(1) Az építményi jog gyakorlására vonatkozóan a rendes gazdálkodás követelménye és az építésügyi szabályok keretei között az építményi jogot alapító szerződés további korlátozásokat és követelményeket is megállapíthat.
(2) Az építményi jogot alapító szerződésben kiköthető, hogy az építményi jogot a jogosult csak az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával idegenítheti el vagy terhelheti meg.
(3) Ha a felek másként nem állapodnak meg, az ingatlannal, illetve az azon létesített épülettel kapcsolatos terheket, ideértve az épülettel kapcsolatos kárveszélyt is, az építményi jog jogosultja viseli, és őt terhelik az ingatlan és az azon létesített vagy fennálló épület használatával és hasznosításával kapcsolatos kötelezettségek is.
(4) Ha az építményi jog ellenértékeként a jogosult egyösszegű vagy időszakonként visszatérő szolgáltatás (építménybér) teljesítésére köteles, ennek mértékét és esedékességét az építményi jogot alapító szerződésben kell meghatározni. Az építménybérhez való jog – a még esedékessé nem vált szolgáltatás tekintetében is – az ingatlan mindenkori tulajdonosát illeti meg.
(5) Az építményi jog megszűnésével az ingatlannal tartósan egyesített épület az ingatlan alkotórésze marad, kivéve, ha a felek az építményi jogot alapító szerződésben az épület és a föld elváló tulajdonára vonatkozó szabályok szerint abban állapodtak meg, hogy az épület önálló ingatlanként az építményi jog jogosultjának tulajdonába kerül.
(6) Ha az építményi jog megszűnésével az épület az ingatlan alkotórésze marad, az ingatlan tulajdonosa az épület értékének megtérítésére – a felek eltérő megállapodása hiányában – nem köteles.
(7) Az önálló ingatlannak nem minősülő olyan épület tekintetében, amely az ingatlanról eltávolítható, az építményi jog jogosultja e jogának megszűnésekor az elvitel jogával élhet.
5:159/F. § [Az építményi jog terheinek alakulása annak megszűnése esetén]
(1) Ha az építményi jogot annak megszűnésekor jelzálogjog vagy más dologi jog terheli, e teher tekintetében az építményi jog helyébe az építményi jog jogosultját megillető más jog vagy megtérítési követelés lép.
(2) Az építményi jog megszűnése esetén – ha az épület az ingatlan alkotórésze marad – az építményi jog jogosultja által bérbeadással vagy haszonbérbeadással hasznosított épület tekintetében a bérbe vagy haszonbérbe adott ingatlan elidegenítése esetére irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ha azonban az épület hasznosítására kötött szerződés határozott időtartama az építményi jog határozott vagy fennállásának ötvenéves időtartamát meghaladja, a tulajdonos hozzájárulása hiányában a szerződés fennmaradó idejére a határozatlan időtartamú jogviszonyra vonatkozó szabályok az irányadók.”
94. § A Ptk. 6:3. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kötelem megszűnik)
„a) a szolgáltatás teljesítésével, ha e törvény eltérően nem rendelkezik;”
95. § (1) A Ptk. 6:57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a jogosultnak harmadik személy teljesít, ennek erejéig a megtérítési igénye kielégítéséül a követelés és annak biztosítékai a teljesítő harmadik személyre szállnak át. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a követelés kielégítésére zálogjog vagy biztosítékot nyújtó személy helytállása alapján kerül sor.”
(2) A Ptk. 6:57. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A kötelezettnek a harmadik személy teljesítéséről való értesítése a harmadik személyre átszálló követelés elévülését megszakítja.”
96. § (1) A Ptk. 6:193. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelés teljesítését elősegítő és annak érvényesítéséhez kapcsolódó jogok, a követelés biztosítékai, valamint a kamatkövetelés is. Az engedményes követelheti a zálogtárgy birtokának átruházását, illetve a rá átszálló jelzálogjognak a javára való bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozatok kiadását.”
(2) A Ptk. 6:193. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha az engedményezett követelés esedékessége a jogosult jognyilatkozatától vagy egyéb általa teljesítendő feltételtől függ, az engedményes megteheti e jognyilatkozatot vagy teljesítheti az esedékesség bekövetkezéséhez szükséges feltételt.”
97. § A Ptk. 6:197. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kötelezett értesítését követően az engedményessel szemben hatálytalan a kötelezett és az engedményező szerződésének módosítása vagy megszüntetése. A kötelezett az engedményessel szemben azokat a kifogásokat érvényesítheti és azokat az ellenköveteléseket számíthatja be, amelyek az engedményezővel szemben az értesítésekor már fennállt jogalapon keletkeztek.”
98. § Hatályát veszti a Ptk. 5:90. § b) pontja.
99. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A különválással, kiválással, leválással, egyesüléssel (beolvadással, összeolvadással), szervezeti formaváltozással (szervezeti átalakulás) létrejött jogi személy – ide nem értve a bevett egyházat, vagy annak belső egyházi jogi személyét – a jogelődje által a termőföldről szóló törvény szerint, vagy a termőföldről szóló törvény hatálybalépését megelőzően megszerezett tulajdonát képező föld tulajdonjogát nem szerezheti meg.”
100. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 140. § (4) bekezdés 5. pont 5.4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB tájékoztatja
az Európai Rendszerkockázati Testületet)
„5.4. az egyéb rendszerszinten jelentős intézmény és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény nevéről és az alkategóriáról, amelyikbe a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény tartozik, továbbá teljeskörű indokolást készít arra vonatkozóan, hogy miért élt vagy nem élt a Hpt. 89. § (11) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti lehetőséggel,”
101. § Az MNBtv. 142. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A felügyeleti kollégiumot akkor is létre kell hozni, ha az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat valamennyi határon túli leányvállalata harmadik országban rendelkezik székhellyel, feltéve, hogy az adott harmadik ország hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságára a magyar szabályozással legalább egyenértékű titoktartási védelem vonatkozik.”
102. § (1) Az MNBtv. 173. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben szabályozza:)
„b) a forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről, továbbá az MNB által forgalomból bevont bankjegyről és érméről utánzat készítésének vagy készíttetésének engedélyezésére irányuló eljárásért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj megfizetésére,”
(vonatkozó részletes szabályokat.)
(2) Az MNBtv. 173. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben szabályozza:)
„f) a 174/A. §-ban meghatározott informatikai rendszer működtetésének minimum követelményeire, auditálásának módjára, valamint az e rendszer útján végzett adat továbbításra”
(vonatkozó részletes szabályokat.)
103. § Az MNBtv. IX. Fejezete a következő 52/A. alcímmel egészül ki:
„52/A. Vegyes rendelkezések
174/A. § (1) A 39. § (1) bekezdésében meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezet az ügyfele kifejezett kérésére jogosult arra, hogy az ügyfele által írásban tett jognyilatkozatot az MNB elnökének rendeletében meghatározott követelményeknek megfelelő informatikai rendszerben rögzítse és a jognyilatkozatot e rendszer útján a címzettnek továbbítsa.
(2) Az (1) bekezdés szerint továbbított jognyilatkozat a címzettel szemben a továbbítással válik hatályossá.
(3) A jognyilatkozatot rögzítő szervezet felelős a valótlan vagy hiányos tartalmú adat rögzítéséből eredő kárért.”
104. § Az MNBtv. 91/A. § (1) bekezdésében és 93/A. § (1) bekezdésében az „engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, tőzsdei, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, központi értéktári, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magánnyugdíjpénztári, biztosítási, viszontbiztosítási, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatói, befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, közvetítői (ügynöki)” szövegrész helyébe az „e törvény 90. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, engedély nélküli vagy bejelentés hiányában végzett” szöveg lép.
105. § Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (a továbbiakban: Átv.) a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § (1) Leválásnál a szétváló jogi személy valamennyi tagja – amennyiben a leválás végrehajtása esetére tagsági viszonyát nem szünteti meg – a továbbműködő (fennmaradó) jogi személy tagja marad. A fennmaradó jogi személy jegyzett tőkéjének meghatározása során a leválással keletkező jogi személyben lévő részesedését nem lehet figyelembe venni.
(2) A leválásra a kiválás szabályai irányadóak a (3)–(8) bekezdésben foglalt eltérésekkel.
(3) Leválás esetén nem kerül sor annak felmérésére, hogy a jogelőd tagjai melyik jogutód tagjaivá kívánnak válni.
(4) A leválással egyidejűleg belépő új tag csak a továbbműködő (fennmaradó) jogi személyhez csatlakozhat.
(5) A jogutód jogi személyben részt venni nem kívánó tag alatt azon tag értendő, aki a leválás esetére a továbbműködő (fennmaradó) jogi személyben tagsági viszonyát megszünteti.
(6) Az 5. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a tag a továbbműködő (fennmaradó) jogi személy tagja kíván maradni.
(7) A 6. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy csak azon tagot megillető vagyonhányadot és ennek kiadási módját kell meghatározni, amely tag a leválás esetére tagsági viszonyát megszünteti.
(8) A 17. § (2) bekezdése leválás esetén nem alkalmazható.”
106. § Az Átv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kiválás esetén a jogelőd továbbműködő jogi személyt, beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén a már működő jogi személyt, amelyhez a kiváló, különváló tag csatlakozik, a szétválás bejegyzésekor a bíróság nem törli a nyilvántartásból. Leválás esetén a jogelőd továbbműködő jogi személyt, amelyből a leválással keletkező jogi személy kiválik, a szétválás bejegyzésekor a bíróság nem törli a nyilvántartásból.”
107. § Az Ávt. a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § A részvénytársaság a Ptk. 3:40. §-ában foglaltakon túl nem határozhat el, illetve nem folytathat le egyesülést, ha a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény, vagy a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, továbbá az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 806/2014/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet, valamint a 2002/47/EK, a 2004/25/EK, a 2007/36/EK, a 2014/59/EU és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló, 2020. december 16-i (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti szanálási eszközök, hatáskörök és mechanizmusok hatálya alatt áll.”
108. § Az Átv. 36. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 23/A. § a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, továbbá az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 806/2014/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet, valamint a 2002/47/EK, a 2004/25/EK, a 2007/36/EK, a 2014/59/EU és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló, 2020. december 16-i (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”
109. § Az Átv.
a) 18. § (1) bekezdés b) pontjában a „(különválás, kiválás)” szövegrész helyébe a „(különválás, kiválás, leválás)” szöveg,
b) 19. § (2) bekezdés a) pontjában a „(különválás, kiválás)” szövegrész helyébe a „(különválás, kiválás, leválás)” szöveg
lép.
110. § A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény (a továbbiakban: Hbnyt.) 7. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Hitelbiztosítéki nyilatkozat a nyilvántartásba bejegyzett zálogjoggal biztosított követelés elzálogosítására is irányulhat, amely esetében az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti nyilatkozatokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a zálogjogosult alatt az alzálogjog jogosultját, a zálogkötelezett alatt pedig a zálogjogosultat kell érteni. Az ilyen nyilatkozattal alapított alzálogjogot ennek, valamint az alzálogjog jogosultjának megjelölésével a nyilvántartásba bejegyzett zálogjoggal együtt az alzálogjog tárgyául szolgáló követelésre és az azt biztosító zálogjogra utalással kell nyilvántartani.”
111. § Hatályát veszti a Hbnyt. 35/A. §-a.
112. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fsztv.) 29. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény vezető állású személyei felelősek azért, hogy a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az engedélyezett tevékenységeket az e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően végezze. A vezető állású személy és a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi szolgáltatási, elektronikuspénz-kibocsátás szolgáltatási üzletág alkalmazottja mindenkor a beosztásával járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelően, elvárható gondossággal és szakértelemmel, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok szerint jár el.”
113. § Az Fsztv. 58. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Nem jelenti az (1) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség sérelmét a fizetési rendszerben részt vevő pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás központi visszaélésszűrő rendszerébe történő, valamint a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás központi visszaélésszűrő rendszeréből részükre, a fizetési műveletekkel kapcsolatos visszaélési kockázatok meghatározása, valamint az ezen fizetési műveletekkel kapcsolatos visszaélések felderítésének és megelőzésének támogatása céljából történő, jogszabályban előírt adattovábbítás.”
114. § Az Fsztv. 62. §-a a következő t) ponttal egészül ki:
(Nem jelenti a fizetési titok sérelmét)
„t) a fizetési rendszerben részt vevő pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás központi visszaélésszűrő rendszerébe történő, valamint a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás központi visszaélésszűrő rendszeréből részükre a fizetési műveletekkel kapcsolatos visszaélési kockázatok meghatározása, valamint az ezen fizetési műveletekkel kapcsolatos visszaélések felderítésének és megelőzésének támogatása céljából történő jogszabályban előírt adattovábbítás.”
115. § Az Fsztv.
a) 24. § (2) bekezdés d) pontjában a „közvetítő” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi közvetítő” szöveg,
b) 24. § (3) bekezdésében a „fióktelep” szövegrész helyébe a „fióktelep, illetve pénzforgalmi közvetítő” szöveg,
c) 24. § (5) bekezdésében a „fióktelep” szövegrész helyébe a „fióktelep, illetve a pénzforgalmi közvetítő” szöveg, a „fióktelepet” szövegrész helyébe a „fióktelepet, illetve a pénzforgalmi közvetítőt” szöveg
lép.
116. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdése a következő 65a. ponttal egészül ki:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)
„65a. központi visszaélésszűrő rendszer: olyan – e törvény hatálya alá tartozó, fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás által üzemeltetett – rendszer, amely a fizetési rendszer működtetése tevékenység keretében rendelkezésre álló, valamint a fizetési rendszerben részt vevő pénzforgalmi szolgáltatóktól átvett adatok elemzése alapján a fizetési művelet vonatkozásában visszaélési kockázati információk elérhetőségét biztosítja a fizetési művelet lebonyolításában részt vevő azon pénzforgalmi szolgáltatók részére, amelyek a pénzügyi vállalkozás által működtetett fizetési rendszer tagjai;”
(2) A Hpt. 6. § (1) bekezdés 108a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)
„108a. teljes bizonyító erejű magánokirat: az e törvény hatálya alá tartozó pénzügyi intézmény és az ügyfele között létrejött szerződés, és az e törvény hatálya alá tartozó magánokirati formában tett jognyilatkozat – ide értve a 7. § (3) bekezdés l) pontja szerinti tevékenység keretében tett jognyilatkozatot is – akkor is teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, ha az megfelel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak azzal az eltéréssel, hogy ha a tanú a pénzügyi intézmény munkavállalója, akkor a lakóhelye vagy tartózkodási helye helyett együttesen a munkáltatója címét (székhelyét, telephelyét, fióktelepét), valamint a munkavállaló azonosítása érdekében az érintett pénzügyi intézmény elektronikus rendszereiben a munkavállalóra vonatkozó, egyedileg generált és nyilvántartott azonosítóját szükséges feltüntetnie a magánokiraton;”
(3) A Hpt. 6. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Nem minősül pénzkölcsön nyújtásának)
„f) a tőkévé konvertálható kölcsönnek a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti korlátozott körű, egy naptári évben legfeljebb tizenöt alkalommal történő nyújtása, amennyiben a nyújtott kölcsönök összesített állománya természetes személy esetében legfeljebb ötszázmillió forint, jogi személy esetében legfeljebb kettőmilliárd forint.”
117. § A Hpt. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet a pénzügyi intézményre vonatkozó végelszámolást elrendelő határozatát haladéktalanul megküldi a cégbíróságnak. A cégbíróság a végelszámolást elrendelő határozat kézhezvételét követően soron kívül jár el, és rendeli el annak Cégközlönyben való közzétételét.”
118. § A Hpt. 89. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézeteket a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a (2) bekezdés alkalmazásával legalább öt alkategóriába sorolja. Az alkategóriák közötti határértékek egyértelműen meghatározottak. A legalacsonyabb alkategóriába a rendszerszinten legkevésbé jelentős hitelintézetet kell sorolni azzal, hogy alkategóriánként azonos mértékben növekedik a rendszerszintű jelentőség mértéke. A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB évente felülvizsgálja a hitelintézetek alkategóriákba való besorolását. E bekezdés alkalmazásában a rendszerszinten jelentőség alatt a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet működési zavarai által a globális pénzpiacra kifejtett várható hatás értendő.”
119. § A Hpt. 126. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdéstől eltérően nem szükséges a Felügyelet engedélye, ha a befolyásoló részesedést szerző vagy a meghatározott határértéket átlépő személy a pénzügyi intézménnyel egy csoportba tartozik, és a befolyásoló részesedés megszerzésére vagy a határérték növekedésére a csoporton belül egyesülés, szétválás vagy átalakulás következtében kerül sor.”
120. § A Hpt. 129. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet a kérelemhez csatolandó valamennyi dokumentum – azaz a teljes kérelem – benyújtását követő átvételi igazolás (a továbbiakban: teljességi igazolás) kiállításától számított hatvan munkanapon belül megvizsgálja a befolyásszerzési szándékot abból a szempontból, hogy annak megvalósulását követően az e törvényben foglaltak teljesítése biztosítható-e.”
121. § A Hpt. 159. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a fizetési rendszerben részt vevő hitelintézet által a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás központi visszaélésszűrő rendszerébe történő, valamint a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás központi visszaélésszűrő rendszeréből a fizetési rendszerben részt vevő hitelintézet, valamint a nyomozó hatóság részére, a fizetési műveletekkel kapcsolatos visszaélési kockázatok meghatározása, valamint az ezen fizetési műveletekkel kapcsolatos visszaélések felderítésének és megelőzésének támogatása céljából történő, jogszabályban előírt adattovábbítás.”
122. § A Hpt. 71. alcíme a következő 164/C. §-sal egészül ki:
„164/C. § Nem jelenti a banktitok sérelmét a fizetési rendszerben részt vevő hitelintézet által a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás központi visszaélésszűrő rendszerébe történő, valamint a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás központi visszaélésszűrő rendszeréből a fizetési rendszerben részt vevő hitelintézet, valamint a nyomozó hatóság részére, a fizetési műveletekkel kapcsolatos visszaélési kockázatok meghatározása, valamint az ezen fizetési műveletekkel kapcsolatos visszaélések felderítésének és megelőzésének támogatása céljából történő, jogszabályban előírt adattovábbítás.”
123. § A Hpt. 165. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás a központi visszaélésszűrő rendszerben nyilvántartott, a fizetési műveletekkel és az azokra vonatkozó visszaélési kockázati információkkal kapcsolatos üzleti titkot, valamint a személyes adatnak minősülő banktitkot, fizetési titkot a fizetési műveletnek a központi visszaélésszűrő rendszerre vonatkozó üzletszabályzat szerinti átvételétől számított egy évig kezeli a fizetési műveletekkel kapcsolatos visszaélési kockázatok meghatározása, valamint az ezen fizetési műveletekkel kapcsolatos visszaélések felderítésének és megelőzésének támogatása céljából. Ha ezen időtartam alatt a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás egy adott fizetési művelettel kapcsolatban visszaélési kockázati információ alapján a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvénynek megfelelően a pénzforgalmi szolgáltatótól csalás gyanújáról értesül, az érintett fizetési művelettel és az arra vonatkozó visszaélési kockázati információkkal kapcsolatos üzleti titkot, valamint a személyes adatnak minősülő banktitkot, fizetési titkot a fizetési műveletnek a központi visszaélésszűrő rendszerre vonatkozó üzletszabályzat szerinti átvételétől számított három évig kezeli a fizetési műveletekkel kapcsolatos visszaélési kockázatok meghatározása, valamint az ezen fizetési műveletekkel kapcsolatos visszaélések felderítésének és megelőzésének támogatása céljából.”
124. § A Hpt. 169. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyi intézmény számára a Felügyelet – határozott időre – az általa meghatározott tartalommal és rendszerességgel történő olyan rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő, amelyet)
„b) a szolvencia (ideértve a tőkeáttételt is),”
(rendszeres figyelemmel kíséréséhez, ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében szükségesnek tart.)
125. § A Hpt. 173. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A Felügyelet többoldalú eljárás keretében hozott határozata figyelembe veszi az eljárásban részt vevő EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának a tőkemegfelelés belső értékelési eljárása és a felügyeleti felülvizsgálata és értékelése, valamint a tőke ajánlás alapján elvégzett, a leányvállalatokra vonatkozó kockázatértékeléseket.”
126. § (1) A Hpt. 185. § (2) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:
(Az előírások megsértése vagy hiányosság megállapítása esetén – ha azok a pénzügyi intézmény prudens működését jelentősen vagy súlyosan veszélyezteti – a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazhatja:)
„a) előírhatja
aa) a szavatoló tőke követelmények tekintetében egyedi értékvesztés képzési vagy céltartalék képzési eljárások alkalmazását, vagy egyes eszközök kezelésének módját,
ab) a pénzügyi intézmény szolgáltatásaiban és rendszereiben rejlő kockázat csökkentését, ideértve a kiszervezett tevékenységhez kapcsolódó kockázatokat is;”
(2) A Hpt. 185. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az előírások megsértése vagy hiányosság megállapítása esetén – ha azok a pénzügyi intézmény prudens működését jelentősen vagy súlyosan veszélyezteti – a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazhatja:
megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti)
„ca) a részvényeseknek, a tagoknak vagy az egyéb alapvető tőkeinstrumentumok tulajdonosainak járó osztalék-, nyereség- vagy kamatfizetést, amennyiben ez nem minősül a pénzügyi intézmény általi nemteljesítésnek,”
(3) A Hpt. 185. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Az előírások megsértése vagy hiányosság megállapítása esetén – ha azok a pénzügyi intézmény prudens működését jelentősen vagy súlyosan veszélyezteti – a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazhatja:)
„f) egyedi likviditási követelményt írhat elő, ideértve a források és az eszközök lejárati eltérésének korlátozását is.”
127. § A Hpt. 197. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a Felügyelet a 185. § (2) bekezdés c) pont cf) alpontja, a 189. § (1) bekezdés e) pontja és az 55. § (2) bekezdése szerinti intézkedését, valamint a 48. § (1) bekezdés szerinti határozatát a Tvt. alapján fizetést korlátozó eljárásnak minősíti, akkor az erről való döntés közlését követő hatállyal jogosult az eljárás alá vont, a fizetési rendszerhez közvetlenül csatlakozó résztvevő esetében a javára benyújtott fizetési megbízásnak a fizetési rendszer általi elszámolását, teljesítését átmenetileg vagy véglegesen megtiltani. A Felügyelet ezen döntéséről haladéktalanul értesíti a fizetési rendszer rendszerüzemeltetőjét.”
128. § A Hpt. 215. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hitelintézet kártalanítás esetén a betétekre vonatkozó adatok átadásával egyidejűleg köteles a beszámítási igényét az OBA-val közölni. Ha a beszámításra sor kerül, akkor az OBA az ügyfél szabad rendelkezése alatt álló betétkövetelés összegéből a hitelintézetet megillető összeg levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a betétes részére. Az OBA a hitelintézetet megillető összeggel szemben jogosult a Cstv. alapján beszámítási jogát gyakorolni.”
129. § A Hpt. 234. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az éves befizetés összegét a hitelintézet az OBA igazgatótanácsa által elfogadott Díjfizetési Szabályzatában meghatározott ütemezés szerint köteles befizetni az OBA pénzforgalmi számlájára.”
130. § A Hpt. a következő 122/A. alcímmel egészül ki:
„122/A. Központi visszaélésszűrő rendszer
284. § (1) A pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter határozatában központi visszaélésszűrő rendszer üzemeltetésére jelöli ki a legalább három éve azonnali átutalási megbízások elszámolását és teljesítését végző fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozást.
(2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás az általa üzemeltetett központi visszaélésszűrő rendszer útján a fizetési rendszer működtetése tevékenység keretében rendelkezésre álló, valamint a fizetési rendszerben részt vevő pénzforgalmi szolgáltatóktól jogszabály alapján átvett adatok elemzése alapján előállítja a fizetési művelettel kapcsolatos visszaélési kockázati információkat.
(3) A fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás az általa üzemeltetett központi visszaélésszűrő rendszer útján azon, a fizetési rendszerben részt vevő pénzforgalmi szolgáltatók részére teszi elérhetővé a visszaélési kockázati információkat, amelyek az adott fizetési művelet teljesítésében mint a fizető fél, illetve a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója vettek részt.
(4) A fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás az általa üzemeltetett központi visszaélésszűrő rendszerben dolgozza fel és kezeli a fizetési rendszerben részt vevő pénzforgalmi szolgáltatók, illetve a nyomozó hatóság által törvény szerint átadott, a fizetési művelet kapcsán nyújtott visszaélési kockázati információhoz kapcsolódó csalás gyanújára vagy csalásra vonatkozó adatokat.
(5) A fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás a központi visszaélésszűrő rendszerben nyilvántartott adatokat kizárólag a fizetési műveletekkel kapcsolatos visszaélési kockázatok meghatározása, valamint az ezen fizetési műveletekkel kapcsolatos visszaélések felderítésének és megelőzésének támogatása céljából kezeli, továbbá megtesz minden olyan szabályozási, technikai és szervezeti intézkedést, amely az adatok fizikai és logikai védelmének biztosítása érdekében szükséges.
(6) A fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás – ha a fizetési műveletekkel kapcsolatban a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározottak szerint csalás gyanújáról értesül – a központi visszaélésszűrő rendszerben nyilvántartott fizetési műveletekről és az azokra vonatkozó visszaélési kockázati információkról tájékoztatja a nyomozó hatóságot, a vele kötött megállapodás alapján, a fizetési műveletekkel kapcsolatos visszaélések felderítésének támogatása érdekében.”
131. § A Hpt. 3. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
132. § A Hpt.
a) 52. § (3) bekezdésében a „Cstv. 46. § (7) bekezdése” szövegrész helyébe a „Cstv. 46. § (7) és (7a) bekezdése”,
b) 126. § (5) bekezdésében az „(1)–(4)” szövegrész helyébe az „(1)–(3)”,
c) 197. § (2) bekezdésében a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés”
szöveg lép.
133. § Hatályát veszti a Hpt. 275. § (5) bekezdése.
134. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 67. § (9a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9a) A kockázati tőkealap és a magántőkealap pénzkölcsönt nyújthat azzal, hogy a pénzkölcsön időtartama nem haladhatja meg a kockázati tőkealap, illetve a magántőkealap futamidejéből a kölcsönnyújtás időpontjában hátralévő teljes időtartamot.”
135. § (1) A Kbftv. 117. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A magyarországi székhelyű ÁÉKBV minden olyan EGT-államban, ahol befektetési jegyeit forgalmazni kívánja, rendelkezésre bocsátja az alábbi feladatok ellátására szolgáló lehetőségeket:)
„d) a XX. Fejezetben előírt információk és dokumentumok a befektetők rendelkezésére bocsátása a XX. Fejezetben meghatározott módon – az adott EGT-állam bármelyik hivatalos nyelvén vagy az adott EGT-állam felügyeleti hatóságai által előírt nyelven – betekintés és másolat megszerzése céljából;”
(2) A Kbftv. 117. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az ÁÉKBV biztosítja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására szolgáló lehetőségek elektronikusan is rendelkezésre álljanak:]
„b) maga az ÁÉKBV, vagy egy olyan harmadik fél, amelyre az elvégzendő feladatokat szabályozó rendelkezés és felügyelet vonatkozik, vagy mindkettőjük révén;”
136. § (1) A Kbftv. 118/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az ÁÉKBV biztosítja az ÁÉKBV megmaradt befektetői, valamint a Felügyelet számára a XX. Fejezetben előírt információkat az ott meghatározott módon. Az információk továbbítása bármely elektronikus vagy egyéb távközlési eszköz használatával engedélyezett, amennyiben az információk és a kommunikációs eszközök a befektetők számára a befektető lakóhelye vagy székhelye szerinti EGT-állam bármelyik hivatalos nyelvén vagy az adott EGT-állam felügyeleti hatóságai által előírt nyelven rendelkezésre állnak.”
(2) A Kbftv. 118/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Felügyelet továbbítja a (4) bekezdés szerinti értesítésben meghatározott EGT-állam felügyeleti hatóságának a XX. Fejezetben meghatározott dokumentumokban és információkban bekövetkezett bármely változást, a befektető lakóhelye vagy székhelye szerinti EGT-állam bármelyik hivatalos nyelvén vagy az adott EGT-állam felügyeleti hatóságai által előírt nyelven.”
137. § A Kbftv. 120/A. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az ABAK biztosítja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására szolgáló lehetőségek elektronikusan is rendelkezésre álljanak:]
„b) maga az ABAK, vagy egy olyan harmadik fél, amelyre az elvégzendő feladatokat szabályozó rendelkezés és felügyelet vonatkozik, vagy mindkettőjük révén,”
138. § A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szantv.) 132. § (5) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az igazgatótanács feladata:)
„g) elfogadja az Alap szabályzatait,”
139. § A Szantv. 138. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Azon időpontot követően, hogy az Alap rendelkezésére álló pénzügyi eszközei első alkalommal elérték a Magyarországon engedélyezett hitelintézeteknél elhelyezett biztosított betétek kártalanítási kötelezettség alá tartozó betétrészeinek 1%-át (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: célszint), az éves díjfizetési kötelezettséget úgy kell megállapítani, hogy az Alap rendelkezésre álló pénzügyi eszközeinek a célszint kevesebb mint kétharmadára csökkenése esetén az Alap rendelkezésre álló pénzügyi eszközei hat éven belül ismét elérjék a célszintet.”
140. § A Szantv. 148. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 138. § (1) bekezdésben foglalt díjakat úgy kell megállapítani, hogy az Alap rendelkezésre álló pénzügyi eszközei legkésőbb 2028. december 31. napjáig – és ezen időszakra egyenletesen elosztva – elérjék a Magyarországon engedélyezett hitelintézeteknél elhelyezett biztosított betétek kártalanítási kötelezettség alá tartozó betétrészeinek legalább 1%-át.”
141. § A Szantv. 133. § (4a) bekezdésében az „a tagjai által fizetett díjak” szövegrész helyébe az „az Alap rendelkezésére álló pénzügyi eszközök” szöveg lép.
142. § Hatályát veszti a Szantv. 139. §-a.
143. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 258. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A részesedésszerzés vagy ellenőrző befolyás létrejötte engedélyezése iránti, (2) bekezdés szerinti kérelemhez a (3) bekezdés a), d), g) és i)–k) pontja szerinti feltételek igazolását kell mellékelni akkor, ha a nem természetes személy kérelmező a biztosítóval vagy viszontbiztosítóval egy csoportba tartozik.”
144. § A Bit. 260. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Felügyelet a kérelem, illetve az ahhoz csatolandó dokumentumok átvételét minden esetben legkésőbb két munkanapon belül írásban igazolja a kérelmező személy felé. A Felügyelet az igazolásban tájékoztatja a kérelmezőt az ügyintézési határidőről.
(2) A hiánytalan kérelem és az ahhoz csatolandó valamennyi dokumentum benyújtását követően kibocsátott igazolás (a továbbiakban: teljességi igazolás) kiállításának napjától számított legfeljebb hatvan munkanap áll a Felügyelet rendelkezésére a kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló okiratok és információk értékelésére (a továbbiakban: ügyintézési határidő), és a 258. § (1) bekezdésében előírt engedély megadására. A Felügyelet a teljességi igazolásban tájékoztatja a kérelmezőt az ügyintézési határidő lejártának időpontjáról.”
145. § A Bit. 369. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Biztosításközvetítői tevékenységet csak olyan természetes személy kezdhet, illetve végezhet – beleértve a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, vagy e szervezettel megbízási jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző szervezet keretein belül végzett tevékenységet is –, aki)
„a) felsőfokú végzettséggel vagy közgazdasági területen szerzett középfokú végzettséggel, illetve szakképzettséggel vagy felsőoktatásban szerezhető felsőfokú szakképzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen szerzett gazdaságtudományi szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel vagy biztosításközvetítő (függő és független) szakképesítéssel vagy a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott hatósági vizsgával rendelkezik,”
146. § A Bit.
a) 4. § (1) bekezdés 79. pont c) alpontjában a „kettőt túllép:” szövegrész helyébe a „kettőt túllép – konszolidálásba bevont szerződő esetén az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozóan –:” szöveg,
b) 260. § (3) bekezdésében a „negyvenöt” szövegrész helyébe az „ötven” szöveg
lép.
147. § (1) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ehat.) 1. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„2. egyéni fellépés: olyan energiahatékonysági beruházás, energiahatékonyságot javító intézkedés vagy ezek kombinációja, amely ellenőrizhető és mérhető vagy megbecsülhető energiahatékonysági javulást eredményez, és arra egy szakpolitikai intézkedés szerinti lényeges hozzájárulás nyomán került sor;”
(2) Az Ehat. 1. §-a a következő 24c. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„24c. lényeges hozzájárulás: az alternatív szakpolitikai intézkedés végrehajtása, valamint az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése érdekében kifejtett olyan hatás, amely nélkül a végső felhasználó nem döntött volna az egyéni fellépés megvalósítása mellett;”
148. § Az Ehat. 14. §-a a következő (1a)–(1d) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A végrehajtó hatóság az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti adatszolgáltatás során a következő személyes adatokat is átadja:
a) ingatlanon megvalósuló alternatív szakpolitikai intézkedés esetén az ingatlan címe, helyrajzi száma,
b) ingóságon megvalósuló alternatív szakpolitikai intézkedés esetén az ingóság gyári száma, gépjármű esetén alvázszáma, és
c) az alternatív szakpolitikai intézkedéssel érintett végső felhasználó neve, lakcíme.
(1b) A végrehajtó hatóság az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti adatszolgáltatással érintett adatokat az adatszolgáltatással egyidejűleg megküldi az energiapolitikáért felelős miniszter részére is. Az átadott adatokat az energiapolitikáért felelős miniszter és a Hivatal az elért energiamegtakarítás megállapítása és hitelesítése céljából az adott kötelezettségi időszak lejártát követő ötödik év végéig kezeli.
(1c) Ha az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti adatszolgáltatás az egyéni fellépések megvalósulása szerinti tárgyévet követő május 31-ig nem valósul meg, a Hivatal erről tájékoztatja az energiapolitikáért felelős minisztert.
(1d) Energiamegtakarítás elérését célzó támogatási, tanácsadási program esetén a program kiírója a program kidolgozása során figyelembe veszi a Hivatal által – az energiahatékonysági tájékoztató honlapon – közzétett módszertani útmutatót.”
149. § (1) Az Ehat. 15. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Vet. és a Get. szerinti villamos energia és földgáz kereskedelmi és egyetemes szolgáltatói engedélyes, saját jogon eljáró felhasználó részére szerződés keretében földgázt szállíttató fél, valamint közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő gazdálkodó szervezet, egyesület (a továbbiakban együtt: kötelezett fél)
a) a 2021. évben az általa 2019-ben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,05%-ának,
b) a 2022. évben az általa 2020-ban végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,1%-ának,
c) a 2023. évben az általa 2021-ben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,3%-ának,
d) a 2024–2027. években az egyes éveket megelőző második évben általa végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, szállított, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,5%-ának,
e) a 2028. évben az általa 2026-ban végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, szállított, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,35%-ának,
f) a 2029. évben az általa 2027-ben végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, szállított, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,15%-ának,
g) a 2030. évben az általa 2028-ban végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, szállított, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,05%-ának
megfelelő mértékű éves energiamegtakarítást köteles elérni a végső felhasználók körében (a továbbiakban: energiamegtakarítási kötelezettség).
(2) Az energiamegtakarítási kötelezettség számítása során a kötelezettség alá vont energiamennyiségbe a számítás alapjául szolgáló évben a kötelezett fél által értékesített, szállított villamos energia, földgáz, és közlekedési célú üzemanyag számít bele.”
(2) Az Ehat. 15. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az adott évi energiamegtakarítási kötelezettség az adott kötelezettségi időszakon belül bármely korábbi évben megvalósult egyéni fellépésből származó, energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére korábban el nem számolt hitelesített energiamegtakarítással is teljesíthető, függetlenül a megtakarítás hitelesített élettartamától.
(2b) A saját jogon eljáró felhasználó részére szerződés keretében földgázt szállíttató fél és a közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő egyesület először a 2024. évben köteles energiamegtakarítási kötelezettséget teljesíteni.”
(3) Az Ehat. 15. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítését a 13. § (1) bekezdés b)–g) pontja szerinti olyan alternatív szakpolitikai intézkedésekkel is kombinálhatja, amelyekhez a kötelezett fél – vagy hitelesített energiamegtakarítás átruházása esetén bármely személy – részéről lényeges hozzájárulás történt. Ha a kötelezett fél az elért energiamegtakarítást ilyen alternatív szakpolitikai intézkedések igénybevételével éri el, az elért energiamegtakarításból a kötelezett félnek és a végső felhasználónak nyújtott vissza nem térítendő állami támogatás és adókedvezmény részaránya – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – az alternatív szakpolitikai intézkedés keretében, az egyéni fellépés további elszámolható költségének részaránya pedig kötelezetti energiamegtakarításként számolható el. Oktatási, képzési, tanácsadási és szemléletformálási programok kötelezetti igénybevétele esetén a kötelezetti elszámolhatóság részarányát az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.
(4) Lakóépületek energiahatékonyságát javító egyéni fellépés megvalósítása során a kötelezett félnek és a végső felhasználónak nyújtott vissza nem térítendő állami támogatás, adókedvezmény vagy ezek együttes igénybevétele esetén a kötelezett az energiamegtakarítás 70%-át akkor is elszámolhatja kötelezetti energiamegtakarításként, ha a (3) bekezdés alapján ennél kevesebbre lenne jogosult.”
(4) Az Ehat. 15. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az alternatív szakpolitikai intézkedés végrehajtó hatósága az adott alternatív szakpolitikai intézkedés igénybevételére vonatkozó feltételek meghatározásával egyező formában meghatározhatja, hogy az adott alternatív szakpolitikai intézkedés mely feltételek fennállása esetén vehető igénybe energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére.”
(5) Az Ehat. 15. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Nem számolható el az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként olyan egyéni fellépésből származó energiamegtakarítás, amely 2020. január 16. előtt megkezdődött.”
150. § (1) Az Ehat. 15/A. § (1)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az egyéni fellépésekből származó energiamegtakarítást a Hivatal elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott jegyzék (a továbbiakban: jegyzék) alapján, vagy energetikai auditor, energetikai auditáló szervezet által kiállított energetikai audit alapján, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti átváltási tényezők, valamint számítási módszerek és elvek alkalmazásával kell megállapítani. Az energiamegtakarítás megállapítása céljából készített energetikai audit kiegészítő kötelező tartalmi elemeit a Hivatal elnöke az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.
(2) A jegyzék tartalmazza az egyszerűsített mérnöki módszertan alapján, becsléssel megállapítható energiamegtakarítást eredményező egyéni fellépést, valamint az így elért energiamegtakarítás kiszámításának módszereit és elveit. A jegyzéket a Hivatal évente felülvizsgálja.
(3) A jegyzék tervezetét a Hivatal megküldi az energiapolitikáért felelős miniszter részére. Az energiapolitikáért felelős miniszter a tervezetre a kézhezvételtől számított 60 napon belül írásbeli észrevételt tehet. Az észrevételt a Hivatal mérlegeli, és ha azzal nem ért egyet, erről tájékoztatja az energiapolitikáért felelős minisztert.
(4) Az egyéni fellépésekből származó, energiamegtakarítási kötelezettségként elszámolni vagy más kötelezettek számára átruházni kívánt energiamegtakarítást a Hivatal által névjegyzékbe vett – kötelezett félnek vagy kötelezett féllel egy vállalkozáscsoportba tartozó szervezetnek nem minősülő – energetikai auditáló szervezet (a továbbiakban: hitelesítő szervezet) hitelesíti. A hitelesítő szervezet nem válhat a saját maga, vagy vele egy vállalkozáscsoportba tartozó hitelesítő szervezet által hitelesített energiamegtakarítás első jogosultjává, kivéve, ha a Hivatal ellenőrzése eredményeként az energiamegtakarítás pótlására kötelezi. Hitelesítés nélküli energiamegtakarítás a Hivatalhoz nem jelenthető be és a Hivatal részéről nem számolható el energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként.
(5) A hitelesítő szervezet hitelesítésével igazolja, hogy az (1) bekezdés szerinti energiamegtakarítás megállapítása során megfelelően vették figyelembe az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti átváltási tényezőket, számítási módszereket és elveket, továbbá a lényeges hozzájárulás meglétét, valamint az energiamegtakarítás addicionális mértékét a tárgyévre és az azt követő évekre egyaránt.”
(2) Az Ehat. 15/A. §-a a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Lényeges hozzájárulást a kötelezett fél, vagy bármely személy kifejthet.
(8) A hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába bevezetett adatokról és a 15/D. § (1) bekezdése szerinti adatokról a hitelesítő szervezet igazolást állít ki az első jogosult számára.
(9) A hitelesítő szervezet és az első jogosult a hitelesített energiamegtakarítás Hivatal általi ellenőrizhetősége érdekében gondoskodik az energiamegtakarítás létrejötte, hitelesítése, a hitelesített energiamegtakarítást átruházás útján megszerző személy pedig az energiamegtakarítás megszerzése során birtokába került dokumentációnak az adott kötelezettségi időszakot követő 5 évig történő megőrzéséről.”
151. § Az Ehat. 15/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15/B. § (1) A kötelezett felek úgy dönthetnek, hogy együttesen tesznek eleget a 15. § (1) bekezdése szerinti energiamegtakarítási kötelezettségüknek, amely esetben az energiamegtakarítási kötelezettségüket össze kell számítani. Ebben az esetben a kötelezett felek az energiamegtakarítási és valamennyi kapcsolódó kötelezettségük teljesítéséért – ideértve az adatszolgáltatási és bírságfizetési kötelezettségeket – egyetemlegesen felelnek.
(2) A kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettségét akár saját tevékenységi körében, akár tevékenységi körén kívül eső más szektorban kifejtett lényeges hozzájárulása eredményeként létrejött, valamint más személyek által megvalósított hitelesített energiamegtakarítással is teljesítheti.
(3) A hitelesített energiamegtakarítás korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jog, amely kizárólag a kötelezett fél részére ruházható át. A nem hitelesített energiamegtakarítás átruházása, a 15/D. § (9) bekezdése szerinti eset kivételével az energiamegtakarítás nem kötelezett félnek minősülő vevő részére történő átruházása, valamint a Hivatal által energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére elszámolt energiamegtakarítás átruházása semmis. A hitelesített energiamegtakarítás felosztható és többször továbbruházható.
(4) Az energiamegtakarítás első jogosultját az egyéni fellépéssel érintett végső felhasználó és a lényeges hozzájárulást kifejtő személy közötti írásbeli megállapodásban kell megjelölni. E megállapodást az egyéni fellépés megkezdése előtt kell megkötni, a megállapodás tartalmazza a lényeges hozzájárulás módját és mértékét, valamint rögzíti azt a tényt, hogy a hozzájárulás lényeges hatással volt a végső felhasználó egyéni fellépése érdekében hozott döntésére. E megállapodás hiányában az energiamegtakarítás nem hitelesíthető. Több első jogosult esetén a megállapodásban az egyéni fellépésből származó energiamegtakarítás jogosultak közötti felosztását egyértelműen fel kell tüntetni.
(5) Egy egyéni fellépésből származó energiamegtakarításra csak egy, a (4) bekezdés szerinti megállapodás köthető. Több lényeges hozzájárulást kifejtő személy esetén – az alternatív szakpolitikai intézkedés végrehajtó hatóságát ide nem értve – többoldalú megállapodás megkötése szükséges.
(6) Nem kötelező a (4) bekezdés szerinti megállapodás megkötése szemléletformálási intézkedés esetén, valamint, ha a kötelezett saját eszközein, vagy saját tevékenységét érintően hajt végre egyéni fellépést és kizárólag maga válik az egyéni fellépésből származó energiamegtakarítás első jogosultjává.
(7) A hitelesített energiamegtakarítás kétoldalú megállapodás keretében vagy szervezett piacon ruházható át. A hitelesített energiamegtakarítás szervezett piacon történő átruházásának részletszabályait az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg, mely tartalmazza a szervezett piacot működtető szervezet kijelölését is.
(8) A hitelesített energiamegtakarítások szervezett piacát működtető szervezet e tevékenységével kapcsolatos felügyeletét és ellenőrzését a Hivatal látja el. A szervezett piacot működtető szervezet a Hivatal elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott határidőben és adattartalommal a Hivatal számára adatot szolgáltat. Ha a szervezett piacot működtető szervezet nem tesz eleget e törvényben, vagy az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltaknak, a megfelelés igazolásáig a Hivatal felfüggeszti a szervezett piacot működtető szervezet hozzáférését a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásához.”
152. § (1) Az Ehat. 15/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 15/C. § a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A Hivatal az egyes kötelezett felek vonatkozásában két tizedesjegy pontossággal, a kerekítés szabályainak alkalmazásával, határozatban állapítja meg a tárgyévben esedékes energiamegtakarítás mértékét a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig. Ha a szükséges adatok ezen időpontig nem állnak rendelkezésre, a Hivatal a rendelkezésére álló adatok alapján hozza meg a határozatot.
(1a) A kötelezett fél a jövedéki kiskereskedő kivételével, valamint a közlekedési célú üzemanyag értékesítésére jogosult adóraktári engedélyes és jövedéki engedélyes a Hivatal elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott módon, adattartalommal és határidőben a Hivatal számára megküldi az energiamegtakarítási kötelezettsége megállapításához szükséges adatokat.
(1b) Az (1a) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a Hivatal ellenőrzi. Az adatszolgáltatási kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal a Vet. vagy a Get. hatálya alá tartozó kötelezett féllel szemben a Vet. vagy a Get. szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza, a közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő kötelezett féllel, valamint az adóraktári engedélyessel és a jövedéki engedélyes kereskedővel szemben tízmillió forintig terjedő bírságot szab ki azzal, hogy az alkalmazott jogkövetkezmény nem mentesíti a kötelezett felet az energiamegtakarítási kötelezettsége alól.”
(2) Az Ehat. 15/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal minden év január 31-ig a Hivatal rendelkezésére bocsátja a megelőző évben engedélyessé váló, valamint értékesítési tevékenységet megkezdő közlekedési célú üzemanyagot értékesítők névsorát és a megelőző évre vonatkozó értékesítési adatait.”
(3) Az Ehat. 15/C. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Hivatal nem állapítja meg határozatban a tárgyévben esedékes energiamegtakarítás kötelezettre vonatkozó mértékét, ha – a jogutódlás esetét ide nem értve – a kötelezett fél
a) a tárgyévet megelőző második évben nem teljes évre vonatkozóan rendelkezett értékesítési, szállítási jogosultsággal, vagy
b) a tárgyévet megelőző két év egyikében sem rendelkezett vagy a tárgyévet megelőző évben nem teljes évre vonatkozóan rendelkezett értékesítési, szállítási jogosultsággal.”
153. § (1) Az Ehat. 15/D. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A kötelezett fél (1) bekezdés szerinti bejelentése a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában az adott energiamegtakarítás jogosultjaként való feltüntetésével történik meg. A bejelentéshez szükséges adatokat a hitelesítő szervezet vezeti fel a Hivatal online felületén az energiamegtakarításnak a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába való felvezetésével egyidejűleg.
(1b) A kötelezett fél az (1) bekezdés szerinti bejelentése során a következő személyes adatokat is átadja a Hivatal részére:
a) ingatlanon megvalósuló egyéni fellépés esetén az ingatlan címe, helyrajzi száma,
b) ingóságon megvalósuló egyéni fellépés esetén az ingóság gyári száma, gépjármű esetén alvázszáma, és
c) az egyéni fellépéssel érintett végső felhasználó neve, lakcíme.
(1c) Az (1b) bekezdés szerinti adatokat a Hivatal az elért energiamegtakarítás számbavétele és hitelesítése céljából az adott kötelezettségi időszak lejártát követő ötödik év végéig kezeli.”
(2) Az Ehat. 15/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kötelezett fél a tárgyévet követő március 31-ig nyilatkozik arról, hogy a számára az adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli energiamegtakarításból mennyit kíván a korábbi évekre visszamenőlegesen elszámolni. A korábbi évekre el nem számolt, adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli energiamegtakarítást a Hivatal a következő évek energiamegtakarítási kötelezettsége teljesítéseként veszi figyelembe. Az adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli, a korábbi évekre el nem számolt energiamegtakarítást a Hivatal másfélszeres szorzóval veszi figyelembe a következő évek megtakarítási kötelezettsége teljesítéseként, feltéve, hogy az energiamegtakarítás hitelesített élettartama legalább három év. A másfélszeres szorzóval egyszer már beszámított energiamegtakarítás ismételten nem másfélszerezhető. A 2025. évi és az azt követő évekre meghatározott kötelezettség teljesítésére a másfélszeres szorzóval történő elszámolás akkor alkalmazható, ha az érintett energiamegtakarítás hitelesített élettartama legalább öt év.”
(3) Az Ehat. 15/D. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 15/D. § a következő (7a)–(7c) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A tárgyévben hitelesített energiamegtakarítások reprezentatív módon kiválasztott, statisztikailag jelentős részének megfelelőségét a Hivatal ellenőrzi, függetlenül attól, hogy azt kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként az (1) bekezdés alapján elszámolásra bejelentette-e. A statisztikailag jelentős hányadot a Hivatal éves ellenőrzési tervben határozza meg.
(7a) Ha a Hivatal az ellenőrzés során megállapítja, hogy az energiamegtakarítás, vagy annak egy része nem megfelelően került megállapításra – ideértve, ha több energiamegtakarítást kellett volna megállapítani –, a hitelesítő szervezetet a nem megfelelően megállapított energiamegtakarítással, vagy – ha több energiamegtakarítást kellett volna megállapítani – a megállapítható energiamegtakarítás és a nem megfelelően megállapított energiamegtakarítás különbözetével egyező mértékű energiamegtakarításnak a végső felhasználók körében történő 90 napon belüli teljesítésére kötelezi, amely kötelezettség hitelesítő szervezet választása szerint a Hivatal elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében megállapított mértékű megváltási díj (a továbbiakban: megváltási díj) megfizetésével is teljesíthető. A Hivatal az energiamegtakarítás teljesítésére kötelező határozatában a teljesítésre nyitva álló határidő elmulasztása esetére a hitelesítő szervezetet minden nem teljesített 1 GJ energiamegtakarítás után 70 000 Ft mértékű bírság fizetésére kötelezi. A jogkövetkezmény meghatározására irányuló, illetve bírságot kiszabó eljárásban figyelmeztetés közigazgatási szankció nem alkalmazható. Ha a Hivatal az ellenőrzése során megállapítja, hogy az energiamegtakarítás, vagy annak egy része nem megfelelően került megállapításra, az nem befolyásolja az energiamegtakarítás teljes mértékű elszámolhatóságát.
(7b) Ha a Hivatal az ellenőrzése során megállapítja, hogy az adott egyéni fellépés kapcsán a hitelesített energiamegtakarításnál több energiamegtakarítást kellett volna megállapítani, a többlet jogosultjaként a Hivatal az energiamegtakarítás első jogosultját tünteti fel a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában. Több első jogosult esetén a különbözet a hitelesítés időpontja szerinti jogosulti arány szerint kerül szétosztásra az első jogosultak közt.
(7c) A (7a) bekezdés szerinti megváltási díjat az energiahatékonysági járulék megfizetésére szolgáló számlára kell megfizetni. Az energiapolitikáért felelős miniszter a jóváírást követően haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt a befizető személyéről, a megfizetett összegről és a jóváírás dátumáról. A megváltási díjból származó bevételeket az energiahatékonysági járulékkal egyező módon és célra kell felhasználni.”
(4) Az Ehat. 15/D. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 15/D. § a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a Hivatal a hitelesítő szervezettel szemben két éven belül a (7a) bekezdés alapján négy alkalommal jogkövetkezményt alkalmaz, a Hivatal a jogkövetkezményt alkalmazó negyedik határozatában két évre eltiltja a hitelesítő szervezetet a hitelesítés végzésétől. Erről a hitelesítő szervezetet a (7a) bekezdés szerinti jogkövetkezmény első három alkalmazásakor tájékoztatni kell. A tiltás hatálya alatt az energetikai auditáló szervezet energetikai auditoraként bejegyzett személlyel későbbiekben bejegyzésre kerülő energetikai auditáló szervezet sem végezhet hitelesítést.
(9) A Hivatal (7a) bekezdés szerinti, energiamegtakarítás teljesítésére kötelező határozatában foglalt mértékig a hitelesítő szervezet hitelesített energiamegtakarítást vásárolhat. A (7a) bekezdés szerinti határozat alapján teljesítendő energiamegtakarítás bejelentésének módját a Hivatal elnöke az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg. A (7a) bekezdés szerinti határozatban foglaltak teljesítése céljából bejelentett hitelesített energiamegtakarítás forgalomképtelen és kizárólag a (7a) bekezdés szerinti határozatban foglalt kötelezettség teljesítésére használható fel.”
154. § Az Ehat. 15/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a kötelezett fél az adott évre számára előírt energiamegtakarítási kötelezettséget hitelesített energiamegtakarítás bejelentésével nem teljesítette, az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése helyett – részben vagy egészben – energiahatékonysági járulék megfizetését választhatja. Az energiahatékonysági járulék mértéke 50 000 Ft / minden nem teljesített 1 GJ/év energiamegtakarításra. Az energiahatékonysági járulékot a kötelezett fél a tárgyévet követő május 31-ig fizeti meg az energiapolitikáért felelős miniszter e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott számlaszámra. Az energiahatékonysági járulékfizetés teljesítésének határidejét követően az energiapolitikáért felelős miniszter haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt a befizető kötelezett felek személyéről, a megfizetett összegről és a jóváírás dátumáról.”
155. § (1) Az Ehat. 15/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hivatal ellenőrzi a 15. § (1) bekezdése szerinti energiamegtakarítási és a 15/E. § (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség teljesítését. A kötelezettség nemteljesítése esetén a Hivatal minden nem teljesített 1 GJ/év energiamegtakarítás után 70 000 forint bírságot szab ki. A bírságot kiszabó eljárásban figyelmeztetés közigazgatási szankció nem alkalmazható. A 15/C. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatás elmulasztása esetén a Hivatal a rendelkezésére álló adatok alapján határozza meg a nem teljesített kötelezettség mértékét. A bírságot az adott tárgyévi teljesítéssel kapcsolatban a Hivatal akkor szabja ki, amikor a tárgyévet követő évek energiamegtakarításaiból történő tárgyévi beszámításra már nincs lehetőség, vagy a kötelezett fél elmulasztotta a 15/D. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatételi határidőt.”
(2) Az Ehat. 15/F. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerből mint szakpolitikai intézkedésből eredő halmozott energiamegtakarítás célértékeit éves szinten a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben állapítja meg. Ha a Hivatal által elszámolt halmozott energiamegtakarítás elmarad a Kormány rendeletében meghatározott célértéktől, a Hivatal erről is tájékoztatja az energiapolitikáért felelős minisztert a 13. § (5) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettsége során.”
156. § Az Ehat. 44. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„g) az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben a hitelesített energiamegtakarítás szervezett piacon történő átruházásának, továbbá az energiahatékonysági intézkedések és az energetikai felújítások finanszírozásának részletszabályait, valamint a hitelesített energiamegtakarítások szervezett piacát működtető szervezet kijelölését,”
(rendeletben állapítsa meg.)
157. § Az Ehat. 46. §-a a következő j) és k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy)
„j) a szervezett piacot működtető szervezet adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének rendjét és adattartalmát,
k) a nem megfelelően megállapított energiamegtakarítás esetén teljesítendő energiamegtakarítás helyett választható megváltási díj mértékét”
(rendeletben állapítsa meg.)
158. § Az Ehat.
a) 13. § (7) bekezdés a) pontjában az „addicionalitás meghatározásának” szövegrész helyébe az „addicionalitás és a hozzájárulás lényegessége meghatározásának” szöveg,
b) 15/C. § (3) bekezdésében az „értékesített energiamennyiségeket” szövegrész helyébe az „értékesített és szállított energiamennyiségeket” szöveg,
c) 15/C. § (4) bekezdésében az „értékesített energiamennyiségeket” szövegrész helyébe az „értékesített és szállított energiamennyiségeket” szöveg,
d) 15/C. § (7) bekezdés a) pontjában az „értékesített, kötelezettség” szövegrész helyébe az „értékesített és szállított, kötelezettség” szöveg,
e) 35. § (2) bekezdésében az „(1)” szövegrészek helyébe az „(1b)” szöveg,
f) 43. § (2) bekezdésében a „részeként” szövegrész helyébe az „alkalmával” szöveg
lép.
159. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Új Inytv.) 36. alcíme a következő szöveggel lép hatályba:
„36. Az engedményezés átvezetése
67. § Követelés engedményezése esetén az engedményezett követelést biztosító jogok és tények engedményesre történő átszállása ingatlan-nyilvántartási bejegyzése során bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak kell tekinteni az engedményező egyoldalú nyilatkozatát, ha az – az érdekeltek megállapodása, valamint az engedményes nyilvánvalóan azonosítható aláírása kivételével – rendelkezik mindazon alaki és tartalmi kellékekkel, amelyeket e törvény a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokra vonatkozóan előír.
67/A. § Alzálogjog alapításának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése esetén bejegyzés alapjául szolgáló okirat az elzálogosított követelést biztosító zálogjog jogosultjának egyoldalú nyilatkozata, továbbá a bejegyzési engedélynek minősülő, az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 27/E. § (9) bekezdése szerinti jogerős bizonyítvány, ha az az érdekeltek megállapodása kivételével rendelkezik mindazon alaki és tartalmi kellékekkel, amelyeket e törvény a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokra vonatkozóan előír.
67/B. § (1) Ha az alzálogjogosult az elzálogosított követelést biztosító zálogjog jogosultjának helyébe lép, az alzálogjogosultnak a helyébe lépés tényét, az ingatlan helyrajzi számát, az érintett jogok, tények megjelölését, valamint a jelzálog jogosultjának hozzájáruló nyilatkozatát tartalmazó okirattal kell kérnie az ingatlanügyi hatóságtól az érintett jogok módosítását.
(2) Az ingatlanügyi hatóság a kérelem alapján az elzálogosított követelést biztosító zálogjog bejegyzését módosítva az alzálogjog jogosultját tünteti fel jogosultként, a tárgyi alzálogjog bejegyzését pedig törli az ingatlan-nyilvántartásból.”
160. § Nem lép hatályba az Új Inytv.
a) 96. § (3) bekezdése,
b) 97. § (2) bekezdése.
161. § A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény 4. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A társaság a Ptk. 3:40. §-ában foglaltakon túl nem határozhat el, illetve nem folytathat le határokon átnyúló műveletet, ha a társaság)
„e) a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény, vagy a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, továbbá az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 806/2014/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet, valamint a 2002/47/EK, a 2004/25/EK, a 2007/36/EK, a 2014/59/EU és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló, 2020. december 16-i (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti szanálási eszközök, hatáskörök és mechanizmusok hatálya alatt áll.”
162. § A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény 51. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ez a törvény a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, továbbá az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 806/2014/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet, valamint a 2002/47/EK, a 2004/25/EK, a 2007/36/EK, a 2014/59/EU és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló, 2020. december 16-i (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”
163. § Nem lép hatályba a Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi L. törvény 43. § (6) bekezdése.
164. § (1) Ez a törvény – a (2)–(9) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) Az 5. alcím és a 79. § a) pontja 2023. július 2-án lép hatályba.
(3) Az 1. alcím, a 152. § (1) bekezdése, a 153. § (3) és (4) bekezdése, a 154. §, valamint a 155. § (1) bekezdése az e törvény kihirdetését követő harmincegyedik napon lép hatályba.
(4) A 3. alcím, a 7. alcím, a 10. alcím, a 11. alcím, a 9–11. §, a 13–17. §, a 22. §, a 39–40. §, a 42. §, a 44. §, a 76. §, a 87. §, a 89. § (2) bekezdése, a 91. § (2) bekezdése, a 112. §, a 116. § (3) bekezdése, a 119–120. §, a 127–129. §, a 132. § b) és c) pontja, a 134. §, a 143–144. § és a 146. § b) pontja 2023. szeptember 1-jén lép hatályba.
(5) A 46–50. §, az 52–62. §, a 64–68. §, a 71. § a)–g) és i) pontja, a 72. § a), b), d) és e) pontja 2023. december 23-án lép hatályba.
(6) A 9. alcím, a 20. alcím, a 30–34. §, a 37. §, a 41. §, a 73. §, a 85. §, a 105–107. §, a 109. §, a 116. § (2) bekezdése és az 1. melléklet 2024. január 1-jén lép hatályba.
(7) A 23. alcím, a 30. alcím, a 32. alcím és a 45. § 2024. február 1-jén lép hatályba.
(8) A 63. § és a 72. § c) pontja 2024. április 23-án lép hatályba.
(9) A 75. §, a 77–78. §, a 113. §, a 114. §, a 116. § (1) bekezdése, a 121–123. §, a 130. § és a 2. melléklet 2025. július 1-jén lép hatályba.
165. § (1) A Ptk. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – az e törvény hatálybalépését követően kötött szerződésekből eredő jogokra és kötelezettségekre kell alkalmazni.
(2) A Ptk. e törvénnyel megállapított 5:99. § (4) bekezdését az üzletrészt terhelő zálogjogon alapított alzálogjogra 2024. január 1. napjától kell alkalmazni.
(3) A Ptk. e törvénnyel megállapított 5:100. § (7) bekezdését, 5:142. § (2) bekezdését, 6:3. § a) pontját, valamint 6:57. § (3) és (4) bekezdését az e törvény hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekből eredő követeléseket e törvény hatálybalépése után kielégítő, illetve teljesítő harmadik személyek esetében is alkalmazni kell.
(4) A Ptk. e törvénnyel megállapított alzálogjoggal kapcsolatos rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését megelőzően – az akkor hatályos szabályok szerint – nyilvántartásba vétel nélkül alapított alzálogjogra is alkalmazni kell, ha az ilyen alzálogjogot a tárgyául szolgáló követelést biztosító jelzálogjogot tartalmazó nyilvántartásba bejegyezték.
166. § (1) A 80–82. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 20. alcím az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
167. § (1) Ez a törvény
a) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) a biztosítási értékesítésről (átdolgozás) szóló, 2016. január 20-i (EU) 2016/97 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) a 2009/65/EK és a 2011/61/EU irányelvnek a kollektív befektetési vállalkozások határokon átnyúló forgalmazása tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1160 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
d) a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló 2009/103/EK irányelv módosításáról szóló, 2021. november 24-i (EU) 2021/2118 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a törvény a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, továbbá az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 806/2014/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet, valamint a 2002/47/EK, a 2004/25/EK, a 2007/36/EK, a 2014/59/EU és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló, 2020. december 16-i (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
1. A Ctv. 2. melléklet II. pont 1. alpont e) pont ea) és eb) alpontja helyébe a következő alpont lép:
[Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tartalmára tekintettel kötelező, az egyes cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok:
korlátolt felelősségű társaság esetén:
az üzletrész elzálogosításához kapcsolódóan]
„ea) a zálogjog bejegyzése esetén a zálogszerződés egy példánya vagy annak – legalább a szerződő felek nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), a zálog tárgyának meghatározását, a zálogjog kikötését, a követelés összegét, amelynek biztosítására a zálogjog szolgál, kikötése esetén az elidegenítési és terhelési tilalmat vagy elidegenítési tilalmat, a szerződés megkötésének helyét és időpontját, valamint a felek aláírását tartalmazó – kivonata, továbbá a zálogjogosult által benyújtott bejegyzési kérelem esetén a tag (zálogkötelezett) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt – szükség szerint az elidegenítési és terhelési tilalomra, illetve az elidegenítési tilalomra is kiterjedő – bejegyzési engedélye,
eb) a tag (zálogkötelezett) által benyújtott törlési kérelem esetén a zálogjogosult teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt– szükség szerint az elidegenítési és terhelési tilalomra, illetve az elidegenítési tilalomra is kiterjedő – törlési engedélye,”
2. A Ctv. 2. melléklet II. pont 1. alpont e) pontja a következő ed) alponttal egészül ki:
[Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tartalmára tekintettel kötelező, az egyes cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok
korlátolt felelősségű társaság esetén:
az üzletrész elzálogosításához kapcsolódóan]
„ed) alzálogjog bejegyzése esetén a zálogkötelezett bejegyzési engedélye, vagy az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 27/E. § (9) bekezdése szerinti jogerős bizonyítvány;”
„2. melléklet a 2009. évi LXXXV. törvényhez
A pénzforgalmi szolgáltató által az 55/D. § (1) bekezdése alapján a fizetési rendszert működtető pénzügyi vállalkozás részére átadandó adatok köre:
1. a fizetési művelethez kapcsolódó, a fizetési rendszerben használt tranzakciós üzenet típusa és azonosítója, vagy ha ez nem ismert, akkor egy ezzel egyenértékű, egyedi azonosítást lehetővé tevő azonosító;
2. információ arról, hogy a fizetési megbízás fizetési kérelemre válaszul került-e kezdeményezésre, ha igen, akkor a fizetési kérelmet küldő neve;
3. információ arról, hogy a fizetési megbízás megadása során alkalmazásra került-e a Magyar Nemzeti Bank elnökének a pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendeletében meghatározott egységes adatbeviteli megoldás, és ha igen, akkor az egységes adatbeviteli megoldás kibocsátás típusa és a hozzá kapcsolódó azonosítók;
4. a fizetési művelet típusa;
5. a fizetési művelet összege;
6. amennyiben a fizetési megbízás fizetési kérelemre válaszul került kezdeményezésre, akkor a fizetési kérelem összege;
7. információ arról, hogy a fizetési művelet összege (csoportos átutalás esetében főösszeg) a fizető fél fizetési számlája egyenlegének 0–40, 41–60, 61–80, 81–100 százaléka közötti vagy 100 százaléka feletti tartományba esik;
8. a fizetési művelet pénzneme;
9. a fizetési művelet átvételi időpontja, ideértve a fizetési művelet lebonyolításához használt informatikai rendszerekben generált időbélyegzőket is;
10. a fizetési művelet lebonyolításában részt vevő pénzforgalmi szolgáltatók neve és azonosító kódja;
11. a fizető fél és a kedvezményezett neve, valamint a fizetési számláiknak a pénzforgalmi jelzőszáma, illetve a Magyar Nemzeti Bank elnökének a pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendeletében meghatározott másodlagos számlaazonosítója;
12. a fizető fél fizetési számlája megnyitásának időpontja;
13. a fizetési megbízással együtt megadott közlemény;
14. a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz azonosítója;
15. a készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz hozzáférést biztosító többfunkciós eszköz, illetve szoftver pénzforgalmi szolgáltató számára elérhető lokációs adata, valamint hálózati azonosítója;
16. a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz futtatási környezetének nyelvi beállításokra vonatkozó paraméterei;
17. azon tény, hogy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz igénybevétele esetén történt-e a 2. § 4a. pontjában meghatározott erős ügyfél-hitelesítés;
18. a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz igénybevétele esetén erős ügyfél-hitelesítés során alkalmazott elemek fajtája;
19. ha a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz igénybevétele esetén nem történt erős ügyfél-hitelesítés, akkor az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az erős ügyfél-hitelesítésre, valamint a közös és biztonságos nyílt kommunikációs standardokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2017. november 27-i (EU) 2018/389 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet III. fejezetében meghatározott, az erős ügyfél-hitelesítés alóli kivétel fajtája.”
1. A Hpt. 3. melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában a közvetett tulajdon számításának szabályai:)
„1. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal rendelkezőnek a köztes vállalkozásban fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak a vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb (multiplikációs kritérium szerinti számítási mód). Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni (többségi tulajdon szerinti számítási mód).”
