„(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az állam a 4/2009/EK tanácsi rendelet és a hágai tartási egyezmény alapján a tartási kötelezettségek végrehajtása iránti eljárásban is biztosítja a fél számára a pártfogó ügyvédi képviseletet és viseli a fél helyett annak költségét.”
126. § A Jst. 90. §-ában a „46. cikkének” szövegrész helyébe a „44. cikk (1) bekezdésének és 46. cikkének” szöveg lép.
127. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 25. § (1) bekezdése a következő zs) ponttal egészül ki:
(A cégjegyzék szükség szerint, valamennyi cég esetében tartalmazza)
„zs) a cég Európai Unió más tagállamában bejegyzett fióktelepe esetén a fióktelep nevét, további megnevezés esetén e megnevezéseit, székhelyét, nyilvántartásba vételének napját, ha ilyen adattal rendelkezik, működése megkezdésének napját.”
128. § (1) A Ctv. 27. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Közjegyzői iroda esetében
a) a tagok nevét, lakóhelyét, a közjegyző tag esetében a hivatali helyiségének (irodájának) címét is,
b) a közjegyző tag (tagok) szavazati jogának terjedelmét, valamint
c) a helyettes irodavezető nevét, lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, valamint e tisztségét, e jogviszonya keletkezésének időpontját, továbbá azt a tényt, ha a helyettes irodavezető közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánya vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintája benyújtásra került.”
(2) A Ctv. 27. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A helyettes irodavezető bejegyzése iránti változásbejegyzési kérelemnek – a területi kamara elnökségének határozata alapján – a cégjegyzékbe bejegyzett irodavezető törlésére irányuló kérelmet is tartalmaznia kell. A helyettes irodavezető cégjegyzékből való törlésére irányuló változásbejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell – a területi kamara elnökségének határozata alapján – a közjegyzői iroda képviseletére a továbbiakban jogosult személy cégjegyzékbe bejegyzendő adatait is.”
129. § A Ctv. 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során az elektronikus úton küldött okiratokat minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni, oly módon, hogy az időbélyegző alapján a minősített elektronikus aláírás használatára való jogosultság – az okirat aláírásának időpontjában való – fennállása megállapítható legyen. A cégbíróság által küldött elektronikus okirat közokiratnak minősül. Ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos jogi képviselő esetén az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott elektronikus aláírás és elektronikus bélyegző is használható.”
130. § A Ctv. IV. Fejezet 18. Címe a következő 63/A. és 63/B. §-sal egészül ki:
„63/A. § (1) Ha a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül erre vonatkozó tagállami megkeresés érkezik, a cégbíróság megvizsgálja, hogy a megkeresésben megjelölt személy e törvény szerinti eltiltás hatálya alatt áll-e, vagy vele szemben fennáll-e a Ptk. 3:22. § (4), illetve (5) bekezdésében meghatározott kizáró ok. A tagállami megkeresésre sor kerülhet az Európai Unió tagállamában történő társaságalapítás és új vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag bejegyzése során is.
(2) Ha a tagállami megkeresés a szükséges adatokat tartalmazza, a cégbíróság a 38. § (2) bekezdése szerinti módon a vizsgálat lefolytatásához adatot igényel a természetes személyek nyilvántartásából.
(3) A cégbíróság elsődlegesen elektronikusan, számítógépes program útján ellenőrzi, hogy a cégjegyzék tartalmaz-e e törvény szerinti eltiltási bejegyzést a megkeresésben megjelölt személy vonatkozásában. Ha a cégjegyzék eltiltási bejegyzést nem tartalmaz, a cégbíróság további vizsgálatot folytatva a 44/B. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával – a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül érkezett tagállami megkeresés megválaszolása céljából – adatot igényel a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(4) A cégbíróság a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül tájékoztatja a megkereső tagállamot a (2) és a (3) bekezdés szerinti vizsgálat eredményéről, ideértve azt is, ha a megjelölt személy nem azonosítható. A cégbíróság a tájékoztatást a tagállami megkeresés érkezésétől számított egy munkanapon belül küldi meg a megkereső tagállam részére. Ha a bűnügyi nyilvántartó szervtől a cégbíróság adatot igényel, a tájékoztatás megküldésének határideje a bűnügyi nyilvántartó szerv értesítésének érkezését követő munkanap.
(5) A megkereső tagállam további tájékoztatást is kérhet. Az e törvény szerinti eltiltásra vonatkozó adatokról a cégbíróság tájékoztatást nyújt. A Ptk. 3:22. § (4), illetve (5) bekezdésében meghatározott kizáró ok esetén a cégbíróság kizárólag arról ad tájékoztatást, hogy a kizáró ok fennállása a Ptk. mely rendelkezésén alapul.
(6) A cégbíróság e § szerinti információcsere során okiratokat nem küld a megkereső tagállam részére.
(7) A cégbíróság a természetes személyre vonatkozó adatokat – a csalárd vagy más visszaélésszerű magatartás megelőzése, az Európai Unión belüli társasággal vagy fiókteleppel kapcsolatba kerülő személyek védelme biztosítása céljából – az e § szerinti információcsere biztosítása érdekében a (8) bekezdésben meghatározott ideig kezeli.
(8) A cégbíróság informatikai rendszere az e törvény szerinti eltiltás fennállása esetén a 10. § (3) bekezdésében meghatározott időpontig, egyéb esetben az (1) bekezdésben foglalt megkeresés megválaszolásáig, de legfeljebb 60 napig tárolja a megkeresésben megjelölt személyre vonatkozó személyes adatokat.
63/B. § (1) A 63/A. § szerinti információcserére e törvényben foglaltak figyelembevétele mellett az Európai Bizottság vonatkozó végrehajtási rendeletében előírt tartalomban és formában kerül sor.
(2) A 63/A. § szerinti információcsere lefolytatására a Fővárosi Törvényszék rendelkezik kizárólagos illetékességgel.”
131. § A Ctv. 116. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Ha e fejezet rendelkezése szerint a cégbíróság által hozott végzéssel szemben fellebbezésnek van helye, a másodfokú bíróság a fellebbezést 30 munkanapon belül bírálja el.”
132. § A Ctv. 117. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A cégbíróság a követelést tartalmazó elkésett bejelentést visszautasítja; e végzés ellen fellebbezésnek van helye.”
133. § A Ctv. 117/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A kényszertörlési eljárás megszüntetése iránti kérelmet visszautasító, valamint elutasító végzéssel szemben fellebbezésnek van helye.”
134. § A Ctv. 117/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az eltiltással érintett személy vitatja a bejelentett követelést vagy annak egy részét, meg kell jelölnie a vitatás indokát és az annak alapjául szolgáló tényeket, valamint csatolnia kell azt az okiratot vagy annak másolatát, amelyre bizonyítékként hivatkozik. Ha a követelés közokiraton alapul, a követelés a kényszertörlési eljárásban nem vitatható, ide nem értve az arra való hivatkozást, hogy a követelés megfizetése részben vagy egészben már megtörtént. Ha az eltiltással érintett személy a vitatás indokát nem jelöli meg vagy az ellentmondásos, vagy a követelés a kényszertörlési eljárásban nem vitatható, a cégbíróság a (3) bekezdés szerinti végzésében elutasítja a követelés vitatását.”
135. § A Ctv. 118. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, azonban a cég fellelhető vagyonnal rendelkezik, a cégbíróság – a 116. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben eltiltás mellőzése mellett – a céget a 62. § (4) bekezdése figyelembevételével törli a cégjegyzékből. Ha azonban a cég fellelhető vagyonának tulajdonjogával összefüggésben kétség merül fel, a cégbíróság megszünteti a kényszertörlési eljárást és kezdeményezi a cég ellen a felszámolási eljárás megindítását.”
136. § (1) A Ctv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2) A Ctv. 2. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
137. § A Ctv.
a) 25. § (1) bekezdés z) pontjában a „meg.” szövegrész helyébe a „meg,” szöveg,
b) 38. § (1) bekezdésében a „formátuma tekintetében” szövegrész helyébe az „eredete, sértetlensége és formátuma tekintetében” szöveg,
c) 118. § (6c) bekezdésében az „(1) és a (2) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „(1), a (2) és a (6) bekezdés szerinti, a cég törlését elrendelő” szöveg,
d) 118. § (6c) bekezdésében a „viselésére” szövegrész helyébe a „megfizetésére” szöveg,
e) 118/D. § (8) bekezdésében az „azon eltiltott vezető tisztségviselővel, illetve taggal szemben” szövegrész helyébe az „azon eltiltott személlyel szemben” szöveg,
f) 132. § (1) bekezdés k) pontjában az „irányelv, kivéve az (EU) 2019/1151 irányelv 1. cikkének az (EU) 2017/1132 irányelv 13i. cikkét, 13j. cikk (2) bekezdését, és 16. cikk (6) bekezdését megállapító rendelkezéseit.” szövegrész helyébe az „irányelv.” szöveg,
g) 1. számú melléklet III. pont 9. alpontjában az „egyesülés” szövegrész helyébe a „művelet” szöveg
lép.
138. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 28. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az örökhagyó a halálakor ügyvéd volt, az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyv felvétele helyett a hagyatéki leltárban ennek tényét kell feltüntetni, valamint az ügyvédi tevékenységről szóló törvény alapján kijelölt irodagondnok által készített nyitó jegyzőkönyv iktatószámát, ha azt az irodagondnok a hagyatéki leltár elkészültéig közölte.”
139. § A Hetv. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyszíni leltár felvételének idejéről és helyéről értesíteni kell az ismert öröklésben érdekelteket, valamint a 28. § (1a) bekezdése szerinti esetben az ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyzett irodagondnokot.”
140. § A Hetv. 30. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A jegyzőt, valamint a közjegyzőt a 28. § (1a) bekezdése szerinti esetben a leltár felvétele során köti az irodagondnok nyilatkozata abban, hogy
a) az okirat ügyvédi iratőrzési kötelezettséggel terhelt,
b) az okirat, pénz, illetve vagyontárgy ügyvédi letét tárgyát képezi.”
141. § A Hetv.
a) 28. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „örökhagyó” szövegrész helyébe az „örökhagyó a halálakor” szöveg,
b) 28. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés a), c)–f) pontjában” szöveg
lép.
142. § Hatályát veszti a Hetv.
a) 28. § (1) bekezdésében az „ügyvéd,”,
b) 47. § (2) bekezdés b) pontjában a „, vagy az erre felhatalmazott hivatásos magyar konzuli tisztviselőnél konzuli okiratba foglalt nyilatkozatban”,
c) 47. § (5) bekezdésében a „vagy az erről szóló nyilatkozatot okiratba foglaló” és a „vagy a nyilatkozatról készített konzuli okiratot”
szövegrész.
143. § A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 2. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
144. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:181. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kapcsolattartásra vonatkozó határozatban rendelkezni kell a kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, folyamatos vagy időszakos voltáról, arról, hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor, a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, továbbá a gyermek személyes okmányai átadásáról és visszaadásáról, valamint a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról.”
145. § A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 6. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(A gondnokoltak nyilvántartásában az érintettre vonatkozóan szereplő alábbi adatokat a cselekvőképesség fennállásának vizsgálata céljából konkrét ügyben közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni és kezelni:)
„n) az adóhatóság az eljárása során az adózó vagy az eljárás egyéb résztvevője eljárási képessége fennállásának vagy hiányának megállapításához a 3. § (1) bekezdés a) pont aa)–ae) alpontjában és b)–e) pontjában szereplő adatokat.”
146. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény a következő 37/B. §-sal egészül ki:
„37/B. § A Ptk.-nak az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LV. törvénnyel módosított 4:181. § (3) bekezdését a 2023. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
147. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 13. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A jogosult ugyanazon ország tekintetében ugyanazon típusú műveivel vagy kapcsolódó jogi teljesítményeivel kapcsolatos ugyanazon szerzői jog vagy kapcsolódó jog kezelésével kizárólag egy közös jogkezelő szervezetet bízhat meg.
(4) Jogkezelési megbízás kizárólag a jogosult adott mű- vagy teljesítménytípusba tartozó valamennyi művére vagy kapcsolódó jogi teljesítményére kiterjedő hatállyal adható.”
148. § A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Bpnp.) 22/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kérelmet a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegésétől vagy annak a kérelmező tudomására jutásától számított 30 napon belül lehet előterjeszteni. A határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a kérelmet legkésőbb e határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták. A határidőt az elmaradt kapcsolattartás pótlása esetén a kapcsolattartás pótlására megállapított legközelebbi megfelelő időpont lejártától kell számítani.”
149. § A Bpnp. 22/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásának elrendelése tárgyában szükség esetén meghallgatást tart. A meghallgatásra szabályszerűen megidézetteknek a távolmaradása a meghallgatás megtartását és a végrehajtás elrendelése tárgyában való döntés meghozatalát nem gátolja. Bizonyítás felvételének – amelyet a bíróság hivatalból is elrendelhet – csak akkor van helye, ha a kérelem e nélkül nem bírálható el. A kérelem elbírálása során a bíróság soron kívül jár el.”
150. § A Bpnp. 22/D. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A teljesítés önhibából történő elmaradása esetén a bíróság)
„a) megkeresi a gyámhatóságot a gyermek védelmében szükséges intézkedések megtétele érdekében,”
151. § A Bpnp. 22/D. § (1) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „15 napon” szöveg lép.
152. § Hatályát veszti a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 33. §-a.
153. § Nem lép hatályba a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 124. § 1. pontja és 2. melléklete.
154. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1–18. §, a 20. §, a 29. §, a 30. §, a 37. § 1., 3–7 pontja, a 39–76. §, a 78–80. §, a 82–128. §, a 131–136. §, a 137. § a), c)–e) és g) pontja, a 138–153. §, valamint az 1–3. melléklet 2023. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 77. § és a 81. § 2023. február 1-jén lép hatályba.
(4) A 19. § 2023. április 1-jén lép hatályba.
(5) A 129. §, a 130. §, a 137. § b) és f) pontja, a 155. § (1) bekezdés e) pontja, valamint a 155. § (2) bekezdés e) pontja 2023. augusztus 1-jén lép hatályba.
155. § (1) E törvény
a) 98. §-a a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2015. december 16-i (EU) 2015/2436 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) 107. §-a a műsorszolgáltató szervezetek egyes online közvetítéseire, valamint televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítésére alkalmazandó szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 93/83/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/789 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) 109–112. §-a, 114. §-a és 119. § b) pontja a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
d) 117. §-a a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
e) 129. §-a, 130. §-a, 137. § b) és f) pontja az (EU) 2017/1132 irányelvnek a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használata tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1151 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény
a) 20. §-a a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) 73. §-a, 74. § (1) bekezdése, 76. §-a, 82. §-a, 87. §-a és 90. §-a a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály) szóló, 2022. szeptember 14-i (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
c) 74. § (1) bekezdése, 83–86. §-a a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet és a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet,
d) 104. §-a az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
e) 130. §-a az (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerre vonatkozó műszaki leírások és eljárások tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az (EU) 2020/2244 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. június 18-i (EU) 2021/1042 bizottsági végrehajtási rendelet,
f) 145. §-a az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
A Ctv. 1. számú melléklet II. pont 11. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tartalmára tekintettel kötelező, az egyes cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok:]
„11. közjegyzői iroda esetén
a) a területi kamara elnökségének alapítási engedélye, kivéve, ha az alapítási engedélyt megadottnak kell tekinteni, utóbbi esetben a tagok erről szóló, legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata;
b) a helyettes irodavezető bejegyzése esetén a területi kamara elnökségének a helyettes irodavezető kijelöléséről szóló határozata;
c) a helyettes irodavezető törlése esetén a területi kamara elnökségének a helyettes irodavezetői megbízásnak a megszüntetéséről és a közjegyzői iroda képviseletére jogosult személy kijelöléséről szóló határozata.”
1. A Ctv. 2. számú melléklet III. pontja a következő 1. alponttal egészül ki:
(Átalakulás bejegyzéséhez szükséges további okiratok:)
„1. az átalakulást megelőzően még be nem fizetett, illetve nem szolgáltatott vagyoni hozzájárulás teljesítésének igazolása;”
2. A Ctv. 2. számú melléklet III. pontja a következő 3. alponttal egészül ki:
(Átalakulás bejegyzéséhez szükséges további okiratok:)
„3. a szükséges tőkepótlás befizetésének, illetve teljesítésének igazolása;”
„2. melléklet a 2010. évi CLXXXIV. törvényhez
Az ítélőtáblák illetékességi területe
1. Fővárosi Ítélőtábla
1.1. Budapest főváros
1.2. Nógrád vármegye
1.3. Pest vármegye
2. Szegedi Ítélőtábla
2.1. Csongrád-Csanád vármegye
2.2. Bács-Kiskun vármegye
2.3. Békés vármegye
2.4. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
3. Pécsi Ítélőtábla
3.1. Baranya vármegye
3.2. Somogy vármegye
3.3. Tolna vármegye
3.4. Zala vármegye
4. Debreceni Ítélőtábla
4.1. Hajdú-Bihar vármegye
4.2. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
4.3. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
4.4. Heves vármegye
5. Győri Ítélőtábla
5.1. Fejér vármegye
5.2. Győr-Moson-Sopron vármegye
5.3. Komárom-Esztergom vármegye
5.4. Vas vármegye
5.5. Veszprém vármegye”
