Az Országgyűlés az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok hatékony és eredményes ellátása érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § (1) Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony (a továbbiakban: EU-elnökségi jogviszony) közfeladat ellátása céljából létrehozott, munkavégzésre irányuló különös jogviszony, amelyben az érintett alapjogviszonnyal rendelkezik.
(2) Az EU-elnökségi jogviszonyra az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) E törvény alkalmazásában alapjogviszony alatt a Kormány rendeletében meghatározott szervnél fennálló, a 2. § (2) bekezdése szerinti jogviszonyt kell érteni.
2. § (1) Az EU-elnökségi jogviszony az alábbi feladatok ellátására létesíthető:
a) az Európai Unió Tanácsának munkacsoportja vagy előkészítő bizottsága Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége alatti elnöklési feladatainak ellátása;
b) az Európai Unió Tanácsának munkacsoportja vagy előkészítő bizottsága Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége alatti elnökhelyettesi feladatainak ellátása;
c) az Európai Unió Tanácsának munkacsoportja vagy előkészítő bizottsága Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége alatti, Magyarország képviseletével kapcsolatos tartalmi és ügykezelői feladatainak ellátása;
d) az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségéhez kapcsolódó, a hazai központi közigazgatásban végzendő központi és horizontális tartalmi, valamint ügykezelői koordinációs feladatok ellátása, ideértve az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségét előkészítő és lezáró feladatokat is;
e) az Európai Unió Tanácsa különböző formációinak munkájához kapcsolódó, egy-egy témával vagy szakkérdéssel kapcsolatos feladatok Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége alatti ellátása.
(2) EU-elnökségi jogviszony a Kormány rendeletében meghatározott szervnél
a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerinti közalkalmazotti jogviszonyban,
b) a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény szerinti szolgálati viszonyban,
c) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerinti hivatásos szolgálati viszonyban, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti jogviszonyban,
d) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban,
e) a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény szerinti honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,
f) a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) szerinti közszolgálati jogviszonyban,
g) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény szerinti adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, vagy
h) munkaviszonyban
foglalkoztatott személlyel (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) létesíthető.
3. § (1) Az EU-elnökségi jogviszony elsősorban meghívásos, kivételesen pályázati eljárás alapján létesíthető. Pályázati eljárás esetén csak olyan foglalkoztatottal lehet EU-elnökségi jogviszonyt létesíteni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.
(2) EU-elnökségi jogviszony létesítésére pályázatot az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter írhat ki, amelynek tartalmaznia kell
a) a pályázóval szemben támasztott feltételeket,
b) az EU-elnökségi jogviszony keretében ellátandó feladatokat,
c) a pályázat benyújtására nyitva álló határidő megjelölését,
d) a pályázat elbírálásának várható időpontját,
e) az 1. melléklet szerinti pályázói adatlapot, és
f) mindazokat az egyéb tartalmi és formai elemeket, amelyeket jogszabály előír.
(3) A (2) bekezdés szerinti pályázat kiírása előtt az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter és az általános politikai koordinációért felelős miniszter egyeztet a (2) bekezdés b) pontja szerinti feladatokról.
(4) A pályázói adatlaphoz mellékelni kell a pályázó alapjogviszonya fennállásáról szóló – 2. melléklet szerinti – munkáltatói igazolást és a Kormány rendeletében meghatározott nyilatkozatokat.
(5) A pályázat tartalmával, benyújtásával és elbírálásának rendjével kapcsolatos részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
4. § (1) Az EU-elnökségi jogviszony az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium – ha a foglalkoztatott alapjogviszonya az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnál áll fenn, az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium – és a foglalkoztatott között szerződéssel jön létre.
(2) Szerződés azzal köthető, aki
a) büntetlen előéletű,
b) cselekvőképes,
c) a Kormány által meghatározott szervnél alapjogviszonyban áll,
d) az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény szerinti vagyonnyilatkozatot tett,
e) esetében a nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot nem állapítottak meg,
f) megfelel a (6) bekezdés szerinti, a Kormány rendeletében meghatározott feltételeknek, és
g) vállalja az e törvényben, illetve a Kormány rendeletében meghatározott kötelezettségek teljesítését.
(3) Az EU-elnökségi jogviszony létesítését megelőzően a 2. § (2) bekezdés h) pontja szerinti alapjogviszonyban álló foglalkoztatott hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű.
(4) A foglalkoztatott vagyonnyilatkozatára az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényt kell alkalmazni azzal, hogy a foglalkoztatottnak nem kell e törvény alapján vagyonnyilatkozatot tennie akkor, ha az alapjogviszonya keretében vagyonnyilatkozat-tételre köteles és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét teljesítette.
(5) Az EU-elnökségi jogviszony nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esik azzal, hogy nem kell a nemzetbiztonsági ellenőrzést lefolytatni, ha a foglalkoztatott nemzetbiztonsági ellenőrzését a foglalkoztatott alapjogviszonyára tekintettel lefolytatták és érvényes, valamint kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel rendelkezik.
(6) A Kormány rendeletében a szerződéskötés feltételéül előírhatja, hogy a foglalkoztatottnak részt kell vennie az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségi képzésben, továbbképzésben, idegennyelv-képzésben (a továbbiakban együtt: képzés). A kötelezettség teljesítésének időpontja a szerződésben meghatározható, ebben az esetben az EU-elnökségi jogviszony a kötelezettség teljesítése előtt is létrehozható.
(7) A (6) bekezdés szerinti képzés időtartamára az alapjogviszony szerinti munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a foglalkoztatottat a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alól mentesíteni a képzés teljesítéséhez szükséges, igazolt időtartamra.
(8) Az EU-elnökségi jogviszony a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés aláírásának napján jön létre.
(9) Az EU-elnökségi jogviszony – legfeljebb 2025. június 30-ig tartó – határozott időre hozható létre.
(10) A foglalkoztatott legkésőbb a szerződés megkötését követő nyolc napon belül köteles írásban tájékoztatni az alapjogviszonya szerinti munkáltatói jogkör gyakorlóját az EU-elnökségi jogviszony létrejöttéről és annak időtartamáról, valamint a (6) bekezdés szerinti képzés várható időtartamáról.
5. § (1) Nem létesíthető EU-elnökségi jogviszony olyan foglalkoztatottal, akinek az alapjogviszonya a 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladat ellátására jött létre.
(2) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a foglalkoztatott alapjogviszonya.
(3) Ha az alapjogviszony munkaviszony, és a foglalkoztatott vezető állású munkavállalónak minősül, a foglalkoztatott – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 211. § (1) bekezdésétől eltérően – EU-elnökségi jogviszonyt létesíthet.
6. § (1) A szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium, illetve az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban együtt: minisztérium) nevében a minisztériumot vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kijelölt politikai vagy szakmai felsővezető gyakorolja.
(2) A miniszter az EU-elnökségi jogviszonnyal kapcsolatos szakmai irányítási jogkör gyakorlására kijelöli a foglalkoztatott alapjogviszonya szerinti
a) szervet vezető miniszter által kijelölt politikai vagy szakmai felsővezetőt, ha az alapjogviszony szerinti foglalkoztató szerv minisztérium,
b) szerv vezetője által kijelölt vezetőt az egyéb szervnél fennálló, a 2. § (2) bekezdése szerinti alapjogviszony esetében.
A szakmai irányítási jogkör gyakorlását – a Küt. szerinti különleges jogállású szerv esetén a szerv vezetőjének egyetértésével – az (1) bekezdés alapján kijelölt felsővezető ellenőrizheti.
(3) A foglalkoztatott a szerződésen alapuló feladatellátása mellett az alapjogviszonya szerinti feladatokat is köteles ellátni.
(4) A foglalkoztatott a szerződés szerinti feladatait a kapott utasításoknak megfelelően, a magyar nemzeti érdekek figyelembevételével, az elvárható legmagasabb szakmai elhivatottsággal, a jogszabályoknak, a feladatokra irányadó szakmai szabályoknak és követelményeknek megfelelően köteles ellátni.
(5) A foglalkoztatottat a szerződés szerinti feladatellátásért szerződésben meghatározott díjazás illeti meg.
(6) A díjazás számításának és kifizetésének általános alapelveit a Kormány rendeletben állapítja meg.
(7) A foglalkoztatott a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dologban bekövetkező kárért az alapjogviszonyára irányadó jogszabály szerinti kártérítési felelősséggel tartozik.
7. § (1) Az EU-elnökségi jogviszony megszűnik
a) a határozott idő lejártával a szerződésben megállapított időpontban,
b) a foglalkoztatott halálával,
c) – a d) pontban foglaltak kivételével – a foglalkoztatott alapjogviszonyának megszűnését követő harmincegyedik napon,
d) a foglalkoztatott alapjogviszonyának azonnali hatályú megszűnése vagy megszüntetése esetén az alapjogviszony megszűnésének napján,
e) ha az EU-elnökségi jogviszony létesítési feltételeinek a foglalkoztatott már nem felel meg.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja alapján az EU-elnökségi jogviszony nem szűnik meg, ha a foglalkoztatott alapjogviszonyának megszűnésétől számított harminc napon belül újabb alapjogviszonyt létesít.
(3) Az EU-elnökségi jogviszony az alapjogviszonynak a Kit. 89. § (6) bekezdése szerinti nyugvása alatt nem szűnik meg, ha a nyugvás kezdő időpontját követő harminc napon belül a foglalkoztatott új beosztási okiratát a fogadó szerv kiállítja.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti esetekben a foglalkoztatott EU-elnökségi jogviszonya folyamatosnak tekintendő.
(5) Az alapjogviszony szerinti munkáltató köteles az (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti feltételek bekövetkezéséről a minisztériumot tájékoztatni.
8. § (1) Az EU-elnökségi jogviszony megszüntethető
a) a felek közös megegyezésével,
b) azonnali hatályú felmondással,
c) felmondással.
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben a felmondást indokolni kell.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a felmondási idő harminc nap. A felmondási idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor az EU-elnökségi jogviszony a 7. § (1) bekezdés a) pontja alapján felmondás nélkül is megszűnt volna.
(4) A minisztérium részéről az EU-elnökségi jogviszony az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben akkor szüntethető meg, ha a foglalkoztatott
a) neki felróható okból nem teljesíti a jogviszony létesítésekor vállalt, jogszabályon alapuló és a szerződésben rögzített kötelezettségeket, egyéb feltételeket,
b) neki felróható okból nem látja el a szerződés szerinti feladatait,
c) vonatkozásában lefolytatott ellenőrzés során az 5. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenség kerül megállapításra,
d) vonatkozásában a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg.
(5) Ha a foglalkoztatott EU-elnökségi jogviszonya a (4) bekezdés d) pontja alapján került megszüntetésre, vele új EU-elnökségi jogviszony nem létesíthető.
(6) A foglalkoztatott részéről az EU-elnökségi jogviszony az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben akkor szüntethető meg, ha a minisztérium
a) neki felróható okból megszegte a szerződésben vállalt kötelezettségeit,
b) olyan magatartást tanúsít, amely az EU-elnökségi jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
9. § A foglalkoztatott az EU-elnökségi jogviszonya megszűnésekor, illetve megszüntetésekor köteles a 6. § (1) bekezdése szerinti minisztériummal elszámolni.
10. § (1) A minisztérium
a) a 4. § (2) bekezdésében foglalt feltételnek való megfelelés ellenőrzése,
b) a szerződés szerinti feladatellátás és egyéb, a szerződésből eredő kötelezettségek ellenőrzése,
c) az EU-elnökségi jogviszonnyal összefüggő intézkedések és jognyilatkozatok előkészítésének és meghozatalának biztosítása, valamint
d) az EU-elnökségi jogviszonnyal összefüggő jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének biztosítása
céljából kezeli a meghívásos eljárásban EU elnökségi jogviszonyt létesíteni szándékozó vagy pályázó személy és az EU-elnökségi jogviszonyt létesítő foglalkoztatott személyes adatait, valamint azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(2) A minisztérium az (1) bekezdés szerinti adatokat az EU-elnökségi jogviszonyt létesíteni szándékozó és az EU-elnökségi jogviszonyt létesítő foglalkoztatott alapjogviszonya szerinti munkáltató szerv által vezetett nyilvántartásba történő betekintés útján is megismerheti.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a minisztérium az EU-elnökségi jogviszonyt létesíteni szándékozó személy esetében a jogviszony létesítéséről szóló döntés meghozatalának időpontját követő harmincadik napig, ha az EU-elnökségi jogviszony létesítésére sor kerül, az EU-elnökségi jogviszony megszűnésének időpontját követő hatvanadik napig kezeli.
(4) A minisztérium az EU-elnökségi jogviszony létesítéséhez – a Kormány rendeletében – előírt iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló oklevelet, bizonyítványt, illetve a szakmai tapasztalat igazolásának másolati vagy elektronikus példányát az EU-elnökségi jogviszony megszűnését követően öt évig kezeli.
(5) A foglalkoztatott köteles öt napon belül bejelenteni a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást.
(6) A minisztérium a foglalkoztatottra vonatkozó tényt, adatot harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a foglalkoztatott hozzájárulásával közölhet.
(7) A foglalkoztatottat előzetesen tájékoztatni kell arról, ha az EU-elnökségi jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a minisztérium a foglalkoztatott személyes adatait – az adatszolgáltatás céljának megjelölésével, törvényben meghatározottak szerint – az adatfeldolgozó számára átadja.
(8) A foglalkoztatottra vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – a foglalkoztatott hozzájárulása nélkül, személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.
11. § (1) Az EU-elnökségi jogviszonyt létesítő foglalkoztatottakról – az EU-elnökségi jogviszonyt létesítő szerződés végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása érdekében – az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium nyilvántartást vezet, amely a 3. mellékletben meghatározott adatokat tartalmazza.
(2) Azon foglalkoztatott esetében, akinek az EU-elnökségi jogviszonya az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jött létre, az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium – az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetése céljából – átadja az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium számára az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzítendő – rendelkezésére álló – adatokat.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba – eljárásukban indokolt mértékig – a miniszter és az általa a 6. § (1) és (2) bekezdése alapján kijelölt személy, továbbá a törvényben erre feljogosítottak jogosultak betekinteni és abból adatokat átvenni.
12. § Az EU-elnökségi jogviszonyból származó igények érvényesítésére az alapjogviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
13. § (1) Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatosan – a Kormány kérésére az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata alapján – Magyarországra kirendelt európai uniós tisztviselő (a továbbiakban: kirendelt tisztviselő) munkafeltételeit – ideértve az esetleges kiküldetési és napidíj költségek fedezetét – a fogadó minisztérium biztosítja.
(2) A kirendelés nem hoz létre munkavégzésre irányuló jogviszonyt. A kirendelt tisztviselő a kirendelés tárgyát képező feladatokat a fogadó minisztériumnál álláshelyre történő kinevezés nélkül elláthatja.
(3) A kirendelt tisztviselő a kirendelés keretében végzett tevékenységére vonatkozó írásbeli titoktartási nyilatkozatot tesz a tevékenysége megkezdését megelőzően.
14. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg
a) azoknak a szerveknek a körét, amelyeknek a 2. § (2) bekezdése szerinti jogviszonyban álló foglalkoztatottjával létesíthető EU-elnökségi jogviszony,
b) az EU-elnökségi jogviszony létesítésére irányuló pályázat további tartalmára, kiírására, benyújtására, a pályázathoz csatolandó nyilatkozatokra, valamint a pályázat elbírálásának rendjére vonatkozó részletes szabályokat,
c) a 4. § (6) bekezdése szerinti feltétel alkalmazási körét,
d) a díjazás számításának és kifizetésének általános alapelveit.
15. § (1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 20. §, a 23–24. §, a 27. §, a 29. §, a 30. § (1) bekezdése, valamint a 32. § c) és e)–h) pontja az e törvény kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(3) Az 1–8. alcím, a 14. §, a 16. és 17. §, a 33–35. §, a 39. § (1) bekezdése, a 40–45. §, az 54. § a) és c) pontja, az 55–57. § és az 1–3. melléklet 2023. május 15-én lép hatályba.
(4) A 18. §, a 19. § (1) bekezdése, a 21. §, a 30. § (2) bekezdése és a 32. § a) pontja 2023. július 1-jén lép hatályba.
(5) Az 54. § b) pontja 2023. szeptember 1-jén lép hatályba.
(6) A 19. § (2) és (3) bekezdése, a 22. §, a 25. §, a 26. §, a 28. §, a 30. § (3) bekezdése, a 31. §, a 32. § b) és d) pontja és az 58. § 2023. október 1-jén lép hatályba.
16. § (1) A 4. § (5) bekezdése az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 35. § az Alaptörvény 23. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) Az 58. § az Alaptörvény 23. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
17. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 44. § (1) bekezdésében a „valamint az állami projektértékelői jogviszony kivételével” szövegrész helyébe az „az állami projektértékelői jogviszony és az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony kivételével” szöveg lép.
18. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 217/B. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) E § alkalmazásában a végrehajtó pénzkezelésére vagy díjszabására vonatkozó szabályok megsértése lényegesen jogszabálysértő végrehajtói intézkedésnek minősül abban az esetben is, ha annak a végrehajtási eljárás lefolytatására érdemi kihatása nem volt.
(1b) A bíróság a végrehajtóval szemben meghozott pénzösszeg megfizetésére kötelező határozatát anonimizált formában – kizárólag a 230. § (1b) bekezdésében szereplő adatok megjelölésével – a jogerőre emelkedését követő 15 napon belül elektronikus úton megküldi a Hatóságnak.”
19. § (1) A Vht. 230. §-a a következő (1b)–(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A Hatóság a 217/B. § (1b) bekezdése szerinti végzés alapján a végrehajtókról – az alábbi adattartalommal – nyilvántartást vezet:
a) a végrehajtó természetes személyazonosító adatai és lakcíme,
b) a végrehajtót pénzösszeg megfizetésére kötelező bíróság megnevezése,
c) a végrehajtót pénzösszeg megfizetésére kötelező jogerős határozat száma, kelte,
d) a megfizetendő pénzösszeg mértéke.
(1c) Az (1b) bekezdés szerinti adatokat a Hatóság a végrehajtó szolgálata folyamatosságának megállapítása iránti kérelem elbírálása érdekében, az arról szóló határozat véglegessé válása napjáig kezeli.”
(2) A Vht. 230. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának rendszeres ellenőrzése – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – a Kar hivatali szervének feladata.”
(3) A Vht. 230. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A 242. § szerinti szakmai beszámoló készítési kötelezettség teljesítését a Hatóság ellenőrzi.”
20. § A Vht. 230/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzése, az ellenőrzéshez kapcsolódó egyéb, jogszabályban meghatározott feladatok elvégzése, az ellenőrzés alapján indítható fegyelmi eljárások lebonyolítása céljából a Kar kezeli a vizsgálat alá vont végrehajtási ügyekben nyilvántartott, felekre vonatkozó, végrehajtói nyilvántartásokban rögzített személyes adatokat az ellenőrzési jelentés lezárásától számított 5 évig, az ellenőrzési jelentést alátámasztó iratokban szereplő adatokat az ellenőrzési jelentés lezárásától számított 10 évig. A végrehajtói nyilvántartásokban rögzített adatok megismerésére kizárólag az adott eljárásban megbízólevéllel rendelkező személy és a Kar hivatali szervének vezetője jogosult. Az ellenőrzési jelentést alátámasztó iratokban szereplő adatok megismerésére kizárólag az adott eljárásban megbízólevéllel rendelkező személy, a Kar hivatali szervének vezetője és a Kar hivatali szervének vezetője által kijelölt személy jogosult.”
21. § A Vht. 234/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hatóság elnöke a végrehajtó által előterjesztett kérelem alapján – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – további hét évre megállapítja a szolgálat folyamatosságát, ha
a) a kinevezését vagy szolgálata folyamatosságának megállapítását követően a végrehajtót legfeljebb kettő alkalommal sújtották jogerősen fegyelmi büntetéssel, amelyek közül legfeljebb egy volt súlyosabb figyelmeztetésnél, de egyik sem volt súlyosabb írásbeli megrovásnál, és
b) a kérelem benyújtásáig, a kérelem előterjesztésének évében, és az azt megelőző két év alatt a végrehajtót legfeljebb három alkalommal kötelezte a bíróság pénzösszeg 217/B. § szerinti megfizetésére.”
22. § A Vht. 234/A. § (1) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:
„c) a kinevezését vagy szolgálata folyamatosságának megállapítását követően a végrehajtót legfeljebb kettő alkalommal sújtották bírsággal a szakmai beszámoló készítési kötelezettség megszegése miatt, és
d) a végrehajtó a 241/B. § szerinti szakmai továbbképzési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.”
23. § (1) A Vht. 239/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hatósági ellenőrzés céljából a Kar hivatali szerve adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből és a gondnokoltak nyilvántartásából. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, amely alapján megállapítható a végrehajtóval szembeni 233. § (2) bekezdés a)–d), i) vagy j) pontjában meghatározott körülmény fennállása. Az adatigénylés eredményéről a Kar hivatali szerve a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a Hatóság elnökét.”
(2) A Vht. 239/A. §-a a következő (2b)–(2d) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A végrehajtó, a végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt évente június 30-ig a bűnügyi nyilvántartó rendszerben kezelt adatokról törvényben foglaltak szerint kiállított hatósági bizonyítvány megküldésével igazolja a Hatóság elnökénél és a Kar hivatali szerve vezetőjénél, hogy vele szemben a 233. § (2) bekezdés a)–d) vagy j) pontjában meghatározott körülmény fennáll-e.
(2c) Ha a végrehajtóval, a végrehajtó-helyettessel és a végrehajtójelölttel szemben büntető- vagy szabálysértési eljárás indul, köteles azt a Hatóság elnökének és a Kar hivatali szerve vezetőjének haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül írásban bejelenteni.
(2d) A (2b) és (2c) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása fegyelmi vétség.”
(3) A Vht. 239/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kar hivatali szerve, valamint a Hatóság elnöke a 233. § (2) bekezdés a)–d), i) vagy j) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából kezeli
a) a végrehajtói állásra pályázó személy,
b) a végrehajtó,
c) a végrehajtó-helyettes,
d) a végrehajtójelölt
azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv vagy a gondnokoltakat nyilvántartó szerv által e célból kiállított igazolás tartalmaz.
(4) A (2)–(2c) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kar hivatali szerve, valamint a Hatóság elnöke abból a célból, hogy az esetlegesen fennálló kinevezési akadályról és jogviszony megszüntetési, illetve felfüggesztési okról tudomást szerezzen,
a) a végrehajtói kinevezésről meghozott döntésig,
b) a végrehajtó esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a végrehajtói szolgálat megszűnésének, illetve felfüggesztésének megállapítására irányuló eljárásban az eljárás végleges befejezéséig,
c) a végrehajtó-helyettes esetén a névjegyzékből történő törlés megállapítására irányuló eljárásban az eljárás végleges befejezéséig, vagy
d) a végrehajtójelölt esetén a névjegyzékből történő törlés megállapítására irányuló eljárásban az eljárás végleges befejezéséig
kezeli.”
24. § A Vht. 239/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kar hivatali szervének vezetője a 239/A. § (2)–(2c) bekezdése alapján tudomására jutott adatok alapján megállapítja a szolgálatból történő felfüggesztés, valamint a névjegyzékből történő törlés feltételeinek bekövetkeztét, ha a végrehajtó, a végrehajtó-helyettes vagy a végrehajtójelölt közvádra üldözendő bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll.
(2) A Kar hivatali szervének vezetője az (1) bekezdés szerinti megállapítása alapján
a) a végrehajtót felfüggesztheti, valamint a végrehajtó-helyettest és a végrehajtójelöltet a névjegyzékből törölheti, ha közvádra üldözendő gondatlan bűncselekmény miatt áll büntetőeljárás hatálya alatt,
b) azonnali hatállyal felfüggeszti a végrehajtót, valamint törli a névjegyzékből a végrehajtó-helyettest és a végrehajtójelöltet, ha közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt áll büntetőeljárás hatálya alatt.”
25. § A Vht. „Képzési, továbbképzési kötelezettség” című alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„Képzési, továbbképzési és beszámolási kötelezettség
241/A. § (1) A végrehajtójelölt köteles az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott szervezet képzésein és továbbképzésein részt venni.
(2) A végrehajtó köteles az alkalmazásában álló végrehajtójelölt részére az (1) bekezdés szerinti képzésen történő részvétel lehetőségét biztosítani, ennek érdekében a képzés idejére őt a munkavégzés alól mentesíteni.
241/B. § (1) A végrehajtónak és a végrehajtó-helyettesnek legalább kétévenként a Hatóság elnöke rendeletében meghatározott szakmai továbbképzésen kell részt vennie, és az erről szóló tanúsítványt a Kar hivatali szerve vezetőjének be kell mutatnia.
(2) A végrehajtó köteles az alkalmazásában álló végrehajtó-helyettes részére az (1) bekezdés szerinti továbbképzésen történő részvétel lehetőségét biztosítani, ennek érdekében a továbbképzés idejére őt a munkavégzés alól mentesíteni.
242. § (1) A végrehajtó a Hatóság elnökének rendeletében foglaltak szerint szakmai beszámoló benyújtásával évente január 31-ig beszámol az előző évi szakmai tevékenységéről.
(2) Ha a végrehajtó állandó helyettesként helyettesítési feladatokat is ellát, a helyettesített végrehajtó által betöltött álláshelyre vonatkozó szakmai tevékenységéről külön szakmai beszámolót nyújt be az (1) bekezdésben meghatározottak szerint.”
26. § A Vht. 250/A. § (2) bekezdése a következő 24. ponttal egészül ki:
(A végrehajtók névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:)
„24. a 241/B. § szerinti kötelező szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítéséről szóló tanúsítvány száma.”
27. § A Vht. 251. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A szolgálatából felfüggesztett végrehajtó végrehajtói kari tagsága fennmarad, de nem gyakorolhatja a kari tagságából és a kari tisztségéből eredő jogokat, valamint nem terhelik az azokból eredő kötelezettségek.”
28. § A Vht. 254/H. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Hatóság elnöke a 242. § szerinti szakmai beszámolóval kapcsolatos ügyekben az Ákr. rendelkezéseit a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel alkalmazza.
(7) A szakmai beszámoló készítési kötelezettség megszegése esetén figyelmeztetés szankció alkalmazása kizárt.”
29. § A Vht. 271/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kar elnöksége – a Hatóság elnökének előzetes egyetértésével – a végrehajtók közül 4 évre az elsőfokú fegyelmi bírósághoz 12 végrehajtót szakülnöknek választ meg. A szakülnök a feladatát személyesen látja el.”
30. § (1) A Vht. a következő 304/L. §-sal egészül ki:
„304/L. § (1) Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2023. évi IX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.15.) megállapított 230/A. § (7) bekezdését a Módtv.15. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyek esetén és a Módtv.15. hatálybalépésekor már lezárásra került ügyek esetén is alkalmazni kell.
(2) A Módtv.15-tel megállapított 239/A. § (2b) bekezdése szerinti kötelezettségnek a végrehajtó, a végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt a 2023. évben 2023. szeptember 1. napjáig köteles eleget tenni.
(3) A Módtv.15-tel megállapított 271/A. § (1) bekezdését a Módtv.15. hatálybalépését követően megválasztásra kerülő szakülnök esetén kell alkalmazni.”
(2) A Vht. 304/L. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Módtv.15-tel megállapított 217/B. § (1a) és (1b) bekezdését, valamint a 230. § (1b) bekezdését a Módtv.15. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárások során is alkalmazni kell a Módtv.15. hatálybalépését követően jogerőre emelkedő határozatok esetén.
(5) A 2026. január 1-jét megelőzően benyújtott szolgálat folyamatosságának megállapítása iránti kérelmek esetében a Módtv.15.-tel megállapított 234/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel fennállásának megállapítása során a 2023. július 1-jétől a kérelem benyújtásáig terjedő időszakot kell figyelembe venni.”
(3) A Vht. 304/L. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Módtv.15-tel megállapított 241/B. § szerinti szakmai továbbképzési kötelezettségnek a végrehajtónak és a végrehajtó-helyettesnek először 2025. június 30-ig kell eleget tennie, és a továbbképzésen való részvételről kiállított dokumentumot 2025. július 31-ig kell a Kar hivatali szerve vezetőjének megküldeniük.
(7) A Módtv.15-tel megállapított 242. § szerinti kötelezettségnek a végrehajtó először 2024. január 31-ig köteles eleget tenni.”
31. § A Vht. 307. § (1a) bekezdése a következő p) és q) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)
„p) az önálló bírósági végrehajtók és önálló bírósági végrehajtó-helyettesek kötelező szakmai továbbképzésének megszervezésére és teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat,
q) az önálló bírósági végrehajtó szakmai beszámoltatására, a szakmai beszámoló elkészítésére, tartalmára, benyújtására, valamint a szakmai beszámoló készítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének hatósági ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat.”
32. § A Vht.
a) 217. § (1) bekezdésében az „E § alkalmazásában” szövegrész helyébe az „Ezen alcím alkalmazásában” szöveg,
b) 234/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „megrovásnál, és” szövegrész helyébe a „megrovásnál,” szöveg,
c) 240/C. § (1) bekezdésében a „felmentése,” szövegrész helyébe a „felmentése, felfüggesztése,” szöveg,
d) 250/A. § (3) bekezdés a) pontjában a „3–5. és 18–19. pontjában” szövegrész helyébe a „3–5., 18–19. és 24.” pontjában” szöveg,
e) 251. § (2) bekezdésében a „d) vagy e) pontja” szövegrész helyébe a „c)–e) pontja” szöveg,
f) 253/F. § (1) bekezdésében a „miniszter rendeletében” szövegrész helyébe a „Hatóság elnökének rendeletében” szöveg,
g) 253/F. § (1) bekezdésében a „miniszter hagyja jóvá” szövegrész helyébe a „Hatóság elnöke hagyja jóvá” szöveg,
h) 253/G. § (4) bekezdésében a „miniszter hagyja jóvá” szövegrész helyébe a „Hatóság elnöke hagyja jóvá” szöveg
lép.
33. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 24. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Nem önálló tevékenység)
„f) az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony keretében végzett tevékenység,”
34. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 40. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja, a főtitkár és a vizsgáló az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyt a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet.”
(2) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 40. § (1) bekezdésében az „és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével” szövegrész helyébe az „, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a (2) bekezdés szerinti jogviszony kivételével” szöveg lép.
35. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 6/H. § (1) bekezdésében az „és az állami projektértékelői jogviszony (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység)” szövegrész helyébe az „, az állami projektértékelői jogviszony és az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység)” szöveg lép.
36. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény a következő 25/B. §-sal egészül ki:
„25/B. § A miniszterelnök havi illetményének összegét a 25/A. § alapján minden év július 1-napjával meg kell állapítani, amire a miniszterelnök a következő év június 30. napjáig jogosult.”
37. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény a következő 52. §-sal egészül ki:
„52. § A miniszterelnök a 31. § (1) és (2) bekezdése szerinti díjazás, valamint a 39. §, a 40. § és az 51. § szerint illetmény összegét minden év július 1. napjával állapítja meg. Az így megállapított díjazásra vagy illetményre az érintett – a díjazásra, illetve illetményre jogosultság egyéb feltételeinek fennállása esetén és a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában – a következő év június 30. napjáig jogosult.”
38. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény a következő 92. §-sal egészül ki:
„92. § E törvénynek az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2023. évi IX. törvénnyel megállapított 25/B. §-a és 52. §-a alapján az illetményt és a díjazást első alkalommal 2024. július 1. napjával kell megállapítani.”
39. § (1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 1. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény hatálya kiterjed)
„b) az Egyetem által folytatott felsőoktatási tevékenységre, valamint az államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatásra, továbbá az ezekkel összefüggő szolgáltató és igazgatási tevékenységre, ideértve azon tevékenységet is, amelyet az Egyetem Magyarország területén kívül folytat,”
(2) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 16/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Nftv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott címmel rendelkező személy – kivételesen, a szenátus vagy a rektor döntése alapján – oktatói vagy tanári munkakörben foglalkoztatható. Az Nftv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott címet az Egyetemen a rektor is adományozhat. A címadományozással kapcsolatos feltételeket és részletes szabályokat az Egyetem foglalkoztatási követelményrendszerében kell meghatározni azzal, hogy eltérő feltételek és részletes szabályok állapíthatók meg az oktatói munkakörben foglalkoztatott, címüket a (2) bekezdés alapján a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – az Egyetemre vagy az oktató hivatására utaló – elnevezéssel viselő személyek és az Nftv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott címmel rendelkező, címüket a (2) bekezdés alapján nem eltérő elnevezéssel viselő személyek tekintetében. A munkakör betöltésével kapcsolatos további feltételeket és részletes szabályokat az Egyetem foglalkoztatási követelményrendszerében kell meghatározni.”
(3) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 16/E. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti, oktatói munkakörben foglalkoztatott, címét a (2) bekezdés alapján a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – az Egyetemre vagy az oktató hivatására utaló – elnevezéssel viselő személy rektori megbízás kivételével bármilyen vezetői megbízást kaphat, azzal, hogy rektorhelyettesi, dékáni, tanszékvezetői, kutató-intézetvezetői megbízást abban az esetben kaphat, ha rendelkezik tudományos fokozattal.
(4) Az (1) bekezdés szerinti, oktatói munkakörben foglalkoztatott, címét a (2) bekezdés alapján a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – az Egyetemre vagy az oktató hivatására utaló – elnevezéssel viselő személy az Egyetem alapfeladatai ellátása és az azokhoz kapcsolódó felelősségi és hatáskörök gyakorlása tekintetében rendelkezik mindazon jogosítvánnyal és – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – betöltheti mindazon tisztséget, felelősségi és hatáskört, mint más oktatói vagy kutatói munkakörben foglalkoztatott személy azzal, hogy az ezek betöltésével kapcsolatos feltételek tekintetében teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal és megfelelő szakterületi szakmai kompetenciával rendelkező oktatóként kell figyelembe venni és az e személy által megszerzett kiemelkedő gyakorlati tapasztalatot eredményező tevékenység időtartamát felsőoktatási oktatói szakmai gyakorlatnak, tapasztalatnak kell elismerni.”
(4) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény
a) 13. § (1) bekezdés b) pontjában a „törvény hatálya alá tartozó állomány tagja vezényléssel vagy” szövegrész helyébe a „2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) hatálya alá tartozó állomány tagja vezényléssel, illetve a Hszt. 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátására, többletfeladatként történő megbízással vagy” szöveg,
b) 13. § (1) bekezdés e) pontjában a „foglalkoztatás” szövegrész helyébe a „foglalkoztatás, illetve a Hszt. szerinti tartós átirányítás” szöveg,
c) 16/E. § (2) bekezdésében az „alapján” szövegrész helyébe az „alapján, illetve az (1) bekezdés szerint a rektor által” szöveg,
d) 18. § (2) bekezdésében a „docens” szövegrész helyébe a „docens, valamint a 16/E. § (1) bekezdése szerinti, oktatói munkakörben foglalkoztatott, címét a 16/E. § (2) bekezdése alapján a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – az Egyetemre vagy az oktató hivatására utaló – elnevezéssel viselő, tudományos fokozattal rendelkező személy” szöveg,
e) 21/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény” szövegrész helyébe a „Hszt.” szöveg
lép.
(5) Hatályát veszti a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 9/B. § (1) bekezdésében a „felnőttképzésért felelős miniszter, a” szövegrész.
40. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A munkáltatói jogkört gyakorló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a szolgálati beosztáshoz kapcsolódóan idegennyelv-ismereti követelményt állapíthat meg, figyelemmel a honvédelmi szervezet feladatainak végrehajtására, különösen a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítésére, valamint a munkaköri leírásban rögzített és a beosztásban várható szolgálati feladatokra. Idegennyelv-ismereti követelmény megállapítása esetén a munkáltatói jogkört gyakorló meghatározza az idegen nyelvet, az idegennyelv-ismeret szintjét és típusát. A munkáltatói jogkört gyakorló szaknyelvi nyelvvizsga meglétét is előírhatja.”
41. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 27/B. §-ában a „szakvizsgára történő” szövegrész helyébe a „szakvizsgára való” szöveg lép.
42. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 109. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Vezetői beosztást betöltő személy az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyt engedéllyel létesíthet.”
(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 109. § (2) bekezdésében az „a (2a), illetve az (5) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (2a), az (5) és a (8) bekezdésben” szöveg lép.
43. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény
a) 9. § (8) bekezdés g) pontjában az „az állami projektértékelői jogviszony,” szövegrész helyébe az „az állami projektértékelői jogviszony és az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony,” szöveg,
b) 198. § (1) bekezdés 23. pontjában az „az ilyen” szövegrész helyébe az „ezen” szöveg
lép.
44. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 18. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az adót az Art. rendelkezései szerint havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg)
„e) az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyból;”
(származó jövedelmet juttató, a 3. § szerint adófizetésre kötelezett kifizető, a Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelmet juttató külföldi kifizető. Az adó összegét természetes személy részére kiállított igazoláson nem tünteti fel. Amennyiben az adóalany természetes személy foglalkoztatására tekintettel kedvezményt vagy támogatást vesz igénybe, az Art. rendelkezései szerinti bevallási kötelezettségét úgy kell teljesítenie, hogy a bevallás adataiból a kedvezmény vagy támogatás jogcíme, alapja és a kedvezmény vagy támogatás összege személyenként megállapítható legyen.)
45. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 50. § (1) bekezdésében a „valamint az állami projektértékelői jogviszony kivételével” szövegrész helyébe az „az állami projektértékelői jogviszony és az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony kivételével” szöveg lép.
46. § A Kit. 182. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező államtitkár és a miniszterelnök politikai igazgatója a Kormány előzetes engedélyével lehet a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnak, az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsának, a Szanálási Alap igazgatótanácsának, a Likviditási Bizottságnak és a Fenntartható Gazdaságfehéredésért Felelős Bizottságnak, a közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban lévő befektetési alapkezelő irányító testületének, illetve felügyeleti feladatokat ellátó irányító testületének, valamint közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagja, továbbá a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Birtokpolitikai Tanácsának elnöke és tagja.”
47. § A Kit. 208. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A főispán további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, nem lehet országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő, helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, vármegyei közgyűlés tagja, polgármester, vármegyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, vármegyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi önkormányzati képviselő.”
48. § A Kit. 209. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„209. § [A főispán megbízatásának megszűnése és megszüntetése]
(1) A főispán megbízatása megszűnik:
a) a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével,
b) a főispán halálával,
c) ha a főispán az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,
d) a főispán összeférhetetlenségének megállapításával,
e) a főispán álláshelyének elvonásával, visszavonásával vagy megszüntetésével.
(2) A főispán megbízatása megszüntethető:
a) a főispán lemondásával,
b) a főispán felmentésével,
c) a felek közös megegyezésével.
(3) Ha a főispán megbízatása a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével szűnt meg, az új Kormány megalakulásáig gyakorolja hatáskörét.”
49. § A Kit. 213. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A főispán a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően évente, valamint a megbízatásának megszűnését, illetve a hatáskörgyakorlás 209. § (3) bekezdése szerinti megszűnését követő harminc napon belül az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) szerinti vagyonnyilatkozatot tesz, amelyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek Vnytv. szerinti vagyonnyilatkozatát.”
50. § A Kit. 230. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„230. § [A közigazgatási államtitkár illetménye]
(1) A közigazgatási államtitkár a miniszterelnök által megállapított mértékű illetményre jogosult. A közigazgatási államtitkár illetménye eltérhet az 1. mellékletben meghatározott illetménysáv felső határától.
(2) A miniszterelnök az (1) bekezdés szerint illetmény összegét minden év július 1. napjával állapítja meg. Az így megállapított illetményre – az illetményre jogosultság egyéb feltételeinek fennállása esetén és a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási államtitkár a következő év június 30. napjáig jogosult.”
51. § A Kit. 255. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Hivatalvezetőnek az nevezhető ki, aki büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható, felsőfokú végzettséggel és legalább öt év közigazgatási gyakorlattal vagy felsőfokú végzettséggel és közigazgatási szervnél vezetői munkakörben vagy vezetői álláshelyen eltöltött legalább három év gyakorlattal rendelkezik. E § tekintetében közigazgatási gyakorlatnak minősül az országgyűlési képviselői tevékenység, a vármegyei közgyűlési elnöki és a polgármesteri tisztség ellátása is. A főispán kérelmére a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter a közigazgatási gyakorlat, illetve a vezetői gyakorlat megléte alól kivételesen indokolt esetben felmentést adhat.”
52. § A Kit. 258. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„258. § [A hivatalvezető kormányzati szolgálati jogviszonyának megszűnése és megszüntetése]
(1) A hivatalvezető kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnik:
a) a hivatalvezető halálával,
b) ha a hivatalvezető az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,
c) a hivatalvezető összeférhetetlenségének megállapításával,
d) a hivatalvezető álláshelyének elvonásával, visszavonásával vagy megszüntetésével.
(2) A hivatalvezető kormányzati szolgálati jogviszonya megszüntethető:
a) a hivatalvezető lemondásával,
b) a hivatalvezető felmentésével,
c) a felek közös megegyezésével.”
53. § A Kit. a következő 300/A. §-sal egészül ki:
„300/A. § [Átmeneti rendelkezés az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2023. évi IX. törvényhez]
E törvénynek az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2023. évi IX. törvénnyel megállapított 230. § (2) bekezdése alapján az illetményt első alkalommal 2024. július 1. napjával kell megállapítani.”
54. § A Kit.
a) 95. § (5) bekezdésében az „és az állami projektértékelői jogviszony (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység)” szövegrész helyébe az „, az állami projektértékelői jogviszony és az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység)” szöveg,
b) 278. § (2) bekezdésében a „valamint a 95. § (5)–(7) bekezdését kell alkalmazni” szövegrész helyébe az „a 95. § (5)–(7) bekezdését, valamint a 104. § (1) bekezdés k)–m) pontját alkalmazni kell azzal, hogy a munkaviszonynak 104. § (1) bekezdés k)–m) pontja alapján történő megszűnése esetén a munkavállaló végkielégítésre jogosult” szöveg,
c) 280. § (1) bekezdés 34. pontjában az „és az állami projektértékelői jogviszony.” szövegrész helyébe az „, az állami projektértékelői jogviszony és az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony.” szöveg,
d) 281. § (4) bekezdés 3. pontjában az „a főosztályvezetői és az osztályvezetői álláshely” szövegrész helyébe az „az álláshely” szöveg
lép.
55. § A Küt.
a) 51. § (2) bekezdésében az „és az állami projektértékelői jogviszony (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység)” szövegrész helyébe az „, az állami projektértékelői jogviszony és az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység)” szöveg,
b) 103. § (1) bekezdés 4. pontjában az „és az állami projektértékelői jogviszony;” szövegrész helyébe az „, az állami projektértékelői jogviszony és az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony;” szöveg
lép.
56. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 6. § (1) bekezdés j) pontjában az „állami projektértékelői jogviszonyban álló személy” szövegrész helyébe az „állami projektértékelői jogviszonyban, illetve az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyban álló személy” szöveg lép.
57. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 90. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A foglalkoztatott a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye nélkül létesíthet, illetve folytathat)
„d) az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyt.”
(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 90. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Vezetői munkakört betöltő foglalkoztatott a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye nélkül létesíthet, illetve folytathat)
„c) az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyt.”
58. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § k) pontjában az „ügykezelés részletes szabályait,” szövegrész helyébe az „ügykezelés részletes szabályait, az önálló bírósági végrehajtók és önálló bírósági végrehajtó-helyettesek kötelező szakmai továbbképzésének megszervezésére és teljesítésére, továbbá az önálló bírósági végrehajtó szakmai beszámoltatására, a szakmai beszámoló elkészítésére, tartalmára, benyújtására, valamint a szakmai beszámoló készítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének hatósági ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat,” szöveg lép.
A pályázói adatlap tartalmazza:
1. a pályázó
1.1. nevét,
1.2. születési nevét,
1.3. anyja nevét,
1.4. születési helyét, idejét,
1.5. lakóhelyét,
1.6. tartózkodási helyét,
1.7. értesítési e-mail címét,
1.8. telefonszámát,
2. a pályázó alapjogviszonya szerinti munkahelye
2.1. típusát,
2.2. megnevezését,
2.3. adószámát,
3. a pályázó nyilatkozatát arról, hogy az e törvény szerinti alapjogviszonyban áll-e,
4. a pályázónak a pályázat szerinti szakterületen szerzett tapasztalatának időtartamát,
5. a jogviszony létesítéséhez szükséges nyilatkozatok meglétének igazolását.
A foglalkoztatott alapjogviszonya fennállásáról szóló munkáltatói igazolás tartalmazza
1. a foglalkoztatott alapjogviszony szerinti munkáltatója
1.1. megnevezését,
1.2. székhelyének címét,
1.3. telefonszámát,
1.4. adószámát,
1.5. nyilvántartási számát (törzskönyvi azonosító szám, cégjegyzékszám),
1.6. törvényes képviselőjének adatait (név, beosztás, telefonszám),
2. a foglalkoztatott
2.1. nevét,
2.2. születési nevét,
2.3. születési helyét, idejét,
2.4. anyja nevét,
2.5. munkahelyi telefonszámát,
2.6. munkakörét, feladatkörét, illetve beosztását,
2.7. alapjogviszonyának típusát,
2.8. alapjogviszonyának kezdetét,
2.9. kinevezése, illetve munkaszerződése időtartamát,
3. az alapjogviszony szerinti munkáltató nyilatkozatát arról, hogy
3.1. a foglalkoztatott nem áll felmentés vagy felmondás hatálya alatt, továbbá alapjogviszonyának bármely jogcímen történő megszüntetését sem az 1. pont szerinti munkáltató, sem a foglalkoztatott nem kezdeményezte,
3.2. a foglalkoztatott hatósági bizonyítvánnyal igazolta, hogy büntetlen előéletű vagy nem hatósági erkölcsi bizonyítványhoz kötött munkakörben dolgozik,
3.3. az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény szerint a foglalkoztatottnak az alapjogviszonya tekintetében vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége fennáll-e,
4. a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett foglalkoztatott
4.1. vagyonnyilatkozat-tételének időpontját,
4.2. következő vagyonnyilatkozat-tételének esedékességét,
5. a foglalkoztatott nyilatkozatát arról, hogy vállalja, hogy az 1–4. pont szerinti adatokban történő változásról – különösen a foglalkoztatási jogviszony megszűnésének, megszüntetésének tényéről – a minisztériumot haladéktalanul tájékoztatja.
Az EU-elnökségi jogviszonyt létesítő foglalkoztatottak nyilvántartása tartalmazza
1. a foglalkoztatott
1.1. nevét,
1.2. születési nevét,
1.3. születési helyét, idejét,
1.4. anyja nevét,
1.5. adóazonosító jelét,
1.6. Társadalombiztosítási Azonosító Jelét,
1.7. fizetési számláját kezelő pénzforgalmi szolgáltató megnevezését,
1.8. bankszámlaszámát,
1.9. munkahelyi telefonszámát,
1.10. munkakörét, feladatkörét illetve beosztását,
2. az alapjogviszony
2.1. típusát,
2.2. szerinti munkáltató megnevezését és elérhetőségét,
2.3. kezdő időpontját,
2.4. kinevezés, közszolgálati munkaszerződés, illetve munkaszerződés szerinti időtartamát,
3. az alapjogviszony szerinti munkáltató nyilatkozatát arról, hogy
3.1. a foglalkoztatott nem áll felmentés vagy felmondás hatálya alatt, továbbá alapjogviszonyának bármely jogcímen történő megszüntetését sem a 2.2. pont szerinti munkáltató, sem a foglalkoztatott nem kezdeményezte,
3.2. a foglalkoztatott hatósági bizonyítvánnyal igazolta, hogy büntetlen előéletű,
3.3. az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény szerint a foglalkoztatottnak az alapjogviszonya tekintetében vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége fennáll-e,
4. a foglalkoztatott vagyonnyilatkozat-tételének időpontját, és következő vagyonnyilatkozat-tételének esedékességét,
5. az EU-elnökségi jogviszony tekintetében
5.1. a jogviszonyt létesítő minisztérium megnevezését,
5.2. a jogviszony létrejöttének és megszűnésének időpontját,
5.3. a jogviszony keretében ellátandó feladatkört,
5.4. a szerződés szerinti díjazás összegét.
