Az Országgyűlés Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme, a honvédelmi adatkezelésekbe tartozó személyes adatok védelmének biztosítása érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § (1) E törvény alkalmazásában
a) behívhatósági korhatár:
aa) a Magyar Honvédségnél (a továbbiakban: Honvédség) 2011. január 1-jét követően hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos, hallgatói, honvéd tisztjelölti vagy altisztjelölti katonai szolgálatot, illetve honvédelmi szervezetnél katonai alapkiképzést, alapfelkészítést vagy annak valamely modulját teljesített hadkötelesek esetén a katonai szolgálat felső korhatára,
ab) az aa) alpontba nem tartozó hadkötelesek esetén annak az évnek a december 31. napja, amelyben 50. életévüket betöltik,
b) biometrikus adat: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 3b. pontja szerinti adat,
c) honvédelemben közreműködő szerv: a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 11. §-a szerinti, a honvédelmi felkészülés egyes feladatainak ellátásában részt vevő szerv és szervezet,
d) honvédségi nyugdíjas: az a korábban kormányzati szolgálati-, közszolgálati-, állami vezetői szolgálati-, politikai szolgálati-, biztosi-, kormánytisztviselői-, közalkalmazotti-, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban vagy polgári alkalmazottként, kinevezett polgári alkalmazottként foglalkoztatott személy, aki a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztériumban (a továbbiakban: minisztérium), a miniszter közvetlen alárendeltségében vagy fenntartói irányítása alatt álló szervezetben, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál (a továbbiakban: KNBSZ) vagy honvédségi szervezetnél állt foglalkoztatási jogviszonyban, és
da) akinek nyugdíjazását közvetlenül megelőző utolsó foglalkoztatási jogviszonya ezen szervezetek valamelyikével állt fent, vagy
db) aki ezen szervezetekkel fennálló jogviszonyának megszűnése és nyugdíjba vonulása között új jogviszonyt nem létesített, feltéve, hogy a két időpont között eltelt idő az 1 évet nem haladja meg,
e) hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott személy,
f) igénybevételi hatóság: a gazdasági és anyagi szolgáltatás a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Vbö.) 15. § (1) bekezdése szerinti igénybevételét elrendelő szerv vagy személy,
g) katonai szolgálatot önként vállaló honvédelmi alkalmazott: hadkötelezettség bevezetése esetére, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 3. § (2) bekezdése szerint a katonai szolgálat teljesítését önként vállaló honvédelmi alkalmazott,
h) képességkatalógus: a befogadó állam által összeállított, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO) által vezetett művelet érdekében felajánlható polgári és katonai képességek adatai,
i) központi pénzügyi szervezet: a honvédelmi szervezetek központi pénzügyi és számviteli, ingatlanfenntartási és -üzemeltetési, logisztikai, valamint központosított igazgatási feladatokat ellátó szervezete,
j) személyi állomány: a Hvt. 70. § (2) bekezdése szerinti személyi állomány, a minisztériumban dolgozó kormánytisztviselők – ideértve a politikai szolgálati és a biztosi jogviszonyban állókat is –, a honvédelmi alkalmazottak, a munkavállalók, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeteknél, illetve a KNBSZ-nél foglalkoztatott honvédelmi alkalmazottak és az önkéntes tartalékos katonák,
k) veterán: az a volt katona, aki miniszteri rendeletben meghatározottak szerint
ka) 1988. augusztus 1-jét követően a Honvédség és jogelődje állományában szolgálatot teljesítve igazoltan harci cselekményben vett részt, és annak során kiemelkedő helytállást tanúsított,
kb) a Honvédség és jogelődje állományából méltó módon vált ki, erkölcsileg feddhetetlen, és
kc) ilyen személyként – miniszteri rendelet alapján létrehozott Veterán Grémium (a továbbiakban: Grémium) határozatával – elismerésre került.
(2) Az e törvény által meghatározott adatokról az egyes nyilvántartások személyi köre tekintetében, törvényekben meghatározott jogok érvényesítése és kötelezettségek teljesítése céljából elektronikus, illetve papíralapú nyilvántartást kell vezetni. Az adatkezelés alapelveinek megfelelően, különböző jogosultsági szintű hozzáféréssel biztosított az egyes szakterületek nyilvántartásai számára az azokban szereplő adatok kezelése.
(3) Az egyes adatkezelők az általuk nyilvántartott adatok alapjául szolgáló eredeti iratokat vagy másolatait kezelik.
(4) Az e törvény szerint kezelt adatokat a minisztérium adatvédelmi és információszabadsággal összefüggő feladatokat ellátó szervezeti egységének kijelölt állománya, valamint az adatkezelő honvédelmi szervezet adatvédelmi tisztviselője az adatkezelési szabályok betartásának ellenőrzéséhez szükséges mértékben megismeri.
(5) Az e törvény szerint kezelt adatokat az államháztartási belső ellenőrzési tevékenységet végző honvédelmi szervezet kijelölt tagja, az adatkezelési szabályok betartásával, az ellenőrzéséhez szükséges mértékben megismeri.
(6) Az e törvény szerinti adatkezelés szempontjából személyi állományba tartozónak kell tekinteni azt a személyt is, aki jogszabály vagy az erre vonatkozó megállapodás szerint honvédelmi szervezeten kívüli szervezetnél teljesít szolgálatot vagy végez munkát.
(7) Ha a körülményekből más nem következik, vagy e törvény másként nem rendelkezik, akkor e törvény honvédelmi szervezetre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a miniszter által az állam nevében alapított, a miniszter fenntartói irányítása alá tartozó, honvédelmi szervezetnek nem minősülő, többcélú szakképző intézménynél (a továbbiakban: szakképző intézmény) folytatott adatkezelésre is.
(8) Az e törvény szerinti adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra térítésmentesen át kell adni és azok a KSH által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait az Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
2. § A honvédelmi adatkezelés szerve
a) a honvédelemben közreműködő szerv,
b) a honvédelemi igazgatás területi és helyi szervei,
c) a polgármester,
d) a befogadó nemzeti támogatás központi koordináló szerve,
e) a védelemgazdaság központi tervező szerve, valamint
f) a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve.
3. § A honvédelmi adatkezelés szervei – hatáskörüknek és illetékességüknek megfelelően – együttműködnek egymással honvédelmi feladataik előkészítése, végrehajtása és ellenőrzése során.
4. § A honvédelmi adatkezelés szervei a Hvt. 11. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott honvédelmi felkészülés egyes, a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatai teljesítése céljából elektronikus nyilvántartás formájában
a) kiértesítési és riasztási nyilvántartást,
b) a polgármesterek, honvédelmi referensek, közbiztonsági referensek, valamint a honvédelemben közreműködő helyi szervek kijelölt állományáról kiértesítési nyilvántartást,
c) meghagyási nyilvántartást, és
d) befogadó nemzeti támogatás képességkatalógust vezetnek.
5. § (1) A honvédelmi felkészülés feladatai teljesítése érdekében a kiértesítés és a riasztás tervezése, gyakorlása és végrehajtása céljából a 2. § a)–c) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szervnél honvédelmi feladatot ellátó foglalkoztatottak 1. melléklet szerinti adatait a honvédelmi adatkezelő szerv kezeli.
(2) A 2. § a)–c) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szervnél honvédelmi feladatot ellátó foglalkoztatott az 1. melléklet szerinti adataiban bekövetkezett változást 8 napon belül bejelenti a honvédelmi adatkezelő szerv vezetőjének. Az adatváltozást a honvédelmi adatkezelő szerv 8 napon belül átvezeti.
(3) Az 1. mellékletben meghatározott adatokat az adatkezelő az (1) bekezdésben meghatározott célból a honvédelmi adatkezelő szervnél honvédelmi feladatot ellátó foglalkoztatottaknak a honvédelmi adatkezelő szervvel fennálló foglalkoztatási jogviszonya megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezeli.
6. § A honvédelem területi, helyi és települési feladatainak végrehajtása érdekében az 5. §-ban meghatározott célból, a kezelésében lévő, az 1. mellékletben meghatározott adatokról
a) a területi védelmi bizottság elnöke megkeresése alapján adatszolgáltatást teljesít annak elnöke részére
aa) a területi védelmi bizottságnak törvényben meghatározott tagja,
ab) a területi védelmi bizottságnak kormányrendeletben meghatározott állandó meghívottja,
ac) a területi védelmi bizottság illetékességi területén a honvédelemben közreműködő szerv vezetője,
ad) a területi védelmi bizottság illetékességi területén minden olyan szerv vezetője, amely szerv jogszabály alapján honvédelmi feladat ellátására vagy honvédelmi kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles,
ae) a területi védelmi bizottság elnöke által annak munkacsoportjába kijelölt, beosztott személy foglalkoztatója, valamint
af) a területi védelmi bizottság illetékességi területe szerinti helyi védelmi bizottság elnöke és titkára,
b) a helyi védelmi bizottság elnöke megkeresése alapján adatszolgáltatást teljesít a helyi védelmi bizottság elnöke részére
ba) a helyi védelmi bizottságnak a törvényben meghatározott tagja,
bb) a helyi védelmi bizottságnak kormányrendeletben meghatározott állandó meghívottja,
bc) a helyi védelmi bizottság illetékességi területén a honvédelemben közreműködő szerv vezetője,
bd) a helyi védelmi bizottság illetékességi területén minden olyan szerv vezetője, amely szerv jogszabály alapján honvédelmi feladat ellátására vagy honvédelmi kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles,
be) a helyi védelmi bizottság elnöke által a helyi védelmi bizottság munkacsoportjába kijelölt, beosztott személy foglalkoztatója, valamint
bf) a helyi védelmi bizottság illetékességi területe szerinti polgármester,
c) a polgármester megkeresése alapján adatszolgáltatást teljesít a polgármester részére
ca) a polgármester illetékességi területén a honvédelemben közreműködő szerv vezetője,
cb) a polgármester illetékességi területén minden olyan szerv vezetője, amely szerv jogszabály alapján honvédelmi feladat ellátására vagy honvédelmi kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles, valamint
cc) a polgármesteri hivatalnál, a közös önkormányzati hivatalnál honvédelmi feladatot ellátó foglalkoztatott vonatkozásában a jegyző.
7. § (1) A honvédelem helyi és települési feladatainak végrehajtása érdekében a helyi védelmi bizottság egyedi határozata alapján történő kiértesítés tervezése, gyakorlása és végrehajtása céljából a helyi védelmi bizottság nyilvántartást vezet a helyi védelmi bizottság illetékességi területén a polgármesterek, a honvédelmi referensek, a közbiztonsági referensek, valamint a honvédelemben közreműködő helyi és települési szervek honvédelmi feladatot ellátó foglalkoztatottjainak 2. melléklet szerinti adatairól.
(2) A 2. mellékletben meghatározott adatokat az adatkezelő az (1) bekezdésben meghatározott célból a polgármester, a honvédelmi referens, a közbiztonsági referens, valamint a honvédelemben közreműködő helyi és települési szervnél honvédelmi feladatot ellátó foglalkoztatott jogviszonyának a megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezeli.
8. § (1) A 7. §-ban meghatározott adatkezelési cél megvalósulása érdekében a helyi védelmi bizottság részére, annak határozata alapján, a kezelésében lévő, 2. melléklet szerinti adatokról adatszolgáltatást teljesít a helyi védelmi bizottság illetékességi területén működő
a) polgármester,
b) honvédelmi referens,
c) közbiztonsági referens, továbbá
d) honvédelemben közreműködő helyi és települési szerv vezetője.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt adatszolgáltatásra kötelezett a bejelentett adatok változásáról, a jogviszony megszűnéséről vagy megszüntetéséről 8 napon belül, a változási adatok megküldésével értesíti a helyi védelmi bizottságot.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személy akadályoztatása esetén a helyi védelmi bizottság részére az adatszolgáltatást az adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztatója, irányítási vagy felügyeleti jogkört gyakorlója teljesíti.
9. § (1) A 2. § a)–c) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv az általa jogszabály alapján vagy egyedileg, határozattal meghagyásba bevont személy és szerv adatszolgáltatása alapján a 3. melléklet szerinti adatairól, a meghagyás tervezése, végrehajtása és ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet.
(2) A 3. melléklet szerinti adatokat az adatkezelő a meghagyásba bevont személy és szerv vonatkozásában a meghagyás fennállásának időtartama alatt kezeli.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatainak megismerésére jogosult
a) a miniszter,
b) a védelemgazdaság központi tervező szerve,
c) a Honvédség parancsnoka (a továbbiakban: MH PK) és
d) a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve.
10. § A 2. § a)–c) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv által jogszabály alapján vagy egyedileg, határozattal meghagyásba bevont személy és szerv a jogszabályban meghatározott meghagyási jegyzéket – a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül – megküldi a 2. § a)–c) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv részére.
11. § (1) A területi védelmi bizottság által egyedileg, határozattal meghagyásba bevont személyről és szervről a meghagyás tervezése és végrehajtása céljából a területi védelmi bizottság elnökének megkeresése alapján a 4. mellékletben meghatározott körben adatot szolgáltat illetékességi területe szerint
a) a helyi védelmi bizottság elnöke és
b) a polgármester.
(2) A helyi védelmi bizottság elnöke, valamint a polgármester megkeresése alapján a 4. mellékletben meghatározott körben adatot szolgáltat a honvédelmi feladatot ellátó vagy honvédelmi kötelezettség teljesítésének végrehajtásába bevont személy, illetve szerv vezetője.
12. § (1) A 2. § a)–c) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv a befogadó nemzeti támogatás tervezése és végrehajtása céljából nyilvántartást vezet a képességkatalógusról.
(2) A képességkatalógus az 5. melléklet szerinti adatkörben tartalmazza:
a) Magyarország befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos ügyekben illetékes kapcsolattartó szervezeteit, azok elérhetőségét, a befogadó nemzeti támogatás nemzeti struktúráját, koordinációs és irányítási rendszerét,
b) a fogadó létesítményeket, különösen a vasúti ki- és berakóállomásokat, a folyami kikötőket, a repülőtereket és a határátkelőhelyeket,
c) az egészségügyi ellátás biztosításához felajánlható képességeket, valamint
d) a Honvédség, a rendvédelmi szerv, és az Országgyűlési Őrség (a továbbiakban: OGYŐ) befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos képességeit.
13. § (1) A befogadó nemzeti támogatással összefüggő adatokat az 5. melléklet szerinti adatkörben a honvédelemben közreműködő szerv – az irányítási, a felügyeleti, a tulajdonosi vagy résztulajdonosi jogkört gyakorló központi államigazgatási szerv útján – szolgáltatja a befogadó nemzeti támogatás központi koordináló szerve részére.
(2) A 2. § a) és b) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv a befogadó nemzeti támogatásra vonatkozó igény gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség elrendelésével történő biztosításának tervezése érdekében – adatszolgáltatás céljából – megkereséssel fordulhat a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervéhez.
(3) A 2. § a) és b) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv megkeresése esetén a hatáskörrel rendelkező igénybevételi hatóság a megkeresés tartalmának megfelelően egyszeri adatszolgáltatást írhat elő a gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezett részére.
(4) A katonai igazgatás megkeresett illetékes területi szerve a megkereső, 2. § a) és b) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv részére – a megkeresés tartalmának megfelelően – adatot szolgáltat az egyszeri adatszolgáltatás alapján pontosított, nyilvántartásában szereplő, nemzeti igénybevételi célú kijelölés hatálya alatt nem álló technikai eszközökről, ingatlanokról és szolgáltatásokról.
(5) Az adatszolgáltatást a védelmi igazgatás zártkörű informatikai rendszerén, elektronikus úton kell teljesíteni.
(6) Az 5. melléklet szerinti adatokat az adatkezelő a befogadó nemzeti támogatással összefüggő gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítésére kötelezés időtartama alatt kezeli.
14. § (1) A honvédelmi adatkezelő szervek a 8. és ezen alcímben meghatározott feladataikat hatósági hatáskörben teljesítik.
(2) A 8. és ezen alcímben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért ellenérték nem számítható fel.
15. § (1) A hadkötelezettség bevezetésének biztosítása, a fegyver nélküli szolgálattal kapcsolatos döntések meghozatala, valamint az önkéntes tartalékos állomány toborzásának, továbbá a hadkötelezetti jogviszonnyal kapcsolatos hatósági bizonyítványok kiadása céljából a kiképzett hadkötelesekről és kiképzetlen hadkötelesekről békeidőszakban és különleges jogrendben, valamint a hadkötelezettség bevezetését követően a hadkötelesekről a katonai szolgálatra történő behívás előkészítése és végrehajtása céljából hadköteles nyilvántartást kell vezetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a 6. melléklet 6. pont 6.1., 6.8–6.11. alpontja, 14. és 16. pontja vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak minősül.
(3) Az állományba vétel végrehajtása céljából az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait a honvédségi szervezetek megismerik, részükre a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervezete adatot továbbít.
16. § (1) A hadköteles nyilvántartás adatait a 6. melléklet határozza meg.
(2) A hadköteles nyilvántartás adatait a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve kezeli.
(3) A 6. melléklet 7–10. pontjában meghatározott adatokat a kényszerintézkedés megszüntetése napjának hatályával, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítés időpontjával törölni kell.
(4) A 19. § a) pont aa) alpontja szerint szolgáltatott adatok alapján a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hadkötelest abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti, hadköteles nyilvántartásba veszi. A honosított, visszahonosított 18. életévét már betöltött, de katonai szolgálat felső korhatárát el nem ért, kiképzetlen hadkötelest a 19. § a) pont ab) alpontja szerint rá vonatkozó adatszolgáltatást követően utólagosan kell hadköteles nyilvántartásba venni.
(5) Békeidőszakban azon év december 31. napjáig, amelyben a hadköteles a katonai szolgálat felső korhatárát eléri, a hadköteles adatait a hadköteles nyilvántartásban a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, azt követően a Honvédség központi irattározási feladatát ellátó honvédelmi szervezet kezeli.
(6) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve minden év január 31-ig az előző évben a katonai szolgálat felső korhatárát elért személyek adatait átadja a Honvédség központi irattározási feladatát ellátó honvédelmi szervezet részére.
(7) A hadköteles nyilvántartásban szereplő adatok az e törvényben meghatározott kivételekkel harmadik személynek vagy más szervnek nem adhatók át.
(8) A hadkiegészítő és toborzó központ a kiképzetlen hadkötelesek adatait, a katonai szolgálat előzetes tervezése érdekében, már békeidőszakban is kezeli.
(9) A hadkiegészítő és toborzó központ a (8) bekezdés szerinti adatokat
a) a kiképzetlen hadköteles 50. életéve eléréséig,
b) a hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos, hallgatói, honvéd tisztjelölti vagy altisztjelölti szolgálati viszony létesítéséig, vagy
c) jogszabály alapján a katonai szolgálat teljesítése alóli mentesítésig kezeli.
17. § (1) Azon kiképzett hadköteles adatait, akinek az életkora nem érte el a katonai szolgálat felső korhatárát és a szolgálati viszonyának megszűnésekor, a honvédelmi szervezetnél katonai alapkiképzés, felkészítés, vagy annak valamely moduljának teljesítésekor katonai szolgálatra alkalmas minősítéssel rendelkezett, – a Honvédség katonai szervezetei hadi beosztásába történő előzetes tervezése, valamint az önkéntes tartalékos állomány toborzása céljából – a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve alárendeltségébe tartozó, az érintett lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő és toborzó központ békeidőszakban is kezeli.
(2) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hadi beosztásba betervezett kiképzett hadköteles 6. melléklet 1. pont 1.1–1.5. alpontja, 6. pont 6.2. alpontja és 14. pont 14.1–14.6. alpontja szerinti adatait a tervezett beosztás megjelölésével, a hadi beosztások feltöltésének tervezése céljából békeidőszakban továbbítja a katonai szervezet részére.
(3) A hadkiegészítő és toborzó központ és a katonai szervezet az (1) és a (2) bekezdés szerinti adatkezelés adatait
a) a kiképzett hadkötelesnek az utolsó önként vállalt szolgálati viszonya, illetve a katonai szolgálatként elismert hallgatói, honvéd tisztjelölti vagy altisztjelölti jogviszonya megszűnését, vagy a honvédelmi szervezetnél katonai alapkiképzés, felkészítés, vagy annak valamely moduljának teljesítését követő 10. év december 31-ig, de legfeljebb a katonai szolgálat felső korhatárának eléréséig,
b) a hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos, hallgatói, honvéd tisztjelölti vagy altisztjelölti szolgálati viszony létesítéséig, vagy
c) jogszabály alapján a katonai szolgálat teljesítése alóli mentesítésig kezeli.
18. § (1) A hadkötelezettség fennállása idején a hadkötelesek adatait
a) a szükséges létszám biztosítása érdekében
aa) a katonai szolgálat felső korhatáráig a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, és
ab) illetékességi területe vonatkozásában a rájuk vonatkozó behívhatósági korhatárig a hadkiegészítő központ,
b) a katonai szolgálat felső korhatárának betöltését követően az adatok tárolása érdekében a Honvédség központi irattározási feladatát ellátó honvédelmi szervezet
kezeli.
(2) A hadkötelezettség fennállása idején a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hadkötelesek adatairól a katonai szolgálat időtartamára a hadköteles nyilvántartásból annak a katonai szervezetnek is adatot szolgáltat, amelynél a hadköteles a katonai szolgálatát teljesíti. A katonai szolgálat ellátásával összefüggő nyilvántartás adatait a katonai szervezet is kezeli.
19. § A katonai szolgálat felső korhatárát a tárgyév december 31-ig el nem érő hadkötelesekről a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére adatot szolgáltat
a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv a 7. mellékletben meghatározott adatokról a hadköteles nyilvántartásba vételhez és a nyilvántartott adatok pontosításához
aa) a hadköteles korba lépőkről,
ab) a magyar állampolgárságot a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján megszerzőkről, ha magyarországi lakóhellyel rendelkeznek, valamint a külföldről hazatérő magyar állampolgárokról és
ac) a hadköteles nyilvántartásban lévőkről a 7. melléklet szerinti adataik megváltozásáról;
b) a Honvédség központi személyügyi feladatai elvégzésére kijelölt honvédelmi szervezete (a továbbiakban: Honvédség központi személyügyi szerve) a 6. melléklet 1. pontjában, 6. pont 6.1–6.10. alpontjában, 14. pont 14.1–14.6. alpontjában, valamint 16. pontjában meghatározott adataikra vonatkozóan
ba) a hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos, hallgatói, honvéd tisztjelölti vagy altisztjelölti állományba felvettekről, a szolgálatot teljesítőkről, valamint azokról, akiknek a szolgálati viszonya, jogviszonya megszűnt,
bb) azon hadkötelesekről, akik hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítenek, továbbá azokról, akiknek a hadkötelezettség alapján teljesített katonai szolgálati viszonya megszűnt, valamint
bc) a honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti állományba felvettekről, munkavállalói jogviszonyt létesítőkről, a honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti, munkavállalói jogviszonnyal rendelkezőkről, valamint azokról, akiknek a jogviszonya, munkaviszonya megszűnt;
c) a rendvédelmi szervek és az OGYŐ a hivatásos állományában foglalkoztatottakról, ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) esetében a pénzügyőri státuszú és pénzügyőri munkakörben foglalkoztatottakat is, valamint azokról, akiknek a szolgálati viszonya megszűnt a 6. melléklet 1. pont 1.1–1.5. alpontjában, 14. pont 14.1–14.6. alpontjában, valamint 16. pontjában meghatározott adataikra vonatkozóan;
d) a rehabilitációs szakértői szerv a legalább 40%-ot elérő össz-szervezeti egészségkárosodásáról, annak érvényességi idejéről;
e) a szabadságelvonással járó büntetés, intézkedés, büntetőjogi, illetve szabálysértési elzárás, illetve szabadságvesztés büntetésüket töltő személyek esetén a szabadságvesztés megkezdésnek idejéről, szabadulásának várható idejéről, szabadulásának időpontjáról, valamint a szabadságelvonással járó büntetés, intézkedés, büntetőjogi, illetve szabálysértési elzárás megkezdésének és befejezésének várható idejéről, befejezésének időpontjáról a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (a továbbiakban: BVOP) illetékes szerve;
f) a gondnokoltak nyilvántartásának vezetéséért és üzemeltetéséért felelős Országos Bírósági Hivatal elnöke a cselekvőképességét teljesen vagy részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezéséről, a felülvizsgálat idejéről, megszűnéséről, megszüntetéséről;
g) egészségügyi szakterületen
ga) a Honvédség központi egészségügyi szerve a hivatásos, szerződéses, és önkéntes tartalékos állományra a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasságáról, korlátozásokról, a minősítés típusáról, időpontjáról, esetleges felülvizsgálatának dátumáról,
gb) az alapellátó egészségügyi szolgáltató a hadkötelesre és a katonai szolgálatot törvény alapján önként vállaló honvédelmi alkalmazottra vonatkozóan a várható alkalmassági kategóriájáról, annak megállapítása időpontjáról;
h) a fővárosi és megyei kormányhivatal az ideiglenes gondnokság alá helyezettekről, a gondnokság alá helyezés megállapításának, illetve megszűnésének időpontjáról;
i) a NAV azon magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok tekintetében, akik az adott évben betöltik a 18. életévüket, de a 65. életévüket még nem érték el, átadja az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 50. § (2) bekezdés 3–5. és 15. pontjában meghatározott adatokat, továbbá az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 50. § (2) bekezdés 6. és 7a. pontjában szereplő kedvezmény érvényesítése alapján a három vagy ennél több, kiskorú vér szerinti, örökbe fogadott, vagy nevelt gyermek után családi kedvezményben részesülő személyek születési évét;
j) a köznevelési információs rendszer, valamint felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv által vezetett központi nyilvántartásban szereplők már megszerzett végzettségéről, képzettségéről, megszerzés időpontjáról;
k) a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartását vezető szerv a nyilvántartásban szereplők nyelvtudására vonatkozó adatokról;
l) a választási szerv azokról, akiket országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselőjelöltként, polgármesterjelöltként, nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek vagy országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselőnek, polgármesternek, nemzetiségi önkormányzati képviselőnek megválasztottak, illetve megbízatásuk megszűnt;
m) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az állampolgárságról való lemondásról, vagy a magyar állampolgárság visszavonással történő megszüntetéséről;
n) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 28. § (2) bekezdése szerinti együttműködési megállapodás alapján, a nemzetbiztonsági szolgálatok a hivatásos állományuk vonatkozásában a b)–c) pont szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítenek az adatok védelméhez szükséges különös biztonsági követelmények betartásával;
o) a közúti közlekedési nyilvántartó szerv a nyilvántartásában szereplő engedélyek típusára, kiadására, érvényességére, cseréjére, visszavonására, bevonására, a vezetési jogosultság megszerzésének időpontjára, a megszerzett kategóriára vonatkozó és a hivatalos feljegyzések rovatban bejegyzett adatokról;
p) az egységes szociális nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásban szereplő, három vagy több, 18. életévét még nem betöltött gyermekre vonatkozóan támogatásban részesülőkről;
q) a kiképzést végrehajtó szerv a végrehajtott kiképzésekről;
r) a honvédelmi ismeretek oktatását végző közoktatási és felsőoktatási intézmény, valamint honvédelmi és rendvédelmi szervezet a megszerzett honvédelmi ismeretekről;
s) a honvéd tisztképzést végző szerv a végrehajtott és folyamatban lévő képzésekről, valamint a képzés megkezdésének és befejezésének időpontjáról;
t) a Társadalombiztosítási Azonosító Jel nyilvántartását vezető szerv a kiosztásra és módosításra kerülő Társadalombiztosítási Azonosító Jelről;
u) a fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában részesülők nyilvántartását vezető szerv a nyilvántartásában szereplő személyekről;
v) az egyházi jogi személy a hivatásukat gyakorló papokról, lelkészekről és rabbikról;
w) a meghagyásban érintett személyekről a jogszabály alapján meghagyásba bevont szervezet.
20. § (1) A 19. §-ban meghatározott adatszolgáltatásokat
a) a személyiadat-, és lakcímnyilvántartást kezelő szerv
aa) a hadköteles korba lépőkről a hadköteles nyilvántartásba vétel évének január 31. napjáig,
ab) a magyar állampolgárságot a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján megszerzőkről, ha magyarországi lakóhellyel rendelkeznek, haladéktalanul, valamint a külföldről hazatérő magyar állampolgárokról a magyarországi lakóhelyük bejelentését követő 8 napon belül,
ac) a hadköteles nyilvántartásban szereplő személy elhalálozásáról a hadkötelezettségtől eltérő időszakban minden hónap 5. napjáig, a hadkötelezettség fennállásának idején 8 napon belül,
ad) a hadköteles nyilvántartásban lévőkről a 7. melléklet szerinti adataik megváltozását követő 8 napon belül,
b) a Honvédség központi személyügyi szerve, valamint a kiképzési nyilvántartást vezető kiképzést végző honvédelmi szervezet minden hónap 5. napjáig,
c) a Honvédség központi egészségügyi szerve a 19. § g) pont ga) alpontjára vonatkozó adatokról minden hónap 5. napjáig, a 19. § g) pont gb) alpontjára vonatkozó adatokról minden év július 31. napjáig,
d) a rendvédelmi szervek, a közúti közlekedési nyilvántartó szerv, az OGYŐ, a rehabilitációs szakértői szerv, és a BVOP illetékes szerve, a gondnokoltak nyilvántartásának vezetéséért és üzemeltetéséért felelős Országos Bírósági Hivatal elnöke, az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartását vezető szerv, az egységes szociális nyilvántartást vezető szerv, a fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában részesülők nyilvántartását vezető szerv, az egyházi jogi személy a hadkötelezettségtől eltérő időszakban minden év január 31. napjáig, a hadkötelezettség fennállásának időszakában minden hónap 5. napjáig,
e) a választási szerv a nyilvántartásba vételt, a megválasztást vagy a megbízatás megszűnését követő 8 napon belül, a név és személyi azonosító, vagy természetes személyazonosító adatokkal,
f) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az állampolgárságról való lemondásról 8 napon belül,
g) a köznevelési információs rendszer, valamint felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv és a honvéd tisztképzésért felelős szerv, honvédelmi ismeretek oktatását végző közoktatási és felsőoktatási intézmény, valamint honvédelmi és rendvédelmi szervezet minden év február 28. napjáig és július 31. napjáig,
h) a Társadalombiztosítási Azonosító Jel nyilvántartását vezető szerv minden hónap 5. napjáig,
i) jogszabályban meghatározott vagy jogszabályban meghatározottak alapján meghagyásba bevont szervezet a hadkötelezettségtől eltérő időszakban minden év január 31. napjáig, a hadkötelezettség fennállásának időszakában minden hónap 5. napjáig,
j) a NAV a 19. § c) pontja szerinti adatszolgáltatás esetében minden év január 31. napjáig, a hadkötelezettség fennállásának időszakában minden hónap 5. napjáig, a 19. § i) pontja szerinti adatszolgáltatás esetében havonta, a bevallásra előírt határidőt követő hónap 15. napjáig
küldi meg a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére.
(2) A 19. §-ban meghatározott adatszolgáltatók az adatszolgáltatásokat a hadkötelezettség elrendelését követő 5 napon belül megküldik a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére.
(3) Az (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott adatszolgáltatások az adattal rendelkező szerv hozzájárulásával, annak adatbázisában, az e törvényben meghatározott adatkörhöz történő közvetlen hozzáféréssel is biztosíthatóak.
21. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) vezetője adatot szolgáltat a hadköteles nyilvántartás pontosításához
a) a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének megkeresésére az illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező hadkötelesek lakcímadatairól,
b) a hadkötelezettség fennállása idején a hadkiegészítő központ megkeresésére az illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező hadkötelesek természetes személyazonosító-, lakcímadatairól.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás szerinti adatok hadköteles nyilvántartásban rendelkezésre álló adatoktól történő eltérése esetén az érintett hadkötelest a katonai igazgatási szerv adategyeztetésre kötelezi.
22. § (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve megkeresésére 8 napon belül a 15. § (1) bekezdése szerinti célból a megkeresésben szereplő személyekről a 6. mellékletben foglalt, általa kezelt adatot szolgáltat a hadköteles nyilvántartás pontosításához
a) a 19. §-ban meghatározott adatszolgáltató szerv,
b) a kezelést végző orvos,
c) az egészségügyi alapellátást végző szolgáltató, orvos,
d) a honvédelmi szervezet.
(2) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hadkötelezettség feltételei fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszerből veszi át a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 68. § (5) bekezdése szerinti adatokat.
23. § Az adatkezelő a katonai szolgálatot önként vállaló honvédelmi alkalmazottak, a hadkötelezettség bevezetését követő katonai szolgálatteljesítésének tervezése, biztosítása érdekében kezeli a katonai szolgálatot önként vállaló honvédelmi alkalmazottak nyilvántartásának adatait.
24. § A 23. § szerinti nyilvántartás adatait a honvédelmi szervezetek a hadi beosztásba tervezés végrehajtása céljából megismerik, részükre a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervezete adatot továbbít.
25. § (1) A katonai szolgálatot önként vállaló honvédelmi alkalmazottak nyilvántartásának adatait a 8. melléklet határozza meg.
(2) A katonai szolgálatot önként vállaló honvédelmi alkalmazottak nyilvántartását a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervezete kezeli.
(3) A katonai szolgálatot önként vállaló honvédelmi alkalmazott adatait, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnését követően, a katonai szolgálat felső korhatárának eléréséig a katonai szolgálatot önként vállaló honvédelmi alkalmazottak nyilvántartásában – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – kizárólag a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, azt követően a Honvédség központi irattározási feladatát ellátó honvédelmi szervezet kezeli.
(4) A hadkiegészítő és toborzó központ a katonai szolgálatot önként vállaló honvédelmi alkalmazottak 8. melléklet 1., 4. és 5. pontja szerinti adatait a hadkötelezettség bevezetését követő katonai szolgálatteljesítés biztosítása és a hadi beosztásba tervezés céljából továbbítja az állományilletékes honvédelmi szervezet, illetve a miniszter közvetlen irányítása és fenntartói irányítása alá tartozó szervezet részére.
(5) A hadkiegészítő és toborzó központ a katonai szolgálatot önként vállaló honvédelmi alkalmazottak 8. melléklet 1., 4. és 5. pontja szerinti adatait az egészségi, pszichikai alkalmasságra vonatkozó adatok nyilvántartása, a hadkötelezettség bevezetését követő katonai szolgálatteljesítésének biztosítása céljából továbbítja az egészségügyi adatkezelést végző honvédelmi szervezet részére.
(6) A katonai szolgálatot önként vállaló honvédelmi alkalmazott alkalmasságvizsgálata során felhasznált, illetve keletkezett egészségügyi dokumentációt az adatfelvételtől számított 30 évig kell megőrizni. Az egészségügyi adatkezelést végző honvédelmi szervezet az (5) bekezdés szerinti adatkezelés adatait az adatfelvételtől számított 30 évig kezeli.
(7) Az állományilletékes honvédelmi szervezet, illetve a miniszter közvetlen irányítása és fenntartói irányítása alá tartozó szervezet a (4) bekezdés szerinti adatkezelés adatait
a) a katonai szolgálatot önként vállaló honvédelmi alkalmazottnak a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya megszűnéséig vagy megszüntetéséig,
b) jogszabály alapján a katonai szolgálat teljesítése alóli mentesítésig kezeli.
26. § (1) A behívás, illetve a meghagyásba helyezés tervezése és végrehajtása céljából a meghagyásba jogszabályban meghatározott és jogszabály alapján kijelölt szervekről és személyekről, jogszabály alapján meghagyásba vont szervekről és meghagyásra jogszabály alapján kijelölt munkakört betöltő hadköteles személyekről a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a 9. melléklet szerinti adattartalommal nyilvántartást vezet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait az adatkezelő a meghagyásba tartozás időtartama alatt kezeli.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait, a behívás tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos feladataik végrehajtása céljából, a feladatban érintett honvédségi szervezetek ismerik meg.
(4) A jogszabályban és jogszabály alapján meghagyásba bevont szervezet a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére szolgáltatja a 9. mellékletben meghatározott adatokat
a) békeidőszakban évente január 31-ig,
b) hadkötelezettség bevezetésének a Kormány általi kezdeményezését követő 5 napon belül.
(5) Ha a 9. melléklet 1. pont 1.1–1.9. alpontját, 3. pontját vagy 6. pont 6.1–6.4. alpontját érintő adatokban változás történik, a változásról adatszolgáltatást kell teljesíteni a változást követő 8 napon belül.
27. § (1) A 10–14. alcímben meghatározott adatszolgáltatások térítésmentesek.
(2) A 10–14. alcímben szolgáltatott adatokat
a) a személyi azonosító alkalmazásával, annak hiányában a természetes személyazonosító adatokkal szolgáltatja az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv, a választási szerv és a Honvédség központi személyügyi szerve, és
b) a természetes személyazonosító adatokkal és – amennyiben kezelheti, továbbíthatja, – a Társadalombiztosítási Azonosító Jellel szolgáltatja minden további adatszolgáltató.
28. § (1) A veszteség-nyilvántartásban a (3) bekezdés szerinti személyeknek a 10. melléklet szerinti adatait kell kezelni.
(2) A veszteség-nyilvántartás adatait a katonai szolgálat felső korhatáráig a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, azt követően a hadtörténelmi levéltári feladatokat ellátó honvédelmi szervezet a rá vonatkozó törvényi rendelkezések szerint kezeli.
(3) A veszteség-nyilvántartásban történő adatkezelés célja a Honvédség fegyveres konfliktusok következtében, illetve szolgálatteljesítéssel összefüggően
a) elhunyt,
b) eltűnt, vagy
c) idegen hatalom által fogva tartott tagjainak azonosítása.
(4) A veszteség-nyilvántartás adatait, erre vonatkozó, írásban előterjesztett kérelem alapján, a (3) bekezdés szerinti személyek vagy hozzátartozóik jogainak gyakorlása céljából megismerheti
a) a Magyar Vöröskereszt, valamint
b) a (3) bekezdés szerinti személyek hozzátartozója.
(5) A veszteség-nyilvántartásból az adatkezelő, erre vonatkozó, írásban előterjesztett kérelem alapján, a (3) bekezdés szerinti személyek vagy a hozzátartozóik jogai gyakorlásának biztosítása céljából adatot szolgáltat
a) a Magyar Vöröskereszt,
b) a társadalombiztosítási szerv,
c) a minisztérium államtitkára, közigazgatási államtitkára, helyettes államtitkára és az MH PK,
d) a honvédelmi szervezetek,
e) a (3) bekezdés szerinti személyek hozzátartozója, valamint
f) a nemzetközi segélyszervezetek háborús események, fegyveres konfliktusok, valamint természeti katasztrófák során eltűnt személyek felkutatása érdekében létrehozott szerve
részére.
(6) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a (3) bekezdés szerinti személyek azonosítása céljából adatokat kérhet
a) a Magyar Vöröskereszttől,
b) a közigazgatási szervektől,
c) a honvédelmi szervezetektől,
d) a hadifoglyokkal való bánásmódra vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt Egyezmény 122. cikke alapján felállított Nemzeti Tájékoztató Irodától,
e) külföldi állam katonai szerveitől,
f) külföldi államok által felállított nemzeti tájékoztató irodáktól, valamint
g) nemzetközi szervezetektől.
(7) A Honvédség központi személyügyi szerve a (3) bekezdésben szereplő személyekről, illetve ezen személyek adataiban bekövetkezett változásról haladéktalanul adatot szolgáltat a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére.
29. § (1) A honvédelem feladatainak végrehajtása körében a honvédelmi szervezet és a honvédelemben közreműködő szerv igényének teljesítése érdekében az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatokról, valamint kormányrendeletben meghatározott ingatlanokról, technikai eszközökről és szolgáltatásokról a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint a hadkiegészítő és toborzó központ nyilvántartást vezet. Az ingatlanokra és szolgáltatásokra vonatkozó adatokat a 11. melléklet, a technikai eszközökre vonatkozó adatokat a 12. melléklet tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartások adatainak megismerését, az azokból történő adatszolgáltatást a honvédelmi szervezetek részére a honvédelmi feladataik végrehajtásához szükséges gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség tervezése, igénylése, igénybevétele céljából a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének vezetője engedélyezi.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból az adatkezelő a Vbö. 63. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba a Vbö. 63. § (1a) bekezdése alapján adatot szolgáltat.
30. § (1) A honvédelem feladatainak végrehajtása érdekében az igénybevétel tervezéséhez a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének megkeresése alapján a törvényben meghatározott adatkörben adatszolgáltatást teljesít a közúti közlekedési nyilvántartást kezelő szerv és a hajózási hatóság.
(2) A hadkiegészítő és toborzó központ megkeresése alapján adatszolgáltatást teljesít a 11. és a 12. mellékletben meghatározott adatokról
a) a gazdasági és anyagi szolgáltatásra törvényben meghatározottak szerint kötelezett ingatlan, szolgáltatás, technikai eszköz tulajdonosa, birtokosa, az azzal rendelkezni jogosult,
b) a járási hivatal vezetője az illetékességi területén lévő ingatlanokra és szolgáltatásokra vonatkozóan a gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezett adatszolgáltatása alapján,
c) a 2. § a)–e) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv, és
d) az adattal rendelkező hatóság vagy az adatgyűjtésre feljogosított szerv.
31. § Az adatszolgáltatás során – a hadiállapot és szükségállapot időszakán kívül – nem kérhető a szolgáltatásra kötelezettől az üzletvitelével kapcsolatos olyan adat, amely nem függ össze a szolgáltatás teljesítésével. Nem kérhetők különösen
a) a vállalkozás gazdaságossági mutatóira vonatkozó,
b) a hitel- és tőkekapcsolatokra vonatkozó,
c) az adózással összefüggő pénzügyi mutatókra vonatkozó,
d) a jogvédelem alá eső szellemi alkotásokra vonatkozó,
e) a szerződéssel lekötött kapacitásokra vonatkozó, és
f) a kártalanítással össze nem függő bér- és társadalombiztosítási adatok.
32. § (1) A nyilvántartott adatokat a nyilvántartásból törölni kell, ha a honvédelmi feladat végrehajtásához az adatszolgáltatásra kötelezett ingatlanra, szolgáltatásra, technikai eszközre a továbbiakban már nincs szükség.
(2) Az adatszolgáltatásra kötelezett bejelentése alapján kell törölni az adatokat, ha
a) az ingatlannal, szolgáltatással már nem rendelkezik, vagy
b) a technikai eszközt időközben forgalomból kivonták vagy azzal már nem rendelkezik.
33. § A 17. és ezen alcím szerinti adatszolgáltatást térítésmentesen kell biztosítani.
34. § (1) Az e fejezet szerinti adatkezelések tekintetében az MH PK az alárendeltségébe tartozó honvédségi szervezetek helyett és nevében közös adatkezelés és adatfeldolgozás esetén jogi kötelezettséget vállalhat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás nem érinti az egyes adatkezelő honvédségi szervezetek Infotv. szerinti adatkezelési felelősségét és kötelezettségeit.
35. § (1) Az e fejezet szerinti nyilvántartásban kezelt adatokat és azok változásait az érintett az adatkezelő részére elektronikus úton vagy papíralapon, 8 munkanapon belül, illetve, ha a bejelentési kötelezettséget más jogszabály határozza meg, a jogszabályban meghatározott határidőig köteles bejelenteni.
(2) Ha az (1) bekezdés szerint bejelentett adatváltozás alapján kezdeményezett eljárást az eredeti okirat vagy annak másolata alapján kell végrehajtani, az érintett az adatokat a személyes ügyintézés során az ügyfélszolgálaton az okirat eredeti példányának bemutatásával, elektronikus ügyintézés esetén az elektronikus rendszeren, elektronikus formában történő továbbításával igazolja. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az előírt eljárást az elektronikusan bejelentett adatközlés, illetve elektronikusan benyújtott okirat alapján kell megindítani.
36. § (1) A toborzó szakterület kezeli a hivatásos állományú katonának, a szerződéses állományú katonának, a honvéd tisztjelöltnek, a honvéd altiszt-jelöltnek, az önkéntes tartalékos katonának és a honvédelmi alkalmazottnak jelentkezők (a továbbiakban együtt: jelentkező) 13. melléklet szerinti adatait.
(2) A toborzó szakterület által végzett adatkezelést a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve végzi.
(3) A toborzó szakterületen történő adatkezelés célja
a) a hivatásos,
b) a szerződéses,
c) a honvéd tisztjelölti és a honvéd altiszt-jelölti,
d) az önkéntes tartalékos és
e) a honvédelmi alkalmazotti állomány utánpótlásának biztosítása.
(4) A toborzó nyilvántartásban szereplő adatok kezelése az érintettek adatszolgáltatásán alapul.
(5) A toborzó szakterület által kezelt adatokat a szolgálati, foglalkoztatási jogviszony létesítésével kapcsolatos döntés előkészítése és meghozatala céljából megismeri
a) a miniszter, a minisztérium államtitkára, közigazgatási államtitkára, helyettes államtitkára, valamint az MH PK,
b) a Honvédség központi személyügyi szerve,
c) annak a honvédelmi szervezetnek a személyügyi szerve, amelynek állományába a jelentkező bekerülhet,
d) az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasságot megállapító honvédelmi szervezet.
(6) A toborzó szakterület által kezelt adatokat a (3) bekezdés szerinti adatkezelő a kiválasztás és a szolgálati, foglalkoztatási jogviszony létrehozása érdekében továbbítja a szolgálati viszony létrehozásáért felelős honvédelmi szervezet részére. A toborzó szakterület által kezelt adatokat, amennyiben az érintettel szolgálati, foglalkoztatási jogviszony jön létre, úgy a személyügyi nyilvántartás vezetésére jogosult honvédelmi szervezet kezeli tovább. Szolgálati, foglalkoztatási jogiszony létrejötte hiányában az adatokat haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha a jelentkező kéri az adatainak további kezelését, annak érdekében, hogy a későbbi jogviszony létesítés lehetőségéről tájékoztatást kapjon.
(7) Az adatkezelő adatot kérhet az egészségügyi adatkezelést végző honvédelmi szervezettől a jelentkező alkalmasságára vonatkozóan.
37. § (1) A Honvédség központi személyügyi szerve vagy a honvédelmi szervezet hatáskörébe tartozó pályázat kiírása esetén a pályázatot kiíró honvédelmi szervezet a kiválasztási eljárás lefolytatása céljából kezeli a (2) bekezdés szerinti, a pályázati eljárás során keletkezett, a pályázó által szolgáltatott adatokat. A pályázati eljárás lezárását követően az adatokat a nyilvántartásból törölni kell, kivéve, ha a pályázó korábban írásban hozzájárult adatai további kezeléséhez későbbi pályázati lehetőségekről történő tájékoztatás céljából, amely adatkezelés szükségességét az adatkezelő évente felülvizsgálja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban az adatkezelő a pályázó következő adatai kezeli:
a) a természetes személyazonosító adatok,
b) az önéletrajz adatai és az önéletrajzzal, pályázattal összefüggő adatok,
c) a pályázati eljáráshoz és a kiválasztáshoz kapcsolódó, a pályázati kiírásban meghatározott egyéb adatok.
(3) A nyilvántartásban rögzített adatokat a pályázati eljárás lefolytatása, a pályázó alkalmasságának megítélése céljából ismeri meg
a) a minisztérium államtitkára, közigazgatási államtitkára, helyettes államtitkára és az MH PK, továbbá
b) a pályázat elbírálásában részt vevő személy.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a honvédelmi szervezetnek a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó kiválasztási eljárása esetén.
38. § (1) Az egészségügyi adatkezelést végző honvédelmi szervezet a szolgálati viszony létesítéséhez, fenntartásához, módosításához, megszüntetéséhez, a honvédségi ösztöndíjszerződés megkötéséhez, valamint a katonai szolgálatot önként vállaló honvédelmi alkalmazottaknak a hadkötelezettség bevezetését követő katonai szolgálatteljesítéséhez kapcsolódóan az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság vizsgálata, minősítése és ellenőrzése céljából kezeli
a) a hivatásos állományú katonának, a szerződéses állományú katonának, a honvéd tisztjelöltnek, a honvéd altiszt-jelöltnek, az önkéntes tartalékos katonának és a honvédségi ösztöndíjas hallgatónak jelentkezők, valamint
b) a hivatásos állományú katona, a szerződéses állományú katona, a honvéd tisztjelölt, a honvéd altisztjelölt, az önkéntes tartalékos katona, a honvédségi ösztöndíjas hallgató és a katonai szolgálatot önként vállaló honvédelmi alkalmazott 14. melléklet 1. pontja szerinti adatait, amelyet az érintett felhívásra köteles átadni.
(2) A 14. melléklet 1. pont 1.6. és 1.7. alpontja szerinti adatokhoz elektronikus úton közvetlenül hozzáférhet az alkalmasság vizsgálatában, minősítésében és ellenőrzésében részt vevő orvos, illetve bizottság.
(3) Az egészségügyi adatkezelést végző honvédelmi szervezet a vizsgálatot kérő szervezet részére kizárólag a 14. melléklet 1. pont 1.11. alpontja szerinti adatot továbbítja. Az állományilletékes parancsnok vagy a munkáltatói jogkör gyakorló továbbá kezeli a 14. melléklet 1. pont 1.10. alpontja szerinti adatot.
(4) Az alkalmasság vizsgálata, minősítése és ellenőrzése során felhasznált, illetve keletkezett egészségügyi dokumentációt az adatfelvételtől számított 30 évig kell megőrizni. Az egyéb dokumentációban szereplő adatokat az alkalmasság minősítésével szemben nyitva álló jogorvoslati határidő lejártáig, illetve a benyújtott jogorvoslat elbírálásáig kell megőrizni. Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személyek esetében – a szolgálati viszony létrejötte hiányában – a végleges alkalmatlanság tényét tartalmazó minősítést az egészségügyi dokumentáció megőrzési idejével megegyező ideig kell kezelni.
39. § (1) Az egészségügyi adatkezelést végző honvédelmi szervezet a szolgálati viszony fenntartásához, módosításához, megszüntetéséhez kapcsolódóan a felülvizsgálati eljárás lefolytatása, a betegség katonai kötelmekkel való összefüggésének véleményezése, valamint az egészségügyi szabadság és felmentések engedélyezése céljából kezeli a 38. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személyek 14. melléklet 2. pontja szerinti adatait, amelyet az érintett felhívásra köteles átadni.
(2) A 14. melléklet 2. pont 2.5. és 2.6. alpontja szerinti adatokhoz elektronikus úton közvetlenül hozzáférhet a felülvizsgálati, engedélyezési és véleményezési tevékenység során eljáró orvos, illetve bizottság.
(3) Az egészségügyi adatkezelést végző honvédelmi szervezet az állományilletékes parancsnok vagy a munkáltatói jogkör gyakorló részére kizárólag a 14. melléklet 2. pont 2.10. alpontja szerinti adatot továbbítja.
(4) A betegség katonai kötelmekkel való összefüggésének véleményezése esetén a minisztérium hatósági feladatokat ellátó szerve részére a 14. melléklet 2. pont 2.10. alpont szerinti adatot az érintettre vonatkozó teljes adatállománnyal együtt kell továbbítani.
(5) Az egészségkárosodás mértékéről szóló szakvélemény beszerzése céljából a rehabilitációs szakértői szerv részére továbbításra kerülnek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvényben meghatározott személyes adatok.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása során felhasznált, illetve keletkezett egészségügyi dokumentációt az adatfelvételtől számított 30 évig kell megőrizni.
40. § (1) A 38. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személyekre vonatkozó – a 14. melléklet 1. és 2. pontjában meghatározott – személyes adatokhoz közvetlenül hozzáférhet az egészségügyi adatkezelést végző honvédelmi szervezet alárendeltségébe tartozó, alapellátást végző honvédegészségügyi szolgálat a csapategészségügyi és foglalkozás-egészségügyi alapellátás támogatása céljából.
(2) Az alkalmassági minősítés érvényessége alatt folytatott gyógykezelés esetén az érintett átadja az alapellátást végző honvédegészségügyi szolgálat részére a gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatait. A minősítést érdemben befolyásoló betegségre vonatkozó egészségügyi dokumentációt az alapellátást végző honvédegészségügyi szolgálat továbbítja a minősítésre jogosult bizottságnak.
41. § A 38. § (4) bekezdése és a 39. § (6) bekezdése alkalmazásában egészségügyi dokumentáció:
a) a gyógykezelés során keletkezett egészségügyi dokumentáció, valamint
b) orvos és pszichológus által, nem gyógykezelési célból végzett vizsgálatról készült dokumentáció.
42. § (1) Az egészségügyi adatkezelést végző honvédelmi szervezet az egészség megőrzésének és javításának előmozdításához kapcsolódóan az egyéni és az állományra vonatkozó egészségi állapot nyomon követése, valamint a Honvéd Testalkati Program megvalósítása céljából kezeli a 38. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személyek 14. melléklet 3. pontja szerinti adatait.
(2) A 14. melléklet 3. pont 3.5. alpontjában foglalt adatoknak az érintett részéről történő szolgáltatása önkéntes, kivéve a jogszabályban meghatározott esetet.
(3) Az érintettre vonatkozó személyes adatokhoz közvetlenül hozzáférhet az alapellátást végző honvédegészségügyi szolgálat, valamint az alkalmasság vizsgálatában, minősítésében és ellenőrzésében részt vevő állomány.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok kezelésének szükségességét az adatkezelő 3 évente felülvizsgálja.
43. § (1) A honvédelmi szervezet és az egészségügyi adatkezelést végző honvédelmi szervezet a szolgálatteljesítésre, illetve munkavégzésre képes állapot ellenőrzését, továbbá a katonai fegyelem és biztonság fenntartását és fokozását szolgáló szűrővizsgálatok végrehajtása céljából kezeli a személyi állomány érintett tagjának 14. melléklet 4. pontja szerinti adatait.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat, továbbá az ezeket tartalmazó dokumentációt – a feladatellátáshoz szükséges mértékben – a szűrővizsgálat kezdeményezésére, elrendelésére és végrehajtására jogosult személyek kezelik.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó dokumentációt az adatfelvételtől számított 3 évig kell megőrizni.
44. § (1) Az egészségügyi adatkezelést végző honvédelmi szervezet a szolgáltatásaira való igényjogosultság nyilvántartása, ellenőrzése, az igényjogosulti létszám meghatározása és aktualizálása céljából kezeli az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételéről, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott személyi állomány adatait.
(2) Az érintettre vonatkozó adatokat az adatkezelő az (1) bekezdés szerinti célból az igényjogosultság megszűnéséig kezeli.
45. § (1) Az egészségügyi adatkezelést végző honvédelmi szervezet a hazai és nemzetközi gyakorlatok, kiképzések, országvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok, a Hvt. szerinti további feladatok, valamint a külszolgálatok egészségügyi biztosításának támogatása, az egészségügyi repatriálás, sebesültszállítás és mentés megszervezése céljából kezeli a 38. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személyek 14. melléklet 6. pontja szerinti adatait.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az egészségügyi szakfeladat végrehajtásának befejezéséig kezeli az adatkezelő.
46. § A 38. és 39. §-ban foglaltakon kívül egészségügyi ellátóhálózaton kívüli adattovábbításnak minősül
a) büntetőügyben a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, az igazságügyi szakértő, polgári peres és nemperes, valamint közigazgatási hatósági, illetve közigazgatási peres ügyben a bíróság, az ügyészség, a közigazgatási hatóság, az igazságügyi szakértő adatkérésének teljesítése,
b) szabálysértési eljárás során az eljárást lefolytató szervek adatkérésének teljesítése,
c) a nemzetbiztonsági szolgálatok részére, törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében történő adatátadás,
d) a légi-, vasúti és víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatát végző közlekedésbiztonsági szerv adatkérésének teljesítése,
e) a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére, törvényben meghatározott feladata ellátása érdekében történő adatátadás,
f) a honvédelmi szervezetek jogi képviseletét ellátó szervezete részére, polgári peres ügyben történő adatátadás, valamint
g) az MH PK részére, a fegyelmi információs rendszer működtetése céljából történő adatátadás.
47. § (1) A személyügyi szakterület (2) bekezdés szerinti adatkezelői, a (3) bekezdésben meghatározott célokból kezelik a személyi állomány, valamint ezek társadalombiztosítási, szociális vagy kegyeleti gondoskodásra, valamint pótlékra és átalány-költségtérítésre jogosult hozzátartozói és az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatottak 15. melléklet szerinti – ideértve a honvédelmi alkalmazottak tekintetében a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 1. melléklete szerinti adatokat is –, az ösztöndíjra jogosult, ösztöndíjban részesült érintettek (a továbbiakban együtt: ösztöndíjban részesülő) 43. alcímben meghatározott, és a veterán jogállású érintettek 36. alcímben meghatározott adatait.
(2) A személyügyi szakterület adatait – személyi állománya vonatkozásában – a honvédelmi szervezet és a Honvédség központi személyügyi szerve kezeli. Az ösztöndíjban részesülők adatait az ösztöndíj megállapítására és kifizetésének előkészítésére jogosult honvédelmi szervezet kezeli.
(3) A személyügyi nyilvántartásban történő adatkezelés célja
a) a szolgálati viszonnyal, a foglalkoztatási jogviszonnyal, illetve az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonnyal összefüggő munkáltatói döntések, a jognyilatkozatok és munkáltatói döntések előkészítésének és meghozatalának biztosítása,
b) a szolgálati viszonnyal, a foglalkoztatási jogviszonnyal, illetve az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonnyal összefüggő jogok gyakorolhatóságának és kötelezettségek teljesíthetőségének biztosítása,
c) a hozzátartozót megillető társadalombiztosítási, szociális és kegyeleti gondoskodás, valamint tartós, nem fegyveres külföldi szolgálatot teljesítők részére hozzátartozóik után pótlék és átalány-költségtérítés megállapításának és folyósításának biztosítása,
d) az ösztöndíjban részesülők esetében az ösztöndíj megállapítása, kifizetésének előkészítése, kifizetése és az adatok pénzügyi és számviteli feladatok ellátása érdekében történő továbbítása, nyilvántartása, valamint a kapcsolattartás.
(4) A személyügyi nyilvántartás adatait a szolgálati viszony, a foglalkoztatási jogviszony, illetve az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnését vagy megszüntetését követően a Honvédség központi irattározási feladatát ellátó honvédelmi szervezete kezeli tovább, amely
a) az érdekvédelmi nyilvántartás,
b) a hadköteles nyilvántartás és
c) a szolgálaton kívüliek állományába tartozók esetében a központi személyügyi szerv részére az egyes nyilvántartásokban kezelhető adatok esetében adattovábbítást teljesít.
48. § (1) A személyügyi szakterület által kezelt adatokat megismeri a személyi állomány jogviszonyával, illetve az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonnyal, valamint az ösztöndíjakkal kapcsolatos döntések előkészítése és meghozatala, azok végrehajtása, ellenőrzési, felügyeleti jogaik gyakorlása és vizsgálatok lefolytatása, továbbá statisztikai adatok előállítása, tervezési feladatok végrehajtása, a honvédelmi szervezetek jogi képviseletének ellátása céljából a feladata ellátáshoz szükséges mértékig
a) a miniszter, a minisztérium államtitkára, közigazgatási államtitkára, helyettes államtitkára, valamint az MH PK és helyettese, a legénységi állomány és az altisztek vonatkozásában a Honvédség vezénylő zászlósa (a továbbiakban: MH vezénylő zászlósa),
b) vezénylés, kirendelés esetén a vezénylés, kirendelés helye szerinti honvédelmi szervezet személyügyi szervének kijelölt tagja,
c) az alárendeltjei vonatkozásában a teljesítményértékelést végző személy, a szolgálati elöljáró, az MH vezénylő zászlósa és a szakmai felelős,
d) az állomány érintett tagjait illetően a szolgálati panasz, a fegyelmi, a kártérítési, a szabálysértési, a büntető, a méltatlansági, valamint a szociális ügyben eljáró személy vagy bizottság, munkacsoport tagjai, továbbá a panasz és beadvány elbírálásának, valamint elismerés előkészítésében eljáró személyek,
e) a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzést végző személy,
f) a honvédelmi szervezet jogi képviseletét ellátó szervezet kijelölt tagja,
g) a honvédelmi szervezetnél katonai foglalkoztatásfelügyeleti hatósági ellenőrzést végző szerv kijelölt tagja.
(2) A személyügyi szakterület a 47. § (1) bekezdésében meghatározottak – társadalombiztosítási, szociális vagy kegyeleti gondoskodás – céljából a külföldi katonai szolgálatot teljesítő, külföldi munkát végző személyi állomány tagjának a 15. melléklet 1. pont 1.10. alpontja szerinti adatait továbbítja a rangidős nemzeti képviselő részére.
(3) A személyügyi szakterület a pénzügyi szakterület részére – annak feladatai ellátása céljából – továbbítja azokat a személyügyi nyilvántartásban szereplő adatokat, amelyeket a pénzügyi szakterület a 16. melléklet alapján kezelhet.
(4) Kormányrendeletben kijelölt honvédelmi szervezet a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 46. § (1) bekezdés r) és s) pontja szerinti rendelkezési állományba áthelyezettek Hjt. 59. § (2) bekezdés c) pontja szerinti áthelyezésének elősegítése érdekében
a) a rendelkezési állományba áthelyezéssel egyidejűleg a 17. melléklet szerinti adatokat továbbítja a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szervnek (a továbbiakban: személyügyi központ), és
b) ellátja a tartalékállomány kezelésével kapcsolatos, kormányrendeletben meghatározott feladatokat.
(5) A Hjt. 46. § (1) bekezdés r) és s) pontja szerinti rendelkezési állományba áthelyezettek adatait az adatkezelő a Hjt. 59. § (2) bekezdés c) pontja szerinti áthelyezésig, illetve a szolgálati viszonynak a Hjt. 47. § (2) bekezdése szerinti megszűnéséig kezeli.
(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti személyek adatait a személyügyi központ, a nyilvántartásban keresést kérő vagy üres álláshelyet bejelentő közigazgatási szerv ismerheti meg.
(7) A miniszter által létrehozott fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet a Honvédség létesítményeit őrző fegyveres biztonsági őrség vonatkozásában a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) 7. § (1a) bekezdés d) pontja szerinti önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszony létesítése érdekében a 13. melléklet 1., 2. és 4–6. pontja szerinti adatokat, valamint a 15. melléklet 19. pontja szerinti adatokat továbbítja a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére.
(8) A Honvédség központi személyügyi szerve a Honvédség létesítményeit őrző fegyveres biztonsági őrség tagjának az Fbtv. 7. § (1a) bekezdés d) pontja szerint létesített önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszony és a jogviszonnyal kapcsolatos kérdések, továbbá azok igazolása céljából a 15. melléklet 1. pont 1.1., 1.3. és 1.4. alpontja, 3. pont 3.3. és 3.4. alpontja, 4. pont 4.4–4.6. alpontja, 6. pont 6.2. és 6.3. alpontja, 7. pont 7.2., 7.3., 7.5., 7.13., 7.16., 7.18., 7.20. alpontja, 9. pont 9.1. alpontja, és 18. pontja szerinti adatokat továbbítja a miniszter által létrehozott fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet részére.
49. § (1) A honvéd tisztjelöltek esetén a szolgálati viszonyhoz kapcsolódó jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából a személyügyi szakterület a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 3. melléklet I/B. pont 1. alpontja szerinti adatokat vehet át a hallgatók nyilvántartásából.
(2) A honvéd altiszt-jelöltek esetén a szolgálati viszonyhoz kapcsolódó jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából a személyügyi szakterület adatokat vehet át a szakképző intézmény által vezetett nyilvántartásból.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti személyek adatait az adatkezelő a hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszony létesítése esetén a személyügyi nyilvántartásban tovább kezeli.
50. § (1) A honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője a Hjt. 237/J. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi munkakörű katonáról és a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 89/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazottról (a továbbiakban együtt: egészségügyi állomány tagja) a 18. mellékletben meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást (a továbbiakban: alapnyilvántartás) vezet. A 18. mellékletben nem szereplő körben – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – adatkezelés nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet.
(2) Az Infotv. 26. § (2) bekezdésében foglalt adatokon túl közérdekből nyilvános adat az egészségügyi állomány tagja munkáltatójának megnevezése és besorolására vonatkozó adata is.
(3) A honvédelmi egészségügyi szolgáltató alapnyilvántartási rendszere törvény felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem kapcsolható össze.
(4) Az alapnyilvántartásból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat.
(5) A honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál vezetett alapnyilvántartás adatait – az érintetten kívül – a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából megismeri, illetve abból adatot vesz át:
a) az egészségügyi állomány tagjának elöljárója vagy hivatali felettese,
b) a teljesítményértékelést, minősítést végző vezető,
c) feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző vagy törvényességi felügyeletet gyakorló szerv,
d) munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság,
e) az egészségügyi állomány tagja ellen indult büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság,
f) a személyzeti, munkaügyi és illetményszámfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül,
g) az állami adó- és vámhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv.
(6) Az alapnyilvántartásban rögzített adatot az adatkezelő a jogviszony megszűnését követő 10. év végéig kezeli.
51. § (1) A Hjt. szerinti szolgálaton kívüliek állományába tartozó személyekről a (2) bekezdésben meghatározott adatkezelő, a (3) bekezdésben meghatározott célból a 19. melléklet szerinti adatokat kezeli. Az érintettnek a szolgálaton kívüliek állományába történő felvételére vonatkozó kérelmével egyidejűleg nyilatkoznia kell adatainak további kezelésére vonatkozóan.
(2) A szolgálaton kívüliek állományába tartozók adatait a Honvédség központi személyügyi szerve kezeli.
(3) A szolgálaton kívüliek állományába tartozók adatkezelésének célja a hivatásos állományba történő visszavétel elősegítése, továbbá a hivatásos állományból kiváló személy honvédségi kötődésének fenntartása.
(4) Szolgálaton kívüliek adatait az adatkezelő annak az évnek az utolsó napjáig kezeli, amikor
a) a Hjt. 76. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam letelik,
b) az érintett öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett, vagy
c) az egyéb közszolgálati jogviszony keretében történő foglalkoztatása megszűnik.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott célból az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatokat megismeri:
a) a miniszter,
b) a minisztérium államtitkára, közigazgatási államtitkára, helyettes államtitkára,
c) az MH PK.
52. § (1) A pénzügyi szakterület a személyi állomány, valamint ezek társadalombiztosítási, szociális vagy kegyeleti gondoskodásra, valamint pótlékra és átalány-költségtérítésre jogosult hozzátartozói az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatottak, természetes személy kedvezményezett felek, illetve az ösztöndíjban részesülő és a veterán jogállású érintettek 16. melléklet szerinti személyes adatait kezeli.
(2) A pénzügyi szakterület adatait személyi állománya vonatkozásában a honvédelmi szervezet, szakterületéhez tartozó feladatai ellátása során a központi pénzügyi szervezet kezeli. Az ösztöndíjban részesülők adatait az ösztöndíj megállapítására, kifizetésére jogosult honvédelmi szervezet, szakterületéhez tartozó feladatai ellátása során a központi pénzügyi szervezet kezeli. A veterán jogállású érintettek adatait a jogállással összefüggő pénzügyi feladatok ellátása céljából a központi pénzügyi szervezet kezeli.
(3) A pénzügyi szakterület által végzett adatkezelés célja az (1) bekezdés szerinti személyeket pénzben, illetve egyéb módon megillető járandóságok, juttatások, költségtérítések és átvállalt tagdíjak, valamint az ösztöndíjak kifizethetőségének, továbbá az ehhez fűződő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének biztosítása.
(4) A pénzügyi szakterület által kezelt adatokat az adatkezelő az érintett pénzügyi ellátásával, valamint az ehhez fűződő adatszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos jogszabályokban előírt időtartamig kezeli.
(5) A pénzügyi szakterület által kezelt adatokat a pénzbeli járandóságok, juttatások és költségtérítések, ösztöndíjak folyósításával kapcsolatos döntések előkészítése, meghozatala, a kifizethetőség biztosítása, a törvényességi felügyelet gyakorlása, valamint a követelések érvényesítése céljából megismeri:
a) a miniszter, a minisztérium államtitkára, közigazgatási államtitkára, helyettes államtitkára, valamint az MH PK,
b) a Honvédség központi személyügyi szerve,
c) vezénylés, kirendelés esetén a vezénylés, kirendelés helye szerinti honvédelmi szervezet kijelölt tagja,
d) az alárendeltjei vonatkozásában a szolgálati elöljáró,
e) a honvédelmi szervezeteknél az érintett fegyelmi, szabályszegési, szabálysértési, büntető, méltatlansági, kártérítési, valamint szociális ügyében eljáró,
f) a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzést végző,
g) a honvédelmi szervezetek jogi képviseletét ellátó honvédelmi szervezet, valamint a követelések érvényesítésében eljáró személy,
h) a honvédelmi szervezeteknél katonai foglalkoztatás felügyeleti hatósági ellenőrzést végző honvédelmi szervezet,
i) a szolgálati, illetve a szakmai elöljárói ellenőrzéseket végrehajtó honvédelmi szervezet.
53. § (1) A központi pénzügyi szervezet a honvédelmi egészségkárosodási ellátással kapcsolatos jogosultság és a baleseti járadékra való jogosultság elbírálása, valamint a honvédelmi egészségkárosodási ellátással és a baleseti járadékkal kapcsolatos feladatok ellátása céljából kezeli a honvédelmi egészségkárosodási ellátásban és a baleseti járadékban részesülő személy 20. melléklet szerinti adatait. Ezeket az adatokat, a munkakör vagy beosztás elfogadási kötelezettség alóli mentesítés elbírálása, illetve fellebbezés esetén a mentesítés és a fellebbezés elbírálására jogosult honvédelmi szervezet is kezeli a mentesítés és a fellebbezés elbírálása céljából.
(2) A honvédelmi egészségkárosodási ellátással, valamint a baleseti járadékkal kapcsolatos nyilvántartás adatait megismeri, illetve abból adatot igényelhet a honvédelmi egészségkárosodási ellátással és a baleseti járadékkal kapcsolatos döntés előkészítése, meghozatala, végrehajtása, ellenőrzési, felügyeleti jogaik gyakorlása és vizsgálatok lefolytatása céljából:
a) a miniszter, a minisztérium államtitkára, közigazgatási államtitkára, helyettes államtitkára, valamint az MH PK,
b) a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzést végző honvédelmi szervezet,
c) a honvédelmi szervezetek jogi képviseletét ellátó honvédelmi szervezet.
(3) A központi pénzügyi szervezet a honvédelmi egészségkárosodási ellátás és a baleseti járadék megállapítása és adategyeztetés céljából adatot igényelhet a személyügyi és pénzügyi nyilvántartásból.
(4) A központi pénzügyi szervezet a honvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapítását és megszűnését követően a számfejtés és a folyósítás céljából a határozatban foglalt adatokat biztosítja a pénzügyi nyilvántartás, illetve tájékoztatás céljából az érintett honvédelmi szervezetés a központi személyügyi szerv részére.
(5) Az adatkezelés
a) a jogosultság megállapítása esetén a honvédelmi egészségkárosodási ellátásra, valamint a baleseti járadékra való jogosultság megszűnését követő harmadik év december 31-ig,
b) fellebbezés esetén a keresetindításra nyitva álló határidőig,
c) abban az esetben, ha a jogosultság megállapítására nem kerül sor, az erről hozott döntés elleni, Hjt. 186. § (1) bekezdése szerinti keresetindításra nyitva álló határidő leteltét követő 30 napig, keresetindítás esetén a bíróság döntésének jogerőre emelkedéséig
tart.
(6) A központi pénzügyi szervezet a baleseti járadékot folyósító szervet a baleseti járadék megállapításakor, valamint megszűnésekor a folyósítás céljából 15 napon belül tájékoztatja a határozatban szereplő adatok továbbításával.
54. § (1) A központi pénzügyi szervezet kezeli a Honvédség hivatásos és szerződéses állománya, a Honvédség szociális és érdekvédelmi gondoskodási körébe tartozó öregségi nyugdíjban, nők kedvezményes nyugdíjában, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, árvaellátásban és özvegyi nyugdíjban, megváltozott munkaképességűek ellátásában részesülő személyek vonatkozásában a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított és az általa a központi pénzügyi szervezet részére biztosított ellátás adatait, a rögzített szolgálati nyugdíjakat, valamint a 21. melléklet 7. pontja, 8. pont 8.1–8.2. és 8.5. alpontja, valamint a 16. melléklet 1. pontja szerinti adatait.
(2) A központi pénzügyi szervezet az (1) bekezdésben meghatározottakon túl kezeli
a) a kiegészítő rokkantsági támogatásban részesülő személy esetében a 20. melléklet 1–5. pontja szerinti,
b) a kiegészítő hozzátartozói támogatásban és az árvák kiegészítő támogatásában részesülő személy esetében a 20. melléklet 1., 3–5. pontja szerinti,
c) a honvédelmi alkalmazottak után járó árvák kiegészítő támogatásában részesülő személy esetében a 20. melléklet 1., 4. és 5. pontja szerinti, illetve
d) az üzemi balesettel és a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos adatokat.
(3) A központi pénzügyi szervezet által végzett adatkezelés célja az adatoknak az (1) bekezdés szerinti személyek vonatkozásában történő statisztikai célú felhasználása, NATO-tervezési és hazai költségvetési tervezési feladatok, valamint az érdekvédelmi feladatok végrehajthatóságának a biztosítása, a (2) bekezdés szerinti személyek esetében a kiegészítő rokkantsági támogatás, a kiegészítő hozzátartozói támogatás és az árvák kiegészítő támogatására való jogosultság elbírálása.
(4) Az adatkezelő a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben kapott felhatalmazás alapján igényelheti a (3) bekezdés szerinti feladatok végrehajthatóságának érdekében az (1) bekezdés szerinti adatokat.
(5) A központi pénzügyi szervezet az (1) bekezdés, valamint a (2) bekezdés szerint kezelt adatokat az érintettek utolsó társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságának megszűnését követő huszonötödik év december 31. napjáig kezeli.
(6) A központi pénzügyi szervezet által kezelt adatokat a társadalombiztosítási, egyes pénzügyi, szociális, érdekvédelmi és kegyeleti ellátás megállapíthatóságának és folyósíthatóságának céljából megismeri:
a) a miniszter, a minisztérium államtitkára, közigazgatási államtitkára, helyettes államtitkára, valamint az MH PK,
b) a Honvédség központi személyügyi szerve,
c) a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzést végző honvédelmi szervezet,
d) a honvédelmi szervezetek jogi képviseletét ellátó honvédelmi szervezet.
(7) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve érdekvédelmi feladatainak ellátása céljából adatot igényel a nyilvántartás adataiból.
55. § (1) A honvédelmi szervezet a fegyelmi szakterület (2) bekezdés szerinti nyilvántartásaiban kezeli a Hvt. 70. § (2) bekezdése szerinti személyi állományába tartozók, a minisztérium által foglalkoztatott kormánytisztviselők – ideértve a politikai tanácsadót és a kabinetfőnököt is –, a munkavállalók, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeteknél, illetve a KNBSZ-nél foglalkoztatott honvédelmi alkalmazottak és az önkéntes tartalékos katonák 22. melléklet szerinti adatait.
(2) A fegyelmi szakterület nyilvántartásai:
a) fegyelmi nyilvántartás,
b) szabálysértési nyilvántartás,
c) büntető ügyek nyilvántartása,
d) méltatlansági nyilvántartás.
56. § (1) A fegyelmi nyilvántartásban történő adatkezelés célja a fegyelmi eljárás lefolytathatóságának, a fegyelmi eljárás során történő döntés-előkészítésnek és határozathozatalnak biztosítása, a kiszabott fenyítések, fegyelmi büntetések és azok hatályának naprakész megállapíthatósága, továbbá az egyes személyügyi igazgatási eljárások lefolytatásának elősegítése.
(2) A fegyelmi nyilvántartásban szereplő adatokat az adatkezelő a szolgálati, foglalkoztatási jogviszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezeli.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha a fegyelmi eljárásban elbírálható katonai vétség esetén pénzbüntetés kerül kiszabásra, úgy a fegyelmi nyilvántartásban szereplő adatokat az adatkezelő a szolgálati viszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a pénzbüntetés megfizetéséig kezeli.
(4) A fegyelmi nyilvántartásban kezelt adatokat a fellebbezés, illetve jogszabály által meghatározott speciális munkáltatói jogkörök gyakorlása céljából jogszabályban kijelölt honvédelmi szervezet kezeli
a) fellebbezés esetén a határozat jogerőre emelkedéséig,
b) speciális munkáltató jogkör gyakorlása esetén a (2), illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetben az ott meghatározott időtartamig.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott az egyes személyügyi igazgatási eljárások lefolytatásának elősegítése céljából a fegyelmi nyilvántartásból az adatkezelő adatot közöl a személyügyi nyilvántartás felé.
57. § (1) A szabálysértési nyilvántartásban történő adatkezelés célja a szabálysértés esetén fennálló felelősség megállapítása érdekében kezdeményezett eljárás lefolytathatóságának, a szabálysértési eljárás során történő döntés-előkészítésnek és határozathozatalnak biztosítása, a kiszabott fenyítések és azok hatályának naprakész megállapíthatósága, továbbá az egyes személyügyi igazgatási eljárások lefolytatásának elősegítése.
(2) A szabálysértési nyilvántartásban szereplő adatokat az adatkezelő a szolgálati viszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezeli.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően, amennyiben pénzbírságot kirovó szankcióval zárult a szabálysértési eljárás, a szabálysértési nyilvántartásban szereplő adatokat az adatkezelő a szolgálati viszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a pénzbírság megfizetéséig kezeli.
(4) A szabálysértési nyilvántartásban kezelt adatokat a fellebbezés, illetve jogszabály által meghatározott speciális munkáltatói jogkörök gyakorlása céljából jogszabályban kijelölt honvédelmi szervezet kezeli
a) fellebbezés esetén a határozat jogerőre emelkedéséig,
b) speciális munkáltató jogkör gyakorlása esetén a (2), illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetben az ott meghatározott időtartamig.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott az egyes személyügyi igazgatási eljárások lefolytatásának elősegítése céljából a szabálysértési nyilvántartásból az adatkezelő adatot közöl a személyügyi nyilvántartás felé.
58. § (1) A büntető ügyek nyilvántartásában történő adatkezelés célja a bűncselekmény esetén fennálló felelősség megállapítása érdekében kezdeményezett eljárás lefolytathatóságának, bűncselekmény esetén a döntés-előkészítésnek és döntéshozatalnak biztosítása, továbbá az egyes személyügyi igazgatási eljárások lefolytatásának elősegítése.
(2) A büntető ügyek nyilvántartásában szereplő adatokat az adatkezelő a szolgálati viszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezeli.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott az egyes személyügyi igazgatási eljárások lefolytatásának elősegítése céljából a büntető ügyek nyilvántartásából az adatkezelő adatot közöl a személyügyi nyilvántartás felé.
59. § (1) A méltatlansági nyilvántartásban történő adatkezelés célja a méltatlansági eljárás lefolytathatóságának, a méltatlansági eljárás során történő döntés-előkészítésnek és határozathozatalnak biztosítása, a méltatlanság megállapíthatósága, továbbá az egyes személyügyi igazgatási eljárások lefolytatásának elősegítése.
(2) A méltatlansági nyilvántartásban szereplő adatokat az adatkezelő a szolgálati viszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezeli.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott az egyes személyügyi igazgatási eljárások lefolytatásának elősegítése céljából a méltatlansági nyilvántartásból az adatkezelő adatot közöl a személyügyi nyilvántartás felé.
60. § (1) A fegyelmi szakterület által kezelt adatokat az eljárást lezáró határozat jogkövetkezményeinek megállapítása, a fegyelmi fenyítés hatályának fennállása, felügyeleti és ellenőrzési jogkör gyakorlása céljából, az ezekkel, illetve egyéb szolgálati jogviszonnyal összefüggő, azzal kapcsolatos peres eljárások képviseletének ellátása érdekében megismeri:
a) az alárendeltségébe tartozó honvédelmi szervezetek vonatkozásában a miniszter, a minisztérium közigazgatási államtitkára, valamint az MH PK, az altiszti állomány tekintetében az MH vezénylő zászlósa,
b) a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzést végző szervezet.
(2) A honvédelmi szervezetek jogi képviseletét ellátó szervezet részére a fegyelmi szakterület adataiból az adatkezelő adatot továbbít.
61. § (1) A fegyelmi információs rendszer nyilvántartásában az adatkezelő honvédelmi szervezet kezeli a honvédek és az önkéntes tartalékos katonák 22. melléklet 1., 4. és 6. pontjában meghatározott adatain túl
a) a pszichikai állapotra vonatkozó adatokat,
b) az elszenvedett sérülésre és gyógyulási időtartamára vonatkozó adatokat, valamint
c) a korábbi öngyilkossági kísérletre vonatkozó adatokat.
(2) A fegyelmi információs rendszerben történő adatkezelés célja
a) a Honvédség magas fokú fegyelmének fenntartása érdekében a honvédelmi szervezeteknél történt, a katonai fegyelemre és a honvédelmi szervezetek fegyelmi helyzetére kiható eseményekről az MH PK tájékoztatása,
b) az a) pontban meghatározott események megelőzése,
c) a honvédelmi szervezetek egységes joggyakorlatának elősegítése.
(3) A fegyelmi információs rendszerben szereplő
a) adatokat az elöljáró honvédelmi szervezet ismeri meg, illetve abból, peres ügy esetén, a honvédelmi szervezetek jogi képviseletét ellátó szervezet részére történik adattovábbítás,
b) adatokat a keletkezésüktől számított 15 évig kell kezelni.
62. § (1) A kártérítési és kártalanítási (a továbbiakban együtt: kártérítési) nyilvántartásban kell kezelni a kártérítéssel vagy kártalanítással érintett személyek 23. melléklet szerinti adatait.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a kárigény elbírálására, a káreljárás lefolytatására, a kártérítési egyezség megkötésére, a fellebbezés elbírálására jogosult, valamint a peres és peren kívüli eljárásban eljáró honvédelmi szervezet kezeli.
(3) A kártérítési nyilvántartásban történő adatkezelés célja a kártérítési eljárás lefolytathatóságának, a kártérítési eljárás során történő döntés-előkészítésnek és határozathozatalnak, egyezség megkötésének, fellebbezés elbírálásának, peres és peren kívüli eljárásban jogi képviselet ellátásának a biztosítása, a megállapított kártérítés és azok teljesítésének naprakész megállapíthatósága.
(4) A kártérítési nyilvántartásban szereplő adatokat az adatkezelő az igény érvényesítésére jogszabályban megállapított ideig kezeli. Ha nem kerül sor kártérítés vagy kártalanítás megfizetésére, az adatokat az adatkezelő az eljárás jogerős befejezéséig kezeli.
63. § (1) A kártérítési eljárás lefolytatása, a kártérítési határozat jogkövetkezményeinek megállapítása, a kiszabott kártérítés érvényesítéséhez szükséges eljárás lefolytatása, felügyeleti és ellenőrzési jogkör gyakorlása céljából a kártérítési nyilvántartásban elektronikusan tárolt adatokat megismeri:
