1. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. §-a a következő 3a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„3a. nagyvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvtv.) 4. § (2) bekezdése szerinti partnervállalkozások és a Kkvtv. 4. § (5) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás,”
2. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § [A szakmai program]
A szakképző intézményben a nevelő és oktató munka a képzési és kimeneti követelményekre figyelemmel kidolgozott szakmai program alapján folyik. Az egyházi jogi személy, illetve a vallási egyesület által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény szakmai programjába beépíthető az adott vallás hitelveinek megfelelő ismeret. Az egyházi jogi személy, illetve a vallási egyesület által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény szakmai programja a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.”
3. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § [Az akkreditált vizsgaközpont]
(1) Szakma megszerzésére irányuló szakmai vizsgát, illetve szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítés megszerzésére irányuló képesítő vizsgát – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a nemzeti akkreditálásról szóló törvény szerinti akkreditáló szerv által személytanúsító szervezetként akkreditált vizsgaközpont szervezhet.
(2) Ha valamely szakma vagy szakképesítés tekintetében nincs
a) olyan akkreditált vizsgaközpont, amely az adott szakma vagy szakképesítés képzési területére akkreditált vizsgahelyszínnel rendelkezik a szakmai oktatás, illetve a szakmai képzés helyszíne szerinti vagy azzal közvetlenül szomszédos vármegyében vagy
b) az akkreditált vizsgaközpont által a szakmai oktatás, illetve a szakmai képzés befejezésének időpontját követő harmadik hónap utolsó napjáig meghirdetett szakmai vizsga vagy képesítő vizsga,
a szakmai vizsga és a képesítő vizsga megszervezéséről az országos központi akkreditált vizsgaközpont gondoskodik.”
4. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szakképzésben alkalmazható oklevél- és bizonyítványnyomtatványok pótlásával, másodlatainak kiadásával összefüggésben nyújtott szolgáltatásokért – a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerint – térítési díjat kell fizetni.”
5. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § [A technikum szakképzési tevékenysége]
(1) A technikumban
a) az általános műveltséget megalapozó, az érettségi vizsgára és az érettségi végzettséghez kötött szakma szakmai vizsgájára felkészítő, valamint a szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulást vagy munkába állást elősegítő, illetve
b) érettségi végzettséggel kizárólag az érettségi végzettséghez kötött szakma szakmai vizsgájára felkészítő szakmai oktatás folyik.
(2) A szakképzésért felelős miniszter – a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével kiadott – engedélye alapján a technikum az (1) bekezdésben meghatározott szakmai oktatást felsőoktatási intézménnyel közösen kidolgozott szakmai program alapján is megszervezheti.
(3) A technikum kizárólag érettségi vizsgára történő felkészítést is szervezhet. Az ilyen felkészítés csak felnőttképzési jogviszonyban szervezhető meg a közismereti kerettanterv által meghatározott időtartamban.”
6. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakképző iskolában
a) az adott szakma megszerzéséhez szükséges közismereti oktatást és az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakma szakmai oktatását magában foglaló, illetve
b) az alapfokú iskolai végzettséggel kizárólag az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakma szakmai vizsgájára felkészítő
szakmai oktatás folyik.”
7. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény IV. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„IV. FEJEZET
A SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY ALAPÍTÁSA, ÁTALAKÍTÁSA, MEGSZÜNTETÉSE ÉS NYILVÁNTARTÁSA”
8. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény által, valamint az egyházi jogi személy által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény működési engedélye határozatlan időre, egyéb nem állami szakképző intézmény működési engedélye öt évre adható ki.”
(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 22. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A nem állami szakképző intézmény működési engedélye akkor adható ki, ha
a) a fenntartó képes a szakképzés megszervezésére, és
b) a nem állami szakképző intézmény
ba) szakmai programja a jogszabályban meghatározottaknak megfelel,
bb) rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel és
bc) – újonnan nyilvántartásba vett szakképző intézmény esetében – nyilvántartásba vétele óta kevesebb mint hat hónap telt el.”
9. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tanév, illetve a tanítási év szakképzésben alkalmazandó rendjét a szakképzésért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A szakképző intézmény ez alapján éves munkatervet készít.”
10. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakképzésben
a) a tanuló tanulói jogviszonyban,
b) a képzésben részt vevő személy felnőttképzési jogviszonyban áll.”
(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 53. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A tanulói jogviszony a szakképző intézmény és a tanuló között, a felnőttképzési jogviszony – szakmai oktatásban – a szakképző intézmény és a képzésben részt vevő személy, – szakmai képzésben – a szakképző intézmény mint felnőttképző és a képzésben részt vevő személy között jön létre. A tanulói jogviszonyra e törvényt és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletét, a felnőttképzési jogviszonyra – az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott eltérésekkel – az Fktv. 12/A–13/A. §-át kell alkalmazni. A képzésben részt vevő személyre alkalmazni kell a 66. §-t és a 67. § (1) és (2) bekezdését, továbbá – ha a képzésben részt vevő személy felnőttképzési jogviszony keretében szervezett szakmai oktatásban vesz részt – az 59. § (3) bekezdését és a 60. § (1) bekezdésének a közös értékelésre és minősítésre vonatkozó rendelkezését.”
(3) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 53. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felnőttképzési jogviszony keretében szervezett szakmai oktatásban
a) a szakmai oktatás időtartama legfeljebb a negyedére,
b) a kötelező foglalkozások száma legfeljebb a tanulói jogviszonyban szervezett szakmai oktatás kötelező foglalkozásai számának negyven százalékáig
csökkenthető és ágazati alapoktatásban a kötelező foglalkozások b) pont szerint meghatározott számának ötven százalékáig zárt rendszerű elektronikus távoktatásként is megszervezhető.”
11. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 77. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Szakirányú oktatás tanulói jogviszonyban – a kizárólag szakmai vizsgára felkészítő szakmai oktatás kivételével – a tanítási év első napjától szervezhető.”
12. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Duális képzőhelyként az a képzőközpont vagy – a szakképző intézmény kivételével – más olyan gazdálkodó szervezet (ideértve a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelőt is) vehető nyilvántartásba,
a) amelynél a szakirányú oktatás megszervezésének és folytatásának feltételei biztosítottak,
b) amely a Kormány rendeletében meghatározott végzettséggel és szakképesítéssel vagy szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező személyt foglalkoztat,
c) amelynél az általa vállalt szakma ágazatához kapcsolódó tevékenységet végeznek, és amely az ahhoz szükséges eszközzel és felszereléssel rendelkezik és
d) amely a 19. § (3) bekezdése szerinti minőségirányítási rendszert működtet vagy legalább a gazdasági kamara által kidolgozott szempontrendszerben meghatározott minőségi követelményeknek megfelel.”
13. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 83. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a szakirányú oktatás időtartamára vagy
b) évente legfeljebb két alkalommal, egyenként legalább kettő és legfeljebb tizenkettő hét, de éves szinten összesen legfeljebb tizenkettő hét határozott időtartamra.”
(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 83. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szakképzési munkaszerződésre, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az Mt.-nek a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy)
„c) ha a duális képzőhely a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakirányú oktatásához közreműködőt vesz igénybe, tekintet nélkül arra, hogy az duális képzőhelynek minősül-e, az igénybe vett közreműködő magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el, és a munkáltatónál történő foglalkoztatás nem minősül munkaerő-kölcsönzésnek, arra a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás Mt.-ben meghatározott szabályait kell alkalmazni azzal, hogy annak tartama a szakképzési munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony időtartamának negyvenkilenc százalékáig terjedhet.”
14. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„84. § [Munka- és pihenőidő, mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól]
(1) A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy napi munkaideje legfeljebb a 78. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű lehet. A napi munkaidőbe a 78. § (3) bekezdése szerinti munkaközi szünet időtartama beszámít.
(2) A duális képzőhely a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt szakirányú oktatásra csak a rendeltetése folytán e napon is működő szakirányú oktatási helyen veheti igénybe. Az igénybe vett idő helyett – lehetőleg a következő szakirányú oktatási napon – ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani.
(3) A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára legfeljebb négyhetes munkaidőkeretet lehet elrendelni.
(4) A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára rendkívüli munkaidő nem rendelhető el.
(5) A tanulót évente negyvenöt munkanap, a képzésben részt vevő személyt évente harminc munkanap szabadság illeti meg. A tanuló szabadságának kiadásánál figyelemmel kell lenni az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet rendjére. A nyári szünetben legalább húsz munkanap szabadságot egybefüggően kell kiadni az érintett tanuló véleményének kikérését követően.
(6) A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott esetben mentesül a rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt erre az időre távolléti díj illeti meg.”
15. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 87. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A szakképzési munkaszerződés megszűnik)
„a) a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napján, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy tanulmányait más szakképző intézményben nem folytatja,
b) annak a tanítási évnek a tanév szakképzésben alkalmazandó rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott utolsó tanítási napján, amelyben a tanuló a szakirányú oktatást közvetlenül követő első szakmai vizsgáját megkezdi,”
(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 87. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetében a szakképző intézmény haladéktalanul értesíti a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnésének napjáról a duális képzőhelyet. Az értesítés elmulasztásából fakadó károkért a szakképző intézmény felel.”
(3) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 87. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felek – a duális képzőhely tekintetében ideértve az ágazati képzőközpontot létrehozó gazdálkodó szervezetet is – megállapodhatnak a szakképzési munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony határozatlan idejű munkaviszonnyá történő alakításáról. Ebben az esetben a munkaviszony a szakképzési munkaszerződés megkötésétől kezdve folyamatosan fennáll.”
16. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény XII. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„19/A. A szakirányú oktatás sajátos esetei
90/A. § [Szakirányú oktatás teljesítése saját foglalkoztatónál]
(1) Ha a képzésben részt vevő személy a szakmai oktatásban párhuzamosan fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszonya mellett vesz részt, és ezen jogviszonyában az őt foglalkoztató tevékenysége kapcsolódik az adott szakma ágazatához, a szakirányú oktatás – a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott képzési program alapján – az őt foglalkoztatónál is teljesíthető. Ebben az esetben a szakirányú oktatás időtartamára a felek – választásuk szerint –
a) szakképzési munkaszerződést kötnek, ha annak feltételei egyébként fennállnak, vagy
b) a képzésben részt vevő személy meglévő munkaszerződését, illetve kinevezését módosítják.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a képzésben részt vevő személy tekintetében a 78. §, a 84. § (1)–(3) bekezdése és a 84. § (5) bekezdésének szabadság kiadására vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a képzésben részt vevő személy munkaszerződését, illetve kinevezését úgy kell módosítani, hogy abban – az eredeti munkaköri feladatok ellátása mellett vagy helyett – szerepeltetni kell a szakirányú oktatás teljesítéséhez a munkáltató által biztosított feltételeket. Ha a képzésben részt vevő személy az eredeti munkaköri feladatait is ellátja, a munkaszerződésben meg kell határozni a munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre fordítható munkaidő arányát. Az ekként módosított szerződésre a 83–89. §-t nem kell alkalmazni és az így módosított munkaszerződés, illetve kinevezés nem minősül szakképzési munkaszerződésnek. A foglalkoztatóra – a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott eltérésekkel – a duális képzőhelyre meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
90/B. § [Szakirányú oktatás teljesítése többes jogviszonyban]
Ha a szakképzési munkaszerződés megkötésére más foglalkoztatóval fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszony mellett kerül sor, a képzésben részt vevő személy tekintetében a 77. § (2) bekezdése, a 83. § (2) bekezdés b) pontja, valamint a 84. § (1)–(3) bekezdése nem alkalmazható, a 85. § (1) és (2) bekezdését pedig – a felek eltérő megállapodása hiányában – a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan kell alkalmazni.”
17. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 109. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Együttműködési megállapodás legfeljebb három évre köthető. Az adott ágazatra vonatkozóan – a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény által, valamint az egyházi jogi személy által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény kivételével – nem köthető új együttműködési megállapodás, illetve a korábbi együttműködési megállapodást meg kell szüntetni, ha a megelőző három egymást követő tanév átlagában a korábbi együttműködési megállapodásban a (3) bekezdés alapján meghatározott keretszám ötven százaléka nem került betöltésre.”
18. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 114. § (1) bekezdés c) pontja a következő cm) alponttal egészül ki:
(A szakképző intézmény a szakmai oktatással összefüggésben a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony létesítése és fenntartása céljából kezeli
a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok keretében)
„cm) a sajátos nevelési igényre, a fogyatékosságra, a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézségre, a hátrányos helyzetre és a halmozottan hátrányos helyzetre vonatkozó adatokat,”
19. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (1) bekezdése a következő 4. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„4. az országos központi akkreditált vizsgaközpontot rendeletben jelölje ki.”
(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (2) bekezdése a következő 3a. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„3a. a szakképzésben alkalmazható oklevél- és bizonyítványnyomtatványokkal összefüggésben fizetendő térítési díj mértékét,”
(3) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap a szakképzésért felelős miniszter, hogy
a) rendeletben állapítsa meg a tanév és ezen belül a tanítási év időbeli ütemezésének rendjét,
b) az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a 96. § (2) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának szabályait.”
20. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 125. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A szakképző intézmény, illetve a szakképzési alapfeladatot ellátó többcélú köznevelési intézmény által szervezett szakmai oktatáshoz kapcsolódó szakmai vizsga, továbbá az (1) bekezdés szerint kifutó jelleggel szervezett nevelés-oktatáshoz kapcsolódó szintvizsga és érettségi vizsga az e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott feltételekkel 2025. december 31-éig
a) az állam által fenntartott szakképző intézményben, illetve szakképzési alapfeladatot ellátó többcélú köznevelési intézményben, valamint
b) az együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott szakképző intézményben és szakképzési alapfeladatot ellátó többcélú köznevelési intézményben az együttműködési megállapodásban meghatározott ágazatban
is megszervezhető azzal, hogy akkreditált vizsgaközpont alatt az ilyen szakképző intézményt, illetve szakképzési alapfeladatot ellátó többcélú köznevelési intézményt kell érteni. 2026. január 1-jétől az ilyen szakképző intézmény akkor szervezhet szakmai vizsgát, ha rendelkezik a nemzeti akkreditálásról szóló törvény szerinti akkreditáló szerv által az adott szakmához tartozó képzési területre vonatkozó személytanúsításra kiadott akkreditált státusszal. A 2025. december 31-éig az ilyen szakképző intézményben szervezett szakmai vizsga lefolytatásával kapcsolatos jogszabálysértés megállapítására és jogkövetkezményeinek alkalmazására a régi Szkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 17. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a hivatal helyett a szakképzésért felelős miniszter jár el.”
21. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 127. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A szakképző intézményben a munka- és pihenőidőt – a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott eltéréssel – az Mt. 134. §-a szerint kell nyilvántartani.”
22. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény XXIII. Fejezete a következő 128/A. §-sal egészül ki:
„128/A. § [Átmeneti rendelkezések a szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIII. törvényhez]
(1) A szakmai oktatás kötelező foglalkozásai összesített számának a szakképzésben lezajlott átalakítás utólagos hatásvizsgálatából adódó törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: MódTv1.) hatálybalépését megelőző napon hatályos programtantervben meghatározott mértékét az adott szakma képzési és kimeneti követelményének ezzel összefüggő módosításáig, de legkésőbb 2024. január 31-éig kötelezően alkalmazni kell. Az e törvény MódTv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos 12. § b) pontja szerinti programtanterv közzétételét a szakképzésért felelős miniszter – a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszközfejlesztés támogatása érdekében – a honlapon biztosítja.
(2) A MódTv1. hatálybalépésekor már kiadott működési engedély hatálya – ha a fenntartó annak meghosszabbítása iránti kérelmet nem terjeszt elő – 2025. június 30-áig tart. A működési engedély vagy annak adott szakmára vonatkozó hatálya, illetve az együttműködési megállapodás nem hosszabbítható meg, ha a fenntartó, illetve a nem állami szakképző intézmény a MódTv1.-gyel megállapított 22. § (4a) bekezdésének nem felel meg. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény által, valamint az egyházi jogi személy által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény működési engedélyére.
(3) A szakirányú oktatás és a szakképzési munkaszerződés MódTv1.-gyel megállapított szabályait 2023. szeptember 1-jétől kell alkalmazni az akkor folyamatban lévő szakirányú oktatásra, tekintet nélkül a szakképzési munkaszerződés megkötésének időpontjára.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően a MódTv1.-gyel megállapított 90/A. § (1) bekezdése szerinti foglalkoztató által a MódTv1. hatálybalépését megelőzően – a duális képzőhelyek nyilvántartásába való felvétele nélkül – megkötött szakképzési munkaszerződés alapján szakirányú oktatás legfeljebb 2023. december 31-éig folytatható. Az ilyen szakképzési munkaszerződés 2023. december 31-én megszűnik, ha a foglalkoztató duális képzőhelyek nyilvántartásába történő felvételére e határidőig nem kerül sor. A korábban a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében foglaltak szerint módosított munkaszerződést – 2023. december 31-éig – szakképzési munkaszerződésnek, a foglalkoztatót pedig az általa folytatott szakirányú oktatás tekintetében duális képzőhelynek kell tekinteni tekintet nélkül arra, hogy a duális képzőhelyek nyilvántartásában szerepel-e.
(5) A MódTv1.-gyel megállapított 109. § (3a) bekezdését a MódTv1. hatálybalépésekor már hatályos együttműködési megállapodásokra is alkalmazni kell.
(6) A MódTv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos 125. § (9a) bekezdésének hatályon kívül helyezése nem érinti a MódTv1. hatálybalépésekor folyamatban lévő, illetve meghirdetett, de meg nem kezdett szakmai vizsga megszervezésére való jogosultságot. 2024. január 1-jétől a 125. § (9a) bekezdése szerinti felnőttképző akkor szervezhet szakmai vizsgát, ha rendelkezik a nemzeti akkreditálásról szóló törvény szerinti akkreditáló szerv által az adott szakmához tartozó képzési területre vonatkozó személytanúsításra kiadott akkreditált státusszal.”
23. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény
1. 3. § (1) bekezdés b) pontjában a „letételéig” szövegrész helyébe a „befejezéséig” szöveg,
2. 3. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „A szakképzésben” szövegrész helyébe az „A javító- és pótlóvizsga ingyenessége a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnése utáni első javító- és pótlóvizsgára is irányadó. A szakképzésben” szöveg,
3. 10. §-ában a „tanulmányi” szövegrész helyébe a „képzési” szöveg,
4. 11. § (4) bekezdésében a „változást kizárólag” szövegrész helyébe a „változást – a nem érdemi jellegű vagy a tanulóra kedvezőbb változás kivételével – kizárólag” szöveg,
5. 19. § (2) bekezdésében az „intézmény választható” szövegrész helyébe az „intézmény szabadon választható” szöveg,
6. 23. § címében a „megszüntetése és átszervezése” szövegrész helyébe az „átalakítása és megszüntetése” szöveg,
7. 23. § c) pont ca) alpontjában az „egyesüléssel” szövegrész helyébe az „egyesítéssel” szöveg,
8. 26. § (5) bekezdésében a „visszavonására.” szövegrész helyébe a „visszavonására a kancellár a szakképzési intézményfenntartó központ vezetőjének egyetértésével jogosult.” szöveg,
9. 27. § (3) bekezdésében az „a szakképzésért felelős miniszter hozzájárulásával, nem állami felsőoktatási intézmény a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (a továbbiakban: Nftv.) 84. § (3) bekezdése szerinti megállapodás vagy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 20. §-a szerinti közfeladat-finanszírozási szerződés” szövegrész helyébe az „alapító okirata alapján, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény alapító okirata alapján, más nem állami felsőoktatási intézmény a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (a továbbiakban: Nftv.) 84. § (3) bekezdése szerinti megállapodás” szöveg,
10. 34. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „A szakképző intézmény azon évfolyamain, amelyeken közismereti oktatás nem folyik,” szövegrész helyébe a „Felnőttképzési jogviszonyban” szöveg,
11. 34. § (3) bekezdésében az „azokon az évfolyamokon, amelyeken közismereti oktatás is folyik” szövegrész helyébe a „tanulói jogviszonyban” szöveg,
12. 50. § címében az „előmeneteli rendszere” szövegrész helyébe az „értékelése” szöveg,
13. 51. § (2) bekezdés 7. pontjában a „bocsátásáról,” szövegrész helyébe a „bocsátásáról, valamint a képzésben részt vevő személyek szakmai vizsgára, illetve képesítő vizsgára bocsáthatóságáról,” szöveg,
14. 59. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „tanuló a Kormány rendeletében meghatározottak szerint ahhoz a szakképző intézményben szervezett” szövegrész helyébe a „tanuló – a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerint – ahhoz a” szöveg,
15. 67. § (2) bekezdésében a „köt, amelynek” szövegrész helyébe a „köt. A tanulóbalesetre, a többnapos tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulásra vonatkozóan kötött felelősségbiztosítás” szöveg,
16. 76. § (1) bekezdés záró szövegrészében a „teljesíthető külföldön is, amelynek időtartama nem haladhatja meg a szakirányú oktatás időtartamának egynegyedét” szövegrész helyébe az „a 90/A. § szerint saját foglalkoztatónál és külföldön is teljesíthető” szöveg,
17. 78. § címében az „oktatás időtartama” szövegrész helyébe az „oktatási idő” szöveg,
18. 80. § (1) bekezdésében az „oktatást a” szövegrész helyébe az „oktatást – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a” szöveg,
19. 81. § (1) bekezdés b) pontjában a „vagy a kis- és a középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvtv.) hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet által” szövegrész helyébe az „által vagy legalább kettő olyan vállalkozás által, amelyből az egyik nagyvállalkozás” szöveg,
20. 81. § (3) bekezdésében az „ , a Kkvtv. hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „nagyvállalkozás” szöveg,
21. 83. § (6) bekezdésében a „193–213.” szövegrész helyébe a „114. § (2) és (3) bekezdése, 119. § (1) bekezdése, 193–213.” szöveg és a „bekezdés” szövegrész helyébe a „bekezdése” szöveg,
22. 85. § címében a „munkabér” szövegrész helyébe a „díjazás” szöveg,
23. 86. § nyitó szövegrészében az „és” szövegrész helyébe a „kártérítési felelősségére az Mt. XIV. Fejezetét,” szöveg és az „a 66. §-t és a 67. § (1) bekezdését” szövegrész helyébe az „az Mt. XIII. Fejezetét” szöveg,
24. 89. § (2) bekezdésében az „A duális képzőhely a szakképzési munkaszerződés megszűnésével” szövegrész helyébe az „A duális képzőhely – a 87. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eset kivételével – a szakképzési munkaszerződés megszűnésével” szöveg,
25. 100. § (1) bekezdés c) pont cd) alpontjában a „képzőhelyek” szövegrész helyébe a „képzőhely és az általa igénybe vett közreműködő” szöveg,
26. 109. § (2) bekezdésében az „intézményben ellátott” szövegrész helyébe az „intézményben vagy többcélú köznevelési intézményben ellátott” szöveg,
27. 114. § (1) bekezdés d) pontjában a „–cf) és ci)–ck)” szövegrész helyébe a „–cg), ch)–ck) és cm)” szöveg,
28. 115. § (6) bekezdésében a „képzőhelynek.” szövegrész helyébe a „képzőhelynek és – a szakirányú oktatáshoz kapcsolódóan érvényesített adómentességre és igénybe vett adókedvezményre való jogosultság ellenőrzéséhez – az állami adóhatóságnak.” szöveg,
29. 123. § (2) bekezdés 4. pontjában a „megszüntetésének, átszervezésének” szövegrész helyébe az „átalakításának, megszüntetésének” szöveg,
30. 123. § (2) bekezdés 27. pontjában az „ösztöndíj, az egyszeri pályakezdési juttatás és támogatás mértékére, feltételeire” szövegrész helyébe az „ösztöndíj, egyszeri pályakezdési juttatás és támogatás feltételeire, gazdaságfejlesztési célú differenciált megállapítására, mértékére” szöveg,
31. 127. § (5) bekezdésében az „is. Az” szövegrész helyébe az „is. A jogviszony megszűnésére tekintet nélkül a fenntartó, a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetén a főigazgató döntése alapján az ilyen oktató továbbfoglalkoztatható, ha a szakképző intézmény szakképzési alapfeladatának ellátása más módon nem biztosítható. Az” szöveg,
32. 128. § (8a) bekezdésében az „A MódTv1.-gyel” szövegrész helyébe az „Az egyes törvényeknek a szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LXXXIII. törvénnyel” szöveg
lép.
24. § Hatályát veszti a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény
1. 7. § 9. pontjában a „vagy a duális képzőhely” szövegrész és az „ideértve a szakképző intézményen kívüli szakirányú oktatás során bekövetkezett balesetet is,” szövegrész,
2. 18. §-ában az „A szakképző intézmény pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot, illetve a gyermekétkeztetés feladatát anélkül is elláthatja, hogy többcélú szakképző intézmény formájában működne.” szövegrész,
3. 23. § d) pontja,
4. 26. § (5) bekezdésében a „kancellár jogosult a” szövegrész,
5. 35. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „– ha e törvény másképp nem rendelkezik – azokon az évfolyamokon, amelyeken közismereti oktatás is folyik, a nappali rendszer szerint az” szövegrész,
6. 53. § (2) bekezdésében a „nappali rendszerű” szövegrész,
7. 67. § (2) bekezdésében az „a tanuló javára” szövegrész,
8. 70. § 2. pontjában a „szakmai” szövegrész,
9. 71. § (1) bekezdés 4. pontjában a „más” szövegrész,
10. 76. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „Ennek tényét a gazdasági kamara – belső szabályozó eszközében meghatározott módon – igazolja.” szövegrész,
11. 77. § (2) bekezdésében a „tanítási évben teljesítendő szakirányú oktatás igazolatlan mulasztásának pótlása, illetve” szövegrész,
12. 78. § (1) bekezdésében az „időtartama” szövegrész,
13. 83. § (7) bekezdése,
14. 85. § (4) bekezdése,
15. 93. § (3) bekezdésében az „a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével” szövegrész,
16. 96. § (1) bekezdés c) pontjában az „és a programtantervet” szövegrész,
17. 97. § d) pontjában az „és végzi a szakképzési tankönyvvé nyilvánítással, annak módosításával, meghosszabbításával és megszüntetésével kapcsolatos döntés-előkészítő feladatokat” szövegrész,
18. 97. § e) pontja,
19. 100. § (1) bekezdés c) pont cd) alpontjában a „minősíti és” szövegrész,
20. 113. §-ában a „pedagógiai-szakmai” szövegrész,
21. 123. § (2) bekezdés 2. pontjában az „ , a programtanterv” szövegrész,
22. 125. § (6) bekezdése,
23. 125. § (9a) és (10) bekezdése,
24. 127. § (1) bekezdése,
25. 127. § (3) bekezdése,
26. 127. § (7) bekezdése,
27. 128. § (4) bekezdése.
25. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 42. §-ában a „jogviszonyt nem” szövegrész helyébe a „jogviszonyt – a szakképzési munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony kivételével – nem” szöveg lép.
26. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 13/C. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A felnőttképző a felnőttképzésért felelős miniszter rendeletében meghatározott tartalommal és feltételek alapján mikrotanúsítványt állíthat ki, a FAR-rendszeren keresztül, a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai képzés keretében elsajátított tanulási eredmény igazolására, amennyiben a mikrotanúsítvány kiadásának alapjául szolgáló képzési tartalom oktatására a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképzési tankönyv felhasználásával kerül sor oly módon, hogy a felnőttképző a szakképzési tankönyv teljes ismeretanyagának megfelelő elsajátításáról dokumentáltan meggyőződik. Amennyiben a felnőttképző mikrotanúsítványt kíván kiállítani, a kiállítás alapjául szolgáló képzésről a 15. § szerinti adatszolgáltatást kell teljesítenie a FAR-rendszerben. A felnőttképző által kiállításra kerülő mikrotanúsítványra a (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.
(2b) A (2a) bekezdés szerinti mikrotanúsítványt a felnőttképző a FAR-rendszerben állítja ki és elektronikus formában tárolja oly módon, hogy a mikrotanúsítványt a FAR-rendszer üzemeltetője elektronikus aláírással és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel látja el, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja. A mikrotanúsítványt a felnőttképző a képzésben részt vevő személy részére a FAR-rendszeren keresztül elektronikus úton továbbítja.”
27. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (3) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a felnőttképzésért felelős miniszter, hogy)
„c) rendeletben határozza meg a kontaktórás, távoktatási és zárt rendszerű elektronikus távoktatási képzési formában megvalósuló képzések szakszerű és jogszabálynak megfelelő megszervezéséhez, lebonyolításához, valamint az adatszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó ellenőrzésének részletes szabályait,
d) rendeletben határozza meg a mikrotanúsítvány tartalmát és kiállításának részletes feltételeit, továbbá a mikrotanúsítvány felnőttképző kiállító által a FAR-rendszerbe – az adatok elektronikus feldolgozására alkalmas módon – történő adatszolgáltatásának részletes szabályait.”
28. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény
a) 2. § 9a. pontjában az „az iparügyekért” szövegrész helyébe az „a felnőttképzésért” szöveg,
b) 13/C. § (3) bekezdésében az „A mikrotanúsítvány” szövegrész helyébe az „Az (1) és (2) bekezdés szerinti mikrotanúsítvány” szöveg,
c) 13/C. § (4) bekezdésében az „A mikrotanúsítványt” szövegrész helyébe az „Az (1) és (2) bekezdés szerinti mikrotanúsítványt” szöveg,
d) 15. § (1) bekezdés d) pont nyitó szövegrészében a „valamint a belső képzés” szövegrész helyébe az „a belső képzés, valamint a jogszabály alapján szervezett képzés” szöveg és az „ütemezésére, valamint befejezésének tervezett időpontjára” szövegrész helyébe az „ütemezésére” szöveg,
e) 23. § d) pontjában a „képzésre és.” szövegrész helyébe a „képzésre.” szöveg
lép.
29. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – a jogszabály alapján jogosult erre irányuló megkeresése alapján, az abban foglaltak teljesítéséhez szükséges mértékben
a) az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére jogosult részére,
b) a pedagógus, illetve az oktató oktatási intézménnyel fennálló jogviszonyából fakadó továbbképzési kötelezettségének teljesítésével összefüggésben a továbbképzés szervezésére jogszabályban kijelölt szerv vagy szervezet részére
továbbítható.”
30. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény
a) 1. § (5) bekezdésében a „ki –” szövegrész helyébe a „ki szakképzési munkaszerződés megkötését, továbbá –” szöveg,
b) 4. § (1) bekezdésében a „jogviszony” szövegrész helyébe a „jogviszony, illetve az ugyanazzal az egészségügyi szolgáltatóval kötött szakképzési munkaszerződés alapján létrejött jogviszony” szöveg
lép.
31. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2023. július 1-jén lép hatályba.
(2) A 4. § 2023. augusztus 1-jén lép hatályba.
32. § A 14. § a fiatal személyek munkahelyi védelméről szóló, 1994. június 22-i 94/33/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
