1. § A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény a következő IV/B. Fejezettel egészül ki:
„IV/B. Fejezet
Tiltott állami támogatásnak nem minősülő juttatás
9/B. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 1. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott állami vagyon átruházása nem minősül tiltott állami támogatásnak.”
2. § A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 12. §-ában az „I–IV. Fejezet” szövegrész helyébe az „I–IV. Fejezet, a IV/B. Fejezet” szöveg lép.
3. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata az adóból származó bevételt a rendeletében meghatározott módon a különleges gazdasági övezet szerinti megye területén fekvő – különös tekintettel a különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott, a beruházással közvetlenebbül érintett – települések területén megvalósuló fejlesztések és a területen működő szervezetek és települések működésének támogatására, valamint a bevétel legfeljebb 3%-ának erejéig a megyei önkormányzati feladatok ellátásával kapcsolatos működési költségeire, továbbá a bevétel legfeljebb 17%-ának erejéig a megyei önkormányzat saját beruházásaira használhatja fel.”
4. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„35. közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Zrt., a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., a Diákhitel Központ Zrt., a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság. Közszolgáltató szervezet továbbá a vasúti pályahálózatot üzemeltető, feltéve, ha nettó árbevétele legalább 55%-ban a vasúti pályahálózat működtetéséből származik, valamint a helyi- és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedési szolgáltatást nyújtó, feltéve, ha nettó árbevétele legalább 55%-ban a tömegközlekedési szolgáltatás nyújtásából származik, valamint a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti közlekedésszervező;”
5. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
1. 39. §-át megelőző alcím címében a „Gazdaság-újraindítási” szövegrész helyébe a „Nemzeti” szöveg,
2. 39. § (2) bekezdésében a „Gazdaság-újraindítási” szövegrész helyébe a „Nemzeti” szöveg,
3. 39/B. § (5) bekezdésében a „40 százalékát” szövegrész helyébe a „30 százalékát” szöveg, és
4. 39/C. § (1) bekezdés i) pontjában a „Gazdaság-újraindítási” szövegrészek helyébe a „Nemzeti” szöveg
lép.
6. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/E. § Az adó havi mértékét személygépkocsinként, a személygépkocsi kilowattban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján az 1. melléklet tartalmazza.”
7. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
8. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 30. § (2) bekezdés b) pontjában a „kormánymegbízott” szövegrész helyébe a „főispán” szöveg lép.
9. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 20. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az Eximbank esetében a Hpt. 79. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint 97. §-ában meghatározottakat nem kell alkalmazni.”
10. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 21. § (2) bekezdésében a „harmincöt” szövegrész helyébe a „hatvan” szöveg lép.
11. § A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény
1. 3. § (2) bekezdés m) pontjában az „a Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap” szövegrész helyébe az „az Alap” szöveg, és
2. 11. § (1d) bekezdés l) pontjában az „a Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap” szövegrész helyébe az „az Alap” szöveg
lép.
12. § Hatályát veszti a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény
1. 115/K. § e) pontja, és
2. 118. § (4a) bekezdése.
13. § Hatályát veszti a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 86. § (3) és (4) bekezdése.
14. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 82. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami adó- és vámhatóság havonta, a tárgyhónapot megelőző hónap huszonötödik napjáig a Magyar Közlönyben közzéteszi a tárgyhónapban a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárat. Az üzemanyagárat az előző évben nagy forgalmat bonyolító, legfeljebb három belföldi üzemanyag-forgalmazó társaság által alkalmazott, a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes fogyasztói üzemanyagár számtani átlagának literenként, kilogrammonként egy forinttal növelt összegében, forintra kerekítve kell megállapítani. Ha a fogyasztói üzemanyagár törvényben vagy kormányrendeletben előírt szabályok változásának következményeként nő, az adott hónapra közzétett üzemanyagárat az említett szabályok változásával összefüggő fogyasztói áremelés időpontjától az adott hónap végéig a bejelentett áremelés mértékével növelten lehet alkalmazni. E rendelkezés alkalmazásában nagy forgalmat bonyolító belföldi üzemanyag-forgalmazó társaságnak minősül az a társaság, amely legalább három megyére kiterjedő, nyilvános forgalmú üzemanyagtöltő hálózattal rendelkezik.”
15. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
1. 1. számú melléklete az 2. melléklet,
2. 1. számú melléklete a 3. melléklet,
3. 1. számú melléklete a 4. melléklet,
4. 3. számú melléklete az 5. melléklet,
5. 3. számú melléklete az 6. melléklet, és
6. 11. számú melléklete a 7. melléklet szerint módosul.
16. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
1. 3. § 21. pont d) alpontjában a „keresetpótló juttatás” szövegrész helyébe a „keresetpótló juttatás, valamint a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott álláskeresést ösztönző juttatás” szöveg,
2. 49/B. § (7) bekezdés g) pontjában az „a 6. számú mellékletben felsorolt tevékenység, továbbá más növénytermesztés” szövegrész helyébe az „a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő őstermelői tevékenység” szöveg, és
3. 7. számú melléklet 6. pontjában az „az adóbevallás benyújtásáig nem mutatja be” szövegrész helyébe az „a kifizető adóévi utolsó havi bevallása benyújtásának időpontjáig a kifizető részére nem mutatja be” szöveg, az „A bevallás benyújtását” szövegrész helyébe az „Az említett bevallás benyújtását” szöveg
lép.
17. § (1) Hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 2. számú melléklet I. Jellemzően előforduló bevételek fejezet 7. pontja.
(2) Hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
1. 48. § (3d) bekezdésében a „rendszeres” szövegrész, és
2. 6. számú melléklet 1. pontjában az „az általános forgalmi adózás tekintetében is” szövegrész.
18. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 70. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére a 74. § i) pontjának]
„h) id) alpontjában megjelölt személyek közül a nem országos illetékességű központi hivatal vezetője és vezetőhelyettese, valamint a nemzeti köznevelési törvényben meghatározott oktatási központ feladatainak ellátására kijelölt központi hivatal vezetőhelyettese esetén a tevékenység szerinti irányító miniszter”
[jogosult.]
19. § (1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 17. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióban meghatározott kiemelt térségekben az alábbi kiemelt térségi fejlesztési tanácsok működnek:)
„d) a Budapesti Agglomerációban a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács.”
(2) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 17. § (2) bekezdése a következő e)–h) ponttal egészül ki:
(A Balaton Fejlesztési Tanács tagjai:)
„e) a környezetvédelemért felelős miniszter képviselője,
f) a vízgazdálkodásért felelős miniszter képviselője,
g) a turizmusért felelős miniszter képviselője, valamint
h) a természetvédelemért felelős miniszter képviselője.”
(3) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 17. § (4) bekezdése a következő g)–i) ponttal egészül ki:
(A Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács tagjai:)
„g) a környezetvédelemért felelős miniszter képviselője,
h) a vidékfejlesztésért felelős miniszter képviselője, valamint
i) a Közép-Duna Menti Kiemelt Térségben a megyei jogú város polgármesterének delegáltja.”
(4) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 17. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács tagjai:
a) a 15. § (3) bekezdése szerinti tagok,
b) a főpolgármester és a fővárosi közgyűlés tagjai közül egy további delegált,
c) a budapesti agglomeráció területén lévő megyei jogú város polgármesterének delegáltja,
d) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter képviselője,
e) a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter képviselője,
f) a területrendezésért felelős miniszter képviselője,
g) az egészségügyért felelős miniszter képviselője,
h) a szociálpolitikáért felelős miniszter képviselője,
i) a köznevelésért felelős miniszter képviselője,
j) a közlekedésért felelős miniszter képviselője, valamint
k) a nemzeti közműszolgáltatásokért felelős miniszter képviselője.”
(5) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 17. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az (1) bekezdés szerinti kiemelt térségi fejlesztési tanácsokba a területfejlesztésért felelős miniszter és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter egy-egy tagot delegál, míg más felelősségi körökben érintett miniszterek kizárólag egy tagot delegálhatnak akkor is, ha több kormányzati felelősségi kör alapján jogosultak a tagdelegálásra.
(6) A kormányzati hatáskörbe tartozó napirendi pont tárgyalására az illetékes központi kormányzati igazgatási szerv képviselőjét meg kell hívni.”
20. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § Ha e törvénynek a 17. § (1) bekezdése szerinti kiemelt térségi fejlesztési tanácsokat érintő rendelkezései módosulnak, úgy a kiemelt térségi fejlesztési tanácsok a módosító rendelkezések hatálybalépését követő tanácsülésen, de legkésőbb a módosító rendelkezések hatálybalépését követő második hónap utolsó napjáig módosítják a szervezeti és működési szabályzatukat.”
21. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény a következő 29. §-sal egészül ki:
„29. § E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 17. § (4a) bekezdése szerinti Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács megalakulásával kapcsolatos szervezési tevékenységnek az ellátása a Pest Megyei Közgyűlés elnökének a feladata. A Pest Megyei Közgyűlés elnöke a Módtv. hatálybalépését követő 60 napon belül kezdeményezi a Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács megalakulását az alakuló ülés összehívásával.”
22. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
1. 15. § (1) bekezdésében az „önállóan, vagy” szövegrész helyébe az „önállóan vagy” szöveg,
2. 15. § (3) bekezdés a) pontjában a „képviselője” szövegrész helyébe a „delegáltja” szöveg,
3. 15. § (3) bekezdés b) pontjában az „az operatív programok végrehajtásáért felelős miniszterek egy-egy” szövegrész helyébe az „a területfejlesztésért felelős miniszter” szöveg,
4. 15. § (4) bekezdés b) pontjában a „területfejlesztés stratégiai tervezéséért” szövegrész helyébe a „gazdaságfejlesztésért” szöveg,
5. 15. § (6) bekezdésében a „juttatásra nem” szövegrész helyébe a „juttatásra sem” szöveg,
6. 17. § (1) bekezdés b) pontjában a „Tanács, valamint” szövegrész helyébe a „Tanács,” szöveg,
7. 17. § (2) bekezdés b) pontjában az „a területfejlesztés stratégiai tervezéséért” szövegrész helyébe az „az európai uniós források felhasználásáért” szöveg,
8. 17. § (3) bekezdés b) pontjában az „a területfejlesztés stratégiai tervezéséért” szövegrész helyébe az „az európai uniós források felhasználásáért” szöveg,
9. 17. § (3) bekezdés c) pontjában az „az általános politikai koordinációért” szövegrész helyébe az „a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért” szöveg,
10. 17. § (3) bekezdés d) pontjában a „gazdaságfejlesztésért” szövegrész helyébe a „vidékfejlesztésért” szöveg,
11. 17. § (3) bekezdés f) pontjában a „borvidék többségi állami tulajdonú borászatának” szövegrész helyébe a „turizmusért felelős miniszter” szöveg,
12. 17. § (4) bekezdés b) pontjában az „a területfejlesztés stratégiai tervezéséért” szövegrész helyébe az „az európai uniós források felhasználásáért” szöveg,
13. 17. § (4) bekezdés e) pontjában a „képviselője, valamint” szövegrész helyébe a „képviselője,” szöveg, és
14. 17. § (7) bekezdés d) pontjában a „források felhasználásáról” szövegrész helyébe a „források tekintetében azok felhasználásáról” szöveg
lép.
23. § Hatályát veszti a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
1. 15. § (4) bekezdés c) pontja, és
2. 17. § (2) bekezdés c) pontjában a „valamint” szövegrész.
24. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-a a következő 31d. és 31e. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„31d. szokásos piaci ár: az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének;
31e. szokásos piaci tartomány: a 18. § (2) bekezdés szerinti módszerek alkalmazásából származó, független felek közötti összehasonlítható ügyletek vagy összehasonlítható független vállalkozások pénzügyi adataiból álló értékek halmaza;”
25. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
„j) a tulajdoni részesedésnek a könyvekből történő kivezetésekor a megelőző adóévekben a 8. § (1) bekezdés w) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt – az adóbevallásokkal és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt – összegből az a rész, amellyel az adózó még nem csökkentette az adózás előtti eredményét,”
26. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 8. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt növeli:)
„w) az adózó döntése szerint az adóévben a tulajdoni részesedésre az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt értékvesztés összege.”
27. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket, továbbá az éves társasági adóbevallásában az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.”
(2) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Ha az adózó a (2) bekezdésben meghatározott módszerek alkalmazásakor az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vagy vállalkozásra vonatkozó nyilvános vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatokat vesz figyelembe, akkor azon középső tartomány alkalmazásával, amelybe a minta elemeinek fele esik (interkvartilis tartomány) további szűkítést végez.”
(3) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Amennyiben az adózó által alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon belül helyezkedik el, akkor a szokásos piaci tartományon belül az (1) bekezdés a) és b) pontja alkalmazásának nincs helye.
(12) Amennyiben az adózó által alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon kívül esik, az (1) bekezdés a) és b) pontja alkalmazása során szokásos piaci árként a szokásos piaci tartomány azon középső értékét, amelynél az adatok legfeljebb fele kisebb és legfeljebb fele nagyobb (medián) kell figyelembe venni, kivéve, ha az adózó igazolja, hogy a szokásos piaci tartományon belül egy a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek, amely esetben szokásos piaci árként a medián helyett ezt az értéket kell figyelembe venni.”
28. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18/C. §-a a következő (24) bekezdéssel egészül ki:
„(24) Az IFRS-ekre beolvadással, a vagyonmérleg összeállítása során történő áttérés esetén a 18/A. § (1) bekezdése szerinti átvevőnek (beolvasztónak) alkalmaznia kell az (1) bekezdés b) pontjában, a (2) bekezdés a) pontjában és a (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket, azzal, hogy az áttérés adóévének az átalakulás napját követő napot magában foglaló adóév minősül.”
29. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/A. §-a a következő (103) bekezdéssel egészül ki:
„(103) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés j) pontját és 8. § (1) bekezdés w) pontját az adózó első alkalommal a 2022. adóévi adókötelezettség megállapítása során a 2022. adóévben elszámolt értékvesztésre alkalmazza.”
(2) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/A. §-a a következő (104)–(106) bekezdéssel egészül ki:
„(104) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított 18. § (5) bekezdését első alkalommal a 2022. december 31-ét követően benyújtott bevallás tekintetében kell alkalmazni.
(105) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított 12. § (2) bekezdés c) pontját és (3) bekezdés b) pontját az adózó választása szerint alkalmazhatja a 2022. adóévére.
(106) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított 18. § (9), (10), (10b), (11) és (12) bekezdését, továbbá a 16/A. § (8) bekezdését első alkalommal a 2022-ben kezdődő adóév adókötelezettsége megállapítása során kell alkalmazni.”
30. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási- és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének részletes szabályait.”
31. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
1. 12. § (2) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdés b) pontjában az „átvett értékpapír” szövegrész helyébe az „átvett, KMRP szervezetnél a KMRP által szerzett értékpapír” szöveg,
2. 16/A. § (8) bekezdésében a „18. § (2), (4) és (9)” szövegrész helyébe a „18. § (2), (4), (9), (11) és (12)” szöveg,
3. 18. § (1) bekezdésében az „annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár)” szövegrész helyébe az „a szokásos piaci árnál” szöveg,
4. 18. § (10) bekezdésében az „(1) és (2), a (4)–(7), valamint a (9)” szövegrész helyébe az „(1) és (2), a (4)–(7), a (9), a (11) és a (12)” szöveg, és
5. 18. § (10b) bekezdésében az „(1), (3), valamint a (6) és (7)” szövegrész helyébe az „(1), (3), (6), (7), (9), (11) és (12)” szöveg
lép.
32. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
1. 21/A. § (1) bekezdésében a „magánnyugdíjpénztár tagja” szövegrész helyébe az „a 2010. október 1-je előtti időszakra magánnyugdíjpénztári tagdíjat fizetett, és az öregségi nyugdíj megállapításakor a magánnyugdíjpénztári tagsága fennáll vagy úgy szűnt meg, hogy az egyéni számláján lévő összeget nem utalta át az államháztartás részére” szöveg, és
2. 82. § (1) bekezdésében a „kérheti a nyugdíja” szövegrész helybe az „az öregségi nyugdíjkorhatára betöltésének napjára kérheti az öregségi nyugdíja” szöveg
lép.
33. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 49. §-ában a „kormánymegbízott” szövegrészek helyébe a „főispán” szöveg lép.
34. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A miniszter feladata a Kormány rendeletében meghatározott regionális vagy elővárosi személyszállítási közszolgáltatási feladatot ellátó komp- és révközlekedésnek minősített, a helyi személyszállítási közszolgáltatás körébe nem sorolható komp- és révközlekedés működtetése.”
35. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„u) a helyi személyszállítási közszolgáltatás körébe nem sorolható komp- és révközlekedést biztosító szolgáltatásoknak regionális vagy elővárosi személyszállítási közszolgáltatási feladatot ellátó szolgáltatássá történő minősítésének”
(rendeletben történő megállapítására.)
36. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 8. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Az MFB Zrt.)
„j) üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadást vagy egyéb, máshová nem sorolt pénzügyi közvetítést főtevékenységként végző gazdálkodó szervezetben”
(szerezhet vagy tarthat fenn közvetlenül vagy közvetve részesedést.)
37. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény
1. 2. § h) pontjában a „vállalásában;” szövegrész helyébe a „vállalásában, vissza nem térítendő támogatás nyújtásában;” szöveg,
2. 8. § (2) bekezdésében a „pontjában,” szövegrész helyébe a „pontjában, 97. §-ában,” szöveg,
3. 8. § (3) bekezdés h) pontjában a „szervezetben, valamint” szövegrész helyébe a „szervezetben,” szöveg, és
4. 8. § (3) bekezdés i) pontjában a „kapcsolódik,” szövegrész helyébe a „kapcsolódik, valamint” szöveg
lép.
38. § Hatályát veszti a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény
1. 2. § q) pontja,
2. 3. § (12) bekezdése,
3. 10/A. § (4) és (5) bekezdésében az „és q)” szövegrész, és
4. 1. melléklet 1. pontja.
39. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 76/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magyarországi sportélet fejlesztése és a sport közösségformáló funkciójának megerősítése céljából az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (5) bekezdése alapján az 1. mellékletben meghatározott állami vagy részben állami tulajdonú sportcélú ingatlanok – részben állami tulajdonú sportcélú ingatlanok esetében az állam tulajdonában álló tulajdoni hányad – vagyonkezelőjeként az 1. mellékletben meghatározott jogi személyeket jelöli ki.”
(2) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 76/B. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (5) bekezdése alapján
a) a Győr belterület 5761/7 helyrajzi számú ingatlan,
b) a Győr belterület 5761/7/A helyrajzi számú ingatlan,
c) a Győr belterület 5761/7/B helyrajzi számú ingatlan,
d) a Győr belterület 5761/7/C helyrajzi számú ingatlan
[a)–d) pont a továbbiakban együtt: Ingatlanok] üzemeltetéséhez, valamint az Ingatlanokon végzett sporttevékenység ellátásához kapcsolódó állami tulajdonú ingó vagyonelemek vagyonkezelőjeként az ETO Futball Sportszervező és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot (székhely: 9027 Győr, Nagysándor József utca 31.) jelöli ki.”
40. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 76/B. § (2) bekezdésében az „Az (1) és (1a) bekezdésben” szövegrész helyébe az „Az (1)–(1b) bekezdésben” szöveg lép.
41. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 1. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.
42. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény
1. 2. § 36. pontjában a „megjelölt eszköz” szövegrész helyébe a „megjelölt vagy a jogszabályban e célból kijelölt eszköz” szöveg, és
2. 2. § 37. pontjában a „megjelölt eszközt” szövegrész helyébe a „megjelölt vagy a jogszabályban e célból kijelölt eszközt” szöveg
lép.
43. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állam képviseletében eljáró miniszter nevében a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 21. § (1a) bekezdésében meghatározott országos közlekedésszervező – a miniszter jóváhagyásával és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – legalább ötéves szerződésben kötelezettséget vállal az országos jelentőségű vasútvonalakat tartalmazó vasúti pályahálózat működtetését végző pályahálózat-működtetőnek a pályahálózat működtetésével kapcsolatban felmerült, és a hálózat-hozzáférési díjból, valamint a vasúti társaság egyéb üzleti tevékenységéből nem fedezett, indokoltnak elismert költségei megtérítésére (a továbbiakban: pályaműködtetési szerződés).”
(2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 28. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A pályaműködtetési szerződés feltételeit úgy kell meghatározni, hogy)
„d) a pályaműködtető számára minőségi szint előírásokat, valamint az azok teljesítéséhez kapcsolódó ösztönző rendszert tartalmazzon.”
44. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 29. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A vasúti pályaműködtető által üzemeltetett, az utazóközönség számára nyitva álló helyiségben vagy épületben talált dolog értékesítése helyett – ha az értékesítés annak várható költségei és bevételei miatt nem észszerű – a vasúti pályaműködtető a talált dolgot felhasználhatja, vagy közérdekű célra felajánlhatja, illetve ilyen célra fordíthatja.”
45. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK alcíme a következő 87/J. §-sal egészül ki:
„87/J. § A Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított 28. § (1) bekezdése alapján kötött pályaműködtetési szerződésekben rögzített, a minisztert megillető jogok és kötelezettségek az országos közlekedésszervezőre szállnak át.”
46. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény
1. 2/A. § (1) bekezdésében a „kormánymegbízottat” szövegrész helyébe a „főispánt” szöveg,
2. 2/A. § (2)–(4) bekezdésében, 2/B. § (1)–(3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdés c) és d) pontjában a „kormánymegbízott” szövegrész helyébe a „főispán” szöveg,
3. 2/B. § (3) bekezdésében a „kormánymegbízottnak” szövegrész helyébe a „főispánnak” szöveg,
4. 12. § (6) bekezdésében a „kormánymegbízottak” szövegrészek helyébe a „főispánok” szöveg
lép.
47. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 38. § (4) bekezdésében a „befizetés összegével” szövegrész helyébe a „befizetés általános forgalmi adóval csökkentett összegével” szöveg lép.
48. § Hatályát veszti a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 49/A. § (2a) bekezdésében az „A közforgalmú gyógyszertárak betegforgalmi bejárata közötti távolság adatokat igazoló földmérői szakértői véleményt a pályázat mellékleteként kell benyújtani.” szövegrész.
49. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 1. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában állami vagyonnak minősül:)
„f) azon országgyűlési képviselőről, aki más, Alaptörvényben nevesített közjogi tisztséget is betöltve közfeladatot lát el, e közfeladata ellátása körében vagy ezzel összefüggésben, költségvetési forrásból készített, szerzői vagy szomszédos jogi védelmet élvező műhöz vagy teljesítményhez, különösen kép-, illetve hangfelvételhez kapcsolódó, felhasználási szerződés útján vagy a szerzői jogról szóló törvény alapján megszerzett felhasználási engedély, illetve vagyoni jog.”
50. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény a következő 25/B. §-sal egészül ki:
„25/B. § Az országgyűlési képviselőről, aki más, Alaptörvényben nevesített közjogi tisztséget is betöltve közfeladatot lát el, a nem állami forrásból készített szerzői mű vagy szomszédos jogi teljesítmény, különösen kép-, illetve hangfelvétel vonatkozásában felhasználási szerződés keretében ingyenes felhasználási engedély adható az állam részére.”
51. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható)
„h) az e törvény 1. § (2) bekezdés f) pontja szerinti állami vagyon tekintetében.”
(2) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A (2) bekezdés h) pontja szerinti mű vagy teljesítmény, különösen kép-, illetve hangfelvétel vonatkozásában az 1. § (2) bekezdés f) pontja szerinti képviselő részére vagy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény szerinti jelölő szervezete vagy pártja részére felhasználási szerződés útján ingyenes, korlátozás nélküli felhasználási engedély adható.”
52. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tag a csoportos adóalanyiság időszakában együttesen minősül – ha törvény másként nem rendelkezik – egy adóalanynak. Az adóalanyisághoz fűződő jogok és kötelezettségek gyakorlásával összefüggő bírósági és más hatósági eljárásjogi cselekmények alanya a csoportos adóalanyiság időszakában és a csoportos adóalanyiság megszűnését követően a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok által kijelölt képviselő.”
53. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 77. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdés szerinti adóalap-csökkentési jog akkor is megilleti az adóalanyt, ha a pénzvisszatérítést úgy biztosítja, hogy azt nem közvetlenül azon adóalany vagy nem adóalany részére teljesíti, aki (amely) részére a pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették (ezen bekezdés alkalmazásában: végső fogyasztó), feltéve, hogy:
a) a végső fogyasztó a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet tekintetében előzetesen felszámított adó levonására sem részben, sem egészben nem jogosult, és
b) a pénzvisszatérítés adó nélküli összege a pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapjába beletartozik.
(4b) A (4a) bekezdés alkalmazásának nem feltétele, hogy a pénzvisszatérítés adó nélküli összege azon pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapjába tartozzon, amelyre tekintettel az adóalany azt biztosítja, feltéve, hogy a pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások tekintetében alkalmazandó adómérték azonos.”
54. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 78. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (3) bekezdéstől eltérően a 77. § (4a) bekezdése alkalmazásának feltétele, hogy a pénzt visszatérítő adóalany rendelkezzen:
a) bármely olyan, a pénzt visszatérítő adóalanytól független, harmadik féltől származó okirattal vagy független, harmadik fél által nyilvánosan közzétett adatokkal, amelyek egyértelműen igazolják, hogy a pénzvisszatérítésre jogosító, belföldön teljesített adóköteles ügylet megvalósult,
b) a pénzvisszatérítés teljesítését igazoló okirattal, amely egyértelműen igazolja, hogy az adóalany a pénzvisszatérítés összegét megfizette, és
c) olyan okirattal, amely egyértelműen alátámasztja, hogy a b) pont szerinti pénzvisszatérítés teljesítése azon adóalanyra vagy nem adóalanyra tekintettel valósult meg, aki (amely) részére a pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették.”
55. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 153/B. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: [Abban az esetben, ha az adóalany által korábban megállapított és bevallott adóalap vagy az adóalany által korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó csökken, az adóalany a különbözetet – ha az a fizetendő adót érinti, a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adót csökkentő tételként – legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben]
„e) a pénzvisszatérítést teljesíti a 77. § (4a) bekezdése szerinti esetben.”
56. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény a következő 355. §-sal egészül ki:
„355. § (1) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított, illetve módosított 77. § (4a), (4b), (5) és (6) bekezdése, 78. § (5) bekezdése, 153/B. § (1) bekezdés e) pontja azokban az esetekben alkalmazható, amikor a pénzvisszatérítést az adóalany ezen rendelkezések hatálybalépésének napján vagy azt követő időpontban teljesíti.
(2) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított, illetve módosított 77. § (4a), (4b), (5) és (6) bekezdése, 78. § (5) bekezdése, 153/B. § (1) bekezdés e) pontja ezen rendelkezések hatálybalépésének időpontját megelőzően, de 2021. december 31-ét követően teljesített pénzvisszatérítések esetében is alkalmazható feltéve, hogy az adóalany a pénzvisszatérítésből fakadó adóalap-csökkentési igényét más módon nem érvényesítette.”
57. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 77. § (5) és (6) bekezdésében a „(4) bekezdés” szövegrész helyébe a „(4), (4a) és (4b) bekezdés” szöveg lép.
58. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény a következő 40/A. §-sal egészül ki:
„40/A. § (1) Állatgyógyászati termék forgalomba hozatalának, valamint növényvédő szer hatóanyag és növényvédő szer engedélyezésére, továbbá a meglévő engedély meghosszabbítására vagy módosítására irányuló eljárásban (e § alkalmazásában a továbbiakban: eljárás) a benyújtott kérelmezési dokumentáció szakmai értékelésére a feladat elvégzésére akkreditált, az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel együttműködési megállapodást kötött szervezet (a továbbiakban: értékelő szervezet) vonható be. Az értékelő szervezetnek meg kell felelnie az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 5. pontja szerinti átruházott feladatot ellátó szervezettel szemben támasztott követelményeknek.
(2) A kérelmezőnek az eljárás iránti kérelem benyújtásakor nyilatkoznia kell arról, ha az eljárásba értékelő szervezet bevonását kezdeményezi.”
59. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés b) pontja a következő be) alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben
szabályozza)
„be) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek hagyományos különleges termék elnevezésének bejegyzési, törlési, termékleírás módosítási eljárására, valamint az ilyen elnevezéssel ellátott termékek ellenőrzésére és az ellenőrzés alapján hozható intézkedésekre;”
(vonatkozó előírásokat;)
60. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
1. 38/F. § (1) bekezdésében a „kormánymegbízott” szövegrész helyébe a „főispán” szöveg,
2. 47/B. § (2) bekezdés f) pontjában a „terméket, illetve” szövegrész helyébe a „terméket, uniós termésnövelő anyagot, illetve” szöveg, és
3. 76. § (2) bekezdés 26. pontjában az „élelmiszer-előállítás, -tárolás” szövegrész helyébe az „élelmiszer-előállítás, –jelölés, -tárolás” szöveg
lép.
61. § Hatályát veszti az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
1. 76. § (3) bekezdése, és
2. 76. § (5) bekezdés e) pontja.
62. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 18. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel módosított 6. § (2) bekezdés b) pontját a Tao. tv. 3. számú melléklet B) rész 26. pontjával összefüggésben az adózó a 2022. adóévi adókötelezettségére választása szerint alkalmazza.”
63. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 6. § (2) bekezdés b) pontjában a „25.” szövegrész helyébe a „25. és 26.” szöveg lép.
64. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 6–8. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„6. § (1) A NAV-ot az elnök vezeti. A NAV elnökének feladat- és hatáskörét a kijelölt miniszter irányítása alá tartozó, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt államtitkár gyakorolja. A NAV elnöke képviseli a NAV-ot, közvetlenül vezeti a Központi Irányítást, továbbá ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a NAV vezetőjének feladat- és hatáskörébe utal.
(2) A NAV elnöke feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult.
(3) A NAV elnöke a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti felettese a NAV foglalkoztatottjainak.
7. § (1) A NAV elnökének helyettesei az elnökhelyettesek. A NAV elnökhelyetteseit határozatlan időtartamra az elnök javaslatára a kijelölt miniszter nevezi ki és menti fel.
(2) A NAV gazdasági vezetője a NAV egyik elnökhelyettese.
8. § A Bűnügyi Főigazgatóságot főigazgató vezeti, akinek a munkáját főigazgató-helyettes segíti.”
65. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 10. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A NAV elnökhelyettesei felett a kinevezési és felmentési jogkör kivételével a munkáltatói jogkört a NAV elnöke gyakorolja.
(2) A Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója, valamint főigazgató-helyettese felett a munkáltatói jogkört a NAV elnöke gyakorolja.”
66. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (4) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A NAV adóigazgatási jogkörében)
„i) ellátja a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a kényszertörlési eljárásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban, valamint a szerkezetátalakítási és a reorganizációs eljárásban a NAV hatáskörébe tartozó követelések tekintetében a hitelezői feladatokat, és jogszabályban meghatározott esetben és módon egyéb hitelezők képviseletét; a végrehajtási eljárásban ellátja a végrehajtás foganatosítójaként a törvény által meghatározott feladatokat.”
67. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 103/B. §-sal egészül ki:
„103/B. § (1) Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének szakmai helyettesi tisztségét 2022. július 31-én betöltő helyettes államtitkár (e § alkalmazásában a továbbiakban: szakmai helyettes) helyettes államtitkári megbízatása 2022. augusztus 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnik.
(2) A szakmai helyettes kormányzati szolgálati jogviszonya 2022. augusztus 1-jén adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonnyá alakul át.
(3) Az állami adó- és vámhatóság vezetője szakmai helyetteseinek helyettes államtitkári megbízatásának az (1) bekezdés alapján történő megszűnésének tényét a kijelölt miniszter előterjesztésére a miniszterelnök állapítja meg.
(4) 2022. augusztus 1-jétől a szakmai helyettes a NAV elnökhelyettese. Az elnökhelyettes jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni.
(5) A szakmai helyettes a jogviszonyának e törvény alapján történő megszűnésére tekintettel a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 239. §-a és 240. §-a szerinti juttatásra nem jogosult.”
68. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
1. 9. § (1) bekezdésében az „az állami adó- és vámhatóság vezetője” szövegrészek helyébe az „a NAV elnöke” szöveg,
2. 10. § (4) és (5) bekezdésében, 13. § (2) bekezdés i) pontjában, 75. § (6) bekezdésében és 78/A. §-ában az „az állami adó- és vámhatóság vezetője” szövegrész helyébe az „a NAV elnöke” szöveg,
3. 12. § (6) bekezdésében az „az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnügyi, vámszakmai és rendészeti feladatai ellátásáért felelős szakmai helyettese” szövegrész helyébe a „NAV elnöke” szöveg,
4. 74. § (3) bekezdésében az „az állami adó- és vámhatóság vezetője, az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnügyi, vámszakmai és rendészeti feladatai ellátásáért felelős szakmai helyettese” szövegrész helyébe az „a NAV elnöke, a NAV bűnügyi tevékenységét felügyelő elnökhelyettes” szöveg,
5. 76. § (1) bekezdés a) és b) pontjában az „az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnügyi, vámszakmai és rendészeti feladatai ellátásáért felelős szakmai helyettese” szövegrész helyébe az „a NAV elnöke vagy a NAV bűnügyi tevékenységét felügyelő elnökhelyettes” szöveg
lép.
69. § Hatályát veszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 10. § (3) bekezdése.
70. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 25. § (4) bekezdésében a „kormánymegbízott” szövegrész helyébe a „főispán” szöveg lép.
71. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény a következő 160. §-sal egészül ki:
„160. § A köztársasági elnöknek az e törvényben meghatározott tevékenysége során hozott döntéséhez és intézkedéséhez ellenjegyzés nem szükséges.”
72. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 159. § (1) bekezdésében a „161–165/K.” szövegrész helyébe a „160–165/K.” szöveg lép.
73. § A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az öregségi nyugdíj (1) vagy (2) bekezdés szerinti folyósítása esetén a nyugdíjas a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha legalább 365 nap szolgálati időt szerzett, mialatt korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesült. A kérelemre a nyugdíjmegállapító szerv az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően az öregségi nyugdíjat ismételten megállapítja, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb az (1), illetve (2) bekezdés szerint folyósított összegnél. Az öregségi nyugdíj ismételt megállapítása esetén a különbözet visszamenőlegesen – legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző hat hónapra – járó összegét is folyósítani kell.”
74. § A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) bekezdés c) pontjában az „aki” szövegrész helyébe az „aki legalább 15 év szolgálati időt szerzett, és” szöveg lép.
75. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 52. § (1) bekezdése a következő h)–j) ponttal egészül ki:
(A civil közösségi szolgáltató központok 51. § szerinti tevékenységük keretében az alábbi feladatokat látják el:)
„h) az ellátási területükön működő helyi civil szervezeteket összefogva együttműködnek az országos rendezvények helyi megvalósításában,
i) ismeretátadással segítik a civil szervezeti vezetők, a civil területen feladatot ellátók, a civil szervezeteknél önkéntes tevékenységet végzők munkáját,
j) részt vállalnak a civil közösségi szolgáltató központok közös feladatainak megvalósításában.”
76. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 53. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés szerinti kötelezettségét a fejezetet irányító szerv, az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter, illetve a költségvetési előirányzat kezelője a kincstár útján teljesíti. Ennek végrehajtását a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter ellenőrizheti.”
77. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 59. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A határon túli civil szervezet)
„b) önállóan lehet támogatás kedvezményezettje – feltéve, hogy egy alkalommal már társpályázó volt – az 56. § (1) bekezdés c) pontja”
(szerinti támogatás esetén.)
78. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény
1. 54. § c) pontjában az „Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból” szövegrész helyébe az „európai uniós forrásból” szöveg,
2. 56. § (2) bekezdés a) pontjában a „nyolcvanöt” szövegrész helyébe a „nyolcvan” szöveg, az „a)–j) pontja” szövegrész helyébe az „a)–c), h) és j) pontja” szöveg,
3. 56. § (2) bekezdés b) pontjában a „tizenöt” szövegrész helyébe a „húsz” szöveg, a „b)–g) és i)–j) pontjai” szövegrész helyébe az „b), c) és j) pontja” szöveg,
4. 59. § (4) bekezdés a) pontjában a „c), f), g), j) pontja” szövegrész helyébe a „c) és j) pontja” szöveg, és
5. 61. § (1) bekezdésében az „a)–j) pontja” szövegrész helyébe az „a)–c), h) és j) pontja” szöveg
lép.
79. § Hatályát veszti az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 56. § (1) bekezdés d)–g) és i) pontja.
80. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„110. § (1) Az országos önkormányzat által az elnök részére megállapított illetmény összege nem lehet magasabb a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap huszonhétszeresénél, valamint az elnökhelyettes részére megállapított illetmény összege nem lehet magasabb a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap huszonkétszeresénél.
(2) Az országos önkormányzat által megállapított tiszteletdíj összege nem lehet magasabb
a) elnök esetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap tizennyolcszorosánál,
b) az elnökhelyettes esetében a köztisztviselői illetményalap tizenötszörösénél,
c) a bizottság elnöke esetében a köztisztviselői illetményalap tízszeresénél,
d) a bizottság tagja esetében a köztisztviselői illetményalap hatszorosánál,
e) képviselő esetében a köztisztviselői illetményalap négyszeresénél.
(3) Ha az országos önkormányzatnak költségvetési támogatási, illetve európai uniós forrásból visszafizetésre vonatkozó kötelezettsége áll fenn, a visszafizetési kötelezettség fennállásának időtartama alatt – az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az illetmény, illetve a tiszteletdíj összege nem lehet magasabb a (4) és (5) bekezdésben foglaltaknál.
(4) Az országos önkormányzat által az elnök részére megállapított illetmény összege nem lehet magasabb a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap nyolcszorosánál, valamint az elnökhelyettes részére megállapított illetmény összege nem lehet magasabb a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap hatszorosánál.
(5) Az országos önkormányzat által megállapított tiszteletdíj összege nem lehet magasabb
a) az elnök esetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap nyolcszorosánál,
b) az elnökhelyettes esetében a köztisztviselői illetményalap hatszorosánál,
c) a bizottság elnöke esetében a köztisztviselői illetményalap ötszörösénél,
d) a bizottság tagja esetében a köztisztviselői illetményalap háromszorosánál,
e) a képviselő esetében a köztisztviselői illetményalap kétszeresénél.
(6) Az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése a visszafizetési kötelezettség megállapítását követő 30 napon belül dönt a (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint az illetmény és tiszteletdíj összegének csökkentéséről. A 30 napos határidő lejártát követően jogosulatlanul felvett illetmény és tiszteletdíj összegét az igénybevevő köteles visszafizetni az országos nemzetiségi önkormányzat részére.”
81. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény a következő 167. §-sal egészül ki:
„167. § A 110. § (6) bekezdését a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv3.) hatálybalépését megelőzően keletkezett és még a Módtv3. hatálybalépésekor fennálló visszafizetési kötelezettség esetén is alkalmazni kell, azzal, hogy a közgyűlésnek a Módtv3. hatálybalépését követő 30 napon belül kell döntést hoznia az illetmény és a tiszteletdíj összegének a csökkentéséről.”
82. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 106. § (1) és (3) bekezdésében a „kormánymegbízott” szövegrész helyébe a „főispán” szöveg lép.
83. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 8. § (2) bekezdés d) pontjában az „az Szt. szerint” szövegrész helyébe az „a jogszabályban meghatározott” szöveg lép.
84. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1. § 14. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
költségvetési támogatás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások, ide nem értve)
„c) a tanulóknak, hallgatóknak biztosított, valamint a Magyar Tudományos Akadémia által tudományos kutatás folytatása céljából pályázati úton nyújtott ösztöndíjakat,”
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1. § 14. pontja a következő o) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
költségvetési támogatás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások, ide nem értve)
„o) a jogszabály alapján, az abban meghatározott feltételek szerint nyújtott kamat- és díjtámogatást,”
85. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. §-a a következő (4d) bekezdéssel egészül ki:
„(4d) Ha a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 100 főt nem éri el, a gazdasági szervezeti feladatait, a Kormány irányítása alatt álló, más irányító szerv irányítása alatt álló önálló gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv is elláthatja, az irányító szervek ilyen irányú megállapodása alapján.”
86. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 15. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A honvédelmi miniszter által vezetett minisztérium fejezetében a költségvetési szervek több alcímet, a fejezeti kezelésű előirányzatok több címet is alkothatnak.”
87. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 28/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja központi költségvetésről szóló törvényben megállapított bevételi és kiadási előirányzatai egységes rovatrend szerinti részletezéséről a Kormány rendeletében foglaltak szerint elemi költségvetést kell készíteni. A Kormány rendelete elrendelheti az elemi költségvetésben egyéb, a gazdálkodással összefüggő tervadatok szerepeltetését is.
(3) A központi költségvetésről szóló törvénynek és az elemi költségvetésnek a költségvetési kiadások és bevételek előirányzata szintjén – ha a központi költségvetésről szóló törvény a kiemelt előirányzatokat is megállapítja a kiemelt előirányzatok szintjén – meg kell egyeznie.”
88. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulására van szükség a (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti, a Kormány irányítása alá tartozó fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításhoz. A Kormány irányítása alá tartozó fejezetek közötti, a (3) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti előirányzat-átcsoportosítás az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett történik.”
89. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az államháztartásért felelős miniszter a költségvetés végrehajtásának és a gazdálkodást érintő egyéb feladat ellátásának ellenőrzésére a feladattal érintett, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szerv vagy testület, valamint a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv vezetőjével folytatott előzetes egyeztetést követően költségvetési felügyelőt bízhat meg.”
90. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a következő 45/C. §-sal egészül ki:
„45/C. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény szerinti, a felhasználásra jogosultat megillető, szerzői vagy szomszédos jogi védelmet élvező műre, vagy teljesítményre, különösen kép-, illetve hangfelvételre vonatkozó felhasználási szerződéssel ingyenes felhasználási engedély adható.”
91. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 90. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a költségvetési évet követő év szeptember 30-áig – az országgyűlési képviselők általános választásának évében november 10-éig – az Országgyűlés elé terjeszti. A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és az elkülönített állami pénzalapokról készített éves költségvetési beszámolókat a zárszámadásról szóló törvényjavaslat Országgyűlés elé történő beterjesztését két hónappal megelőzően megküldi az Állami Számvevőszéknek. A zárszámadásról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék jelentésével együtt tárgyalja meg.”
92. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a következő 94/A. §-sal egészül ki:
„94/A. § (1) A 92–94. § szerinti eljárásokban – az e törvényben meghatározott kivételekkel – az államot az államháztartásért felelős miniszter képviseli.
(2) A 92–94. § szerinti fizetési kötelezettségekből eredő, az államot terhelő kifizetés során – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az állami adóhatóság jár el.
(3) Az Országgyűlés a költségvetési év során vállalható egyedi állami kezesség, kiállítási garancia és kiállítási viszontgarancia, valamint állami viszontgarancia mértékét, annak felső határát a központi költségvetésről szóló törvényben állapítja meg.”
93. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyi önkormányzat (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatása akkor tekinthető teljesítettnek, ha azt az általa irányított valamennyi költségvetési szerv és – társult feladatellátás esetén – az a társulás is teljesítette, aminek a társulási megállapodás szerint a helyi önkormányzat a székhelye. A nemzetiségi önkormányzat és a társulás (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatása akkor tekinthető teljesítettnek, ha azt az általa irányított költségvetési szervek is teljesítették.”
94. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„28. a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezetébe tartozó, a honvédelemmel összefüggő feladatokat ellátó költségvetési szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, gazdálkodásának, adatszolgáltatási-, könyvvezetési és beszámolási feladatainak a kincstári rendszer, az e törvény felhatalmazása és végrehajtására kiadott kormányrendelettől, valamint az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelettől eltérő sajátos szabályait,”
95. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (30) és (31) bekezdéssel egészül ki:
„(30) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított 90. § (1) bekezdését első alkalommal a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló zárszámadás összeállítása során kell alkalmazni.
(31) E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított 15. § (3a) bekezdését első alkalommal a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvény szerkezete tekintetében kell alkalmazni.”
96. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1. 40. § (4) és (5) bekezdésében az „53. cikke” szövegrész helyébe az „51. cikke” szöveg, és
2. 48/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „kormánymegbízott” szövegrész helyébe a „főispán” szöveg
lép.
97. § Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1. 6/B. § (3) bekezdésében az „– ideértve a XLVII. Gazdaság-újraindítási Alap fejezet gazdaságvédelmet szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatait is –” szövegrész,
2. 8/A. § (2) bekezdésében az „ , a Miniszterelnöki Kormányiroda” szövegrész, és
3. 33. § (3) bekezdés b) pontjában az „– a Gazdaság-újraindítási Alap fejezeti kezelésű előirányzatai kivételével –” szövegrész.
98. § (1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 2. §-a a következő 6a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„6a. egyéb kötöttpályás közlekedési mód: az országos, elővárosi, regionális vasúti személyszállítási szolgáltatásoktól eltérő technológiai és működési megoldásokkal üzemeltetett kötöttpályás közlekedési szolgáltatások, különösen a metró, a villamos, a budapesti elővárosi helyi érdekű vasút (HÉV);”
(2) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 2. § 49. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„49. összekapcsolt személyszállítási közszolgáltatás: az 5. § (3) és (4) bekezdése szerinti, vagy a 32. § (2) bekezdése szerinti együttműködési megállapodás alapján biztosított személyszállítási közszolgáltatás;”
99. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az 1370/2007/EK rendelet 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott összevont jelentést az ellátásért felelős a felelősségi körébe tartozó közszolgáltatási tevékenységről a tárgyévet követő év október 31. napjáig készíti el. A jelentést az önkormányzat a honlapján, a miniszter a Kormány honlapján teszi közzé. A jelentést a miniszter és az önkormányzat megküldi a 21. § (1a) bekezdésében meghatározott szervezet részére, amely a jelentéseket saját honlapján közzéteszi.”
100. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény I. Fejezete a következő 4/A. alcímmel egészül ki:
„4/A. Végső menedékes helyi személyszállítási közszolgáltató kijelölése
5/A. § (1) A helyi közösségi közlekedést fenntartó önkormányzat haladéktalanul jelzi a miniszter számára, ha az önkormányzat valamennyi erre irányuló intézkedése ellenére a lakosság helyi utazási igényeit kielégítő helyi személyszállítási közszolgáltatás fenntartását a jövőben nem képes biztosítani, és ez a település lakossága, valamint a település és annak térségében működő termelő, közüzemi, vagy egyéb közcélú szervezetek számára jelentős érdeksérelmet jelent. Ebben az esetben a lakosság helyi utazási igényeit kielégítő helyi személyszállítási közszolgáltatást még 60 napig fenn kell tartania.
(2) A helyi közszolgáltatás fenntartásának ellehetetlenülése áll fenn különösen,
a) ha a helyi önkormányzat a helyi személyszállítási közszolgáltatások finanszírozásához szükséges forrásokat az önkormányzati alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül nem tudja biztosítani,
b) ha a személyszállítási közszolgáltató a tevékenység nyújtását gazdálkodási, működési, vagy egyéb objektív szempontra tekintettel nem tudja folytatni,
c) ha a helyi közlekedési tevékenység ellátására kiírt pályázat vagy kijelölő határozat nem vezetett eredményre, vagy
d) egyéb, az önkormányzat vagy a helyi személyszállítási közszolgáltatást nyújtó érdekkörében felmerülő objektív, elháríthatatlan, a tevékenység fenntartását megakadályozó ok esetén.
(3) A miniszter az önkormányzat bejelentése alapján soron kívül, de legfeljebb 30 napon belül megvizsgálja az ellehetetlenülés bekövetkezését, valamint a helyi személyszállítási közszolgáltatás fenntartásának indokoltságát. A vizsgálat eredménye alapján, ha az indokoltság fennáll, a helyi személyszállítási közszolgáltatás ellátására a (2) bekezdésben meghatározott körülmény megszűnéséig, de legfeljebb 2 évre végső menedékes szolgáltatót jelöl ki a 24. § (4) bekezdésében meghatározott eljárásrend alkalmazásával az alkalmazandó tarifa, menetrend, valamint egyéb szolgáltatási feltételek egyidejű meghatározása, valamint a szolgáltatáshoz kapcsolódó pénzügyi ellentételezés biztosítása mellett.
(4) Végső menedékes helyi szolgáltatóként személyszállítási közszolgáltatások ellátására az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő közlekedési szolgáltató jelölhető ki.
(5) A végső menedékes helyi személyszállítási közszolgáltató kijelölésével kapcsolatos eljárásrendet a miniszter – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben határozza meg.”
101. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a Vkt. 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján végzett komp- és révszolgáltatásokra. A Vkt. 2. § (6) bekezdésében meghatározott komp- és révszolgáltatásokra a regionális vagy az elővárosi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
102. § (1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 21. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A miniszter a 4. § (3) bekezdésében, az 5. §-ban, az 5/A. §-ban, a 23–32. §-ban, és a 35. §-ban szabályozott feladatait a feladat ellátásához szükséges forrásokkal együtt a magyar állam kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság, vagy irányítása alatt álló költségvetési szerv formájában működő, a miniszter által rendeletben kijelölt országos közlekedésszervező (a továbbiakban: országos közlekedésszervező) látja el, amely egyidejűleg ellátja a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény szerinti Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet feladatait.”
(2) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 21. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg a (2) bekezdésben meghatározott felügyeleti jog gyakorlásának részletes feltételeit, a kötelezettségvállalás részletes feltételeit és felelősségi rendjét, valamint a 21/A. §-ban meghatározott feladatok teljesítésének, és a döntési jogok megosztásának módját.”
103. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény a következő 21/A. §-sal egészül ki:
„21/A. § (1) Az országos közlekedésszervező a 21. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott feladatokon túl ellátja
a) az országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatások menetrendjének előkészítésével és meghatározásával kapcsolatos feladatokat, a jármű és személyzeti vezénylés kivételével,
b) a 35/A–35/C. §-ban meghatározott feladatokat,
c) a Vtv. 28. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat.
(2) Az országos közlekedésszervező a közlekedésszervezői feladat ellátásának finanszírozásával, valamint a 21. § (2a) bekezdésében foglaltaknak az országos közlekedésszervező gazdálkodási felügyeletével, bevételeinek és indokolt költségeinek elszámolásával összefüggő részletes szabályait a miniszter és az országos közlekedésszervező között az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével 20 évre kötött közfeladatellátási szerződés tartalmazza.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott közfeladatellátási szerződés – éves gördülőtervezéssel történő felülvizsgálat mellett – legalább 3 éves, ha a közfeladatellátási szerződés ennél rövidebb időre szól, akkor a közfeladatellátási szerződés időbeli hatályával megegyező időszakra vonatkozó éven túli kötelezettségvállalásként – keret jelleggel – tartalmazza az országos közlekedésszervező által biztosítandó személyszállítási közszolgáltatások, valamint pályaműködtetési szolgáltatások
a) mennyiségi és minőségi előírásait,
b) az a) pontban meghatározott előírásokhoz kapcsolódó pénzügyi és gazdálkodási kereteket és eljárásrendeket, valamint
c) a b) pontban meghatározott keretektől történő eltérések kezelésének eljárási és finanszírozási felelősségi rendjét.
(4) Az országos közlekedésszervező feladatai ellátásának finanszírozásával, valamint a források átadásával kapcsolatos részletes szabályokat a (2) bekezdésben meghatározott közfeladatellátási szerződés tartalmazza.
(5) Az országos közlekedésszervező köteles a belső számvitelében elkülönített nyilvántartást vezetni a 21. § (1) és (1a) bekezdésében, valamint az e §-ban meghatározott tevékenységével összefüggésben, a tevékenységhez kapcsolódó eszközökről és forrásokról, bevételekről és ráfordításokról a számvitelről szóló törvény alapján meghatározott számviteli politikában rögzített, az átcsoportosítás lehetőségét kizáró elszámolási rendnek megfelelően. Az országos közlekedésszervezőnek az elkülönített elszámolást az adózás rendjére vonatkozó jogszabályokban előírt határidőig meg kell őriznie, kivéve, ha az európai uniós állami támogatási szabályok ennél hosszabb határidőt állapítanak meg.”
104. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 21/A. § (1) bekezdése a következő d)–l) ponttal egészül ki:
[Az országos közlekedésszervező a 21. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott feladatokon túl ellátja]
„d) az országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatásokkal felmerülő jegy- és bérletértékesítéssel, a bevételek beszedésével kapcsolatos feladatokat,
e) a b) pontban meghatározott bevételekhez kapcsolódó szociálpolitikai menetdíj-támogatás igénybevételével kapcsolatos feladatokat,
f) az országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatásokkal felmerülő jegy- és bérletellenőrzési feladatokat, amelyek végrehajtásába a közszolgáltatókat is bevonhatja,
g) az országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatásokkal felmerülő utastájékoztatási feladatokat, amelyek végrehajtásába a közszolgáltatókat is bevonhatja,
h) az országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatások, valamint pályaműködtetési szolgáltatások arculati, utastájékoztatási, utaskapcsolati és utaskezelési szabályait,
i) a menetrend megtartását kizáró, előre nem látható esemény esetére a menetrendi és utastájékoztatási intézkedések rendjének meghatározását,
j) a megrendelt közszolgáltatás teljesítése során jelentkező zavarok elhárítása és a rendkívüli igények teljesítése céljából az operatív lebonyolítás módját, az alkalmazandó intézkedések meghatározását, amely végrehajtását a közlekedési szolgáltató csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a rendelkezés az emberi életet, egészséget vagy a vasútüzem biztonságát sérti vagy veszélyezteti,
k) a Vtv. 3/B. § (8) bekezdésében és 67/P. §-ában meghatározott feladatokat,
l) az országos, elővárosi, regionális autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatással érintett közvetett vagy közvetlen állami tulajdonban álló autóbuszpályaudvarok fenntartásával és működtetésével kapcsolatos feladatokat, ideértve a hozzáférés biztosításával kapcsolatos tevékenységeket is.”
105. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 23. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Személyszállítási közszolgáltatás ellátására irányuló szolgáltatási szerződés, valamint szolgáltatási jogviszonyra irányuló személyszállítási közszolgáltatási szerződés – a 2014/25/EU irányelv 21. cikk g) pontjában meghatározott kivételekkel – a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti eljárásrendben ítélhető oda.”
106. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 35/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az országos, elővárosi, regionális és helyi személyszállítási közszolgáltatásokban működő, illetve kialakításra kerülő elektronikus jegyrendszer, utastájékoztatási rendszer, valamint elektronikus forgalomtervező és irányítási rendszerek országos átjárhatóságát, az egységes működési tartalmának biztosítását, valamint a személyszállítási közszolgáltatások megrendelését támogató funkciókat a Központi Rendszer biztosítja.”
107. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 35/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Központi Rendszer kialakításával, működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat az e törvény 21. § (1a) bekezdésében meghatározott szervezet (a továbbiakban: 35/A. § szerinti működtető) látja el.”
108. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény V. Fejezete a következő 28/A. alcímmel egészül ki:
„28/A. Talált dolog értékesítése
39/A. § A közlekedési szolgáltató szállító eszközén, illetve a közlekedési szolgáltató vagy a közlekedésszervező által üzemeltetett, utazóközönség számára nyitva álló helyiségben vagy épületben talált dolog értékesítése helyett – ha az értékesítés annak várható költségei és bevételei miatt nem észszerű – a közlekedési szolgáltató, vagy a közlekedésszervező a talált dolgot felhasználhatja, közérdekű célra felajánlhatja, vagy ilyen célra fordíthatja.”
109. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (2) bekezdése a következő i)–k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„i) a 21. § (1a) bekezdése szerinti országos közlekedésszervezőt rendeletben jelölje ki,
j) a 21. § (2) bekezdésében meghatározott felügyeleti jog gyakorlásának részletes feltételeit, a kötelezettségvállalás részletes feltételeit és felelősségi rendjét, valamint a 21/A. §-ban meghatározott feladatok teljesítésének és a döntési jogok megosztásának részletes szabályait az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével,
k) a végső menedékes helyi személyszállítási közszolgáltató kijelölésére vonatkozó, az 5/A. §-ban meghatározott eljárás részletes szabályait az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével”
(rendeletben állapítsa meg.)
110. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 51. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény hatálybalépésével a KTI Nonprofit Kft. menetrend szerinti személyszállítással, közlekedési stratégiai és hálózat tervezéssel, forgalmi modellezéssel, elektronikus jegyrendszerrel, valamint utastájékoztatással kapcsolatos feladatai, tárgyi eszközei, vagyoni értékű jogai tulajdonjoga az országos közlekedésszervezőre, mint jogutódra szállnak át térítésmentesen, olyan módon, hogy ez az országos közlekedésszervező és a KTI Nonprofit Kft. számára adó- és közteherfizetési kötelezettséget nem keletkeztet.
(12) A Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény hatálybalépésével az országos közlekedésszervező feladatainak teljesítése érdekében jogutódként átveszi a közvetlen vagy közvetett állami tulajdonú személyszállítási közszolgáltató társaságoktól a feladatok teljesítéséhez szükséges vagyonelemeket és egyéb erőforrásokat térítésmentesen, olyan módon, hogy ez az országos közlekedésszervező és a személyszállítási közszolgáltató társaságok számára adó- és közteherfizetési kötelezettséget nem keletkeztet.”
111. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény
1. 1. § (1) bekezdés c) pontjában a „3. § (1) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe a „3. § (1) bekezdés a) pontjában és 2/A. §-ában” szöveg,
2. 21. § (2) bekezdésében „az önkormányzat” szövegrész helyébe „a miniszter és az önkormányzat” szöveg, valamint az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) és (1a) bekezdésben” szöveg,
3. 24. § (7) bekezdésében az „és a 23. §-ban, valamint jelen §-ban” szövegrész helyébe az „és az 5/A. §-ban, a 23. §-ban, valamint jelen §-ban” szöveg,
4. 25. § (1) bekezdésében az „a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben” szövegrész helyébe az „az országos közlekedésszervező a miniszter nevében” szöveg, és
5. 32. § (5) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 33. § (3a) bekezdésében a „22. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „21/A. § vagy a 22. § (5) bekezdése” szöveg
lép.
112. § Hatályát veszti a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény
1. 35/C. § (1) és (2) bekezdése, és
2. 49. § (1) bekezdés j) pontjában az „a 35/A. § szerinti működtető kijelölésével,” szövegrész.
113. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 11. pont d) alpontjában a „kormánymegbízott” szövegrész helyébe a „főispán” szöveg lép.
114. § (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kamarai tagság e törvény alapján:)
„b) egyéni vállalkozó esetén bármely agrárgazdasági tevékenység folytatásának kezdő napjával;”
(2) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a) pontja az őstermelők családi gazdaságában tag mezőgazdasági őstermelő esetében akkor keletkeztet kamarai tagságot, ha a mezőgazdasági őstermelő az őstermelők családi gazdaságának képviselőjeként van bejegyezve.”
115. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az éves tagdíj mértékét, fizetésének módját és feltételeit az alapszabály határozza meg. Az alapszabály a tagdíjfizetés alapját vagy mértékét csökkentő kedvezményeket állapíthat meg.”
116. § (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 14. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az agrárkamara az agrár- és élelmiszergazdaság fejlesztése, valamint a vidékfejlesztés érdekében)
„e) elemzéseket végez, javaslatokat fogalmaz meg a vidéki életminőség javításának, a vidéki népesség foglalkoztatásának és a helyi termékek piacra jutásának elősegítése érdekében, illetve támogatja és előmozdítja azokat a programokat, törekvéseket, amelyek a vidéki életminőség javítását, a vidéki népesség foglalkoztatását és a helyi termékek piacra jutását elősegítik;”
(2) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 14. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Az agrárkamara az agrár- és élelmiszergazdaság fejlesztése, valamint a vidékfejlesztés érdekében)
„f) támogatja és előmozdítja az agrárágazat technológiai fejlődésével összefüggő törekvéseket és az ezzel összefüggő innovációs, illetve kutatási és fejlesztési tevékenységeket, továbbá részt vesz a tevékenységek megvalósításában.”
(3) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az agrárkamara közreműködik az agrár- és élelmiszergazdaság egyes ágazataival kapcsolatos stratégiák és programok kidolgozásában, illetve részt vesz azok megvalósításában.”
117. § Hatályát veszti a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény
1. 2. mellékletében foglalt táblázat 7490. sor 2. mezőjében a „falugazdász tevékenység,” szövegrész, és
2. 2. mellékletében foglalt táblázat 8810. sora.
118. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény a következő 32/G. §-sal egészül ki:
„32/G. § E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított 20. § (5) bekezdését első alkalommal a 2022. adóévi adókötelezettség megállapítása során kell alkalmazni.”
119. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (5) bekezdésében a „módszer szerint” szövegrész helyébe a „módszer szerint, a Tao. tv. 18. § (9), (11) és (12) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével” szöveg lép.
