Az Országgyűlés az európai uniós költségvetési források felhasználásának még hatékonyabb ellenőrzését ellátó intézményrendszer létrehozása, valamint az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti eljárás keretében javasolt intézkedéseknek való megfelelés céljából a következő törvényt alkotja:
1. § (1) Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) autonóm államigazgatási szerv.
(2) A Főigazgatóság - ideértve a főigazgatót, a főigazgató-helyettest és a teljes állományát - feladatainak ellátásában funkcionálisan és szakmailag teljesen független, csak jogszabályoknak van alárendelve, feladatkörében más személy vagy szerv által nem utasítható, feladatköre ellátásához más személytől vagy szervtől iránymutatást nem kérhet, feladatait minden más intézmény, szerv, politikai párt, társaság, egyesület, jogi vagy természetes személy általi befolyásolástól mentesen köteles ellátni.
(3) A Főigazgatóság székhelye Budapest.
2. § (1) A Főigazgatóság fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv.
(2) A Főigazgatóság költségvetése a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezet.
(3) A Főigazgatóság a költségvetésére vonatkozó javaslatát és a költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze, és azt a Kormány változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről, illetve az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek.
(4) A Főigazgatóság költségvetése kizárólag a Főigazgatóság hozzájárulásával módosítható, ha a módosítás megfelelően és nyilvánosan indokolt és nem veszélyezteti a Főigazgatóság feladatainak eredményes és időben való ellátását.
3. § (1) A Főigazgatóság ellátja
a) a 6-10. §-ban meghatározott támogatások tekintetében az ellenőrzési hatósági, audithatósági és auditszervi feladatokat,
b) az egyéb európai uniós és nemzetközi támogatások ellenőrzési feladatait.
(2) A Főigazgatóság ellátja az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvényben meghatározott, az Integritás Hatóság Igazgatósága Tagjainak Kiválasztásáért Felelős Alkalmassági Bizottság működésével kapcsolatos feladatokat.
(3) A Főigazgatóság ellátja az európai támogatásokat auditáló szerv jogszabályban meghatározott feladatait.
(4) A Főigazgatóság vezetője az Országgyűlés számára készített éves beszámolójában tájékoztatást ad a Főigazgatóság előző évi ellenőrzési tevékenységéről, működéséről, gazdálkodásáról, valamint az ellenőrzési megállapítások alapján tett intézkedésekről.
4. § (1) A Főigazgatóság nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján a nemzetközi és európai uniós támogatások tekintetében közös ellenőrzéseket végezhet a szerződésben vagy megállapodásban meghatározott szervezettel.
(2) A Főigazgatóság más állami és nem állami szervekkel megállapodásokat köthet a kommunikációra és az információcserére vonatkozóan, valamint feladatkörében a hatáskörei gyakorlására vonatkozó gyakorlati módozatok megkönnyítése érdekében. A megállapodások csak a személyes adatok és egyéb adatok védelmére vonatkozó követelmények betartása mellett köthetők meg.
5. § A Főigazgatóság főigazgatója, főigazgató-helyettesei és köztisztviselői közszolgálati jogviszonyára - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
6. § (1) A Főigazgatóság ellátja az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendeletben, valamint az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló 1085/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2007. június 12-i 718/2007/EK bizottsági rendeletben meghatározott ellenőrzési hatósági feladatokat a 2007-2013 programozási időszak tekintetében.
(2) A Főigazgatóság ellátja a 2014-2020 programozási időszak tekintetében
a) az Európai Regionális Fejlesztési Alappal, az Európai Szociális Alappal, a Kohéziós Alappal, a Leginkább Rászoruló Személyeket Támogató Európai Segítségnyújtási Alappal, az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal, valamint az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéssel,
b) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alappal,
c) a Belső Biztonsági Alappal,
d) a Duna Transznacionális Programmal,
e) az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Programmal,
f) az Interreg V-A Magyarország-Horvátország Együttműködési Programmal,
g) az Interreg-IPA Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködés Programmal,
h) a Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENI Határon Átnyúló Együttműködési Programmal
kapcsolatos audithatósági feladatokat.
(3) A Főigazgatóság ellátja a 2021-2027 programozási időszak tekintetében
a) az Európai Regionális Fejlesztési Alappal,
b) az Európai Szociális Alap Plusszal,
c) a Kohéziós Alappal,
d) az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alappal,
e) az Igazságos Átmenet Alappal,
f) a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alappal,
g) a Belső Biztonsági Alappal,
h) a Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszközzel és a
i) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközzel
kapcsolatos audithatósági feladatokat.
7. § A Főigazgatóság az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből költségvetési hozzájárulással megvalósuló projektek tekintetében
a) elvégzi a projektmegvalósítással összefüggésben az Európai Bizottsághoz benyújtandó időközi- és záróegyenleg-kifizetés iránti kérelmekben szereplő költségek vizsgálatát a támogatási megállapodásban rögzített szempontok szerint, és
b) a támogatási megállapodásban előírt feltételeknek való megfelelés esetén a projektek keretében elszámolható költségek valódiságáról, elszámolhatóságáról a támogatási megállapodásban meghatározott formában jelentést állít ki.
8. § (1) A Főigazgatóság ellátja a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz audithatósági feladatait.
(2) A Főigazgatóság az Európai Bizottság iránymutatásai és a nemzetközileg elfogadott auditstandardok alapján
a) elkészíti a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (a továbbiakban: HET) végrehajtáshoz szükséges auditstratégiát, amely meghatározza
aa) az auditmegközelítést és a kockázatelemzés módszertanát,
ab) a HET keretében végrehajtott reformok és beruházások különböző végrehajtási szakaszaiban elvégzendő ellenőrzések gyakoriságát és típusát - rendszerellenőrzés, mérföldkövek és célértékek mintán végzett tételes vizsgálata, dokumentumalapú és helyszíni vizsgálat -,
ac) a mérföldkövek és célértékek elérését alátámasztó adatok megbízhatóságának ellenőrzését,
b) elkészíti a kockázatelemzés eredményeit felhasználva az éves ellenőrzési tervet, ennek alapján vizsgálja a belső kontrollrendszer működését, valamint az intézkedések végrehajtását,
c) véleményezi az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék ellenőrzéseiben felvetett kérdésekre adandó tagállami választervezeteket, részt vesz a szükséges tárgyalások lefolytatásában,
d) kialakítja az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék által az audit hatósági tevékenység hatékonyságát vizsgáló ellenőrzések során felvetett kérdésekre adandó tagállami választ, lefolytatja a szükséges tárgyalásokat,
e) auditálja az intézményrendszer szereplőinek működési szabályrendszerét,
f) évente rendszerellenőrzést végez,
g) a kifizetési kérelmekhez kapcsolódóan elvégzi a beruházásokkal és reformokkal kapcsolatosan az Európai Bizottság felé a mérföldkövek és célértékek teljesüléséhez kapcsolódóan bejelentett adatok megbízhatóságának szubsztantív teszteléses ellenőrzését,
h) ellenőrzési hatókörébe tartoznak az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatok,
i) elkészíti az általa végzett ellenőrzések összefoglalását, ideértve az azonosított hiányosságokat és az előírt, megtett kiigazító intézkedéseket is, és megküldi a nemzeti hatóságnak az ellenőrzési összefoglaló összeállítása céljából,
j) ellenőrzései alapján meghatározza azt az Európai Bizottság iránymutatása szerinti bizonyossági szintet, amely a nemzeti hatóság vezetője által kibocsátott vezetői nyilatkozat szerint lefedett területekre vonatkozik,
k) felelős annak megállapításáért, hogy az irányítási és ellenőrzési rendszerek hatékonyan védik-e az Európai Unió pénzügyi érdekeit, és megbízható tájékoztatást nyújtanak-e a végrehajtás előrehaladásáról és eredményeiről,
l) rendszerellenőrzések és szubsztantív tesztelések végzésével megvédi az Európai Unió pénzügyi érdekeit.
(3) A Főigazgatóság az Európai Bizottsághoz benyújtandó kifizetési kérelemhez auditösszefoglalót készít, mely tartalmazza
a) az éves rendszerellenőrzés következtetéseit és javaslatait,
b) a szubsztantív teszteléseinek következtetéseit és a kapcsolódó javaslatait,
c) az elvégzett ellenőrzések összefoglalását, ideértve az azonosított fő hiányosságokat és a megtett kiigazító intézkedéseket is,
d) az auditstratégia változásait,
e) a HET belső kontroll rendszerének változásait,
f) a korábbi auditok ellenőrzési megállapításainak nyomon követéséről szóló információkat,
g) információkat az ARACHNE kockázatértékelő eszköznek a nemzeti hatóság és a lebonyolító szervek általi alkalmazásáról és a HET támogatásban részesülő végső kedvezményezettekre vonatkozó adatelemzések eredményeit,
h) tájékoztatást az elvégzett ellenőrzésekkel összefüggésben feltárt kettős finanszírozásról, csalásról, korrupcióról és összeférhetetlenségről,
i) a nemzeti hatóság vezetője által kibocsátásra kerülő vezetői nyilatkozat által lefedett területekre vonatkozó bizonyossági szintet.
9. § A Főigazgatóság az irányító hatósággal kötött megállapodás szerint ellátja a Brexit Alkalmazkodási Tartalékkal kapcsolatos audithatósági feladatokat.
10. § A Főigazgatóság ellátja az egyéb európai uniós és nemzetközi támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatokat, valamint az azokhoz kapcsolódó tervezési, beszámolási, illetve zárónyilatkozat-kiadási feladatokat, így elvégzi különösen
a) az INTERREG III Közösségi Kezdeményezés programokkal kapcsolatos ellenőrzéseket,
b) az európai területi együttműködési programokkal (Interreg V-A Románia-Magyarország Együttműködési Program, Interreg V-A Ausztria-Magyarország Együttműködési Program és Interreg V-A Szlovénia- Magyarország Együttműködési Program) kapcsolatos ellenőrzéseket és auditszervi feladatokat,
c) a Norvég Finanszírozási Mechanizmussal, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmussal kapcsolatos ellenőrzéseket,
d) a Svájci-Magyar Együttműködési Programmal kapcsolatos ellenőrzési feladatokat,
e) az Európai Unió Szolidaritási Alapjával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat,
f) ellátja az Interreg Central Europe transznacionális együttműködési program, az Interreg Europe interregionális együttműködési program és az URBACT III interregionális együttműködési program auditorcsoportbeli magyar tagságával járó feladatokat.
11. § A Főigazgatóság a csalás és a korrupció elleni fellépés megfelelő biztosítása érdekében a 6-10. §-ban meghatározott feladatai és az uniós támogatásokra vonatkozó rendeletek keretében
a) alkalmazza és figyelembe veszi az ARACHNE kockázatértékelő eszközt,
b) véleményezi az ARACHNE kockázatértékelő eszköz alkalmazására és eredményeinek felhasználására vonatkozó módszertant,
c) ellenőrzi az ARACHNE kockázatértékelő eszköz használatát, valamint az annak részére történő adatküldést,
d) eljár a csalás elleni politika keretében meghatározott eljárások, módszertanok szerint,
e) résztvevőket delegál az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által szervezett csalás és korrupció elleni képzésekre, és
f) folyamatosan vizsgálja az európai támogatások felhasználásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó intézkedések végrehajtását.
12. § (1) A Főigazgatóság az európai uniós és a nemzetközi támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzési tevékenységét a vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályok, valamint a nemzetközi ellenőrzési standardok szerint elkészített, a Főigazgatóság főigazgatója által jóváhagyott ellenőrzési kézikönyv szerint végzi.
(2) Az ellenőrzési tevékenysége kapcsán a Főigazgatóság funkcionális függetlenséggel rendelkezik, különösen az alábbiak tekintetében:
a) az ellenőrzési stratégiák és az éves ellenőrzési tervek kidolgozása,
b) az ellenőrzési programok elkészítése és végrehajtása,
c) az ellenőrzési módszerek kiválasztása,
d) a megállapítások, következtetések és javaslatok kidolgozása,
e) az ellenőrzések során észlelt szabálytalanságok megállapítása,
f) az ellenőrzési jelentések, az éves ellenőrzési jelentések és a záró ellenőrzési jelentések elkészítése,
g) az éves vélemények, valamint a zárónyilatkozatok kiadása,
h) humánpolitikai döntések, valamint
i) az informatikai alkalmazások kiválasztása, fejlesztése.
(3) A Főigazgatóság ellenőrzési jogköre kiterjed a 6-10. §-ban meghatározott forrásokból nyújtott költségvetési támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzésekre
a) a lebonyolításban érintett szervezeteknél,
b) a kedvezményezetteknél (HET esetében végső kedvezményezettnél), és
c) a költségvetési támogatásokkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásban azon szerződő felekre is, amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek.
(4) A Főigazgatóság személyes adatot ellenőrzési tevékenysége céljából, az ahhoz szükséges mértékben, az ellenőrzés dokumentumainak megőrzéséig kezelhet.
(5) A Főigazgatóság ellenőrzése során az ellenőrzött szerv, szervezet vagy más - az ellenőrzés lefolytatásához szükséges adatok, tények, információk birtokában lévő - személy, szervezet vezetője, alkalmazottja a jogszabályokban meghatározottak szerint adatszolgáltatásra és együttműködésre köteles.
13. § (1) A Főigazgatóság ellenőre (a továbbiakban: ellenőr) a Főigazgatóság által kiállított megbízólevél alapján végzi az ellenőrzéseket.
(2) Az ellenőr az alábbiakra jogosult:
a) az ellenőrzött szervezet helyiségeibe belépni, figyelemmel az ellenőrzött szervezet biztonsági előírásaira, munkarendjére,
b) az ellenőrzött szervezetnél az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minősített adatot, adó- és üzleti vagy egyéb titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba (ideértve a személyzeti anyagokat is), az elektronikus adathordozón tárolt archív és élő adatokba betekinteni a jogszabályban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni,
c) az ellenőrzött szervezet vezetőjétől és az ellenőrzéssel érintett kérdésben eljáró alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérni,
d) az ellenőrzött szervezet működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdésekben információt kérni más szervektől,
e) a vizsgálatba szakértő bevonását kezdeményezni a főigazgatónál.
(3) Az ellenőrzés megállapításainak bizonyítására felhasználható:
a) az eredeti okirat, amely a gazdasági esemény elsődleges okirata (bizonylata),
b) a másolat, amely az eredeti okirat szöveghű, hitelesített másolata,
c) a kivonat, amely az eredeti okirat meghatározott részének, részeinek szöveghű, hitelesített másolata,
d) a tanúsítvány, amely több eredeti okiratnak az ellenőr által meghatározott szövegrészét és számszaki adatait tartalmazza,
e) a közös jegyzőkönyv, amely olyan tényállás igazolására szolgál, amelyről nincs egyéb okirat, de amelynek valódiságát az ellenőr és az ellenőrzött szervezet illetékes vezetője (alkalmazottja) közösen megállapítja, és e tényt aláírásával igazolja,
f) fénykép, videofelvétel vagy más kép-, hang- és adatrögzítő eszköz, amely alkalmazható az ellenőr által szemrevételezett helyzet, állapot hiteles igazolására,
g) a szakértői vélemény, amely a speciális ismereteket igénylő szakkérdésekben felkért szakértő által adott értékelés,
h) az ellenőrzött szervezet alkalmazottjának nyilatkozata,
i) a többes nyilatkozat, amely több személynek külön-külön vagy együttesen tett nyilatkozata ugyanazon tényállásról.
(4) A másolatot, a kivonatot és a tanúsítványt az ellenőrzött szervezet vezetője vagy az általa megbízott személy hitelesíti. A hitelesítő az okiratban foglaltak valódiságát a hitelesítés időpontjának feltüntetése mellett aláírásával igazolja.
(5) A (3) bekezdés c) pontja szerinti kivonat hitelesítésnél a „kivonat” szó feltüntetése mellett meg kell jelölni, hogy a kivonat mely eredeti okirat melyik oldalának mely szövegrészét tartalmazza.
(6) A (3) bekezdés d) pontja szerinti tanúsítvány hitelesítésénél a „tanúsítvány” szó feltüntetése mellett meg kell jelölni, hogy mely okiratok alapján készült.
(7) A (3) bekezdés f) pontja szerinti fényképet és az egyéb módon rögzített információkat az ellenőrzött szervezetnek a rögzítésnél jelen lévő alkalmazottja jegyzőkönyvben hitelesíti a rögzítés időpontjának, helyének és tárgyának megjelölésével.
14. § (1) A helyszíni ellenőrzést annak megkezdése előtt legalább öt nappal, szóban vagy írásban be kell jelenteni az ellenőrzött szervezet vezetőjének. Ennek keretében a vizsgálatvezető tájékoztatást ad az ellenőrzés céljáról és formájáról, a jogszabályi felhatalmazásról. Az előzetes bejelentést nem kell megtenni, ha az - a rendelkezésre álló adatok alapján - meghiúsíthatja a helyszíni ellenőrzés eredményes lebonyolítását. Az előzetes bejelentés elhagyásáról a vizsgálatvezető dönt.
(2) A helyszíni ellenőrzés megkezdésekor az ellenőr köteles bemutatni a megbízólevelét az ellenőrzött szervezet vezetőjének vagy ha az ellenőrzött szervezet vezetője nincs jelen, akkor az ellenőrzött szervezet alkalmazottjának. Az ellenőrzött szervezet vezetőjének távolléte nem jelenti az ellenőrzés lefolytatásának akadályát.
(3) A helyszíni ellenőrzés során az ellenőrzött szervezet vezetőjétől teljességi nyilatkozatot kell kérni, amelyben az ellenőrzött szervezet vezetője igazolja, hogy az ellenőrzött feladattal összefüggő, felelősségi körébe tartozó valamennyi okmányt, illetve információt hiánytalanul az ellenőr rendelkezésére bocsátotta.
15. § (1) Az ellenőrzést a Főigazgatóság főigazgatója megszakíthatja, amennyiben a Főigazgatóságnak soron kívüli ellenőrzést kell lefolytatnia, illetve a vizsgálatvezető vagy az ellenőr akadályoztatva van.
(2) Az ellenőrzést a Főigazgatóság főigazgatója felfüggesztheti, amennyiben a számviteli rend állapota, a dokumentáció és a nyilvántartások hiányossága, illetve az ellenőrzött jogsértő magatartása az ellenőrzés folytatását akadályozza.
(3) A Főigazgatóság főigazgatója az ellenőrzés megszakítása vagy felfüggesztése esetén írásban tájékoztatja az ellenőrzött szervezet vezetőjét, amelyben az ellenőrzés felfüggesztése esetén határidő megállapításával felhívja az ellenőrzött szervezet vezetőjét az akadály megszüntetésére.
16. § (1) Az ellenőrzésekről - szükség esetén megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat is tartalmazó - ellenőrzési jelentés készül, amelynek tervezetét a Főigazgatóság megküldi az ellenőrzött szervezet vezetőjének, továbbá annak, akire vonatkozóan a jelentéstervezet megállapítást vagy javaslatot tartalmaz (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: érintett). Több ellenőrzött szervezetet érintő ellenőrzés esetén a Főigazgatóság a tervezetnek csak a vonatkozó részét küldi meg az egyes szervezeteknek.
(2) A jelentéstervezetnek tartalmaznia kell a záradékot, amely szerint az érintettek kötelesek észrevételeiket a jelentéstervezet kézhezvételétől számított tizenöt - rendszerellenőrzés esetén huszonkét - napon belül megküldeni a Főigazgatóság részére. A határidőt követően beérkezett észrevételeket a Főigazgatóság nem köteles figyelembe venni, amire a záradékban fel kell hívni az érintett figyelmét. Elektronikus formában megküldött jelentéstervezet esetében a kézhezvétel dátuma a kézbesítési visszaigazolás időpontja.
(3) Ha az érintett a rá vonatkozó megállapítást, következtetést vagy javaslatot vitatja, megbeszélés tartható, rendszerellenőrzés esetén megbeszélést kell tartani.
(4) Az észrevétel elfogadásáról vagy elutasításáról a vizsgálatvezető dönt, amelyről megbeszélés esetén a megbeszéléstől, megbeszélés hiányában az észrevételek beérkezésétől számított nyolc napon belül az érintetteknek tájékoztatást ad, és az el nem fogadott észrevételeket indokolja.
(5) Az elfogadott észrevételeknek megfelelően a vizsgálatvezető a jelentést módosítja.
(6) Az ellenőrzési jelentés az (1)-(5) bekezdésben meghatározott eljárást követően lezárásra kerül, a jelentést a Főigazgatóság főigazgatója megküldi az érintetteknek.
17. § (1) Az ellenőrzött szervezet vezetője a szükséges intézkedések végrehajtásáért felelős személyek és a vonatkozó határidők megjelölésével az ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított húsz napon belül intézkedési tervet készít. Indokolt esetben a vizsgálatvezető ennél hosszabb, legfeljebb 30 napos határidőt is megállapíthat.
(2) Az ellenőrzött szervezet vezetője felelős az intézkedési terv végrehajtásáért, illetve annak nyomon követéséért.
18. § Az ellenőrzött szervezet vezetője minden év november 30-áig tájékoztatást ad a Főigazgatóság főigazgatója részére a Főigazgatóság ellenőrzési jelentése alapján készített intézkedési tervben foglaltak időarányos teljesítéséről a megvalósítást alátámasztó dokumentumok csatolásával.
19. § A Főigazgatóság szervezetében igazgatóságok és osztályok működhetnek.
20. § A Főigazgatóság szervezetét a Főigazgatóság főigazgatója által kiadott szervezeti és működési szabályzat határozza meg.
21. § (1) A Főigazgatóságot a főigazgató (a továbbiakban: főigazgató) vezeti.
(2) A főigazgatót a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök öt évre nevezi ki.
(3) Főigazgatónak olyan személy nevezhető ki, aki
a) rendelkezik jogi, közgazdasági vagy pénzügyi területen szerzett egyetemi végzettséggel,
b) minden kétséget kizáróan független, és
c) összeférhetetlenségi nyilatkozatot tett.
(4) Nem nevezhető ki főigazgatónak olyan személy, aki a kinevezést megelőző öt évben a 28. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti tisztséget vagy megbízatást töltött be.
(5) A főigazgató megbízatása lejártával újra kinevezhető. A főigazgató megbízatásának lejárta után mindaddig hivatalában marad, amíg az új főigazgató kinevezésre nem kerül.
22. § (1) A főigazgató jogviszonya megszűnik:
a) a megbízatási időtartam leteltével,
b) a 70. életév betöltésével,
c) lemondásával,
d) a (7) bekezdés szerinti esetben,
e) halálával.
(2) A főigazgató a miniszterelnökhöz intézett írásos nyilatkozattal tisztségéről bármikor lemondhat. Lemondás esetén a lemondási idő a lemondás benyújtásától számított 60 nap. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. A lemondást nem kell indokolni.
(3) A főigazgató jogviszonyának megszűnését lemondás és a 70. életév betöltése esetén a miniszterelnök indítványa alapján a köztársasági elnök állapítja meg.
(4) A miniszterelnök a főigazgató jogviszonyának megszüntetése iránt bíróság előtt közigazgatási pert indíthat, ha
a) az Integritás Hatóság a 28. § (8) bekezdése, a 28. § (12) bekezdése vagy a 29. § (5) bekezdése alapján kezdeményezi a főigazgató jogviszonyának megszüntetését, vagy
b) a kinevezése feltételei már nem állnak fenn.
(5) A miniszterelnök a (4) bekezdés szerinti keresetlevelet a főigazgató részére egyidejűleg megküldi.
(6) A bíróság a (4) bekezdés szerinti perben a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per szabályai szerint jár el azzal, hogy a pert a főigazgató ellen kell megindítani, és a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A bíróság a keresetről harminc napon belül dönt.
(7) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a (4) bekezdés szerinti kereset megalapozott, a bíróság határozatában megszünteti a főigazgató jogviszonyát. A bíróság ítéletével szemben fellebbezésnek van helye.
(8) A miniszterelnököt a (4)-(7) bekezdés szerinti perben az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviseli.
23. § (1) Ha a főigazgató e tisztségét legalább három évig betöltötte és megbízatása megszűnésére a jogviszonynak a 22. § (1) bekezdés a)-c) vagy e) pontja szerinti megszűnése miatt kerül sor, a megbízatás megszűnésétől számított tizenöt napon belül egy összegben hathavi - lemondás esetén pedig háromhavi - illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult.
(2) Ha a főigazgató megbízatása az (1) bekezdésben megjelölt okokból három évnél hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig tisztségét betöltötte, akkor az (1) bekezdésben megjelölt juttatás 50%-ára jogosult.
(3) A főigazgató halála esetén a juttatás az özvegyet, ennek hiányában az örököst illeti meg. E juttatásból társadalombiztosítási járulékot fizetni nem kell. E juttatás a hozzátartozói nyugellátás megállapításakor a havi átlagkereset alapjául szolgáló keresetként nem vehető figyelembe.
(4) Ha a főigazgató a megbízatásának megszűnését követő 180 napon belül politikai felsővezetői vagy szakmai felsővezetői megbízatást kap, az e § szerinti juttatásra az új megbízatással összefüggő hivatalba lépése napjától nem jogosult, és a már felvett összeg időarányos részét vissza kell fizetnie.
(5) A főigazgató végkielégítésre, felmentési időre és szolgálati elismerésre nem jogosult.
24. § (1) A főigazgató gondoskodik arról, hogy a Főigazgatóság a feladatait, tevékenységét a jogszabályok előírásainak megfelelően lássa el.
(2) A főigazgató
a) kiadja a Főigazgatóság szervezeti és működési szabályzatát és a Küt.-ben meghatározott egyéb szabályzatokat,
b) meghatározza a Főigazgatóság stratégiáját és ellenőrzési tervét, gondoskodik azok végrehajtásáról,
c) összeállítja a fejezet éves költségvetési javaslatát és zárszámadását,
d) megállapítja az auditálás módszereit a nemzetközileg elfogadott auditstandardokkal összhangban,
e) gondoskodik a Főigazgatóság éves beszámolójának az Országgyűlés elé terjesztéséről,
f) képviseli a Főigazgatóságot,
g) a szervezeti és működési szabályzat szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat, meghatározza a Főigazgatóság feladatainak ellátásához szükséges erőforrások mennyiségét és a személyi állományra vonatkozó teljesítményértékelés rendszerét és szempontjait, dönt a Főigazgatóság alaplétszámáról és az álláshelyeinek besorolásáról, továbbá a munkavégzés egyéb szabályairól,
h) ellenőrzi a Főigazgatóságnál foglalkoztatottak vagyonnyilatkozatát, gondoskodik azok nyilvántartásáról,
i) ellátja a törvényben ráruházott egyéb feladatokat.
25. § (1) A főigazgatónak minden naptári évben húsz munkanap alapszabadság és húsz munkanap pótszabadság jár.
(2) A főigazgató közszolgálati jogviszonyával összefüggő, e törvényben nem nevesített munkáltatói intézkedéseket a Főigazgatóság szervezeti és működési szabályzatában kijelölt főigazgató-helyettes teszi meg.
26. § A főigazgató munkájának támogatására a Főigazgatóságon a Főigazgatóság szervezeti és működési szabályzatában meghatározott főigazgató-helyettesek (a továbbiakban: főigazgató-helyettes) működnek.
27. § (1) A főigazgató-helyettest a főigazgató nevezi ki öt évre. A főigazgató-helyettes megbízatása lejártával újra kinevezhető.
(2) Főigazgató-helyettesnek olyan személy nevezhető ki, aki
a) rendelkezik jogi, közgazdasági vagy pénzügyi területen szerzett egyetemi végzettséggel,
b) minden kétséget kizáróan független, és
c) összeférhetetlenségi nyilatkozatot tett.
(3) Nem nevezhető ki főigazgató-helyettesnek olyan személy, aki a kinevezést megelőző öt évben a 28. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti tisztséget vagy megbízatást töltött be.
(4) A főigazgató-helyettes jogviszonya megszűnik
a) a megbízatási időtartam leteltével,
b) a 70. életév betöltésével,
c) lemondásával,
d) felmentésével,
e) halálával,
(5) A lemondást írásban kell közölni a főigazgatóval. A főigazgató-helyettes jogviszonya a közlés időpontját követően, a lemondásban megjelölt napon szűnik meg.
(6) Felmentéssel meg kell szüntetni a főigazgató-helyettes megbízatását, ha
a) a kinevezés feltételei nem állnak fenn,
b) a jogviszony megszüntetését a 28. § (8) bekezdése, a 28. § (12) bekezdése vagy a 29. § (5) bekezdése alapján az Integritás Hatóság kezdeményezte.
(7) A (6) bekezdés szerinti esetben a főigazgató-helyettest a főigazgató menti fel tisztségéből.
(8) A főigazgató-helyettes jogviszonyának megszűnése esetére járó juttatásokra a 23. §-t kell alkalmazni.
(9) A főigazgató-helyettesnek minden naptári évben húsz munkanap alapszabadság és tizennyolc munkanap pótszabadság jár.
28. § (1) A főigazgató és a főigazgató-helyettes nem lehet
a) köztársasági elnök, miniszterelnök, miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, kormánybiztos, miniszterelnöki biztos, miniszterelnöki megbízott, miniszteri biztos, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, fővárosi és vármegyei kormányhivatal vezetője, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, helyi vagy vármegyei önkormányzati képviselő, vármegyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja,
b) párt, pártalapítvány tagja vagy politikai párttal, pártalapítvánnyal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, ideértve bármely önkéntes alapon vagy díjazás ellenében végzett tevékenységet,
c) gazdasági társaság vezető tisztségviselője, vezető testületének tagja, felügyelőbizottsági tagja, cégvezetője.
(2) A főigazgató és a főigazgató-helyettes gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel nem rendelkezhet.
(3) A főigazgató és a főigazgató-helyettes a tudományos, egyetemi oktatói, főiskolai oktatói, sport-, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve más keresőfoglalkozást nem folytathat és egyéb tevékenységéért - a tudományos, oktatói, sport-, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.
(4) A főigazgató és a főigazgató-helyettes nem folytathat pártpolitikai tevékenységet, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat.
(5) A főigazgató és a főigazgató-helyettesek nem lehetnek sem egymással, sem a Kormány, sem pedig az Országgyűlés számvevőszéki ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága tisztségviselőjével vagy tagjával a Küt. szerinti hozzátartozók.
(6) A főigazgatónak és a főigazgató-helyettesnek jelölt személy nyilatkozik arról, hogy nem áll fenn vele szemben az e törvény szerinti összeférhetetlenségi ok.
(7) A (6) bekezdés szerinti nyilatkozat valóságtartalmát, továbbá a kinevezést követően az összeférhetetlenség fennállását az Integritás Hatóság évente ellenőrzi.
(8) Ha a főigazgatónak vagy a főigazgató-helyettesnek javasolt személy a (6) bekezdés szerinti nyilatkozatban lényeges adatot, tényt valótlanul közölt, akkor az Integritás Hatóság köteles kezdeményezni a miniszterelnöknél a főigazgató, a főigazgatónál a főigazgató-helyettes jogviszonyának megszüntetését.
(9) A (6) bekezdés szerinti nyilatkozatot a főigazgató és főigazgató-helyettes megbízatása megszűnését követő öt évig meg kell őrizni.
(10) Ha a főigazgató és főigazgató-helyettes tekintetében a kinevezését követően merül fel összeférhetetlenség, azt a felmerülését követő 15 napon belül köteles az Integritás Hatóságnak bejelenteni. A főigazgató és főigazgató-helyettes a kinevezését követően felmerült összeférhetetlenséget a felmerülését követő 30 napon belül köteles megszüntetni, és ezt az Integritás Hatóságnak bejelenteni.
(11) Ha a főigazgató és főigazgató-helyettes tekintetében a kinevezését követően felmerült összeférhetetlenséget az Integritás Hatóság tárja fel, az Integritás Hatóság felszólítja a főigazgatót és főigazgató-helyettest, hogy az összeférhetetlenségét az annak felmerülését követő 30 napon belül szüntesse meg.
(12) Ha a főigazgató és főigazgató-helyettes az összeférhetetlenségét az annak felmerülését követő 30 napon belül nem szüntette meg, vagy a feltárt összeférhetetlenség 30 napnál régebben áll fenn, az Integritás Hatóság köteles kezdeményezni a miniszterelnöknél a főigazgató, a főigazgatónál a főigazgató-helyettes jogviszonyának megszüntetését.
29. § (1) A főigazgató és a főigazgató-helyettes a kinevezését követő harminc napon belül, majd évente vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - kell alkalmazni.
(2) A főigazgató és a főigazgató-helyettes vagyonnyilatkozatát az Integritás Hatóság kezeli, és azt a (4) bekezdésben meghatározott időpontig őrzi.
(3) A főigazgató és a főigazgató-helyettes vagyonnyilatkozatának valóságtartalmát az Integritás Hatóság évente ellenőrzi, amelynek eredményéről jelentést készít. Az ellenőrzés eredményét tartalmazó jelentést öt évig meg kell őrizni.
(4) A főigazgató és a főigazgató-helyettes vagyonnyilatkozatának nyilvános, oldalhű másolatát az Integritás Hatóság honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról a főigazgató, illetve a főigazgató-helyettes jogviszonyának megszűnését követő öt év elteltével távolítható el.
(5) Ha a (3) bekezdés szerinti ellenőrzés során az Integritás Hatóság azt állapítja meg, hogy a főigazgató vagy a főigazgató-helyettes a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt valótlanul közölt, akkor az Integritás Hatóság köteles kezdeményezni a miniszterelnöknél a főigazgató, illetve a főigazgatónál a főigazgató-helyettes jogviszonyának megszüntetését.
30. § (1) A főigazgatónak a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított, a Főigazgatóságtól származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset 8,4-szerese. Egyebekben a főigazgató a minisztert megillető juttatásokra jogosult.
(2) A főigazgató-helyettesnek a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított, a Főigazgatóságtól származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset 7,4-szerese. Egyebekben a főigazgató-helyettes az államtitkárt megillető juttatásokra jogosult.
31. § (1) A Főigazgatóság köztisztviselőire alkalmazni kell az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikkében meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat.
(2) A főigazgató meghatározza
a) a Főigazgatóság feladatainak ellátásához szükséges személyi állomány létszámát, továbbá az álláshelyek rendszerét, az álláshelyek besorolási kategóriáit,
b) a Főigazgatóság feladatainak ellátásához szükséges erőforrások mennyiségét.
(3) A főigazgató át nem ruházható hatáskörében dönt a Főigazgatóság illetménypolitikai alapelveiről és a Főigazgatóság foglalkoztatottjainak béren kívüli juttatásairól.
(4) A Főigazgatóság és a Főigazgatóság köztisztviselői közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg a köztisztviselő illetményéről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről.
(5) A Főigazgatóság nem tartozik a közigazgatási személyügyi tevékenységekkel kapcsolatos adatszolgáltatási körbe.
32. § (1) A Főigazgatóság köztisztviselői kötelesek a feladatkörük ellátása során tudomásukra jutott minden, törvény által védett titkot, így különösen üzleti titkot megőrizni.
(2) A Főigazgatóság köztisztviselői szakmai titokként kötelesek megőrizni a tevékenységük ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint a Főigazgatóság nem köteles a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.
(3) A Főigazgatóság köztisztviselői a tudomásukra jutott törvény által védett titkot nem tehetik jogosulatlanul közzé és nem hasznosíthatják. E § nem érinti a Főigazgatóság adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségét.
33. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a Főigazgatóság a 6-10. §-ban meghatározott feladataival kapcsolatos eljárási és végrehajtási szabályokat.
34. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 42-44. § 2022. november 29-én lép hatályba.
(3) Az 1-33. §, a 21. alcím, a 24. alcím, a 25. alcím, az 51. §, a 29. alcím és a 84. § 11. pontja 2023. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 68. § (3) bekezdése és a 84. § 15. pontja 2023. március 31-én lép hatályba.
(5) A 26. alcím és a 85. § az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény IV. Fejezete szerinti nyilvántartásban szereplő adatok teljes körű rendelkezésre állását igazoló kormányhatározat Magyar Közlönyben történő közzétételét követő napon lép hatályba.
(6) A 26. alcím és a 85. § hatálybalépésének naptári napját az igazságügyi miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
35. § (1) A Főigazgatóság központi hivatali jogállása 2023. január 1. napjától autonóm államigazgatási szervi jogállásra változik.
(2) A Főigazgatóság mint autonóm államigazgatási szerv alapító okiratát 2023. január 31-ig kell benyújtani a törzskönyvi nyilvántartó szervnek. A kincstár az alapító okirat bejegyzésével egyidejűleg törli a Főigazgatóságot mint központi hivatalt a törzskönyvi nyilvántartásból.
36. § (1) A Főigazgatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyára 2023. január 31-ig a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) 2023. február 1. napján a Főigazgatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselők (a továbbiakban: érintett) kormányzati szolgálati jogviszonya - a közszolgálati munkaszerződésben foglaltak szerint - a Küt. szerinti közszolgálati jogviszonnyá alakul át.
(3) A (2) bekezdés szerinti közszolgálati munkaszerződést - a Küt. 98. § (2) bekezdése szerinti és az e törvény szerinti tartalommal - 2023. január 21-ig kell megkötni.
(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem alakul át a kormánytisztviselő jogviszonya, ha
a) a Főigazgatóság a Küt. rendelkezései alapján nem létesíthet közszolgálati jogviszonyt a kormánytisztviselővel, vagy
b) a kormánytisztviselő 2023. január 21-ig nem köti meg a Főigazgatósággal a Küt. szerinti közszolgálati munkaszerződést.
(5) Az érintett jogviszonyának a (2) bekezdés szerinti átalakulása esetén a jogviszonyt a próbaidő, a végkielégítésre és a szolgálati elismerésre való jogosultság szempontjából folyamatosnak kell tekinteni.
(6) E törvény hatálybalépése nem szakítja meg a 2023. január 31. napján fennálló jogviszonyból eredő igények elévülését.
(7) Az érintettnek a közszolgálati munkaszerződésben megállapított illetménye nem lehet kevesebb annál, mint amekkora összegre illetményként 2023. január 1. napján jogosult volt.
(8) Az érintett 2023. január 1. és 2023. január 31. között a Kit. szerint megállapított 2023. évi szabadságának időarányos részére jogosult.
(9) Az érintett 2023. február 1-jétől a Küt. szerinti alapszabadságának és a közszolgálati munkaszerződés szerinti pótszabadságának időarányos részére jogosult azzal, hogy az érintett számára a Küt. 64. § (2) és (2a) bekezdése szerint kiadható a Kit. szerint megállapított, a 2023. február 1. napja előtt ki nem adott 2022. és 2023. évi szabadság.
(10) A Főigazgatóságnál foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyára a Küt. rendelkezéseit 2023. február 1-jétől kell alkalmazni.
(11) A (4) bekezdés szerinti esetben az érintett kormányzati szolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva 2023. február 1-jén megszűnik. A jogviszony megszűnéséről a kormánytisztviselőt 2023. február 1-jén írásban értesíteni kell. A jogviszony megszűnése esetén a kormánytisztviselő számára a Kit. 112. §-a alkalmazásával megállapított végkielégítést kell fizetni.
37. § (1) A 2023. január 1-jén főigazgatói tisztséget betöltő személy 2026. június 30-ig a Főigazgatóság főigazgatója marad.
(2) Az (1) bekezdés alapján fennálló jogviszonyra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a főigazgatót a főigazgatói tisztségre nem kell kinevezni.
(3) A Főigazgatóság új főigazgatóját első alkalommal az (1) bekezdés szerinti főigazgató megbízatásának megszűnését követő 30 napon belül kell kinevezni azzal, hogy az új főigazgató kinevezéséig az (1) bekezdés szerinti főigazgató - a 22. § (1) bekezdés e) pontja szerinti eset kivételével - ellátja a Főigazgatóság vezetésével kapcsolatos feladatokat.
38. § Ez a törvény a következő uniós rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
a) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet,
b) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
c) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről szóló, 2014. március 3-i 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
d) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
e) a Helyreállítási és Rezilenciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
f) a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék létrehozásáról szóló 2021. október 6-i (EU) 2021/1755 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
g) az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelet.
39. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem kell nyilvántartani annak az arcképmását,
a) akivel szemben magánvádas eljárás indult, függetlenül attól, hogy az ügyészség átvette-e a vád képviseletét,
b) akivel szemben pótmagánvádas eljárás indult,
c) akinek katonai bűncselekménye miatt az ügyészség a feljelentést elutasította és az elbírálást fegyelmi eljárásra utalta, továbbá
d) akivel szemben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) CV/A. Fejezete szerinti eljárásban a vádindítványt nyújtottak be.”
(2) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem kell nyilvántartani annak az adatait,
a) akivel szemben magánvádas eljárás indult, függetlenül attól, hogy az ügyészség átvette-e a vád képviseletét,
b) akivel szemben pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás,
c) akinek katonai bűncselekménye miatt az ügyészség a feljelentést elutasította és az elbírálást fegyelmi eljárásra utalta, továbbá
d) akivel szemben a Be. CV/A. Fejezete szerinti eljárásban vádindítványt nyújtottak be.”
(3) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem kell nyilvántartani annak az adatait,
a) akivel szemben magánvádas eljárás indult, függetlenül attól, hogy az ügyészség átvette-e a vád képviseletét,
b) akivel szemben pótmagánvádas eljárás indult,
c) akinek katonai bűncselekménye miatt az ügyészség a feljelentést elutasította és az elbírálást fegyelmi eljárásra utalta, továbbá
d) akivel szemben a Be. CV/A. Fejezete szerinti eljárásban vádindítványt nyújtottak be.”
(4) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 23. § h) pontjában az „a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)” szövegrész helyébe a „Be.” szöveg lép.
40. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Autonóm államigazgatási szerv)
„f) az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság.”
41. § Hatályát veszti a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 9. § (4) bekezdése.
42. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény IV. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„24/B. A Központi Információs Közadat-nyilvántartás
37/C. § (1) A közpénzek felhasználásának átláthatósága érdekében az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési szervek - a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével - (a továbbiakban: a felületen közzétételre kötelezettek) a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a Kormány rendeletében kijelölt szerv által üzemeltetett és a 33. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelően bárki számára hozzáférhető - a gépi olvashatóságot, a csoportos letöltést, az adatok csoportosítását, kereshetőségét, kivonatolását és összehasonlíthatóságát is lehetővé tevő - Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén (a továbbiakban: felület) kéthavi rendszerességgel, a közzétételt követő legalább tíz évig elérhető módon, a (3) bekezdés szerinti bontásban közzéteszik.
(2) A felületen közzétételre kötelezettek a felületen az ötmillió forintot meghaladó, az általuk hazai vagy európai uniós forrásból megvalósulóan
a) nyújtott, az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési támogatások - kivéve, ha a közzététel előtt a költségvetési támogatást visszavonják vagy arról a kedvezményezett lemond -,
b) árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések - kivéve a védelmi és biztonsági célú beszerzések adatai és a minősített adatok, továbbá a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti beszerzések és az azok eredményeként kötött szerződések -,
c) nem alapfeladataik ellátására - így különösen egyesület támogatására, foglalkoztatottai szakmai és munkavállalói érdek-képviseleti szervei számára, foglalkoztatottjai, ellátottjai oktatási, kulturális, szociális és sporttevékenységet segítő szervezet támogatására, alapítványok által ellátott feladatokkal összefüggő kifizetésre - fordított kifizetések adatait teszik közzé.
(3) A (2) bekezdés szerinti adatokat a felületen közzétételre kötelezettek - a felhasznált hazai és európai uniós forrás arányának feltüntetése mellett - az alábbi bontásban teszik közzé:
a) a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben
aa) a szerződés megnevezése (típusa), a kedvezményezett neve - nem természetes személy esetén az e személy megnevezése, székhelye -, adószáma, a támogatás tárgya, és a támogatási program megvalósítási helye, kezdő és záró, illetve - amennyiben megtörtént - a kifizetés időpontja, a támogatás összege és pénzneme, valamint
ab) a 2. mellékletben meghatározott, az Európai Unió kötelező jogi aktusa hatálya alá tartozó állami támogatás esetén - az aa) alponton túlmenően - a kedvezményezett besorolása, a támogatás felhasználásával érintett tevékenység szakágazati besorolása (ha nem azonosítható ilyen tevékenység, a kedvezményezett főtevékenységének szakágazati besorolása), a támogatás formájának megjelölése, odaítélésének napja, az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló kormányrendelet szerinti támogatási kategória megjelölése, a támogatás európai bizottsági hivatkozási száma,
b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben
ba) a szerződés megnevezése (típusa), tárgya, a szerződést kötő fél vagy felek neve - nem természetes személy esetén az e személy megnevezése, székhelye -, adószáma, a szerződés tárgya és értéke, a szerződés teljesítésének helye, kezdő időpontja, határozott időtartam esetében annak záró időpontja, valamint
bb) közbeszerzés vagy beszerzési eljárás esetén - a ba) alponton túlmenően - az ajánlattevő (ajánlattevők) neve, a Kbt. szerinti elektronikus közbeszerzési rendszerben rögzített, az eljárás egyedi azonosítója (EKR azonosító) az arra mutató hivatkozással együtt, a nevesített alvállalkozó (alvállalkozók) neve, illetve - amennyiben annak díja meghatározott - annak összege (összegei), valamint annak megjelölése, ha a közbeszerzés vagy beszerzés - beleértve a Kbt. szerinti nemzeti értékhatárt meg nem haladó értékű beszerzéseket is - részben vagy egészben európai uniós forrás felhasználásával valósul meg.
(4) A (2) bekezdés b) pontja tekintetében a szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött - általános forgalmi adó nélkül számított - ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő - egy évnél hosszabb időtartamra kötött - szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét egybe kell számítani.
(5) A felület üzemeltetésére, működtetésére, valamint a felületen történő közzétételre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.”
43. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a következő 75/D. és 75/E. §-sal egészül ki:
„75/D. § A felület üzemeltetője legkésőbb 2022. december 31-ig a felületet létrehozza, valamint közzéteszi a felületen történő közzétételhez szükséges adatlapot. A felületen közzétételre kötelezettek a 37/C. § (2) bekezdése szerinti adatokat a felületen folyamatosan, de első alkalommal legkésőbb 2023. február 28-ig teszik közzé.
75/E. § A 37/C. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontja tekintetében a Kbt. szerinti nemzeti értékhatárt meg nem haladó beszerzések esetén az európai uniós forrás felhasználásának tényét a 2023. március 31-én vagy azt követően megvalósított beszerzések esetén kell megjelölni.”
44. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény az 1. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.
45. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
a) 1. § 11. pontjában a „Hálózat és az Integritás Hatóság fejezetekhez” szövegrész helyébe a „Hálózat, az Integritás Hatóság és az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság fejezetekhez” szöveg,
b) 109. § (2) bekezdés a) pontjában az „a kincstárt,” szövegrész helyébe az „a kincstárt, és” szöveg,
c) 109. § (2) bekezdés b) pontjában az „a kormányzati ellenőrzési szervet, és” szövegrész helyébe az „a kormányzati ellenőrzési szervet” szöveg
lép.
46. § Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
a) 68. §-a,
b) 68/A. §-a,
c) 109. § (2) bekezdés c) pontja.
47. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 44/A. § (1) bekezdése a következő 23. ponttal egészül ki:
[A házelnök]
„23. az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság főigazgatója, főigazgató-helyettese”
[részére a közjogi tisztség betöltésének igazolása céljából igazolványt (a továbbiakban: közjogi tisztségviselői igazolvány) állít ki.]
48. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gazdasági szereplő akkor sem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában az Integritás Hatóság által az Eufetv. 28. § (3) bekezdése szerint meghatározott időpontig, vagy ennek hiányában - ha a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól hamarabb nem mentesült - az ügydöntő bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított négy évig, ha
a) vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője, vagy személyes joga szerinti hasonló ügyvezető vagy felügyelő szervének tagja, illetve személyes joga szerint az előbbieknek megfelelő döntéshozatali jogkörrel rendelkező személy, vagy a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti tényleges tulajdonosa olyan személy, akivel szemben az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt a bíróság jogerős ügydöntő határozatot hozott, vagy
b) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt a bíróság jogerős ügydöntő határozatot olyan személlyel szemben hozott, aki a bűncselekmény elkövetésekor a gazdasági szereplő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője, vagy személyes joga szerinti hasonló ügyvezető vagy felügyelő szervének tagja, illetve személyes joga szerint az előbbieknek megfelelő döntéshozatali jogkörrel rendelkező személy, vagy a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti tényleges tulajdonosa volt.”
49. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában a „törvény 3. § 38. pont a)-b)” szövegrész helyébe a „törvény (a továbbiakban: Pmt.) 3. § 38. pont a), b)” szöveg lép.
50. § (1) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény CV/A. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„CV/A. FEJEZET
ELJÁRÁS KÖZHATALOM GYAKORLÁSÁVAL VAGY KÖZVAGYON KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS KIEMELT BŰNCSELEKMÉNY ESETÉN
817/A. § (1) E törvény alkalmazásában közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény:
a) a korrupciós bűncselekmények (Btk. XXVII. Fejezet), kivéve
aa) a vesztegetés egyes enyhébben minősülő eseteit [Btk. 290. § (1) és (6) bekezdés],
ab) a vesztegetés elfogadása enyhébben minősülő esetét [Btk. 291. § (1) bekezdés];
b) a hivatali visszaélés (Btk. 305. §), kivéve, ha azt rendvédelmi szervnél, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, Országgyűlési Őrségnél, fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál, önkormányzati igazgatási szervnél vagy köztestületnél nem vezető beosztású hivatalos személy követi el;
c) a vagyon elleni bűncselekmények közül a nemzeti vagyonra vagy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által kezelt vagyonra elkövetett vagy ilyen vagyonban kárt okozó
ca) sikkasztás súlyosabban minősülő esetei [Btk. 372. § (4)-(6) bekezdés],
cb) csalás súlyosabban minősülő esetei [Btk. 373. § (4)-(6) bekezdés],
cc) gazdasági csalás súlyosabban minősülő esetei [Btk. 374. § (4)-(6) bekezdés],
cd) információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás súlyosabban minősülő esetei [Btk. 375. § (2)-(4) bekezdés],
ce) hűtlen kezelés (Btk. 376. §);
d) a költségvetést károsító bűncselekmények (Btk. XXXIX. Fejezet) közül
da) a költségvetési csalás súlyosabban minősülő esetei [Btk. 396. § (3)-(6) bekezdés],
db) a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása (Btk. 397. §);
e) a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban (Btk. 420. §);
f) az a)-e) pontban meghatározott bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett
fa) bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §) és
fb) pénzmosás (Btk. 399. és 400. §).
(2) A közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Az e Fejezet szerinti eljárásban a felülbírálati indítványt előterjesztő személy, az ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy, a 817/J. § (3) bekezdése szerinti esetben a 817/J. § (9) bekezdése szerint a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt benyújtó személy, illetve a vádindítvány képviseletére jogosult személy jogi képviselete kötelező. A felülbírálati indítványt előterjesztő személy, az ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy, a 817/J. § (3) bekezdése szerinti esetben a 817/J. § (9) bekezdése szerint a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt benyújtó személy, illetve a vádindítvány képviseletére jogosult személy az írásbeli bejelentését, észrevételét és indítványát a jogi képviselője útján nyújthatja be.
(4) Az e Fejezet szerinti eljárásban a felülbírálati indítványt előterjesztő személy, illetve az ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy, a 817/J. § (3) bekezdése szerinti esetben a 817/J. § (9) bekezdése szerint a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt benyújtó személy költségkedvezmény iránti kérelmet nem terjeszthet elő.
(5) Az e Fejezet szerinti eljárásban a felülbírálati indítványt előterjesztő személy, az ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy, a 817/J. § (3) bekezdése szerinti esetben a 817/J. § (9) bekezdése szerint a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt benyújtó személy, illetve a vádindítvány képviseletére jogosult személy eljárási cselekményére megállapított határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(6) Nincs helye feltételes ügyészi felfüggesztés alkalmazásának
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt folytatott eljárásban, ha a bűncselekményt közbeszerzési eljárással, illetve az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetéssel vagy pénzalapokkal kapcsolatban követik el, illetve
b) a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban (Btk. 420. §) bűncselekménye miatt folytatott eljárásban.
A feljelentés elutasítása, illetve az eljárás megszüntetése
817/B. § (1) Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény miatt tett feljelentést a 381. § (1) bekezdés a)-c) vagy g) pontja alapján elutasítja vagy az ilyen bűncselekmény miatt folytatott eljárást a 398. § (1) bekezdés a)-d) vagy i) pontja, illetve (2) bekezdés a) pontja alapján megszünteti, felülbírálati indítvány benyújtásának van helye.
(2) Nincs helye felülbírálati indítvány benyújtásának, ha
a) a feljelentett vagy a terhelt fiatalkorú,
b) az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét gyermekkor vagy kóros elmeállapot zárja ki,
c) a bűncselekmény elkövetésével fedett nyomozó, a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv tagja vagy titkosan együttműködő személy gyanúsítható megalapozottan, és az ügyészség a 224. § (1) bekezdése alapján a feljelentést elutasította vagy az eljárást megszüntette, vagy
d) az ügyészség a feljelentést a 382. § (1) bekezdése alapján utasította el, vagy az eljárást a 399. § (1) bekezdése alapján szüntette meg.
A felülbírálat
817/C. § (1) Ha a 817/B. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetben felülbírálati indítvány benyújtásának van helye, a sértett, illetve a feljelentő a 369. § (1) és (2) bekezdésétől eltérően panasz benyújtása helyett a feljelentés elutasításáról vagy az eljárás megszüntetéséről rendelkező határozat kézbesítését követő egy hónapon belül felülbírálati indítványt nyújthat be.
(2) Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság
a) ha a sértett vagy a feljelentő nem nyújt be felülbírálati indítványt, az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejártától, vagy
b) ha sértett vagy feljelentő nem vesz részt az eljárásban vagy a (7) bekezdés alapján felülbírálati indítványt nem nyújthat be, az (1) bekezdés szerinti határozat meghozatalától
számított öt munkanapon belül egy hónapra közzéteszi a 817/B. § (1) bekezdése szerinti határozatát, illetve az ügyiratjegyzéket az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 29. pontjában meghatározott álnevesítés alkalmazásával (a továbbiakban: anonimizált határozat, illetve anonimizált ügyiratjegyzék).
(3) Az anonimizált határozatot, illetve az anonimizált ügyiratjegyzéket
a) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság központi elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján, és
b) a Kormány által rendeletben meghatározott közzétételi felületen
kell közzétenni.
(4) Az anonimizált határozatot, illetve az anonimizált ügyiratjegyzéket oly módon kell közzétenni, hogy
a) az interneten keresztül széleskörűen elterjedt böngészőprogramokkal folyamatosan elérhető és megtekinthető legyen, és
b) a honlapon belül kereshető legyen legalább
ba) a kibocsátó ügyészség vagy nyomozó hatóság megnevezése alapján,
bb) a hirdetmény alapjául szolgáló ügy száma alapján,
bc) a hirdetmény közzétételének időpontja alapján, és
bd) az eljárás tárgyát képező bűncselekmény, több bűncselekmény esetén valamennyi bűncselekmény megnevezése alapján.
(5) A közzététel során tájékoztatást kell nyújtani a határozattal szembeni felülbírálati indítvány benyújtásának a feltételeiről, a felülbírálati indítványt előterjesztő jogairól és kötelezettségeiről, a felülbírálati indítvány előterjesztésének határidejéről és arról a szervről, ahová a felülbírálati indítvány benyújtható.
(6) Az anonimizált határozatnak az ügyészség vagy a nyomozó hatóság központi elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján történt közzétételét követő egy hónapon belül - a gyanúsított, a védő, a sértett és a feljelentő kivételével - bármely természetes vagy nem természetes személy felülbírálati indítványt nyújthat be.
(7) Az Integritás Hatóság kivételével az állam és a közhatalmat gyakorló szerv nem jogosult felülbírálati indítvány benyújtására, akkor sem, ha feljelentőként vagy sértettként vesz részt az eljárásban.
(8) A sértett és a feljelentő kivételével a felülbírálati indítványt előterjesztő személy a felülbírálati indítvány benyújtása előtt az ügyiratok közül kizárólag az anonimizált határozatot, illetve az anonimizált ügyiratjegyzéket ismerheti meg.
(9) A gyanúsított, a védő, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt, valamint a sértettnek vagy feljelentőnek minősülő állam és a közhatalmat gyakorló szerv által benyújtott panaszt a felülbírálati indítvány bíróság általi elbírálását követően az általános szabályok szerint, a felülbírálati indítvány elbírálásának eredményére tekintettel kell elbírálni. Ilyen esetben a panasz elbírálására vonatkozó határidőbe az eljárás megszüntetésétől az eljárást megszüntető határozat hivatalból történő hatályon kívül helyezéséig, vagy a bíróság határozatának az ügyészség részére történő kézbesítéséig terjedő időszak nem számít bele.
(10) A felülbírálati indítvány benyújtásának a 817/B. § (1) bekezdése szerinti határozat rendelkezéseire - a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedésekre vonatkozó rendelkezések kivételével - halasztó hatálya van.
817/D. § (1) A felülbírálati indítványt a határozatot hozó ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál kell előterjeszteni. A felülbírálati indítványt meg kell indokolni és ahhoz a felülbírálati indítványt előterjesztő személy csatolhatja a rendelkezésére álló, az indítványozó álláspontja szerint az ügyben bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas adatokat, iratokat, nyilatkozatokat.
(2) A határozatot hozó ügyészség vagy nyomozó hatóság a felülbírálati indítványt az előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően megvizsgálja, és ha azt alaposnak tartja, a határozatot hatályon kívül helyezi és a nyomozást elrendeli vagy az eljárás folytatását rendeli el. Ellenkező esetben a felülbírálati indítvány előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követő három napon belül az indítványt, az ahhoz csatolt iratokat és az ügyiratokat a nyomozó hatóság által hozott határozat esetén az ügyészséghez, az ügyészség által hozott határozat esetén a felettes ügyészséghez kell felterjeszteni.
(3) Ha a (2) bekezdés alapján felterjesztett indítvány alapos, a nyomozó hatóság által hozott határozat esetén az ügyészség, az ügyészség által hozott határozat esetén a felettes ügyészség a határozatot hatályon kívül helyezi és a nyomozást elrendeli vagy az eljárás folytatását rendeli el. Ellenkező esetben az indítványt, az ahhoz csatolt iratokat és az ügyiratokat, az indítvánnyal kapcsolatos esetleges észrevételeivel együtt, az indítvány hozzá érkezésétől számított nyolc napon belül megküldi a bíróságnak.
817/E. § (1) A felülbírálati indítvány elbírálása során a Budai Központi Kerületi Bíróság Nyomozási Bírói Csoportjának nyomozási bírája jár el az ország területére kiterjedő illetékességgel.
(2) A bíróság a felülbírálati indítványról annak a bíróságra érkezésétől számított egy hónapon belül dönt.
(3) Ha a felülbírálati indítványt az eljárást megszüntető határozat ellen jelentették be és
a) az ügyiratok, illetve a csatolt iratok mennyisége jelentős vagy
b) jelentős számú felülbírálati indítványt terjesztettek elő,
a bíróság a határidőt legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja. A bíróság az erről szóló határozatát a felülbírálati indítványt előterjesztő személy részére kézbesíti.
(4) A felülbírálati indítvány elbírálása során a 476. § (2) bekezdése alkalmazásának nincs helye.
(5) A bíróság az összes felülbírálati indítványt együttesen bírálja el.
(6) A bíróság a felülbírálati indítványról az ügyiratok alapján dönt azzal, hogy a 467. § alapján nem tarthat ülést.
817/F. § (1) A bíróság a támadott határozatot a felülbírálati indítvány indokaira tekintet nélkül bírálja felül, ennek érdekében az ügyiratokat és az indítványozó által csatolt, az indítványozó álláspontja szerint az ügyben bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas adatokat, iratokat, nyilatkozatokat teljeskörűen megvizsgálja.
(2) Ha az indítvány elbírálásának nincs akadálya, a bíróság nem ügydöntő végzéssel határoz, amelyben
a) az indítványt elutasítja vagy
b) a támadott határozatot hatályon kívül helyezi.
(3) A bíróság hatályon kívül helyező határozata nem érinti a felülbírált határozatnak a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedésről szóló rendelkezését.
(4) A bíróság a támadott határozatot akkor helyezi hatályon kívül, ha
a) a támadott határozat megalapozatlan,
b) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a támadott határozatban jogszabályt helytelenül alkalmazott, vagy
c) a támadott határozat indokolása a rendelkező résszel ellentétes,
és ez lényeges hatással volt a feljelentés elutasítására vagy az eljárás megszüntetésére.
(5) A támadott határozat akkor megalapozatlan, ha
a) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a határozatban nem állapított meg tényállást vagy azt hiányosan állapította meg,
b) a határozatban szereplő tényállás részben vagy teljes egészében felderítetlen,
c) a megállapított tényállás ellentétes az (1) bekezdésben meghatározott ügyiratok tartalmával, vagy
d) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a határozatban megállapított tényekből további tényre helytelenül következtetett.
(6) A bíróság határozatának indokolása tartalmazza
a) támadott határozat lényeges elemeinek rövid leírását,
b) a felülbírálati indítványban megjelölt kifogások rövid összefoglalását,
c) a felülbírálati indítvány törvényi feltételeinek fennállását vagy azok hiányára való utalást, és
d) hatályon kívül helyezés esetén azon körülmények bemutatását, amelyekre tekintettel a támadott határozatot hatályon kívül kell helyezni, és megalapozatlanság esetén azon körülmények bemutatását is, amelyek alapján az eljárás megindításától vagy folytatásától eredmény várható; a felülbírálati indítvány elutasítása esetén pedig azon körülmények bemutatását, amelyekre tekintettel a felülbírálati indítványt el kell utasítani.
(7) A bíróság
a) a határozatot
aa) a támadott határozatot hozó ügyészség számára,
ab) ha a támadott határozatot a nyomozó hatóság hozta, a felülbírálati indítványt megküldő ügyészség számára, illetve
ac) annak, akire a határozat rendelkezést tartalmaz,
b) a c) pontban meghatározott kivétellel, a felülbírálati indítvány előterjesztőjének a 817/C. § (2) bekezdésében meghatározottak szerinti anonimizált határozatot, illetve
c) ha a felülbírálati indítványt a sértett vagy a feljelentő terjesztette elő, számára a határozatot
kézbesíti.
A támadott határozat hatályon kívül helyezését követő eljárás
817/G. § (1) Ha a bíróság
a) a feljelentés elutasításáról hozott határozatot helyezte hatályon kívül, a nyomozás a határozat meghozatalával külön döntés nélkül megindul,
b) az eljárás megszüntetéséről hozott határozatot helyezte hatályon kívül, az eljárás a határozat meghozatalával külön döntés nélkül folytatódik.
(2) Az eljárás folytatására a 400. §-ban meghatározottak nem alkalmazhatók. Ha az ügyben korábban gyanúsításra került sor, és a gyanúsítás törvényi feltételei fennállnak, a korábbi gyanúsítottal a gyanúsítást ismételten közölni kell. Ilyen esetben a nyomozás 351. § szerinti határidejébe nem számít bele az eljárás megszüntetése és a gyanúsítás ismételt közlése közötti időtartam.
(3) A nyomozás megindulása vagy az eljárás folytatása esetén az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a bírósági határozat indokolásában meghatározottak alapulvételével, felderítetlenség esetén az ott meghatározott hiányosságok kiküszöbölésére törekedve folytatja az eljárást.
(4) A nyomozás megindulása vagy az eljárás folytatása esetén
a) az ügyészség a felderítés során is a 26. § (3) bekezdésében meghatározott irányítási jogköröket gyakorolja,
b) az eljárást megszüntető határozat meghozatalára az irányítási jogkört gyakorló előzetes jóváhagyásával kerülhet sor,
c) az eljárást megszüntető határozat ellen a sértett a 369. § (1) bekezdésétől eltérően panaszt nem nyújthat be, a korábban felülbírálati indítványt benyújtó sértett az e Fejezet rendelkezései szerint nyújthat be ismételt felülbírálati indítványt,
d) az eljárást megszüntető határozat hatályon kívül helyezésére hivatalból, illetve a gyanúsított, a védő, a vagyoni érdekelt vagy az egyéb érdekelt által az eljárást megszüntető határozat ellen bejelentett panasz elbírálása során akkor kerülhet sor, ha vádindítványt nem nyújtottak be.
(5) A nyomozás megindulása vagy az eljárás folytatása esetén a felülbírálati indítvány előterjesztője a továbbiakban jogosult arra, hogy bizonyítékot terjesszen elő, illetve észrevételt tegyen.
Ismételt felülbírálat
817/H. § (1) Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a 817/G. § szerint folytatott eljárásban az eljárást a 398. § (1) bekezdés a)-d) vagy i) pontja, illetve (2) bekezdés a) pontja alapján megszünteti, ismételt felülbírálati indítvány benyújtásának van helye. Nincs helye ismételt felülbírálati indítvány benyújtásának a 817/B. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.
(2) Ha az (1) bekezdés alapján ismételt felülbírálati indítvány benyújtásának van helye, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az anonimizált ügyiratjegyzékkel együtt
a) a felülbírálati indítványt előterjesztő sértett és feljelentő részére a határozatát,
b) a felülbírálati indítványt előterjesztő, a 817/C. § (6) és (7) bekezdése szerinti személy részére az anonimizált határozatát
kézbesíti.
(3) Ismételt felülbírálati indítványt kizárólag a korábban felülbírálati indítványt előterjesztő személy nyújthat be. A korábban felülbírálati indítványt előterjesztő személy a megszüntetésről szóló határozat kézbesítésétől számított egy hónapon belül nyújthat be a határozattal szemben ismételt felülbírálati indítványt.
(4) A sértett és a feljelentő kivételével az ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy az ismételt felülbírálati indítvány benyújtása előtt az ügyiratok közül kizárólag az anonimizált határozatot, illetve az anonimizált ügyiratjegyzéket ismerheti meg.
(5) Az ismételt felülbírálati indítvány benyújtásának az (1) bekezdés szerinti határozat rendelkezéseire - a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedésekre vonatkozó rendelkezések kivételével - halasztó hatálya van.
(6) Az ismételt felülbírálati indítványt a határozatot hozó ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál kell előterjeszteni. Az ismételt felülbírálati indítványt meg kell indokolni és ahhoz az ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy csatolhatja a rendelkezésére álló, az indítványozó álláspontja szerint az ügyben bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas adatokat, iratokat, nyilatkozatokat. A határozatot hozó ügyészség vagy nyomozó hatóság az előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően három napon belül az indítványt és az ahhoz csatolt iratokat megküldi a bíróságnak.
(7) Az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására a 817/E. § és 817/F. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a határozat hatályon kívül helyezésének lenne helye, a bíróság a határozat hatályon kívül helyezése helyett megállapítja, hogy vádindítvány benyújtásának lehet helye. Ha a bíróság megállapítja, hogy vádindítvány benyújtásának van helye, az ismételt felülbírálati indítvány (5) bekezdés szerinti felfüggesztő hatálya a vádindítvány benyújtására rendelkezésre álló határidő lejártáig, illetve vádindítvány benyújtása esetén a bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig tart.
(8) Ha a bíróság megállapítja, hogy vádindítvány benyújtásának van helye, és az eljárásban több személy terjesztett elő ismételt felülbírálati indítványt, a bíróság a határozatának kézbesítése során tájékoztatást nyújt a többi ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy jogi képviselőjének a nevéről, valamint a rendelkezésre álló elérhetőségéről.
Vádindítvány benyújtása
817/I. § (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy vádindítvány benyújtásának van helye, és ismételt felülbírálati indítványt kizárólag az Integritás Hatóság nyújtott be, a támadott határozatot hozó, illetve ha a támadott határozatot a nyomozó hatóság hozta, a felülbírálati indítványt megküldő ügyészség a bíróságnak az ismételt felülbírálati indítvány elbírálásáról hozott határozatának a kézbesítésétől számított öt munkanapon belül egy hónapra közzéteszi
a) az anonimizált ügyiratjegyzéket,
b) az ismételt felülbírálati indítvánnyal támadott anonimizált határozatot,
c) a bíróságnak az ismételt felülbírálati indítvánnyal kapcsolatban hozott, a 817/C. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint anonimizált határozatát,
d) a bíróságnak a felülbírálati indítvánnyal kapcsolatban hozott, a 817/C. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint anonimizált határozatát.
(2) Az anonimizált határozat, az anonimizált ügyiratjegyzék, illetve a bíróság anonimizált határozatainak a közzétételére alkalmazni kell a 817/C. § (3) és (4) bekezdését.
(3) A közzététel során tájékoztatást kell nyújtani arról, hogy a határozattal szemben az (1) bekezdésben meghatározottakra tekintettel vádindítvány benyújtására van lehetőség, a vádindítvány benyújtásának a feltételeiről, a vádindítvány képviseletére jogosult személy jogairól és kötelezettségeiről, a vádindítvány benyújtásának a határidejéről és arról a szervről, ahová a vádindítvány benyújtható.
(4) Ha az eljárásban sértett is részt vett, a pótmagánvádra vonatkozó rendelkezések alkalmazásának nincs helye és a sértett az e Fejezet szerinti eljárásban léphet fel.
(5) Ahol e törvény vádiratot említ, ott a bíróság által befogadott vádindítványt is érteni kell.
817/J. § (1) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel vádindítványt kizárólag a korábban ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy nyújthat be.
(2) Az Integritás Hatóság vádindítványt nem nyújthat be, illetve nem járhat el vádindítvány képviseletére jogosult személyként.
(3) Ha ismételt felülbírálati indítványt kizárólag az Integritás Hatóság nyújtott be, bármely természetes vagy nem természetes személy vádindítványt nyújthat be. Az állam és a közhatalmat gyakorló szerv nem jogosult vádindítvány benyújtására, illetve nem járhat el vádindítvány képviseletére jogosult személyként.
(4) Ha ismételt felülbírálati indítványt több személy terjesztett elő, közülük egy jogosult az eljárásban a továbbiakban a vádindítvány képviseletére jogosult személyként eljárni. Ebben az esetben a korábban ismételt felülbírálati indítványt benyújtók megegyezésétől függ, hogy az eljárásban a továbbiakban melyikük jár el a vádindítvány képviseletére jogosult személyként. A megegyezésre a bíróságnak az ismételt felülbírálati indítvány elbírálásáról hozott határozatának a kézbesítésétől számított tizenöt nap áll rendelkezésre. Ha a megegyezés nem jön létre, a vádindítvány képviseletére jogosult személyt az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróság jelöli ki. A vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt a bíróságnak az ismételt felülbírálati indítvány elbírálásáról hozott határozatának a kézbesítésétől számított húsz napon belül kell benyújtani az eljárást megszüntető határozatot hozó hatóságnál.
(5) Az ügyészség vagy az ügyészség útján a nyomozó hatóság az indítványokat az ügyiratokkal együtt a (4) bekezdés szerinti határidőt követően haladéktalanul megküldi az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróságnak. A bíróság nyolc napon belül határoz a vádindítvány képviseletére jogosult személy kijelöléséről.
