1. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) Mentes az állami tulajdont terhelő vagyoni értékű jog jogosítottjaként őt terhelő építményadó és telekadó alól az egyesület, az alapítvány, és az állam tulajdonában álló, az érintett állami ingatlanon közfeladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság.”
2. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 16. pontja a következő j) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
telek: az épülettel, épületrésszel be nem épített földterület, ide nem értve)
„j) a folyóval összefüggő vízterületet alkotó, – kizárólag a hajózási hatóság engedélyével megszüntethető – kereskedelmi áruk ki- és berakodásának céljából szabad kikötőként használt, vízzel borított medencét;”
3. § Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
a) 44/A. § (3), (3a), (5) és (6) bekezdése,
b) 44/A. § (4) bekezdésében az „a Magyar Honvédségnél és” szövegrész,
c) 85. § (5) bekezdés e) és t) pontja, valamint
d) 85. § (7) bekezdése.
4. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 35. § (3) bekezdésében a „rendkívüli állapot” szövegrész helyébe a „hadiállapot” szöveg lép.
5. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 19. § (2) bekezdés a) pontjában az „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 80. § 13. pontja” szövegrész helyébe az „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 3. § 14. pontja” szöveg lép.
6. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 10. § (2) bekezdésében az „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 62. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 102. § (3) és (9) bekezdésében” szöveg lép.
7. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § t) pontjában az „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 80. § 13. pontja” szövegrész helyébe az „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 3. § 14. pontja” szöveg lép.
8. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. § f) pontjában a „kiképzett tartalékos” szövegrész helyébe a „kiképzett hadköteles” szöveg lép.
9. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 17. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az (1) bekezdés szerinti kiemelt térségi fejlesztési tanácsokban – a 15. § (6) bekezdésétől eltérően – az elnöki feladatokat két elnök mint társelnök látja el, azzal, hogy az egyik elnök a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter vagy az általa kijelölt személy, a másik elnököt a tanácsok a tagjaik közül választják. A társelnökök a tanács üléseit együttesen hívják össze, és az elnöki teendőiket azonos jogkörrel, – a társelnök tevékenységére is figyelemmel – egymással együttműködve látják el.”
10. § Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 5. § (7) bekezdésében az „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény” szövegrész helyébe az „a honvédelemről szóló törvény” szöveg lép.
11. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 23. § (1) bekezdés e) pontjában
a) az „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényben” szövegrész helyébe az „a honvédelemről szóló törvényben” szöveg,
b) a „kiképzett tartalékosok” szövegrészek helyébe a „kiképzett hadkötelesek” szöveg
lép.
12. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57/D. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A szakkérdés vizsgálata során a Kormányhivatal – az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem és mellékletei megküldése mellett – beszerzi
a) az egyes kereskedelmi építmények vonatkozásában a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséért,
b) a rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos ügyekért,
c) az ingatlan-nyilvántartásért,
d) a kereskedelemért,
e) a területfejlesztésért,
f) a környezetvédelemért,
g) az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért
felelős miniszterek képviselőinek részvételével működő bizottság (a továbbiakban: Bizottság) véleményét. A Kormányhivatal a szakkérdés vizsgálata során mérlegeli a Bizottságtól beszerzett véleményt.
(2) A Bizottság hét tagból áll. A Bizottság tagja az (1) bekezdésben megjelölt miniszterek által kijelölt egy-egy személy, elnöke az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt miniszter által kijelölt személy.”
13. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
a) 6. § (3) bekezdésében a „Tömeges bevándorlás” szövegrész helyébe az „Összehangolt védelmi tevékenység, illetve tömeges bevándorlás” szöveg,
b) 19. § (2) bekezdés g) pontjában, 20. § (7) bekezdés f) pontjában, 22. § (2) bekezdés f) pontjában a „tömeges bevándorlás” szövegrész helyébe az „összehangolt védelmi tevékenység, illetve tömeges bevándorlás” szöveg,
c) 34. § (2) bekezdés n) pontjában a „veszélyhelyzet” szövegrész helyébe a „veszélyhelyzet, összehangolt védelmi tevékenység” szöveg,
d) 48/A. § (4) bekezdésében a „tömeges bevándorlás” szövegrész helyébe az „összehangolt védelmi tevékenység során, illetve tömeges bevándorlás” szöveg,
e) 62. § (1) bekezdés 12. pont 12.7. alpontjában az „a tömeges bevándorlás” szövegrész helyébe az „az összehangolt védelmi tevékenység során, illetve a tömeges bevándorlás” szöveg
lép.
14. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az egészségügyi válsághelyzet olyan összehangolt védelmi tevékenység, amelyet a Kormány az országos tisztifőorvos javaslatára, a miniszter előterjesztése alapján rendelhet el, ha azt a (2) bekezdés a) pontja szerinti járványügyi szükséghelyzet vagy a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti valamely más körülmény szükségessé teszi. Az egészségügyi válsághelyzet elrendelése járványügyi készültségnek minősül.
(1a) Egészségügyi válsághelyzet idején – ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény rendelkezéseit alkalmazni kell.
(1b) Egészségügyi válsághelyzet idején a betegek ellátása az egészségügyi válsághelyzeti ellátás keretében történik.”
15. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 229. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Egészségügyi válsághelyzetben – a Magyar Honvédség, a honvédelmi szervek, a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgáltatóinál dolgozók kivételével – bármely egészségügyi dolgozó – ide nem értve a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 83. §-ában meghatározott szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulót és képzésben részt vevő személyt – más egészségügyi tevékenység ellátására alapellátást, járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézménybe vagy időszakosan működő gyógyintézetbe kirendelhető. Az egészségügyi dolgozó kirendeléséről az egészségügyi államigazgatási szerv, több megye érintettsége esetén a 232/B. § (1) bekezdésében meghatározott Operatív Törzs vagy a Kormány rendeletében kijelölt más szerv dönt.”
16. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
a) 155. § (19) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 80. § 11a. pontja” szövegrész helyébe az „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 16. § (1) bekezdés a) pontja” szöveg,
b) 155. § (19) bekezdés b) pontjában az „a Hvt. 80. § 11a. pontja” szövegrész helyébe az „a Hvt. 16. § (1) bekezdés a) pontja” szöveg,
c) 156/B. § (1) bekezdésében az „A Hvt. 80. § 11b. pontja” szövegrész helyébe az „A Hvt. 16. § (1) bekezdés b) pontja” szöveg,
d) 156/B. § (9) bekezdés b) pontjában az „a Hvt. 46/A. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a Hvt. 16. § (3) bekezdése” szöveg,
e) 247. § (1) bekezdés e) pontjában a „kirendelésére, az” szövegrész helyébe a „kirendelésére – ennek keretében a 229. § (3) bekezdése szerinti szerv kijelölésére –, az” szöveg,
f) 247. § (1a) bekezdés n) pontjában az „a Hvt. 80. § 11a. pontja” szövegrész helyébe az „a Hvt. 16. § (1) bekezdés a) pontja” szöveg
lép.
17. § Hatályát veszti az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 156/B. § (5) bekezdése.
18. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 12. § (1) bekezdés d) pontjában a „miniszterelnök” szövegrész helyébe a „miniszterelnök, a miniszterelnök politikai igazgatója” szöveg lép.
19. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (2) bekezdés b) pontjában
a) a „megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke” szövegrész helyébe a „területi védelmi bizottság, a helyi védelmi bizottság” szöveg,
b) a „polgári védelmi” szövegrész helyébe a „védelmi és biztonsági igazgatás központi, területi, helyi és települési” szöveg
lép.
20. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 4. § (1) bekezdés g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Kormány)
„g) meghatározza az elektronikus hírközlés biztonságának alapelveit, a különleges jogrend, összehangolt védelmi tevékenység idejére, váratlan támadás esetére irányuló felkészítésének rendszerét, ezzel összefüggésben biztosítja az államigazgatásra háruló feladatok ellátásának feltételeit,
h) meghatározza az elektronikus hírközlés területén a védelmi és biztonsági érdek, a nemzetbiztonsági érdek, valamint a honvédelmi érdek érvényesítéséhez szükséges feltételeket, valamint az ezek megvalósulásának ellenőrzésére vonatkozó szabályokat,”
(2) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 4. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A Kormány)
„k) meghatározza az alapvető felhasználók elektronikus hírközlési szolgáltatással történő ellátásának sorrendjét összehangolt védelmi tevékenység idején vagy váratlan támadás esetén.”
21. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 10. § (1) bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hatóság)
„11. koordinálja az elektronikus hírközléssel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott védelmi és biztonsági, honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, védelmi felkészítési, valamint az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatok végrehajtását, működteti az informatikai és hírközlési ágazat ügyeleti szolgálatát;”
22. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 37/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a Hivatal megítélése szerint szükséges, a hatósági intézkedés zavartalan lefolytatásának biztosítása érdekében a rendőrség közreműködését kérheti. A Hivatal, hatósági intézkedés keretében történő közreműködés tárgyában megküldött megkeresésére a rendőrség – a megkeresésben foglalt határidőn belül – köteles biztosítani a közreműködést. A 37/A. § (2) bekezdésében foglalt esetben, súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése érdekében, valamint nemzetbiztonsági, védelmi és biztonsági érdekből vagy fontos közrendvédelmi, közbiztonsági okból azonnali hatósági intézkedés szükséges, a rendőrség – előzetes megkeresése nélkül – a Hivatal felkérésére azonnal, a Hivatal által megjelölt helyen és ideig köteles biztosítani a közreműködést.”
(2) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 37/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a hatósági intézkedésre a frekvenciahasználattal kapcsolatos nemzetbiztonsági, védelmi és biztonsági érdekből, illetve kiemelt közrendvédelmi okok alapján kerül sor, a hatósági intézkedést a Hivatal – a rendőrség közreműködésével – a lezárt terület, épület, helyiség, magánlakás és közterületnek nem minősülő egyéb helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is foganatosíthatja.”
23. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 86. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az elektronikus hírközlési szolgáltatók a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésével, valamint a hálózatok összekapcsolásával, illetve azokhoz való hozzáféréssel megvalósuló együttműködéssel összefüggésben kötelesek:)
„d) különleges jogrendben, összehangolt védelmi tevékenység idején, váratlan támadás esetén jogszabályban meghatározott módon együttműködni más szolgáltatókkal;”
24. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 92. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő alcímcím lép:
„Együttműködés titkos információgyűjtés, leplezett eszközök alkalmazása érdekében, illetve különleges jogrendben és honvédelmi, valamint védelmi és biztonsági érdekből”
25. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 92. § (8a)–(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8a) A szolgáltató a különleges jogrend, összehangolt védelmi tevékenység idejére, váratlan támadás esetére való felkészülésre vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatok ellátására felkészülési tervet készít, valamint az ilyen feladatok ellátásához szükséges mértékű és összetételű tartalékot képez.
(9) Különleges jogrendben, összehangolt védelmi tevékenység idején, váratlan támadás esetére alkalmazandó intézkedési terv kidolgozása és végrehajtása érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak jogszabályban meghatározott módon együtt kell működniük egymással, illetve a feladat- és hatáskörrel rendelkező állami szervekkel.
(10) Az elektronikus hírközlési szolgáltató a (9) bekezdés szerinti intézkedési terv alapján tett intézkedések, illetve a honvédelmi, védelmi és biztonsági érdekek érvényesítésére vonatkozó jogszabályok szerint általa nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatások tényleges költségeinek megtérítésére jogosult.”
26. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 136. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az előfizetői szolgáltatás szüneteltetésére sor kerülhet:)
„c) Magyarország védelmi és biztonsági, honvédelmi, nemzetbiztonsági, gazdasági és közbiztonsági (így különösen terrorelhárítás, kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem) érdekeinek védelmében a jogszabályok által előírt módon.”
27. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendelettel állapítsa meg:)
„b) az elektronikus hírközlés különleges jogrend, összehangolt védelmi tevékenység idejére irányuló felkészítésének rendszerét, az államigazgatási szervek ezzel összefüggő feladatait, működésük feltételeinek biztosítását;”
(2) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendelettel állapítsa meg:)
„i) az alapvető felhasználók elektronikus hírközlési szolgáltatással történő ellátásának sorrendjét összehangolt védelmi tevékenység idején vagy váratlan támadás esetén.”
28. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 188. §-a a következő 1a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„1a. Alapvető felhasználó: az a jogi személy vagy egyéb szervezet, amely összehangolt védelmi tevékenység vagy váratlan támadás elhárítása során honvédelmi, védelmi és biztonsági, nemzetbiztonsági vagy diplomáciai érdekből használ vagy igényel nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatást.”
29. § Hatályát veszti az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 5. § (3) bekezdése.
30. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 4/D. §-ában és 18/F. §-ában a „közbiztonság, a közrend” szövegrész helyébe a „közbiztonság, a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti védelmi és biztonsági érdek védelme, a közrend” szöveg lép.
31. § Hatályát veszti az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja.
32. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 3. § 75. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában: Alapvető szociális szolgáltató:)
„d) a honvédelemről szóló törvényben meghatározott honvédelmi szervezet,”
33. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 129/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén, ha a Hivatal a földgázelosztási díjat, az elosztási átszállítási díjat, a földgáztárolási díjat, a földgázelosztói vagy a földgáztárolói engedélyesek által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjait vagy a földgázelosztói csatlakozási díjat megállapító határozatot nem adja ki a 104/B. § (4) bekezdésében, a 106. § (3) bekezdésében, valamint a 108. § (2) bekezdésében meghatározott határidőben, akkor a tárgyidőszakot közvetlenül megelőzően alkalmazott földgázelosztási díjat, elosztási átszállítási díjat, földgáztárolási díjat, földgázelosztói vagy földgáztárolói engedélyesek által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjait vagy földgázelosztói csatlakozási díjat kell tovább alkalmazni addig, amíg az új eljárásban hozott, véglegessé vált határozat szerinti földgázelosztási díj, elosztási átszállítási díj, földgáztárolási díj, földgázelosztói vagy földgáztárolói engedélyesek által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjai vagy a földgázelosztói csatlakozási díj nem alkalmazandó.”
34. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133/A. §-a a következő 14. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)
„14. összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén a földgázipari vállalkozás e törvényben, a végrehajtására kiadott kormányrendeletben és a Hivatal elnöke által kiadott rendeletben, határozatban foglalt, a földgázipari tevékenységből származó egyes kötelezettségei alóli mentesítése – ideértve a más földgázipari vállalkozás jogának korlátozását is – szabályait.”
35. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 24. § (2) bekezdés p) pont pb) alpontjában az „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényben (a továbbiakban: Hvt.) meghatározott feladatai ellátására a Hvt. 42. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Hvt.) meghatározott feladatai ellátására a Hvt. 53. § (1) bekezdésében” szöveg lép.
36. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A miniszteri biztosnak, a kormányzati főhivatal és a központi hivatal vezetőjének és annak helyettesének a tárgyév március 1-jétől a következő év február utolsó napjáig terjedő időszakra vonatkozó havi díjazása, illetve illetménye nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.”
37. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 25/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25/A. § A miniszterelnök havi illetményének összege megegyezik az Országgyűlés elnöke – az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény szerinti – tiszteletdíjának összegével.”
38. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) Az egyidejűleg politikai felsővezetői vagy szakmai felsővezetői megbízatást is betöltő kormánybiztos, illetve miniszterelnöki biztos ezen tevékenységére tekintettel a miniszterelnök által meghatározott mértékű díjazást kaphat, ha tevékenysége eredeti feladatkörével nem függ össze. A díjazás nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.
(2) A politikai felsővezetői vagy szakmai felsővezetői megbízatást be nem töltő kormánybiztos, illetve miniszterelnöki biztos a miniszterelnök által meghatározott mértékű díjazásra és kormányrendeletben meghatározott juttatásokra jogosult. A Kormány a kormánybiztos kinevezéséről szóló normatív határozatában, a miniszterelnök a miniszterelnöki biztos kinevezéséről szóló normatív utasításában a kormánybiztos, illetve a miniszterelnöki biztos díjazását és juttatásait ennél alacsonyabb mértékben is megállapíthatja. A díjazás nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.”
39. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A megbízás díjazásaként a miniszterelnöki megbízott részére a miniszterelnök által meghatározott mértékű díjazás, valamint kormányrendeletben meghatározott juttatás köthető ki.”
40. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § A miniszter a miniszterelnök által meghatározott mértékű illetményre jogosult.”
41. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § A miniszterelnök politikai igazgatója a miniszterelnök által meghatározott mértékű illetményre jogosult.”
42. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. § Az államtitkár a miniszterelnök által meghatározott mértékű illetményre jogosult.”
43. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91. § (1) E törvénynek az egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról szóló 2022. évi VII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 25/A. §-t 2022. június 1-jétől kell alkalmazni.
(2) A Módtv. hatálybalépésekor a tisztséget betöltő miniszter, miniszterelnök politikai igazgatója, kormánybiztos, miniszterelnöki biztos és államtitkár, valamint a Módtv. hatálybalépésekor érvényes megbízással rendelkező miniszterelnöki megbízott e törvénynek a Módtv.-vel megállapított 31. §-a, 33. § (3) bekezdése, 39. §-a, 40. §-a és 51. §-a szerinti díjazásra, illetményre attól az időponttól jogosult, amikortól azt részére a miniszterelnök megállapítja.
(3) Az érintett személy díjazásának, illetményének a (2) bekezdés szerinti megállapításáig a Módtv. hatálybalépése előtt számára megállapított illetményre, díjazásra jogosult.
(4) Ahol jogszabály miniszteri vagy államtitkári illetményt, illetve annak hányadát vagy szorzatát állapítja meg illetményként vagy díjazásként valamely tisztségviselő számára, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában e törvénynek a Módtv. hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályait kell alkalmazni az illetmény vagy a díjazás összegének megállapítása során.”
44. § Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény
a) 7. § (7) bekezdése,
b) 32. §-a,
c) 39/A. §-a,
d) 41. §-a,
e) 92. §-a.
45. § A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 20/J. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A Kormány összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén rendeletében előírhatja, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatai, a járási (fővárosi kerületi) hivatal kormányablakai, illetve a települési ügysegéd az e törvény, illetve a végrehajtására kiadott rendelet szerinti aláírópad, illetve kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásminta használatával intézhető ügytípusok tekintetében – ha az ügyintézés feltételei nem állnak fenn – aláírópad, illetve kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásminta mellőzésével is eljárhat.”
46. § A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény a következő 9/G. alcímmel egészül ki:
„9/G. Az adatváltozás-kezelési szolgáltatás összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén
20/V. § A Kormány összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén rendeletében előírhatja, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltató – ha az elektronikus úton történő ügyintézés lehetősége nem áll fenn – az adatváltozás-kezelési szolgáltatást a következő eltérésekkel biztosítja:
a) az adatváltozás-bejelentési szolgáltatás, illetve a felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás csak kormányablak útján vehető igénybe,
b) az adatváltozás-kezelési szolgáltató postai úton továbbítja a bejelentést a csatlakozott szolgáltatónak, és
c) adatváltozás-bejelentési szolgáltatás esetében nem alkalmazható a 20/T. § (3) és (4) bekezdése.”
47. § A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a 20/J. § (9) bekezdése és a 20/V. § szerinti intézkedéseket összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén bevezesse.”
48. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter)
„f) gondoskodik a polgári veszélyhelyzeti tervezés katasztrófavédelmi feladatainak hazai koordinálásáról és végrehajtásáról, amelynek érdekében biztosítja a képviseletet a NATO Reziliencia Bizottságban (a továbbiakban: NATO RC), ellátja a NATO RC katasztrófavédelmi szerveivel való kapcsolattartást,”
49. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 23. § (5) bekezdés b) és c) pontjában a „CEPC” szövegrész helyébe az „RC” szöveg lép.
50. § (1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 30. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató köteles különösen)
„a) részt venni a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény szerinti honvédségi feladatok ellátásában,”
(2) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 30. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató köteles különösen)
„e) összehangolt védelmi tevékenység elrendelésekor és különleges jogrendben egyéb katonai feladat ellátására,”
51. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 232/H. § (4) bekezdés d) pontjában a „rendkívüli állapot” szövegrész helyébe a „hadiállapot” szöveg lép.
52. § A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. § (2) bekezdésében az „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. § (1) bekezdés h) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja” szövegrész helyébe az „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 59. § (1) bekezdés i) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja” szöveg lép.
53. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (9) bekezdésében az „az államháztartásért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter” szöveg lép.
54. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény
a) 28. § (1) bekezdésében a „Magyar Honvédség tényleges állományú tagja” szövegrész helyébe a „honvéd” szöveg,
b) 183/A. § (2a) bekezdésében az „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 80. § 17a. pontja” szövegrész helyébe az „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 106. § (12) bekezdése” szöveg
lép.
55. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 6. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A Kormány összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén rendeletében előírhatja, hogy a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve, területi és helyi szervei – hitelesítés nélkül – díjmentesen igényelhetik a 3. § (1) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott adatbázisok adatait a miniszter felelősségi körébe tartozó adatok esetén az adatszolgáltatótól, a honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó adatok esetén a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervtől.”
56. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a 6. § (8a) bekezdése szerinti intézkedéseket összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén bevezesse.”
57. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 135. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A hadkötelezettel szemben szolgálati viszony megszüntetése büntetés nem alkalmazható.”
58. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 428. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Aki olyan cselekményt követ el, amelynek célja, hogy hadkötelest
a) a 426. § a) pontjában meghatározott módon vagy
b) a 426. § b) pontjában meghatározott módon
a katonai szolgálat alól kivonjon, az ott meghatározottak szerint büntetendő.”
59. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 431. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„431. § Aki gazdasági és anyagi szolgáltatásban álló védelmi és biztonsági kötelezettségét súlyosan megszegi vagy kijátssza, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
60. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 433. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) E fejezet rendelkezéseit hadiállapotban kell alkalmazni.
(1a) A 426. § b) pontját és a 428. § (2) bekezdés b) pontját a hadiállapot Kormány általi kezdeményezését követő időszakban is alkalmazni kell.”
61. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 437. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szolgálat megtagadását honvédelmi válsághelyzet idején követik el.”
62. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdése a következő 35. és 36. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„35. humanitárius művelet: a fogadó ország beleegyezésével vagy erre jogosult nemzetközi szervezet felhatalmazásával a Honvédség érdemi közreműködésével folytatott segítő tevékenység, amely a fegyveres konfliktus, a természeti vagy civilizációs katasztrófa által okozott olyan helyzet elhárítására és következményeinek csökkentésére irányul, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeit, alapvető ellátását, a természeti környezetet súlyos mértékben veszélyezteti, károsítja;
36. külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység: a Honvédség részvétele a szemben álló felek fegyveres összeütközése miatt veszélyeztetett területen, a polgári lakosok élete, testi épsége, egészsége, az életfenntartáshoz szükséges alapvető javak biztosítása érdekében.”
63. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ahol e törvény honvédet, műveleti területet, szövetséges fegyveres erőt vagy békefenntartást említ, azon a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényben meghatározott fogalmakat kell érteni.”
64. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
a) 127. § (1) bekezdésében a „Magyar Honvédség tényleges állományú” szövegrész helyébe a „honvéd” szöveg,
b) 140. § (1) bekezdésében a „Magyar Honvédség tényleges állományú tagjának a” szövegrész helyébe a „honvéd” szöveg,
c) 140. § (3) bekezdésében és 459. § (3a) bekezdésében a „Magyar Honvédség tényleges állományú tagja” szövegrész helyébe a „honvéd” szöveg,
d) 154. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és 155. § (1) bekezdésében a „hadműveleti” szövegrész helyébe a „háború idején műveleti” szöveg,
e) 429. § (1) bekezdésében a „szolgálatát nem látja el” szövegrész helyébe a „kötelezettségét nem teljesíti” szöveg,
f) 433. § (3) bekezdésében a „rendkívüli állapotban” szövegrész helyébe a „hadiállapotban” szöveg,
g) 442. § (7) bekezdésében és 443. § (2) bekezdésében a „háború idején, harchelyzetben vagy megelőző védelmi helyzetben” szövegrész helyébe a „háború idején vagy harchelyzetben” szöveg,
h) 459. § (1) bekezdés 10. pont c) alpontjában a „rendkívüli állapot” szövegrész helyébe a „hadiállapot” szöveg,
i) 459. § (1) bekezdés 12. pont a) alpontjában a „Magyar Honvédség szolgálati feladatot teljesítő katonája” szövegrész helyébe a „szolgálati feladatot teljesítő honvéd” szöveg
lép.
65. § Hatályát veszti a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
a) 434. § (3) bekezdésében, 436. § (4) bekezdésében, 437. § (2) bekezdésében, 438. § (2) bekezdés b) pontjában, 439. § (3) bekezdésében, 442. § (5) bekezdésében, 444. § (4) bekezdésében, 445. § (6) bekezdésében, 451. § (2) bekezdés b) pontjában, 452. § (2) bekezdés b) pontjában, 453. § (2) bekezdés b) pontjában, 454. § (2) bekezdésében, és 457. § (1) bekezdésében a „vagy megelőző védelmi helyzetben” szövegrész,
b) 435. § (3) bekezdésében és 440. § (2) bekezdésében a „megelőző védelmi helyzetben,” szövegrész.
66. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 59. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában állami feladat:)
„g) a postai szolgáltatások biztonságának növeléséhez, a különleges jogrend és az összehangolt védelmi tevékenység időszakának feladataira történő felkészítéséhez szükséges szervezeti, működési feltételek biztosítása a nemzeti és nemzetközi elveknek megfelelően, amelynek keretében a postai szolgáltató jogszabályban foglaltak szerint
ga) felkészül a különleges jogrend, valamint összehangolt védelmi tevékenység idejére irányadó, jogszabályban meghatározott feladatokra;
gb) a védelmi és az üzletmenet-folytonossággal kapcsolatos részletes feladatok meghatározására, azok végrehajtásának szervezeti és működési feltételei biztosítására jogszabályban meghatározottak szerint tervet készít,”
67. § (1) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 60. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány az állami feladatok közül:)
„d) meghatározza a postai szolgáltatások biztonságának, a különleges jogrend és az összehangolt védelmi tevékenység idejére való felkészítésének rendszerét, ezzel összefüggésben biztosítja az államigazgatásra háruló feladatok ellátásának feltételeit;”
(2) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 60. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány az állami feladatok közül:)
„f) összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén rendeletében átmenetileg korlátozhatja vagy szüneteltetheti a postai szolgáltatásokat;”
68. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 78. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a 60. § f) pontja szerinti intézkedéseket összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén bevezesse.”
69. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény
a) 32. § (2) bekezdésében az „a különleges jogrend időszakban” szövegrész helyébe az „a különleges jogrendben” szöveg,
b) 32. § (3) bekezdésében az „a különleges jogrend időszakban” szövegrész helyébe a „különleges jogrendben” szöveg, a „honvédelmi érdekek” szövegrész helyébe a „honvédelmi, a védelmi és biztonsági érdekek” szöveg,
c) 34. § (1) bekezdésében a „honvédelmi” szövegrész helyébe a „honvédelmi, védelmi és biztonsági” szöveg,
d) 59. § (1) bekezdés b) pontjában az „és védelmi igények érvényesítése, továbbá” szövegrész helyébe a „, védelmi és biztonsági, valamint honvédelmi igények érvényesítése, továbbá” szöveg,
e) 61. § c) pontjában a „koordinálja” szövegrész helyébe az „a védelmi és biztonsági érdekek figyelembevételével koordinálja” szöveg,
f) 61. § d) pontjában a „kijelöli” szövegrész helyébe az „a védelmi és biztonsági érdekek figyelembevételével kijelöli” szöveg,
g) 61. § g) pontjában a „részt vesz” szövegrész helyébe az „a védelmi és biztonsági érdekek figyelembevételével részt vesz” szöveg,
h) 78. § (1) bekezdés e) pontjában az „időszaki felkészítésének” szövegrész helyébe az „időszaki, valamint az összehangolt védelmi tevékenységre való felkészítésének” szöveg
lép.
70. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény
1. 2. § 4. pontjában az „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 39. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 65. § (1) bekezdése” szöveg,
2. 2. § 31. pontjában az „a Hvt. 41. § (5) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a Hvt. 71. § (3) bekezdésében” szöveg,
3. 17. § (1) bekezdésében az „a Hvt. 36. § (1) bekezdés a), b) és f) pontjában” szövegrész helyébe az „a Hvt. 59. § (1) bekezdés a), b) és k) pontjában” szöveg,
4. 17. § (1) bekezdésében az „A Hvt. 36. § (1) bekezdés c)–e), g) és h) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe az „A Hvt. 59. § (1) bekezdés d), e), g), i) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában” szöveg,
5. 17. § (2) bekezdésében az „A Hvt. 36. § (1) bekezdés a), c), d), f), g) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában, továbbá a Hvt. 56. § (3) bekezdésében meghatározott szolgálati feladatok” szövegrész helyébe az „A Hvt. 59. § (1) bekezdés a), d), g) és k) pontjában, és (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgálati feladatoknak, továbbá a honvédelem szempontjából létfontosságúnak kijelölt rendszerelemek, illetve a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzésének és védelmének a” szöveg,
6. 32. § (1) bekezdés d) pontjában a „honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban” szövegrész helyébe a „honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban” szöveg,
7. 64. § (3) bekezdésében az „a kormányzati szolgálati jogviszonyban, és a közalkalmazotti jogviszonyban” szövegrész helyébe az „a kormányzati szolgálati jogviszonyban és a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban” szöveg,
8. 69. § (3) bekezdésében az „a közalkalmazotti jogviszonyba vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyba, a honvédelmi alkalmazotti” szövegrész helyébe a „közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyba vagy honvédelmi alkalmazotti” szöveg,
9. 128. § (3a) bekezdésében az „a Hvt. 36. § (1) bekezdés h)” szövegrész helyébe az „a Hvt. 59. § (1) bekezdés i)” szöveg,
10. 151. § (3) bekezdésében az „a Hvt. 36. § (1) bekezdés h)” szövegrész helyébe az „a Hvt. 59. § (1) bekezdés i)” szöveg,
11. 164. § (3) bekezdésében az „a Hvt. 79/C. §” szövegrész helyébe az „a Hvt. 52. §” szöveg,
12. 165. § (3) bekezdésében az „a Hvt. 51. § (2) bekezdésével” szövegrész helyébe az „a Hvt. 79. § (2) bekezdésével” szöveg,
13. 165. § (6) bekezdésében az „a Hvt. 51. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a Hvt. 79. § (2) bekezdése” szöveg,
14. 169. § (4) bekezdésében és 170. § (1) bekezdés d) pontjában az „a Hvt. 79/C. §-a” szövegrész helyébe az „a Hvt. 52. §-a” szöveg,
15. 236. § (2) bekezdés a) pontjában az „a Hvt. 36. § (1) bekezdés a)–f) pontja” szövegrész helyébe az „a Hvt. 59. § (1) bekezdés a), b) d) e), k) pontja” szöveg,
16. XXI/A. Fejezet címében az „A HVT. 36. § (1) BEKEZDÉS H) PONTJA, VALAMINT (2) BEKEZDÉS A) PONTJA” szövegrész helyébe az „A HVT. 59. § (1) BEKEZDÉS I) PONTJA, VALAMINT (2) BEKEZDÉS A) PONTJA” szöveg,
17. 237/A. § (1) és (1a) bekezdésében a „Hvt. 36. § (1) bekezdés h)” szövegrész helyébe a „Hvt. 59. § (1) bekezdés i)” szöveg,
18. XXI/B. Fejezet címében az „A HVT. 36. § (1) BEKEZDÉS K) PONTJA” szövegrész helyébe az „A HVT. 59. § (1) BEKEZDÉS M) PONTJA” szöveg,
19. 237/B. § (1) bekezdésében, 237/C. § (3) bekezdésében és 237/H. § (1) bekezdésében a „Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontja” szövegrész helyébe a „Hvt. 59. § (1) bekezdés m) pontja” szöveg,
20. 237/B. § (2) bekezdésében az „a Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontja” szövegrészek helyébe az „a Hvt. 59. § (1) bekezdés m) pontja” szöveg,
21. 237/I. §-ában az „a Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontja” szövegrészek helyébe az „a Hvt. 59. § (1) bekezdés m) pontja” szöveg,
22. 237/J. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában az „a Hvt. 46/A. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a Hvt. 16. § (3) bekezdése” szöveg,
23. 237/L. § (15) bekezdésében az „a Hvt. 36. § (1) bekezdés h) és k), vagy (2) bekezdés a) pontja” szövegrész helyébe az „a Hvt. 59. § (1) bekezdés i) és m) pontja, vagy (2) bekezdés a) pontja” szöveg,
24. 247/I. § (5) bekezdésében az „a Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontjára” szövegrész helyébe az „a Hvt. 59. § (1) bekezdés m) pontjára” szöveg,
25. 247/Y. § (1) bekezdésében az „A Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontja” szövegrész helyébe az „A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. § (1) bekezdés k) pontja” szöveg
lép.
71. § Hatályát veszti a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény
a) 41. § (3) és (4) bekezdése,
b) 92. § (2) bekezdésében a „, valamint a Hvt. 46. § (1a) bekezdése” szövegrész
c) 3. melléklete.
72. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 9. § (1) bekezdés a) pontjában az „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény szerinti rendvédelmi szerveket” szövegrész helyébe az „a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szerveket, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt” szöveg lép.
73. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 20. § (6) bekezdés g) pontjában az „a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja” szövegrész helyébe a „honvéd” szöveg lép.
74. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 164. § g) pontja a következő gc) alponttal egészül ki:
(Nem jelenti a banktitok sérelmét
az MNB által – a banktitokra vonatkozó szabályok betartásával – a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása)
„gc) gazdasági folyamatok és azok fejlesztésének elemzése, értékelése és tervezése céljából a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter”
(részére,)
75. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény
a) 3. § 14a. pontjában a „Honvédség tényleges állományú tagja” szövegrész helyébe a „honvéd” szöveg,
b) 305. § (2) bekezdés a) pontjában a „kiképzett tartalékos” szövegrész helyébe a „kiképzett hadköteles” szöveg
lép.
76. § A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény 1. § (3) bekezdésében az „az állami vagyon felügyeletéért felelős” szövegrész helyébe az „a kultúráért felelős” szöveg lép.
77. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 3. § 23. pontjában az „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 80. § g) pontjában” szövegrész helyébe az „a honvédelemről szóló törvényben” szöveg lép.
78. § (1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hatóság
a) írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban), vagy
b) személyesen – ideértve az összeköttetés közvetlenségét, kölcsönösségét, folyamatos kép- és hangkapcsolatot biztosító telekommunikációs eszköz alkalmazását, ha az az adott eljárási cselekmény lefolytatására alkalmas –, illetve írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban)
tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel.”
(2) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Különleges jogrend vagy összehangolt védelmi tevékenység (a továbbiakban együtt: védelmi helyzet) elrendelésének alapjául szolgáló ok, illetve életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a hatóság választja meg a kapcsolattartás módját.”
79. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 84. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A hatóság a döntést azonnal végrehajthatónak nyilvánítja, ha)
„a) életveszéllyel, súlyos kárral vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével fenyegető, illetve védelmi helyzet elrendelésének alapjául szolgáló ok következtében kialakuló helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges,
b) nemzetbiztonsági, honvédelmi, védelmi és biztonsági vagy közbiztonsági érdekből, illetve a közérdek védelme miatt szükséges,”
80. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 85. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A hatóság védelmi helyzet elrendelésének alapjául szolgáló ok, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a döntést az ügyféllel szóban vagy a döntés tartalmának megismerésére alkalmas egyéb módon közli, amiről a hatóság feljegyzést készít. A hatóság a döntést utólag írásban közli. A döntés közlésének napja ilyenkor – kizárólag a jogorvoslati határidők számításának szempontjából – az írásbeli közlés napja.”
81. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 89. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hatóság közhírré teszi azt a véglegessé vált vagy azonnal végrehajthatóvá nyilvánított döntést,)
„b) amelyet személyek széles vagy pontosan meg nem határozható köre számára életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető, illetve védelmi helyzet elrendelésének alapjául szolgáló ok következtében kialakuló helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése érdekében hozott, vagy”
82. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 104. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hivatalbóli eljárás az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik, megindításáról az ismert ügyfelet a hatóság értesíti. Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha)
„b) azt honvédelmi, védelmi és biztonsági érdekből, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból törvény kizárja, vagy”
83. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 139. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„b) a közérdeken alapuló kényszerítő indok esetén az ügyben közreműködő szakhatóság kijelölésére,
c) összehangolt védelmi tevékenység esetén, e törvény rendelkezéseitől eltérően, a hatásköri és illetékességi vitára, az illetékességi területen kívüli eljárásra, a megkeresésre, az eljárás felfüggesztésére és szünetelésére, az ügyintézési határidőre és a határidő számítására, a határozatra és a végzésre, a döntés közlésére és a végrehajtásra”
(vonatkozó szabályokat.)
84. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
a) 60. § (3) bekezdésében az „a Magyar Honvédség tényleges állományú vagy” szövegrész helyébe a „honvéd,”
b) 140. § d) pontjában a „szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe a „szociálpolitikáért felelős miniszterrel”
szöveg lép.
85. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény
a) 12/A. § (1) bekezdésében a „2022. július 1. napjától” szövegrész helyébe a „2023. január 1. napjától” szöveg,
b) 12/B. § (1) bekezdésében a „2022. július 1. napjától” szövegrész helyébe a „2023. január 1. napjától” szöveg
lép.
86. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 50. § (6) bekezdés b) pontjában a „vagy a honvédelmi kötelezettségek részét képező gazdasági” szövegrész helyébe a „vagy sarkalatos törvényben meghatározott gazdasági” szöveg lép.
87. § Az egyes állami tulajdonú ingatlanok ingyenes egyházi tulajdonba adásáról szóló 2017. évi LXXIV. törvény a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § Az állam, vagy az állam javára eljáró építtető a 2. § alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlanokon központi költségvetési forrásból finanszírozott beruházási és felújítási tevékenységet (e § vonatkozásában a továbbiakban együtt: Beruházás) végezhet. A Beruházás során létrejött ingó és ingatlan vagyonelemek e törvény erejénél fogva ingyenesen a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátus tulajdonába kerülnek. A Beruházás műszaki átadás-átvételének lebonyolítását követően, a munkaterület kivitelező által az állam, vagy az állam javára eljáró építtető részére történő visszaadását követő napon a Beruházás során létrejött ingó és ingatlan vagyonelemeket az állam, vagy az állam javára eljáró építtető az általa nyilvántartott könyv szerinti értéken, befejezetlen beruházásként átadja a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátusnak.”
88. § Az egyes állami tulajdonú ingatlanok ingyenes egyházi tulajdonba adásáról szóló 2017. évi LXXIV. törvény a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § E törvénynek az egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról szóló 2022. évi VII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 5/A. §-át a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
89. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény
a) 10. § (1) bekezdés 14. pontjában és 696. § (1) bekezdés a) pontjában a „Magyar Honvédség tényleges állományú tagja” szövegrész helyébe a „honvéd” szöveg,
b) 705. § (5) bekezdésében a „Magyar Honvédség tényleges állományú tagjával” szövegrész helyébe a „honvéddel” szöveg,
c) 866. § (4) bekezdésében a „tényleges állományú katonák” szövegrész helyébe a „honvédek” szöveg
lép.
90. § A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § A Kormány összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén rendeletében előírhatja, hogy a Nyilvántartás működését akadályozó körülmény fennállta esetén, annak időtartama alatt, a 3. §-ban foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.”
91. § A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a 3/A. § szerinti intézkedéseket összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén bevezesse.”
92. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 50. § (2) bekezdés 36. pontjában és 131. § (4) bekezdésében az „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. § (1) bekezdés h) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja” szövegrész helyébe az „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 59. § (1) bekezdés i) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja” szöveg lép.
93. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 56. § (3) bekezdésében az „a Magyar Honvédség tényleges állományú” szövegrész helyébe a „honvéd” szöveg lép.
94. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény alkalmazásakor honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni
a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, valamint ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,
b) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, valamint ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,
c) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban, valamint ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,
d) a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban töltött időt, kivéve az önkéntes tartalékos szolgálati viszony rendelkezésre állási időszakát, valamint a tisztjelölti és altisztjelölti szolgálati viszonyban,
e) a d) ponttól eltérő szolgálati jogviszonyban,
f) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban,
g) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,
h) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, köztisztviselői jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, valamint ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,
i) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban,
j) az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál állami szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, illetve munkaviszonyban,
k) a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál kormányzati szolgálati, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, valamint munkaviszonyban,
l) a honvédelmi szervezetnél, a rendvédelmi szervnél, illetve az állami adó- és vámhatóságnál munkaviszonyban,
m) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban,
n) az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) és a végrehajtására kiadott rendelet szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban,
o) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény. 2019. január 1. és 2019. december 31. között hatályos 1. mellékletében meghatározott gazdasági társaságnál, annak jogelődjénél vagy jogutódjánál munkaviszonyban
töltött időt.”
95. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény
a) 1. § (1) bekezdés a) pontjában az „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 80. § 13. pontja” szövegrész helyébe az „a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 3. § 14. pontja” szöveg,
b) 3. § (5) bekezdésében az „a Hvt. 40. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe az „a Hvt. 70. § (4) bekezdése” szöveg,
c) 21. § (5) bekezdésében az „A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény IX. Fejezetében” szövegrész helyébe az „A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény XII. Fejezetében” szöveg,
d) 51. § (6) és (7) bekezdésében az „A Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja” szövegrész helyébe az „A Hvt. 59. § (1) bekezdés i) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja” szöveg,
e) 89/A. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában a „Hvt. 46/A. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „Hvt. 16. § (3) bekezdése” szöveg,
f) 89/D. § (5) bekezdésében a „tagjaként töltött idejét, és a PhD-fokozat” szövegrész helyébe a „tagjaként, az Eszjtv. hatálya alá nem tartozó magyarországi vagy külföldi egészségügyi szolgáltatónál vagy külföldi szakirányú végzettséggel munkavégzésre irányuló jogviszonyban töltött idejét, és a PhD-fokozat” szöveg,
g) VI/A. Fejezet címében az „A HVT. 36. § (1) BEKEZDÉS K) PONTJA” szövegrész helyébe az „A HVT. 59. § (1) BEKEZDÉS M) PONTJA” szöveg,
h) 92/A. §-ában az „a Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontja” szövegrész helyébe az „a Hvt. 59. § (1) bekezdés m) pontja” szöveg
lép.
96. § A Hungary Helps Programról szóló 2018. évi CXX. törvény
a) 4. § (3) bekezdésében az „a Miniszterelnökség” szövegrész helyébe az „az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium” szöveg,
b) 9. § (5) bekezdésében az „A Kormánynak az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős tagja (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe az „A miniszter” szöveg
lép.
97. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 201/A. §-a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A miniszterelnök politikai igazgatója – a kinevezését követően – a miniszterelnök előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesz.”
98. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 230. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„230. § [A közigazgatási államtitkár illetménye]
A közigazgatási államtitkár a miniszterelnök által megállapított mértékű illetményre jogosult. A közigazgatási államtitkár illetménye eltérhet az 1. mellékletben meghatározott illetménysáv felső határától.”
99. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény a következő 299. §-sal egészül ki:
„299. § [Átmeneti rendelkezés az egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról szóló 2022. évi VII. törvényhez]
(1) Az egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításáról szóló 2022. évi VII. törvény (a továbbiakban: Módtv3.) hatálybalépésekor jogviszonyban álló közigazgatási államtitkár e törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 230. §-a szerinti illetményre attól az időponttól jogosult, amikortól azt részére a miniszterelnök megállapítja.
(2) Az érintett személy illetményének az (1) bekezdés szerinti megállapításáig a Módtv3. hatálybalépése előtt számára megállapított illetményre jogosult.”
100. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
a) 16. § (6) bekezdésében a „(7) bekezdése” szövegrész helyébe a „(7) bekezdése, továbbá a 186. §” szöveg,
b) 229. § (3) bekezdésében a „felmentés kivételével” szövegrész helyébe a „felmentés, valamint az illetmény megállapítása kivételével” szöveg
lép.
101. § A Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXIV. törvény 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Tanács társelnöke a kultúráért felelős miniszter.”
102. § A Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXIV. törvény 5. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „elnökén” szövegrész helyébe az „elnökén és társelnökén” szöveg lép.
103. § A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 2022. november 1-jén lép hatályba.
104. § A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 62. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A 60. § (1) bekezdés a), b), d) és e) pontja szerinti szervek, szervezetek a feladatkörükkel összefüggésben az (1) bekezdésben meghatározott cél érdekében a kiértesítéssel és a riasztással kapcsolatos nyilvántartáshoz adatszolgáltatást teljesítenek.”
105. § A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 26. alcíme a következő 62/A–62/D. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„62/A. § (1) A 60. § (1) bekezdés a), b), d) és e) pontja szerinti szervek, szervezetek a védelmi és biztonsági felkészülésre vonatkozó feladatkörükkel összefüggésben, a kiértesítés és a riasztás tervezése, gyakorlása és végrehajtása céljából elektronikus nyilvántartás formájában kiértesítési és riasztási nyilvántartást vezetnek, amelyben a védelmi és biztonsági feladatot ellátó foglalkoztatottak 2. melléklet szerinti adatait kezelik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatkezeléssel érintett foglalkoztatott a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást 8 napon belül bejelenti az adatkezelő számára. Az adatváltozást az adatkezelő 8 napon belül átvezeti.
(3) A 2. mellékletben meghatározott adatok az (1) bekezdésben meghatározott célból az adatkezelő szervnél védelmi és biztonsági feladatot ellátó foglalkoztatottaknak az adatkezelő szervvel fennálló foglalkoztatási jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követően három évig kezelhetők.
(4) A 60. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szervezetek kiértesítési, riasztási tevékenységével összefüggésben, az (1) bekezdésben meghatározott cél érdekében, a nyilvántartás vezetéséhez az adatkezelő megkeresése alapján adatszolgáltatást teljesítenek a védelmi és biztonsági adatkezelés szervei.
62/B. § A 60. § (1) bekezdés d) és e) pont szerinti szervek esetében, a védelmi és biztonsági igazgatás területi, helyi és települési feladatainak végrehajtása érdekében a kiértesítés és a riasztás tervezése, gyakorlása és végrehajtása céljából a 2. mellékletben meghatározott adatokról
a) a területi védelmi bizottság elnöke megkeresése alapján adatszolgáltatást teljesít a területi védelmi bizottság elnöke részére
aa) a területi védelmi bizottságnak a törvényben meghatározott tagja,
ab) a területi védelmi bizottságnak a Kormány rendeletében meghatározott állandó meghívottja,
ac) a területi védelmi bizottság illetékességi területén a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő további szervezet vezetője,
ad) a területi védelmi bizottság illetékességi területén minden olyan szerv vezetője, amely szerv jogszabály alapján védelmi és biztonsági feladat ellátására vagy védelmi és biztonsági kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles,
ae) a területi védelmi bizottság elnöke által a területi védelmi bizottság munkacsoportjába kijelölt (beosztott) személy foglalkoztatója, valamint
af) a területi védelmi bizottság illetékességi területe szerinti helyi védelmi bizottság elnöke és titkára,
b) a helyi védelmi bizottság elnöke megkeresése alapján adatszolgáltatást teljesít a helyi védelmi bizottság elnöke részére
ba) a helyi védelmi bizottságnak a törvényben meghatározott tagja,
bb) a helyi védelmi bizottságnak a Kormány rendeletében meghatározott állandó meghívottja,
bc) a helyi védelmi bizottság illetékességi területén a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő további szervezet vezetője,
bd) a helyi védelmi bizottság illetékességi területén minden olyan szerv vezetője, amely szerv jogszabály alapján védelmi és biztonsági feladat ellátására vagy védelmi és biztonsági kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles,
be) a helyi védelmi bizottság elnöke által a helyi védelmi bizottság munkacsoportjába kijelölt (beosztott) személy foglalkoztatója, valamint
bf) a helyi védelmi bizottság illetékességi területe szerinti polgármester,
c) a polgármester megkeresése alapján adatszolgáltatást teljesít a polgármester részére
ca) a polgármester illetékességi területén a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő további szervezet vezetője,
cb) a polgármester illetékességi területén minden olyan szerv vezetője, amely szerv jogszabály alapján védelmi és biztonsági feladat ellátására vagy védelmi és biztonsági kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles, valamint
cc) a polgármesteri hivatalnál, a közös önkormányzati hivatalnál védelmi és biztonsági feladatot ellátó foglalkoztatott vonatkozásában a jegyző.
62/C. § (1) A helyi és a települési védelmi és biztonsági feladatok végrehajtása érdekében a helyi védelmi bizottság egyedi határozata alapján történő kiértesítés tervezése, gyakorlása és végrehajtása céljából a helyi védelmi bizottság nyilvántartást vezet a helyi védelmi bizottság illetékességi területén a polgármesterek, a védekezéssel összefüggő feladatokban közreműködő referensek, valamint a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő helyi és települési szervek védelmi és biztonsági feladatot ellátó foglalkoztatottjainak 2. melléklet szerinti adatairól.
(2) A 2. mellékletben meghatározott adatok az (1) bekezdésben meghatározott célból a polgármester, a védekezéssel összefüggő feladatokban közreműködő referens, valamint a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő helyi és települési szervnél védelmi és biztonsági feladatot ellátó foglalkoztatott jogviszonyának a megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezelhetők.
62/D. § (1) A 62/C. §-ban meghatározott adatkezelési cél megvalósulása érdekében a helyi védelmi bizottság részére, annak határozata alapján a 2. melléklet szerinti adatokról adatszolgáltatást teljesít a helyi védelmi bizottság illetékességi területén működő
a) polgármester,
b) védekezéssel összefüggő feladatokban közreműködő referens, továbbá
c) védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő helyi és települési szerv vezetője.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt adatszolgáltatásra kötelezettek a bejelentett adatok változásáról, a jogviszony megszűnéséről vagy megszüntetéséről 8 napon belül, a változási adatok megküldésével értesítik a helyi védelmi bizottságot.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározottak akadályoztatása esetén a helyi védelmi bizottság részére az adatszolgáltatást az adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztatója, irányítási vagy felügyeleti jogkört gyakorlója teljesíti.”
106. § (1) A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 63. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséggel összefüggő területi, helyi és települési szintű feladatai teljesítése érdekében, a területi védelmi bizottság elnöke, a helyi védelmi bizottság elnöke és a polgármester hatáskörébe tartozó igénybevételi jog gyakorlásának segítése, a területi, a helyi és a települési szintű gazdasági és anyagi szolgáltatások és a gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezettek körének megállapítása, valamint a gazdasági és anyagi szolgáltatás igénybevételének területi, helyi és települési szintű tervezése és végrehajtásának koordinálása céljából a területi védelmi bizottság, a helyi védelmi bizottság, a polgármester, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a katonai igazgatás területi szerve a 3. melléklet szerinti, valamint kormányrendelet által előírt ingatlanra, szolgáltatásra, technikai eszközre vonatkozó műszaki, technikai adatokról nyilvántartást vezet.”
(2) A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 63. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartáshoz a területi védelmi bizottság, a helyi védelmi bizottság, a polgármester, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a katonai igazgatás területi szerve az adatokat:
a) a munkáltató, egyéni vállalkozó által teljesített adatszolgáltatásból,
b) a hadkiegészítő parancsnokság nyilvántartásából,
c) törvényben meghatározott egyéb szervek nyilvántartásából
gyűjti törvényben meghatározottak szerint.
(1b) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás adatainak ellenőrzése és frissítése céljából a területi védelmi bizottság, a helyi védelmi bizottság, a polgármester, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a katonai igazgatás területi szerve a 3. melléklet 1–4. pontjai szerinti adatot a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervtől is igényelheti.”
(3) A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 63. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat a védelmi és biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos feladatok ellátása céljából megismerheti
a) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter,
b) a honvédelemért felelős miniszter,
c) a védelemgazdaság központi tervező szerve,
d) a Honvédség parancsnoka,
e) a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve,
f) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, valamint
g) a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve.”
107. § A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény a következő 66/A. és 66/B. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„66/A. § (1) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének az érintett azonosítását lehetővé tevő adat kezelése során az érintettet megillető jogosultságok érvényesítésére irányuló kérelem alapján megtett intézkedésekről, illetve a kérelem elutasításáról az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 15. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 12. cikk (3) és (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően a kérelem beérkezésétől számított legkésőbb kilencven napon belül kell tájékoztatnia az érintettet, ha az állam külső és belső biztonságának hatékony és eredményes védelme az eltérést szükségessé teszi, azzal, hogy e határidő további meghosszabbítása nem lehetséges.
(2) Ha az érintett a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által kezelt személyes adataival kapcsolatban az őt megillető jogosultságok érvényesítésére irányuló
a) kérelme alapján a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által megtett intézkedésekről, illetve a kérelem elutasításáról az Infotv. 15. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott határidőben nem kap tájékoztatást, vagy
b) kérelmét a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve elutasítja vagy e jogosultságoknak az érvényesítését korlátozza
az érintett – a rendelkezésére álló egyéb jogorvoslati lehetőségek mellett – a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve intézkedése jogszerűségének vizsgálata céljából az Infotv. 51/A. § (2) bekezdésében meghatározott vizsgálatot is kezdeményezheti a Hatóságnál.
66/B. § (1) Ha – az állam külső és belső biztonságának hatékony és eredményes védelme biztosításával összefüggő – a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által kezelt, a beszerzésekre, a szerződésekre, a gazdálkodási adatokra, a személyi állományra, valamint a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által működtetett nemzeti eseménykezelő központ felépítésére, működésére, technikai eszközeire és felszerelésére vonatkozó valamely adat megismerése Magyarország honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti, annak megismerése iránti igény teljesítését az adat keletkezésétől számított tíz évig meg kell tagadni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti igény teljesíthetőségéről – Magyarország nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekeit mérlegelve – a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének vezetője a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter véleményének kikérésével dönt.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott véleményt legkésőbb az annak kialakítására irányuló kérés beérkezését követő tizenöt napon belül kell megadni. A vélemény megkérésétől annak megadásáig vagy a véleményadási határidő eredménytelen elteltéig terjedő időtartam az adat megismerése iránti igény teljesítésére rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele.”
108. § A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 30. alcíme a következő 67/A. és 67/B. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„67/A. § (1) Az e törvény szerinti nyilvántartásokból teljesített valamennyi adatszolgáltatásról az adattovábbítások jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából a nyilvántartást vezető szerv nyilvántartást (a továbbiakban: adattovábbítási nyilvántartás) vezet
a) a szolgáltatott adatok körének,
b) az adatigénylő nevének és címének,
c) az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak és adatkezelési célnak, valamint az adatszolgáltatás időpontjának, továbbá
d) az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak
feltüntetésével.
(2) Az adattovábbítási nyilvántartásba térítésmentesen betekinthet
a) az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a nyilvántartást vezető szerv irányításáért felelős szerv, valamint a Hatóság,
b) az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság.
67/B. § (1) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által ellenőrzési feladat ellátására kijelölt személy ellenőrzési feladatai ellátásával összefüggésben jogosult a minősített adat, az üzleti titok és az ellenőrzött szervezet, valamint az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szervezet által kezelt egyéb titokfajták minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartásával történő megismerésére, ilyen adatokat tartalmazó dokumentumokba történő betekintésre, azokról másolat, kivonat készítésére.
(2) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve ellenőrzése során az ellenőrzött szerv, szervezet vagy más – az ellenőrzés lefolytatásához szükséges adatok, tények, információk birtokában lévő – személy, szervezet vezetője, alkalmazottja a jogszabályokban meghatározottak szerint adatszolgáltatásra és együttműködésre köteles.”
109. § A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 75. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„75. § (1) Az összehangolt védelmi tevékenységgel kapcsolatos
a) döntés-előkészítést,
b) kormányzati kommunikációs feladatokat,
c) műveletek irányítását, valamint
d) a Kormány által bevezetett intézkedések végrehajtását
a Kormány erre kijelölt tagja vagy a Kormány ügydöntő jogkörrel rendelkező erre kijelölt szerve – a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének együttműködésével – hangolja össze a Kormány által meghatározott szempontokra figyelemmel.
(2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt személy vagy szerv javaslatot tehet a Kormánynak – illetve a Kormány feladat- és hatáskörrel rendelkező tagjának –
a) az összehangolt védelmi tevékenységgel összefüggő intézkedések elrendelésére,
b) a NATO Válságreagálási Rendszerébe tartozó intézkedések bevezetésére,
c) törvényben meghatározott válsághelyzeti intézkedés elrendelésére, valamint
d) az összehangolt védelmi tevékenységhez szükséges további védelmi és biztonsági erők bevonására.
(3) Az (1) bekezdés szerint kijelölt személy vagy szerv köteles a Kormánynak azonnal jelenteni, ha úgy értékeli, hogy az összehangolt védelmi tevékenység elrendelésére okot adó körülmények hatékony kezeléséhez különleges jogrend kihirdetése lenne indokolt.”
