1. § (1) E törvény alkalmazásában
1. adatváltozás-bejelentési szolgáltatás: az ügyfél adataiban bekövetkezett változás bejelentésének adatváltozás-kezelési szolgáltató általi továbbítása a csatlakozott szolgáltató felé;
2. adatváltozás-kezelési szolgáltatás: az ügyfelek és a csatlakozott szolgáltatók között az adatváltozás-kezelési szolgáltató által biztosított olyan szolgáltatás, amely adatváltozás-bejelentési szolgáltatásból és felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatásból áll;
3. csatlakozott szolgáltató: az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz szerződéssel csatlakozott
a) az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlési szolgáltató,
b) a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 3. § r) pontja szerinti távhőszolgáltató,
c) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti villamosenergia-kereskedő és egyetemes szolgáltató,
d) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti földgázkereskedő és egyetemes szolgáltató,
e) a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény szerinti víziközmű-szolgáltató;
4. felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás: az ügyfél személyében bekövetkezett változás bejelentésének adatváltozás-kezelési szolgáltató általi továbbítása a csatlakozott szolgáltató felé;
5. haláleseti kapcsolattartó: az ügyfél által megjelölt természetes személy, akivel a 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltató az ügyfél halála esetén az adatváltozás-kezelési szolgáltató értesítése alapján felveheti a kapcsolatot;
6. harmadik fél szolgáltató: a csatlakozott szolgáltatótól szervezetileg független szervezet, amellyel a csatlakozott szolgáltató szerződést köt a csatlakozott szolgáltató saját szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó vagy jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenység folyamatos vagy rendszeres elvégzésére, amelynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás valósul meg; így különösen harmadik fél szolgáltató a csatlakozott szolgáltató mint számlakibocsátó számára megbízás alapján, illetve képviselőként számlákat kibocsátó, a számlakibocsátó számláit a számlabefogadók részére a számlakibocsátóval történt megállapodás alapján rendelkezésre bocsátó, a számlák elektronikus befizetését biztosító, a kiegyenlítésre nem került számlák követeléskezelési feladatait ellátó, továbbá a csatlakozott szolgáltató számára ügyfélszolgálati tevékenységet ellátó harmadik fél;
7. ügyfél elérhetőségi adatai: az ügyfél levelezési címe, telefonszáma, e-mail-címe.
(2) A 6–8. alcím alkalmazásában ügyfél: az az adatváltozás-kezelési szolgáltatásra regisztrált természetes személy, aki
a) az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti előfizető,
b) a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény szerinti felhasználó vagy díjfizető,
c) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti felhasználó vagy fizető,
d) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti felhasználó vagy fizető,
e) a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény szerinti felhasználó,
f) a harmadik fél szolgáltató lakossági ügyfele.
2. § (1) Amennyiben jogszabály olyan közigazgatási hatósági eljárásért határoz meg igazgatási szolgáltatási díjat, amely a járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) hatáskörébe tartozik, úgy a járási hivatal eljárásáért a jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a fővárosi és vármegyei kormányhivatal bevételét képezi, és azt a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott módon kell megfizetni.
(2) Ha jogszabály olyan közigazgatási hatósági eljárásért határoz meg igazgatási szolgáltatási díjat, amely eljárásban a járási hivatal jogszabályban meghatározottak szerint közreműködő hatóságként jár el, és a kérelem a járási hivatalhoz kerül benyújtásra, úgy a jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat a miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott módon kell megfizetni.
(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, ha valamely bejelentésnek a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz történő megtételéhez jogszabály joghatást fűz, ideértve valamely jogosultság egyidejű gyakorolhatóságát, a joghatás a kormányablaknál történő bejelentéssel beáll, a bejelentés alapján gyakorolható jogosultság a kormányablaknál történő bejelentést követően azonnal gyakorolható.
(4) A Kormány által rendeletben meghatározott hatósági nyilvántartások tekintetében az ügyfél jogosult a rá vonatkozó adatok megváltozását a kormányablakban bejelenteni. A kormányablak a változásbejelentést továbbítja a hatósági nyilvántartást vezető hatósághoz.
(5) Ha a kérelmet a kormányablaknál terjesztették elő, és az eljárásra a járási hivatalnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, a kérelmet öt napon belül továbbítja a döntés meghozatalára hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. Jogszabály a kérelem továbbítására rövidebb határidőt is meghatározhat. A konzuli tisztviselő eljárásában a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem benyújtását követő első diplomáciai futárpostával kell továbbítani.
3. § (1) Ha a fővárosi és vármegyei kormányhivatal jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörében olyan közigazgatási hatósági eljárásban jár el, amely alapján döntését más szerv által vezetett nyilvántartásban rögzíti, e döntésével összefüggő adattartalom tekintetében – a nyilvántartás vonatkozásában – adatkezelőnek minősül.
(2) Ha a fővárosi és vármegyei kormányhivatal törvény alapján valamely, személyes adatokat tartalmazó nyilvántartás tekintetében adatkezelői jogokkal rendelkezik, e nyilvántartások adattartalmát – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem kapcsolhatja össze, a törvényben meghatározott céltól eltérő céllal nem használhatja fel, illetve nem továbbíthatja.
4. § (1) A fővárosi és vármegyei kormányhivatal a természetes személy ügyfelek tekintetében belső technikai azonosítót alkalmaz, amely
a) sem az ügyintéző, sem az ügyfél által nem megismerhető, az informatikai rendszerből továbbításra nem kerül,
b) semmilyen módon nem származtatható az ügyfél valamely azonosítójából, és
c) a természetes személyhez rendelése a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) szerinti titkosított kapcsolati kódokkal történik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti belső technikai azonosító alkalmazásának célja a fővárosi és vármegyei kormányhivatal működéséhez szükséges egységes, közös informatikai támogatási szolgáltatásoknál a különböző személyhez rendelt azonosítók jogosulatlan összevonásának kizárása.
5. § (1) A fővárosi és vármegyei kormányhivatal jogosult a részére benyújtott papír alapú iratokról az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) rendelkezései szerint hiteles elektronikus másolat készítésére, és az eljárás hiteles másolatra alapozott lefolytatására.
(2) Ha a fővárosi és vármegyei kormányhivatal elektronikus dokumentumban (különösen elektronikus űrlapon) készíti el az eljárás valamely dokumentumát, és az ügyfél annak kinyomtatott példányát hitelesíti, akkor az eljárás az ügyintéző által hitelesített elektronikus dokumentum felhasználásával lefolytatható.
(3) Ha az ügyféllel a kapcsolattartás papír alapon történik, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal az érintett hiteles elektronikus dokumentumról az Eüsztv. szerinti hiteles papír alapú másolatot készít vagy az arra kijelölt szolgáltatóval készíttet és az ügyfelet erről értesíti.
(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti ügyfél által aláírt papír alapú dokumentumot a fővárosi és vármegyei kormányhivatal
a) az iratkezelési szabályzata szerint őrzi és jogvita esetén bemutathatóságát biztosítja, vagy
b) megőrzési és bemutatási kötelezettséggel visszaadja az ügyfélnek vagy a képviseletében eljáró személynek.
(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti eljárás alkalmazása esetén az ügyfél az általa bemutatott papír alapú irat megőrzésére, és felszólításra annak bemutatására köteles. A miniszteri rendeletben meghatározott megőrzési kötelezettségről és a megőrzési időről az ügyfelet tájékoztatni kell.
(6) A (4) bekezdés b) pontja alkalmazható
a) az ügyfél által átadott közokiratnak minősülő iratra,
b) a miniszteri rendeletben ebbe az eljárási körbe sorolt iratra.
6. § (1) A fővárosi és vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatain, a járási (fővárosi kerületi) hivatal kormányablakaiban, illetve a települési ügysegédnél az elektronikus dokumentumok ügyfél általi hitelesítésére az aláírás képi, dinamikai és íráserősségi adatainak elektronikus felvételezésére képes hitelesítő eszköz (a továbbiakban: aláírópad) rendszeresíthető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eszköz rendszeresítése esetén a Kormány által rendeletben kijelölt fővárosi és vármegyei kormányhivatal az aláírás képi, dinamikai és íráserősségi adatait tartalmazó kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartást (a továbbiakban: kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás) vezet.
(3) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás a Szaz. tv. szerinti összerendelési nyilvántartással, annak szabályai szerinti kapcsolati kóddal rendelhető a természetes személyhez, az aláírásminta kiértékeléshez szükséges adatokon túl egyéb személyes adatot nem tartalmazhat.
(4) A Kormány rendeletben meghatározhatja azon ügytípusokat, amelyek – a (6) és (8) bekezdés kivételével – aláírópad útján és a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásmintával való egyezés esetén vehetők igénybe.
(5) Az aláírópadon történő aláírásnál csak a mintával való egyezés ellenőrizhető. A kormányhivatal a vizsgálat eredményéről tanúsított, zárt rendszer által kiállított, a dokumentumazonosítót is tartalmazó elektronikus igazolást állít ki, amelyet a dokumentumhoz kell csatolni, továbbá a dokumentummal elválaszthatatlan formában össze kell rendelni azon kézi aláírásra visszavezethető, megfelelő módon titkosított adatokat, amelyek lehetővé teszik az aláírás igazságügyi írásszakértői felhasználását kézeredet-azonosítási eljárásban. Az aláírópadon történő aláírások megfelelnek a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt elvárásoknak.
(6) Az ügyfél visszautasíthatja az aláírásának a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba való felvételét és az aláírás-egyezőség vizsgálatát. Visszautasítás esetén az elektronikus dokumentum hitelesítésére az aláírópad használatával kerül sor.
(7) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás kizárólag az aláírások egyezőségének ellenőrzése céljából, az (5) bekezdésben meghatározottak szerint használható fel, a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásból adattovábbítást – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem lehet teljesíteni.
(8) Nincs helye az aláírópad használatának, ha az ügyfél az ügyet az Eüsztv. szerinti elektronikus ügyintézési ponton vagy az Eüsztv. szerinti videotechnológiás kapcsolattal történő ügyintézéssel kívánja intézni.
(9) A Kormány összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén rendeletében előírhatja, hogy a fővárosi és vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatai, a járási (fővárosi kerületi) hivatal kormányablakai, illetve a települési ügysegéd az e törvény, illetve a végrehajtására kiadott rendelet szerinti aláírópad, illetve kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásminta használatával intézhető ügytípusok tekintetében – ha az ügyintézés feltételei nem állnak fenn – aláírópad, illetve kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásminta mellőzésével is eljárhat.
7. § (1) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás tartalmazza az ügyfél
a) aláírásának képi megjelenését (a továbbiakban: aláírásminta),
b) aláírási stílusának megfelelő egyedi adatokat,
c) a Szaz. tv. szerinti titkosított kapcsolati kódját,
d) aláírásmintája bejegyzésének, módosításának helyét és időpontját,
e) aláírásmintája érvényességi idejét, zárolásának okát és időpontját,
f) aláírásmintájához tartozó belső egyedi technikai azonosítót,
g) aláírásmintája aktív vagy inaktív (történeti vagy törölt) adat státuszát.
(2) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás az (1) bekezdés a), b) és d)–g) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.
8. § (1) Ha kormányrendelet alapján valamely ügyben aláírópad útján és a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásmintával való egyezés esetén lehet eljárni, a természetes személy helyett eljáró törvényes vagy meghatalmazotti képviselő is csak – képviseleti jogának igazolása mellett – aláírópad útján és a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásmintával való egyezés esetén járhat el.
(2) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba vétel iránti kérelem, az aláírásminta módosítása, valamint a nyilvántartásból való törlése iránti kérelem személyesen terjeszthető elő a kormányablakban.
(3) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba ügyfélként a korlátozottan cselekvőképes kiskorú aláírásmintája is felvételre kerülhet a kiskorú törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulásával. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy aláírásmintája is felvételre kerülhet a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba, amennyiben erre vonatkozó ügycsoport tekintetében a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta.
(4) Az ügyfél – az (5) bekezdés szerinti érvényességi időn belül – bármikor kérheti, hogy a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba korábban rögzített aláírásminták helyett új aláírásminták kerüljenek felvételre.
(5) Az ügyfél aláírásmintája a felvételtől számított öt évig érvényes és azt a kormányhivatal az ügyfelek jogai és jogos érdekeinek védelme érdekében, valamint hatósági, polgári jogi, illetve büntetőeljárásban való felhasználás és bizonyítási eljárás lefolytatása céljából a felvételtől számított tíz évig kezeli, ezt követően az aláírásmintát az ügyfélre vonatkozó 7. § szerinti adatokkal együtt törli a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásból.
(6) A kormányhivatal az aláírásminta (5) bekezdés szerinti lejáratával – az aláírásminta megújításának hiányában – az aláírásmintát zárolja. Az aláírásminta lejártát megelőző hat, három, illetve egy hónappal a kormányhivatal elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet az aláírásminta megújításának lehetőségéről, a zárolás időpontjáról és arról, hogy a zárolást követően az aláírásminta ügyintézésre nem használható.
9. § (1) A regisztrációs, valamint a dokumentumhitelesítési rendszer az informatikai rendszerrel és az aláírásminta felvételével, valamint a meglévő aláírásokkal való összevetésével kapcsolatos eseményeket – az üzemmenet folytonossága, az adatvesztés elkerülése, valamint az elektronikus információbiztonság érdekében – folyamatosan naplózza. A naplózott adatállománynak az eljárás teljes folyamatát át kell fognia, és alkalmasnak kell lennie az eljárással kapcsolatos minden esemény rekonstruálására a valós helyzetek megítéléséhez szükséges mértékben.
(2) A naplózott adatállomány tartalmazza
a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,
b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,
c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,
d) az adatkezelési műveletet végrehajtó hatóság és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,
e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,
f) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat, így a naplózott esemény követhetőségéhez, rekonstruálásához szükséges adatokat.
(3) A naplózott adatállományt a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni és azt pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni. A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózati- és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem része a naplózott adatállománynak.
(4) A naplózott adatállomány minden bejegyzését védeni kell a módosítástól és a jogosulatlan hozzáféréstől. A naplót úgy kell kezelni, hogy kizárható legyen a napló megsemmisítése, a napló bejegyzéseinek törlése, módosítása, a bejegyzések sorrendjének bármilyen módon történő megváltoztatása.
(5) A kormányhivatal gondoskodik a naplóadatok folyamatos értékeléséről és ellenőrzéséről.
(6) A kormányhivatal a (2) bekezdés szerint naplózott adatokat a keletkezéstől számított tíz évig kezeli. A megőrzési idő leteltét követően az adatokat haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha az adott adatállomány tekintetében már megkezdett ellenőrzési eljárása a naplóbejegyzés további kezelését indokolja. Ha az ellenőrzési eljárás érdekében az adatállomány törlésére az ellenőrzés lefolytatása érdekében nem került sor, akkor a törlést az eljárás lezárultát követően kell végrehajtani.
(7) A naplózott adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel.
10. § (1) A kormányhivatal a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban, valamint az egyes aláírásokhoz kapcsolódó titkosított adatelemekben kezelt személyes adatot a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró
a) bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
b) nyomozó hatóságnak bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
c) ügyészségnek közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
d) nemzetbiztonsági szolgálatnak felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból,
e) a rendőrségről szóló törvény szerinti terrorizmust elhárító szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése, illetve megszakítása, továbbá elhárítási, információszerzési, valamint személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából, valamint
f) a rendőrségről szóló törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése céljából
erre irányuló megkeresés alapján adja át.
(2) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban kezelt adatok esetében – az 5–9. §-ban nem szabályozott kérdések tekintetében – az Eüsztv. 36. és 37. §-ának adatkezelésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
11. § (1) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv adatváltozás-kezelési szolgáltatóként ellátja az adatváltozás-kezelési szolgáltatással összefüggő e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott feladatokat és az adatváltozás-kezelési szolgáltatás útján történő adattovábbítási szolgáltatásokat.
(2) Az adatváltozás-kezelési szolgáltatás részeként az adatváltozás-kezelési szolgáltató biztosítja
a) az adatváltozás-bejelentési szolgáltatás,
b) a felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás
igénybevételét.
12. § (1) Az adatváltozás-kezelési szolgáltatás ügyfél általi igénybevételének feltétele
a) az Eüsztv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított valamely elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele, és e szolgáltatáshoz kapcsolódó biztonságos kézbesítési szolgáltatáshoz kapcsolódó tárhely, és
b) az adatváltozás-kezelési szolgáltatónál történő regisztráció
ba) elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján vagy
bb) a kormányablakban, személyesen.
(2) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató e szolgáltatás tekintetében az Eüsztv. szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szervnek minősül, amely az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti regisztráció, valamint az adatváltozás-kezelési szolgáltatás igénybevétele céljára elektronikus felületet biztosít.
(3) Az adatváltozás-kezelési szolgáltatás csatlakozott szolgáltató általi igénybevételének előfeltétele
a) az adatváltozás-kezelési szolgáltatónál történő regisztráció elektronikus kapcsolattartás útján és
b) az adatváltozás-kezelési szolgáltató általános szerződési feltételeinek elfogadása.
(4) A Kormány rendeletben a (3) bekezdésben foglaltakon túl, további csatlakozási feltételeket határozhat meg.
(5) A csatlakozott szolgáltató az adatváltozás-kezelési szolgáltatás adatszolgáltatási kötelezettségének teljes időtartama alatt köteles biztosítani az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz történő csatlakozás követelményeinek teljesítését.
(6) A csatlakozott szolgáltató és a harmadik fél szolgáltató az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz térítésmentesen csatlakozhat és azt térítésmentesen veheti igénybe.
(7) A csatlakozott szolgáltató az adatváltozás-kezelési szolgáltatás keretében átvett adatoknak – amennyiben az adatváltozás-kezelési szolgáltatás keretében szolgáltatott adatokat a csatlakozott szolgáltató kezeli – saját nyilvántartásában való átvezetéséről, továbbá az ügyfél szerződéskötéssel vagy -módosítással összefüggő teendőiről az adatváltozás-kezelési szolgáltató közreműködése nélkül, közvetlenül értesíti az ügyfelet.
(8) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a 15. § (2) bekezdése és a 16. § (2) bekezdése szerinti adatokat
a) az adatváltozás-bejelentési értesítésnek vagy a felhasználóváltozási értesítésnek a csatlakozott szolgáltatóhoz történő továbbítását követő 15. munkanapig, illetve
b) a 15. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzés alapján az ügyfél rendelkezésének időközbeni visszavonása esetén az erről való értesülésig
kezeli.
(9) Ha az adatváltozás-kezelési szolgáltató által továbbított adatok alapján
a) az ügyfélnek a csatlakozott szolgáltató általi azonosítása bármely okból akadályba ütközik, erről a csatlakozott szolgáltató a sikertelen azonosítást követő 5 munkanapon belül értesíti az adatváltozás-kezelési szolgáltatót, amely tájékoztatja,
b) az átvett adatoknak a csatlakozott szolgáltató nyilvántartásában történő átvezetése bármely okból akadályba ütközik, erről a csatlakozott szolgáltató a beérkezéstől számított 15 munkanapon belül, közvetlenül értesíti
az ügyfelet.
13. § (1) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a szolgáltatás biztosítása, az adatváltozás-kezelési szolgáltatás ügyfél azonosítása, valamint az adatváltozás-kezelési szolgáltatás útján történő adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése és biztosítása céljából egységes törzsadat-nyilvántartást vezet.
(2) A törzsadat-nyilvántartás tartalmazza
a) az ügyfél
aa) természetes személyazonosító adatait és lakcímét,
ab) személyazonosító igazolványa okmányazonosítóját, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványa okmányazonosítóját,
ac) elérhetőségi adatait,
ad) által megjelölt, az ügyféllel szerződéses kapcsolatban álló csatlakozott szolgáltatók megnevezését,
b) a csatlakozott szolgáltató, illetve harmadik fél szolgáltató
ba) elnevezését,
bb) székhelyét,
bc) biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét,
bd) jogelőd szolgáltatóinak megnevezését,
be) adószámát,
c) az adatváltozás-kezelési szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott egyéb szerződéses adatait.
(3) A törzsadat-nyilvántartás az ügyfél rendelkezése szerint tartalmazhatja az ügyfél
a) csatlakozott szolgáltatónál nyilvántartott azonosítóit,
b) automatizált változásbejelentési szolgáltatásra vonatkozó rendelkezését,
c) haláleseti kapcsolattartójának természetes személyazonosító adatait, levelezési címét, telefonszámát, e-mail-címét,
d) szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos egyéb rendelkezéseit.
(4) A törzsadat-nyilvántartás a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő ügyfelek (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti adatait a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból veszi át.
(5) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az ügyfél törzsadat-nyilvántartásban szereplő (2) és (3) bekezdés szerinti adatait – a (6) és (7) bekezdés szerinti kivétellel – a regisztrációt követő öt évig tartja nyilván. Az öt év lejártát megelőző egy hónappal, egy héttel, valamint egy nappal az adatváltozás-kezelési szolgáltató elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet a regisztráció megújításának lehetőségéről, és arról, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltatás a regisztrációt követő öt év elteltét követően a regisztráció megújításának hiányában nem vehető igénybe.
(6) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az ügyfél elhalálozása esetén az ügyfél regisztrációját és a törzsadat-nyilvántartásban szereplő adatait törli.
(7) Az ügyfél a regisztrációját elektronikus azonosítást követően, elektronikus kapcsolattartás útján vagy kormányablakban személyesen bármikor visszavonhatja. A regisztráció visszavonásakor az adatváltozás-kezelési szolgáltató törli az ügyfél adatait a nyilvántartásból.
(8) A csatlakozott szolgáltató a csatlakozási szerződését az adatváltozás-kezelési szolgáltatónál elektronikus kapcsolattartás útján felmondhatja. A csatlakozott szolgáltató törlésére a felmondás adatváltozás-kezelési szolgáltatóhoz érkezését követő harmadik hónap utolsó napjával kerülhet sor. A csatlakozott szolgáltató törléséről az adatváltozás-kezelési szolgáltató elektronikus úton, a törlést megelőzően egy hónappal, egy héttel, valamint a törléssel egyidejűleg tájékoztatja azon ügyfeleket, akik – az adatváltozás-kezelési szolgáltató nyilvántartásában kezelt adatok alapján – a csatlakozott szolgáltatóval szerződéses kapcsolatban állnak.
(9) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a törzsadat-nyilvántartásában kezelt személyes adatokat a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró
a) bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
b) nyomozó hatóságnak bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
c) ügyészségnek közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
d) nemzetbiztonsági szolgálatnak felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból,
e) a rendőrségről szóló törvény szerinti terrorizmust elhárító szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése, illetve megszakítása, továbbá elhárítási, információszerzési, valamint személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából,
f) a rendőrségről szóló törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése céljából,
g) a szabálysértési hatóságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint szabálysértési eljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából, valamint
h) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülésének ellenőrzésével és annak elősegítésével összefüggő feladat- és hatáskörének gyakorlása céljából,
erre irányuló megkeresés alapján adja át.
(10) Ha a csatlakozott szolgáltató saját szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó vagy jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független harmadik fél szolgáltatóval köt szerződést, és a (2) bekezdés b) pontja szerint annak adatait az adatváltozás-kezelési szolgáltató rendelkezésére bocsátja, akkor a csatlakozott szolgáltató az ügyfél adatainak változására vonatkozó bejelentést jogosult a harmadik fél szolgáltatón keresztül is – biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján – fogadni. Ebben az esetben az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz történő csatlakozásból fakadó feladatokat is a harmadik fél szolgáltató látja el, és rá a csatlakozott szolgáltatóra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók. Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a 15. § (2) bekezdése és a 16. § (2) bekezdése szerinti adatokat az 1. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott ágazati törvényekben foglalt felhatalmazás alapján egyidejűleg átadja a nyilvántartott harmadik fél szolgáltatónak és a csatlakozott szolgáltatónak.
(11) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató törzsadat-nyilvántartásában kezelt adatok esetében – a 11–16. §-ban nem szabályozott kérdések tekintetében – az Eüsztv. 36. és 37. §-ának adatkezelésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltatót e feladata tekintetében szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást nyújtó szolgáltatónak kell tekinteni.
(12) Az ügyfél az adatváltozás-kezelési szolgáltató felé bejelentheti a csatlakozott szolgáltatókkal való kapcsolattartást szolgáló telefonszám és e-mail-cím változását, valamint a csatlakozott szolgáltatók felé történő képviseletére vonatkozó jognyilatkozatot csatolhat.
(13) Ha a csatlakozott szolgáltató az Eüsztv. szerint elektronikus ügyintézést biztosító szerv, úgy a (12) bekezdés szerint bejelentett adatok nem érintik az ügyfélnek a rendelkezési nyilvántartásban tett, az Eüsztv. 15. § (1) bekezdése szerinti hivatalos elérhetőségére, valamint az Eüsztv. 22. § (1) bekezdés e) pontja szerinti képviseletre vonatkozó rendelkezését.
14. § (1) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az informatikai rendszerével és a nyilvántartásával kapcsolatos eseményeket – az üzemmenet folytonossága, az adatvesztés elkerülése, az elektronikus információbiztonság, továbbá adatkezelések jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása érdekében – folyamatosan naplózza. A naplózott adatállománynak az eljárás teljes folyamatát át kell fognia, és alkalmasnak kell lennie az eljárással kapcsolatos minden esemény rekonstruálására a valós helyzetek megítéléséhez szükséges mértékben.
(2) A naplózott adatállomány tartalmazza
a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,
b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,
c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,
d) az adatkezelési műveletet végrehajtó hatóság és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,
e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,
f) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat, a naplózott esemény követhetőségéhez, rekonstruálásához szükséges adatokat.
(3) A naplózott adatállományt a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni és azt pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni. A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózat- és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem része az e § rendelkezései szerint naplózott adatállománynak.
(4) A naplózott adatállomány minden bejegyzését védeni kell a módosítástól és a jogosulatlan hozzáféréstől. A naplót úgy kell kezelni, hogy kizárható legyen a napló megsemmisítése, a napló bejegyzéseinek törlése, módosítása, a bejegyzések sorrendjének bármilyen módon történő megváltoztatása.
(5) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató gondoskodik a naplóadatok folyamatos értékeléséről és ellenőrzéséről.
(6) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a (2) bekezdés szerint naplózott adatokat a keletkezéstől számított tíz évig kezeli. A megőrzési idő leteltét követően az adatokat haladéktalanul törli, kivéve, ha az adott adatállomány tekintetében már megkezdett ellenőrzési eljárása a naplóbejegyzés további kezelését indokolja. Ha az adatállomány törlésére az ellenőrzés lefolytatása érdekében nem került sor, akkor a törlést az eljárás lezárultát követően kell végrehajtani.
(7) A (2) bekezdés szerint naplózott adatok kizárólag törvényben meghatározott feladatkörében eljáró
a) bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárás lefolytatása,
b) ügyészségnek és nyomozó hatóságnak a büntetőeljárás lefolytatása,
c) a rendőrségről szóló törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése,
d) egyéb, erre törvény alapján jogosult hatóságnak az előtte folyamatban lévő eljárás tényállásának feltárása
céljából, erre irányuló megkeresés alapján továbbíthatóak.
15. § (1) Az ügyfél kormányablakban, illetve elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján felhatalmazást adhat az adatváltozás-kezelési szolgáltató mint adatkezelő számára, hogy az elektronikus úton értesítést küldjön (a továbbiakban: adatváltozási értesítés) a csatlakozott szolgáltató számára az adatváltozás bejelentéssel érintett (2) bekezdés szerinti adatairól.
(2) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az adatváltozási értesítésben a csatlakozott szolgáltató részére az ügyfél rendelkezése alapján automatizáltan vagy eseti felhatalmazása alapján az ügyfél
a) azonosítása céljából továbbítja
aa) természetes személyazonosító adatait,
ab) lakcímét,
ac) csatlakozott szolgáltatónál nyilvántartott azonosítóját,
b) az adatok változása, illetve újonnan történő bejelentése esetén, a változás átvezetése céljából az a) pontban meghatározott adatokon túl továbbítja
ba) az ügyfél személyazonosító igazolványa okmányazonosítóját,
bb) az ügyfél személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványa okmányazonosítóját,
bc) az ügyfél elérhetőségi adatait,
bd) az ügyfél elhalálozásának tényét és idejét, valamint ebben az esetben a haláleseti kapcsolattartó nevét, levelezési címét, telefonszámát, e-mail-címét,
be) a jogszabályban vagy a csatlakozott szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott további adatokat és mellékleteket.
(3) Az ügyfél elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján, illetve kormányablakban – az Eüsztv. szerinti – rendelkezési nyilvántartásban rendelkezést tehet, amely alapján az adatváltozás-kezelési szolgáltató mint adatkezelő elektronikus úton automatikusan értesítést küld az ügyfél által megjelölt csatlakozott szolgáltató részére a szolgáltatóra vonatkozó jogszabály szerinti – az ügyfél (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában és b) pont bd) alpontjában foglalt – kezelt adatairól és azok megváltozásáról (a továbbiakban együtt: automatizált adatváltozási értesítés).
(4) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az automatizált adatváltozási értesítés továbbítását megelőzően a rendelkezési nyilvántartásban ellenőrzi a (3) bekezdés szerinti érvényes rendelkezés meglétét. Érvényes rendelkezés hiányában az automatizált adatváltozási értesítés nem továbbítható a csatlakozott szolgáltató részére. Az adatváltozás-kezelési szolgáltató egyidejűleg arról is tájékoztatja az ügyfelet, hogy az automatizált adatváltozási értesítés csak érvényes rendelkezés megtétele esetén továbbítható.
(5) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató – a (3) bekezdés szerinti érvényes rendelkezés esetén – arról az ügyfélről, aki az adatváltozás-bejelentési szolgáltatást igénybe veszi, illetve az igénybevétel törléséről automatikus adatszolgáltatást teljesít a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szervnek.
(6) Az ügyfél rendelkezhet arról, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltató értesítse az általa megjelölt, 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatókat a haláleseti kapcsolattartóról és annak elérhetőségi adatairól. A rendelkezés kizárólag a haláleseti kapcsolattartó nevének és elérhetőségének megadásával együtt érvényes.
(7) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv értesítését követően tájékoztatja az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatót a (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti adatokról.
(8) Az ügyfél az adatváltozás-kezelési szolgáltató útján bejelentheti más természetes személy halálát az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatók felé, amennyiben az elhunyt személy tekintetében az ügyfél haláleseti kapcsolattartóként lép fel. Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a halálesetnek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 19/F. §-ában foglaltak útján történő ellenőrzését követően továbbítja a bejelentést az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatóknak.
16. § (1) Az ügyfél kormányablakban, illetve elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján felhatalmazást adhat arra, hogy a felhasználó személyében bekövetkezett változásról az adatváltozás-kezelési szolgáltató mint adatkezelő elektronikus úton értesítést (a továbbiakban: felhasználóváltozási értesítés) küldjön az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltató számára a felhasználóváltozással érintett személy (2) bekezdés szerinti adatairól.
(2) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a felhasználóváltozási értesítésben az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltató részére, az ügyfél eseti felhatalmazása alapján
a) a beküldő ügyfél azonosítása céljából továbbítja
aa) az ügyfél természetes személyazonosító adatait,
ab) az ügyfél lakcímét,
ac) az előző szerződő az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatónál nyilvántartott azonosítóját,
b) a felhasználóváltozás átvezetése céljából továbbítja – jogszabály rendelkezése alapján, ennek hiányában az ügyfél választása szerint – az a) pontban meghatározott adatokon túl
ba) az ügyfél elérhetőségi adatait,
bb) az előző szerződő a) pont és b) pont ba) alpontja szerinti adatait, ha a beküldő ügyfél nem azonos az előző szerződővel,
bc) az új szerződő a) pont aa) és ab) alpontja, valamint b) pont ba) alpontja szerinti adatait, ha a beküldő ügyfél nem azonos az új szerződővel,
bd) a számlafizető a) pont és b) pont ba) alpontja szerinti adatait, ha nem a beküldő ügyfél az új számlafizető, illetve
be) az ügyfél által megadott, a felhasználóváltozás átvezetéséhez szükséges, jogszabályban vagy a csatlakozott szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott további adatokat és mellékleteket.
(3) Felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás során az ügyfél bejelenti a (2) bekezdés szerinti adatokat az adatváltozás-kezelési szolgáltatóhoz.
17. § A Kormány összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén rendeletében előírhatja, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltató – ha az elektronikus úton történő ügyintézés lehetősége nem áll fenn – az adatváltozás-kezelési szolgáltatást a következő eltérésekkel biztosítja:
a) az adatváltozás-bejelentési szolgáltatás, illetve a felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás csak kormányablak útján vehető igénybe,
b) az adatváltozás-kezelési szolgáltató postai úton továbbítja a bejelentést a csatlakozott szolgáltatónak, és
c) adatváltozás-bejelentési szolgáltatás esetében nem alkalmazható a 15. § (3) és (4) bekezdése.
18. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás vezetésére jogosult kormányhivatal kijelölését,
b) az aláírásminta felvétele, az aláírások egyezősége vizsgálata, valamint az aláírások eltérése esetén alkalmazandó részletes szabályokat,
c) azon ügytípusokat, amelyek aláírópad, illetve kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásminta használatával intézhetőek,
d) az adatváltozás-kezelési szolgáltatót,
e) az adatváltozás-kezelési szolgáltatás igénybevételének részletes szabályait és az adatváltozás-kezelési szolgáltató feladataira vonatkozó szabályokat,
f) az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz való csatlakozás feltételeit, az adatváltozás-kezelési szolgáltató és a csatlakozott szolgáltató, valamint a felhasználó közötti jogviszony tartalmi elemeit, továbbá az érintettek jogait és kötelezettségeit
rendeletben határozza meg.
19. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a járási hivatal eljárására vonatkozóan az igazgatási szolgáltatási díjjal kapcsolatos részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a) a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok informatikai működésére vonatkozó szakmai követelményeket,
b) a fővárosi és vármegyei kormányhivataloknál az ügyfelek megőrzésében maradó papír alapú iratok körét, a megőrzés időtartamát
rendeletben határozza meg.
20. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a 6. § (9) bekezdése és a 17. § szerinti intézkedéseket összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén bevezesse.
21. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 28. § 1. pontja 2022. augusztus 1-jén lép hatályba.
(3) A 92–93. § e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(4) A 178. § 2022. október 1-jén lép hatályba.
(5) Az I. Fejezet, a 10. alcím, a 24. § 1. és 3. pontja, a 15–16. alcím, a 28. § 2. pontja, a 18–34. alcím, a 47. §, a 36. alcím, az 50. §, a 38–51. alcím, az 53–59. alcím, a 74. §, a 61–77. alcím, a 94. §, a 79–119. alcím, a 140. § (1) bekezdés 1–4. pontja, a 140. § (1) bekezdés 6. pontja, a 142. § (1)–(2) bekezdése, a 142. § (3) bekezdés 1–3. pontja, a 122–124. alcím, a 147. §, a 126. alcím, a 153. § b) pontja, a 128. alcím, a 157. §, a 130–148. alcím, a 186. § (1) bekezdés 2. pontja és 4–5. pontja, a 186. § (3) bekezdés 1–2. pontja, a 150–188. alcím, a 191. alcím, a 193–196. alcím, a 198–200. alcím és a 2–4. melléklet 2023. január 1-jén lép hatályba.
(6) A 24. § 2. pontja, a 192. alcím és a 197. alcím 2023. február 1-jén lép hatályba.
(7) A 190. alcím 2023. július 1-jén lép hatályba.
22. § (1) E törvény
1. 44. § (1) bekezdése, 37. alcíme és 1. melléklete az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,
2. 60. § (1) bekezdése az Alaptörvény 23. cikk (1), (2) és (4) bekezdése alapján,
3. 101. alcíme az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,
4. 106. alcíme az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján,
5. 108. alcíme az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján,
6. 131. § (2) bekezdése az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése alapján,
7. 133. § (1) bekezdése az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,
8. 115. alcíme és 116. alcíme az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján,
9. 139. §-a és 140. § (1) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján,
10. 141. §-a, 142. § (1) bekezdése, 142. § (2) bekezdése és 220. § (4) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,
11. 142. § (2) bekezdése, 151. § (2) bekezdése és 185. alcíme az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján,
12. 124. alcíme az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,
13. 126. alcíme az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése és 2. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,
14. 148. alcíme és 186. alcíme az Alaptörvény 23. cikke alapján,
15. 177–179. §-a és 186. § (1) és (2) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,
16. 180. §-a, 182–185. §-a, 186. § (3) bekezdése és 187. §-a az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdése alapján,
17. 181. §-a az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,
18. 220. § (2) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján,
19. 232. § (2) bekezdése az Alaptörvény XXXI. cikk (6) bekezdése alapján,
20. 236. § (2) bekezdése az Alaptörvény XXXI. cikk (3)–(5) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
(2) E törvény 133. alcíme az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.
23. § E törvény 92–93. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-ei 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
24. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
1. 9. § (5) bekezdésében, 11. § (2) bekezdés h) pontjában, 11/D. § (1) bekezdésében, 16. § (2) bekezdésében, 20. § (2b) bekezdésében, 29. § (1c) és (6) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 29. § (1c) és (6) bekezdésében az „a fővárosi és vármegyei kormányhivatal” szövegrész helyébe az „az ingatlanügyi hatóság” szöveg,
3. 35/B. § (5) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
25. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
1. 67. § (2) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 73. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 73. § (2) bekezdés c) pontjában, 74. § (5)–(7) bekezdésében, 2. melléklet V. rész 6. sor b) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
26. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 7. §-a a következő k) ponttal egészül ki:
(Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:)
„k) a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Turizmus törvény) hatálya alá tartozó szálláshely-szolgáltató terhére az idegenforgalmi adó-kötelezettség nyilvántartására a Turizmus törvény szerinti szálláshelykezelő szoftver (a továbbiakban: szálláshelykezelő szoftver) használatán túl egyéb nyilvántartás-vezetési kötelezettséget nem írhat elő.”
27. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
1. 1. § (1) bekezdésében, 8. § (4) bekezdésében, 9. § (2) bekezdésében és 52. § 58. pontjában a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 1. § (5) bekezdésében, 8. § (5) bekezdésében, 9. § (4) bekezdésében, 42/G. § (1) bekezdés a)–d) pontjában, 42/G. § (2) bekezdésében, 42/H. § (2) bekezdésében, 45. §-ában és 52. § 1. pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
3. 8. § (4) bekezdésében a „megye” szövegrészek helyébe a „vármegye” szöveg,
4. 8. § (5) bekezdésében, 9. § (2) bekezdésében és 42/G. § (2) bekezdésében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg,
5. 42/G. § (2) bekezdésében a „megyék” szövegrész helyébe a „vármegyék” szöveg
lép.
28. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
1. 7. § (4) bekezdés b) pont nyitó szövegrészében az „(1) bekezdés b) pontjában” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben” szöveg, valamint az „engedély” szövegrész helyébe az „engedélyek” szöveg,
2. 57/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és (2b) bekezdésében, 57/B. § (6) bekezdésében, 57/C. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint 57/C. § (3) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
29. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 6. § (1) bekezdés f) pontjában a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg lép.
30. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 10/D. § (3) bekezdésében a „megyékre” szövegrész helyébe a „vármegyékre” szöveg, valamint a „megyénként” szövegrész helyébe a „vármegyénként” szöveg lép.
31. § A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény
1. 39. § (2) bekezdésében, 66. § nyitó szövegrészében, 113. §-ában, valamint 145. § (3) és (5) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 65. § (1) és (2) bekezdésében az „a megyei” szövegrész helyébe az „a vármegyei” szöveg,
3. 121. § nyitó szövegrészében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg
lép.
32. § Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény
1. 1. § (4) bekezdésében, 2. § (1) és (5) bekezdésében, 3. § (1) bekezdésében, 5. § (1) és (2) bekezdésében, 7. § (1) és (2) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 9. § (1) és (2) bekezdésében, 10. § (5) bekezdésében, 11. § (1) és (3)–(5) bekezdésében, 12. § (4)–(6) bekezdésében, 14. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 15. §-ában, 19. § (1) bekezdésében, 21. § (2) és (4) bekezdésében, 23. § (2) bekezdésében, 24. § (1) és (2) bekezdésében, 25. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 26. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 26. § (1) bekezdés záró szövegrészében, 26. § (2) bekezdésében, 27. § (3) bekezdésében, 28. § (2) és (4) bekezdésében, 29. § (1)–(3) bekezdésében, 30. §-ában, 33. § (2) bekezdésében, 34. § (1) és (2) bekezdésében, 40. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 43. § (1), (2) és (5) bekezdésében, 44. § (1) és (2) bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében, 49. §-ában és 50. §-ában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 11. § (2) bekezdésében, 28. § (1) bekezdésében, 31. §-ában, 32. §-ában és 33. § (1) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
3. 12. § (2) bekezdésében a „megye” szövegrészek helyébe a „vármegye” szöveg,
4. 22. § (2) bekezdésében az „és megyei” szövegrész helyébe az „és vármegyei” szöveg, valamint a „megyének” szövegrész helyébe a „vármegyének” szöveg,
5. 41. §-ában az „a megyei” szövegrész helyébe az „a vármegyei” szöveg, valamint a „megyeszékhely” szövegrész helyébe a „vármegyeszékhely” szöveg
lép.
33. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény
1. 27. § (2) bekezdésében a „megyében” szövegrész helyébe a „vármegyében” szöveg,
2. 27. § (13) bekezdésében a „megyében” szövegrészek helyébe a „vármegyében” szöveg
lép.
34. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 175/A. §-ában az „a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 20/P. §-a” szövegrész helyébe az „a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 11. §-a” szöveg lép.
35. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
1. 6. § (1) bekezdés b) pontjában, 6/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 6/A. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, 7. § (1) bekezdés b) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 7. § (1) bekezdés a) pontjában a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
36. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 24/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24/K. § (1) A nyilvántartást kezelő szerv a polgár adatai naprakészen tartása és a szolgáltatásnyújtás biztosítása céljából az adatváltozás-kezelési szolgáltató részére a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Tkmtv.) 13. § (2) bekezdése szerinti törzsadat-nyilvántartásban szereplő és a Tkmtv. 15. §-a szerinti adatváltozás-bejelentési szolgáltatást igénybe vevő polgár 17. § (2) bekezdés f) és – az elhalálozás helye kivételével – g) pontja szerinti adatait átadja.
(2) A nyilvántartást kezelő szerv az (1) bekezdés szerinti esetben a Tkmtv. 13. § (2) bekezdése szerinti törzsadat-nyilvántartásban szereplő és a Tkmtv. 15. §-a szerinti adatváltozás-bejelentési szolgáltatást igénybe vevő polgár személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját, valamint a személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványának okmányazonosítóját átadja az adatváltozás-kezelési szolgáltató részére.”
37. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
1. 6. § (1) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 8. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 8. § (2) bekezdésében, 8/A. § nyitó szövegrészében, 21. § s) pontjában, 30. § (1) bekezdésében és 30. § (2) bekezdés b) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
38. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 10. § (3) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
39. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
1. 4/A. § (1) bekezdés c) pontjában, 10. § (6) bekezdésében és 60. § (8) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 88. § (1) bekezdés c) és d) pontjában, 91. § (5) bekezdésében, valamint 92. § (6a) bekezdésében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg
lép.
40. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
1. 3. § (1a) bekezdés b) pontjában és 5. § (6) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 43/B. § (2) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
41. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 13. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
42. § (1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény
a) 1/A. § (2) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)” szöveg,
b) 47. § (6) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivataltól (a továbbiakban: kormányhivatal)” szövegrész helyébe a „kormányhivataltól” szöveg,
c) 55. § (3) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
(2) Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 1/A. § (3) bekezdésében a „fővárosi és megyei” szöveg.
43. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény
1. 1. melléklet 3.3. sorában a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg,
2. 1. melléklet 4.3. sorában a „Megye” szövegrész helyébe a „Vármegye” szöveg
lép.
44. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
1. 4/A. § (1) bekezdésében és 8. § (2)–(4) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 8. § (5) bekezdésében és (8) bekezdés nyitó szövegrészében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
3. 10. § (1) bekezdésében a „megyék” szövegrész helyébe a „vármegyék” szöveg
lép.
(2) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 78. § (2) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
45. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A végrehajtó az (1) bekezdésben megjelölt eljárása során megkeresheti az adósra és vagyonára vonatkozó adatokat kezelő hatóságokat, szervezeteket, így különösen a rendőrséget, a gépjárműveket nyilvántartó hatóságot, a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerveket, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal), nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, az egészségbiztosítási szervet, adóhatóságot, cégbíróságot, pénzforgalmi szolgáltatókat, befektetési szolgáltatókat, ingatlanügyi hatóságot, a vízi és légi járművek lajstromát, illetve nyilvántartását vezető szerveket, a távközlési szervezeteket, az ingó jelzálogjogi nyilvántartást (a továbbiakban: zálogjogi nyilvántartás), a vezető és a hitelbiztosítéki nyilvántartást működtető szervezetet, a közjegyzőket, továbbá a Kart a végrehajtási ügyekről vezetett nyilvántartásba történő betekintés céljából.”
(2) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
1. 16. § n) pontjában, 23/B. § (1) bekezdés d) pontjában és 33. § (1) bekezdésében a „megyében” szövegrész helyébe a „vármegyében” szöveg,
2. 33. § (1) és (1a) bekezdésében a „megyén” szövegrész helyébe a „vármegyén” szöveg,
3. 33. § (1) és (3) bekezdésében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg,
4. 45. § (6) bekezdésében, 226. § (5) bekezdésében és 232. § (4) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
5. 226. § (5) bekezdésében a „megyében” szövegrészek helyébe a „vármegyében” szöveg,
6. 232. § (4) bekezdésében a „megye” szövegrészek helyébe a „vármegye” szöveg
lép.
46. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
1. 46. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 48/B. § (1) bekezdésében, 48/C. § (1) bekezdésében és 48/D. § (4) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 46. § (2) bekezdés a) pontjában a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
3. 48/D. § (1)–(3) bekezdésében és 48/F. § (3) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
47. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
1. 3. § (3) bekezdés b) pontjában, 8. § (3) bekezdésében, 17. § (4) és (6) bekezdésében, valamint 39. § (4) és (4b) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 39. § (4a) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
3. 1. számú melléklet 14. pontjában a „(megyét)” szövegrész helyébe a „(vármegyét)” szöveg
lép.
48. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (1) bekezdés c) pontjában, 17. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és a) pontjában, valamint 34. § (2) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
49. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
50. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § i) pont id) alpontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
51. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény
1. 3. § g) pontjában és 10/A. § (2) bekezdés n) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 10/A. § (2) bekezdés o) pontjában az „a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény” szöveg,
3. 37. § (1) bekezdés m) pontjában az „a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 20/T. §-a” szövegrész helyébe az „a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 15. §-a” szöveg
lép.
52. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
1. 5. § f) pontjában a „megyére” szövegrész helyébe a „vármegyére” szöveg,
2. 5. § i) pontjában, 11. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontjában és 11. § (1) bekezdés c) pont cf) alpontjában, 12. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, 13/A. § (1) és (4) bekezdésében, 14. § (4) bekezdésében, 14/B. § (1) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, 23/B. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 23/C. § (1) bekezdésében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg,
3. 7. § r) pontjában, 8. §-ában, 9/B. § d) pontjában, 10. § (3) bekezdésében, 11. §-t megelőző alcím címében, 11. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 11. § (1) bekezdés b) pont be) és bf) alpontjában, 11. § (1) bekezdés c) pont cg) alpontjában, 11. § (2) bekezdésében, 12. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 12. § (1) bekezdés a) és e) pontjában, 13. §-t megelőző alcím címében, 13. § nyitó szövegrészében és 13. § b) pontjában, 13/A. § (1) és (2) bekezdésében, 14. § (4) bekezdésében, 14/A. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 14/B. § (5) bekezdésében, 15. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontjában, 16. § (5) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésében, 18. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében és 18. § (3) bekezdés b) pontjában, 19/A. § (1) bekezdés g)–i) pontjában, 19/B. § (4) bekezdésében, 23. § (4) bekezdésében, 23/C. § (1b) bekezdésében, 23/C. § (3)–(5) és (7) bekezdésében, 23/D. § (1) bekezdésében, 23/D. § (3) és (10) bekezdésében, 23/E. §-ában, 24. § (1) bekezdésében, 27. § (1) bekezdés a), g) és v) pontjában, valamint 27. § (4) és (5) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
4. 9/B. § h) pontjában a „megyei önkormányzatok” szövegrész helyébe a „vármegyei önkormányzatok” szöveg,
5. 11. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „megyei és” szövegrészek helyébe a „vármegyei és” szöveg, valamint a „megyei területrendezési terv” szövegrész helyébe a „vármegyei területrendezési terv” szöveg,
6. 11. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában és 13. § b) pontjában a „megyét” szövegrész helyébe a „vármegyét” szöveg,
7. 11. § (1) bekezdés a) pont af) alpontjában, valamint 16. § (6) bekezdés f) pontjában a „megyék” szövegrész helyébe a „vármegyék” szöveg,
8. 11. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában, 13/A. § (3)–(5) bekezdésében, 14/A. § (1) és (3) bekezdésében, 14/B. § (3)–(4) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, 15. § (3) bekezdés a) pontjában, 17. § (3) bekezdés a) pontjában, 18. § (3) bekezdés c) pontjában, valamint 23/D. § (2), (7) és (9) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
9. 11. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjában a „megyében” szövegrész helyébe a „vármegyében” szöveg, valamint a „megyehatáron” szövegrész helyébe a „vármegyehatáron” szöveg,
10. 11. § (1) bekezdés c) pont ce) és ch) alpontjában és 23/B. § (3) bekezdésében a „megye” szövegrészek helyébe a „vármegye” szöveg,
11. 12. § (2) bekezdés b) pontjában és 12. § (3) bekezdés b) pontjában a „Megye” szövegrész helyébe a „Vármegye” szöveg,
12. 14/B. §-t megelőző alcím címében a „Megyei” szövegrész helyébe a „Vármegyei” szöveg,
13. 14/B. § (1) bekezdésében a „megyei közgyűlés” szövegrész helyébe a „vármegyei közgyűlés” szöveg, valamint a „megyei területfejlesztési” szövegrész helyébe a „vármegyei területfejlesztési” szöveg,
14. 14/B. § (2) bekezdésében a „megyei területfejlesztési” szövegrészek helyébe a „vármegyei területfejlesztési” szövegrész és a „megyei közgyűlés” szövegrész helyébe a „vármegyei közgyűlés” szöveg,
15. 18/A. § (1) és (2) bekezdésében a „megyei önkormányzatok” szövegrész helyébe a „vármegyei önkormányzatok” szöveg,
16. 18/A. § (4) bekezdés b) pontjában a „Megyei Önkormányzatok” szövegrész helyébe a „Vármegyei Önkormányzatok” szöveg
lép.
53. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény
1. 5. § (1) és (5) bekezdésében, 10. § (4) bekezdés a) pontjában, 14. § (2) bekezdés g) pontjában, valamint 17. § (1) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 1. melléklet 27. pontjában a „Megyei” szövegrész helyébe a „Vármegyei” szöveg
lép.
54. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
1. 14. § (3) bekezdésében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg,
2. 46. § (5) bekezdés e) pontjában és 46/C. § (2) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
55. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 69. § (1) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
56. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény
1. 61. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés nyitó szövegrészében és (3) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 61. § (1) bekezdésében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg
lép.
57. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény
1. 2. § (1) bekezdésében a „megyékben (több megyére kiterjedően vagy megyénként)” szövegrész helyébe a „vármegyékben (több vármegyére kiterjedően vagy vármegyénként)” szöveg,
2. 10. § (4) bekezdésében a „megyénként” szövegrész helyébe a „vármegyénként” szöveg
lép.
58. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
1. 4. § 25. pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 4. § 28/a. pontjában a „megyében” szövegrész helyébe a „vármegyében” szöveg
lép.
59. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény
1. 32/A. § (10) bekezdésében, 32/B. § (1) bekezdés b) pontjában és 33. § (7) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 32/E. § (11a) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
60. § (1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 6/G. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
(2) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény
1. 19/C. § (1) bekezdésében, 2. melléklet E:2, E:3, E:4, E:5, E:13, E:14, E:15, E:21 és E:36 mezőjében a „Megyei” szövegrész helyébe a „Vármegyei” szöveg,
2. 2. melléklet E:11, E:25, E:38, E:39, E:40 és E:43 mezőjében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg
lép.
61. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 6/A. § (5) bekezdésében a „megyénkénti” szövegrész helyébe a „vármegyénkénti” szöveg lép.
62. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
1. 2. § (1) bekezdésében, 17. § (1) bekezdés n) pontjában és (6) bekezdésében, 56. § (2) bekezdés a) pontjában, 58. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és (5) bekezdésében, 62/A. § a) pontjában, 66. § (1) bekezdés a) pontjában, 79. § (1) bekezdésében, 80/A. § (5) bekezdésében, 81/A. § (7) bekezdésében, 81/B. § (5), (6) és (8) bekezdésében, 81/D. §-ában, 82. § (2)–(7) és (9) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, 135. § (3a) bekezdés c) pontjában és 135. § (6a) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 5. § k) pontjában, 39/A. § (4) bekezdésében, 79. § (6) bekezdésében, valamint 82. § (1) és (8) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
3. 17. § (6) bekezdésében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg
lép.
63. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 5. § (1) bekezdésében a „megyékben” szövegrész helyébe a „vármegyékben” szöveg lép.
64. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 23. § (1) bekezdés c) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
65. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 96. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az OBH elnökhelyettesének illetményére – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 1. melléklet I. pontjában foglalt illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetményre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az illetmény összegét az OBH elnöke állapítja meg.”
(2) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 96. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az OBH elnöke az OBH elnökhelyettesét kiemelt munkakörbe sorolhatja. Az OBH kiemelt munkakörbe sorolt elnökhelyettesének havi illetményét a 98. § (3) bekezdés szerint kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy az nem haladhatja meg az OBH elnöke havi illetményének 90 százalékát.
(4) Az OBH elnökhelyettesének juttatásaira az állami vezetői juttatásokról szóló kormányrendeletnek az államtitkár részére biztosított juttatásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
66. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
1. 2. § 16. pontjában, 6/A. § (3) bekezdésében, 27. § (1) és (10) bekezdésében, 30. § (7) bekezdésében, valamint 59. § (2) bekezdés c) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 57/C. § (1) bekezdésében a „Megyei” szövegrész helyébe a „Vármegyei” szöveg
lép.
67. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
1. 7. § (3) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 7. § (4) bekezdésében a „megyei, illetve több megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei, illetve több vármegyei” szöveg
lép.
68. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 45. § (5) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
69. § A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 17. § (5) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg lép.
70. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény
1. 37/A. § (7) bekezdés c) pont cc) alpontjában, 45. § (1) és (3)–(5) bekezdésében, 45/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében és (3) bekezdésében, 51. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában, 51/A. § (2) bekezdésében, 54. § (3) bekezdés b) pontjában, 64. § (2) bekezdés b) pontjában, 64. § (3), (5) és (7) bekezdésében, 65. § (2a) bekezdésében, 66. § nyitó szövegrészében és a) pontjában, 68. § (2) és (3) bekezdésében, 69/A. §-ában, 70. § (2) bekezdés b) és d) pontjában és (3) bekezdésében, 87/B. § j) pontjában, 94. § (5) és (5a) bekezdésében, 95/B. § (10) bekezdés nyitó szövegrészében, valamint 100. § (3) bekezdés b), d) és m) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg,
2. 45. §-t megelőző alcím címében a „Megyei” szövegrész helyébe a „Vármegyei” szöveg,
3. 45. § (1) bekezdésében, 45/A. § (1) bekezdésében, 45/A. § (2) bekezdés i) és j) pontjában, valamint 66. § nyitó szövegrészében és c) pontjában a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg,
4. 45. § (2) bekezdésében a „megyei hatókörű” szövegrészek helyébe a „vármegyei hatókörű” szöveg, valamint a „megyében” szövegrészek helyébe a „vármegyében” szöveg,
5. 45. § (2) bekezdésében és 64. § (6) bekezdésében a „megyeszékhely” szövegrész helyébe a „vármegyeszékhely” szöveg,
6. 45/A. § (1) bekezdésében és 64. § (6) bekezdésében a „megyei hatókörű” szövegrész helyébe a „vármegyei hatókörű” szöveg,
7. 45/A. § (1) bekezdésében, 64. § (6) bekezdésében, 66. § e), i) és l) pontjában a „megyében” szövegrész helyébe a „vármegyében” szöveg,
8. 46. § (4) bekezdésében, 64. § (8) és (9) bekezdésében, valamint 91/A. § (2) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg,
