1. § Hatályát veszti az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 1996. évi XXII. törvény.
2. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 42. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek bölcsődei ellátása történhet a többi gyermekkel közös bölcsődei csoportban vagy speciális bölcsődei csoportban.”
(2) A Gyvt. 96. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A jogszabályban meghatározott szakmai, módszertani feladatokat
a) gyermekek napközbeni ellátása esetén a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter által kijelölt szervezet,
b) a hozzátartozók közötti erőszak elleni fellépéssel összefüggésben a családpolitikáért felelős miniszter által kijelölt szervezet, illetve
c) az a) és b) pont alá nem tartozó esetben a szociálpolitikai feladatok ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv
[az a)–c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: módszertani feladatokat ellátó szerv] látja el.”
(3) A Gyvt. 96. §-a a következő (12a) és (12b) bekezdéssel egészül ki:
„(12a) A családpolitikáért felelős miniszter a (7) bekezdés b) pontja alapján kijelölt szervezet feladatainak ellátásához egyedi támogatást nyújt.
(12b) A (7) bekezdés b) pontja alapján kijelölt szervezet feladatkörében
a) szakmai szempontból monitorozza a hozzátartozók közötti erőszak áldozatait segítő ellátórendszert,
b) szakmai iránymutatásokat, ajánlásokat és útmutatókat fogalmaz meg,
c) szolgáltatásfejlesztéssel kapcsolatos javaslatot fogalmaz meg,
d) a hozzátartozók közötti erőszak áldozatait segítő ellátórendszer működésével kapcsolatban statisztikát vezet,
e) a hozzátartozók közötti erőszak tárgyában és az áldozatokat segítő ellátórendszer működésével kapcsolatban kutatásokat folytat,
f) a hozzátartozók közötti erőszak áldozatait segítő ellátórendszerben dolgozók számára továbbképzést és tapasztalatcserét biztosít, valamint
g) szakmai tanácsadást nyújt.”
(4) A Gyvt. 128. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3b) Személyesen megtett jognyilatkozatnak kell tekinteni a kép- és hangkapcsolatot egyidejűleg biztosító elektronikus úton megtett jognyilatkozatot. Az ügyfél kérelmére a gyámhatóság a jognyilatkozat kép- és hangkapcsolatot egyidejűleg biztosító elektronikus úton történő felvételét – az örökbefogadási és a származás megállapításával összefüggő ügyek kivételével – nem tagadhatja meg.”
3. § A Gyvt. 51. § (10) bekezdésében a „kapcsolati” szövegrész helyébe a „hozzátartozók közötti” szöveg lép.
4. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/E. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „a) pont” szövegrész helyébe az „e bekezdés” szöveg lép.
5. § (1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a gyermeket a – közös szülői felügyeletet gyakorló – külön élő szülők felváltva, azonos időtartamban nevelik és gondozzák, a családi pótlékra 50–50%-os arányban mindkét szülő jogosult.”
(2) A Cst. 29. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Anyasági támogatásra jogosult)
„d) a vér szerinti apa, ha a szülő nő az anyasági támogatás igénylését megelőzően meghal, és a gyermekről a vér szerinti apa saját háztartásában gondoskodik.”
(3) A Cst. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Cst. 34. §-a a következő (2)–(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az anyasági támogatás és a családi pótlék megállapítása intézetben született, Magyarországon élő, magyar állampolgár újszülött esetén – feltéve, hogy a szülő ezt vissza nem utasítja – az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján elektronikusan megkapott adatok alapján hivatalból induló eljárás keretében történik.
(2) A gyermekgondozást segítő ellátás megállapítása – ha a szülő ezt vissza nem utasítja – hivatalból induló eljárás keretében történik azon szülő esetében, aki gyermeke után gyermekgondozási díjban részesült, amely a gyermek 2. életévének, ikergyermekek esetén a 3. életévének betöltésével szűnt meg.
(2a) Az (1) és (2) bekezdés szerinti eseteken kívül a családtámogatási ellátásokat írásban benyújtott kérelem alapján lehet megállapítani.
(2b) A (2) bekezdésben meghatározott gyermekre, illetve gyermekekre tekintettel a gyermekgondozást segítő ellátás hivatalból történő megállapításához az egészségbiztosító havonta utólag, az előző hónapra vonatkozóan adatot szolgáltat a központi családtámogatási szerven keresztül a családtámogatási ügyben eljáró hatóság részére a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 79/B. §-a alapján.
(2c) A (2b) bekezdés szerinti adatszolgáltatás a gyermekgondozási díjban részesült személy és a gyermek, illetve gyermekek természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási azonosító jelét, adóazonosító jelét, a gyermekgondozási díj folyósításának utolsó napját, továbbá a folyósítási bankszámlaszámot vagy a folyósítási címet tartalmazza.”
(4) A Cst. 37. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Biztonságos kézbesítési szolgáltatási címmel rendelkező ügyfél esetén a családtámogatási ügyben eljáró hatóság, valamint a központi családtámogatási szerv a döntését és az általa kiállított más iratot vagy értesítést – a választott kapcsolattartási formára tekintet nélkül – az ügyfél biztonságos kézbesítési szolgáltatási címére kézbesíti, ha ezt az ügyfél az ügyintézési rendelkezésében nem zárta ki. A kézbesítésre az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. § (4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kézbesítés második sikertelen megkísérlését követően a küldemény nem minősül kézbesítettnek, és a családtámogatási ügyben eljáró hatóság, illetve a központi családtámogatási szerv postai úton intézkedik az irat vagy értesítés kézbesítéséről.”
(5) A Cst. 49/C. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Az egységes szociális nyilvántartásból)
„i) az állami foglalkoztatási szerv a gyermekek után járó támogatások lekérdezése, nyilvántartásba vétel, ellátás megállapítása érdekében szükséges adatokat”
(közvetlen lekérdezéssel díjmentesen elérheti.)
(6) A Cst. 49/C. § (2) bekezdése a következő j)–o) ponttal egészül ki:
(Az egységes szociális nyilvántartásból)
„j) a Családi Csődvédelmi Szolgálat a természetes személyek adósságrendezési eljárásához szükséges adatokat,
k) a pártfogó felügyelői szolgálat a pártfogó felügyelői feladatok végrehajtásához szükséges adatokat,
l) az egészségbiztosítási szerv az egészségbiztosító szak- és pénzügyi ellenőrzése érdekében szükséges adatokat,
m) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátás megállapítása, egyeztetési eljárás lefolytatása érdekében szükséges adatokat,
n) az áldozatsegítő szolgálat az áldozatsegítő támogatások engedélyezéséhez szükséges adatokat,
o) a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítségnyújtási támogatások engedélyezéséhez szükséges adatokat”
(közvetlen lekérdezéssel díjmentesen elérheti.)
6. § (1) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: Fétám tv.) 6. § (3)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A támogatást a (2) bekezdés a) és c) pontja esetében a gyermek javára a Start-számláját vezető számlavezető a naptári évet követő év március első munkanapjáig igényli a kiutalónál. A számlavezető a támogatásra jogosult gyermekekről készített kimutatást a kiutalóval kötött szerződés szerint küldi meg a kiutalónak. A kimutatás tartalmazza a gyermekek adóazonosító jelét, Start-számláik nyilvántartási számát és a támogatásra jogosító befizetések összegét.
(4) A Magyarországon nevelésbe vett gyermekekről, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekekről az e törvényben biztosított támogatásokhoz az adatokat a kiutaló az általa vezetett nyilvántartásból kérdezi le a naptári évet követő év március első munkanapján.
(5) A támogatást a kiutaló a (3) bekezdés alapján kapott igénylésben feltüntetett befizetések után a benyújtási határidő lejártától, (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatás összegét a (4) bekezdés szerinti lekérdezéstől számított 30 napon belül utalja a számlavezetőhöz.
(6) A (3) és (5) bekezdésben meghatározott határidő felróható elmulasztása esetén a számlavezető, illetve a kiutaló a támogatás összege után napi 3,5 ezrelék késedelmi kamatot fizet a Start-számla javára.”
(2) A Fétám tv. 7. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A kiutaló Start-számlával nem rendelkező gyermek esetében)
„b) a nevelés naptári évben fennálló időtartamával arányosan a 6. § (5) bekezdésében meghatározott határidőn belül évi 24 ezer forint támogatást,
c) a tárgyévben legalább hat hónapi Magyarországon nevelésbe vett és a tárgyévet követő év február 1-jén is nevelés alatt álló, 2005. december 31-ét követően született gyermek javára a b) pont szerinti támogatáson felül további 24 ezer forint támogatást”
(ír jóvá.)
(3) A Fétám tv. 9/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9/B. § A 6. § (4) bekezdésében meghatározottak teljesítéséhez a kiutaló az általa vezetett nyilvántartásból lekérdezi
a) azon gyermekek természetes személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét, akik a tárgyévben 7. vagy 14. életévük betöltésének napján végleges határozat alapján Magyarországon nevelésbe vett gyermekek voltak, azzal, hogy a kiutaló vizsgálja, hogy a nevelésbe vétel időtartama elérte-e a hat hónapot, továbbá, hogy a gyermekek a tárgyévet követő év február 1-jén is nevelésben álltak, valamint
b) azon gyermekek személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét, akik a tárgyévben 7. vagy 14. életévük betöltése napján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre voltak jogosultak.”
(4) A Fétám tv. 7. § (8) bekezdés b) pontjában a „(4)” szövegrész helyébe az „(5)” szöveg lép.
7. § Hatályát veszti a Fétám tv.
a) 5. § (14) bekezdés e) pont ec) alpontjában az „a 6. § (5) bekezdésének rendelkezése alapján” szövegrész,
b) 6. § (7) bekezdése,
c) 10. § (2) bekezdésében az „a 6. § (5) bekezdése szerinti irat, valamint” szövegrész.
8. § Hatályát veszti az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXI. törvény 81. § (1), (3) és (6)–(22) bekezdése.
9. § Hatályát veszti a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 15. § (1) bekezdésében és 16. § (3) bekezdésében a „faxon vagy” szövegrész.
10. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 38. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8) Ha a jelentkező az érettségi vizsgára a köznevelési feladatot ellátó hatóságnál jelentkezik, a köznevelési feladatot ellátó hatóságnak – jogszabályban szabályozott eljárás szerint – a vizsgajelentkezésre vonatkozóan meghozott döntése ellen jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezésnek van helye a döntés kézhezvételét követő öt napon belül kormányrendeletben meghatározott hatósághoz. A fellebbezés benyújtására meghatározott határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. A másodfokú hatóság a döntését nyolc napon belül az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.). szerinti elektronikusan benyújtott fellebbezés esetén az E-ügyintézési tv. szerinti elektronikus úton közli a köznevelési feladatot ellátó hatósággal és – az ügyfél ügyintézési rendelkezésében foglalt kapcsolattartási módnak megfelelően, ennek hiányában elektronikusan – a fellebbezővel, papíralapon benyújtott fellebbezés esetén az E-ügyintézési tv. szerinti elektronikus úton közli a köznevelési feladatot ellátó hatósággal, valamint – az ügyfél ügyintézési rendelkezésében foglalt kapcsolattartási módon, ennek hiányában – postai úton megküldi a fellebbezőnek.
(9) A középfokú felvételi eljárás keretében tett központi írásbeli felvételi vizsga vizsgadolgozatának értékelésére vonatkozó, az iskola által hozott döntés ellen – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – a szülő, a tanuló, a döntés kézhezvételétől számított három napon belül, kizárólag a hivatalos javítási-értékelési útmutatótól eltérő értékelés esetén fellebbezést nyújthat be a jogszabályban meghatározott hatósághoz. A fellebbezés benyújtására meghatározott határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság döntését az észrevétel benyújtását követő nyolc napon belül az E-ügyintézési tv. szerinti elektronikusan benyújtott fellebbezés esetén az E-ügyintézési tv. szerinti elektronikus úton közli – az ügyfél ügyintézési rendelkezésében foglalt kapcsolattartási módnak megfelelően, ennek hiányában elektronikusan – a fellebbezővel és az E-ügyintézési tv. szerinti elektronikus úton az iskolával, papíralapon benyújtott fellebbezés esetén az E-ügyintézési tv. szerinti elektronikus úton közli az iskolával, valamint – az ügyfél ügyintézési rendelkezésében foglalt kapcsolattartási módon, ennek hiányában – postai úton megküldi a fellebbezőnek.”
(2) Az Nkt. 27. alcíme a következő 46/A. §-sal egészül ki:
„46/A. § (1) A tankötelezettség időtartama alatt, annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti, a tanulói jogviszony igazolása – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a szülőtől, a törvényes képviselőtől vagy a tanulótól nem kérhető.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt tanévet követő évtől a tanulói jogviszony – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel – érvényes diákigazolvánnyal igazolható.
(3) Ha az (1) vagy (2) bekezdésben foglalt időtartam alatt a tanulói jogviszony fennállása tekintetében a bíróság vagy közigazgatási hatóság eljárásában kétség merül fel, a bíróság vagy a hatóság megkeresheti a tanulói jogviszony igazolása céljából a hivatalt.”
(3) Az Nkt. 94. §-a a következő (4i) bekezdéssel egészül ki:
„(4i) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Nemzeti Tehetség Program finanszírozására vonatkozó részletszabályokat rendeletben állapítsa meg.”
11. § Az Nkt. 47. § (11) bekezdésében a „köznevelésért” szövegrész helyébe a „gyermek- és ifjúságpolitikáért” szöveg lép.
12. § Hatályát veszti az Nkt.
a) 97. § (2)–(6), (9), (10), (12), (13), (18), (20)–(20b), (21a)–(23), (29) bekezdése,
b) 99/E. §-a,
c) 99/G. §-a, valamint
d) 99/H. §-a.
13. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 24. alcíme a következő 43/A. §-sal egészül ki:
„43/A. § (1) A hallgatói jogviszony – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel – érvényes diákigazolvánnyal igazolható.
(2) Ha a hallgatói jogviszony fennállása tekintetében a bíróság vagy közigazgatási hatóság eljárásában kétség merül fel, a bíróság vagy a hatóság megkeresheti a hallgatói jogviszony igazolása céljából az oktatási hivatalt.”
14. § Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2015. évi LXV. törvény.
15. § Hatályát veszti az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX. törvény.
16. § Hatályát veszti az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXX. törvény.
17. § Hatályát veszti az egyes családtámogatási tárgyú, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXVIII. törvény.
18. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § A tanulmányokat folytató tanuló, hallgató jogviszonyát
a) az oktatási igazolványokról szóló kormányrendelet szerint a közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott, nappali típusú diákigazolvány,
b) a közreműködő intézmény által kiadott, az a) pont szerinti diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás,
c) az oktatási igazolványokról szóló kormányrendelet szerint a tanköteles kor felső határát az adott tanévben betöltő tanuló esetén az érvényesítő matrica nélküli diákigazolvány
tanúsítja, az a) és b) pont szerinti esetben az igazolás vagy a diákigazolvány érvényességi idején belül, a c) pont szerinti esetben a tanévet követő október 31-éig.”
19. § Hatályát veszti az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvény.
20. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 11. alcíme a következő 56/A. §-sal egészül ki:
„56/A. § [A tanuló jogviszony igazolása]
(1) A tankötelezettség időtartama alatt, annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti, a tanulói jogviszony igazolása – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a szülőtől, a törvényes képviselőtől, a tanulótól nem kérhető.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt tanévet követő évtől a tanulói jogviszony – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel – érvényes diákigazolvánnyal igazolható.
(3) Ha az (1) vagy (2) bekezdésben foglalt időtartam alatt a tanulói jogviszony fennállása tekintetében a bíróság vagy közigazgatási hatóság eljárásában kétség merül fel, a bíróság vagy a hatóság megkeresheti a tanulói jogviszony igazolása céljából a szakképzési államigazgatási szervet.”
21. § Hatályát veszti a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény 100. § (10) bekezdésében az „ , a 40. § (3) bekezdése” szövegrész.
22. § Nem lép hatályba a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény 40. § (3) bekezdése.
23. § Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 1. melléklet 1. pont a)–c) alpontja.
24. § (1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A 2. § (1)–(3) bekezdése, a 3. §, a 4. §, az 5. § (1), (2) és (5) bekezdése, a 10. § (3) bekezdése és a 11. § 2023. július 1-jén lép hatályba.
(3) A 10. § (2) bekezdése, a 13. §, a 18. §, a 20. § és a 23. § 2023. szeptember 1-jén lép hatályba.
(4) Az 5. § (4) bekezdése 2024. január 1-jén lép hatályba.
(5) Az 5. § (3) bekezdése 2024. július 1-jén lép hatályba.
(6) Az 5. § (6) bekezdése, a 21. § és a 22. § 2025. január 1-jén lép hatályba.