1. § A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény 3/A. § (4) bekezdésében az „az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg lép.
2. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdés m) pontjában a „mindenkori öregségi nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg lép.
3. § A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 10. § (3) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg lép.
4. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 9. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartást kezelő szerv a Központi Okmánytárban – adatlapokon, illetve elektronikusan tárolva – kezeli:)
„b) a külföldi letelepedésre vonatkozó nyilatkozatot, a külföldön élő magyar állampolgárok nyilvántartásba vételével és a külföldi lakóhely változás bejelentésével kapcsolatos iratokat, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiállítása iránti kérelmeket;”
5. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény a következő 21/C. §-sal egészül ki:
„21/C. § A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hatósági feladatai ellátása céljából a következő adatokat jogosult átvenni a nyilvántartást kezelő szervtől: a természetes személyazonosító, a lakcím, az állampolgárság, az elhalálozás ténye és ideje, valamint a személyazonosító igazolvány és az útlevél okmányazonosítója, érvényessége, illetve érvénytelensége ténye és oka.”
6. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 22. §-a a következő p) ponttal egészül ki:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:]
„p) a személyazonosító igazolványt kiadó és nyilvántartó hatóság, valamint a személyazonosító igazolvány kiadása során közreműködő hatóságként eljáró bv. szerv, e hatósági hatáskörében ellátandó feladatai végrehajtásához.”
7. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság, az ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság feladataik ellátása érdekében – a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén – a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv büntetőeljárás lefolytatása céljából, a rendőrség bűnüldözési tevékenysége ellátásához, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi tervezéshez, a Nemzeti Információs Központ az utasadatok kockázatelemzéséhez, az állampolgársági ügyekért felelős miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmező adatainak azonosításához, az Országgyűlési Őrség, a rendőrség személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatokat ellátó szerve törvényben meghatározott személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatainak ellátásához, a büntetőeljárásban, a polgári peres és nemperes eljárásban, a közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban, a hatósági eljárásban eljáró igazságügyi szakértő a tevékenységére vonatkozó törvény előírásai alapján végzett feladatai ellátásához, valamint a nyilvántartást kezelő szerv által megbízott megszemélyesítést végző szervezet az állandó személyazonosító igazolvány és a 7. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott hivatalból kiadásra kerülő személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány megszemélyesítéséhez, kiállításához és a jogszabályban meghatározott adatok kezeléséhez e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17. § (2) bekezdés d) pont], továbbá a szabálysértési hatóság a szabálysértési eljárás, a rendőrség a szabálysértési eljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárás lefolytatásához, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő, a javítóintézet és a pártfogó felügyelői szolgálat a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának biztosítása érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)–h), l), m) és p) pont], a büntetés-végrehajtási intézet a befogadás során az elítélt személyazonosságának ellenőrzése érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a)–h), l), m), n) és p) pont], valamint az elítélt kapcsolattartója személyazonosságának ellenőrzése érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok [11. § (1) bekezdés a), d), e) és h) pont] igénylésére jogosultak.”
8. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény IV. Fejezete a következő 24/N. §-sal egészül ki:
„24/N. § A személyazonosító igazolványt kiadó és nyilvántartó hatóság, valamint a személyazonosító igazolvány kiadása során közreműködő hatóságként eljáró bv. szerv a kérelmező személyazonosságának, valamint személyi adatainak és vezetői engedélye adatainak ellenőrzése céljából térítésmentesen igényelheti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont aa)–ad) alpontjában, továbbá 8. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt adatokat.”
9. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdéstől eltérően a külföldön élő magyar állampolgár életvitelszerű lakáshasználata helyének a bejelentett külföldi lakóhelyét kell tekinteni.”
10. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 34. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A családi állapot igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelem elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is előterjeszthető.”
11. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
a) 19. § (1) bekezdés c) pontjában a „, valamint” szövegrész helyébe a „céljából.” szöveg,
b) 24. § (2) bekezdésében a „hatóságiigazolvány-kiadási” szövegrész helyébe a „hatósági igazolvány kiadására irányuló” szöveg,
c) 24. § (2a) bekezdésében a „vezetőiengedély-kiállítás” szövegrész helyébe a „vezetői engedély-kiállítás” szöveg,
d) 24. § (3) bekezdésében az „okmányazonosítóját.” szövegrész helyébe az „okmányazonosítóját és az okmány kiadásának és érvényességének adatait.” szöveg
lép.
12. § Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
a) 9. § (3) bekezdés c) pontjában az „, adatváltozással, adathelyesbítéssel” szövegrész,
b) 21. § b) pontja.
13. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Mindenki felelős önmagáért.
(2) Ha az egyén önmagáról gondoskodni nem képes, őt – a képességeik és lehetőségeik szerint, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rokontartásra vonatkozó szabályai szerinti sorrendben – a hozzátartozók segítik.
(3) Ha az egyén önmagáról gondoskodni nem képes és a hozzátartozók (2) bekezdés szerinti gondoskodásra vonatkozó kötelességüket nem teljesítik, az egyén lakóhelye szerinti települési önkormányzat jogszabályban meghatározott feltételek szerinti gondoskodási kötelezettsége áll fenn.
(4) Ha az egyén önmagáról gondoskodni nem képes, és a hozzátartozók a (2) bekezdés szerinti, a települési önkormányzat pedig a (3) bekezdés szerinti gondoskodásra vonatkozó kötelességet nem teljesítik, az államnak jogszabályban meghatározott feltételek szerinti kötelezettsége áll fenn.
(5) Az állam és a települési önkormányzat a szociális gondoskodás feltételeinek biztosításával összefüggő feladatainak ellátása során együttműködik az egyházi és civil szervezetekkel.
(6) A szociális intézmények és intézkedések rendszerének kialakítása és működési kereteinek biztosítása az állam és a települési önkormányzat feladata e törvényben meghatározott módon.”
14. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 66/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ötven fő feletti, fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személyek számára tartós ápolást, gondozást nyújtó intézmény nem állami vagy egyházi fenntartója 2025. december 31-ig az európai uniós finanszírozású projekt keretében kialakított új támogatott lakhatási férőhelyek számával csökkenti az ötven fő feletti, fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személyek számára tartós ápolást, gondozást nyújtó intézményei férőhelyeinek számát.
(5) Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv az európai uniós finanszírozású projekt keretében kialakított, a (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó új támogatott lakhatási férőhelyek számával 2025. december 31-ig országos szinten csökkenti az ötven fő feletti, fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személyek számára tartós ápolást, gondozást nyújtó intézmények férőhelyeinek számát.”
15. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/D. §-a a következő (5)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti képzésre kötelezett személy a képzésre a szociálpolitikáért felelős miniszter, valamint a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által együttesen kijelölt szerv által vezetett jelentkezési és képzésszervezési nyilvántartás online felületén jelentkezik.
(6) A jelentkezési és képzésszervezési nyilvántartás célja az (1) és (2) bekezdés szerinti képzésre kötelezett személy továbbképzésre, vezetőképzésre való jelentkezésének biztosítása, valamint a továbbképzés, vezetőképzés elvégzését igazoló dokumentáció kiállításának elősegítése.
(7) A jelentkezési és képzésszervezési nyilvántartás tartalmazza az (1) és (2) bekezdés szerinti képzésre kötelezett személy
a) 92/F. § (1) bekezdése szerinti adatait,
b) állampolgárságát,
c) nemét,
d) lakó- és tartózkodási helyét és
e) működési nyilvántartási számát.
(8) A jelentkezési és képzésszervezési nyilvántartásból törölni kell annak a személynek az adatait, aki
a) elhunyt,
b) foglalkozása gyakorlásától eltiltó jogerős bírósági határozat hatálya alatt áll, vagy
c) már nem áll munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban az intézménnyel.”
16. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
1. 3. § (8) bekezdés b) pontjában az „a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész helyébe a „Ptk.” szöveg,
2. 4. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
3. 4. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
4. 17. § (4) bekezdés a) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
5. 17. § (4a) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
6. 24/C. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „Szociálpolitikai Innovációs Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: SZIN Nonprofit Kft.) a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében megvalósuló, az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program (e § alkalmazásában a továbbiakban: Program) megvalósításához” szövegrész helyébe a „Kormány által, a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében megvalósuló, az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program (e § alkalmazásában a továbbiakban: Program) megvalósítására kijelölt jogi személy, a Program megvalósításához” szöveg,
7. 24/C. § (2) bekezdésében a „SZIN Nonprofit Kft.” szövegrész helyébe a „Program megvalósítására kijelölt jogi személy” szöveg,
8. 24/C. § (3) bekezdésében a „SZIN Nonprofit Kft.” szövegrész helyébe a „Program megvalósítására kijelölt jogi személy” szöveg,
9. 24/C. § (4) bekezdésében a „SZIN Nonprofit Kft.” szövegrész helyébe a „Program megvalósítására kijelölt jogi személy” szöveg,
10. 24/C. § (5) bekezdésében a „SZIN Nonprofit Kft.” szövegrész helyébe a „Program megvalósítására kijelölt jogi személy” szöveg,
11. 25. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében az „az öregségi nyugdíj legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
12. 25. § (5) bekezdés a) pontjában az „az öregségi nyugdíj legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
13. 25. § (5) bekezdés b) pontjában az „az öregségi nyugdíj legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
14. 33. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
15. 35. § (4) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
16. 37. § (4) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
17. 50. § (2) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegének 10%-át” szöveg és az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
18. 54. § (1) bekezdés a) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
19. 54. § (1) bekezdés b) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
20. 92/K. § (4a) bekezdésében a „meghatározottak” szövegrész helyébe a „meghatározott adatok” szöveg,
21. 114. § (2) bekezdés c) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
22. 115. § (6) bekezdés b) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
23. 117. § (7) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrészek helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
24. 117/A. § (1) bekezdésében az „öregségi nyugdíj legkisebb” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
25. 132. § (1) bekezdés n) pontjában a „hatóság” szövegrész helyébe a „hatóság, a 24/C. § szerinti jogi személy” szöveg
lép.
17. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény
a) 50/D. § (2) bekezdés j) pontjában a „nyugdíjminimum havi” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
b) 50/D. § (2) bekezdés k) pontjában a „nyugdíjminimum napi vagy havi összegének” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap összegének, illetve napi díj esetén a szociális vetítési alap összege harmincad részének” szöveg
lép.
18. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 4/A. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv személyi állománya)
„f) szerződéses határvadászokból”
(állhat.)
19. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény „A rendőrség szervezete és irányítása” alcíme a következő 6/A. és 6/B. §-sal egészül ki:
„6/A. § Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az 1. § (2) bekezdés 10–11. és 13. pontjában meghatározott feladatok ellátásáról a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti, szerződéses határvadász jogviszonyban foglalkoztatott tagja (a továbbiakban: határvadász) útján is gondoskodhat.
6/B. § (1) A határvadász az e törvény szerinti feladatai ellátása során
a) a IV. Fejezetben foglaltak szerint jár el, ide nem értve a szolgálati időn kívüli intézkedési kötelezettségét,
b) – a 34. § és 34/A. §-ban, a 38–40. §-ban, a 45–45/A. §-ban, a 46. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 46/A. és 46/B. §-ban meghatározott intézkedések kivételével – az V. Fejezet szerinti rendőri intézkedéseket foganatosítja, valamint azon rendőri intézkedések során, amelyek foganatosítására nem jogosult, a végrehajtó rendőr tevékenységét biztosíthatja,
c) jogosult a VI. Fejezet szerinti kényszerítő eszközök alkalmazására.
(2) A határvadász intézkedése vagy annak elmulasztása, illetve a kényszerítő eszköz alkalmazása elleni jogorvoslatra a IX. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.”
20. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. § (1a) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alkalmazásában foglalkoztatott]
„i) a szerződéses határvadász jogviszonyban”
[foglalkoztatott.]
21. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/B. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a megbízhatósági vizsgálat során a (2) bekezdés szerinti bűncselekményt, szabálysértést vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegést akkor követhet el, ha megalapozottan feltehető, hogy az a 7/A. § (1) bekezdésében foglaltak ellenőrzésére alkalmas, valamint az a 7/A. § (1) bekezdésében foglaltak ellenőrzéséhez elengedhetetlenül szükséges.
(4) A 7/A. § (2) bekezdése alkalmazása során a 15. §-ban meghatározott arányosság követelményét fokozott körültekintéssel kell érvényesíteni.”
22. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/E. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A terrorizmust elhárító szerv)
„h) a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti, a terrortámadás bekövetkezésével, illetve annak jelentős veszélyével összefüggő védelmi és biztonsági esemény (a továbbiakban: terrorbiztonsági esemény) esetén az azonnali és összehangolt reagálás érdekében – a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve koordinációs tevékenységének a megkezdéséig, a miniszter folyamatos tájékoztatása mellett – elsődleges beavatkozó szervezetként irányítja és koordinálja az eseménykezelésben érintett szerveknek és szervezeteknek a terrorbiztonsági esemény felderítésére, elhárítására, illetve felszámolására irányuló tevékenységét.”
23. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény V. Fejezete a 46/F. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:
„Célzott ellenőrzés elrendelése
46/G. § (1) A rendőrség a 46/B. § (1) bekezdésében meghatározott célból, célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését rendelheti el a körözési nyilvántartási rendszer útján a Schengeni Információs Rendszerben a 46/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti személyre és a 46/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tárgyra.
(2) A terrorizmust elhárító szerv az (1) bekezdésben foglaltakon túl a 7/E. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint a 7/E. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladata ellátása érdekében az Nbtv. szabályainak alkalmazásával folytatott titkos információgyűjtés során célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés és kiegészítő adat elhelyezését kezdeményezheti a körözési nyilvántartási rendszer útján a Schengeni Információs Rendszerben.
(3) A terrorizmust elhárító szerv a (2) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés elhelyezéséről az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikk (4) bekezdése szerint tájékoztatja a tagállamokat.
(4) Ha a figyelmeztető jelzést elrendelő rendőri szerv a 46/C. § (3) bekezdés a)–g) pontjában felsoroltakon kívüli információt kíván megszerezni, akkor megjelöli az összes ilyen kért információt a figyelmeztető jelzésben. Az érintett faji vagy etnikai származására, politikai véleményére, vallási vagy világnézeti meggyőződésére vagy szakszervezeti tagságára utaló személyes adatok, továbbá az egészségügyi adatok és az érintett szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok megszerzését csak kivételesen indokolt esetben, a figyelmeztető jelzés konkrét céljának eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben lehet indítványozni.
A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtása
46/H. § Ha a rendőr az e fejezetben meghatározott intézkedése során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személyre vagy tárgyra a Schengeni Információs Rendszerben célzott ellenőrzésre irányuló érvényes figyelmeztető jelzés szerepel, annak végrehajtása érdekében a 46/C. § szerinti szabályok alkalmazásával intézkedik.
Biztonsági feltartóztatás
46/I. § (1) A rendőr megakadályozza, hogy Magyarország területét elhagyja az a személy, akivel szemben a jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyermekek tekintetében szükséges utazás megakadályozásával járó figyelmeztető jelzés van érvényben.
(2) A rendőr szükség esetén intézkedik az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzéssel érintett személy védelem alá helyezéséről és intézményi elhelyezéséről.
(3) A rendőr az intézkedésről haladéktalanul értesíti a figyelmeztető jelzés elhelyezését elrendelő szervet, külföldi figyelmeztető jelzés esetén a SIRENE Irodát.
(4) A rendőr megakadályozza, hogy Magyarország területét elhagyja az a személy, akivel szemben az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés d) vagy e) pontja alapján áldozattá válás kockázata miatt utazás megakadályozásával járó külföldi figyelmeztető jelzés van érvényben.
(5) A rendőr a (4) bekezdés szerinti intézkedésről haladéktalanul értesíti a SIRENE Irodát, szükség esetén intézkedik az érintett személy védelem alá helyezéséről.
Ismeretlen elkövető azonosítása céljából a helyszínen rögzített daktiloszkópiai adatok alapján a Schengeni Információs Rendszerben figyelmeztető jelzés elhelyezése
46/J. § (1) A rendőrség – az ismeretlen elkövetők azonosítása céljából – a nyomozás alatt álló terrorcselekmény vagy más súlyos bűncselekmény elkövetésének helyszínén rögzített ujjnyomat vagy tenyérnyomat teljes vagy hiányos sorozatait tartalmazó figyelmeztető jelzés elhelyezését rendelheti el a körözési nyilvántartási rendszer útján a Schengeni Információs Rendszerben, ha megalapozottan feltehető, hogy az ujj- vagy tenyérnyomat a szóban forgó bűncselekmény egyik elkövetőjétől származik és az egyéb releváns nemzeti, uniós vagy nemzetközi adatbázisokban való keresés nem vezetett eredményre.
(2) A rendőrség az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés Schengeni Információs Rendszerben történő elhelyezése céljából a daktiloszkópiai nyilvántartást kezelő szakértői nyilvántartó szervtől jogosult a daktiloszkópiai adatok átvételére.
Az ismeretlen elkövető azonosítása céljából a helyszínen rögzített daktiloszkópiai adatok alapján a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzések végrehajtása
46/K. § Ha az automatikus ujjnyomat-azonosító rendszer (SIS AFIS) a 46/J. § szerint bevitt figyelmeztető jelzés kapcsán találatot jelez, a rendőr megállapítja és rögzíti az ismeretlen személlyel szemben elrendelt figyelmeztető jelzés alanyának természetes személyazonosító adatait és tájékoztatja a daktiloszkópiai nyilvántartást kezelő szakértői nyilvántartó szervet. A rendőr az ismeretlen elkövető természetes személyazonosító adatainak megismerését követően megkeresi a SIRENE Irodát a találattal érintett figyelmeztető jelzéshez kapcsolódó kiegészítő információk beszerzése céljából.”
24. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1)–(1b) bekezdés szerinti adatállományok tekintetében adatfeldolgozóként csak államigazgatási szervvel vagy az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában álló gazdasági társasággal köthető megbízási szerződés.”
25. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/C. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv e törvény szerint általa folytatott titkos információgyűjtés keretében jelzés elhelyezését rendelheti el a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokban.”
(2) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/C. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a (2b) bekezdés szerinti jelzésben az adatváltozásról, illetve az érintett személyre vonatkozó adattovábbítási vagy adathozzáférési kérelemről értesítés adását kérheti, melyet a jelzéssel érintett nyilvántartást kezelő szerv köteles teljesíteni.”
(3) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/C. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a rendőrség más adatállományból bűnüldözési célból adatot vesz át, erről az érintett tájékoztatására – a (2) bekezdés szerinti jelzéselhelyezés kivételével – a 91/B. § rendelkezései az irányadóak. A jelzés elhelyezéséről, annak okáról és a jelzés alapján tett intézkedésről – a rendőrség bűnüldözési vagy bűnmegelőzési feladata teljesítésének biztosítása érdekében – a rendőrség és a jelzést tartalmazó nyilvántartást kezelő szerv az érintettet, illetve más személyt vagy szervet nem tájékoztathatja. A tájékoztatási korlátozásról a rendőri szerv, illetve a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv köteles az adatigényléssel, illetve a jelzés elhelyezésével egyidejűleg tájékoztatni az adatszolgáltatót.”
26. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg)
„aa) a kísérés, az előállítás és az elővezetés végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségek egyes tételeit, azok mértékét, valamint a költségek elrendelő szerv részére történő igazolásának részletes szabályait, továbbá”
27. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 103/A. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény]
„d) 5–6/B. §-a,”
[az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.]
28. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
a) 4/A. § (3) bekezdés e) pontjában a „tisztjelöltekből” szövegrész helyébe a „tisztjelöltekből, valamint” szöveg,
b) 7. § (1a) bekezdés h) pontjában a „munkaviszonyban” szövegrész helyébe a „munkaviszonyban, és” szöveg,
c) 7/B. § (2) bekezdés a) pontjában a „szabálysértést, valamint” szövegrész helyébe a „szabálysértést, büntetés-végrehajtási intézet rendjének megzavarása szabálysértést, fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása szabálysértést, védelmi intézkedés megszegése szabálysértést, engedély nélküli vezetés szabálysértést, érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés szabálysértést, valamint” szöveg,
d) 7/B. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „a teljesítményfokozó” szövegrész helyébe az „a kábítószer-kereskedelem (Btk. 176. §), a kábítószer birtoklás (Btk. 178–180. §), a teljesítményfokozó” szöveg, az „a hivatali” szövegrész helyébe az „a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hivatali” szöveg és az „, az” szövegrész helyébe az „, a lopás (Btk. 370. §), a sikkasztás (Btk. 372. §), az” szöveg,
e) 91/C. § (5) bekezdésében a „szerv vezetője” szövegrész helyébe a „szerv, illetve a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője” szöveg
lép.
29. § Hatályát veszti a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
a) 4/A. § (3) bekezdés d) pontjában a „valamint” szövegrész,
b) 7. § (1a) bekezdés g) pontjában az „és” szövegrész.
30. § A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény
1. 11. § (2) bekezdés a) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
2. 11. § (2) bekezdés b) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
3. 11. § (2) bekezdés c) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
4. 11. § (2) bekezdés d) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
5. 11. § (2) bekezdés e) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
6. 11. § (3) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
7. 11. § (4) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
8. 12. § (2) bekezdés a) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
9. 12. § (2) bekezdés b) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
10. 12. § (2) bekezdés c) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
11. 12. § (2) bekezdés d) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
12. 12. § (2) bekezdés e) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
13. 13. § (1) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
14. 14. § (2) bekezdés a) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
15. 14. § (2) bekezdés b) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
16. 14/A. § záró szövegrészében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
17. 15. § (1) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
18. 15/A. § záró szövegrészében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
19. 16. § (1) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrészek helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg,
20. 16. § (2) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg
lép.
31. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:
(Az állami feladatok:)
„s) a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízhez való hozzáférés biztosítása minden természetes személy számára.”
(2) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés c), d) és s) pontja szerinti feladatokat a vízgazdálkodásért felelős miniszter a Kormány által meghatározott munkamegosztás alapján az érintett miniszterek közreműködésével látja el.”
32. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„k) az emberi fogyasztásra szolgáló víz (ivóvíz), valamint a fürdővíz minőségi követelményeire, az ivóvízhez való hozzáférésre, továbbá a vízminőség ellenőrzésére vonatkozó szabályok;”
(rendeletben történő megállapítására.)
33. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény:)
„b) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 2020. december 16-i (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;”
(való megfelelést szolgálja.)
34. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Országos Parancsnokság, a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények, továbbá a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságok és költségvetési szervek (a továbbiakban együtt: bv. szervek) a (6) bekezdésben foglalt kivétellel jogi személyek.”
(2) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A helyi jogállású büntetés-végrehajtási intézetek az agglomerációs központok önálló feladat- és hatáskörrel, valamint állománytáblázattal rendelkező telephelyei.”
35. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény „Az Országos Parancsnokság” alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § Az Országos Parancsnokság az 5. §-ban meghatározott egyes gazdasági feladatait a gazdasági ellátó szerv útján látja el.”
36. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 6. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az intézetek öt agglomerációt képeznek, az agglomerációs központ vezetőjét, valamint az egyes agglomerációs központ alá tartozó intézeteket az országos parancsnok jelöli ki.
(4) Az országos parancsnok kijelölése alapján a gazdasági társaságok az agglomerációba tartozó intézetekkel együttműködve az agglomerációba bevonhatók.”
37. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Az intézetet vagy intézményt a parancsnok, főigazgató főorvos, főigazgató, igazgató (a továbbiakban együtt: parancsnok) vezeti, aki
a) felelős az intézet vagy intézmény feladatainak a törvényes végrehajtásáért, annak rendjéért és biztonságáért,
b) gyakorolja a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló jogszabályokban meghatározott jogait, ellátja az ebből eredő kötelezettségeit,
c) kapcsolatot tart a 13. § (1) bekezdésében megnevezett szervezetekkel, elősegíti tevékenységüket és biztosítja az intézet részéről ehhez szükséges feltételeket,
d) felelős az intézet vagy intézmény gazdálkodásáért, a költségvetés előkészítéséért és végrehajtásáért, a számviteli rend betartásáért,
e) ellátja a hivatásos állománnyal kapcsolatos parancsnoki feladatokat, jogszabályban meghatározottak szerint munkáltatói jogokat gyakorol a személyi állomány tagjai felett,
f) képviseli az intézetet vagy intézményt.
(2) Az agglomerációs központ vezetője jogosult
a) az országos parancsnok megbízása alapján, annak keretei között az 5. § b) pontjában foglalt jogkörök gyakorlására,
b) törvényben meghatározott egyéb feladatok ellátására, továbbá
c) az a) pontban és a 8/A. §-ban meghatározott feladatai ellátásával összefüggésben, az irányítási jogkörök gyakorlásához szükséges mértékben a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények kezelésében lévő közérdekű adatokat és közérdekből nyilvános adatokat, valamint törvényben meghatározott személyes adatokat kezelni.”
38. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény „A büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények” alcíme a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § Az agglomerációs központ vezetője felelős helyi jogállású intézetek esetén a 8. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak ellátásáért.”
39. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
a) 1. számú melléklet 7. pont 7.15. alpont a) pontjában a „mindenkori öregségi nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
b) 1. számú melléklet 7. pont 7.29. alpont c) pontjában az „az öregségi nyugdíj legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg
lép.
40. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § A személyi azonosító kezelésére – az adattovábbítás kivételével – jogosult
1. a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve a személyiadat- és lakcímnyilvántartás vezetéséhez, a címnyilvántartás szerve a címnyilvántartás vezetéséhez;
2. az Nytv. alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartás vezetéséhez adatszolgáltatásra kötelezett szerv vagy polgár, adatszolgáltatási feladatai teljesítéséhez;
3. a kötvénynyilvántartó szerv a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 50/C. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartással kapcsolatos feladata ellátásához;
4. elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy az anyakönyvezési feladatainak ellátása céljából;
5. a külképviseleti hatóság, olyan ügy intézéséhez, amelyben a személyi azonosító kezelésére az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hazai hatóság jogosult;
6. az ingatlan-nyilvántartás és földhasználati nyilvántartás szerve, belső azonosítóként, a törvényben meghatározottak szerint, az ingatlantulajdonosok és a földhasználók, illetve az ingatlannal kapcsolatos bármely joggal és kötelezettséggel összefüggésben, a nyilvántartásba bejegyzett polgár azonosításához;
7. a katonai igazgatás szervei és a Magyar Honvédség központi irattárazási feladatait ellátó honvédelmi szervezet kijelölt szerve, továbbá a katonai szolgálat teljesítésének időtartama alatt a tényleges állomány vonatkozásában az állományilletékes honvédelmi szervezet a törvény szerinti hadköteles nyilvántartás vezetéséhez, az önkéntes tartalékos és kiképzett hadköteles állomány katonai szolgálata tervezése érdekében, a háborús veszteség-nyilvántartással kapcsolatban, nemzetközi megállapodásban rögzített kötelezettségek teljesítéséhez, valamint a honvédelmi ágazatban használt okmányok kezelésével kapcsolatban;
8. a választási szerv a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvényben, valamint az országgyűlési, a helyi önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati képviselő, az országos nemzetiségi önkormányzati közgyűlés tagjai és a polgármesterek választásáról szóló törvényekben meghatározott feladatai ellátásához;
9. a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető, valamint a neki adatot szolgáltató szerv, a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartásának vezetéséhez;
10. a polgármester (főpolgármester), a népiülnök-választási eljárásban a választójogosultság ellenőrzéséhez;
11. az idegenrendészeti szerv és a központi menekültügyi szerv a törvényben meghatározott feladataik ellátásához;
12. a rendőrség a polgári kézilőfegyverekkel, lőszerekkel, gáz- és riasztófegyverekkel, ipari célokat szolgáló robbantóanyagokkal, pirotechnikai termékek gyártásával, forgalmazásával, a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási eljáráshoz;
13. a bűntettesek nyilvántartását kezelő szerv;
14. a körözést elrendelő, a körözési eljárást lefolytató és a körözési nyilvántartást vezető szerv a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához;
15. a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott feladataik ellátásához;
16. az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében;
17. a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv és a közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartási és közlekedési igazgatási eljáráshoz;
18. a lakáscélú állami támogatás nyilvántartását vezető és ellenőrzést végző kincstár, lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv, valamint a lakáscélú állami támogatásokért felelős miniszter feladatai ellátásához;
19. a szabálysértési hatóság, valamint a szabálysértési nyilvántartó szerv az eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez;
20. a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározott földhasználati összesítő igénylése céljából az ingatlanügyi hatóság, az ügyész, a mezőgazdasági igazgatási szerv, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv;
21. a mezőgazdasági igazgatási szerv a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek, valamint a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartásának vezetéséhez belső azonosítóként, törvényben meghatározottak szerint a polgár azonosításához;
22. a gondnokoltak nyilvántartását és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartását vezető szerv a nyilvántartás vezetéséhez;
23. az ügyfél ügyintézési rendelkezési nyilvántartását vezető szerv az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvénnyel szabályozott, a rendelkezési nyilvántartással kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben;
24. a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai célra;
25. az útlevélhatóság és az eljárásában közreműködő hatóság az úti okmányokkal kapcsolatos feladataik ellátásához;
26. az intézetben történt születést bejelentő egészségügyi szolgáltató a születés bejelentéséhez;
27. a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendeletben megjelölt személy vagy szerv a haláleset bejelentéséhez;
28. az arcképelemzési nyilvántartás vezetéséért, valamint az arcképelemző rendszer működtetéséért felelős központi szerv az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartással kapcsolatos feladata ellátásához.”
41. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A személyi azonosító kezelésére – az adattovábbítás kivételével – jogosult)
„6. az ingatlan-nyilvántartás és a földhasználati nyilvántartás szerve törvényben meghatározottak szerint;”
42. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § A személyi azonosító továbbítására jogosult:
1. a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve, ha az adatszolgáltatást a személyi azonosító átvételére feljogosított adatkérő részére teljesíti;
2. a 32. § 2. pontja szerint adatot szolgáltató szerv vagy polgár, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás illetékes szervének;
3. az adatkezelő, ha törvény alapján a személyi azonosító alkalmazásával a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból adatszolgáltatás igénylésére jogosult, a személyiadat- és lakcímnyilvántartástól történő adatszolgáltatás igényléséhez;
4. a népszavazási kezdeményezést, európai polgári kezdeményezést szervező az összegyűjtött aláírásoknak a Nemzeti Választási Bizottság, illetve a helyi választási bizottság részére történő átadásakor;
5. a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásának vezetéséhez adatszolgáltatásra kötelezett szerv, e kötelezettsége teljesítésekor;
6. a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartását vezető szerv, az európai polgári kezdeményezést, a népszavazás-kezdeményezést aláírók adatai hitelesítéséhez, a választások lebonyolításához a választási szervnek és a bíróságnak teljesített adatszolgáltatáskor;
7. a polgármester (főpolgármester) a népiülnök-választási eljárásban, a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartását vezető szervtől történő adatszolgáltatás igényléséhez;
8. a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartását vezető szerv a népiülnök-választási eljáráshoz a polgármesternek (főpolgármesternek) teljesített adatszolgáltatáskor;
9. az idegenrendészeti szervek, a törvényben meghatározott feladataik ellátásához egymás között, valamint a bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv részére;
10. a polgári kézilőfegyverekkel, lőszerekkel, gáz- és riasztófegyverekkel, ipari célokat szolgáló robbantóanyagokkal, pirotechnikai termékek gyártásával, forgalmazásával, a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási eljárást lefolytató rendőrségi szervek egymás között, valamint a bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv részére;
11. a 32. § 7. pontjában felsorolt szervek egymás között az ott meghatározott feladataik ellátásához;
12. a külképviseleti hatóság, a hatáskörébe utalt ügyek intézése keretében a hatáskörrel rendelkező hazai hatóságnak;
13. a nyilvántartási szerv és az elektronikus anyakönyvbe bejegyzés teljesítésére jogosult személy az anyakönyvi eljárásról szóló törvényben meghatározott adattovábbítás teljesítése céljából, ha az adattovábbítást a személyi azonosító átvételére feljogosított adatkérő részére teljesíti;
14. a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv és a közlekedési igazgatási hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatás igényléséhez;
15. a jelöltajánlást gyűjtő szerv és személy, az ajánlásoknak vagy aláírásgyűjtő íveknek a választási szervhez történő továbbításakor;
16. a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott feladataik ellátásához;
17. az útlevélhatóság és az eljárásában közreműködő hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatás igényléséhez;
18. az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében;
19. az érintett előzetes, írásbeli hozzájárulása szerint a továbbításra feljogosított adatkezelő;
20. feladatai ellátásához a választási szerv és a választási munkacsoport egymás között, illetve a bíróságnak, a választási eljárással összefüggő kifogások elbírálásához;
21. a szabálysértési nyilvántartó szerv a szabálysértési eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez;
22. a 32. § 6. és 21. pontjában felsorolt szervek egymás között, az ott meghatározott feladataik ellátásához;
23. a kötvénynyilvántartó szerv a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 50/C. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartással összefüggésben a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatás igényléséhez;
24. a körözési nyilvántartó szerv a körözött személy személyazonosságának ellenőrzéséhez;
25. az intézetben történt születést bejelentő egészségügyi szolgáltató a születés bejelentéséhez;
26. a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendeletben megjelölt személy vagy szerv a haláleset bejelentéséhez;
27. az arcképelemzési nyilvántartás vezetéséért, valamint az arcképelemző rendszer működtetéséért felelős központi szerv az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartással kapcsolatos feladata ellátásához.”
43. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (1a)–(1d) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1a) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – adatszolgáltatási engedély alapján rendszeres adatátadást teljesít a hallgatói hitelrendszert működtető szervezet részére a hallgatói hitelt felvett polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, a külföldön történő letelepedésről, valamint az érintett elhalálozásáról.
(1b) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – rendszeres adatátadást teljesít az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, a külföldön történő letelepedésről, valamint az érintett elhalálozásáról.
(1c) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – rendszeres adatátadást teljesít a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben nyilvántartott polgár családi és utónevéről, névváltozásáról, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, a lakóhelyének változásáról, valamint az érintett elhalálozásáról.
(1d) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – rendszeres adatátadást teljesít az erdészeti hatóság részére az erdőgazdálkodói nyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevéről, névváltozásáról, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, a lakóhelyének változásáról, külföldön történő letelepedéséről, valamint az érintett elhalálozásáról.”
(2) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. §-a a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:
„(1e) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – a kötvénynyilvántartó szerv részére rendszeres adatátadást teljesít a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 50/C. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevéről, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, valamint az érintett elhalálozásáról.”
(3) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (1g)–(1k) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1g) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – rendszeres adatátadást teljesít az egészségügyi dolgozók alap- és működési nyilvántartását vezető egészségügyi államigazgatási szerv részére az egészségügyi dolgozók alap- és működési nyilvántartásában szereplő egészségügyi dolgozó természetes személyazonosító adatainak, lakóhelyének és tartózkodási helyének, valamint állampolgárságának a változásáról, továbbá az egészségügyi dolgozó elhalálozásának tényéről és időpontjáról.
(1h) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – az általános hatáskörű útlevélhatóság részére rendszeres adatátadást teljesít a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24/B. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevéről, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, valamint az érintett elhalálozásáról.
(1i) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv részére rendszeres adatátadást teljesít az Nytv. 33/B. §-a szerinti nyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevéről, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, valamint az érintett elhalálozásáról.
(1j) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – a közúti közlekedési nyilvántartást kezelő szerv részére rendszeres adatátadást teljesít a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 32/B. §-a szerinti nyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevéről, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, valamint az érintett elhalálozásáról.
(1k) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – a vasúti közlekedési hatóság részére rendszeres adatátadást teljesít az elektronikus vasúti személyi és szervezeti nyilvántartásban szereplő polgár természetes személyazonosító adatainak, lakóhelyének és tartózkodási helyének változásáról, továbbá az érintett elhalálozása helyéről és idejéről.”
(4) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. §-a a következő (1l) bekezdéssel egészül ki:
„(1l) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – kapcsolati kód alkalmazásával – az arcképelemzési nyilvántartás vezetéséért, valamint az arcképelemző rendszer működtetéséért felelős központi szerv részére rendszeres adatátadást teljesít az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevéről, születési nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, valamint az érintett elhalálozásáról.”
(5) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adatszolgáltatást az (1), (1a) és (2) bekezdés alapján igénybe vevő szervek,
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti állami adóhatóság,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti egészségbiztosítási nyilvántartást vezető Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő,
c) az (1) bekezdés d) pontja szerinti TAJ nyilvántartást vezető kincstár,
d) az (1) bekezdés g) pontja szerinti központi ügyfél-regisztrációs szerv,
e) az (1) bekezdés j) pontja szerinti az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv,
f) az (1) bekezdés l) pontja szerinti Központi Statisztikai Hivatal,
g) a (2) bekezdés a) pontja szerinti Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve,
h) a (2) bekezdés d) pontja szerinti közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartását vezető szerv, valamint kizárólag az érintett elhalálozása, vagy a nyilvántartásból történő kikerülésének egyéb oka, és időpontja adatok vonatkozásában a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti engedély-nyilvántartást vezető szerv,
i) az (1) bekezdés c) pontja szerinti nyugdíjbiztosítási nyilvántartást vezető társadalombiztosítási szerv,
j) az (1) bekezdés k) pontja szerinti kincstár,
k) az (1) bekezdés m) pontja szerinti adatváltozás-kezelési szolgáltató,
l) az (1) bekezdés n) pontja szerinti SZIN Nonprofit Kft.,
m) az (1) bekezdés i) pontja szerinti bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló törvény szerinti nyilvántartást vezető szerv,
n) a (2) bekezdés f) pontja szerinti gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartását vezető szerv
kivételével, az adatátadást kizárólag akkor kezdeményezhetik, ha jogszabályban előírt feladataik ellátása érdekében az általuk kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell.”
(6) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (3) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
[Az adatszolgáltatást az (1), (1a) és (2) bekezdés alapján igénybe vevő szervek,]
„o) a (2) bekezdés h) pontja szerinti ingatlan-nyilvántartás és földhasználati nyilvántartás szervei”
[kivételével, az adatátadást kizárólag akkor kezdeményezhetik, ha jogszabályban előírt feladataik ellátása érdekében az általuk kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell.]
44. § Hatályát veszti a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény
a) 4. § z) pontja,
b) 24/A. § k) pontja,
c) 42/A. §-a,
d) 47. § (6) bekezdés b) pontja.
45. § A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény 24. § (6b) bekezdésében a „mindenkori öregségi nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg lép.
46. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 23. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének nyolcvan százalékát meg nem haladó mértékű részösszegű megfizetés vagy részösszegű behajthatóság esetén a megelőlegezett gyermektartásdíj összege az (1) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb összegben is megállapítható.”
47. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 25. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek)
„b) készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének hatvanhétszeresét, azzal, hogy szociális vetítési alapként az otthonteremtési támogatás megállapítása időpontjában érvényes szociális vetítési alap összegét kell figyelembe venni.”
48. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 33. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az ellátás megkezdésekor az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét, illetve a fiatal felnőttet tájékoztatni kell)
„i) – ha a gyermeket nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el – a törvényes képviselet ellátásának módjáról, egyes gyámi feladatok ellátására a nevelőszülő kirendelésének lehetőségéről, az ítélőképessége birtokában lévő gyermek ezzel kapcsolatos véleménynyilvánítási lehetőségéről és panaszjoga gyakorlásáról.”
49. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 37/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha
a) az otthont nyújtó ellátás megszűnésének oka az, hogy a gyermek betöltötte a 18. életévét,
b) az utógondozói ellátás megszűnésének oka az, hogy a fiatal felnőtt betöltötte az utógondozói ellátásra jogosító életkort, vagy
c) az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek különleges ellátási szükséglete a 3. életévének betöltése miatt szűnik meg,
a gyermek, fiatal felnőtt jogosultsága, ellátási szükséglete a meghatározott életkor betöltését követő napon szűnik meg.”
50. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény „Gyermekek átmeneti otthona” alcíme a következő 50/A. §-sal egészül ki:
„50/A. § A gyámhatóság a családjában nevelkedő, emberkereskedelem áldozatává vált gyermeket, ideértve azt a gyermeket is, aki esetében fennáll a veszélye annak, hogy emberkereskedelem áldozata, a védelembe vételével egyidejűleg, a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére legfeljebb hat hónapra elhelyezi az emberkereskedelem áldozatává vált gyermekek ideiglenes befogadására kijelölt, speciális terápiás ellátást biztosító gyermekek átmeneti otthonában. Az elhelyezés az intézményvezető javaslatára és a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére további hat hónappal meghosszabbítható.”
51. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 56. § (1)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A nevelőszülőt az ideiglenes hatállyal elhelyezett és a nevelésbe vett gyermek, valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt ellátására nevelési ellátmány illeti meg.
(2) A különleges, speciális vagy kettős szükségletű gyermek után a nevelőszülőt magasabb összegű nevelési ellátmány illeti meg.
(3) A nevelőszülő a nevelési ellátmányt a gyermek teljes körű, a fiatal felnőtt szükség szerinti ellátására köteles fordítani.
(4) A nevelési ellátmány a gyermek, fiatal felnőtt élelmezésére, ruházkodására, tankönyvére, tanszerére, a tanulmányai végzéséhez és munkavégzéséhez szükséges egyéb eszközökre, költőpénzére, egészségügyi ellátására, valamint a lakásfenntartási költségeinek kiegészítésére fordítható a nevelőszülőt megillető családi pótlékkal együtt.
(5) A gyermek, fiatal felnőtt ellátására szolgáló nevelési ellátmány és családi pótlék fogadása érdekében létesített bankszámla és az ahhoz kapcsolódó bankkártya költségei a nevelési ellátmányból is fedezhetőek.”
(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 56. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A nevelési ellátmány és a különleges, speciális vagy kettős szükségletű gyermek után járó magasabb összegű nevelési ellátmány legalacsonyabb összegét a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.”
52. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 63. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyermekvédelmi szakszolgáltatás)
„b) biztosítja az ideiglenes hatállyal elhelyezett és a nevelésbe vett gyermek törvényes képviseletének ellátását, valamint biztosítja a feltételeket a gyermekvédelmi gyámi feladatok ellátásához és a gyermekvédelmi gyámnak a gyermek gondozási helyével történő együttműködéséhez,”
53. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/G. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A működtetőnek gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával kell gondoskodnia)
„c) a nevelőszülő, a különleges nevelőszülő segítéséről, ha a nevelőszülő, különleges nevelőszülő egyidejűleg legalább három különleges ellátási szükségletű vagy kettős szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja,”
54. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 85. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyermekvédelmi gyám kezdeményezheti a gyámhatóságnál egyes gyámi feladatok ellátására a nevelőszülő gyámként történő kirendelését, ha)
„a) a nevelőszülő már legalább két éve nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,”
(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 85. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A gyermekvédelmi gyám együttműködik a gyermek gondozási helyét biztosító nevelőszülővel, gyermekotthonnal vagy más gondozási hellyel.”
(3) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 85. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A gyermek az egyes gyámi feladatok ellátására kijelölt nevelőszülő gyámi feladatainak ellátásával kapcsolatban a gyermekvédelmi gyámhoz fordulhat, aki a gyermek jelzését, panaszát köteles kivizsgálni.”
55. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény „A gyermekvédelmi gyám kirendelése és jogállása” alcíme a következő 85/A. §-sal egészül ki:
„85/A. § A gyermekvédelmi gyám a gyermek érdekének érvényesítése és gyámi feladatai ellátása érdekében a miniszter által jóváhagyott, a minisztérium honlapján közzétett egységes elvek és módszertan (a továbbiakban: gyermekvédelmi gyámi módszertan) alkalmazásával jár el.”
56. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 87. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A gyermekvédelmi gyám hozzájárulhat a gyermek képmásának és hangfelvételének elkészítéséhez, valamint felhasználásához, ha
a) az nem ellentétes a gyermek érdekével, és
b) ahhoz az ítélőképességének birtokában lévő gyermek hozzájárult.”
57. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 133/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„133/B. § A gyámhatóságnak a kapcsolattartás megvonására és a kapcsolattartás szüneteltetésére vonatkozó döntése az Ákr. 84. §-a alapján azonnal végrehajtható.”
58. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 135. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[A 15. § (1)–(5) bekezdésében és a 143. § (6) bekezdésében meghatározott ellátások, intézkedések nyújtása és megtétele, mindezek ellenőrzése, valamint biztosítása során az e törvényben meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése céljából a (2) bekezdésben meghatározott adatok kezelésére jogosult]
„k) a miniszter, a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter.”
(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 135. § (3a) bekezdése a következő e)–h) ponttal egészül ki:
(A Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszerben)
„e) a nevelőszülőnek jelentkező személy és a nevelőszülő 5. § t) pontja szerinti adatainak, társadalombiztosítási azonosító jelének, a nevelőszülői tevékenységre való alkalmasság vizsgálatára, felülvizsgálatára és a működtető döntésére vonatkozó adatoknak, dokumentumoknak a rögzítése a nevelőszülői alkalmassági alrendszerben,
f) a nevelőszülőnél, gyermekotthonban, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában, vagy támogatott lakhatásban elhelyezett, illetve a gyermekvédelmi szakértői bizottság által elhelyezni javasolt gyermekek számának a rögzítése a szakellátott gyermekek nyilvántartásának alrendszerében,
g) a nevelésbe vett gyermekeket fogadó nevelőszülőnél, gyermekotthonban, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában, vagy támogatott lakhatásban, valamint az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek vagy utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek ellátását biztosító nevelőszülőnél és gyermekotthonban lévő üres férőhelyek rögzítése a gondozási helyek férőhely-nyilvántartási alrendszerében,
h) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője által kijelölt, az eseti gyámi, gyermekvédelmi gyámi és helyettes gyermekvédelmi gyámi feladatokra kirendelhető személyek 5. § t) pontja szerinti adatainak és társadalombiztosítási azonosító jelének a rögzítése a gyermekvédelmi gyámi alrendszerben”
(történik.)
59. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 139. §-a a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:
„(1e) A 15. § (2) bekezdés a) és c) pontja, valamint a 15. § (3) bekezdése szerinti ellátást nyújtó szolgáltatók az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatok tekintetében a nyilvántartási kötelezettségüknek a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszerben történő adatrögzítéssel tesznek eleget.”
60. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 139/B. §-sal egészül ki:
„139/B. § (1) A nevelőszülői hálózat működtetője az 55. § (5) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartási kötelezettségének a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer nevelőszülői alkalmassági alrendszerében tesz eleget.
(2) A nevelőszülői alkalmassági alrendszerben szereplő adatokat
a) a nevelőszülőnek jelentkező személy alkalmatlanságának megállapításáról szóló döntés napjától számított, vagy
b) nevelőszülő esetén a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő
15 év elteltével törölni kell.
(3) A szolgáltatói nyilvántartásba be nem jegyzett nevelőszülői hálózat fenntartója a nevelőszülőnek jelentkező személyek alkalmassági vizsgálatának lefolytatása céljából ideiglenes belépési jogosultságot igényel a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer nevelőszülői alkalmassági alrendszeréhez. Ha a jogosultság igénylését követő 6 hónapon belül a fenntartó nem nyújt be kérelmet a nevelőszülői hálózat szolgáltatói nyilvántartásba való bejegyzése iránt, a fenntartó ideiglenes belépési jogosultságát és a fenntartó által a nevelőszülői alkalmassági alrendszerben rögzített adatokat törölni kell.”
61. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 141. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„141. § A területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője tartja nyilván a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer 135. § (3a) bekezdés f)–h) pontja szerinti alrendszereiben az ott meghatározott adatokat.”
62. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„k) a gyermekvédelmi szakellátásban és a javítóintézetben foglalkoztatott személyek képzésére, a képzés szakmai és vizsgakövetelményeire, a képzés- és a vizsgaszervezés szabályaira, valamint a gyermekvédelmi gyámok számára szervezett központi oktatási program szervezésére, szakmai és vizsgakövetelményeire vonatkozó szabályokat,”
63. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 188/E. §-sal egészül ki:
„188/E. § (1) Az 56. § (1) és (2) bekezdése szerinti nevelési ellátmány legalacsonyabb összege 2023. évben havi
a) 53 437 forint átlagos szükségletű gyermek,
b) 62 344 forint különleges szükségletű gyermek,
c) 66 798 forint speciális vagy kettős szükségletű gyermek, és
d) 53 437 forint utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt
esetén.
(2) Az (1) bekezdés szerinti összegű nevelési ellátmány 2023. január 1-jétől a teljes január hónapra jár abban az esetben, ha a nevelőszülő a nevelési ellátmányra való jogosultság egyéb feltételeinek megfelel.”
64. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
1. 4. § (3) bekezdésében a „házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet” szövegrész helyébe a „házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló 2019/1111 tanácsi rendelet” szöveg,
2. 19. § (2) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 145%-át” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegének a 180%-át” szöveg,
3. 19. § (2) bekezdés b) pontjában az „az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 135%-át” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegének 165%-át” szöveg,
4. 19. § (7) bekezdés a) pontjában az „az öregségi nyugdíj legkisebb összegének” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegének” szöveg,
5. 19. § (7) bekezdés b) pontjában az „az öregségi nyugdíj legkisebb összegének” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegének” szöveg,
6. 20/B. § (3) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegének” szöveg,
7. 26. § (1) bekezdés a) pontjában az „öregségi nyugdíj legkisebb összegének” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap összegének” szöveg,
8. 26. § (1) bekezdés b) pontjában az „öregségi nyugdíj legkisebb összegének” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap összegének” szöveg,
9. 26. § (1) bekezdés c) pontjában az „öregségi nyugdíj legkisebb összegének” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap összegének” szöveg,
10. 49. § (4) bekezdés c) pontjában a „nevelési díj és a külön ellátmány” szövegrész helyébe a „nevelési ellátmány” szöveg,
11. 49. § (5) bekezdésében a „nevelési díj és külön ellátmány” szövegrész helyébe a „nevelési ellátmány” szöveg,
12. 54/A. § (4) bekezdésében a „gyermeklétszámtól” szövegrész helyébe a „gyermeklétszámtól – a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben foglaltak szerint –” szöveg,
13. 55. § (5) bekezdés c) pontjában a „nevelési díj, az ellátmány” szövegrész helyébe a „nevelési ellátmány” szöveg,
14. 68. § (1) bekezdésében a „gyermeket védelembe” szövegrész helyébe a „gyermeket azonnal végrehajtható határozatával védelembe” szöveg,
15. 68. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „– védelembe” szövegrész helyébe az „– azonnal végrehajtható határozatával védelembe” szöveg,
16. 72. § (1a) bekezdésében az „értesíti a gyámhatóságot” szövegrész helyébe az „értesíti a család- és gyermekjóléti központot, a gyámhatóságot” szöveg,
17. 74/A. §-ában a „gyámhatóság gyámot” szövegrész helyébe a „gyámhatóság gyermekvédelmi gyámot” szöveg,
18. 79. § (3) bekezdés a) pontjában a „szintjére,” szövegrész helyébe a „szintjére, véleményére,” szöveg,
19. 87. § (1) bekezdés c) pontjában a „gyermek iskolai” szövegrész helyébe a „gyermek bölcsődei, óvodai, iskolai” szöveg,
20. 93. § (3) bekezdés a) pontjában az „az öregségi nyugdíj legkisebb összegének” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegének” szöveg,
21. 93. § (3) bekezdés b) pontjában az „az öregségi nyugdíj legkisebb összegének” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegének” szöveg,
22. 98. § (5) bekezdésében a „bekezdésben meghatározott” szövegrész helyébe a „bekezdés szerinti” szöveg,
23. 101. § (2) bekezdés k) pontjában a „módszertanát, valamint” szövegrész helyébe a „módszertanát, a gyermekvédelmi gyámi módszertant, valamint” szöveg,
24. 101. § (2) bekezdés l) pontjában a „gyermekotthonokat” szövegrész helyébe a „gyermekotthonokat, az emberkereskedelem áldozatává vált gyermekeket fogadó gyermekek átmeneti otthonát” szöveg,
25. 102. § (1d) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegének” szöveg,
26. 133. § (5) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegének” szöveg,
27. 133/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összegének” szöveg,
28. 135. § (6d) bekezdés nyitó szövegrészében az „intézet jogosult” szövegrész helyébe az „intézet, valamint a védőnő jogosult a Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz szolgáltatás igénybevételével” szöveg,
29. 137. § (2) bekezdésében a „működési nyilvántartásának” szövegrész helyébe a „jelentkezési és képzésszervezési nyilvántartásának, valamint működési nyilvántartásának” szöveg,
30. 142. § (4) bekezdésében a „135. § (3) bekezdés b) és c) pontja” szövegrész helyébe a „135. § (3) bekezdés a) és b) pontja” szöveg,
31. 147. § (5) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj legkisebb összege” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összege” szöveg,
32. 153. § (2) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj legkisebb összegének” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap összege” szöveg,
33. 165. § (1) bekezdésében a „2022.” szövegrészek helyébe a „2024.” szöveg
lép.
65. § Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
a) 98. § (2) bekezdés c) pontjában a „személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 4. § (4) bekezdése szerinti természetes” szövegrész,
b) 128. § (3) bekezdés c) pontjában az „és a kapcsolattartás végrehajtása során a kapcsolattartás megvalósulására vonatkozó nyilatkozatok” szövegrész,
c) 132. § (6) bekezdésében a „vagy annak végrehajtása” szövegrész,
d) 132. § (7) bekezdésében az „, a kapcsolattartás végrehajtásával” szövegrész,
e) 133/C. §-a.
66. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 56. § (2) bekezdésében az „az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” szövegrész helyébe az „a szociális vetítési alap” szöveg lép.
67. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény „Fertőző betegség elleni védettség igazolása” alcíme a következő 74/L–74/S. §-sal egészül ki:
„74/L. § (1) Ha a Kormány a 74/C. § (1) bekezdése szerinti körülmény fennállásakor rendeletben határozott a fertőzés igazolásának módjáról [a továbbiakban: 74/C. § (1) bekezdése szerinti körülmény fennállása], az EESZT működtetője a 74/C. § (1) bekezdése szerinti fertőzés terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele – így különösen a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény vezetőjének tájékoztatása, a rendkívüli szünet elrendelése, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatás megszervezése – céljából napi rendszerességgel, az intézkedés megtételéig – de legfeljebb 48 órás időtartamban – az érintettek TAJ számának összevetése útján – a (2) bekezdés szerinti módon – megismerhetővé teszi
a) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) szerinti, a Kormány által a köznevelésért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv (a továbbiakban: köznevelési szerv), valamint
b) a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) szerinti szakképzési államigazgatási szerv (a továbbiakban: szakképzési szerv)
számára az adat megismerhetővé tételének napján a 74/C. § (1) bekezdése szerinti fertőzéssel megfertőződött személyek fertőzöttségének tényére vonatkozó adatát.
(2) A TAJ számokat olyan titkosítási módszerrel kell összevetni, amely csak azon érintettek fertőzöttsége tényének megismerhetőségét teszi lehetővé a köznevelési szerv, illetve a szakképzési szerv számára, akikre vonatkozóan
a) a köznevelési szerv az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti köznevelés információs rendszerében,
b) a szakképzési szerv az Szkt. 111. §-a szerinti szakképzés információs rendszerében
TAJ számot kezel.
74/M. § (1) Az Nkt. 57. § (6) bekezdése szerinti, valamint az Szkt. 128. § (9) bekezdése szerinti informatikai rendszernek (a továbbiakban együtt: Rendszer) a 74/C. § (1) bekezdése szerinti fertőzés terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele céljából alkalmasnak kell lennie arra, hogy a szülő vagy a törvényes képviselő, továbbá a gyermekkel, tanulóval közös háztartásban élő személyek (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: szülő) TAJ számát, telefonszámát és elektronikus levelezési címét – az érintett önkéntes, tájékoztatáson alapuló, az elszámoltathatóság alapelvét figyelembe vevő módon megtett hozzájárulása alapján – a szülő vagy a szülő kérésére a köznevelési intézmény vagy a szakképző intézmény rögzíthesse. A köznevelési intézmény vagy a szakképző intézmény, a köznevelési szerv vagy a szakképzési szerv nem kötelezheti a szülőt e § szerinti adatainak átadására.
(2) Az EESZT működtetője a 74/C. § (1) bekezdése szerinti fertőzés terjedésének megállítása érdekében napi rendszerességgel, a (4) bekezdés szerinti intézkedés megtételéig – de legfeljebb 48 órás időtartamban – az érintettek TAJ számának összevetése útján – a (3) bekezdés szerinti módon – megismerhetővé teszi a Rendszer üzemeltetője számára az adat megismerhetővé tételének napján fertőzött személyek fertőzöttségének tényére vonatkozó adatát.
(3) A TAJ számokat olyan titkosítási módszerrel kell összevetni, amely csak azon érintettek fertőzöttsége tényének megismerhetőségét teszi lehetővé a Rendszer üzemeltetője számára, akikre vonatkozóan a szülő vagy törvényes képviselő az (1) bekezdés szerint a gyermekkel, tanulóval közös háztartásban élő személyek TAJ számát a Rendszerben rögzítette.
(4) A Rendszer üzemeltetője az (1) bekezdés szerint rögzített adatokat – ha a (2) bekezdés szerinti összevetés alapján az érintett tekintetében a 74/C. § (1) bekezdése szerinti fertőzéssel való megfertőződés tényére vonatkozó adat kimutatható –
a) a járványügyi intézkedések megtétele céljából továbbítja a járványügyi szerv részére,
b) a fertőzés terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele – így különösen a köznevelési vagy szakképzési intézmény tájékoztatása, a rendkívüli szünet elrendelése, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatás megszervezése – céljából megismerhetővé teszi a köznevelési, illetve a szakképzési szerv számára,
azzal, hogy az adatkezelés során olyan titkosítási módszert kell alkalmazni, hogy az adatkezelésre előírt feltételek teljesüljenek.
74/N. § (1) A 74/C. § (1) bekezdése szerinti körülmény fennállásakor, a 74/C. § (1) bekezdése szerinti fertőzés terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele – így különösen a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény tájékoztatása, a rendkívüli szünet elrendelése, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatás megszervezése – céljából a köznevelési intézmény, valamint a szakképző intézmény a köznevelési szerv, valamint a szakképzési szerv számára – az e szervek által az e célra létrehozott felület alkalmazásával – átadja azon, a köznevelési intézménnyel, illetve a szakképző intézménnyel
a) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkaviszonyban álló, vagy
b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szerinti közalkalmazotti jogviszonyban álló
személyek TAJ számát, akik a munkakörükbe tartozó – így a köznevelési intézmény esetében különösen az Nkt. szerinti gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más – feladatokat a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény területén látják el.
(2) Az EESZT működtetője az (1) bekezdés szerinti célból napi rendszerességgel, az intézkedés megtételéig – de legfeljebb 48 órás időtartamban – az érintettek TAJ számának összevetése útján – a (3) bekezdés szerinti módon – megismerhetővé teszi a köznevelési szerv, valamint a szakképzési szerv számára az adat megismerhetővé tételének a 74/C. § (1) bekezdés szerinti fertőzéssel fertőzött személyek fertőzöttségének tényére vonatkozó adatát.
(3) A TAJ számokat olyan titkosítási módszerrel kell összevetni, amely csak azon érintettek fertőzöttsége ténye megismerhetőségét teszi lehetővé a köznevelési szerv, illetve a szakképzési szerv számára, akikre vonatkozóan TAJ számot a köznevelési intézmény, valamint a szakképzési intézmény a köznevelési szerv, illetve a szakképzési szerv számára az (1) bekezdés szerinti módon és célból átadott.
(4) A köznevelési szerv, valamint a szakképzési szerv az (1) bekezdés szerint átadott adatokat – az (5) bekezdés szerinti kivétellel – a 74/C. § (1) bekezdése szerinti kormányrendelet hatálya alatt kezeli.
(5) Az (1) bekezdés szerint átvett adatot haladéktalanul törölni kell akkor, ha a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény a köznevelési szervet, illetve a szakképzési szervet arról értesíti, hogy az érintett már nem áll vele az Mt. szerinti munkaviszonyban vagy Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonyban, illetve, ha az érintett a munkakörét a továbbiakban már nem a köznevelési intézmény vagy a szakképző intézmény területén látja el.
74/O. § (1) Az EESZT működtetője a 74/C. § (1) bekezdése szerinti fertőzés megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele – így különösen a köznevelési intézmény vezetőjének tájékoztatása, a rendkívüli szünet elrendelése, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatás megszervezése – céljából napi rendszerességgel az érintettek TAJ számának összevetése útján – a (2) bekezdés szerinti módon – megismerhetővé teszi a köznevelési szerv számára az adat megismerhetővé tételének napján az oltottsággal vagy védettséggel rendelkező személyeknek a fertőzés elleni védőoltás tényére vagy a védettségi időtartamra vonatkozó adatát.
(2) A TAJ számokat olyan titkosítási módszerrel kell összevetni, amely csak azon érintettek védettségének ténye megismerhetőségét teszi lehetővé a köznevelési szerv számára, akikre vonatkozóan a köznevelési szerv az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti köznevelés információs rendszerében TAJ számot kezel.
74/P. § (1) A 74/C. § (1) bekezdése szerinti körülmény fennállása esetén a 74/C. § (1) bekezdése szerinti fertőzés terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele – így különösen a köznevelési intézmény tájékoztatása, a rendkívüli szünet elrendelése, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatás megszervezése – céljából a köznevelési intézmény a köznevelési szerv számára – az e szervek által az e célra létrehozott felület alkalmazásával – átadja azon, a köznevelési intézménnyel
a) az Mt. szerinti munkaviszonyban álló, vagy
b) a Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonyban álló
személyek TAJ számát, akik a munkakörükbe tartozó – különösen az Nkt. szerinti gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más – feladatokat a köznevelési intézmény területén látják el.
(2) Az EESZT működtetője az (1) bekezdés szerinti célból napi rendszerességgel az érintettek TAJ számának összevetése útján – a (3) bekezdés szerinti módon – megismerhetővé teszi a köznevelési szerv számára az adat megismerhetővé tételének napján a 74/C. § (1) bekezdés szerinti fertőzés elleni védőoltás tényére vagy a védettség időtartamára vonatkozó adatát.
(3) A TAJ számokat olyan titkosítási módszerrel kell összevetni, amely csak azon érintettek adatainak megismerhetőségét teszi lehetővé a köznevelési szerv számára, akikre vonatkozóan TAJ számot a köznevelési intézmény a köznevelési szerv számára az (1) bekezdés szerinti módon és célból átadott.
(4) A köznevelési szerv az (1) bekezdés szerint átadott adatokat – az (5) bekezdés szerinti kivétellel – a 74/C. § (1) bekezdése szerinti kormányrendelet hatálya alatt kezeli.
(5) Az (1) bekezdés szerint átvett adatot haladéktalanul törölni kell akkor, ha a köznevelési intézmény a köznevelési szervet arról értesíti, hogy az érintett már nem áll vele az Mt. szerinti munkaviszonyban vagy Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonyban, illetve, ha az érintett a munkakörét a továbbiakban már nem a köznevelési intézmény területén látja el.
74/Q. § (1) A köznevelési vagy szakképzési államigazgatási szerv az általa a 74/L–74/P. § alapján kezelt adatok közül a 74/C. § (1) bekezdése szerinti fertőzés terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele – így különösen a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény vezetőjének tájékoztatása, a rendkívüli szünet elrendelése, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatás megszervezése – érdekében feltétlenül szükséges, a köznevelési vagy szakképző intézmény által megjelölt érintettekre vonatkozó adatokat átadja köznevelési vagy szakképző intézménynek azzal, hogy azokat a köznevelési vagy szakképző intézmény kizárólag az intézkedés vagy intézkedés sorozat meghozatala idejéig, de legfeljebb három hónapig kezeli.
(2) Az (1) bekezdés szerint átadott adatokat
a) a köznevelési vagy szakképző intézmény vezetője,
b) a gyermek óvodapedagógusa, a tanuló osztályfőnöke
ismerheti meg.
(3) A köznevelési vagy szakképző intézmény az (1) bekezdés szerint kizárólag
a) az általa foglalkoztatottról,
b) tanulójáról,
c) általa ellátott vagy gondozott gyermekről
kérhet adatokat.
74/R. § (1) Ha a 74/Q. § (1) bekezdés szerinti fertőzöttségi vagy védettségi adatok informatikai rendszer útján nem vagy csak jelentős késedelemmel érhetőek el, a köznevelési vagy szakképző intézmény azok megküldését közvetlenül
a) az általa foglalkoztatottól,
b) nagykorú tanulójától vagy
c) a gyermek törvényes képviselőjétől
