Időállapot: közlönyállapot (2023.VI.2.)

2023. évi XXXIV. törvény

a szövetkezetekkel összefüggésben egyes törvények módosításáról * 

1. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

1. § Hatályát veszti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 1. számú melléklet II. rész 3. pont a) alpontjában az „és a jelenléti ív” szövegrész.

2. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása

2. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az Országgyűlés

felismerve, hogy a szövetkezeti forma nagymértékben képes társadalmi erőforrásokat hatékonyan egyesíteni, az elkülönült gazdasági szereplők helyzetét megerősíteni, a közösségteremtésben és a közösségmegtartásban kiemelten értékes szerepet betölteni, továbbá felismerve, hogy a szövetkezet a tagjai javára, más társas vállalkozási formáktól eltérően működik és a működése során érvényre juttatja a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége által kinyilvánított nemzetközi szövetkezeti alapelveket, amelyek a következők:

1. önkéntes és nyitott tagság,

2. demokratikus tagi ellenőrzés,

3. tagok gazdasági részvétele,

4. autonómia és függetlenség,

5. oktatás, képzés, tájékoztatás,

6. szövetkezetek közötti együttműködés,

7. felelősség a közösségért,

elismerve, hogy a szövetkezetnek a fentiekre figyelemmel a gazdasági, társadalmi, környezeti, kulturális fenntarthatóság elősegítésében meghatározó a jelentősége, ösztönözni kívánja a szövetkezést és állami eszközökkel támogatást kíván nyújtani a szövetkezeti mozgalom továbbfejlődéséhez,

a következő törvényt alkotja:”

3. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § A szövetkezetek másodlagos szövetkezetet hozhatnak létre és működtethetnek. A másodlagos szövetkezet olyan szövetkezet, amelyet kizárólag szövetkezetek alapíthatnak abból a célból, hogy tevékenységük előmozdítása érdekében egy másodlagos szerveződési szintet alakítsanak ki.”

4. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az iskolaszövetkezeti tagsági jogviszony megszűnik a tanulói, a felnőttképzési vagy a hallgatói jogviszony megszűnését követően a diákigazolványra való jogosultság lejártával.”

5. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 2. alcíme a következő 13/C. §-sal egészül ki:

„13/C. § Az iskolaszövetkezet oktatási, képzési és rekreációs célt szolgáló közösségi alapja felhasználásának általános szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.”

6. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 107. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az iskolaszövetkezet oktatási, képzési és rekreációs célt szolgáló közösségi alapja felhasználásának általános szabályait rendeletben állapítsa meg.”

7. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény

a) 13/B. § (1) bekezdésében a „képzési célt” szövegrészek helyébe a „képzési és rekreációs célt” szöveg,

b) 13/B. § (2) bekezdésében a „képzési célt” szövegrész helyébe a „képzési és rekreációs célt” szöveg és a „továbbképzését fedezi” szövegrész helyébe a „továbbképzését, rekreációját fedezi” szöveg,

c) 13/B. § (3) bekezdésében a „képzési célt” szövegrész helyébe a „képzési és rekreációs célt” szöveg,

d) 13/B. § (4) bekezdésében a „képzési célt” szövegrész helyébe a „képzési és rekreációs célt” szöveg

lép.

3. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása

8. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:326. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A szövetkezet nem természetes személy tagjainak száma nem haladhatja meg a taglétszám harmadát; a szövetkezetnek a szövetkezeti formában működő jogi személy tagjait a nem természetes személy tagok számítása során figyelmen kívül kell hagyni.

(2) A szövetkezet személyes közreműködést nem vállaló tagjainak száma nem haladhatja meg a taglétszám harmadát.

(3) A szövetkezet egyes tagjainak vagyoni hozzájárulása nem haladhatja meg a tőke harmincöt százalékát; a nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulásának összege nem haladhatja meg a tőke harmadát. A szociális szövetkezetek esetén a nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulásának összege nem haladhatja meg a tőke felét.”

9. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:331. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szövetkezet létesítő okirata az alapszabály. Az alapszabály elfogadásához legalább három személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges.”

10. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:340. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az ügyvezetés köteles gondoskodni arról, hogy a közgyűlésről jegyzőkönyv készüljön. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés helyét és idejét, a szövetkezet taglétszámát, a jelenlévők számát, a szavazásra jogosultak számát, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket.

(2) Az ügyvezetés köteles a közgyűlési jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet, valamint a képviseleti meghatalmazásokat tartalmazó okiratokat a szövetkezet dokumentumai között elhelyezni és megőrizni.”

11. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:345. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3:345. § [Igazgató elnök]

Háromfős taglétszámú szövetkezetben igazgató elnök jár el az igazgatóság hatáskörében. Három főnél nagyobb, de tizenöt főnél kisebb taglétszámú szövetkezetben az alapszabály igazgatóság helyett igazgató elnöki tisztséget rendszeresíthet, aki az igazgatóság hatáskörében jár el.”

12. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:354. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a szövetkezet tagjainak száma három fő alá csökken, hat hónapos határidőn belül a szövetkezet köteles megfelelő számú új tagot felvenni, vagy a szövetkezet átalakulását, egyesülését, jogutód nélküli megszüntetését elhatározni.”

4. Záró rendelkezések

13. § Ez a törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.