1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:
(Mentes az ajándékozási illeték alól:)
„x) az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 42/O. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ingyenes átruházáson alapuló tulajdonszerzés.”
2. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/C. § (1) bekezdése a következő zs) ponttal egészül ki:
(Tárgyánál fogva díjmentes:)
„zs) az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 42/O. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ingyenes átruházáson alapuló tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése.”
3. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: 1998. évi XXXIX. törvény) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Az alapokhoz tartozó vagyon állami tulajdon, a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az egészségbiztosítási ágazat tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter, a nyugdíjbiztosítási ágazat tekintetében a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter gyakorolja azzal, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz tartozó működési vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi joggyakorló a központi nyugdíjbiztosítási szerv vezetője.
(2) Az alapok javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében elfogadott ingatlanok kivételével, az alapokhoz tartozó állami tulajdonú ingatlanok tekintetében - beleértve a működési vagyonba tartozó ingatlanokat is - a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja.
(3) A (2) bekezdés szerinti ingatlanok tekintetében az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére az MNV Zrt. kérelme alapján kerül sor.”
4. § Az 1998. évi XXXIX. törvény 5. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szerv végzi)
„a) a 3. § (2) bekezdése szerinti vagyon kivételével az Alaphoz tartozó vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási, valamint jogszabályban meghatározott vagyonkezelési, pénzügyi feladatokat,”
5. § (1) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 44. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A miniszter jóváhagyása szükséges)
„d) vagyonkezelő hiányában - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel - az állami tulajdonban álló műemlék hasznosítására irányuló bármely jogügylethez.”
(2) A Kötv. 44. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Nem szükséges a miniszter előzetes jóváhagyása, ha az állami tulajdonban álló műemlék tulajdonosi joggyakorlója 90 napot meg nem haladó időtartamra köt hasznosítására irányuló jogügyletet.
(1b) Az (1a) bekezdés alapján létrejött jogügylet időtartama nem hosszabbítható meg, továbbá ugyanarra a műemlékre vonatkozóan ugyanazon felek között új határozott idejű jogügylet az (1a) bekezdés alkalmazásával nem köthető.”
6. § (1) Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 1/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdés alapján állami tulajdonba került vagyon tekintetében - az (5a) bekezdésben foglalt kivétellel - az Országos Kórházi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKFŐ) gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét.”
(2) Az Eftv. 1/B. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Az (1) bekezdés alapján állami tulajdonba került ingatlanok tekintetében az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja. Az ingatlanok tekintetében az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére az MNV Zrt. kérelme alapján kerül sor.”
(3) Az Eftv. 1/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az OKFŐ az (5) bekezdés szerinti tulajdonosi joggyakorlása során az államháztartásról szóló törvény, a nemzeti vagyonról szóló törvény, az állami vagyonról szóló törvény és annak végrehajtási rendeletei szerint jár el azzal, hogy önállóan jogosult a tulajdonosi joggyakorlásába tartozó vagyontárgy elidegenítésére, vagyonkezelésbe adására, illetve egyéb módon történő hasznosítására.”
7. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 24. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mellőzhető a versenyeztetés:)
„d) ha a határozott időre kötendő szerződés tartama az egy évet nem haladja meg,”
(2) A Vtv. 24. § (2) bekezdése a következő f)-h) ponttal egészül ki:
(Mellőzhető a versenyeztetés:)
„f) ha az ingatlan hasznosítása az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog - így különösen bányászati jog - gyakorlásához szükséges, vagy azt segíti elő,
g) ingóságok hasznosítása esetén, ha azok együttes forgalmi értéke a bruttó 25 millió forintot nem haladja meg,
h) ha a hasznosítással érintett terület nagysága az 50 négyzetmétert nem haladja meg.”
(3) A Vtv. 24. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés d) pontja alapján versenyeztetés mellőzésével megkötött szerződés nem hosszabbítható meg, továbbá ugyanarra a vagyonelemre vonatkozóan ugyanazon felek között új határozott idejű szerződés a (2) bekezdés d) pontja alkalmazásával nem köthető.”
8. § A Vtv. 28/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az MNV Zrt. a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek elhelyezését állami elhelyezési célú ingatlanokban biztosítja. Az állami elhelyezési célú ingatlanok üzemeltetéséről, továbbá az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami elhelyezési célú ingatlanok állagának megóvásáról, karbantartásáról, beruházásainak és felújításainak előkészítéséről, illetve megvalósításáról - a központi költségvetés terhére - az MNV Zrt. gondoskodik.
(2) Az MNV Zrt. az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervek elhelyezése érdekében egyoldalú nyilatkozatával - az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervek igényének kielégítésére alkalmas, az MNV Zrt. által megfelelőnek ítélt ingatlanra vonatkozóan - állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyt létesít, amely jogviszony nem minősül az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti hasznosításnak. Az MNV Zrt. az elhelyezésről kijelölő okiratot állít ki, amely alapján az (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv köteles az MNV Zrt. által választott, a kijelölő okiratban számára megjelölt ingatlant az abban megjelölt határidőben birtokba venni.”
9. § A Vtv. 35. § (2) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mellőzni lehet a versenyeztetést:)
„q) ha a 37. § (2) bekezdése szerinti értékesítéssel érintett ingatlan
qa) a közvetlenül határos ingatlan tulajdonosa részére kerül értékesítésre, vagy
qb) osztatlan közös tulajdonban álló védett természeti terület, amely földrészlet tekintetében az állam kisebbségi tulajdonostársnak minősül és olyan tulajdonostárstól érkezik a vételi ajánlat, aki az ajánlata megtételekor legalább három éve tulajdoni hányaddal rendelkezik,”
10. § (1) A Vtv. 37. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, művelés alól kivett védett természeti terület a természetvédelmi kezelésért felelős szerv előzetes jóváhagyásával értékesíthető, amelynek megadása során a természetvédelmi kezelésért felelős szerv meghatározza azokat a feltételeket, amelyekkel az ingatlan védettségi szintjének fenntartása az állami tulajdonból való kikerülése esetén is biztosítható. A tulajdonjogot megszerző fél a tulajdonjog-átruházási szerződésben kifejezetten vállalja a természetvédelmi kezelésért felelős szerv által meghatározott feltételek betartását, valamint vállalja, hogy a védett természeti terület fenntartásáról, hasznosításáról évente beszámolót készít a természetvédelmi kezelésért felelős szerv részére. A feltételek ingatlan tulajdonosa által történő folyamatos teljesítését a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv ellenőrzi.
(3) A természetvédelmi kezelésért felelős szerv jóváhagyása a tulajdonjog átruházására vonatkozó szerződés megkötésének és a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének a feltétele.”
(2) A Vtv. 37. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat a védett természeti terület tulajdonjogának bármely jogcímen történő további átruházása esetén is alkalmazni kell.”
11. § A Vtv. 42/O. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az MVH - az (1) bekezdéstől eltérően - az Nvtv. 7. § (3) bekezdésében meghatározott vagyongazdálkodási célok megvalósítása érdekében a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó]
„b) beépítésre és önmagában hasznosításra nem alkalmas önálló, így különösen a kisajátításból visszamaradt ingatlanok tulajdonjogát, az érintett ingatlannal közvetlenül határos magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlan fekvése szerinti településen ingatlantulajdonnal rendelkező személy részére ingyenesen átruházhatja, ha az ingatlan értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket;”
12. § Hatályát veszti a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 3. § (3a) bekezdése.
13. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 31/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés a) és c) pontja szerinti értékesítési eljárás során felmerült, igazolt költségeket az MNV Zrt. a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezet terhére megtéríti. Az (5) bekezdés b) pontja szerinti állami tulajdonú vagyon esetében az MNV Zrt. az értékesítéséből származó, általános forgalmi adó nélküli - a tárgyévet megelőző év november 15. napja és a tárgyév november 14. napja közötti időszakban elszámolt - bevétel 15%-ának megfelelő összeget térít meg. A megtérítési kötelezettség összegével a fejezet költségvetési kiadási előirányzatát a fejezetet irányító szerv módosíthatja.”
(2) Az Áht. 31/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti állami tulajdonú vagyon értékesítése kapcsán a vagyonkezelő részére a (6) bekezdésben foglaltak szerint megtérített összeg nem használható fel személyi juttatások kifizetésére.”
14. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 11. § (17) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mellőzhető a versenyeztetés abban az esetben, ha a hasznosítás)
„c) államháztartási körbe tartozó szervezet vagyonkezelésében lévő
ca) az állam tulajdonában álló lakások tekintetében a vagyonkezelő szervezettel vagy központi költségvetési szervvel,
cb) a helyi önkormányzat tulajdonában álló lakások tekintetében a vagyonkezelő szervezettel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek, vagy”
(javára történik.)
15. § Az Nvtv. 5. alcíme a következő 11/B. §-sal egészül ki:
„11/B. § A 11. § (10) bekezdésétől eltérően állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés 25 éves határozott időre is köthető, ha a hasznosításra jogosult vállalja az érintett állami vagyon gyarapítását szolgáló beruházás megvalósítását, és az állami vagyont érintő beruházás megtérülési ideje ezt kifejezetten indokolja. A 25 éves határozott időtartam egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette.”
16. § Az Nvtv. 19. § a) pontjában a „10-11/A. §-a” szövegrész helyébe a „10-11/B. §-a” szöveg lép.
17. § A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tbszt.) 13. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Az OKFŐ jogosult - a 13/C. §-ban meghatározott kivétellel - az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlására
a) az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési intézmények állam általi átvételét követő beszerzései és beruházásai alapján létrejött,
b) az OKFŐ saját beszerzései és beruházásai alapján létrejött, valamint
c) az OKFŐ által bármely jogcímen az állam javára megszerzett
vagyon tekintetében is.”
18. § A Tbszt. a következő 13/C. §-sal egészül ki:
„13/C. § (1) A 13. § (1) bekezdése szerint átvett és a 13. § (1a) bekezdése szerint létrejött, valamint az állam javára megszerzett állami tulajdonban álló ingatlanok tekintetében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanok tekintetében az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére az MNV Zrt. kérelme alapján kerül sor.”
19. § A Tbszt.
a) 13. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK)” szövegrész helyébe az „- a 13/C. §-ban foglalt kivétellel - az Országos Kórházi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKFŐ)” szöveg;
b) 13. § (2) bekezdésében és (3a) bekezdés nyitó szövegrészében az „ÁEEK” szövegrész helyébe az „OKFŐ” szöveg
lép.
20. § Hatályát veszti a Tbszt.
a) 13. § (2) bekezdésében a „, valamint a Nemzeti Földalapról szóló törvény és a végrehajtási rendelete” szövegrész,
b) 15/B. §-a.
21. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Hetedik Könyv XI. címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„XI. AZ ÁLLAM ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT MINT TÖRVÉNYES ÖRÖKÖS
7:74. § [Az állam szükségképpeni törvényes öröklése és az önkormányzat törvényes öröklése]
(1) Más örökös hiányában - ideértve azt is, ha a települési önkormányzat mint törvényes örökös az örökséget visszautasítja - az állam a törvényes örökös.
(2) Az államot mint törvényes örököst az örökség visszautasításának joga nem illeti meg.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően az örökhagyó tulajdonát képező belföldi ingatlan esetében más örökös hiányában - ide nem értve, ha az örökhagyónak az örökség visszautasítása folytán nincs más örököse - az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat a törvényes örökös.
(4) A (3) bekezdés szerinti öröklés alá esik az ingatlanon található azon ingó dolog is, amely az örökhagyó tulajdonában állt halálakor.
(5) Nem esik a (3) bekezdés szerinti öröklés alá azon ingatlan, amelynek bármely alrészlete állami tulajdonba kerülése esetén a nemzeti földalapról szóló törvény hatálya alá tartozna, vagy gazdaságnak minősülő dologösszesség részét képezi.”
22. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény a következő 28/A. alcímmel egészül ki:
„28/A. Az állam és az önkormányzat mint törvényes örökös
(A Ptk. 7:74. §-ához)
64/A. § A Ptk.-nak az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról szóló 2022. évi LI. törvénnyel módosított 7:74. §-át a 2023. július 1-jén vagy azt követően megnyíló öröklés vonatkozásában kell alkalmazni.”
23. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2023. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 11. alcím és a 12. alcím 2023. július 1-jén lép hatályba.
24. § (1) A 7. alcím az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 14. § és a 15. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
