1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 30. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha]
„b) a kérelem benyújtásának időpontjában
ba) az álláskeresőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és
bb) az álláskereső a megelőző három éven belül összesen legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült, és
c) a b) pontban foglalt feltételeken túl az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot, és
ca) az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy
cb) a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv – keresőtevékenység miatt – megszüntette.”
2. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény „Költségtérítés” alcíme a következő 34. §-sal egészül ki:
„34. § Az állami foglalkoztatási szerv az álláskeresőnek az 54. § (9) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettsége teljesítésével kapcsolatos, tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült helyi és helyközi utazási költségeit megtéríti.”
3. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36/A. § (1) A munkaadó az álláskeresési járadékra, valamint az álláskeresési segélyre való jogosultság, továbbá ezen ellátások összegének megállapításához szükséges adatok nyilvántartásához – az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony esetét kivéve – a munkaviszony megszűnése, vagy megszüntetése esetén köteles két példányban az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapot (a továbbiakban: álláskeresési igazolólap) kiállítani.
(2) Az álláskeresési igazolólap egy példányát a munkaadó az utolsó munkában töltött napon átadja a munkavállalónak, a másik példányát pedig – a munkavállaló részére az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapíthatósága érdekében – öt évig megőrzi.
(3) Ha a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt álláskeresési járadék iránt kérelmet nyújt be, a munkaadót ennek tényéről tájékoztatja. A munkaadó a nevelőszülő tájékoztatását követő öt napon belül a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyról két példányban álláskeresési igazolólapot állít ki, és annak egy példányát a nevelőszülőnek átadja. Az álláskeresési igazolólapot az álláskeresési járadék iránti kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napjáig terjedő időszakra kell kiállítani. A munkaadó az álláskeresési igazolólap másik példányát a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő öt évig megőrzi.
(4) Az (1) bekezdés szerinti álláskeresési igazolólap tartalmazza:
a) a munkaadó adatait: nevét, címét, adószámát és a tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszer számát,
b) a munkavállaló adatait: nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, a Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (a továbbiakban: TAJ szám), lakóhelyét, tartózkodási helyét,
c) a munkavállalónak az 58. § (5) bekezdés a) pontja szerinti munkaviszonyára vonatkozó adatait:
ca) munkakört FEOR szerinti besorolásban,
cb) munkaviszony kezdetét és végét,
cc) a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napját, az időszak kezdetét,
cd) a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdő napjától számított négy naptári negyedévben elért társadalombiztosítási járulékalap összegét forintban meghatározva, valamint azon hónapoknak a számát, amelyekben a munkavállalónak volt járulékalapja, az érintett hónapok számát,
ce) a munkaviszony fennállása alatt az utolsó, legalább hat hónapig betöltött munkakört FEOR szerinti besorolásban,
cf) a munkaviszony időtartama alatt igénybe vett 30 napot meghaladó mértékű fizetés nélküli szabadság(ok) időtartamát,
cg) a jogviszony 58. § (6) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti megszűnését, megszüntetését,
ch) a munkaviszonyként felsorolt jogviszonyokra a megszűnésekor, megszüntetésekor irányadó, szerződésben megállapított alapbért, illetményt vagy díjazás összegét.”
4. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény VI. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„VI. FEJEZET
AZ ÁLLÁSKERESÉSI ELLÁTÁSOK ÉS A FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK FEDEZETE”
5. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 41/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az e törvényben, továbbá a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvényben meghatározott ügyekben önálló jogorvoslatnak van helye a fizetési kedvezménnyel kapcsolatos végzés ellen.”
(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 41/A. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A foglalkoztatást elősegítő támogatásról szóló hatósági szerződés alapján támogatásban részesülő munkaadó helyébe jogutódja léphet, feltéve, ha a jogutód egyoldalú írásbeli nyilatkozatban vállalja a támogatás jogszabályban, valamint a hatósági szerződésben meghatározott feltételeinek teljesítését.”
6. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. § (9) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az 58. § (5) bekezdése d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési kötelezettség keretében – a (10)–(10c) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – az ügyfél]
„d) aktív munkahelykereső,”
(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. §-a a következő (9d) bekezdéssel egészül ki:
„(9d) Az álláskereső a (9) bekezdés c) pontjában foglalt bejelentési kötelezettségének az e-ügyintézési tv.-ben foglaltak szerint is eleget tehet.”
(3) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) Az állami foglalkoztatási szerv, ha
a) az álláskereső kéri, az álláskereső kérelmében meghatározott időponttól, de legkorábban a törlés iránti kérelem benyújtásának napjától,
b) az 58. § (5) bekezdés d) pont 1–4. alpontjában meghatározott feltételek bármelyike megszűnt, a változás bekövetkezésének napjától,
c) az álláskereső meghalt, az álláskereső elhalálozását követő naptól,
d) az álláskereső jelentkezési kötelezettségének személyesen vagy az e-ügyintézési tv.-ben foglaltak szerint nem tesz eleget, a kötelezettség elmulasztásának napjától,
e) az álláskereső a (9) bekezdés c) és e)–g) pontjában, valamint a (10) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a kötelezettség elmulasztásának napjától,
f) az álláskereső a körülményeiben bekövetkezett változás miatt nem tekinthető aktív munkahelykeresőnek, a változás bekövetkezésének napjától, vagy
g) az álláskereső a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint aktív korúak ellátására jogosult, de egészségkárosodottnak minősül, ezért a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott együttműködési kötelezettség nem terheli, az egészségkárosodott állapot megállapításának napjától törli az álláskeresők nyilvántartásából az álláskeresőt.”
(4) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) Ha az álláskeresőt a (14) bekezdés d) és e) pontjában foglaltak alapján törölték a nyilvántartásból, újbóli nyilvántartásba vételére csak a törléstől számított 60 nap elteltével kerülhet sor.”
(5) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(19) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv, a szakképzési államigazgatási szerv, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerint a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv, és a felnőttképzési államigazgatási szerv közvetlen hozzáférést biztosít az állami foglalkoztatási szerv részére a köznevelés információs rendszerében, a szakképzés információs rendszerében, a felsőoktatási információs rendszerben és a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében foglalt, az álláskereső azonosításához szükséges, valamint a tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony és a felnőttképzési jogviszony típusával, keletkezésének és megszűnésének időpontjával kapcsolatos adatokhoz, az oktatást, képzést végzettség nélkül elhagyók (a továbbiakban: lemorzsolódó fiatalok) név és elérhetőségi adataihoz, az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, a nyilvántartásból való törlés és a lemorzsolódó fiatalok felkutatása és programba vonása, valamint a program eredményességének és hatásának nyomon követése céljából.”
7. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény VIII. Fejezete a következő 57. §-sal egészül ki:
„57. § Ahol a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény, vagy a felhatalmazása alapján kiadott rendelet eltérően nem rendelkezik, ott a VI., VI/A. és VIII. Fejezetben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.”
8. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés x) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„x) aktív munkahelykereső: az az álláskereső, aki 30 napon belül képes és kész munkába állni az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott megfelelő munkahelyen, vagy az önmaga által talált olyan munkahelyen, ahol a heti munkaidő eléri vagy meghaladja a 16 órát,”
(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) E törvény alkalmazásában
a) a munkavállaló felmondásán a köztisztviselő, a kormánytisztviselő, az állami tisztviselő, a közalkalmazott lemondását, rendvédelmi igazgatási alkalmazott lemondását, azonnali hatályú lemondását, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott lemondását, honvédelmi alkalmazott lemondását, rendkívüli lemondását, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú tagjának lemondását vagy egyoldalú szerződésbontását, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állománya tagjának lemondását, azonnali hatályú lemondását, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott felmondását, azonnali hatályú felmondását,
b) a munkaviszonynak a munkáltató részéről azonnali hatályú felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati és a kormányzati szolgálati jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony hivatalvesztéssel, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel történő megszüntetését, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony rendkívüli felmentéssel történő megszüntetésével, az állami szolgálati jogviszony az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény 9. § (2) bekezdésében foglalt azonnali hatállyal történő megszüntetéssel, a közalkalmazotti jogviszony elbocsátással, a hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonyának szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabásával, büntetőeljárás keretében szolgálati jogviszony megszüntetéssel vagy lefokozással, a szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával, valamint az állomány tagjának a szolgálatra méltatlanná válásával kapcsolatos felmentésével, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervvel fennálló hivatásos szolgálati jogviszonynak a Hszt. 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjában, 86. § (2) bekezdés b) vagy d) pontjában vagy 288/F. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból történő felmentésével történő megszüntetését, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban a foglalkoztató azonnali hatályú felmondását,
c) a munkaviszonynak a munkaadó részéről felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati, a kormányzati szolgálati és az állami szolgálati, a közalkalmazotti jogviszonynak, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonynak, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervvel fennálló hivatásos szolgálati jogviszonynak, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonynak, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonynak, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonyának felmentéssel, az egészségügyi szolgálati jogviszony foglalkoztató általi felmondással történő megszüntetését
is érteni kell.”
9. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 59/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ahol jogszabály
a) munkanélküli ellátást vagy álláskeresők támogatását említ, azon az álláskeresők ellátását,
b) munkanélküli járadékot említ, azon az álláskeresési járadékot,
c) álláskeresési segélyt említ, azon a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt
is érteni kell.”
10. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény „Fogalommeghatározások és záró rendelkezések” alcíme a következő 59/G. §-sal egészül ki:
„59/G. § (1) Az álláskeresési igazolólapnak azon adatai, amelyeket az 1992. július 1-jéig hatályban volt jogszabály alapján kiállított munkakönyv tartalmaz, ez utóbbival is igazolhatók.
(2) Az álláskeresési igazolólap kitöltése során a munkaviszony megszűnésének időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
11. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
1. 2. § (1) bekezdésében az „álláskeresők támogatása” szövegrész helyébe az „álláskeresők ellátása” szöveg,
2. 27. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „feltéve, hogy mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett” szövegrész helyébe a „feltéve, hogy mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenysége, valamint megbízási jogviszonya után járulékfizetési kötelezettségének eleget tett” szöveg,
3. 27. § (6) bekezdésében a „munkanélküli ellátás” szövegrész helyébe az „álláskeresési ellátás” szöveg,
4. 27. § (12) bekezdésében az „álláskeresési segély” szövegrész helyébe a „nyugdíj előtti álláskeresési segély” szöveg és a „munkanélküli ellátásra” szövegrész helyébe az „álláskeresési ellátásra” szöveg,
5. 29. § (1) bekezdés c) pontjában a „meghatározott” szövegrész helyébe a „meghatározott időtartamú” szöveg,
6. 30. § (5) bekezdésében a „28. § (1) bekezdés a)–f) pontjában” szövegrész helyébe a „28. § (1) bekezdés a)–e) pontjában” szöveg,
7. 37. § (4) bekezdésében az „a álláskeresési” szövegrész helyébe az „az álláskeresési” szöveg,
8. 54. § (10a) bekezdésében a „25. életévét betöltött” szövegrész helyébe a „30. életévét betöltött” szöveg,
9. 54. § (12) bekezdésében a „szerv a” szövegrész helyébe a „szerv az örökbefogadói díjban, a gyermekgondozási díjban, a” szöveg és a „törvény szerint” szövegrész helyébe a „törvény, és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint” szöveg,
10. 54. § (17) bekezdésében a „h) pontjában” szövegrész helyébe a „g) pontjában” szöveg,
11. 57/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „a társadalombiztosítási azonosító jelet (a továbbiakban: TAJ szám)” szövegrész helyébe az „a TAJ számát” szöveg,
12. 57/A. § (1) bekezdés e) pontjában az „az álláskeresési ellátás” szövegrész helyébe az „a nyilvántartásba vételhez, az álláskeresési ellátás” szöveg,
13. 57/A. § (2c) bekezdés a) pontjában az „f)” szövegrész helyébe az „e), f)” szöveg,
14. 57/B. § (4) bekezdés 2. pontjában a „munkanélküli” szövegrész helyébe az „álláskereső” szöveg,
15. 57/D. § (4) bekezdésében az „adatbázisban” szövegrész helyébe az „ESZA adatbázisban” szöveg,
16. 57/D. § (4a) bekezdésében az „adatbázisban” szövegrész helyébe az „ESZA adatbázisban” szöveg,
17. 57/D. § (6) bekezdésében az „(1) bekezdésben meghatározott adatbázissal” szövegrész helyébe az „ESZA adatbázissal” szöveg,
18. 58. § (5) bekezdés a) pontjában az „egészségügyi szolgálati jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgálati jogviszony, szakképzési munkaszerződéssel keletkezett jogviszony” szöveg,
19. 58. § (5) bekezdés u) pontjában a „munkaerőpiaci járulék” szövegrész helyébe a „társadalombiztosítási járulék” szöveg
lép.
12. § Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
a) 27. § (8) bekezdésében a „– kivéve közfoglalkoztatási jogviszonyt –” szövegrész,
b) 28. § (1) bekezdés f) pontja,
c) 30. § (7) bekezdés a) pontjában az „e) és” szövegrész,
d) 39. § (3) bekezdés a) pontjában a „munkanélküli járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli segély, a” szövegrész,
e) 41/A. § (9) bekezdésében az „ , illetve székhelye, telephelye vagy fióktelepe” szövegrész,
f) 47. § (5) bekezdése,
g) 54. § (9) bekezdés e) pontjában a „ , valamint az állami foglalkoztatási szerv által támogatott képzési lehetőséget elfogadja, illetőleg” szövegrész,
h) 54. § (14a) bekezdés a) pontja,
i) 58. § (8) bekezdés b) pontja,
j) 59/B. § (4) bekezdése.
13. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 57/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„57/A. § Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a közalkalmazott akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.”
14. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a következő 91/G. §-sal egészül ki:
„91/G. § (1) A közalkalmazott 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv1.) hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult az apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv1. hatálybalépése előtt
a) az 57/A. §-a szerinti apai pótszabadságot nem vette igénybe, vagy
b) az 57/A. §-a szerinti apai pótszabadságot igénybe vette, annak és a Módtv1. szerinti apasági szabadság különbözetének megfelelő munkanapok tartamára.
(2) A munkáltató, ha a közalkalmazott gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a szülői szabadságot – a közalkalmazott kérésének megfelelő időpontban – legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki.”
15. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„95. § E törvény
a) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i, 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja,
b) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (átdolgozás) szóló, 2013. június 26-i, 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. és 33. cikke végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg,
c) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanács irányelvnek való megfelelést szolgálja,
d) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
16. § Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (1) bekezdés d) pontja.
17. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 23/A. §-a a következő u) ponttal egészül ki:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdés f) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:]
„u) az állami foglalkoztatási szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához.”
18. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
a) 33. § (1) bekezdés d) pontjában az „álláskeresési segély” szövegrész helyébe a „nyugdíj előtti álláskeresési segély, álláskeresési segély” szöveg,
b) 64. § (4) bekezdés e) pontjában az „a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek” szövegrész helyébe az „a tartós álláskeresők, a fiatal álláskeresők” szöveg
lép.
19. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősíthet.
(2) A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat csak jogszabályban meghatározott munkavédelmi – a bányászat területén bányászati –, szakmai képesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti vagy végezheti.
(3) A munkáltató a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat munkaegészségügyi – ezen belül foglalkozás-orvostan, üzemorvostan, munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan – szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti. Jogszabályban meghatározott esetekben közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthat munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat.”
20. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Egyéni védőeszközt forgalomba hozni és használatba venni akkor szabad, ha rendelkezik EU-megfelelőségi nyilatkozattal és szükség esetén EU-típusvizsgálati tanúsítvánnyal.”
21. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 21. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat során szükséges munkaegészségügyi feladatokat a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja.”
(2) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 21. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot – kivéve a veszélyes technológia esetét – szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy, vagy jogszabályban erre feljogosított személy, vagy erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti.”
22. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 23. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A soron kívüli ellenőrzéshez szükséges munkaegészségügyi feladatokat a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja.”
23. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 45. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A mentési terv elkészítése munkabiztonsági szaktevékenység.”
24. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti III. veszélyességi osztályba sorolt, 1–9 főt foglalkoztatók esetében a kockázatértékelés munkaegészségügyi tartalmával kapcsolatos feladatokat a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja.”
(2) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A megelőzési stratégia a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti III. veszélyességi osztályba sorolt 1–9 főt foglalkoztatók esetében a kockázatértékelés részét is képezheti.”
(3) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6b) A megelőzési stratégia munkaegészségügyi tartalmának kialakítása a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti III. veszélyességi osztályba sorolt, 1–9 főt foglalkoztatók esetében a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel is ellátható.”
(4) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. §-a a következő (6c) bekezdéssel egészül ki:
„(6c) A megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kialakítása a legalább 50 főt foglalkoztató munkáltatóknál a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti I. és II. veszélyességi osztályba sorolt tevékenységek esetén felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel látható el.”
(5) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) A kockázatértékelés elkészítése a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti I. veszélyességi osztályba sorolt tevékenységek esetén a legalább 50 főt foglalkoztató munkáltatónál felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel látható el.”
25. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 55. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az oktatási tematika elkészítése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység.”
(2) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 55. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdésben meghatározott munkaegészségügyi feladatot a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja.”
26. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A munkaegészségügyi feladatokat a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja.”
27. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 57. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás – ideértve a 8. §-ban előírtak végrehajtását is – az előírt alkalmassági feltételekkel rendelkező munkavállaló hiányában polgári jogi szerződés alapján külső szolgáltatás útján is megvalósítható. A külső szolgáltató e tevékenysége során, a feladatai ellátása érdekében és az ahhoz szükséges mértékben kezeli az érintett munkavállalónak az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott személyazonosító és egészségügyi adatait. Az igénybe vett külső szolgáltatás – függetlenül a formájától – nem mentesíti a munkáltatót az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért e törvényben meghatározott felelőssége alól.”
28. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 58. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakításával kapcsolatos munkaegészségügyi feladatokat a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja.”
29. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény IV/A. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„IV/A. FEJEZET
MUNKAVÉDELMI BEJELENTÉSEK ÉS NYILVÁNTARTÁSOK”
30. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 63/A. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartás tartalmazza)
„c) határértékkel szabályozott veszélyes anyag esetén
ca) a munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejét, és
cb) az expozíciós koncentráció mért adatait anyagonként.”
31. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 63/B. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A munkáltató a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok elleni védekezés és az általuk okozott egészségkárosodások, valamint daganatos megbetegedések megelőzésének céljából nyilvántartást vezet azokról a munkavállalókról, akik munkavégzésük során rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok expozíciójának vannak vagy lehetnek kitéve. A nyilvántartás célja továbbá, hogy a munkavállalók egészségének védelme, a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok által okozott foglalkozási eredetű egészségkárosodások, valamint daganatos megbetegedések megelőzése, és a foglalkozási megbetegedés foglalkozási eredetének tisztázása érdekében a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok okozta kockázatok utólag azonosíthatóak, ellenőrizhetőek és dokumentáltak legyenek.
(2) A nyilvántartás tartalmazza
a) a munkavállaló nevét, születési helyét, idejét,
b) az expozíciót okozó rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag nevét,
c) a munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejét, és
d) az expozíciós koncentráció mért vagy becsült adatait anyagonként.
(3) A munkáltató a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat a rákkeltő és mutagén anyagok tekintetében az expozíció utolsó napját követő ötven évig, ha a munkavállaló munkahelyén reprodukciót károsító hatású anyagoknak van kitéve, legalább öt évig megőrzi.”
32. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 63/C. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló jogszabályban meghatározott rákkeltővel, mutagén vagy reprodukciót károsító anyaggal végzett tevékenységet, annak veszélyessége miatt, hatósági ellenőrzés lefolytatása, valamint egy jövőben esetlegesen bekövetkező fokozott expozíció vagy foglalkozási megbetegedés foglalkozási eredetének tisztázása érdekében minden év január 10-ig a munkavédelmi hatóság részére be kell jelenteni.
(2) Az alkalmazandó bejelentőlapot a munkavédelmi hatóság a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. A bejelentés tartalmazza:
a) a munkáltató nevét, telephelye címét, telefonszámát, e-mail-címét,
b) a tevékenység telephelyen belüli pontos helyszínét,
c) az ágazati, szakágazati besorolást,
d) az utolsó bejelentés időpontját,
e) a rákkeltők, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok használatát, a használat indokolásával,
f) az expozíciót jelentő munkakörök megnevezését és a munkakörben dolgozók számát,
g) a rákkeltővel, mutagénnel vagy reprodukciót károsító anyaggal exponált munkavállalók születési évét, Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (a továbbiakban: TAJ szám), munkakörét,
h) a rákkeltővel, mutagénnel vagy reprodukciót károsító anyaggal és rákkeltőt, mutagént vagy reprodukciót károsító anyagot tartalmazó keverékekkel kapcsolatos adatokat, és
i) a tárgyévben végzett levegőszennyezettség-vizsgálatok eredményeit (mg/m3) anyagonként.”
33. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény IV/A. Fejezete a következő 63/D–63/I. §-sal egészül ki:
„63/D. § (1) Az építési munkahelyen végzett tevékenységet annak veszélyessége miatt az időben történő hatósági ellenőrzés biztosítása érdekében az építési munkahely szerint illetékes munkavédelmi hatóság részére be kell jelenteni, ha
a) az építőipari kivitelezési tevékenység időtartama előreláthatóan meghaladja a harminc munkanapot és egyidejűleg ott több mint húsz fő munkavállaló végez munkát, vagy
b) a tervezett munka mennyisége meghaladja az ötszáz embernapot.
(2) Az alkalmazandó bejelentőlapot a munkavédelmi hatóság a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. A bejelentés tartalmazza:
a) építkezési helyszín pontos címét,
b) az építtető nevét és címét,
c) az építmény rendeltetését,
d) a felelős tervező nevét és címét,
e) a kivitelező nevét és címét,
f) az építési munka irányításáért felelős személy nevét és címét,
g) a kivitelezési munkák megkezdésének tervezett időpontját,
h) a kivitelezési munkák tervezett időtartamát,
i) az építési helyszínen dolgozó személyek becsült maximális számát, és
j) a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor nevét, elérhetőségét.
(3) A munkavédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti bejelentésben szereplő adatokat három évig megőrzi.
(4) Az e §-hoz kapcsolódó végrehajtási szabályokat az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló jogszabály tartalmazza.
63/E. § (1) A munkáltató annak érdekében, hogy a kockázatok minimálisra csökkentésével elősegítse a munkavállalók védelmét a biológiai tényezők okozta foglalkozási eredetű egészségkárosodásokkal szemben, jegyzéket készít azokról a munkavállalókról, akik a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló jogszabály alapján a 3. vagy 4. csoportba tartozó biológiai tényezők kockázatának vannak kitéve.
(2) A jegyzék tartalmazza:
a) a munkavállaló nevét,
b) születési helyét, idejét,
c) TAJ számát,
d) a végzett munka jellegét,
e) a biológiai tényezőt, és
f) az expozícióval, balesetekkel és váratlan eseményekkel kapcsolatos adatokat.
(3) A munkáltató a jegyzékben szereplő adatokat a (4) bekezdésben foglalt kivétellel, a kockázat megszűnését követő tíz évig megőrzi.
(4) A (2) bekezdés szerinti adatokat az utolsó ismert expozíciót követő negyven évig meg kell őrizni olyan biológiai tényezők esetében
a) amelyekről ismeretes, hogy tartósan fennálló vagy latens fertőzéseket okozhatnak,
b) amelyek által okozott megbetegedések a jelenlegi tudományos ismeretek szerint nem diagnosztizálhatók a betegség – rendszerint több évvel későbbi – kifejlődéséig,
c) amelyek által okozott megbetegedés inkubációs ideje különösen hosszú,
d) amelyek – megfelelő kezelés ellenére – hosszan tartó, visszatérő megbetegedést okozhatnak, és
e) amelyek súlyos késői hatással járó fertőzést okozhatnak.
(5) Ha a munkáltató tevékenységét megszünteti, a jegyzéket az (1) bekezdésben meghatározott célból, valamint egy jövőben esetlegesen bekövetkező foglalkozási megbetegedés okainak feltárása érdekében a munkavégzés helye szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak átadja.
(6) A munkavédelmi hatóság az adatok őrzéséről a (3) és (4) bekezdés szerint gondoskodik.
63/F. § (1) A munkáltató a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló jogszabály alapján a 2–4. csoportba tartozó biológiai tényezőkkel történő tevékenység szándékát első alkalommal a tevékenység megkezdését megelőzően legalább harminc nappal, a munkavédelmi hatósági ellenőrzés lefolytatása, valamint egy jövőben esetlegesen bekövetkező foglalkozási megbetegedés foglalkozási eredetének tisztázása érdekében a munkavégzés helye szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak bejelenti.
(2) Az alkalmazandó bejelentőlapot a munkavédelmi hatóság a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. A bejelentés tartalmazza:
a) a bejelentés dátumát,
b) a bejelentő, adatszolgáltató személy nevét, címét, telefonszámát, e-mail-címét,
c) a biológiai bejelentés típusát,
d) a munkavégzés helyét,
e) a munkáltató nevét, adószámát, székhelyét, telefonszámát, e-mail-címét,
f) a biológiai tényezőcsoportot, tényezőt,
g) a kockázatnak kitett munkavállalók számát,
h) az expozíció jellegét, időtartamát, mértékét,
i) a kockázatbecslés eredményét,
j) a biológiai védelmi intézkedéseket,
k) a változások leírását, és
l) az egészségvédelemért felelős személy nevét, beosztását.
(3) A munkavédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti bejelentésben szereplő adatokat öt évig megőrzi.
(4) Az e §-hoz kapcsolódó végrehajtási szabályokat a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló jogszabály tartalmazza.
(5) Az (1) bekezdés szerinti első bejelentést akkor is meg kell tenni, ha a biológiai tényezőt a munkáltató ideiglenesen maga sorolta be a 3. vagy a 4. csoportba.
63/G. § (1) A munkáltatónak az azbeszttel végzett tevékenységet, annak veszélyessége miatt – a 63/C. §-ban foglaltakon túl – hatósági ellenőrzés lefolytatása, valamint egy jövőben esetlegesen bekövetkező foglalkozási megbetegedés foglalkozási eredetének tisztázása érdekében a munka megkezdése előtt 15 nappal a munkavégzés helye szerint illetékes munkavédelmi hatóság részére be kell jelentenie.
(2) Az alkalmazandó bejelentőlapot a munkavédelmi hatóság a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. A bejelentés tartalmazza:
a) a bejelentés dátumát,
b) a munkáltató és a bejelentő, adatszolgáltató személy nevét,
c) a munkáltató székhelyét, telefonszámát, e-mail-címét,
d) a munkavégzés pontos helyét,
e) az azbeszt típusát, kezelt mennyiségét,
f) az azbeszttel kapcsolatos tevékenységeket és eljárásokat,
g) az érintett munkavállalói létszámot,
h) a munkavégzés kezdetét,
i) a munkavégzés tervezett időtartamát,
j) az azbesztexpozíció korlátozására megtett, vagy tervezett intézkedéseket,
k) a munkahelyen, illetve annak közvetlen környezetében egyidejűleg folytatott tevékenységet, és
l) az expozíciómérés eredményeit és a mérést végző szervezet nevét, elérhetőségét.
(3) A munkavédelmi hatóság, annak érdekében, hogy a kockázatok minimálisra csökkentésével elősegítse a munkavállalók védelmét az azbeszt okozta foglalkozási eredetű egészségkárosodásokkal, valamint daganatos megbetegedésekkel szemben, az (1) és (2) bekezdésben foglalt bejelentés alapján nyilvántartást vezet azon tevékenységekről, ahol a munkavégzés során a munkavállaló azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagból, azbeszttartalmú termékből, vagy azbeszttartalmú termékkel végzett tevékenységből származó kockázatnak van vagy lehet kitéve.
(4) A (2) bekezdés szerinti bejelentésben szereplő adatokat a munkavédelmi hatóság a munkavégzés utolsó napját követő ötven évig megőrzi.
(5) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés nem mentesít jogszabályban meghatározott, az azbeszttel mint veszélyes, rákkeltő anyaggal kapcsolatos más jelentési kötelezettség alól.
(6) A munkavállaló, a munkavédelmi képviselő, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa jogosult a munkáltató által bejelentett adatokba betekinteni.
(7) Ha az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően a munkakörülményekben bekövetkező változás várhatóan megnöveli az azbesztből, illetve azbeszttartalmú termékből származó porexpozíciót, új bejelentést kell benyújtani.
(8) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésről a munkavédelmi hatóság három munkanapon belül értesíti az illetékes környezetvédelmi hatóságot.
(9) Közmű meghibásodása miatt végzett, előre nem tervezhető, azbesztexpozíció kockázatával járó munkavégzés esetén az (1) bekezdés szerinti bejelentést a munka megkezdését követő három munkanapon belül kell megtenni.
(10) Az e §-hoz kapcsolódó végrehajtási szabályokat az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló rendelet tartalmazza.
(11) Az azbesztexpozíciónak kitett munkavállalókról a munkáltató nyilvántartást vezet. A nyilvántartás vezetésére és megőrzésére a 63/B. § előírásait kell alkalmazni.
63/H. § (1) A túlnyomásos légtérben végzett tevékenységet annak veszélyessége miatt, hatósági ellenőrzés lefolytatása, valamint egy jövőben esetlegesen bekövetkező foglalkozási megbetegedés foglalkozási eredetének tisztázása érdekében, a munka megkezdése előtt 15 nappal a munkavégzés helye szerint illetékes munkavédelmi hatóság részére be kell jelenteni.
(2) Az alkalmazandó bejelentőlapot a munkavédelmi hatóság a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. A bejelentés tartalmazza:
a) a bejelentés dátumát,
b) a bejelentő, adatszolgáltató személy nevét, címét, telefonszámát, e-mail-címét,
c) a munkáltató nevét, adószámát, székhelyét,
d) a munkavégzés pontos helyét,
e) a munka megkezdésének pontos idejét,
f) a túlnyomásos légtérben dolgozók számát,
g) a gyógyzsilip helyét,
h) a gyógyzsilipet működtető nyilatkozat meglétét,
i) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató nevét, címét, és
j) a foglalkozás-egészségügyi orvos nevét, pecsétszámát, telefonszámát, e-mail-címét.
(3) A munkavédelmi hatóság a (2) bekezdésben szereplő adatokat három évig megőrzi.
(4) Az e §-hoz kapcsolódó végrehajtási szabályokat a keszonmunkákról szóló jogszabály tartalmazza.
63/I. § (1) A munkavégzés során az éles vagy hegyes eszközök által a munkavállalóknak okozott sérülések és fertőzések kockázatának megszüntetése vagy minimálisra csökkentése érdekében, amennyiben a kockázatértékelés a munkavállaló biztonságát vagy egészségét veszélyeztető kockázat jelenlétét állapítja meg, az egészségügyi szolgáltató a kockázatértékelést a telephely szerint illetékes munkavédelmi hatóság számára megküldi, és bejelentést tesz.
(2) A bejelentés tartalmazza:
a) az egészségügyi szolgáltató nevét, székhelyét, a bejelentéssel érintett telephelyét, az adószámát, adóazonosító jelét, a munkáltató és az érintett telephely TEÁOR számát,
b) a kockázatnak kitett munkavállalók számát,
c) a kockázatnak kitett munkavállalók foglalkozási csoportjai és a munkaköri tevékenységek, álláshelyen ellátott feladatok felsorolását,
d) a munkavállalók biztonsági és egészségvédelmi képviselőjének nevét, beosztását, és
e) a megtett megelőző intézkedéseket.
(3) A munkavédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti bejelentett adatokat öt évig megőrzi.
(4) Az e §-hoz kapcsolódó végrehajtási szabályokat az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményekről szóló jogszabály tartalmazza.”
34. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a következő 64/A–64/E. §-sal egészül ki:
„64/A. § (1) Annak érdekében, hogy a munkáltató a munkabalesettel kapcsolatos bejelentési és kivizsgálási kötelezettségét teljesíteni tudja, a három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabalesetekről nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a munkabaleset – minden évben 1-es sorszámmal kezdődő – számát,
b) a sérült munkakörét,
c) a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét, rövid tényállását,
d) a sérült ellátására tett intézkedést,
e) annak tényét, hogy a sérült folytatta-e a munkáját,
f) a sérült nevét – ideértve a születési nevet is, – anyja nevét, TAJ számát, születési helyét és időpontját, nemét, állampolgárságát, lakóhelyét, és
g) a munkáltató adószámát – ennek hiányában adóazonosító jelét.
(3) A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartását vezető szervezeténél összesítve, és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél külön-külön vezetni kell. A munkáltató azon szervezeti egységénél, ahol időszakosan és rövid időtartamban történik a munkavégzés, így különösen a kizárólag irattárolásra, műszeres vagy egyéb ellenőrzésre szolgáló egységnél vagy telephelyen, nem kötelező munkabaleseti nyilvántartást vezetni.
(4) A munkáltató a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat öt évig megőrzi.
64/B. § (1) A munkavédelmi hatóság a munkabalesetek okainak feltárása, a hasonló esetek megelőzése, valamint a munkavállalók védelme érdekében nyilvántartást vezet.
(2) A munkabaleseti nyilvántartás tartalmazza
a) a munkáltató nevét, adószámát – ennek hiányában adóazonosító jelét, – székhelyét, a bejelentés helye szerinti telephely címét, a szakágazati kódot,
b) a sérült munkavállaló nevét, nemét, állampolgárságát, TAJ számát, születési dátumát, születési helyét, anyja nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, és
c) a munkabaleset adatait.
(3) A munkavédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat tíz évig megőrzi.
(4) Az e §-hoz kapcsolódó végrehajtási szabályokat a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabály tartalmazza.
64/C. § (1) Az orvosi tevékenység körében észlelt – a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzétett jegyzékben szereplő – foglalkozási betegség, foglalkozási eredetű heveny vagy idült mérgezés (a továbbiakban együtt: foglalkozási betegség) gyanúját a munkáltató telephelye szerint illetékes munkavédelmi hatósághoz be kell jelenteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés céljára rendszeresített nyomtatványt és a kitöltési útmutatót a munkavédelmi hatóság a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza:
a) a bejelentésazonosítót, a megye kódját, a bejelentő nevét, a bejelentés dátumát,
b) a keresőképességre vonatkozó információt, az előfordulás egyedi vagy tömeges jellegét,
c) a munkáltató nevét, adószámát – ennek hiányában adóazonosító jelét, – székhelyét, a bejelentés helye szerinti telephely címét, a szakágazati kódot,
d) a megbetegedéssel kapcsolatos munkakört és a diagnózist,
e) a munkavállaló nevét, nemét, TAJ számát, születési dátumát, születési helyét, anyja nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
f) a munkavállaló jelenlegi munkakörét, FEOR kódját, korábbi munkaköreit (a felsorolásánál jelölendő a munkáltató neve, címe, a betöltött munkakör és az adott munkakörben eltöltött időtartam),
g) a megbetegedéssel kapcsolatos jelenlegi munkakörben eltöltött expozíciós időt, a megbetegedéssel kapcsolatos munkakörben összesen eltöltött expozíciós időt, és
h) a bejelentést indokoló, csatolt orvosi dokumentumok számát.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtörténtét és keltét – a kórisme feltüntetésével – a munkavállalóról vezetett egészségügyi nyilvántartásban rögzíteni kell. A munkavédelmi hatóság a bejelentést a 64/D. § szerint nyilvántartásba veszi és erről a bejelentőt három napon belül értesíti. Ha a bejelentés nem a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosától érkezett, a munkavédelmi hatóság a bejelentőlap másolatát is megküldi az érintett foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak.
64/D. § (1) A munkavédelmi hatóság a foglalkozási betegségek okainak feltárása, a hasonló esetek megelőzése, valamint a munkavállalók védelme érdekében a 64/C. § szerint bejelentett adatokból nyilvántartást vezet.
(2) A foglalkozási betegedések nyilvántartása tartalmazza
a) a munkáltató nevét, adószámát – ennek hiányában adóazonosító jelét, – székhelyét, a bejelentés helye szerinti telephely címét, a szakágazati kódot,
b) a megbetegedett munkavállaló nevét, nemét, TAJ számát, születési dátumát, születési helyét, anyja nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
c) a bejelentő orvos nevét,
d) a diagnózist,
e) a foglalkozási megbetegedés jellegét,
f) a keresőképtelenséggel kapcsolatos megállapításokat, és
g) a kiváltó okot, munkakörülményt, rendelkezésre álló higiénés adatot.
(3) A munkavédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat tíz évig megőrzi.
(4) Az e §-hoz kapcsolódó végrehajtási szabályokat a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló jogszabály tartalmazza.
64/E. § (1) A munkavédelmi hatóság a fokozott expozíciós esetek okainak feltárása, a hasonló esetek megelőzése, valamint a munkavállalók védelme érdekében nyilvántartást vezet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló jogszabály alapján, a fokozott expozíciós esetről felvett jegyzőkönyvben rögzített adatokról.
(2) A fokozott expozíciós esetek nyilvántartása tartalmazza
a) a munkáltató nevét, adószámát – ennek hiányában adóazonosító jelét, – székhelyét, a fokozott expozíció kialakulásának helyszíne szerinti telephely címét, a szakágazati kódot,
b) az exponált munkavállaló nevét, nemét, TAJ számát, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
c) a fokozott expozíciót kiváltó anyagokat, és
d) a kiváltó okot, munkakörülményt, rendelkezésre álló higiénés adatot.
(3) A munkavédelmi hatóság a bejelentett foglalkozási betegségekkel, fokozott expozíciós esetekkel kapcsolatos vizsgálati lapokat, jegyzőkönyveket munkáltatók szerint az alábbi csoportosításban tartja nyilván:
a) a bejelentés dátuma,
b) diagnózis,
c) halálos vagy tömeges foglalkozási betegség,
d) keresőképtelenséggel járó foglalkozási betegség,
e) keresőképtelenséggel nem járó foglalkozási betegség,
f) fokozott expozíció (anyagonként), valamint
g) kiváltó ok, munkakörülmény, rendelkezésre álló higiénés adat.
(4) A munkavédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat tíz évig megőrzi.
(5) Az e §-hoz kapcsolódó végrehajtási szabályokat a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló jogszabály tartalmazza.”
35. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„75. § (1) A munkáltató annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, biztosítja
a) a feladatai elvégzéséhez szükséges, távolléti díjjal fizetett munkaidő-kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkaideje legalább tíz százaléka, és
b) a szükséges eszközöket, így különösen a működési, technikai, anyagi feltételeket, továbbá a vonatkozó szakmai előírásokat.
(2) Annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő az érdekegyeztetéssel kapcsolatos tevékenységét elláthassa, megválasztását követő hat hónapon belül képzésen kell részt vennie, amely csak rendes munkaidőben történhet.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt rendelkezések teljesítésével kapcsolatban felmerült költségek a munkáltatót terhelik.
(4) Az alapképzés és továbbképzés megszervezése a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) szerint kontaktórás, távoktatás, illetve zárt rendszerű elektronikus távoktatás formájában valósulhat meg. Az alap- és továbbképzést szervező felnőttképző a képzésekről vezetett nyilvántartását 5 évig megőrzi. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a képzés idejét, jelenléti képzés esetén a képzés helyszínét, a képzés jellegére vonatkozó utalást, a résztvevők nevét, a képzés formáját és a képzés ismeretanyagának vázlatát.
(5) A munkavédelmi képviselőnek megválasztását követő hat hónapon belül el kell végeznie a legalább 16 óraszámú alapképzést.
(6) A munkavédelmi képviselőnek az alapképzést követően, valamint újraválasztása esetén évente legalább 8 órás továbbképzésben kell részt vennie.
(7) Az alapképzés és továbbképzés ismeretanyagának minimum követelményeit a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter honlapján közzéteszi.
(8) Az alapképzés és továbbképzés elvégzését az Fktv. 13/B. § (1) bekezdése szerinti tanúsítvánnyal kell igazolni.
(9) A képzések szakmai felügyeletét a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter látja el, amelynek részletes szabályait szabályzatban állapítja meg.”
36. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 81. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a kötelezett a munkavédelmi hatóság végleges döntésében foglalt kötelezése ellenére a munkabaleseti jegyzőkönyvet nem tölti ki, a munkavédelmi hatóság jogosult a hatósági ellenőrzés során feltárt adatok alapján a munkabaleseti jegyzőkönyvet kitölteni és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott érintetteknek megküldeni.”
37. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 83/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„83/A. § (1) A munkavédelmi hatóság nyilvántartást vezet annak érdekében, hogy a kockázatok minimálisra csökkentésével elősegítse a munkavállalók védelmét a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok okozta foglalkozási eredetű egészségkárosodásokkal, illetve daganatos megbetegedésekkel szemben.
(2) A nyilvántartás azoknak a munkáltatóknak és munkavállalóknak az adatait tartalmazza, amely munkáltatóknál szervezett munkavégzés során a munkavállaló rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag hatásának van kitéve. A nyilvántartás tartalmazza
a) a munkáltató nevét, telephelyét, ágazati, szakágazati besorolását, és
b) a munkavállaló születési évét, TAJ számát, foglalkozását, az adott foglalkozással járó expozícióban eltöltött munkaéveinek számát.
(3) A munkavédelmi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott adatokat kezeli, illetve a munkáltatókat adatközlésre hívhatja fel.
(4) A munkavédelmi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a foglalkozási eredetű rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok elleni védekezés és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzésének céljából továbbítja a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv részére, amely szerv a rákkeltő vagy mutagén anyagokkal végzett tevékenységre vonatkozó adatokat a továbbítástól számított ötven év elteltével, ha a munkavállaló munkahelyén reprodukciót károsító hatású anyagoknak van kitéve, öt év elteltével törli.
(5) A munkavédelmi hatóság a nyilvántartásban szereplő rákkeltő vagy mutagén anyagokkal végzett tevékenységre vonatkozó adatokat a munkáltató bejelentésétől számított ötven év elteltével, ha a munkavállaló munkahelyén reprodukciót károsító hatású anyagoknak van kitéve, öt év elteltével törli.”
38. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a következő 83/F. §-sal egészül ki:
„83/F. § A területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz érkező munkavédelmi tárgyú bejelentések és a területileg illetékes munkavédelmi hatóság által vezetett nyilvántartások adatait a felügyeleti szerv a felügyeleti tevékenység ellátása érdekében, valamint statisztikai célú összesítés céljából megismerheti.”
39. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 84. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(A munkavédelmi hatóság jogosult)
„o) az ellenőrzés helyszínén található biztonsági berendezések által rögzített felvételek és a munkavégzés területére való be- és kilépést rögzítő berendezések adatainak megtekintésére, valamint azokról másolat készítésére.”
(2) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 84. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Ha az eljárás érdemi lezárása más szerv előzetes elbírálásától függ, a munkavédelmi hatóság az elbírálásig az eljárást felfüggeszti.”
40. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 86. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés e) pontjában említett szervek tekintetében jogszabály rendelkezik a munkavédelmi hatósági tevékenység ellátásáról. Az eljáró hatóság e törvény szerinti eljárásaiban amennyiben az érdemi eljárás lezárása más szerv előzetes elbírálásától függ, az eljáró hatóság az elbírálásig az eljárást felfüggeszti.”
41. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (6) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„n) az Európai Unió Mezőgazdasági Szövetkezeteinek Általános Szövetsége (COGECA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) és az Európai Uniós Halászati Vállalkozások Nemzeti Szervezeteinek Szövetsége (Europêche) között 2012. május 21-én megkötött, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményének végrehajtásáról szóló megállapodás végrehajtásáról szóló, 2016. december 19-i (EU) 2017/159 tanácsi irányelv.”
(2) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (6) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„o) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. március 9-i (EU) 2022/431 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”
42. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény
1. 8. §-ában a „munkavédelmi – a bányászat területén bányászati” szövegrész helyébe a „munkavédelmi szakmai képesítéssel – a bányászat területén bányászati” szöveg,
2. 14. § (1) bekezdés d) pontjában a „szakmai oktatás” szövegrész helyébe a „szakmai oktatás és a szakmai képzés” szöveg,
3. 14. § (1) bekezdés e) pontjában az „információs rendszer kialakítása és működtetése” szövegrész helyébe a „tanácsadás biztosítása” szöveg,
4. 21. § (2) bekezdésében a „miniszter rendeletében meghatározott, valamint” szövegrész helyébe a „miniszter rendeletében meghatározott, továbbá egyéb jogszabály vagy a munkáltató által veszélyesnek minősített, valamint” szöveg,
5. 52. § (2) bekezdésében a „szakmai képzés keretében kell gondoskodni” szövegrész helyébe a „szakmai oktatás és a szakmai képzés keretében gondoskodni kell” szöveg,
6. 57. § (1) bekezdésében a „szakképesítési feltételekkel köteles munkavállalót” szövegrész helyébe a „képesítési feltételekkel köteles munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt” szöveg,
7. 63/C. § (2) bekezdés g) pontjában a „TAJ számát” szövegrész helyébe a „Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (a továbbiakban: TAJ szám)” szöveg,
8. 64. § (3) bekezdésében a „társadalombiztosítási azonosító jele (taj-száma)” szövegrész helyébe a „TAJ száma” szöveg,
9. 64. § (4) bekezdésében a „vizsgálati lapon” szövegrész helyébe a „jegyzőkönyvben” szöveg,
10. 70/B. § (4) bekezdésében a „munkavédelmi szakembert” szövegrész helyébe a „munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt” szöveg és a „szakemberek” szövegrész helyébe a „munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyek” szöveg,
11. 72. § (2) bekezdés b) pontjában a „szakemberek” szövegrész helyébe a „munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyek” szöveg,
12. 79. § (1) bekezdés f) pontjában az „információs rendszer működését” szövegrész helyébe a „tanácsadási tevékenységet” szöveg,
13. 79. § (1) bekezdés g) pontjában a „szakmai oktatás” szövegrész helyébe a „szakmai oktatás és a szakmai képzés” szöveg,
14. 82. § (2) bekezdés d) pont da) alpontjában a „legmagasabb veszélyességi osztályba” szövegrész helyébe az „I. veszélyességi osztályba” szöveg,
15. 82/D. § (1) bekezdés b) pontjában a „kötelezettségét kellő időben nem teljesíti” szövegrész helyébe a „kötelezettségét jogszabályban meghatározott határidőben nem teljesíti” szöveg,
16. 82/D. § (1) bekezdés c) pontjában a „kötelezettségét nem teljesíti” szövegrész helyébe a „kötelezettségét jogszabályban meghatározott határidőben nem teljesíti” szöveg,
17. 86. § (1) bekezdés a) pontjában az „a nem ionizáló sugárzással” szövegrész helyébe az „az ionizáló és nem ionizáló sugárzással” szöveg,
18. 88. § (2) bekezdés a) pontjában a „hatósági eljárás eltérő szabályait” szövegrész helyébe a „hatósági eljárás eltérő szabályait, valamint a munkavédelmi hatósági ellenőrzésre jogosító képzés és vizsga részletes szabályait” szöveg,
19. 88. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „munkavédelmi szakember” szövegrész helyébe a „munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személy” szöveg
lép.
43. § Hatályát veszti a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény
a) 53. §-a,
b) 57. § (3) bekezdése,
c) 63/A. § (2) bekezdés d) pontja,
d) 63/A. § (3) bekezdésében a „ha a munkavállaló munkahelyén rákkeltő hatású anyagoknak van kitéve, ötven évig” szövegrész.
44. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 50/D. § (2) bekezdés b) pontjában az „álláskeresési segély” szövegrész helyébe a „nyugdíj előtti álláskeresési segély” szöveg lép.
45. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/P. § (5) bekezdésében a „munkanélküli járadék,” szövegrész helyébe az „álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély,” szöveg lép.
46. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
a) 3. § 21. pont d) alpontjában az „álláskeresési segély” szövegrész helyébe a „nyugdíj előtti álláskeresési segély, álláskeresési segély” szöveg,
b) 3. § 23. pont a) alpontjában az „álláskeresési segély” szövegrész helyébe a „nyugdíj előtti álláskeresési segély, álláskeresési segély” szöveg,
c) 3. § 43. pont nyitó szövegrészében a „munkanélküli” szövegrész helyébe az „álláskereső” szöveg,
d) 3. § 43. pont a) alpontjában a „munkanélküli” szövegrész helyébe az „álláskereső” szöveg,
e) 3. § 43. pont záró szövegrészében az „a munkanélküli” szövegrész helyébe az „az álláskereső” szöveg,
f) 21. § (2) bekezdésében a „munkanélküli” szövegrész helyébe az „álláskereső” szöveg,
g) 21. § (3) bekezdésében a „munkanélküli” szövegrészek helyébe az „álláskereső” szöveg,
h) 49/B. § (6) bekezdés b) pontjában a „munkanélküli” szövegrészek helyébe az „álláskereső” szöveg
lép.
47. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény
a) 22. §-ában a „munkanélküli” szövegrész helyébe az „álláskeresési” szöveg,
b) 23. § f) pontjában az „a munkanélküli” szövegrész helyébe az „az álláskeresési” szöveg és a „munkaerő-piaci” szövegrész helyébe a „foglalkoztatást elősegítő” szöveg,
c) 24. § i) pontjában az „a munkanélküli” szövegrész helyébe az „az álláskeresési” szöveg és a „munkaerő-piaci” szövegrész helyébe a „foglalkoztatást elősegítő” szöveg
lép.
48. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
a) 7. § (1) bekezdés i) pont ib) alpontjában a „munkanélküli” szövegrészek helyébe az „álláskereső” szöveg,
b) 7. § (3) bekezdésében a „Korábban munkanélküli” szövegrész helyébe a „Korábban álláskereső” szöveg
lép.
49. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 4. § (2) bekezdés r) pontjában a „munkanélküli ellátás” szövegrész helyébe az „álláskeresési ellátás” szöveg lép.
50. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 22. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b)–c) pontjaiban foglalt okok fennállása esetén sem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel a következő időtartamok és az azt követő 30 nap alatt:]
„f) törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az örökbe fogadni szándékozó igazságügyi alkalmazottat – közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat – érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás ideje,”
(2) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése a következő g)–i) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés b)–c) pontjaiban foglalt okok fennállása esetén sem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel a következő időtartamok és az azt követő 30 nap alatt:]
„g) a szülői szabadság ideje,
h) az apasági szabadság ideje, és
i) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 55. § (1) bekezdés l) pontja szerinti mentesülés ideje.”
51. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolás
a) a szolgálati viszony megszűnésének jogcímét,
b) a szolgálati viszony kezdő és végső időpontját,
c) az illetményből jogszerűen levonható tartozások összegét és jogcímét, valamint ezek jogosultját, illetve azt, hogy az igazságügyi alkalmazottnak nincs tartozása,
d) a szolgálati viszony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság napjainak számát,
e) a kifizetett végkielégítés összegét,
f) a szülői szabadságra jogosult igazságügyi alkalmazott esetében a kiadott, valamint a korábbi munkáltató által kiadott szülői szabadság tartamát,
g) az apasági szabadságra jogosult igazságügyi alkalmazott esetében a kiadott, valamint a korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság tartamát
tartalmazza.”
52. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 45. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Az igazságügyi alkalmazott a terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig, a gyermekét egyedül nevelő igazságügyi alkalmazott a gyermeke egyéves koráig, továbbá a 44. § (3) bekezdésében meghatározott munkát végző igazságügyi alkalmazott – a korlátozás alá eső munkavégzés tekintetében – rendkívüli munkavégzésre nem kötelezhető.
(7) Az igazságügyi alkalmazott – gyermeke egyéves korától hároméves koráig –, valamint a gyermekét egyedül nevelő igazságügyi alkalmazott – gyermeke egyéves korától négyéves koráig – csak a beleegyezésével vehető igénybe rendkívüli munkavégzésre.”
53. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 48. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vezető beosztást ellátó igazságügyi alkalmazottat a (2) bekezdésben meghatározott pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke:]
„f) OBH elnökhelyettes, főosztályvezető és az egyéb igazságügyi szerv vezetője és helyettese esetén évente 13 munkanap.”
(2) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 48. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra az igazságügyi alkalmazott akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.”
54. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 96/A. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az igazságügyi alkalmazottat az illetménye illeti meg a következő távollétek idejére is:)
„g) öt munkanapig terjedő tartamban az apasági szabadság esetében.”
(2) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 96/A. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az igazságügyi alkalmazott az apasági szabadság hatodik munkanapjától az illetmény negyven százalékára jogosult.
(6) Az igazságügyi alkalmazottat az Mt. 118/A. §-a alapján kiadott szülői szabadság tartamára az illetmény tíz százaléka illeti meg, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra az igazságügyi alkalmazottnak megfizetett, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdése vagy 42/E. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátás összegével.”
55. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 124. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Mt.
a) 29. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy a távolléti díj helyett átlagilletményt kell megfizetni,
b) 46. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség olyan munkafeltételről, amelyet a kinevezési okirat tartalmaz,
c) 113. § (3) és (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az Mt. 113. § (3) és (4) bekezdésében hivatkozott, az Mt. 113. § (1) bekezdése szerinti munkavállalón a 45. § (6) bekezdése szerinti igazságügyi alkalmazottat kell érteni,
d) 115. § (2) bekezdésének f) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy munkában töltött időnek az Mt. 115. § (1) bekezdés alkalmazásában a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés a)–m) pontjában meghatározott tartama minősül,
e) 123. § (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szabadság esedékességének évét követő kiadása az alap- és pótszabadság egyötödére vonatkozik,
f) 135. § (1) bekezdését, valamint 165. § (1) bekezdés a), e), f) és g) pontját azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy az abban foglaltaktól a felek megállapodása nem térhet el,
g) 229. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az igazságügyi alkalmazott más munkáltatóval tanulmányi szerződést csak a munkáltatója előzetes engedélyével köthet, továbbá, hogy felmondás alatt a lemondást kell érteni,
h) 232–234. §-át az üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezések kivételével megfelelően alkalmazni kell.”
56. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény a következő 134/J. §-sal egészül ki:
„134/J. § (1) E törvénynek az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított rendelkezéseit – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.
(2) Az Mt. 46. §-ában foglalt kiegészítő tájékoztatást a Módtv2. hatálybalépésekor fennálló jogviszony esetén a Módtv2. hatálybalépését követő három hónapon belül az igazságügyi alkalmazott írásban kérheti a munkáltatótól.
(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatást a munkáltató a kérelem közlésétől számított 30 napon belül köteles megadni.
(4) Az igazságügyi alkalmazott a 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után a Módtv2. hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult az apasági szabadságot igénybe venni, ha a Módtv2. hatálybalépése előtt
a) a 48. § (7) bekezdése szerinti apai pótszabadságot nem vette igénybe, vagy
b) a 48. § (7) bekezdése szerinti apai pótszabadságot igénybe vette, annak és a Módtv2. szerinti apasági szabadság különbözetének megfelelő munkanapok tartamára.
(5) A munkáltató, ha az igazságügyi alkalmazott gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a szülői szabadságot – az igazságügyi alkalmazott kérésének megfelelő időpontban – legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki.”
57. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 137. § e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„e) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és tanácsi irányelv,
f) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanácsi irányelv,”
58. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
a) 22. § (2) bekezdés c) és d) pontjában az „a külön törvény” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg,
b) 44/A. § (1) bekezdésében az „a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)” szövegrész helyébe az „az Mt.” szöveg,
c) 124. § (1) bekezdésében az „51. § (2), (3) és (5) bekezdését” szövegrész helyébe az „51. § (2) bekezdés a) pontját, valamint (3) és (5) bekezdését” szöveg, az „55. § (1) és (3) bekezdését” szövegrész helyébe az „55. § (1)–(4) bekezdését” szöveg, a „61. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését,” szövegrész helyébe a „61. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését, valamint (4) bekezdés c) és d) pontját, továbbá (5) és (6) bekezdését, 64. § (3) és (4) bekezdését,” szöveg, a „110–113. §-át” szövegrész helyébe a „110–112. §-át, 113. § (5) és (6) bekezdését” szöveg, a „115. § (2) bekezdését” szövegrész helyébe a „115. § (2) bekezdés a)–e) pontját” szöveg, a „118. § (1)–(3) bekezdését,” szövegrész helyébe a „118. § (1)–(3) bekezdését, 118/A. §-át,” szöveg, a „123. § (1)–(4) bekezdését, valamint (5) bekezdés a) és b) pontját” szövegrész helyébe a „123. § (1)–(4) bekezdését, valamint (5) bekezdés a)–c) pontját és (5a) bekezdését” szöveg, a „287. § (4) bekezdését” szövegrész helyébe a „287. § (1a) és (4) bekezdését” szöveg és a „294. § (1) bekezdés b), c), d), g) és i) pontját” szövegrész helyébe a „294. § (1) bekezdés c), d), g), h), i), m) és n) pontját” szöveg
lép.
59. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (2) bekezdés a) pontjában a „nyugdíj előtti munkanélküli-segély,” szövegrész helyébe a „nyugdíj előtti munkanélküli-segély, a nyugdíj előtti álláskeresési segély,” szöveg lép.
