelkező, a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikkeket értékesítő élelmiszer-kiskereskedő

a) élelmiszerhulladék-csökkentési tervet készít, és azt az ÉMK részére benyújtja,

b) élelmiszermentési tevékenységét az élelmiszerhulladék-csökkentési terv szerint végzi, és

c) élelmiszermentéssel összefüggő tevékenység koordinálására élelmiszermentési felelőst nevez ki.

(2) Az élelmiszerhulladék-csökkentési terv tartalmazza

a) az élelmiszer-kiskereskedőnél keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét,

b) az elérni kívánt élelmiszerhulladék-csökkentés mértékét,

c) az ÉMK részére kötelezően felajánlott élelmiszer-adomány típusát és mennyiségét, és

d) az élelmiszer-kiskereskedő által önkéntesen felajánlott élelmiszer-adomány típusát és mennyiségét, amelyet az ÉMK részére vagy az ÉMK közreműködése nélkül ad át.”

6. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 62. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Élelmiszer-ellenőrzési bírságot kell kiszabni)

d) – a 15. § (2a) bekezdésében meghatározott eset kivételével – minőségmegőrzési határidő lejárta utáni forgalomba hozatal esetén;”

7. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény a következő alcímmel egészül ki:

Élelmiszermentési bírság

63/B. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv élelmiszermentési bírságot szab ki, ha az élelmiszerhulladék-csökkentési terv benyújtására kötelezett

a) 2%-ot meghaladó mértékben átlépte az éves élelmiszerhulladék tervezett mértékét, vagy

b) nem nyújtott be élelmiszerhulladék-csökkentési tervet.

(2) Az élelmiszermentési bírság legkisebb összege tizenötezer forint, legmagasabb összege a megelőző üzleti évre vonatkozó felügyeleti díj 0,6%-a.”

8. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény a következő 82. §-sal egészül ki:

„82. § Az élelmiszerhulladék-csökkentési tervet az annak készítésére kötelezett élelmiszer-kiskereskedő első alkalommal 2022. május 31-ig köteles elkészíteni és az ÉMK részére benyújtani.”

9. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

10. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény

a) 14. § (2) bekezdésében a „lejártáig –” szövegrész helyébe a „lejártáig, a 15. § (2a) bekezdése szerinti esetben az élelmiszer átadásáig –” szöveg,

b) 14. § (4) bekezdésében az „élelmiszer-, illetve a takarmány-vállalkozás” szövegrész helyébe az „élelmiszerlánc-szereplő” szöveg

lép.

2. A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosítása

11. § A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény a következő 11. §-sal egészül ki:

„11. § (1) Ha az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosításáról szóló 2021. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) hatálybalépése napját magában foglaló adóév (a továbbiakban e § alkalmazásában: adóév) egészében az adó alapja több mint 100 milliárd forint, akkor az adóév adóját – az adóalany döntése szerint – a (2) bekezdésben vagy a (3)–(4) bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani.

(2) Az adóév adója az adóévben keletkezett adóalap alapulvételével

a) a Mód. tv. hatálybalépése napját megelőző napon hatályos 6. § szerinti adómértékkel számított adóösszegnek, az adóév első napjától a Mód. tv. hatálybalépése napját megelőző napig tartó időszak naptári napjai számának és az adóév összes naptári napjai számának hányadosával szorzott (arányosított) összege, növelve,

b) a Mód. tv. hatálybalépése napján hatályos 6. § szerinti adómértékkel számított adóösszegnek, a Mód. tv. hatálybalépése napjától az adóév utolsó napjáig tartó időszak naptári napjai számának és az adóév összes naptári napjai számának hányadosával szorzott (arányosított) összegével.

(3) A Mód. tv.-vel módosított 6. § szerinti adómértéket az adóévben keletkezett adóalap és a Mód. tv. hatálybalépése napját megelőző napig keletkezett adóalaprész különbözetére kell alkalmazni, feltéve, hogy a Mód tv. hatálybalépése napját megelőző napig keletkezett adóalaprészt az adóalany könyvviteli zárlattal alátámasztja.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben az adó

a) a (3) bekezdés szerinti különbözet teljes adóévre számított (évesített) összegének alapulvételével a Mód. tv. hatálybalépése napján hatályos 6. § szerint meghatározott adóösszegnek az adóév Mód. tv. hatálybalépése napját követő naptári napjaival arányos része, növelve

b) az adóévben a Mód. tv. hatálybalépése napját megelőző napig keletkezett adóalaprész teljes adóévre számított (évesített) összegének alapulvételével a Mód. tv. hatálybalépése napját megelőző napon hatályos 6. § szerint meghatározott adóösszegnek az adóév Mód. tv. hatálybalépése napjáig terjedő időszak naptári napjaival arányos részével.”

12. § A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény 6. § d) pontjában a „2,5%” szövegrész helyébe a „2,7%” szöveg lép.

3. Záró rendelkezések

13. § Ez a törvény 2022. február 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2021. évi CLI. törvényhez

1. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény Melléklete a következő 15a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„15a. élelmiszermentés: a várhatóan élelmiszer-hulladékká váló, de még emberi fogyasztásra szánt biztonságos élelmiszer a lehető legnagyobb mértékben történő hasznosítása és újraelosztása;”