1. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közjegyző a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, okiratokat őriz meg, a felek kérelmére pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás végett, a feleket a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban – a felek esélyegyenlőségének biztosításával, az adott eljárásra vonatkozó jogszabály rendelkezései szerint – kioktatással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében.”
2. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 11/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A területi közjegyzői kamara hatósági eljárásában hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye. Nincs helye fellebbezésnek a kérelemnek teljes egészében helyt adó elsőfokú döntés ellen, ha az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.”
3. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az e törvényben szabályozott eljárásokban az a közjegyző jár el, akihez a fél a kérelmét előterjeszti. Ha a fél a kérelmét az eljárás folyamatban léte alatt több közjegyzőhöz is előterjeszti, az a közjegyző jár el, akinél az eljárás előbb indult meg.”
4. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény a következő 17/B. §-sal egészül ki:
„17/B. § A közjegyzői kinevezésre irányuló pályázati eljárásban kötelező az elektronikus ügyintézés.”
5. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a közjegyzői álláshelyet a miniszter – a 18. §-ban foglaltak szerint – más székhelyre kinevezett közjegyzővel tölti be, a közjegyzőt e székhelyre helyezi át. A közjegyző a kinevezésétől számított 3 éven belül csak a kinevezését követően felmerült különös méltánylást érdemlő okból helyezhető át. A különös méltánylást érdemlő okra a pályázó közjegyzőnek a pályázat benyújtásával egyidejűleg hivatkoznia kell.”
6. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 29. § (2a) és (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2a) A közjegyzőjelölt a közjegyző utasítása és felelőssége mellett jogosult a közjegyző hatáskörébe utalt adatigénylés alapján adatot beszerezni, továbbá önálló aláírási joggal járhat el közjegyzői nemperes ügyekben azzal, hogy a közjegyzőjelölt közjegyzői okiratot (ügyleti okiratot és ténytanúsító okiratot) nem készíthet, az ügy érdemében hozott vagy az eljárást befejező egyéb határozatot nem hozhat, tárgyalást nem tarthat és – ide nem értve a beadvány szóbeli előterjesztését – a feleket személyesen nem hallgathatja meg. A 21/A. § rendelkezései a közjegyzőjelölt tekintetében megfelelően alkalmazandók. A közjegyzőjelölt jogosult a közjegyző (közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt, közjegyzői irodai ügyintéző) határozatát kiadmányozni.
(2b) A közjegyzői irodai ügyintéző a közjegyző utasítása és felelőssége mellett jogosult a közjegyző hatáskörébe utalt adatigénylés alapján adatot beszerezni, e körben önálló aláírási joggal járhat el. A 21/A. § rendelkezései a közjegyzői irodai ügyintéző tekintetében megfelelően alkalmazandók. A közjegyzői irodai ügyintéző jogosult a közjegyző (közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt, közjegyzői irodai ügyintéző) határozatát kiadmányozni.”
7. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a helyettes olyan közjegyző, aki a helyettesített közjegyzővel azonos székhelyen működik, a helyettes közjegyző a helyettesítés során a saját székhelyén is, illetve a saját irodája útján is eljárhat. Ha a helyettes közjegyző illetékességi területe a helyettesített közjegyző illetékességi területével határos, saját székhelyén, illetve saját irodája útján akkor járhat el, ha arra a területi kamara elnöksége a helyettesítésről szóló megállapodást jóváhagyó vagy ennek hiányában a kirendelésről szóló határozatában feljogosította.”
8. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 37/D. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A közjegyzői díj a tartós helyettest, illetve közjegyzői irodáját illeti. A helyettesített közjegyző munkavállalói felett a munkáltatói jogkört a helyettesítés időtartama alatt a tartós helyettes gyakorolja azzal, hogy a munkaviszony létesítéséről, illetve megszüntetéséről csak a területi kamara elnökének előzetes írásbeli engedélye alapján intézkedhet. Ha a tartós helyettes mint közjegyző közjegyzői iroda keretében folytatja tevékenységét, akkor a helyettesítési tevékenységet is a közjegyzői irodája keretében folytatja.”
(2) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 37/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a területi kamara elnöksége hatósági eljárás keretében dönt a helyettesített közjegyző irodavezetői megbízásának megszüntetéséről és a tartós helyettest a helyettesített közjegyző irodájának irodavezetőjévé jelöli ki (a továbbiakban: helyettes irodavezető). A helyettes irodavezetőre az irodavezetőre irányadó szabályokat kell alkalmazni, ebben az esetben a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak. A helyettesítés megszűntével a területi kamara elnöksége hatósági eljárás keretében dönt a helyettes irodavezetői megbízásának megszüntetéséről és a helyettesített közjegyzőt a közjegyző irodája irodavezetőjévé jelöli ki.”
9. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 114. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az országos elnök a nyelvi jogosítványt visszavonja, ha)
„b) a közjegyzőhelyettesnek nem áll fenn olyan munkaviszonya, amely esetében a közjegyző rendelkezik az adott nyelvre nyelvi jogosítvánnyal.”
10. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 120. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége, hogy)
„a) meggyőződjék a fél ügyleti képességéről és jogosultságáról, továbbá ügyleti szándékáról,
b) jogi tájékoztatást nyújtson a fél számára a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről,”
(2) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 120. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége, hogy)
„e) a fél nyilatkozata alapján meggyőződjék arról, hogy a közjegyzői okiratban foglaltak megfelelnek a fél ügyleti akaratának,”
11. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény a következő 123/A. §-sal egészül ki:
„123/A. § Az azonossági tanúk legalább a fél – képviselő útján való eljárás esetén a képviselő – személyazonosságának a megállapításánál, valamint a közjegyzői okirat aláírásánál vannak jelen.”
12. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 128. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„128. § Ha a közjegyzőnek a magyar nyelven nem beszélő fél – képviselő útján történő eljárás esetén a képviselő – által beszélt nyelvből nincs nyelvi jogosítványa, a közjegyzői okiratot tolmács közreműködésével készíti el.”
13. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 132. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A jogi képviselő számára az okirat-szerkesztési eljárásban adott meghatalmazás érvényességéhez nem szükséges, hogy azt a meghatalmazott aláírja vagy az a meghatalmazott elfogadó nyilatkozatát tartalmazza.”
14. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. § (1) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:
(A közjegyző tanúsítványt állít ki)
„k) személy életben létéről,
l) a képviseleti jogról.”
(2) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tanúsítvány kiállítása esetén a törvénynek a közjegyzői okiratokra vonatkozó általános szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy
a) a közjegyző az okirat, a fordítás, a nyilatkozat vagy értesítés, a tanácskozás, a határozat, a váltó, a csekk, más értékpapír, a közhitelességű nyilvántartás tartalma, tanúsított képviseleti jog, egyéb jogi jelentőségű tény, illetve a 144. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb tények és körülmények, a peren kívüli eskü vagy fogadalom jogszerűségét, érvényességét nem vizsgálja,
b) a közjegyző felelőssége kizárólag a tanúsítvány mint közokirat alakiságának megtartásáért és a tanúsítvány tartalmi valódiságáért áll fenn,
c) a 120. § (1) bekezdés a), b) és e) pontját nem kell alkalmazni,
d) a közjegyző a tanúsítvány készítésénél nem köteles segédszemélyeket igénybe venni,
e) a fél képviselőjének képviseleti jogosultságáról a közjegyzőnek csak akkor kell meggyőződnie, ha a félnek a tanúsítványt jogszabály rendelkezése szerint alá kell írnia.”
15. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 142. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közjegyző a nyilatkozat vagy értesítés szövegét szó szerint jegyzőkönyvbe foglalja, és az okiratot postán ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, illetve az E-ügyintézési törvényben meghatározott módon a másik fél részére továbbítja. A közjegyző a jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozat vagy értesítés szövegét a nyilatkozattevő – képviselő eljárása esetén a képviselő – előtt felolvassa, e jegyzőkönyvet a nyilatkozattevőnek – képviselő eljárása esetén a képviselőnek – alá kell írnia. A közjegyző a nyilatkozat vagy értesítés közléséről a kérelmet előterjesztő félnek jegyzőkönyvet állít ki, amelybe belefoglalja a nyilatkozat vagy értesítés szó szerinti szövegét, a felek nevét, lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, illetve székhelyét, a feladás évét, hónapját, napját, a kérelmet előterjesztő kívánságára óráját is.”
16. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény a következő 146/B. §-sal egészül ki:
„146/B. § (1) A közjegyző a fél képviseleti jogosultságát (a továbbiakban: képviselet valódisága) akkor tanúsítja, ha a fél által e képviselői minőségében aláírt okiratán a fél aláírásának valódiságát közjegyző vagy magyar konzuli tisztviselő a 139. § szerint tanúsítja vagy tanúsította.
(2) A képviselet valódiságát a közjegyző
a) belföldön kiállított közokirat,
b) – ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy a kiállítás helye szerinti állammal hatályos nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – külföldön kiállított közokirat,
c) belföldi közhiteles nyilvántartás tartalma, vagy
d) közokiratba vagy a képviselt meghatalmazó vagy képviselője aláírása tekintetében közjegyző, bíróság, más hatóság vagy magyar konzuli tisztviselő által hitelesítéssel ellátott magánokiratba foglalt meghatalmazás
alapján tanúsíthatja.
(3) Képviselő útján adott meghatalmazás esetén szükséges továbbá a meghatalmazó e képviselője képviseleti jogának a (2) bekezdés szerinti okirattal történő igazolása.
(4) Nem természetes személy nyilvántartási adatainak igazolása esetében a (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása során 30 napnál, a (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása során 3 hónapnál nem régebben kiállított okirat fogadható el.
(5) A tanúsítványt záradék formájában a 139. § megfelelő alkalmazásával kell kiállítani. A tanúsítvány a 139. § szerinti tanúsítvánnyal egy záradékba is foglalható. Ha a fél meghatalmazottként jár el, a meghatalmazásra a 132. § (2) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell.
(6) A tanúsítvány a 139. § (4) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza
a) a képviselt természetes személy
aa) családi és utónevét,
ab) lehetőség szerint születési helyét,
ac) születési idejét,
ad) lehetőség szerint anyja születési nevét;
b) a képviselt jogi személy vagy egyéb szervezet
ba) elnevezését,
bb) székhelyét,
bc) cégjegyzékszámát vagy adószámát,
bd) – a bc) alpontban foglaltak hiányában – nyilvántartási számát és a nyilvántartó hatóságának elnevezését,
be) – a bc) és bd) alpontban foglaltak hiányában – egyéb azonosítóját;
c) azt, hogy a fél a képviseleti jogosultságát a (2) és (3) bekezdés szerint mivel igazolta.”
17. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 182. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:
„(19) E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvénnyel módosított 142. § (2) bekezdését az e rendelkezés módosításának hatálybalépését követően indult, a 142. § szerinti nyilatkozat vagy értesítés közlésének tanúsítása iránti eljárásokra kell alkalmazni.”
18. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény
a) 49/A. § (6) bekezdés a) pontjában a „közjegyzőnél” szövegrész helyébe a „közjegyzői irodával” szöveg,
b) 49/A. § (6a) bekezdés a) pontjában a „közjegyzőnél” szövegrész helyébe a „közjegyzői irodával” szöveg,
c) 49/C. § (1) bekezdésében a „közjegyzőkről” szövegrész helyébe az „a közjegyzői irodákról, közjegyzőkről” szöveg,
d) 54. § (1) bekezdés q) pontjában a „tárolására, valamint” szövegrész helyébe a „tárolására, tudományos és történelmi, valamint” szöveg,
e) 119. § (2) bekezdésében a „bíróságnak” szövegrész helyébe a „bíróságnak, az országos kamarának” szöveg,
f) 119. § (3) bekezdésében a „ha a” szövegrész helyébe a „ha az országos kamara, illetve a” szöveg,
g) 122. § (7) bekezdésében a „kamara” szövegrész helyébe a „kamara, illetve országos kamara” szöveg,
h) 132. § (1) bekezdésében a „külképviseleti szerv” szövegrész helyébe a „konzuli tisztviselő” szöveg,
i) 133. § (1) bekezdésében a „117–132” szövegrész helyébe a „117. § (1)–(3) bekezdésében, valamint a 120–129” szöveg,
j) 138. § (1) bekezdésében az „ezen a nyelven” szövegrész helyébe az „erről az idegen nyelvről magyar nyelvre, valamint magyar nyelvről erre az idegen nyelvre” szöveg,
k) 157. §-ában a „külképviseleti hatóság” szövegrész helyébe a „konzuli tisztviselő” szöveg
lép.
19. § Hatályát veszti a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 160. § (1) bekezdése.
20. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. §-a a következő b) ponttal egészül ki:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]
„b) az állampolgárságra, a családi állapotra, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére, a nemre, valamint a nyilvántartásból való – az elhalálozás tényén kívüli – kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértő adatainak ellenőrzéséhez;”
21. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény V. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Az Europol által javasolt információs figyelmeztető jelzés elhelyezése
46/L. § (1) Az Europol által javasolt információs figyelmeztető jelzés elhelyezését – az elrendelés alapjául szolgáló információtól függően – az országos rendőrfőkapitány vagy a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója hagyja jóvá.
(2) A jóváhagyást követően a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, vagy a terrorizmust elhárító szerv információs figyelmeztető jelzést helyez el a Schengeni Információs Rendszerben olyan harmadik országbeli állampolgárral szemben, aki vonatkozásában az Europol erre javaslatot tett harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől kapott információ alapján terrorista vagy súlyos bűncselekménynek minősülő bűncselekményben való érintettség miatt.
(3) Ha a rendőr az e fejezetben meghatározott intézkedése során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személy azonos a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett információs figyelmeztető jelzés szerinti harmadik országbeli állampolgárral, rögzíti a rendőri intézkedés megtörténtének tényét és az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 37b. cikk (1) bekezdése szerinti adatokat, valamint az e fejezetben meghatározott intézkedéseket foganatosíthatja.”
22. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény a következő 107. §-sal egészül ki:
„107. § A 46/L. §
a) az (EU) 2016/794 rendeletnek az Europol magánfelekkel folytatott együttműködése, a személyes adatoknak az Europol által a bűnügyi nyomozások támogatása érdekében végzett kezelése, valamint az Europol kutatásban és innovációban betöltött szerepe tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. június 8-i (EU) 2022/991 európai parlamenti és tanácsi rendelet és
b) az (EU) 2018/1862 rendeletnek a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló információs figyelmeztető jelzéseknek a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS) való bevitele tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. július 6-i (EU) 2022/1190 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
23. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 67. § (3) bekezdésében a „Köztársasági Elnök Hivatalánál” szövegrész helyébe a „Sándor-palotánál” szöveg lép.
24. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/J. § (2) bekezdésében a „Hivatalt.” szövegrész helyébe a „Hivatalt és a minisztert.” szöveg lép.
25. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény a következő 57/A. §-sal egészül ki:
„57/A. § (1) A szabadságvesztés végrehajtásának átadása iránti kezdeményezés a végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló határozat kihirdetésekor az eljáró bírónál, azt követően az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónál terjeszthető elő.
(2) Ha a bírósághoz vagy más hatósághoz olyan kezdeményezés érkezik, amelynek elintézésére az (1) bekezdés alapján nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, az indítványt haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz, amelyről az elítéltet tájékoztatja.
(3) Ha a szabadságvesztés végrehajtása átadásának feltételei fennállnak vagy erre irányuló kezdeményezést terjesztenek elő, az elítélt a hozzájárulásáról a végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló határozat kihirdetésekor az eljáró bíró előtt, egyéb esetben az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró előtt nyilatkozhat.
(4) Az elítélt meghallgatásáról írásbeli jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bírónak és a nyilatkozattevőnek alá kell írnia, vagy az írásbeli jegyzőkönyv mellett a meghallgatásról kép- és hangfelvételt kell készíteni.
(5) A meghallgatás telekommunikációs eszköz útján is biztosítható.
(6) Az elítélt meghallgatása során, a nyilatkozattételt megelőzően a bíró az elítéltet tájékoztatja
a) a végrehajtás átadásának lényeges körülményeiről, következményeiről,
b) arról, hogy kezdeményezése hozzájárulásnak minősül,
c) a specialitás szabályáról.
(7) A büntetőügyben eljáró bíróság a (4) bekezdésben foglaltak alapján felvett írásbeli jegyzőkönyvet a végrehajtás átadásához szükséges egyéb ügyiratokkal együtt a büntetés-végrehajtási bíróhoz továbbítja.
(8) A büntetés-végrehajtási bíró a (4) bekezdésben foglaltak alapján felvett írásbeli jegyzőkönyvet, a végrehajtás átadásához szükséges egyéb ügyiratokkal együtt megküldi a miniszter részére, ha a letöltendő büntetés hátralévő tartamára tekintettel a végrehajtás átadása nem kizárt. Ha a végrehajtás átadása a letöltendő büntetés hátralévő tartamára tekintettel kizárt, a büntetés-végrehajtási bíró erről tájékoztatja az elítéltet.”
26. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A nettó árbevételt az összefonódást létrehozó nyilvános ajánlati felhívás közzétételének, szerződés megkötésének, az irányítási jog megszerzésének vagy az összefonódás-bejelentés benyújtásának időpontjai közül a legkorábbi időpontot megelőző utolsó hitelesen lezárt üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti nettó árbevétel alapján kell meghatározni.”
27. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 66. §-a a következő (4)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A tárgyalás az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózat (a továbbiakban: elektronikus hírközlő hálózat) útján is megtartható. Az eljáró versenytanács, amennyiben a tárgyalást elektronikus hírközlő hálózat útján tartja meg, erre irányuló tárgyalási értesítőben közli az elektronikus hírközlő hálózathoz való hozzáféréshez szükséges technikai adatokat.
(5) Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás esetén a tárgyalás nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a nyilvánosságot előzetes regisztrációhoz kötve szükséges biztosítani. Az eljáró versenytanács az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatottak személyazonosságát a személyazonosság igazolására alkalmas, elektronikus úton bemutatott vagy megküldött hatósági igazolvány alapján állapítja meg.
(6) Az elektronikus hírközlő hálózat útján tartott tárgyalás esetén is lehetővé kell tenni a (2) bekezdés alkalmazásával a nyilvánosság egész tárgyalásról vagy annak egy részéről történő kizárását, illetve zárt tárgyalás tartását.
(7) Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő tárgyalás esetén a tárgyalásról készült jegyzőkönyvnek ki kell terjednie az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás lefolytatása körülményeinek rögzítésére is.”
28. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 78. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az eljáró versenytanácsot a (3) bekezdés szerinti mérlegelés körében az (1b) bekezdés nem köti. Az (1b) bekezdést a 76. § (1) bekezdés k) pontja szerinti döntés meghozatalakor kell alkalmazni.”
29. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 80/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A bíróság az ítéletét haladéktalanul megküldi az igazságügyért felelős miniszternek az 1/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az Európai Bizottság irányában fennálló tájékoztatási kötelezettség teljesítése céljából azokban a perekben, amelyek elbírálása során az EUMSz. 101., illetve 102. cikkét alkalmazta.”
30. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 88/U. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bíróság az ítéletét haladéktalanul megküldi az igazságügyért felelős miniszternek az 1/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az Európai Bizottság irányában fennálló tájékoztatási kötelezettség teljesítése céljából azokban a polgári jogi igény érvényesítése iránti perekben, amelyek elbírálása során az EUMSz. 101., illetve 102. cikkét alkalmazta. Az igazságügyért felelős miniszter az ítéletet tájékoztatásul megküldi a Gazdasági Versenyhivatalnak is.”
31. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény
a) 24. § (2) bekezdésében az „egymilliárd” szövegrész helyébe az „egymilliárd-ötszázmillió” szöveg,
b) 25/B. § (1) bekezdésében az „egymilliárd” szövegrész helyébe az „egymilliárd-ötszázmillió” szöveg
lép.
32. § Hatályát veszti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 27. § (6a) bekezdése.
33. § Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény „Az Európai Unió jogának való megfelelés” alcíme a következő 22. §-sal egészül ki:
„22. § Ez a törvény az (EU) 2016/794 rendeletnek az Europol magánfelekkel folytatott együttműködése, a személyes adatoknak az Europol által a bűnügyi nyomozások támogatása érdekében végzett kezelése, valamint az Europol kutatásban és innovációban betöltött szerepe tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. június 8-i (EU) 2022/991 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
34. § Hatályát veszti az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény
a) 4. § (1a) és (1b) bekezdése,
b) 9/B. §-a.
35. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 5. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultnak tekintendő az a fél, aki)
„a) aktív korúak ellátására jogosult vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) szerinti – aktív korúak ellátására jogosult – közeli hozzátartozójával él közös háztartásban, feltéve, hogy az aktív korúak ellátására jogosult esetében a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása a Szoctv. 36. § (1) bekezdés a) pontja szerint nem szünetel,”
36. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény IV. Fejezete a következő 21. §-sal egészül ki:
„21. § A fél számára naptári évenként legfeljebb tíz alkalommal engedélyezhető – állam által viselt vagy előlegezett – támogatás. Ha a fél ezenfelül újabb jogi segítségnyújtási támogatás iránti kérelmet nyújt be, a támogatás csak különös méltánylást érdemlő okból engedélyezhető.”
37. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény „Egyes szolgáltatások díjának fedezete és az előirányzat felhasználása” alcíme a következő 49/A. §-sal egészül ki:
„49/A. § A jogi segítségnyújtással kapcsolatos ügyintézést támogató országosan egységes informatikai rendszerrel összefüggésben felmerülő költségeket az előirányzat terhére kell biztosítani.”
38. § (1) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 66. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az ügyvéd – a (4a) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor kérheti a felvételét a névjegyzékbe, ha]
„c) nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt, vagy az Üttv. 108. § a) és b) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés jogerős kiszabása óta legalább egy év eltelt és”
(2) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 66. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4b) A (4) bekezdés szerinti feltételeket a jogi segítségnyújtó szolgálat az ügyvédi kamara adatszolgáltatása alapján ellenőrzi.”
(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 66. §-a a következő (4c) bekezdéssel egészül ki:
„(4c) A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott – az ügyvédi kamarai nyilvántartásban nem nyilvántartott – feltételeket a jogi segítségnyújtó szolgálat megkeresésére az ügyvédi kamara igazolja.”
39. § (1) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 71. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdés a) pont szerinti azon feltételt, hogy a jogi segítő – vagy más ügyvéd megbízottal nem rendelkező jogi segítő szervezet esetében a nevében eljáró ügyvéd – fegyelmi felelősségét megállapították, a jogi segítségnyújtó szolgálat megkeresésére az ügyvédi kamara a 66. § (4c) bekezdésében meghatározottak szerint igazolja.”
(2) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 71. §-a a következő (3b) és (3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítőt a 71. § (3) bekezdésben foglalt okból törli a névjegyzékből, a jogi segítőt a szerződés felmondásától számított további három évig nem lehet ismételten felvenni a névjegyzékbe.
(3c) Az a jogi segítő, akinek a szolgáltatási szerződése a 71. § (3) bekezdés szerint felmondásra került, a felmondástól számított három évig nem köthet jogi segítő szervezettel jogi szolgáltatásra irányuló megbízási szerződést.”
40. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 73. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvénnyel módosított 5. § (2) bekezdés a) pontját a 2023. július 1-jét követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(10) E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvénnyel megállapított 21. §-át a 2023. július 1-jét követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni azzal, hogy a 2023. július 1-jét megelőzően engedélyezett támogatást nem kell figyelembe venni.”
41. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 89. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)
„h) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikk (2) bekezdése.”
42. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény
a) 9/A. § (2) bekezdésében a „terrorcselekmény áldozata” szövegrész helyébe a „terrorcselekmény vagy emberkereskedelem áldozata” szöveg,
b) 38. § (2) bekezdésében a „ „Jogi segítségnyújtás” elnevezésű célelőirányzat” szövegrész helyébe az „ „Igazságügyi miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok alapján teljesítendő fizetési kötelezettségek” elnevezésű előirányzat” szöveg és a „célelőirányzat” szövegrészek helyébe az „előirányzat” szöveg,
c) 39. § (7) bekezdésében az „A célelőirányzat” szövegrész helyébe az „Az előirányzat” szöveg, az „a célelőirányzatot” szövegrész helyébe az „az előirányzatot” szöveg és az „a célelőirányzat” szövegrész helyébe az „az előirányzat” szöveg,
d) „Egyes szolgáltatások díjának fedezete” alcím címében a „fedezete” szövegrész helyébe a „fedezete és az előirányzat felhasználása” szöveg,
e) 49. § (1) bekezdésében az „a célelőirányzat” szövegrész helyébe az „az előirányzat” szöveg és az „A célelőirányzat” szövegrész helyébe az „Az előirányzat” szöveg,
f) 49. § (2) bekezdésében az „a célelőirányzat” szövegrész helyébe az „az előirányzat” szöveg,
g) 49. § (3) bekezdésében az „A célelőirányzat” szövegrész helyébe az „Az előirányzat” szöveg és a „célelőirányzat-módosítás” szövegrész helyébe az „előirányzat-módosítás” szöveg,
h) 51. §-ában a „célelőirányzatot” szövegrész helyébe az „előirányzatot” szöveg,
i) 60. § (8) bekezdésében az „a célelőirányzat” szövegrészek helyébe az „az előirányzat” szöveg,
j) 61. § (7) bekezdésében a „törvény 36” szövegrész helyébe a „törvény (a továbbiakban: Üttv.) 36” szöveg,
k) 62. § (7) bekezdésében az „a célelőirányzat” szövegrész helyébe az „az előirányzat” szöveg,
l) 62/A. § (3) bekezdésében az „a célelőirányzat” szövegrész helyébe az „az előirányzat” szöveg,
m) 71. § (3) bekezdés a) pontjában a „fegyelmi vagy” szövegrész helyébe a „fegyelmi felelősségét vagy” szöveg
lép.
43. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény
a) 1. § 4. pontjában az „egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete” szövegrész helyébe az „ellenőrzött anyagokról szóló 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet [a továbbiakban: 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet]” szöveg,
b) 1. § 5. pontjában az „az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete” szövegrész helyébe az „a 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet” szöveg,
c) 1. § 5a. pontjában az „az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete” szövegrész helyébe az „a 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet” szöveg,
d) 1. § 37. pontjában az „az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete” szövegrész helyébe az „a 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet” szöveg és az „az egészségügyért felelős miniszter rendeletében” szövegrész helyébe az „a 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet” szöveg,
e) 15/B. § (3) bekezdés b) pontjában az „az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete” szövegrész helyébe az „a 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet” szöveg,
f) 15/C. § (2) bekezdésében az „az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete” szövegrész helyébe az „a 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet” szöveg,
g) 15/C. § (3) bekezdésében az „az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete” szövegrész helyébe az „a 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet” szöveg és az „az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendeletében” szövegrész helyébe az „a 78/2022. (XII. 28.) BM rendeletben” szöveg
lép.
44. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény „A pénzbeli támogatás fedezete és az előirányzat felhasználása” alcíme a következő 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § Az áldozatsegítéssel kapcsolatos állami feladatok ellátását biztosító áldozatsegítő rendszer fejlesztésével, valamint az országosan egységes informatikai rendszerrel összefüggésben felmerülő költségeket az előirányzat terhére az áldozatsegítő szolgálat viseli.”
45. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Gyermekkorúnak kell tekinteni az áldozatot, ha az életkora nem állapítható meg és okkal feltételezhető, hogy a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be.”
46. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 22. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a kérelmező igazolja, hogy az azonnali pénzügyi segély iránti kérelem előterjesztése elháríthatatlan akadályba ütközik, akkor a (2) bekezdésben meghatározott határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani.
(4) A bűncselekmény, illetve a tulajdon elleni szabálysértés elkövetésétől számított hat hónap eltelte után az azonnali pénzügyi segély iránti kérelem előterjesztésének nincs helye.”
47. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 47. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) E törvény 20. § (3) bekezdése a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 18. cikk (3) bekezdésének való megfelelést szolgálja.”
48. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény
a) 15. § (3) bekezdésében a „célelőirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat)” szövegrész helyébe az „ „Igazságügyi miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok alapján teljesítendő fizetési kötelezettségek” elnevezésű előirányzat (a továbbiakban: előirányzat)” szöveg,
b) 17. §-ában az „a célelőirányzat” szövegrész helyébe az „az előirányzat” szöveg,
c) 18. §-ában az „a célelőirányzat” szövegrész helyébe az „az előirányzat” szöveg,
d) „A pénzbeli támogatás fedezete” alcím címében a „fedezete” szövegrész helyébe a „fedezete és az előirányzat felhasználása” szöveg,
e) 19. §-ában az „a célelőirányzat” szövegrész helyébe az „az előirányzat” szöveg,
f) 26/B. § (2) bekezdésében az „az érzelmi” szövegrész helyébe az „az áldozat kérelmére a krízishelyzet orvoslása érdekében biztosított pszichológiai szolgáltatásra, az érzelmi” szöveg
lép.
49. § Hatályát veszti a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában a „magyar állampolgárságú áldozatai és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező” szövegrész.
50. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 1. § (1) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A törvényszék mint cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság) feladata]
„f) döntés a közhasznúvá minősítésről, és a közhasznú jogállás cégjegyzékbe történő bejegyzése, illetve törlése,
g) azoknak az egyéb ügyeknek az elbírálása, amelyeket törvény a cégbíróság hatáskörébe utal, továbbá”
(2) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 1. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A törvényszék mint cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság) feladata]
„h) a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről és szétválásáról szóló törvényben foglalt feladatok ellátása.”
(3) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 1. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat (a továbbiakban: céginformációs szolgálat)
feladatai a következők:]
„c) biztosítja a tagállami központi nyilvántartások, kereskedelmi nyilvántartások és cégjegyzékek összekapcsolására szolgáló rendszerrel (a továbbiakban: tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer) való kapcsolattartást, valamint a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásával, egyesülésével és szétválásával kapcsolatos elektronikus adatszolgáltatást;”
51. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 10. Címe a következő 50/A. §-sal egészül ki:
„50/A. § Ha a változásbejegyzési kérelem kizárólag a cég nevében szereplő, megyére utaló elnevezés Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítása folytán szükséges vármegyére utaló elnevezésre történő megváltoztatására irányul, a változásbejegyzési kérelem elbírálása során a cégbíróság azzal az eltéréssel jár el, hogy
a) a 45. § szerinti formai vizsgálatot a kérelem érkezését követő egy munkanapon belül végzi el,
b) a 46. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatot a kérelem érkezését követően legkésőbb három munkanapon belül végzi el,
c) a 46. § (3) bekezdése szerinti hiánypótlásra felhívó végzést legkésőbb a kérelem érkezésétől számított harmadik munkanapon adja ki, és
d) a 46. § (7) bekezdése szerinti döntést és intézkedéseket legkésőbb a kérelem érkezésétől számított tíz munkanapon belül teszi meg.”
52. § Hatályát veszti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 50/A. §-a.
53. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 31/F. § (3) bekezdés a) pont af) alpontjában a „bejelentés megtételére” szövegrész helyébe a „bejelentés, visszaélés-bejelentés megtételére” szöveg lép.
54. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 15/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A közjegyző által elektronikus úton meghozott határozaton – a helyszíni eljárás során, valamint a székhelyén kívüli hivatali helyiségében meghozott határozat kivételével – a keltezés helyeként a közjegyző székhelyét kell feltüntetni.”
55. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 27/H. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nincs helye közjegyző előtti egyezségi eljárásnak)
„f) a személyi állapotot érintő és egyéb családjogi tárgyú ügyben, kivéve a házassági vagyonjogi tárgyú egyezséget,”
56. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény
a) 36/E. § (9) bekezdésében az „át kell adni” szövegrész helyébe az „az országos kamara adja át” szöveg,
b) 36/K. § (2a) bekezdésében az „át kell adni” szövegrész helyébe az „az országos kamara adja át” szöveg
lép.
57. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha másik közjegyző kerül kijelölésre az ügyben, a MOKK rendszere a kijelölt közjegyzőről és az új ügyszámról automatikusan, az elektronikus úton eljáró felet elektronikus úton, a nem elektronikus úton eljáró felet postai úton értesíti.”
58. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 16. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (5) bekezdés hatálya alá nem tartozó, az E-ügyintézési törvény alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett személy részére az iratokat elektronikusan, az E-ügyintézési törvény szerint kell kézbesíteni.”
59. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közjegyző a fél részére ügygondnokot rendel akkor is, ha a felet olyan személy képviseli, aki az ellenérdekű fél vagy az ellenérdekű fél képviselője is.”
(2) A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ügygondnokrendelés szükségessége esetén a közjegyző rövid határidő tűzésével az ügygondnoki díjnak a Kjnp. megfelelő alkalmazásával történő előlegezésére hívja fel a jogosultat, ennek megtörténtét követően a fél képviseletére ügygondnokot rendel. Ha a jogosult a közjegyző felhívására nem előlegezi meg az ügygondnok díját, a közjegyző a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét visszautasítja vagy az eljárást megszünteti.”
60. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 18. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A közjegyző által elektronikus úton meghozott határozaton a keltezés helyeként a közjegyző székhelyét kell feltüntetni.”
61. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 20. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelemben fel kell tüntetni:)
„a) a felek nevét, eljárásbeli állását, a jogosult Pp. szerinti azonosító adatait, a kötelezett ismert Pp. szerinti azonosító adatait, de legalább lakóhelyét vagy székhelyét, valamint perbeli cselekvőképessége hiányában vagy nem természetes személy kötelezett esetén törvényes képviselőjének a nevét és kézbesítési címét, továbbá – ha a kötelezett azzal rendelkezik – a kötelezett adószámát;”
62. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem visszautasításának nincs helye, és ha nem kell a felet a hiányok pótlására felhívni, vagy a fél a hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, a közjegyző az ellenfél meghallgatása (nyilatkoztatása) nélkül köteles a fizetési meghagyást kibocsátani. A közjegyző a fizetési meghagyást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül – elektronikus úton beadott kérelem esetén három munkanapon belül – bocsátja ki és papír alapon kézbesítteti. A közjegyző a fizetési meghagyást elektronikusan kézbesítteti, ha e törvény elektronikus kézbesítést ír elő.”
63. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 27. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fizetési meghagyásnak tartalmaznia kell:)
„b) a 20. § (1) bekezdés a)–g) pontjában, és ha a jogosult megjelölte, a (4)–(7) bekezdésében meghatározott adatokat;”
64. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a 30. § alkalmazásának van helye, a közjegyző a 37. § (3) bekezdése szerinti felhívást csak azt követően kézbesíti a jogosult részére, ha a jogosult a kötelezett állítását vitatja. Ebben az esetben a 37. § (3) bekezdésében meghatározott határidő e felhívás kézbesítésétől kezdődik.”
65. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fizetési meghagyásos eljárásban hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye, ha a fellebbezést
a) e törvény megengedi, vagy
b) a Pp. megengedi és e törvény nem zárja ki.”
66. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 4–7. §-t, 10–13. §-t, 15–17. §-t, a 18. § (1) és (3)–(5) bekezdését, a 23. § (1) és (5) bekezdését, a 24. § (1) bekezdés l) pontját, a 25. § (3) bekezdését, a 26. § (1) és (2) bekezdését, valamint a 39. § (2)–(5) bekezdését és 44. § (3) bekezdését a végrehajtás elrendelése iránti eljárásban is megfelelően alkalmazni kell. A 15. §-ban meghatározott jogkövetkezmények a végrehajtást kérővel szemben akkor alkalmazhatók, ha a Vht. 37/B. §-a szerint a végrehajtást kérő kézbesítési megbízottat nem jelöl meg, vagy az iratokat a kézbesítési megbízott részére kézbesíteni nem lehet.”
67. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 59. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az európai fizetési meghagyásos eljárásban a beadványokat az E-ügyintézési törvény alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett személy az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon, elektronikusan az eljáró közjegyzőhöz, más személy az eljáró közjegyzőnél papír alapon írásban terjesztheti elő. Az eljárásban a Kjnp. 15/A–15/D. §-a megfelelően alkalmazandó, és az e törvénynek a MOKK rendszerére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.”
68. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény
a) 17. § (3) bekezdésében a „visszautasító végzés” szövegrészek helyébe a „visszautasító és elutasító végzés” szöveg,
b) 20. § (1) bekezdés b) pontjában a „székhelyét” szövegrész helyébe a „kézbesítési címét” szöveg,
c) 20. § (4) bekezdésében az „A 285” szövegrész helyébe az „A Pp. 285” szöveg,
d) 21. § (1) bekezdésében a „36. § és 37. §” szövegrész helyébe a „36. § vagy 37. §” szöveg,
e) 24. § (2) bekezdésében az „idézési” szövegrész helyébe a „kézbesítési” szöveg,
f) 24. § (5) bekezdésében a „(4) bekezdését” szövegrész helyébe a „(3) és (4) bekezdését” szöveg,
g) 25. § (4) bekezdésében az „az visszautasító” szövegrész helyébe az „a visszautasító” szöveg,
h) 31. § (1) bekezdésében a „napon jogerőre emelkedik” szövegrész helyébe a „naptól kezdve jogerős” szöveg,
i) 34. § (2) bekezdésében az „a) és d)” szövegrész helyébe az „a), d), f) és g)” szöveg,
j) 35. § (1) bekezdésében a „fellebbezhet.” szövegrész helyébe a „fellebbezhet, fellebbezését a kötelezettnek észrevételezésre megküldeni nem kell.” szöveg,
k) 52. § (2) bekezdésében a „rendelkezést alkalmazni” szövegrész helyébe a „rendelkezést is megfelelően alkalmazni” szöveg,
l) 59. § (11) bekezdésében a „díjat a” szövegrész helyébe a „díjat, valamint a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem előterjesztéséért az 55. § (9) bekezdésében meghatározott összegű díjat a” szöveg
lép.
69. § Hatályát veszti a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény
a) 24. § (1) bekezdés m) pontjában a „[17. § (4) bekezdés]” szövegrész,
b) 34. § (1) bekezdés a) pontjában a „vagy m)” szövegrész,
c) 34. § (4) bekezdésében az „Az eljárást megszüntető végzés ellen a jogosult fellebbezhet; fellebbezését a kötelezettnek észrevételezésre megküldeni nem kell.” szövegrész,
d) 36. § (5) bekezdés d) pontjában a „vagy az 55. § (8) bekezdésben” szövegrész,
e) 55. § (8) bekezdése.
70. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény IV. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„A települési önkormányzat törvényes öröklése
104. § A települési önkormányzat törvényes öröklése esetén minden olyan, a hagyaték tárgyát képező ingatlanon található ingó dolog tekintetében, amelynek a tulajdonjoga nem állapítható meg, vélelmezni kell azt, hogy az örökhagyó tulajdonában állt halálakor.”
71. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 110. § (2) bekezdés 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Fellebbezésnek van helye a hagyatéki eljárás során)
„17. a fellebbezést visszautasító,”
(végzés ellen.)
(2) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 110. § (2) bekezdése a következő 18–27. ponttal egészül ki:
(Fellebbezésnek van helye a hagyatéki eljárás során)
„18. az ügygondnok díjáról rendelkező,
19. a kézbesítési kifogást elutasító és visszautasító,
20. az igazolási kérelmet elutasító és visszautasító,
21. az önálló fellebbezéssel támadható végzés rendelkező részét kijavító,
22. a végzés rendelkező részének kijavítása iránt előterjesztett kérelmet elutasító és visszautasító,
23. az önálló fellebbezéssel támadható végzés kiegészítése tárgyában hozott,
24. a papíralapú kapcsolattartás iránti kérelmet elutasító és visszautasító,
25. az áttételt elrendelő,
26. a tárgyalás tartása iránti kérelmet elutasító és visszautasító, valamint
27. a tárgyalás kitűzése iránti kérelmet elutasító és visszautasító”
(végzés ellen.)
72. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 111. §-a a következő (3)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kérelmet, illetve fellebbezést visszautasító, valamint a 110. § (2) bekezdés 19., 20. és 24. pontjában meghatározott végzéssel szemben kizárólag a kérelmet, illetve fellebbezést előterjesztő élhet fellebbezéssel. A 110. § (2) bekezdés 18. pontjában meghatározott végzéssel szemben az ügygondnok saját jogán is élhet fellebbezéssel. A 110. § (2) bekezdés 21. és 23. pontjában meghatározott végzéssel szemben a kérelmet előterjesztőn kívül az élhet fellebbezéssel, akit a kijavított, illetve kiegészített végzéssel szemben is fellebbezési jog illetett meg. A végzés rendelkező részének kijavítása iránt előterjesztett kérelmet elutasító végzéssel szemben a kérelmet előterjesztőn kívül az élhet fellebbezéssel, akit a kijavítani kért végzéssel szemben is fellebbezési jog illetett meg.
(4) A 110. § (2a) bekezdésében meghatározott végzéssel szemben a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 72. cikk (1) bekezdésében meghatározott személy élhet fellebbezéssel.
(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetekben a gyámhatóság akkor élhet fellebbezéssel, ha az e bekezdések szerint fellebbezésre jogosult a (2) bekezdés szerinti személy.
(6) A fellebbezést észrevételezésre a fellebbezésre nem jogosultak részére nem kell megküldeni.”
73. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény
a) 20. § (4) bekezdés b) pontjában az „a Magyar Állam.” szövegrész helyébe az „az állam vagy belföldi települési önkormányzat (a továbbiakban: települési önkormányzat).” szöveg,
b) 28. § (3) bekezdésében a „c)–f) pontjában meghatározott szakmai szervezet” szövegrész helyébe a „c)–e) pontjában meghatározott szervezet” szöveg,
c) 29. § (1) bekezdés b) pontjában az „a Magyar Állam érdekelt” szövegrész helyébe az „az állam vagy települési önkormányzat érdekelt” szöveg,
d) 36. § (2) bekezdésében a „helyezze közjegyzői letétbe” szövegrész helyébe az „a Kjnp. megfelelő alkalmazásával előlegezze meg” szöveg és az „el kell” szövegrész helyébe a „vissza kell” szöveg,
e) 40. § (2) bekezdésében az „a Magyar Állam öröklése” szövegrész helyébe az „az állam vagy települési önkormányzat öröklése” szöveg és az „Állam kérelmére” szövegrész helyébe az „Állam vagy települési önkormányzat kérelmére” szöveg,
f) 64. § (1) bekezdésében az „a Magyar Állam örököl” szövegrész helyébe az „az állam vagy települési önkormányzat örököl” szöveg,
g) 64. § (2) bekezdésében az „a Magyar Államot.” szövegrész helyébe az „az államot vagy települési önkormányzat törvényes öröklése esetén az érintett települési önkormányzatot.” szöveg,
h) 64. § (3) bekezdésében az „a Magyar Állam törvényes” szövegrész helyébe az „az állam vagy települési önkormányzat törvényes” szöveg,
i) 74. §-ában a „közjegyzői letétbe kell helyezni” szövegrész helyébe az „a Kjnp. megfelelő alkalmazásával a közjegyzőnél kell megfizetni” szöveg,
j) 91. § (1) bekezdésében az „államot –” szövegrész helyébe az „államot vagy települési önkormányzatot –” szöveg,
k) 94. § (3) bekezdésében az „a Magyar Államnak” szövegrészek helyébe az „az államnak” szöveg
lép.
74. § Hatályát veszti a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 110. § (2) bekezdés 16. pontjában a „valamint” szövegrész.
75. § A határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló 2011. évi LXVII. törvény 8. alcíme a következő 25/A. §-sal egészül ki:
„25/A. § Ha a kérelmező a hágai egyezmény alapján előterjesztett, határozat elismerése és végrehajtása iránti kérelemhez a végrehajtani kért határozat mellett benyújtja a határozatnak az eredeti eljárás helye szerinti állam hatáskörrel rendelkező hatósága által a hágai egyezményhez ajánlott nyomtatvány formájában készített összefoglalását vagy kivonatát és annak magyar nyelvű fordítását, a bíróság eltekint a határozat teljes szövegének magyar nyelvű fordításától. A bíróság akkor rendelheti el a végrehajtani kért határozat magyar nyelvű fordításának benyújtását, ha az az elismerés és végrehajtás közrendbe ütközésének vizsgálatához vagy a végrehajthatóvá nyilvánítás tárgyában hozott végzés ellen benyújtott fellebbezés elbírálásához szükséges.”
76. § Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A törvénysértésnek nem minősülő hiányosságra és az olyan törvénysértésre, amely miatt felhívásnak vagy rendelkezésnek nincs helye, az ügyész jelzésben hívja fel az illetékes szerv vezetőjének a figyelmét. Ha az ügyész ezt kéri, az illetékes szerv vezetője a jelzéssel kapcsolatos álláspontjáról az ügyészt harminc napon belül értesíti.”
77. § Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 24. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti panasz elbírálása mellőzhető, ha azt az abban sérelmezett döntés, intézkedés vagy mulasztás bekövetkezésétől számítottan egy éven túl nyújtják be. Az elbírálás mellőzéséről és annak okáról a panaszost tájékoztatni kell.”
78. § Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény
a) 22. § (2) bekezdésében a „fogva tartás” szövegrész helyébe a „fogvatartás” szöveg,
b) 24. § (2) bekezdésében az „Amennyiben” szövegrész helyébe a „Ha” szöveg
lép.
79. § A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 37. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a változásbejegyzési kérelem kizárólag a szervezet nevében szereplő, megyére utaló elnevezés Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítása folytán szükséges vármegyére utaló elnevezésre történő megváltoztatására irányul, a szervezet változásbejegyzésére vonatkozó eljárási szabályokat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a bíróság a változásbejegyzési kérelmet a 28. § (1) bekezdésétől eltérően a benyújtásától számított öt napon belül megvizsgálja, és
b) a bíróság a változásbejegyzési kérelemről a 30. § (1) és (5) bekezdésétől eltérően legkésőbb a kérelem benyújtásától számított húsz napon belül dönt.
(6) Az (5) bekezdés b) pontjában megállapított határidőbe nem számít bele a 30. § (4) bekezdésében, valamint a (3) bekezdésben meghatározott idő.”
80. § A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 93. § (2a) bekezdésében a „szervezetet” szövegrész helyébe a „nyilvános szerkezetátalakítással összefüggésben bejegyzett adatokat, ideértve a szervezet nevéhez (rövidített nevéhez) kapcsolódó toldatot is,” szöveg lép.
81. § Hatályát veszti a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 37. § (5) és (6) bekezdése.
82. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 111. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A képviselő az Országgyűlés Hivatalán keresztül térítésmentesen jogosult a saját, valamint a (3) bekezdés szerinti személyek tevékenységének ellátásához szükséges felszerelésre és eszközökre.”
83. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 124/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az Országgyűlés Hivatala az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásához kapcsolódó könyvkiadási tevékenységet végezhet, az általa kiadott könyveket és egyéb kiadványokat jogszabályban meghatározottak szerint átruházhatja.”
84. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény
a) 111. § (1) bekezdésében a „minden képviselő esetében egy irodánál magában foglalja a megfelelő színvonalú irodai berendezést és felszerelést, továbbá” szövegrész helyébe a „magában foglalja” szöveg,
b) 112. § (2) bekezdésében a „jogosultságai biztosítására” szövegrész helyébe a „jogosultságaira” szöveg és a „használhat fel” szövegrész helyébe a „biztosít” szöveg,
c) 112. § (4) bekezdésében az „a képviselőcsoport vezetőjére.” szövegrész helyébe az „a képviselőcsoport vezetőjére. A képviselőcsoport vezetője az e bekezdés szerinti átruházott jogait személyesen vagy meghatalmazása alapján a képviselőcsoportvezető-helyettes útján gyakorolja.” szöveg
lép.
85. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
a) 185/A. § (2) bekezdésében az „egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete” szövegrész helyébe az „ellenőrzött anyagokról szóló 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet [a továbbiakban: 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet]” szöveg,
b) 459. § (1) bekezdés 11. pont k) alpontjában a „Köztársasági Elnök Hivatalánál” szövegrész helyébe a „Sándor-palotánál” szöveg,
c) 459. § (1) bekezdés 18. pontjában az „az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete” szövegrész helyébe az „a 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet” szöveg,
d) 459. § (1) bekezdés 33. pontjában az „az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete” szövegrész helyébe az „a 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet” szöveg,
e) 461. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében az „az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete” szövegrész helyébe az „a 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet” szöveg
lép.
86. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 128. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kitöltött tanúsítványt a végrehajtás átadásához szükséges egyéb ügyiratokkal, továbbá – ha rendelkezésre áll – az ítélet fordításával együtt a büntetés-végrehajtási bíró a miniszter részére küldi meg. E bekezdés alkalmazása során az elektronikus kapcsolattartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a büntetés-végrehajtási bíró az ügyiratot papíralapon küldi meg a miniszternek, ha a miniszter tájékoztatása alapján az ügyirat végrehajtó tagállam részére történő megküldéséhez az szükséges.”
87. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 129. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„129. § (1) Az elítélt kezdeményezheti a vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetésnek vagy szabadságelvonással járó intézkedésnek egy másik tagállamban történő végrehajtását.
(2) Az elítélt a végrehajtás átadásának kezdeményezését a végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló határozat kihirdetésekor az eljáró bírónál, azt követően az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónál terjesztheti elő.
(3) Ha a bírósághoz vagy más hatósághoz olyan kezdeményezés érkezik, amelynek elintézésére a (2) bekezdés alapján nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a kezdeményezést haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz, amelyről az elítéltet tájékoztatja.
(4) Ha a végrehajtás átadásának feltételei fennállnak vagy erre irányuló kezdeményezést terjesztenek elő, az elítélt hozzájárulásáról a végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló határozat kihirdetésekor az eljáró bíró előtt, egyéb esetben a büntetés-végrehajtási bíró előtt nyilatkozhat. Az elítéltet a hozzájárulásáról abban az esetben is nyilatkoztatni kell, ha a végrehajtás átadásának nem feltétele az elítélt hozzájárulása és az átadás az elítélt átszállításával jár együtt. A nyilatkozatban fel kell tüntetni az elítélt személy tagállamban található tényleges tartózkodási helyét, és a büntetés vagy intézkedés tagállami végrehajtásával kapcsolatban megfogalmazott indokait is.
(5) Az elítélt meghallgatásáról írásbeli jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bírónak és a nyilatkozattevőnek alá kell írnia vagy az írásbeli jegyzőkönyv mellett a meghallgatásról kép- és hangfelvételt kell készíteni.
(6) A meghallgatás telekommunikációs eszköz útján is biztosítható.
(7) Az elítélt meghallgatása során, a nyilatkozattételt megelőzően a bíróság az elítéltet tájékoztatja
a) a végrehajtás átadásának lényeges körülményeiről, következményeiről,
b) arról, hogy a kezdeményezése hozzájárulásnak minősül,
c) a specialitás szabályáról, továbbá arról, hogy hozzájárulása esetén a specialitás szabálya nem alkalmazható.
(8) A büntetőügyben eljáró bíróság az (5) bekezdésben foglaltak alapján felvett írásbeli jegyzőkönyvet a végrehajtás átadásához szükséges egyéb ügyiratokkal együtt a büntetés-végrehajtási bíróhoz továbbítja a tanúsítvány kiállítása érdekében.
(9) A büntetés-végrehajtási bíró a magyar nyelvű tanúsítványt, az (5) bekezdésben foglaltak alapján felvett írásbeli jegyzőkönyvet a végrehajtás átadásához szükséges egyéb ügyiratokkal együtt megküldi a miniszter részére, ha a letöltendő büntetés vagy az alkalmazott intézkedés hátralévő tartamára tekintettel a végrehajtás átadása nem kizárt. Ha a végrehajtás átadása a letöltendő büntetés vagy az alkalmazott intézkedés hátralévő tartamára tekintettel kizárt, a büntetés-végrehajtási bíró erről tájékoztatja az elítéltet.”
88. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény
a) 119. § (1) bekezdésében az „azt a” szövegrész helyébe az „azt, ha e törvény kivételt nem tesz, a” szöveg,
b) 130/A. § (1) bekezdésében az „– indokolással” szövegrész helyébe az „– a miniszter véleményének beszerzését követően, indokolással” szöveg
lép.
89. § A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 3. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A SIRENE Iroda)
„a) kiegészítő információkat cserél más SIS-t alkalmazó államok SIRENE Irodáival és az Europol SIRENE Irodájával,”
90. § A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény a következő 46. §-sal egészül ki:
„46. § A 3. § (2) bekezdés a) pontja az (EU) 2016/794 rendeletnek az Europol magánfelekkel folytatott együttműködése, a személyes adatoknak az Europol által a bűnügyi nyomozások támogatása érdekében végzett kezelése, valamint az Europol kutatásban és innovációban betöltött szerepe tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. június 8-i (EU) 2022/991 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
91. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
a) 4:170. § (2) bekezdésében a „megszünteti” szövegrész helyébe a „megszüntetheti” szöveg,
b) 6:123. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „a (2) bekezdés” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés” szöveg
lép.
92. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény a következő 22/B. alcímmel egészül ki:
„22/B. A tisztességtelenségtől eltérő okból semmis általános szerződési feltétellel kapcsolatos közérdekű kereset
[A Ptk. 6:105. §-ához]
53/B. § A tisztességtelen általános szerződési feltétellel kapcsolatos közérdekű kereset megindítására jogosult személy a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés részévé váló általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítását – a tisztességtelen általános szerződési feltétellel kapcsolatos közérdekű keresetre vonatkozó szabályok szerint – akkor is kérheti a bíróságtól, ha a kikötés a tisztességtelenségtől eltérő egyéb okból semmis.”
93. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény a következő 73. §-sal egészül ki:
„73. § E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvénnyel módosított 53/B. §-át az e rendelkezés módosításának hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
94. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 161. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel és jegyzővel, az Európai Unió tagállamának eljáró hatóságával (ideértve a külföldi eljárásban közreműködő végrendeleti végrehajtót vagy kirendelt hagyatéki gondnokot is), valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,”
[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett adatkérése, illetve írásbeli megkeresése esetén.]
95. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 26. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem terjed ki a megismerés joga)
„b) a kockázatelemzési vizsgálat irataira és a kockázatértékelési jelentésre,”
(2) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 26. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem terjed ki a megismerés joga)
„d) a biztonsági intézkedések alkalmazásával, az egyedi biztonsági előírással, valamint a fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegére helyezéssel kapcsolatos olyan iratra, amelynek ismertté válása valamely más személy jogait vagy érdekeit sértené,”
96. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a büntetés-végrehajtási bíró megállapítja a szabadságvesztés végrehajthatóságát, úgy
a) az értesítőlap hiteles másolatának megküldésével értesíti a BVOP-t a szabadságvesztés megkezdésére felhívható elítéltekről, vagy
b) az igazságügyért felelős miniszternél kezdeményezi a büntetés végrehajtásának átadását a 2012. évi CLXXX. törvény vagy az Nbjt. rendelkezései szerint a végrehajtás átadásához szükséges ügyiratok és – szükség esetén – a magyar nyelven kiállított tanúsítvány megküldésével, ha
ba) az elítélt lakóhelye vagy tényleges tartózkodási helye ismert és az külföldön van, és
bb) a letöltendő büntetés hátralévő tartamára tekintettel a büntetés végrehajtásának átadása nem kizárt.”
(2) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 48. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A büntetés-végrehajtási bíró a (2) bekezdés a) pontja szerint jár el, ha az igazságügyért felelős miniszter a (2) bekezdés b) pontja esetén úgy nyilatkozik, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának átadása kizárt.”
97. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény „Biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés felülvizsgálata” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Szigorúbb kezdeti kategória-besorolás, az azonnali kategória-visszasorolás elrendelésének és a kreditpontszámítás felülvizsgálata”
98. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § (1) Az elítéltnek vagy védőjének a szigorúbb kezdeti kategória-besorolásról és a kreditpontszámítás vizsgálatáról hozott határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati kérelmét a büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá érkezésétől számított tizenöt napon belül bírálja el. A szigorúbb kezdeti kategória-besorolással kapcsolatos eljárást annak a bv. intézetnek a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, ahol az elítélt kockázatelemzési vizsgálatát elvégezték.
(2) Az elítéltnek vagy védőjének az azonnali kategória-visszasorolás elrendeléséről hozott határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati kérelmét a büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá érkezésétől számított öt napon belül bírálja el.
(3) A bűnügyi költséget az állam viseli.”
99. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 75. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elítéltnek vagy védőjének a bv. intézet magánelzárás fenyítést kiszabó határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati kérelmét a büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá érkezésétől számított öt napon belül bírálja el. A büntetés-végrehajtási bíró a felülvizsgálat során a magánelzárás fenyítéssel járó kreditpontlevonás mértékét is vizsgálja.”
100. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 82. § 6. és 7. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E fejezet alkalmazásában)
„6. kategória: az egyéniesítés alapelve alapján működtetett végrehajtási környezet, amely igazodik az elítélt visszaesési és fogvatartási kockázatához, magatartásához, együttműködési készségéhez, és amely az elítélt szükségleteihez igazodó reintegrációs programok biztosításával szolgálja az egyéni bűnmegelőzési célok megvalósítását,
7. befogadó környezet: a társadalmi kötődés mértékének megítélése szempontjából vizsgálandó szociális közeg, amelyben az elítélt szabadulását követően vagy reintegrációs őrizetének elrendelése, valamint reintegrációs eltávozása esetén élni kíván, továbbá ahol az átmeneti részlegre helyezése esetén az eltávozáskor tartózkodna,”
(2) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 82. §-a a következő 8. ponttal egészül ki:
(E fejezet alkalmazásában)
„8. kreditrendszer: az elítélt magatartása, együttműködési készsége és a reintegrációs tevékenység keretében nyújtott teljesítménye alapján számított kreditértékeken alapuló előmeneteli rendszer, amelyben a szabadságvesztés tartamához igazodóan rögzítésre kerül azon kreditpontok száma, amelynek összegyűjtése esetén az elítélt a kezdeti besoroláshoz képest átkerülhet egy kedvezőbb kategóriába, és amelyhez mérten az elítélt által megszerzett és a tőle levont kreditpontok számértéke határozza meg a kategóriák közötti előre- vagy visszasorolását.”
101. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 85. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A BVOP a 92. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az elítéltet a szabadságvesztés megkezdésére és a kockázatelemzési vizsgálaton történő megjelenésre hívja fel.
(5) A 84. § (1) bekezdése esetén a BVOP a 92. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően szükség szerint intézkedik az elítélt kockázatelemzési vizsgálatra történő átszállítása iránt.
(6) A BVOP az elítélt 92. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatát követően a kategória-besorolásról hozott határozat, valamint a sajátos kezelési igényű részlegre helyezésre vonatkozó javaslata alapján jelöli ki azt a bv. intézetet, amely a szabadságvesztést végrehajtja, és egyidejűleg intézkedik az elítélt átszállítása érdekében.”
102. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 92–94. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„92. § (1) A Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet (a továbbiakban: KKMI) és agglomerációs szervezeti egységei a Kockázatelemzési és Kezelési Rendszer alapján elvégzik az e törvényben meghatározott elítéltek kockázatelemzési, valamint a reintegrációs programok kiválasztását és egyéb döntéseket elősegítő vizsgálatát.
(2) A kockázatelemzés a következő elemek értékelésén alapul:
a) az elítélt által elkövetett bűncselekmény jellemzői,
b) a szabadságvesztés büntetés tartama, illetve annak hátralévő része és végrehajtási fokozata,
c) az elítélt kriminológiai jellemzői,
d) az elítélt visszaesési és fogvatartási kockázata,
e) az elítélt korábbi fogvatartása során tanúsított magatartása,
f) az elítélt kockázatelemzési vizsgálat során tanúsított magatartása.
(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot
a) a KKMI végzi, ha az elítéltet
aa) a Btk. XIX. Fejezetébe tartozó bűncselekmény vagy a Btk. 160. § (2) bekezdése szerint minősülő emberölés tettesként történő elkövetése miatt ítélték szabadságvesztésre,
ab) tizenöt évi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélték,
b) az a) pontban meghatározott kivétellel a KKMI agglomerációs szervezeti egysége végzi, ha a szabadságvesztés vagy annak még végrehajtásra váró tartama az egy évet meghaladja.
(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti kockázatelemzési vizsgálatot akkor is el kell végezni, ha az elítélttel szemben – a 14. §-ra figyelemmel – újabb vagy összbüntetésként megállapított, a (3) bekezdésben meghatározott szabadságvesztést kell végrehajtani.
(5) A KKMI-ben vagy az agglomerációs szervezeti egységén az elítélt elhelyezése legfeljebb harminc napig tarthat, amit a KKMI, illetve az agglomerációs szervezeti egység vezetője indokolt esetben további harminc nappal meghosszabbíthat.
(6) A KKMI, illetve az agglomerációs szervezeti egysége az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján – a 26. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – határozattal dönt a 97. § (3) vagy (4) bekezdése alapján az elítélt kezdeti kategória-besorolásáról, valamint az elítélt szükségleteinek megfelelő sajátos kezelési igényű részlegre helyezésére tehet javaslatot.
(7) A KKMI dönt – az elítélt hozzájárulásával – a 132. § szerinti szexuális bűnelkövető visszaesési valószínűségét csökkentő intenzív kezelési programba történő bevonásról.
(8) Az (5) bekezdés szerinti vizsgálati időszak kockázatértékelési jelentéssel zárul, amely tartalmazza az elítélt befogadásakor mért általános – visszaesési és fogvatartási – kockázatát, meghatározza a kockázat csökkentéséhez szükséges egészségügyi, pszichológiai, biztonsági és reintegrációs feladatokat, amelyet a bv. intézetnek a reintegrációs tevékenysége során figyelembe kell vennie.
(9) Az elítélt részére a (6) bekezdés szerinti határozatot át kell adni, továbbá tájékoztatni kell a számára javasolt visszaesési és fogvatartási kockázatot csökkentő reintegrációs programokról, illetve a sajátos kezelési igényű részlegre helyezésre vonatkozó javaslatról.
(10) Az elítéltről készült kockázatértékelési jelentést a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíteni kell.
(11) A KKMI, illetve az agglomerációs szervezeti egysége a szabadságvesztést végrehajtó bv. intézet kijelölése érdekében haladéktalanul értesíti a BVOP-t az elítélt kategória-besorolásáról, valamint a sajátos kezelési igényű részlegre helyezésére vonatkozó javaslatáról.
93. § (1) A KKMI vagy az agglomerációs szervezeti egysége jogszabályban meghatározott esetben a bv. intézet kezdeményezésére újból elvégzi az elítélt kockázatelemzési vizsgálatát.
(2) A KKMI vagy az agglomerációs szervezeti egysége az újbóli vizsgálatot az elítélt befogadásától számított tizenöt napon belül folytatja le.
94. § (1) A KKMI-re és agglomerációs szervezeti egységére a bv. intézetre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni e törvényben meghatározott tevékenysége vagy feladata ellátása során.
(2) A KKMI és agglomerációs szervezeti egysége a tevékenysége során keletkező fogvatartotti kockázatelemzéshez szükséges adatokat rendszerezi, elemzi, értékeli, indokolt esetben adatot szolgáltat a büntetés-végrehajtási ügyben döntésre jogosultak részére.
(3) A KKMI működteti a 132. § szerinti szexuális bűnelkövetők visszaesési valószínűségét csökkentő intenzív kezelési programját.
(4) A KKMI új szakmai módszerek és eljárások kidolgozását is elvégzi.”
103. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 95. § (4)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A BFB végzi – a KKMI által kiadott módszertan alapján – az elítélt kockázatelemzési vizsgálatát, és dönt az elítélt adott végrehajtási fokozathoz tartozó kezdeti kategória besorolásáról, ha
a) a 92. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn,
b) az elítéltet az anya-gyermek részlegre helyezték,
c) az elítélten – a szabadságvesztések folyamatos végrehajtásával – újabb vagy összbüntetésként megállapított szabadságvesztést kell végrehajtani, és
ca) az elítélt kategória-besorolása megfelel a 97. § (3) bekezdése alapján, az újabb vagy összbüntetésként megállapított szabadságvesztés végrehajtási fokozatához igazodó kezdeti kategória-besorolásnak, vagy
cb) annak végrehajtási fokozata enyhébb annál, mint amelyet tölt.
(5) Az elítélt kezdeti kategória-besorolásáról és a kategóriaváltásról – a 26. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a BFB határozattal dönt.
(6) Ha a kategóriaváltás szükségessé teszi, a bv. intézet haladéktalanul kezdeményezi a BVOP-nál a szabadságvesztés végrehajtására másik bv. intézet kijelölését.
(7) Kiemelkedően súlyos fegyelemsértés esetén a bv. intézet parancsnoka – a kreditpontoktól függetlenül – az elítélt legfeljebb két kategóriára terjedő azonnali visszasorolásáról határozhat, amely határozattal szemben az elítélt bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.”
(2) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 95. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A (7) bekezdés alkalmazásában kiemelkedően súlyos fegyelemsértés:
a) terrorcselekményt, fogolyzendülést, fogolyszökést, támadást, tömeges ellenállást, előnyök szerzése érdekében elkövetett önkárosítást, tiltott tárgyként kábítószer, új pszichoaktív anyag, más pszichoaktív szer, elektronikus hírközlő eszköz vagy információs rendszer birtoklását, illetve kereskedelmét megvalósító rendkívüli eseményben való részvétel, vagy
b) bűncselekményt megvalósító, személy elleni erőszakos vagy súlyos sérülést okozó fegyelemsértés.”
104. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 96. § (1) bekezdés b)–e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A BFB elítéltekkel kapcsolatos feladatai:)
„b) a 95. § (4) bekezdése esetén az elítélt kezdeti kategória-besorolása,
c) a kreditpontok összesítése, kérelemre történő felülvizsgálata,
d) a kreditpontokra figyelemmel az elítélt kategória-besorolásának megváltoztatása,
e) a reintegrációs programba történő bevonás, ilyen programba történő helyezés vagy annak megszüntetése, a programon való részvétel eredményességének értékelése,”
