1. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 95/L. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„95/L. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően, az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról szóló 2022. évi LVI. törvénnyel megállapított tartalommal és formában először - 2022. november 1. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házastársának, élettársának, továbbá gyermekének vagyonnyilatkozatát is.
(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
2. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 218/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„218/E. § (1) A Médiatanács tagja az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően, az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról szóló 2022. évi LVI. törvénnyel megállapított tartalommal és formában először - 2022. november 1. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házastársának, élettársának, továbbá gyermekének vagyonnyilatkozatát is.
(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
3. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 35/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35/B. § (1) Az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően, az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról szóló 2022. évi LVI. törvénnyel megállapított tartalommal és formában először - 2022. november 1. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házastársának, élettársának, továbbá gyermekének vagyonnyilatkozatát is.
(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
4. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) A köztársasági elnök az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően, az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról szóló 2022. évi LVI. törvénnyel megállapított tartalommal és formában először - 2022. november 1. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő családtagjának vagyonnyilatkozatát is.
(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
5. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 45/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45/G. § (1) Az alapvető jogok biztosa és helyettese az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően, az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról szóló 2022. évi LVI. törvénnyel megállapított tartalommal és formában először - 2022. november 1. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő családtagjának vagyonnyilatkozatát is.
(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
6. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 38. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A Hatóság a (2) és (2a) bekezdés szerinti feladatkörében az e törvényben meghatározottak szerint különösen]
„f) bejelentés alapján és hivatalból átláthatósági hatósági eljárást folytat;”
(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hatóság elnökének munkáját az általa határozatlan időre kinevezett kettő helyettes segíti. A Hatóság elnökhelyettese felett az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat.”
(3) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az elnökhelyettesek az elnök akadályoztatása esetén, illetve ha az elnöki tisztség nincs betöltve, - az elnök által meghatározott módon - gyakorolják az elnök hatásköreit és ellátják feladatait.”
(4) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 52. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A Hatóság vizsgálata a 24/B. alcím szerinti közzétételi kötelezettség teljesítése ellenőrzésével összefüggésben nem indítható, az erre irányuló bejelentést a 63/A. § (2) bekezdése szerinti átláthatósági hatósági eljárás kezdeményezésére irányuló bejelentésnek kell tekinteni.”
(5) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 53. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A Hatóság - a 33/A. alcím szerinti átláthatósági hatósági eljárás hivatalbóli megindításával egyidejűleg - a vizsgálatot megszünteti vagy a vizsgálatot az e részében megszünteti, ha a vizsgálat során jut arra a megállapításra, hogy a közzétételre kötelezett a 24/B. alcím szerinti közzétételi kötelezettségének feltehetően nem tesz eleget. A megszüntetésről a bejelentőt a 63/A. § (2) bekezdése szerint megfelelően értesíteni kell.”
(6) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a következő 33/A. alcímmel egészül ki:
„33/A. Átláthatósági hatósági eljárás
63/A. § (1) A 24/B. alcím szerinti közzétételi kötelezettség teljesítése érdekében a Hatóság bejelentés alapján átláthatósági hatósági eljárást indít és hivatalból átláthatósági hatósági eljárást indíthat. Az eljárásra az e törvényben foglaltakkal összhangban alkalmazni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit.
(2) Az átláthatósági hatósági eljárás megindítása érdekében bárki bejelentést tehet. Az átláthatósági hatósági eljárást akkor is hivatalból megindított eljárásnak kell tekinteni, ha azt bejelentés előzte meg. A bejelentőt az átláthatósági eljárás megindításáról, illetve befejezéséről a Hatóság értesíti.
(3) A Hatóság hivatalból átláthatósági hatósági eljárást indít akkor, ha a közérdekű adatok vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatban folytatott vizsgálata során jut arra a megállapításra, hogy a 24/B. alcím szerinti közzétételre kötelezett a közzétételi kötelezettségét feltehetően nem teljesítette.
(4) Ha az átláthatósági hatósági eljárást a (3) bekezdés szerint bejelentésen alapuló vizsgálat előzte meg, a bejelentőt az átláthatósági hatósági eljárás megindításáról, illetve befejezéséről a Hatóság értesíti.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a bejelentés tartalmazza
a) a feltételezett jogsértés megjelölését,
b) a feltételezett jogsértést megvalósító magatartás vagy állapot leírását,
c) a feltételezett jogsértést megvalósító - a 24/B. alcím szerinti, felületen közzétételre kötelezett - adatkezelő azonosításához szükséges, a bejelentő rendelkezésére álló adatokat,
d) a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat valószínűsítő tényeket.
63/B. § (1) Az átláthatósági hatósági eljárásban az ügyintézési határidő negyvenöt nap.
(2) Az átláthatósági hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság a 24/B. alcím szerinti közzétételi kötelezettségekkel összefüggésben
a) megállapíthatja a közzétételre kötelezett adatkezelő közzétételi kötelezettséggel összefüggő jogsértése tényét - ideértve azt az esetet is, ha a közzétételre a valóságnak nem megfelelő adatokkal vagy hiányosan került sor -,
b) az a) ponttal összefüggésben elrendeli a 24/B. alcím szerinti közzétételi kötelezettség - ideértve valós adatok közzétételét, illetve a közzétett adatokból hiányzó adatok pótlását is - soron kívüli, de legfeljebb 15 napon belüli teljesítését.
(3) Ha a 24/B. alcím szerinti közzétételre kötelezett a megállapított kötelezettségnek (2) bekezdés b) pontja szerinti határidőn belül nem tesz eleget, a Hatóság bírságot szabhat ki. A bírság mértéke százezertől ötvenmillió forintig terjedhet.
(4) A Hatóság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a (3) bekezdés szerinti bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapítása során az eset összes körülményeit figyelembe veszi, így különösen a jogsértés súlyát - ideértve a mulasztással érintett adatok számát, a jogsértő állapot fennállásának időtartamát -, valamint azt, hogy a jogsértővel szemben korábban állapítottak-e meg a 24/B. alcím szerinti közzétételi kötelezettséggel kapcsolatos jogsértést.
(5) A Hatóság elrendelheti határozatának - a 24/B. alcím szerint közzétételre kötelezett adatkezelő adatainak közzétételével történő - nyilvánosságra hozatalát, ha a bekövetkezett jogsérelem súlya a nyilvánosságra hozatalt indokolja.”
(7) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 75/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„75/C. § (1) A Hatóság elnöke és elnökhelyettese az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően, az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról szóló 2022. évi LVI. törvénnyel megállapított tartalommal és formában először - 2022. november 1. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát is.
(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
7. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 74/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„74/C. § (1) Az Alkotmánybíróság tagja az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően, az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról szóló 2022. évi LVI. törvénnyel megállapított tartalommal és formában először - 2022. november 1. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő családtagjának vagyonnyilatkozatát is.
(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
8. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 165/U. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„165/U. § (1) A legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettese az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően, az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról szóló 2022. évi LVI. törvénnyel megállapított tartalommal és formában először - 2022. november 1. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát is.
(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
9. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. § (1) A Tanács elnöke az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően, az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról szóló 2022. évi LVI. törvénnyel megállapított tartalommal és formában először - 2022. november 1. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát is.
(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
10. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 145/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„145/D. § (1) A képviselő és a nemzetiségi szószóló az e törvénynek az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról szóló 2022. évi LVI. törvénnyel megállapított 1. melléklete szerinti tartalommal és formában először - 2022. november 1. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a családtagja vagyonnyilatkozatát is.
(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
11. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
12. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 353/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„353/E. § (1) A Nemzeti Választási Iroda elnöke és elnökhelyettese az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően, az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról szóló 2022. évi LVI. törvénnyel megállapított tartalommal és formában először - 2022. november 1. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát is.
(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
13. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 183/M. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„183/M. § (1) Az MNB elnöke, alelnökei és a Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagjai, valamint a felügyelőbizottság tagjai az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően, az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról szóló 2022. évi LVI. törvénnyel megállapított tartalommal és formában először - 2022. november 1. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesznek vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolják a velük közös háztartásban élő családtagjuk vagyonnyilatkozatát is.
(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
14. § A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 40/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40/B. § (1) A Bizottság tagja az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően, az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról szóló 2022. évi LVI. törvénnyel megállapított tartalommal és formában először - 2022. november 1. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő családtagjának vagyonnyilatkozatát is.
(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
15. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 197/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„197/C. § (1) A Tanács elnöke, alelnöke és tagja az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően, az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról szóló 2022. évi LVI. törvénnyel megállapított tartalommal és formában először - 2022. november 1. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát is.
(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
16. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 293. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„293. § [Átmeneti rendelkezés az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvényhez, valamint az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról szóló 2022. évi LVI. törvényhez]
(1) A politikai felsővezető az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően, az Európai Bizottság kérésére egyes törvényeknek a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében szükséges módosításáról szóló 2022. évi LVI. törvénnyel megállapított tartalommal és formában először - 2022. november 1. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a családtagja vagyonnyilatkozatát is.
(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
17. § (1) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 5. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(6) A Hatóság feladatainak ellátása során, az ahhoz szükséges mértékben ellenőrizheti
1. a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja,
2. a Médiatanács tagja,
3. az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke,
4. az alapvető jogok biztosa és helyettese,
5. a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és elnökhelyettese,
6. az Alkotmánybíróság tagja,
7. a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettese,
8. a Költségvetési Tanács elnöke,
9. a Nemzeti Választási Iroda elnöke és elnökhelyettese,
10. a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnökei és a Monetáris Tanácsnak a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 9. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagjai, valamint a felügyelőbizottság tagjai,
11. a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja,
12. a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács elnöke, alelnöke és tagja,
13. az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető,
14. az önkormányzati képviselő és a polgármester és
15. a nemzetiségi önkormányzati képviselő
vagyonnyilatkozatát, és jogosult vagyonnyilatkozati vizsgálati eljárást lefolytatni, és ennek eredménye alapján az 1-15. pontokban meghatározott személyi körre vonatkozó szabályok szerinti vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást kezdeményezni. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Hatóságot tájékoztatni kell.”
(2) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 5. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A Hatóság feladatainak ellátása során
a) a köztársasági elnök,
b) az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló és az Országgyűlés háznagya,
c) a bíró és
d) az országgyűlési képviselői megbízatással rendelkező politikai felsővezető
vagyonnyilatkozatával kapcsolatban jogosult az a)-d) pontokban meghatározott személyi körre vonatkozó szabályok szerinti vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást kezdeményezni. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Hatóságot tájékoztatni kell.”
(3) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény VIII. Fejezete a következő 31/A. alcímmel egészül ki:
„31/A. Sarkalatossági záradék
77/A. § (1) Az 5. § (6) bekezdés
a) 2. pontja az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján,
b) 3. pontja az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján,
c) 5. pontja az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése alapján,
d) 6. pontja az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján,
e) 7. pontja az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján,
f) 9. pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és a 35. cikk (1) bekezdése alapján,
g) 14. pontja az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,
h) 15. pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
(2) Az 5. § (6a) bekezdés
a) a) pontja az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján,
b) b) pontja az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján,
c) c) pontja az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.”
18. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 6. § (1)-(6) bekezdése 2023. február 28-án lép hatályba.
(3) A 17. § 2023. március 31-én lép hatályba.
19. § (1) A 2. § az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 3. § az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) A 4. § az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(4) A 6. § (1)-(3) és (7) bekezdése az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(5) A 7. § az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(6) A 8. § az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(7) A 10. §, a 11. § és az 1. melléklet az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(8) A 12. § az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és a 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(9) A 17. § (1) bekezdése az Alaptörvény
a) IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján,
b) 43. cikk (4) bekezdése alapján,
c) VI. cikk (4) bekezdése alapján,
d) 24. cikk (9) bekezdése alapján,
e) 29. cikk (7) bekezdése alapján,
f) XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és a 35. cikk (1) bekezdése alapján,
g) 31. cikk (3) bekezdése alapján,
h) XXIX. cikk (3) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
(10) A 17. § (2) bekezdése az Alaptörvény
a) 12. cikk (5) bekezdése alapján,
b) 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján,
c) 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
„1. melléklet a 2012. évi XXXVI. törvényhez
Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat országgyűlési képviselő, valamint a vele közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa és gyermeke(i) számára
A nyilatkozatot adó személye
1. A nyilatkozatot adó * :
a) országgyűlési képviselő
b) az országgyűlési képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettárs (a továbbiakban: házas-/élettárs)
c) az országgyűlési képviselővel közös háztartásban élő gyermek (a továbbiakban: gyermek)
2. A nyilatkozatot adó neve:
A) rész
VAGYONI NYILATKOZAT
I. Ingatlanok (kivéve a nyilatkozatot adó, valamint a vele közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa és gyermeke(i) kizárólagos használatára fenntartott ingatlant) *
1. Ingatlan:
a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):
b) Az ingatlan területnagysága:
c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):
d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete:
e) Az ingatlan jogi jellege (családi ház, társasház, szövetkezeti ház, műemlék, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs, bányatelek stb.):
f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, állandó, illetve tartós használó, haszonélvező, bérlő stb.):
g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:
h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):
2. Ingatlan:
a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):
b) Az ingatlan területnagysága:
c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):
d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete:
e) Az ingatlan jogi jellege (családi ház, társasház, szövetkezeti ház, műemlék, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs, bányatelek stb.):
f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, állandó, illetve tartós használó, haszonélvező, bérlő stb.):
g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:
h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):
3. Ingatlan:
a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):
b) Az ingatlan területnagysága:
c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):
d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete:
e) Az ingatlan jogi jellege (családi ház, társasház, szövetkezeti ház, műemlék, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs, bányatelek stb.):
f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, állandó, illetve tartós használó, haszonélvező, bérlő stb.):
g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:
h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):
4. Ingatlan:
a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):
b) Az ingatlan területnagysága:
c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):
d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete:
e) Az ingatlan jogi jellege (családi ház, társasház, szövetkezeti ház, műemlék, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs, bányatelek stb.):
f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, állandó, illetve tartós használó, haszonélvező, bérlő stb.):
g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:
h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):
II. Nagy értékű * ingóságok
1. Gépjárművek:
a) személygépkocsi: ..................................................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................. típus
a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................. típus
a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................................................
b) tehergépjármű, autóbusz: ......................................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................................................
c) motorkerékpár: ......................................................................................................... típus
a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................. típus
a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................................. típus
a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................................................
2. Vízi vagy légi jármű:
a) jellege:
típusa:
a szerzés ideje, jogcíme:
b) jellege:
típusa:
a szerzés ideje, jogcíme:
3. Védett műalkotás, védett gyűjtemény:
a) egyedi alkotások:
megnevezés: ...................................................................................................................... db
a szerzés ideje, jogcíme:
megnevezés: ...................................................................................................................... db
a szerzés ideje, jogcíme:
megnevezés: ...................................................................................................................... db
a szerzés ideje, jogcíme:
b) gyűjtemény:
megnevezés: ...................................................................................................................... db
a szerzés ideje, jogcíme:
megnevezés: ...................................................................................................................... db
a szerzés ideje, jogcíme:
megnevezés: ...................................................................................................................... db
a szerzés ideje, jogcíme:
4. Egyéb ingóság:
a) megnevezés:
a szerzés ideje, jogcíme:
b) megnevezés:
a szerzés ideje, jogcíme:
c) megnevezés:
a szerzés ideje, jogcíme:
d) megnevezés:
a szerzés ideje, jogcíme:
e) megnevezés:
a szerzés ideje, jogcíme:
5. Értékpapírban elhelyezett megtakarítás vagy egyéb befektetés (részvény, kötvény, részjegy, kincstárjegy, vagyonjegy, részesedés magántőkealapban, biztosítás stb.):
a) megnevezés:
névérték, biztosítási összeg:
b) megnevezés:
névérték, biztosítási összeg:
c) megnevezés:
névérték, biztosítási összeg:
d) megnevezés:
névérték, biztosítási összeg:
e) megnevezés:
névérték, biztosítási összeg:
6. Takarékbetétben elhelyezett megtakarítás * : ................................................................ Ft
Átváltási árfolyam: ...............................................................................................................
7. Készpénz * : .................................................................................................................... Ft
Átváltási árfolyam: ...............................................................................................................
8. Hitelintézeti számlakövetelés vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés:
a) hitelintézeti számlakövetelés:
forintban:
devizában (forintértéken):
átváltási árfolyam * :
b) más szerződés alapján fennálló pénzkövetelés összege * : ........................................... Ft
átváltási árfolyam:
9. Más vagyontárgy:
a) megnevezés:
b) megnevezés:
c) megnevezés:
d) megnevezés:
e) megnevezés:
III. Tartozások *
Ebben a rovatban kérjük feltüntetni a köztartozás címén, valamint a hitelintézettel vagy magánszemélyekkel szemben esetlegesen fennálló tartozásait
1. Köztartozás (adó, vám, illeték, tb-járulék stb.): ...................................................... Ft
Átváltási árfolyam: ...........................................................................................................
2. Hitelintézettel szembeni tartozás (hitel, kölcsön stb.): ........................................... Ft
Átváltási árfolyam: ...........................................................................................................
3. Magánszemélyekkel szembeni tartozás: .................................................................. Ft
Átváltási árfolyam: ............................................................................................................
IV. Egyéb közlendők
............................................................................................................................................
............................................................................................................................................
............................................................................................................................................
............................................................................................................................................
............................................................................................................................................
............................................................................................................................................
............................................................................................................................................
B) rész *
JÖVEDELEMNYILATKOZAT
(az országgyűlési képviselő javadalmazásán kívüli adóköteles jövedelmek)
I. A nyilatkozatot adó a nyilatkozattételi kötelezettségét megalapozó megbízatásának keletkezését megelőző három évben végzett foglalkozása(i), állami, önkormányzati és gazdasági tisztsége(i) vagy megbízatása(i), valamint gazdálkodó szervezetben * vagy más, jogi személyben és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetben vállalt tagsága(i)
| Foglalkozás, megbízatás, tisztség vagy | Díjazás nélküli | Jövedelmi kategóriák * | |||||
| tagság * | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | ||
| 1. | |||||||
| 2. | |||||||
| 3. | |||||||
| 4. | |||||||
II. A nyilatkozatot adónak a nyilatkozat megtételekor fennálló foglalkozása(i), illetve rendszeres tevékenysége(i), amely(ek)ből adóköteles jövedelme származik
| Foglalkozás, tevékenység * | Jövedelmi kategóriák | |||||
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | ||
| 1. | ||||||
| 2. | ||||||
| 3. | ||||||
| 4. | ||||||
III. A nyilatkozatot adónak a nyilatkozat megtételekor fennálló, alkalmankénti, díjazással járó tevékenysége(i), amennyiben az összes alkalmankénti tevékenységekért járó díjazás teljes összege egy naptári évben meghaladja a 2 000 000 forintot
| Alkalmankénti tevékenységek, amennyiben a díjazás teljes | Jövedelmi kategóriák | |||||
| összege egy naptári évben meghaladja a 2 000 000 forintot * | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | |
| 1. | ||||||
| 2. | ||||||
| 3. | ||||||
| 4. | ||||||
C) rész
GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT
I. A nyilatkozatot adónak a nyilatkozat megtételekor fennálló gazdálkodó szervezetben * , jogszabály által létrehozott testületben vállalt tagsága(i) (ideértve a pártoló, illetve a tiszteletbeli tagságot is), tisztsége(i), valamint bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló vagyonrendelői, vagyonkezelői, illetve kedvezményezetti jogállása(i)
| Tagság, tisztség, tevékenység, valamint vagyonrendelői, vagyonkezelői, illetve kedvezményezetti jogállás * | Díjazás nélküli | Jövedelmi kategóriák | |||||
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | |||
| 1. | |||||||
| 2. | |||||||
| 3. | |||||||
| 4. | |||||||
II. A nyilatkozatot adónak a nyilatkozat megtételekor fennálló bármilyen olyan érdekeltsége(i) gazdasági társaságban, amely(ek) befolyást gyakorolhat(nak) a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre, illetve olyan tulajdoni érdekeltsége(i), amely(ek) meghatározó befolyást biztosít(anak) számára gazdasági társaság ügyei tekintetében
| Közpolitikával kapcsolatos kérdésekre esetleg befolyást | Meghatározó befolyást biztosító | Díjazás nélküli | Jövedelmi kategóriák | |||||
| gyakorló érdekeltség vagy gazdasági társaság * | tulajdoni érdekeltség aránya | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | ||
| 1. | ||||||||
| 2. | ||||||||
| 3. | ||||||||
| 4. | ||||||||
Kelt: ..................................., ......... év ............................... hó ....... nap
....................................................................
aláírás helye
Jelen nyilatkozathoz csatoltam a velem közös háztartásban élő házas-/élettársam, valamint a velem közös háztartásban élő gyermeke(i)m, nyilatkozatát/nyilatkozatait * .
Jelen nyilatkozatomat, mint országgyűlési képviselővel * közös háztartásban élő házas-/élettárs/gyermek adom.”
