1. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 18. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A békéltető testületek szakmai irányítását a fogyasztóvédelemért felelős miniszter látja el.”
(2) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állam - a költségvetési törvényben meghatározott mértékben - gondoskodik a békéltető testületek működésének támogatásáról, ide nem értve a Pénzügyi Békéltető Testületet. A tárgyévi támogatási összeg a tárgyévet megelőző évben a békéltető testületek által meghozott, kötelezést tartalmazó határozatokban megállapított és befolyt eljárási költséggel csökkentett összegben kerül folyósításra azzal, hogy a különbözetet az állam a fogyasztói tudatosság növelését szolgáló intézkedésekre, a békéltető testületi elnökök és tagok képzésére, valamint a békéltető testületeknél az online meghallgatásokkal összefüggésben szükséges informatikai fejlesztésre fordítja.”
(3) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 18. §-a a következő (6a)-(6c) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A békéltető testület elnöke és tagja köteles a jogszabályban meghatározott szervezet képzésein és továbbképzésein részt venni és az alkalmazásától vagy a megbízásától számított egy éven belül békéltető testületi alapvizsgát tenni.
(6b) A békéltető testületi alapvizsga letételére előírt határidőbe nem számít be a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a keresőképtelenség, továbbá a harminc napot meghaladó hivatalos kiküldetés, valamint a tartós külszolgálat időtartama.
(6c) A (6a) bekezdés szerinti képzés és továbbképzés, valamint a békéltető testületi alapvizsga szabályait a fogyasztóvédelemért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.”
2. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A békéltető testületek székhelyét és illetékességi területét a 2. melléklet határozza meg.”
(2) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 20. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A békéltető testület az illetékességi területén található megyei jogú városokban a fogyasztó erre irányuló kérelme esetén szükség szerint heti egy alkalommal személyes meghallgatást biztosít a fogyasztók részére.”
3. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) A békéltető testület elnökből, - a munkateherre és az ügyek számára tekintettel szükség szerint - elnökhelyettesből és tagokból áll.
(2) A békéltető testületi elnökök a területileg illetékes kamara által lefolytatott pályázat alapján kerülnek kiválasztásra. Ha a területileg illetékes kamara a békéltető testületi elnöki és tagsági feladat ellátására vonatkozó kiválasztási eljárás szabályairól és a békéltető testületi elnökök és tagok díjazásáról, képzéséről és a békéltető testületi alapvizsgáról, valamint az online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződéssel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén eljáró békéltető testületek kijelöléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontban nem indítja meg a pályázati eljárást, akkor helyette azt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (a továbbiakban: MKIK) bonyolítja le.
(3) A pályázat érvényes lezárását követően az illetékes kamara a pályázatokat, azok előzetes értékelését követően megküldi az MKIK részére, aki azt véleményezve továbbítja a fogyasztóvédelemért felelős miniszter részére.
(4) A békéltető testületi elnököt a jelöltek közül a fogyasztóvédelemért felelős miniszter választja ki. A kiválasztást követően az elnököt természetes személyként az MKIK bízza meg vagy alkalmazza négy évre. A békéltető testület elnöke a békéltető testületi eljárásban semleges fél. Az elnöki és elnökhelyettesi tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a kamara javaslatára az MKIK által kijelölt testületi tag látja el az új elnök kiválasztásáig az elnöki feladatokat. Az elnök teljes jogkörrel képviseli a testületet.
(5) Ha a testület munkaterhe és az ügyek száma indokolja, a kamara javaslatot tehet elnökhelyettes jelölésére a testületi tagok közül az MKIK részére, aki a javaslatot véleményezve továbbítja a fogyasztóvédelemért felelős miniszter részére. Az elnökhelyettest a jelöltek közül a fogyasztóvédelemért felelős miniszter választja ki. A kiválasztást követően az elnökhelyettest természetes személyként az MKIK bízza meg vagy alkalmazza a békéltető testület megbízatásának időtartamára. Az elnököt akadályoztatása esetén az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti. Elnökhelyettes hiányában az elnököt szükség esetén az általa az adott alkalommal történő helyettesítésre kijelölt tag a kijelölésben meghatározott körben helyettesítheti.
(6) A békéltető testületi tagok az illetékes kamara által lefolytatott eljárás alapján kerülnek kiválasztásra. A tagok egyharmadára a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület tehet javaslatot. A fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület által békéltető testületi tagnak jelölt személynek meg kell felelnie a 22. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek. A fennmaradó helyekre a békéltető testületi tagok a területileg illetékes kamara által lefolytatott pályázat alapján kerülnek kiválasztásra. Ha a békéltető testület illetékességi területén a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület nem vagy nem a szükséges arányban tesz javaslatot békéltető testületi tagokra, akkor a békéltető testületi tagok pályázat alapján kerülnek kiválasztásra. Ha a területileg illetékes kamara a békéltető testületi elnöki és tagsági feladat ellátására vonatkozó kiválasztási eljárás szabályairól és a békéltető testületi elnökök és tagok díjazásáról, képzéséről és a békéltető testületi alapvizsgáról, valamint az online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződéssel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén eljáró békéltető testületek kijelöléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontban nem indítja meg az eljárását, akkor helyette azt az MKIK folytatja le.
(7) Az eljárás érvényes lezárását követően az illetékes kamara a pályázatokat előzetesen értékeli, majd megküldi az MKIK részére, aki azokat véleményezve továbbítja a fogyasztóvédelemért felelős miniszter részére. A békéltető testületi tagokat a pályázók közül a fogyasztóvédelemért felelős miniszter választja ki, a kiválasztást követően természetes személyként a megbízásukat a területileg illetékes kamarától kapják meg. A fogyasztóvédelemért felelős miniszter döntése során figyelembe veszi, hogy a békéltető testületekbe a fogyasztók és a vállalkozások képviselői azonos számban kerüljenek be.
(8) A testületi tagok száma testületenként legalább tizenkettő fő, legfeljebb huszonhét fő. Az eljárás érvényes lezárását követően a békéltető testületi tagok számát a területileg illetékes kamara megküldi az MKIK és a fogyasztóvédelemért felelős miniszter részére.
(9) A békéltető testület megalakulásakor legfeljebb a testületi tagok fele lehet olyan személy, aki az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
(10) A békéltető testületi tagok (7) bekezdés szerinti megbízásával megalakul a békéltető testület.
(11) A békéltető testület megbízatása négy évre szól. A békéltető testületi tagok megbízatási idejük lejártát követően újra jelölhetők vagy újra pályázhatnak.
(12) A békéltető testület tagjai tevékenységüket megbízási szerződés keretében látják el.”
4. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 24. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A békéltető testületi tag megbízatása megszűnik)
„g) felmondással vagy”
(2) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 24. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A békéltető testületi tag megbízatása megszűnik)
„h) ha a 18. § (6a) bekezdésében meghatározott idő alatt a békéltető testületi alapvizsgát nem tette le.”
5. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A békéltető testület tagja - a (2) bekezdésben foglalt feltétel megléte esetén, a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - egyedül jár el.
(2) Az egyedül eljáró testületi tagnak jogi felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie.”
(2) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A békéltető testület - a (4a) bekezdésben foglalt kivétellel - a meghallgatást személyes jelenlét nélküli, hang- és képi átvitelt egyidejűleg biztosító elektronikai eszköz útján online formában tartja meg (a továbbiakban: online meghallgatás).”
(3) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 25. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a fogyasztó kéri, a békéltető testület személyes meghallgatást tart.”
6. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 29. § (4) bekezdés a) pontja a következő ad) alponttal egészül ki:
(Az elnök az eljárást meghallgatás kitűzése nélkül megszünteti, ha tudomására jut, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt)
„ad) büntetőeljárásban a bíróság polgári jogi igény érdemében jogerős ítélettel határozott,”
(2) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 29. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elnök az eljárást meghallgatás kitűzése nélkül megszünteti, ha tudomására jut, hogy)
„d) a kérelem alapján az ügy nem minősül fogyasztói jogvitának - különösen, ha kártérítésre irányul -, illetve ha a békéltető testület egyéb okból nem rendelkezik hatáskörrel a vita elbírálására vagy”
(3) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 29. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A 25. § (4) bekezdése szerinti esetben az elnök az értesítésben közli a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét.”
(4) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 29. § (11) és (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(11) A vállalkozást a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli, ennek keretében köteles a (8) bekezdésben rögzített tartalommal, az ott említett határidőn belül válasziratát megküldeni a békéltető testület számára. A fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának kivételével a vállalkozás a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani köteles. Az online meghallgatáson a vállalkozás egyezség létrehozására feljogosított képviselője köteles online részt venni. Ha a fogyasztó személyes meghallgatást kér, a vállalkozás egyezség létrehozására feljogosított képviselője köteles legalább online részt venni a meghallgatáson.
(12) A (11) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettségét, valamint a 36. § (5a) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettségét megsértő vállalkozásról a békéltető testület értesíti a békéltető testület székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot. A Pest vármegye területén illetékes békéltető testület vonatkozásában a Pest vármegye területén illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot kell értesíteni.”
7. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény a következő 30/A. §-sal egészül ki:
„30/A. § (1) Az online meghallgatás esetén a meghallgatásra kerülő személy személyazonosságát az eljáró tanács elnöke állapítja meg. Az online meghallgatás útján meghallgatásra kerülő személy személyazonosságának igazolása
a) az általa a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében rendelkezésre bocsátott adatai alapján és
b) a személyazonosságának igazolására alkalmas hatósági igazolványának bemutatásával történik.
(2) A meghallgatás megkezdésekor az eljáró tanács elnöke tájékoztatja a meghallgatott személyt, hogy a meghallgatására online formában kerül sor.”
8. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 32. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében)
„a) kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha
aa) a kérelem megalapozott, és a vállalkozás - a békéltető testületnél vagy a kamaránál nyilvántartott, illetve kereskedelmi kommunikációjában közölt - a 36/C. § szerinti általános alávetési nyilatkozatában, az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozatában a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte, vagy
ab) a vállalkozás alávetési nyilatkozatot nem tett, de a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye - sem a kérelemben, sem a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor - nem haladja meg a kétszázezer forintot, vagy”
9. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kötelezést tartalmazó határozatnak, illetve az ajánlásnak ki kell terjednie a kérelemben előterjesztett valamennyi indítványra és a döntés alapjául szolgáló indokokra. A kötelezést tartalmazó határozatban rendelkezni kell a békéltető testület működése körében felmerült eljárási költség összegéről és annak viseléséről.”
(2) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az eljárás költségét kötelezést tartalmazó határozat esetén az a vállalkozás viseli, amelynek terhére a tanács az ügyet eldöntötte. A fogyasztó kérelmének elutasítása esetén a felek viselik a saját költségüket.”
10. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 34. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vállalkozás az ajánlás vagy a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezését a (3) bekezdésben foglaltakon túl - az ajánlás vagy a kötelezést tartalmazó határozat részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül - akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás vagy a kötelezést tartalmazó határozat tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.”
11. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A határozat vagy az ajánlás, valamint a békéltető testület által hozott egyéb döntés részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a fél kérheti a tanácstól, hogy a határozatban vagy az ajánlásban, valamint a békéltető testület által hozott egyéb döntésben előforduló bármely névcserét, névelírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást javítson ki, vagy a kötelezést tartalmazó határozat vagy az ajánlás meghatározott része tekintetében adjon értelmezést.”
(2) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tanács az (1) bekezdésben meghatározott hibát a határozat vagy az ajánlás kihirdetésétől számított harminc napon belül, valamint a békéltető testület által hozott egyéb döntés közlésétől számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja.”
(3) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 35. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a tanács megállapítja, hogy a bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését annak közlésétől számított egy éven belül, legfeljebb egy ízben módosítja vagy visszavonja.”
(4) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 35. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A döntést nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett vagy gyakorolt jogot sértene.”
12. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 36. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának vagy az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet a határozatban vagy ajánlásban foglalt határidő lejártát követő tizenöt napon belül.”
(2) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 36. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A vállalkozás a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásáról vagy az ajánlásban foglaltak követésének teljesítéséről értesíti a békéltető testületet a határozatban vagy ajánlásban foglalt határidő lejártát követő tizenöt napon belül.”
13. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 40. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fogyasztóvédelemért felelős miniszter)
„a) előkészíti a fogyasztóvédelmi politikát,”
14. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47/C. § (5) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A fogyasztóvédelmi hatóság bírságot szab ki, ha)
„b) a jogsértés a fogyasztók széles körét érinti,
c) a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló, a 29. § (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét, vagy”
(2) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47/C. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A fogyasztóvédelmi hatóság bírságot szab ki, ha)
„d) a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló, a 36. § (5a) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettségét.”
15. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„j) az (EU) 2020/1828 irányelvnek való megfelelés céljából a feljogosított szervezetek jegyzékre való felkerülése céljából lefolytatandó eljárására, valamint a jogsérelem orvoslására irányuló képviseleti keresetek finanszírozásának vizsgálatára,”
(vonatkozó részletes szabályokat rendelettel meghatározza.)
16. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„56. § Felhatalmazást kap a fogyasztóvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben
a) állapítsa meg a békéltető testületi elnöki és tagsági feladat ellátására vonatkozó kiválasztási eljárás szabályait és a békéltető testületi elnökök és tagok díjazásáról, képzéséről és a békéltető testületi alapvizsgáról szóló részletes szabályokat, valamint
b) az online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződéssel összefüggő határon átnyúló fogyasztó jogvita esetén eljáró békéltető testületeket kijelölje.”
17. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény az 1. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.
18. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény
a) 17/A. § (6) bekezdésében az „igazolható megválaszolni” szövegrész helyébe az „igazolható módon megválaszolni” szöveg,
b) 57. § (1) bekezdés d) pontjában a „c) pontja” szövegrész helyébe a „c) és d) pontja” szöveg
lép.
19. § Hatályát veszti a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény
a) 2. § 10. pontjában a „mikro-, kis- és középvállalkozás is,” szövegrész,
b) 23. §-a.
20. § A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyártó köteles a terméken feltüntetni a nevét, kereskedelmi nevét vagy bejegyzett kereskedelmi védjegyét és azt a címét, amelyen kapcsolatba lehet lépni vele.”
21. § A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az importőr köteles a terméken feltüntetni a nevét, kereskedelmi nevét vagy bejegyzett kereskedelmi védjegyét és azt a címét, amelyen kapcsolatba lehet lépni vele. Az importőr által feltüntetett adatok nem takarhatják el a gyártó 8. § (3) bekezdése alapján feltüntetett adatait.”
22. § (1) A cselekvő fogyasztóvédelem érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi LXI. törvény 7. §-ának a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 38. § (6) bekezdését megállapító rendelkezése a „döntésének közhírré tételével” szövegrész helyett a „döntéséről szóló közlemény közhírré tételével” szöveggel lép hatályba.
(2) A cselekvő fogyasztóvédelem érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi LXI. törvény 8. §-ának a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 38/B. § (6) bekezdését megállapító rendelkezése az „elévülés” szövegrész helyett az „igényérvényesítési határidő” szöveggel lép hatályba.
(3) A cselekvő fogyasztóvédelem érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi LXI. törvény 13. § (3) bekezdésének a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 57. § (1) bekezdés d) pontját megállapító rendelkezése a „47/C. § (5) bekezdés e) pontja” szövegrész helyett a „47/C. § (5) bekezdés c) pontja” szöveggel lép hatályba.
(4) A cselekvő fogyasztóvédelem érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi LXI. törvény 14. § c) pontjának a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 29/A. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése a „pontra” szövegrész helyett „pontja” szöveggel lép hatályba.
23. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2023. június 25-én lép hatályba.
(2) Az 1. §, a 2. §, a 4-12. §, a 14. §, a 17. §, a 18. § b) pontja, a 19. § a) pontja és az 1. melléklet 2024. január 1-jén lép hatályba.
24. § (1) Az 1. §, a 2. §, a 6. § és a 8. § a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) A 15. § a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikk (7) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
(3) A 20. és a 21. § a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
„2. melléklet az 1997. évi CLV. törvényhez
A békéltető testületek illetékességi területe
| A | B | C | ||
| 1 | Békéltető testület neve | Békéltető testület székhelye | Illetékességi terület | |
| 2 | Budapesti Békéltető Testület | Budapest | Budapest | |
| 3 | Baranya Vármegyei Békéltető Testület | Pécs | Baranya vármegye, Somogy vármegye, Tolna vármegye | |
| 4 | Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Békéltető Testület | Miskolc | Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Heves vármegye, Nógrád vármegye | |
| 5 | Csongrád-Csanád Vármegyei Békéltető Testület | Szeged | Békés vármegye, Bács-Kiskun vármegye, Csongrád-Csanád vármegye | |
| 6 | Fejér Vármegyei Békéltető Testület | Székesfehérvár | Fejér vármegye, Komárom-Esztergom vármegye, Veszprém vármegye | |
| 7 | Győr-Moson-Sopron Vármegyei Békéltető Testület | Győr | Győr-Moson-Sopron vármegye, Vas vármegye, Zala vármegye | |
| 8 | Hajdú-Bihar Vármegyei Békéltető Testület | Debrecen | Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, Hajdú-Bihar vármegye, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye | |
| 9 | Pest Vármegyei Békéltető Testület | Budapest | Pest vármegye | |
| ” |
