(E törvény alkalmazásában)
„24b. nem postai funkció: postai szolgáltatásnak nem minősülő tevékenységek, így különösen a postaszolgálat-irányítási, a feladást megelőző és azt követő, valamint a kézbesítést megelőző és azt követő küldeményrendezési szolgáltatások, ezen belül:
a) a postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó, nem postai szolgáltató által végzett adatrögzítés;
b) a postai küldemény felvételét követő tárolási, raktározási, megőrzési tevékenység;
c) a postai szolgáltató általi sikertelen kézbesítést követő tárolási, raktározási, megőrzési tevékenység;
d) a postai szolgáltató által kijelölt, a felhasználók számára elérhető helyiségben vagy helyen megőrzésre elhelyezett postai küldeménynek a postai szolgáltató által végzett kézbesítést elősegítő kiadása, valamint az ahhoz kapcsolódó adatellenőrzési tevékenység;”
(4) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 2. §-a a következő 37a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„37a. rögzített ajánlott levélküldemény: az a könyvelt levélküldemény, amelyhez az ajánlott szolgáltatáson túl egyéb többletszolgáltatás nem vehető igénybe;”
(5) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 2. § 40. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„40. tértivevény-szolgáltatás: járulékos szolgáltatásnak minősülő – személyes átadással kézbesítendő könyvelt küldeményekhez igénybe vehető – postai többletszolgáltatás, amelynek teljesítése során a postai szolgáltató a kézbesítés napját, valamint a jogosult átvevő nevét és a postai szolgáltató azonosítására alkalmas jelzést tartalmazó okiratot vagy – erre irányuló szerződés esetén – annak digitalizált változatát a feladónak visszajuttatja, vagy a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszközzel felvett adatokat a feladó rendelkezésére bocsátja;”
(6) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 2. § 42. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„42. utánvétel-szolgáltatás: az a – személyes átadással kézbesítendő könyvelt küldeményekhez igénybe vehető – többletszolgáltatás, amely teljesítése során a postai szolgáltató a postai küldeményt a feladó által meghatározott összeg készpénzben vagy egyéb módon történő beszedését követően személyes átadással kézbesíti, és az így beszedett összeget a címzett megbízásából a feladó részére a Hpt. 6. § (1) bekezdés 54. pontjában meghatározott pénzforgalmi szolgáltatás keretében juttatja el;”
67. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 26. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Készpénzt a címzettnek vagy egyéb jogosult átvevőnek történő személyes átadással kell kifizetni. A készpénz – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott részletes szabályok szerint történő – kifizetése során az egyetemes postai szolgáltató a kifizetés napját, valamint a jogosult átvevő aláírását és az átvétel jogcímét – kivéve, ha a küldeményt a címzett veszi át – rögzíti, és – amennyiben a készpénz feladójával megkötött szerződés a készpénz átadásának részletes szabályait tartalmazó általános szerződési feltételek alapján így rendelkezik – az ezeket tartalmazó okiratot vagy annak digitalizált változatát a feladónak visszajuttatja, vagy a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszközzel felvett adatokat a feladó rendelkezésére bocsátja.”
68. § (1) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Könyvelt postai küldeményt – ide nem értve a rögzített ajánlott levélküldeményt – a címzettnek vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott egyéb jogosult átvevőnek történő személyes átadással kell kézbesíteni. A szerződő felek nem állapodhatnak meg olyan szerződéses kikötésben, amely az e törvény alapján személyes átadással kézbesítendő könyvelt postai küldemények személyes átadása mellőzésével történő kézbesítését lehetővé teszi. A személyes átadással kézbesítendő könyvelt postai küldemény sikertelen kézbesítése esetén kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a postai szolgáltató a küldemény fajtájáról, a kézbesítés megkísérlésének napjáról, valamint arról, hogy a küldemény hol és mikor vehető át, írásbeli értesítőt hagy hátra. Az értesítő elhelyezésére a nem könyvelt postai küldemény kézbesítésének a szabályai az irányadóak.”
(2) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 41. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A személyes átadással kézbesítendő könyvelt postai küldemény átvételének megtagadása esetén a címzett vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint a postai küldemény átvételének megtagadására jogosult egyéb jogosult átvevő az azonnali átvételtől elzárkózó egyértelmű nyilatkozatát – a kézbesítési okiraton vagy a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszközön, valamint a küldeményen vagy a kísérő okiraton aláírása feltüntetésével – köteles a postai szolgáltató részére írásban megadni. Az aláírás feltüntetésének megtagadása esetén, továbbá a küldemény átvételét megtagadó nyilatkozat alapján a postai küldemény további kezelésére vonatkozó rendelkezéseket az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg.”
(3) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 41. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A személyes átadással kézbesítendő könyvelt postai küldemény igazolt átvételi jogosultsággal és igazolt személyazonossággal rendelkező címzettnek vagy az egyéb jogosult átvevőnek – az erre szolgáló okiraton vagy a kézbesítés tényét rögzítő eszközön az átvevő személyazonosságának igazolására alkalmas okmány elnevezése, betűjele és száma postai szolgáltató által történő rögzítését követően – kézbesíthető. A személyazonosság és az átvételi jogosultság igazolásával kapcsolatos részletes technikai szabályokat, valamint a személyazonosság és az átvételi jogosultság igazolásának módját az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg. A postai szolgáltató a személyazonosság igazolását – ha az e küldemények kézbesítése nem levélszekrénybe történő elhelyezéssel történik és az átvétel érdekében a kézbesítési ponton megjelenő személy átvételi jogosultsága vagy a személyazonossága kétséges – nem könyvelt postai küldemény, valamint rögzített ajánlott levélküldemény kézbesítése esetén is kéri.”
(4) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 41. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Ha a kézbesítés tényének rögzítése vagy – a b) pont szerinti esetben – az aláírás képének rögzítése és az ezt az adatot is tartalmazó elektronikus dokumentum létrehozása megfelel a kormányrendeletben, illetve az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladott küldemények esetén az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben meghatározott eszköz- és rendszerkövetelményeknek, akkor a kézbesítés tényét rögzítő egyéb technikai eszközzel felvett elektronikus dokumentum az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy
a) könyvelt levélküldemény vagy hivatalos irat – ide nem értve a rögzített ajánlott levélküldeményt – kézbesítése során a küldemény személyes átadással kézbesítésre került a jogosult átvevő részére,
b) nemzetközi postautalvány-szolgáltatás, készpénzátutalás vagy fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás teljesítése során az egyetemes postai szolgáltató által kifizetett összeget a jogosult átvevő átvette.”
69. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 55. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A postai szolgáltató az adatkezelése során a postai szolgáltatási szerződés teljesítéséhez, a teljesítés elszámolásához, igazolásához és utólagos ellenőrzéséhez szükséges adatokat a postai küldemény feladását követő ötödik naptári év utolsó napjáig köteles megőrizni.”
70. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény
a) 41. § (2) bekezdésében a „Nem könyvelt postai küldemény” szövegrész helyébe a „Nem könyvelt postai küldemény, valamint a rögzített ajánlott levélküldemény” szöveg,
b) 42. § (1) bekezdésében az „A könyvelt postai küldeménynek” szövegrész helyébe az „A személyes átadással kézbesítendő könyvelt postai küldeménynek” szöveg
lép.
71. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény a következő 46/A. §-sal egészül ki:
„46/A. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 232/H. § (8) bekezdése szerinti illetmény nélküli szabadság állományilletékes parancsnok általi elrendelésével egyidejűleg – legfeljebb az illetmény nélküli szabadság időtartamára – az állomány tagja külön munkáltatói intézkedés nélkül rendelkezési állományba tartozik, a rá vonatkozó állományilletékes parancsnoki jogköröket a Magyar Honvédség központi személyügyi szerv vezetője gyakorolja, személyügyi és pénzügyi ügyeinek intézését az illetmény nélküli szabadságot elrendelő honvédelmi szervezet végzi.
(2) Az Eütv. 232/H. § (12) bekezdése szerinti esetben
a) szolgálati beosztásba helyezéssel az (1) bekezdés szerinti rendelkezési állomány további külön munkáltatói döntés nélkül megszűnik, vagy
b) szolgálati beosztásba helyezés hiányában ennek megtörténtéig, de legfeljebb a járványügyi készültség megszűnését követő 60. napig az állomány érintett tagja az (1) bekezdés szerinti rendelkezési állományban tartható úgy, hogy illetményként kizárólag az (1) bekezdés szerinti rendelkezési állományba helyezést megelőző napon érvényes illetmény-megállapítás alapján számított alapilletmény illeti meg.
(3) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerint megállapított illetmény összege nem éri el a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet szerinti minimálbér vagy garantált bérminimum összegét – vagy rész-szolgálatteljesítés esetén annak arányosított részét –, a különbözetet a 122. § (6) bekezdése szerinti kiegészítő illetményként kell megállapítani.”
72. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány 46. § (1) bekezdés f)–i), k), l), p)–r) és u) pontja, valamint a 46/A. § (2) bekezdés b) pontja hatálya alá tartozó tagját megfelelő szolgálati feladat ellátására vezényli. A vezénylés időtartama a 46. § (1) bekezdés r) pontja esetén nem haladhatja meg a rendelkezési állomány időtartamának felét.”
73. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 68. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
(E törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának szolgálati viszonya)
„q) az Eütv. 232/H. § (9) bekezdésétől eltérően, a 46/A. § (1) bekezdése, valamint a 46/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezési állományban tartás utolsó napjával, amely szolgálati viszony megszűnés az állomány tagjának felróható oknak minősül.”
74. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 93. §-a a következő 36. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
„36. a 99/E. § szerinti árvák kiegészítő támogatása megállapításának és folyósításának szabályait.”
75. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 17. alcíme a következő 99/E. §-sal egészül ki:
„99/E. § E törvénynek a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 82/A. §-a és 82/B. §-a alapján a 2020. július 1-je és a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény hatálybalépése közötti időszakra járó árvák kiegészítő támogatását utólag, egy összegben, miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kell megállapítani és folyósítani, és 2022. december 31-ig, de legkésőbb a jogosultság jogerős megállapítását követő 60. napig kell kifizetni.”
76. § Hatályát veszti a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény
a) 82/A. §-ában a „ , valamint az árvák kiegészítő támogatása megállapításának és folyósításának részletes szabályait” szövegrész,
b) 82/B. §-a,
c) 93. § 28. pontjában a „valamint az árvák kiegészítő támogatása megállapításának és folyósításának szabályait,” szövegrész,
d) 99/C. §-a.
77. § Hatályát veszti a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 4. alcíme.
78. § Hatályát veszti a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 70–72. §-a.
79. § Hatályát veszti a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 34. alcíme.
80. § Hatályát veszti a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 52. alcíme.
81. § Hatályát veszti a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 83. §-a, 89. §-a, 90. §-a, valamint 42. és 70. alcíme.
82. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 1. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A (9) bekezdés szerinti körre nem kell alkalmazni az Mt. 198–211. §-át és 228. §-át.”
83. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 8. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (3) bekezdés szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy esetében nem alkalmazható az Eütev. 13/B. §-a és 14–14/C. §-a.”
84. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 9. §-a a következő (3)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A szolgálati elismerés a (2) bekezdés szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes.
(4) A szolgálati elismerésre való jogosultság szempontjából egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni a 8. § (9) bekezdés a)–l) pontja, valamint a 8. § (9a) bekezdés c) és e) pontja szerinti jogviszonyban töltött időtartamot, függetlenül attól, hogy az adott jogviszony 2020. november 18. napja előtt vagy azt követően jött létre.
(5) A (4) bekezdés alkalmazása során nem vehető figyelembe az az időtartam, ami az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy fizetési fokozatának megállapításakor nem került figyelembevételre.
(6) A (4) bekezdés alkalmazásában az e törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak minősülnek az alábbi szolgáltatók is:
a) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központ,
b) az egyházi jogi személy fenntartásában vagy tulajdonában álló egészségügyi szolgáltató az ezen egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott egészségügyi dolgozó vonatkozásában,
c) a többségi vagy kizárólagos állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság.
(7) A szolgálati elismerést az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy részére
a) a szolgálati elismerésre való jogosultság beálltát követő hónap utolsó napjáig kell kifizetni,
b) amennyiben az egészségügyi szolgálati jogviszonya a nyugdíjazásra tekintettel szűnik meg, a megszűnés évében esedékessé váló szolgálati elismerést az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni.
(8) A szolgálati elismerés több egészségügyi szolgáltatónál fennálló egészségügyi szolgálati jogviszony esetén is csak egy alkalommal illeti meg az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt.
(9) A szolgálati elismerést az az egészségügyi szolgáltató köteles kifizetni, amelyik szolgáltatóval az érintett személy egészségügyi szolgálati jogviszonya a szolgálati elismerésre való jogosultság beálltának időpontjában fennáll, vagy a (8) bekezdés szerinti esetben hamarabb létrejött.”
85. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 16. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„c) munkáltató: az állami fenntartású egészségügyi szolgáltató esetén a törvényben vagy a Kormány rendeletében kijelölt szerv, a nem állami fenntartású egészségügyi szolgáltató esetén az egészségügyi szolgáltató vezetője.”
86. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény a következő 20. §-sal egészül ki:
„20. § (1) Azon személy esetében, aki 2021. december 31-én egészségügyi szolgálati jogviszonyban állt, a szolgálati elismerés 9. § (2) bekezdése szerinti soron következő fokozatainak megállapításához szükséges szolgálati idő számítása során az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek szolgálati elismerésével kapcsolatos egyes intézkedésekről szóló 664/2021. (XII. 1.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 664/2021. (XII. 1.) Korm. rendelet] 2021. december 31-én hatályos 1. §-a alapján megállapított szolgálati idejét szolgálati elismerésre jogosító szolgálati időként 2022. január 1-jét követően is figyelembe kell venni.
(2) Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy a 664/2021. (XII. 1.) Korm. rendelet alapján 2021. december 31-éig szolgálati elismerésre jogosulttá vált, de az részére még nem került kifizetésre, a szolgálati elismerést 2022. június 30-áig kell kifizetni.
(3) Az egészségügyi szolgáltató a (2) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítéséhez felhasználhatja az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdése alapján részére kifizetett összeget.
(4) A 664/2021. (XII. 1.) Korm. rendelet 2021. december 31-én hatályos 2/A. § (1) bekezdése, valamint a (3) bekezdés szerinti összeg jogszerű felhasználását a kormányzati ellenőrzési szerv 2022. szeptember 30-ig ellenőrzi. Az ellenőrzés eredményéről a kormányzati ellenőrzési szerv tájékoztatja az egészségügyért felelős minisztert. A kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzése eredményeképpen feltárt, a (3) bekezdés szerinti összeg felhasználásával kapcsolatos szabálytalanságok esetén visszatérítendő összeg mértékét és a visszatérítés határidejét az egészségügyért felelős miniszter állapítja meg.
(5) A visszatérítendő összegről és a visszatérítés határidejéről az egészségügyi szolgáltatót és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt (a továbbiakban: finanszírozó) az egészségügyért felelős miniszter értesíti. A finanszírozó jogosult a támogatás kiutalása napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével terhelt visszatérítendő összeget három egyenlő részletben levonni az egészségügyi szolgáltató részére esedékes havi finanszírozási összegből.
(6) A 664/2021. (XII. 1.) Korm. rendelet 2021. december 31-én hatályos 1. § c) pontja alkalmazásában az egyes, az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal összefüggő veszélyhelyzeti szabályokról szóló 69/2021. (II. 19.) Korm. rendelet 16. § (5) bekezdése alatt az e törvény 8. § (9a) bekezdését kell érteni.”
87. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény
a) 19. § (1) bekezdésében a „2020. december 31.” szövegrész helyébe a „2021. február 28.” szöveg,
b) 19. § (2) és (3) bekezdésében a „2021. január 1.” szövegrész helyébe a „2021. március 1.” szöveg,
c) 19. § (3) bekezdésében a „2020. november 30. napjáig” szövegrész helyébe az „az országos kórház-főigazgató által előírtak szerint” szöveg,
d) 19. § (3) bekezdésében a „2020. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2021. február 28-ig” szöveg,
e) 19. § (18) bekezdésében az „e törvény hatálybalépését” szövegrész helyébe a „2021. március 1. napját” szöveg
lép.
88. § Hatályát veszti az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 19. § (8)–(15) és (17) bekezdése.
89. § (1) A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében a hatóság, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv az (1) bekezdés alapján megismert adatokat kiadhatja
a) más európai uniós tagállam hatóságának, ügyészségének, bíróságának, felügyeletet ellátó szervének,
b) a Bűnügyi Együttműködés Európai Uniós Ügynökségének (Europol) és az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF), valamint
c) harmadik ország hatóságának, ügyészségének, bíróságának, felügyeletet ellátó szervének, ha az adatkezelés megfelel a harmadik országok részére történő adatátadásra vonatkozó szabályokban foglalt feltételeknek.”
(2) A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 8. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági vagy közreműködő szervezeti feladatokat ellátó szerv, szervezet és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium jogosult ingyenesen, a nyilvántartó szerv által meghatározott módon megismerni az általa a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatokkal meghatározott, az 1. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltató tényleges tulajdonosának 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adatait, ide nem értve a 10. § (2) bekezdése és 11. § (2) bekezdése szerint közölt adatokat és azok rögzítésének időpontját.”
90. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 19. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A széfszolgáltató tájékoztatja a nyilvántartó szervet a széfszolgáltatási szerződés alábbi adatairól:)
„e) a széfszolgáltatási szerződés alapján bérelt széf azonosítója, ilyen azonosító hiányában a széfszolgáltatási szerződés száma.”
91. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében a hatóság, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv az (1) bekezdés alapján megismert adatokat kiadhatja
a) más európai uniós tagállam hatóságának, ügyészségének, bíróságának, felügyeletet ellátó szervének,
b) a Bűnügyi Együttműködés Európai Uniós Ügynökségének (Europol) és az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF), valamint
c) harmadik ország hatóságának, ügyészségének, bíróságának, felügyeletet ellátó szervének, ha az adatkezelés megfelel a harmadik országok részére történő adatátadásra vonatkozó szabályokban foglalt feltételeknek.”
92. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény a következő IV/A. Fejezettel egészül ki:
„IV/A. FEJEZET
NAPLÓZÁSI TEVÉKENYSÉG, ADATVÉDELMI ELŐÍRÁSOK, REGISZTRÁCIÓ
12/A. A nyilvántartó szerv által végzendő naplózási tevékenység
21/A. § (1) A nyilvántartó szerv
a) a hatóság, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv által a 8. § (1) bekezdése szerint,
b) a hatóság, az önkormányzati adóhatóság, a gazdasági kamarák, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv által a 20. § (1) bekezdése szerint, valamint
c) a 8. § (3)–(7) bekezdése szerint
végzett adathozzáféréseket naplózza.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti naplóban a nyilvántartó szerv rögzíti
a) az adathozzáféréshez rendelt ügyiratszámot,
b) az adathozzáférés dátumát és időpontját,
c) az adathozzáférés indításához használt adatok típusát,
d) az adathozzáférés eredményeként megkapott adatok megjelölését és azok egyedi azonosítószámát,
e) az (1) bekezdésben meghatározott, az adathozzáférést végző szerv nevét,
f) az adathozzáférést végző tisztviselő nevét és egyedi felhasználói azonosítóját,
g) az adathozzáférést elrendelő vezető nevét és egyedi felhasználói azonosítóját, amennyiben az adathozzáférésre egyedi vezetői utasítás alapján kerül sor,
h) – amennyiben lehetséges – az adathozzáférés eredménye címzettjének egyedi felhasználói azonosítóját.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti naplóban a nyilvántartó szerv rögzíti
a) az adathozzáféréshez rendelt ügyiratszámot,
b) az adathozzáférés dátumát és időpontját,
c) az adathozzáférés indításához használt adatok típusát,
d) az adathozzáférés eredményeként megkapott adatok megjelölését és azok egyedi azonosítószámát,
e) szolgáltató által kezdeményezett adathozzáférés esetén
ea) az adathozzáférést végző szolgáltató nevét,
eb) ha az adathozzáférést végző szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a szolgáltató nevében eljáró, hozzáféréssel rendelkező természetes személy nevét,
f) adatszolgáltató által vagy a tényleges tulajdonos által adatszolgáltató útján kezdeményezett adathozzáférés esetén
fa) az adathozzáférést végző adatszolgáltató vagy tényleges tulajdonos nevét,
fb) az adathozzáférési igényt előterjesztő természetes személy nevét,
g) a harmadik személyek által kezdeményezett adathozzáférés esetén
ga) az adathozzáférést kezdeményező természetes személy nevét,
gb) az adathozzáférést kezdeményező természetes személy regisztrációja során megadott elektronikus elérhetőségét.
(4) A nyilvántartó szerv adatvédelmi tisztviselője az (1) bekezdés szerinti napló megfelelő vezetését rendszeresen, de legalább félévente ellenőrzi. Az ellenőrzés eredményét az adatvédelmi tisztviselő dokumentálja, valamint e dokumentációt a (6) bekezdés szerinti időtartamig megőrzi.
(5) Az (1) bekezdés szerinti naplóhoz kizárólag a törvényben meghatározott feladatkörében, az adathozzáférés jogszerűsége ellenőrzése céljából eljáró bíróság, nyomozó hatóság, ügyészség, illetve közigazgatási hatóság férhet hozzá.
(6) A nyilvántartó szerv az (1) és (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban rögzített adatokat öt évvel keletkezésük után törli, kivéve, ha az adott adatok tekintetében már megkezdett ellenőrzési eljárás a naplóbejegyzés további kezelését indokolja. Ha az adott naplóbejegyzés törlésére a folyamatban levő ellenőrzésre figyelemmel nem került sor, a törlést az ellenőrzési eljárás lezárultát követően kell végrehajtani.
(7) A nyilvántartó szerv a tényleges tulajdonosi nyilvántartás és a központi bankszámla- és széfnyilvántartás működtetésében közreműködő tisztviselők számára olyan speciális képzést nyújt, amely ismereteket ad a nyilvántartás vezetésével összefüggő hatályos uniós és nemzeti jogszabályokról, ideértve a hatályos adatvédelmi szabályokat is.
12/B. Az adathozzáféréshez szükséges regisztrálás
21/B. § (1) A hatóság, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szerv a 8. §-ban és a 20. §-ban, az önkormányzati adóhatóság és a gazdasági kamarák a 20. §-ban, a szolgáltató a 8. §-ban meghatározott adathozzáférés érdekében regisztrálnak a nyilvántartó szervnél.
(2) A regisztráció során az adathozzáférést igénylő természetes személy közli
a) családi és utónevét,
b) születési családi és utónevét,
c) születési helyét, idejét,
d) anyja születési nevét.
(3) A regisztráció során az adathozzáférést igénylő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet közli
a) nevét, rövidített nevét,
b) – ha ilyennel rendelkezik – adószámát,
c) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát,
d) az adathozzáférésre jogosult természetes személynek (a továbbiakban: regisztráció kezdeményezésére jogosult) a (2) bekezdésben meghatározott adatait.
(4) A regisztráció során a szolgáltató nyilatkozik arról, hogy az adathozzáférés a 8. § (3) bekezdésének megfelelően a Pmt. 7–10. §-ában meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések vagy a Pmt. 12. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatellenőrzési kötelezettsége teljesítéséhez és a 11. §-ban meghatározott eltérésjelzési kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.
(5) A (3) bekezdés d) pontja alapján a regisztráció kezdeményezésére jogosult lehet
a) a 8. § (1) bekezdése szerinti hatóságok, ügyészség, bíróság, és felügyeletet ellátó szervek, és a 20. § (1) bekezdése szerinti önkormányzati adóhatóság és a gazdasági kamarák regisztráció kezdeményezésére kijelölt tagja, képviselője,
b) a 8. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató törvényes képviselője és az általa eljárásra meghatalmazott harmadik személy.
(6) Sikeres regisztráció esetén a regisztráció kezdeményezésére jogosult személy a nyilvántartó szerv által meghatározott módon kijelölheti azt az (1) bekezdésben meghatározott szervezettel szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló természetes személyt, aki a szervezet nevében hozzáféréssel rendelkezhet a 4. § (1) bekezdése, a 18. § (1) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásokhoz. A kijelölés során a regisztráció kezdeményezésére jogosult személy megadja a hozzáférésre jogosult természetes személy (2) bekezdésben meghatározott adatait.
(7) A hozzáférés megszűnik:
a) a természetes személy halálával,
b) a regisztráció alapjául szolgáló jogviszony megszűnésével vagy az adathozzáférésre jogosult személy által ellátott feladatok körének olyan változásával, amely az (5) bekezdésben nevesített nyilvántartásokhoz történő hozzáférést a továbbiakban nem indokolja,
c) ha a regisztráció kezdeményezésére jogosult személy a (6) bekezdés szerinti személy hozzáférési jogosultságát visszavonja.
(8) A hozzáférés megszűnéséről a nyilvántartó szervet haladéktalanul értesíteni kell. A bejelentéssel érintett személy hozzáférésének megszüntetése érdekében a nyilvántartó szerv az értesítésről való tudomásszerzést követően intézkedik.
(9) A sikeresen regisztrált szolgáltatók esetében a nyilvántartó szerv minden adathozzáférés kezdeményezése esetén vizsgálja az (5) és (6) bekezdés szerinti jogosultságok fennállását, és a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 803/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. §-a szerinti szolgáltatói minőséget, amelyek hiányában a hozzáférést megtagadja.
21/C. § (1) 2022. július 1-től a harmadik személy a 8. § (5) bekezdésében meghatározott adathozzáférés érdekében regisztrál a nyilvántartó szervnél.
(2) A regisztráció során a harmadik személy közli
a) a természetes személy családi és utónevét,
b) elektronikus levelezési címét.
(3) 2022. július 1-től a 8. § (6) és (7) bekezdése szerinti adatigénylés esetén az adathozzáférést igénylő harmadik személy a regisztráció során becsatolja a 9. § (3) bekezdése alapján kiadott előzetes engedélyt.”
93. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 15. alcíme a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. § A 19. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatot is tartalmazó adatszolgáltatást a nyilvántartásban már szereplő széfszolgáltatási szerződésekhez kapcsolódóan a számlavezetők első alkalommal a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény hatálybalépését követő 180 napon belül teljesítik a nyilvántartó szerv felé. Az ezt követő változások bejelentésére a 19. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.”
94. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 16. alcíme a következő 27/A. §-sal egészül ki:
„27/A. § Ez a törvény
a) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (3a) bekezdésének,
b) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (6) és (7) bekezdésének a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
95. § Nem lép hatályba a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény 71. § (12) bekezdése.
96. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (4) bekezdés alkalmazásában az önfoglalkoztatók egyszeri kompenzációs támogatásában részesült személy a vállalkozását nem szüntetheti meg 2022. június 30-ig.”
97. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91. § (1) A koronavírus-világjárvány által okozott megbetegedésben elhunytak hozzátartozóinak megsegítésére létrehozott, közhasznú tevékenységet végző alapítvány (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) az elhunyt személy Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozójának (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kedvezményezett) az Alapítványhoz benyújtott támogatásra irányuló kérelme esetén – a kérelem megalapozottságának az Alapítvány által történő vizsgálata érdekében – a járványügyi feladatkörben eljáró egészségügyi államigazgatási szervtől, valamint a kincstár által vezetett (3) bekezdés szerinti nyilvántartásokból adatigényléssel élhet.
(2) A járványügyi feladatkörben eljáró egészségügyi államigazgatási szerv az Alapítvány írásos megkeresése alapján 15 napon belül tájékoztatja az Alapítványt arról, hogy az Alapítvány által a kedvezményezett kérelme alapján megjelölt elhunyt személyt a halál időpontjában igazolt, aktív SARS-CoV-2 koronavírussal fertőzöttként rögzítette-e.
(3) A kincstár az Alapítvány részére a kedvezményezett vonatkozásában az Alapítvány írásos megkeresése alapján 15 napon belül adatot szolgáltat
a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: 1993. évi III. törvény) 18/B. §-a szerinti nyilvántartásból a nyilvántartásban szereplő ellátásra való jogosultság fennállása esetén az ellátás összegéről,
b) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. §-a szerinti nyilvántartásból a nyilvántartásban szereplő ellátásra való jogosultság fennállása esetén a megállapított, illetve folyósított ellátás összegéről,
c) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 45. §-a szerinti nyilvántartásból a nyilvántartásban szereplő ellátásra való jogosultság fennállása esetén az ellátás összegéről.
(4) Az Alapítvány a (2) bekezdés szerinti megkeresésében megjelöli az elhunyt személy természetes személyazonosító adatait, valamint Társadalombiztosítási Azonosító Jelét.
(5) Az Alapítvány a (3) bekezdés szerinti megkeresésében megjelöli a kedvezményezett természetes személyazonosító adatait, valamint Társadalombiztosítási Azonosító Jelét.
(6) Az Alapítvány a (2) bekezdés, valamint a (3) bekezdés szerint első alkalommal benyújtott kérelemmel egyidejűleg az Alapítvány alapító okiratát is megküldi a közhasznú jogállás, valamint a koronavírus-világjárvány miatt hozzátartozójukat elveszítő személyek megsegítésére irányuló cél ellenőrzése érdekében a járványügyi feladatkörben eljáró egészségügyi államigazgatási szervnek, illetve a kincstárnak. Az Alapítvány az alapító okirat módosítása esetén – a módosítást követően benyújtott első kérelemmel egyidejűleg – az alapító okiratot ismételten megküldi a járványügyi feladatkörben eljáró egészségügyi államigazgatási szervnek, valamint a kincstárnak.”
98. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 96. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A veszélyhelyzet ideje alatt esedékes felülvizsgálatra hivatkozva pénzbeli szociális ellátásra való jogosultság legkorábban 2022. augusztus 31-ével szüntethető meg.”
99. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény a következő 98/A. és 98/B. §-sal egészül ki:
„98/A. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak a veszélyhelyzet fennállása miatt elmaradt, 2020. december 5-e és 2021. november 9-e között esedékes felülvizsgálatát a rehabilitációs hatóság 2022. október 31-ig folytatja le.
98/B. § Az 1993. évi III. törvény 130. §-a szerinti támogatás a fejlesztő foglalkoztatásban részt vevő személy napi munkavégzésétől függetlenül érvényesíthető azon személyek után, akik
a) a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet kihirdetése napján, vagy
b) a támogatási rendszerbe 2021. január 1-jétől bevont fenntartók esetén a 2021. január 15-ig megkötött egyéni munka-, illetve fejlesztési szerződés alapján
a fejlesztő foglalkoztatónál fejlesztési jogviszonyban vagy munkaviszonyban álltak, és jogviszonyuk a veszélyhelyzet ideje alatti elszámolási időszakban, valamint 2022. június 30-ig fennállt.”
100. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 147. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A (2) bekezdést nem kell alkalmazni az (1) bekezdés szerinti szervezet által fenntartott, a szolgáltatói nyilvántartásba 2020. december 17-ét követően bejegyzett, bölcsődei ellátást nyújtó intézmény vagy szolgáltató által biztosított ellátásért – ideértve a gondozásért, étkezésért, intézményi gyermekétkeztetésért – fizetett térítési díj tekintetében.
(8) A (2) bekezdést nem kell alkalmazni az (1) bekezdés szerinti szervezet által fenntartott, 2020. december 17-ét követően nyilvántartásba vett óvodában a gyermekétkeztetésért fizetendő térítési díj tekintetében.”
101. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 147. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az (1) és (2) bekezdést a közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet szerinti, az (1) bekezdés szerinti szervezet tulajdonában vagy üzemeltetésében álló közfürdő által felszámított térítési díj tekintetében nem kell alkalmazni.”
102. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 5. § (4) bekezdésében a „2022. június 30-ig” szövegrész helyébe a „2022. augusztus 31-ig” szöveg lép.
103. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 46. § (1) bekezdésében a „2022. december 31-ig a felek” szövegrész helyébe az „A felek” szöveg lép.
104. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény
a) 74. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes a Kormány Cstv. 65. §-a alapján kihirdetett rendeletében stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősített szervezet csődeljárására és felszámolási eljárására (Cstv. IV. Fejezet),” szövegrész helyébe a „Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes a Cstv. IV. Fejezetének hatálya alá tartozó,” szöveg,
b) 74. § (7) bekezdésében a „c) pontja alkalmazásában a Kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítheti azt a szervezetet is,” szövegrész helyébe a „c) pontja szerinti kormánydöntés hozható arra a gazdálkodó szervezetre is,” szöveg,
c) 74. § (8) bekezdésében a „d) pontja alkalmazásában a Kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítheti azt a gazdálkodó szervezetet is,” szövegrész helyébe a „d) pontja szerinti kormánydöntés hozható arra a gazdálkodó szervezetre is,” szöveg,
d) 74. § (9) bekezdésében az „A Cstv. 68. § (1) bekezdésében foglaltak alapján nyilváníthatja a Kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté azt a szervezetet is, amely” szövegrész helyébe az „A Cstv. 68. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti kormánydöntés hozható arra a gazdálkodó szervezetre is, amelynek” szöveg,
e) 75. §-ában a „stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet felszámolási eljárásában” szövegrész helyébe a „stratégiailag kiemelt jelentőségű felszámolási eljárásban” szöveg,
f) 76. § (1) bekezdésében a „stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet felszámolása során” szövegrész helyébe a „stratégiailag kiemelt jelentőségű felszámolási eljárásban” szöveg
lép.
105. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 94. § (2) bekezdésében a „2021. június 9-e” szövegrész helyébe az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése” szöveg lép.
106. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény
a) 96. § (1) bekezdésében az „e törvény hatálybalépésének hónapját követő második hónap utolsó napjáig” szövegrész helyébe a „2022. október 31-éig” szöveg,
b) 96. § (3) bekezdésében a „2020. november 4-e és e törvény hatálybalépését követő 30. nap között lejáró” szövegrész helyébe a „2020. november 4-e és 2022. június 30-a között lejáró” szöveg, az „az e törvény hatálybalépésének hónapját követő második hónap utolsó napjáig” szövegrész helyébe a „2022. augusztus 31-éig” szöveg,
c) 96. § (4) bekezdésében a „2020. november 4-e és e törvény hatálybalépését követő 30. nap között lejáró közgyógyellátásra való jogosultság, valamint a 2020. november 4-e és e törvény hatálybalépését követő 30. nap között lejáró közgyógyellátási igazolvány” szövegrész helyébe a „2020. november 4-e és 2022. június 30-a között lejáró közgyógyellátásra való jogosultság, valamint az ezen időszakban lejáró közgyógyellátási igazolvány” szöveg, az „e törvény hatálybalépését követő 90. napig” szövegrész helyébe a „2022. szeptember 30-áig” szöveg, az „e törvény hatálybalépését követő 30. napon” szövegrész helyébe a „2022. június 30-án” szöveg,
d) 96. § (5) bekezdésében az „az e törvény hatálybalépésének hónapját követő harmadik hónap utolsó napjáig” szövegrész helyébe a „2022. október 31-éig” szöveg,
e) 97. § (1) bekezdésében az „az e törvény hatálybalépésének hónapját követő második hónap utolsó napján” szövegrész helyébe a „2022. augusztus 31-én” szöveg,
f) 98. §-ában a „96. §-ban meghatározottak kivételével” szövegrész helyébe a „96. §-ban meghatározottak és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak felülvizsgálata kivételével” szöveg, az „az e törvény hatálybalépésének hónapját követő második hónap utolsó napjáig” szövegrész helyébe a „2022. augusztus 31-éig” szöveg,
g) 99. § (1) bekezdésében az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő első hónap végéig” szövegrész helyébe a „2022. július 31-éig” szöveg,
h) 99. § (2) bekezdésében az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 30. nap” szövegrész helyébe a „2022. július 1-je” szöveg és az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap végéig” szövegrész helyébe a „2022. augusztus 31-éig” szöveg
lép.
107. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 154. § (1) bekezdés f) pontjában az „a fővárosi” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Népegészségügyi Központnál, a fővárosi” szöveg lép.
108. § Hatályát veszti a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény
a) 26. alcíme,
b) 27. alcíme,
c) 45. alcíme.
109. § Hatályát veszti a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 48. alcíme.
110. § (1) A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magyar hatóság által kiállított, Magyarország területén hatályos,
a) 2020. március 11. és 2020. július 3. között lejárt, vagy
b) 2020. november 4. és 2022. május 31. között lejárt vagy lejáró
hivatalos okmány, ideértve a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényességi időt is – az (1a) bekezdés és a 13. § (1) bekezdése szerinti okmányok kivételével – 2022. június 30-ig érvényes.”
(2) A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény 12. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A 2020. március 11. és 2022. május 31. között lejárt vagy lejáró személyazonosító igazolvány, vezetői engedély és útlevél 2022. június 30-ig érvényes.”
111. § A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény 28. §-a a „2022. június 30.” szövegrész helyett a „2022. december 31.” szöveggel lép hatályba.
112. § Hatályát veszti a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény 18. alcíme.
113. § Nem lép hatályba a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény
a) 27. § (1) bekezdése,
b) 27. § (2) és (3) bekezdése és
c) 27. § (4) és (5) bekezdése.
114. § Nem lép hatályba a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény
a) 13. alcíme,
b) 64. és 65. §-a.
115. § Nem lép hatályba a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény 27. alcíme.
116. § Nem lép hatályba a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény 29. alcíme.
117. § Nem lép hatályba az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvény 123. §-a.
118. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor lép hatályba.
(2) A 44. alcím 2022. június 2-án lép hatályba.
(3) A 19. § és a 41. alcím 2022. július 1-jén lép hatályba.
(4) A 21. §, a 23. §, a 30. §, a 39. § és a 47. § 2022. szeptember 1-jén lép hatályba.
(5) E törvény hatálybalépésének naptári napját a miniszterelnök annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
119. § (1) Az 5. alcím az (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályvesztésének napján hatályát veszti.
(2) Az 5. alcím hatályvesztésének naptári napját az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
120. § E törvény
a) 30. alcíme az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján,
b) 108. § a) pontja az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,
c) 108. § b) pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján,
d) 113. § a) pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése és 31. cikk (3) bekezdése alapján,
e) 113. § b) pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
121. § (1) E törvény
a) 27. alcíme a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) 40. alcíme a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) 40. alcíme a pénzügyi és egyéb információk bizonyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő felhasználásának megkönnyítését szolgáló szabályok megállapításáról, valamint a 2000/642/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1153 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény
a) 5. alcíme a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló, 2021. június 14-i (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,
b) 40. alcíme az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (3a) bekezdésének,
c) 40. alcíme a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (6) és (7) bekezdésének
a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
| A | B | ||
| 1. | Szomszédos ország | Közigazgatási egység | |
| 2. | Ukrajna | Kárpátontúli terület (Закарпатська область) | |
| 3. | Románia | Temes megye (Județul Timis) | |
| 4. | Arad megye (Județul Arad) | ||
| 5. | Bihar megye (Județul Bihor) | ||
| 6. | Szatmár megye (Județul Satu Mare) | ||
| 7. | Szerb Köztársaság | Nyugat-bácskai körzet (Zapadnobački okrug) | |
| 8. | Észak-bácskai körzet (Severnobački okrug) | ||
| 9. | Észak-bánsági körzet (Severnobanatski okrug) | ||
| 10. | Horvát Köztársaság | Muraköz megye (Međimurska županija) | |
| 11. | Kapronca-Kőrös megye (Koprivničko-križevačka županija) | ||
| 12. | Verőce-Drávamente megye (Virovitičko-podravska županija) | ||
| 13. | Eszék-Baranya megye (Osječko-baranjska županija) | ||
| 14. | Szlovén Köztársaság | Mura menti statisztikai régió (Pomurska statistična regija) | |
| 15. | Osztrák Köztársaság | Őrvidék (Burgenland) | |
| 16. | Szlovák Köztársaság | Pozsonyi kerület (Bratislavský kraj) | |
| 17. | Nagyszombati kerület (Trnavský kraj) | ||
| 18. | Nyitrai kerület (Nitriansky kraj) | ||
| 19. | Besztercebányai kerület (Banskobystrický kraj) | ||
| 20. | Kassai kerület (Košický kraj) |
